Rezi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2019. (IV.24.) önkormányzati rendelete
REZI Község Önkormányzata Képviselő-testületE 3/2019. (IV.24.) önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2025. 04. 11Rezi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2019. (IV.24.) önkormányzati rendelete
REZI Község Önkormányzata Képviselő-testületE 3/2019. (IV.24.) önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzatról
Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljáró érintett államigazgatási szervek, az érintett területi és települési önkormányzatok véleményének kikérésével és a partnerségi egyeztetés szabályainak megfelelően a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Általános előírások
1. § (1) A rendelet célja, hogy meghatározza Rezi község építési rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően.
(2) A rendelet hatálya az 1. számú mellékleten jelölt területre (a továbbiakban település) terjed ki.
(3) A település területén területet felhasználni, telket alakítani, építési, bontási tevékenységet folytatni, építmény rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munkát folytatni), valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni – a vonatkozó külön jogszabályok mellett – e rendelet előírásainak és a rendelet 1. számú mellékletét képező szabályozási tervnek megfelelően lehet.
(4) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a külön jogszabályok előírásai szerint kell eljárni.
(5) A település a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Btv.) hatálya alá tartozik.
(6) Jelen rendelet mellékletei:
a) 1. sz. melléklet: SZ-1 jelű szabályozási terv M=1:4000,
(7) A szabályozási tervek kötelező elemei:
a) a szabályozási vonal,
b) az építési övezet, övezet határa,
c) az építési övezeti, övezeti besorolás,
amiket csak a szabályozási tervek módosításával lehet megváltoztatni.
(8) A szabályozási tervek irányadó elemeitől engedélyezési eljárás során el lehet térni.
2. Értelmező rendelkezések
2. § Értelmező rendelkezések:
a) Földdel takart pince: a természetes terepszint fölé a legmagasabb pontján földtakarással 1 m-t meg nem haladó magasságban kiemelkedő boltozott pince
b) Tájba illesztés: Az építés helye szerintitermészeti és emberi tevékenység által kialakult tájkarakter megőrzését nem zavaró beépítés. (A növényzet, a domborzat, az épített környezet meglévő állapotához való illeszkedés pl. építészeti megjelenés, épületmagasság, növénytelepítés a meglévő állapottal egyezően.)
c) Helyi építészeti hagyomány: a településen az 1945. előtt jellemző építészeti formavilág jegyei.
d) Honos növényfajok: a tájjelleg megtartására alkalmas növényfajok, melyeket Rezi településkép védelméről szóló 17/2017. (XII.22.) rendelete (a továbbiakban: TKR) 3. melléklete sorol fel
e) Az épület szélessége: az épület, vagy több tagból álló épület esetén az épületrész hosszúságára (általában a legnagyobb kiterjedés) merőleges kiterjedése.
f) Növényzettel fedett terület: a telek szilárd burkolatú felület nélküli, gyeppel, cserjével és fával betelepített beépítetlen terület sík vetülete
3. Közterület alakításra vonatkozó előírások
3. § (1) Az állami és önkormányzati tulajdonú közterületek közhasználatra szolgáló területek.
(2) Amennyiben telekalakításra kizárólag a közterület rendezése céljából kerül sor, építési munkát folytatni akkor is lehet, ha:
a) a megmaradó telek nagysága legalább 400 m2 lesz,
b) a vonatkozó övezet – teleknagyságon kívüli - előírásait betartja és
c) a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza.
4. Az épített környezet alakítására vonatkozó előírások
4. § A be nem épített, és burkolattal el nem látott területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani, gyümölcsfákkal, szőlővel, kerti növényzettel.
5. § (1) Külterületen az utakat, élővízfolyásokat, árkokat és vízmosásokat kísérő meglévő fás-cserjés növénysávokat meg kell őrizni, szükség esetén az élőhelynek megfelelő, honos növényzettel történő pótlásukról gondoskodni kell.
(2) Kerítés és melléképítmény csak a rendeletben rögzített helyeken építhető.
6. § (1) Az országos védelem alatt álló műemléki értékeket, a műemléki környezetet a szabályozási tervek tüntetik fel. (Jelen rendelet 1. függeléke sorolja fel).
(2) A védelemben részesített helyi egyedi értékeket a TKR 1. melléklete tartalmazza.
(3) A település ismert régészeti lelőhelyei a szabályozási terveken vannak feltüntetve. (Jelen rendelet 2.függeléke sorolja fel.)
(4) Régészeti lelőhelyeken és régészeti érdekű területeken végzett tevékenységek esetén a külön jogszabály szerinti előírásokat kell betartani.
5. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
7. § (1) A település külterülete részben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területébe tartozik. (Az érintett ingatlanokat jelen rendelet 3. függelék sorolja fel.) A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területére vonatkozó előírásokat külön jogszabályok tartalmazzák.
(2) A NATURA 2000 védett természeti terület által érintett ingatlanokat a szabályozási terv ábrázolja. (Jelen rendelet 5. függeléke sorolja fel.)
(3) A szabályozási terveken országos ökológiai hálózat magterületövezete, ökológiai folyosó övezete, pufferterületövezete ábrázolva van.
(4) Magterület övezetében új építmény csak a természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából, valamint szakrális építményként (kápolna, kereszt, kőkép) helyezhető el.
(5) Az (1) - (3) bekezdés alatti ingatlanokon a tájhasználatra és az építésre vonatkozóan – az egyes építési övezetek ill. övezetek előírásain túl - az alábbi előírásokat is alkalmazni kell:
a) A látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait az építészeti tervezés, az övezeti előírások szerint elhelyezhető építmények megvalósítása során kiemelten érvényesíteni kell.
b) A kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül változtatható meg.
c) A meglévő művelési ágak (gyep, nádas, erdő) megtartandók, művelési ág a természetszerű irányban változtatható.
d) Építési munkát végezni tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével lehet.
e) A növénytelepítés honos, az élőhelynek megfelelő fajok választásával végezhető.
f) A természetes, védett terepfelszínnek és a külterületek természetes élőhelyi viszonyainak és vízháztartásának megőrzése szükséges.
g) Tereprendezés, a természetes felszín megbontása – az épületek és közművek elhelyezésének kivételével – csak a természetvédelmi kezelési célok érdekében végezhető.
8. § A beépítésre szánt terület kialakítása, használata során a be nem épített, burkolatlan területet rendezett zöldfelületként kell kialakítani, fenntartani az erózióvédelem, humuszvédelem, a levegőminőség-védelem és a helyi klíma védelmének elősegítése érdekében.
6. Környezetvédelmi előírások
9. § (1) A településen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható.
(2) Környezetterhelési határértékek: az egyes építési övezetekre és övezetekre vonatkozó, hatályos egyéb jogszabályokban meghatározott emissziós és immissziós határértékek érvényesek.
(3) Bármely építési munka során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.
(4) Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad.
(5) A mezőgazdasági terület területfeltöltéssel járó tereprendezéséhez csak bevizsgált, nem talajidegen anyag használható.
(6) A település egészén csak olyan tevékenység folytatható, és csak olyan új tevékenység működtethető, amelynél szennyező (fertőző, mérgező) anyag a talajt nem károsítja.
(7) A vízmeder és a kísérő parti sáv természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, építési tevékenység nem folytatható.
10. § (1) Rezi az alacsony légszennyezésű településkategóriába tartozik.
(2) A levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó szennyezéssel járótevékenységet folytatni nem szabad.
(3) A településen zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat nem folytatható.
(4) A településen olyan anyagot, amely légmozgás révén levegőbe kerülhet, diffúz légszennyezést okozhat, csak takartan (megfelelően lefedve, elzárva) szabad tárolni és szállítani (mozgatni).
(5) A település átszellőzését, a levegőminősége szempontjából meghatározó levegőmozgást, a jellemző mikroklimatikus adottságokat megváltoztató (pl. akadályozó vagy kedvezőtlen légáramlatokat keltő) építés, funkcióváltoztatás nem végezhető.
11. § (1) Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a jogszabályban megállapított zaj és rezgésterhelési határértéket nem haladja meg.
(2) A közlekedésből származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmény környezetében, az útkategória függvényében, a vonatkozó jogszabályban meghatározott zajterhelési határértéket nem haladhatja meg.
12. § (1) Meg kell akadályozni a felszíni és felszín alatti vízbe szennyezőanyag bejutását. A felszíni vizet közvetlenül élővízfolyásba vezetni csak a megfelelő mértékű, előzetes tisztítás után lehet.
(2) Tilos kockázatos anyag, vagy az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vízbe.
(3) A területen a vízfolyás, a felszíni és felszín alatti víz védelme érdekében a víz szennyeződését, a vízmeder nem kívánatos feltöltődését vagy lefedését eredményező építési munka nem folytatható.
(4) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területen a közhasználatú terület kialakításának részeként, az azt feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.
(5) A vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a befogadóba a csapadékvíz csak tisztán vagy a vízjogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető.
(6) A szennyvízcsatorna-hálózattal ellátott területeken a szennyvizet kötelezően be kell vezetni a csatornahálózatba, ezzel egyidejűleg a meglévő szakszerűtlen egyedi szennyvízkezelő létesítményeket fel kell számolni.
(7) A szennyvízközmű által nem ellátott területen a közműhálózat kiépítéséig a közműpótló használata kötelező.
(8) A felszíni víz elvezetésének módját - legalább az együttesen kezelendő területekre kiterjedően - a terep rendezésére, a felszíni és szivárgó rendszer kialakítására, valamint a növénytelepítésre vonatkozó terv alapján kell meghatározni.
(9) Terepszint alatti építmény, építményrész elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, és a kialakult természetes viszony károsan nem befolyásolható.
13. § (1) A területen keletkező kommunális hulladékot és azzal együtt kezelhető termelési hulladékot a szervezett hulladékgyűjtés és szállítás keretei között kell ártalmatlanítani.
(2) A települési hulladék gyűjtése és tárolása csak zártan, gyűjtőedényben, más edényzetben, vagy ideiglenes tárolásra szolgáló berendezésben történhet, a további kezelésnek megfelelő módon elkülönítve.
(3) A veszélyes hulladékok gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállíttatásáról és ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek a vonatkozó jogszabályok szerint kell gondoskodni.
7. Közművek előírásai
14. § (1) Az előírások szerinti védőtávolságot biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén végezhető.
(2) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamos energia ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közműterületen (közműtelephelyek területén) vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben (ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja) a közmű és biztonsági övezete helyigényét szolgalmi jog bejegyzésével kell fenntartani.
(3) Közmű számára új szolgalmi jog bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz.
(4) Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.
15. § A talaj, a talajvíz és a rétegvíz, valamint az élővíz védelme érdekében a településen szennyvízzel a környezetet nem szabad szennyezni.
16. § (1) Bármely építési övezetben létesített gazdasági célú létesítményből kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelnie, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel elő kell tisztítani.
(2) Az árok karbantartására vízfolyás, csatorna part éleitől 6-6 m, az önkormányzati és társulati kezelésben lévő árok part éleitől minimum 3-3 m, a már elépített helyen az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1 m szélességű sávot szabadon kell hagyni.
(3) A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.
(4) Az 1 ha vagy azt meghaladó teleknagyságú telken történő beruházás esetében a helyben nem tartható csapadékvíz ártalommentes elvezetését biztosítani kell.
(5) 20 személygépkocsi befogadóképességűnél nagyobb gépkocsi parkoló felületéről az összegyűjtött csapadékvizeket csak olajfogón átvezetve lehet a csapadékvíz-csatornába bekötni,és a parkolókban összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető.
17. § (1) Középnyomású földgázellátású területen telkenként egyedi nyomásszabályozót kell elhelyezni.
(2) Földgázvezetéket közterületen csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
8. Építés általános szabályai
18. § (1) Telekalakítás a meglévő telekstruktúrához igazodva az övezeti előírások szerinti minimális teleknagyság betartásával és a tervezett úthálózat kötelező szabályozási vonalainak figyelembevételével végezhető.
(2) Beépítésre nem szánt területen 3000 m2–nél kisebb telket - közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési terület, valamint közhasználatú zöldterület, védőerdő, közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterület övezetek kivételével - kialakítani nem szabad.
(3) Közforgalom elől elzárt magánút, mezőgazdasági út elhelyezése céljára más jogszabályi előírás hiányában, legalább 4,2 m szélességű területsávot kell biztosítani. Közforgalom elől el nem zárt magánút, mezőgazdasági dűlőút műszaki paramétereire ugyanazon előírások vonatkoznak, mint a közutakra. Magánút, mezőgazdasági út számára kialakított telek területe a vonatkozó övezeti előírásban rögzített legkisebb kialakítható telek területétől kevesebb is lehet
(4) Közműlétesítmény elhelyezése céljára a vonatkozó övezeti előírásban rögzítettől kisebb telek is kialakítható.
(5) Az új saroktelek szélességének legalább 3,0 m-rel nagyobbnak kell lennie az egyes övezetekben kialakítható telkek előírt legkisebb szélességénél.
(6) A beépítésre szánt területen, továbbá kertes mezőgazdasági területen nyeles telek kialakítható.
(7) Meglévő épület a telek méretétől függetlenül felújítható, átalakítható, az építési helyen (előkert, oldalkertek, hátsókert területének biztosításával) a beépítési feltételek teljesülése esetén az övezeti előírásban rögzített beépítési mértékig bővíthető.
9. Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei
19. § A település katasztrófavédelmi osztálya a követelményeket tartalmazó külön jogszabály alapján: III.
Részletes övezeti előírások
10. Beépítésre szánt építési övezetek előírásai
20. § (1) Épület a szabályozási terven jelölt, annak hiányában az alábbiak szerint lehatárolt építési helyen belül helyezhető el:
a) az építési hely előkerti vonala a kialakult építési vonal, ahol ez nem állapítható meg, az előkert legkisebb mérete 5,0 méter;
b) az oldalkert mérete nem lehet kisebb a külön jogszabály oldalkertre vonatkozó előírásánál. Kialakult állapot esetén az előírt értéknél kisebb oldalkerti mérték megtartható, tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulása alapján;
c) az építési hely hátsókert felé eső határvonala a kialakítható és beépíthető telek közterületi határvonalától mért maximum 100,0 méter lehet, de a hátsókert mérete nem lehet kisebb a külön jogszabály szerint meghatározott legkisebb hátsókert mélységnél.
(2) Az engedély nélkül létesíthető melléképítmény a teleknek csak az építési helyként meghatározott részén helyezhető el. Az előkertben elhelyezett melléképítmény látványa az utcaképet, a táji megjelenést nem zavarhatja meg.
10.1. Különleges területek
21. § Az építési övezetekben csak a megnevezett rendeltetésű épület és az annak rendeltetésszerű működéséhez szükséges építmény helyezhető el.
10.1.1. Különleges turisztikai övezet (Ktt)
22. § (1) Az építési övezet a borturizmust szolgáló és vendéglátó tevékenységhez kapcsolódó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál. A meglévő, vagy kialakítandó épületekben kereskedelmi szálláshely, a tulajdonos, a személyzet részére szolgálati lakás létrehozható.
(2) A kialakított telek területén az építési helyen belül több önálló rendeltetésű épület is elhelyezhető.
(3) Kerítés létesíthető.
(4) Melléképítmények közül a közműbecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, kerti építmény, komposztáló helyezhetők el.
(5) Szökőkút, kerti víz- és fürdőmedence, mobil szerkezet, lakókocsi nem helyezhető el.
(6) Csarnok jellegű épület nem alakítható ki.
(7) Az egyes építési övezetek telekalakítási és beépítési előírásai:
|
Megnevezés |
Ktt1 |
|
|---|---|---|
|
beépítés módja |
oldalhatáron álló(O) |
|
|
kialakítható telek legkisebb szélessége |
[m] |
- |
|
kialakítható telek legkisebb területe |
[m²] |
2000 |
|
legnagyobb beépítettség |
[%] |
20 |
|
legnagyobb terepszint alatti beépítettség |
[%] |
20 |
|
legnagyobb épületmagasság |
[m] |
4,5 |
|
legkisebb zöldfelület |
[%] |
40 |
|
legnagyobb burkolt felület |
[%] |
20 |
11. Beépítésre nem szánt övezetek előírásai
11.1. Közlekedési és közmű övezet (Köu)
23. § (1)1
(2) A közlekedési területeket úgy kell kialakítani, hogy azon biztosítva legyen
a) a telkek biztonságos megközelítése,
b) a területen összegyűlő csapadékvíz biztonságos elvezetése,
c) a közüzemi közművek megfelelő elhelyezése, továbbá
d) a vonatkozó jogszabályokban előírt feltételek, jellemzők megvalósítása
(3)2
(4) Az országos közutak külterületi szakaszán az úttengelytől mért, a szabályozási terven jelölt védősavon belül építmények csak külön jogszabályok szerint helyezhetők el.
(5)3 A 6 méternél keskenyebb telekszélességű helyi külterületi utak mentén fás szárú növényzet, építmény, a közlekedés és közmű építmények kivételével, az úttengelytől számított legkevesebb 3-3 méterre helyezhető el.
(6)4 A lakás és üdülő önálló rendeltetési egysége után 1 személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani.
11.2. Védelmi erdő övezet (Ev)
24. § (1) Az Ev jelű övezet területén erdei kilátó és magasles elhelyezhető, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarja, a táji-természeti értékeket nem károsítja.
(2) A védelmi rendeltetésű erdő területen út, közmű és távközlési nyomvonalas létesítmény, távközlési torony csak a természetvédelmi szakhatóság által meghatározott feltételekkel alakítható ki, a területeken egyéb létesítmények nem helyezhető el.
(3) Az erdőterületeken kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, erdőgazdálkodási célból szabad.
11.3. Közjóléti erdő övezet (Ek)
25. § (1) Az Ek jelű közjóléti erdő övezet területén 10 ha-nál nagyobb földrészleten,legfeljebb 0,3%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.
(2) Az övezetben található értékes faállományt a területhasználat során meg kell tartani.
11.4. Korlátozott használatú mezőgazdasági övezet (Má0)
26. § (1) Az Má0 jelű övezetbe a mezőgazdasági terület ökológiai, természetvédelmi és vízvédelmi (környezetvédelmi) okokból sajátos helyzetű és használatú részei tartoznak.
(2)5 Ökológia hálózat övezetével érintett Má0 jelű övezetekben:
a) Az egyéb vízügyi, környezetvédelmi és természetvédelmi jogszabályban foglaltak betartása mellett a mezőgazdasági művelés, használat folytatható.
b) Épület nem helyezhető el, terepszint alatti beépítés nem létesíthető.
c) Nem helyezhető el nyilvános illemhely, hulladékgyűjtő, a megújuló energiaforrás műtárgya.
d) Kerítés nem létesíthető. Állattartásra szolgáló területek lehatárolására villanypásztor, karám lehatárolás létesíthető.
e) Melléképítmény nem építhető.
f) A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz való közelítés érekében szabad.
g) A gyep, legelő élőhelyei megtartandók, szántóföldi vagy kertes művelésbe nem vehetők.
h) Csak extenzív jellegű, vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók, a kialakult tájhasználatot csak a természeti értékek sérelme nélkül szabad megváltoztatni.
i) Erdősítés csak a természetvédelmi kezelésnek megfelelő esetben, részletes természetvédelmi (élőhelyi, társulástani) vizsgálat függvényében, a természetvédelmi hatóság és kezelő egyetértésével történhet.
j) Új villamosenergia-ellátási, valamint táv- és hírközlő vezeték csak terepszint alatti elhelyezéssel építhető, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana.
11.5. Kertes mezőgazdasági övezet (Mk)
27. § (1) A kertes mezőgazdasági terület a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy a borturizmust szolgáló területfelhasználási egység.
(2) Az övezetben
a) szőlőműveléssel nem hasznosított területen is - a telek méretétől függetlenül - szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép stb.),
b) a melléképítmények közül a közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály tároló, kerti építmény, háztartási célú kemence, húsfüstölő, zöldségverem, komposztáló
helyezhető el.
(3) A szántó művelési ágú területen építmény nem helyezhető el.
(4) A szőlőhegytől idegen létesítmények (szökőkút, kerti víz- és fürdőmedence, árnyékoló ponyva, mobil szerkezet, lakókocsi), továbbá nyilvános illemhely, nyílt tűzivíz tároló nem helyezhető el.
(5) A szőlőművelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegybíró, ahol a hegyközség nem működik, a település jegyzője nyilatkozatával kell igazolni.
(6) Mk1 jelű kertes mezőgazdasági övezetben:
a) a legalább 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telken a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy a borturizmust szolgáló szállásférőhely nélküli gazdasági épület helyezhető el;
b) a beépíthetőség mértéke legfeljebb 3%, a beépíthető alapterület legfeljebb 120m2;
c) a terepszint alatti beépíthetőség mértéke (terepszint fölé emelkedő gazdasági épület alatti pince, és földel takart pince összesen) legfeljebb 5%, a terepszint alatt beépíthető alapterület legfeljebb 200 m2;
d)6 a beépíthető földrészlet legkisebb szélessége az építési helynél 16 m;
e) a beépíthető telek területe legalább 2700 m2;
f)7 a telek közúttal, magánúttal határos telekhatárától mért 6,0 méteren belül épület nem helyezhető el;
g)8 az épületmagassága 4,0 métert nem haladhatja meg.
h) lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el.
(7) Mk2 jelű kertes mezőgazdasági övezetben:
a)9 a legalább 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telken a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy a borturizmust szolgáló szállásférőhely nélküli gazdasági épület helyezhető el,
b)10 a beépíthetőség mértéke legfeljebb 3%, a beépíthető alapterület legfeljebb 150 m2.
c) a terepszint alatti beépíthetőség mértéke (terepszint fölé emelkedő épület alatti pince, és földel takart pince összesen) legfeljebb 5%, a terepszint alatt beépíthető alapterület legfeljebb 200 m2;
d)11 a beépíthető földrészlet legkisebb szélessége az építési helynél 13 m;
e)12 a beépíthető telek területe legalább 2000 m2;
f)13 a telek közúttal, magánúttal határos telekhatárától mért 6,0 méteren belül épület nem helyezhető el;
g)14 az épületmagassága 4,0 métert nem haladhatja meg.
h) lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el.
(8)15 Az övezetekben épített kerítés nem létesíthető. Művelt ingatlan szőlőkordonnal, honos növényzettel határolható le, reális vadkár esetén növényzettel kísért vadvédő háló létesíthető.
(9) A kialakult természetes terepfelszín, a hagyományos szőlőtermesztéshez tartozó kőbástyák, támfalak (teraszok) megőrzendők. Meglévő támfal felújítható, új támfal építhető. A támfal magassága az ingatlan 10 %-nál nagyobb átlagos tereplejtése esetén a 2 m-t, 10 %-nál kisebb átlagos tereplejtése esetén az 1 m –t nem haladhatja meg.
(10) Az övezetben birtokközpont nem alakítható ki.
11.6. Különleges beépítésre nem szánt területek
28. § Az övezetekben csak a megnevezett rendeltetésű épület és az annak rendeltetésszerű működéséhez szükséges építmény helyezhető el.
11.6.1. Különleges beépítésre nem szánt turisztikai övezet (Kb-tt)
29. § (1) Az övezet a turizmust szolgáló és vendéglátó tevékenységhez kapcsolódó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál. A meglévő, vagy kialakítandó épületekben kereskedelmi szálláshely, a tulajdonos, a személyzet részére szolgálati lakás létrehozható.
(2) A kialakított telek területén az építési helyen belül több önálló rendeltetésű épület is elhelyezhető.
(3) Az övezet határain kerítés létesíthető.
(4) Melléképítmények közül a közműbecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, kerti építmény, komposztáló helyezhetők el.
(5) Szökőkút, kerti víz- és fürdőmedence, mobil szerkezet, lakókocsi nem helyezhető el.
(6) Az egyes építési övezetek telekalakítási és beépítési előírásai:
|
Megnevezés |
Kb-tt1 |
Kb-tt2 |
|
|---|---|---|---|
|
beépítés módja |
szabadon álló (SZ) |
oldalhatáron álló (O) |
|
|
kialakítható telek legkisebb szélessége |
[m] |
- |
- |
|
kialakítható telek legkisebb területe |
[m²] |
5000 |
3000 |
|
legnagyobb beépítettség |
[%] |
5 |
5 |
|
legnagyobb terepszint alatti beépítettség |
[%] |
5 |
5 |
|
legnagyobb épületmagasság |
[m] |
4,5 |
3,5 |
|
legkisebb zöldfelület |
[%] |
65 |
80 |
|
legnagyobb burkolt felület |
[%] |
5 |
5 |
12. Záró rendelkezések
30. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indított államigazgatási ügyekben kell alkalmazni.
(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi építési szabályzatról szóló 16/2018. (XII.27.) önkormányzati rendelete.
31. § (1) Rezi Község Helyi Építési Szabályzatának valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló 7/2006. (VI.27.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) 1. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(2) HÉSZ R-2 jelű melléklete helyébe jelen rendelet 2. melléklete lép.
|
Cserép Gábor |
Cseh Marianna |
|
|
1. függelék a 3/2019. (IV.24.) önkormányzati rendelethez a 3/2019. (IV. 24.) önkormányzati rendelethez
|
törzs- szám |
azonosító |
cím |
név |
helyrajzi szám |
|---|---|---|---|---|
|
5006 |
20686 |
Gyöngyösi csárda ex-lege műemléki környezete |
081/1, 3229/1, 3229/3, 3114, 084, 085/10, 085/11 |
|
|
5006 |
10996 |
Karmacsi útnál |
Gyöngyösi csárda |
3113 |
|
9642 |
10995 |
Alsóköves 28. |
Présház, népi |
3225/9 |
2. függelék a 3/2019. (IV.24.) önkormányzati rendelethez a 3/2019. (IV. 24.) önkormányzati rendelethez
|
Sor- szám |
Azonosító |
Megnevezés |
Lelőhely helyrajzi száma |
|---|---|---|---|
|
3 |
11374 |
Akasztó-hegy |
2891, 2881/2, 2881/3, 2883, 2886, 2887, 2890, 2888, 2889, 778, 779/39, 779/14, 779/15, 779/16, 779/17, 779/18, 779/53, 779/9, 779/10, 779/11, 779/12, 779/13, 2892, 3231/2 |
3. függelék a 3/2019. (IV.24.) önkormányzati rendelethez a 3/2019. (IV. 24.) önkormányzati rendelethez
4. függelék a 3/2019. (IV.24.) önkormányzati rendelethez a 3/2019. (IV. 24.) önkormányzati rendelethez
5. függelék a 3/2019. (IV.24.) önkormányzati rendelethez a 3/2019. (IV. 24.) önkormányzati rendelethez
A 23. § (1) bekezdését a Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (IV. 10.) önkormányzati rendelete 5. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 23. § (3) bekezdését a Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (IV. 10.) önkormányzati rendelete 5. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 23. § (5) bekezdését a Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (IV. 10.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 23. § (6) bekezdését a Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (IV. 10.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 26. § (2) bekezdése a Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (IV. 10.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § (6) bekezdés d) pontja a Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (IV. 10.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (6) bekezdés f) pontja a Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (IV. 10.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (6) bekezdés g) pontja a Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (IV. 10.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (7) bekezdés a) pontja a Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (IV. 10.) önkormányzati rendelete 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (7) bekezdés b) pontja a Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (IV. 10.) önkormányzati rendelete 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (7) bekezdés d) pontja a Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (IV. 10.) önkormányzati rendelete 3. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (7) bekezdés e) pontja a Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (IV. 10.) önkormányzati rendelete 3. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (7) bekezdés f) pontja a Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (IV. 10.) önkormányzati rendelete 3. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (7) bekezdés g) pontja a Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (IV. 10.) önkormányzati rendelete 3. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (8) bekezdése a Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (IV. 10.) önkormányzati rendelete 3. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. függelék 1. melléklet a Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (IV. 10.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.