Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (IV. 30.) önkormányzati rendelete
Rezi Község Önkormányzata Képviselő- testületének Szervezeti és Műkődési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 05. 01- 2025. 05. 01Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (IV. 30.) önkormányzati rendelete
Rezi Község Önkormányzata Képviselő- testületének Szervezeti és Műkődési Szabályzatáról
[1] Rezi Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi választópolgárok közösségének önkormányzáshoz való jogát tiszteletben tartja és e jogot a demokratikus választások során kapott lakossági felhatalmazással, a település egészéért vállalt felelősséggel gyakorolja. A helyi közügyek intézését és a képviselő-testület szervezetének és működésének részleteit, a jogszabályokban megfogalmazott jogaival és kötelezettségeivel összhangban, az önkormányzati jogok kiteljesítése, a demokratikus működés feltételeinek megteremtése, a település önfenntartó képességének biztosítása és a helyi közösség öngondoskodásra való képességének erősítése érdekében állapítja meg.
[2] Rezi Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Rezi Község Önkormányzat
(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 8373 Rezi, Kossuth utca 35.
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testülete.
(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Rezi község közigazgatási területe.
(5) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselő- testületet illetik meg. A képviselő- testületet a polgármester képviseli.
(6) Rezi Község önkormányzati hivatala: Rezi Közös Önkormányzati Hivatal, székhelye: 8373 Rezi, Kossuth u. 35. A közös önkormányzati hivatal működését külön szervezeti és működési szabályzat rögzíti.
(7) A közös önkormányzati hivatal állandó kirendeltségének megnevezése, címe: Rezi Közös Önkormányzati Hivatal Karmacsi Kirendeltsége 8354 Karmacs Szent Anna tér 1.
2. § (1) A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 7 fő. A képviselők aktuális névjegyzéke az önkormányzat hivatalos honlapján kerül megjelentetésre. A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 4 fő jelen van. A határozatképességet a polgármesternek a képviselő-testületi ülés megnyitása előtt számszerűen kell megállapítania és kihirdetnie.
(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.
(3) a képviselő- testület döntéshozatalához szükséges létszám:
a) egyszerű többség a jelen lévő képviselők több mint a fele
b) minősített többség : a megválasztott képviselők több mint a fele, azaz 4 fő.
c) A képviselő-testület a közmeghallgatást nem tartalmazó üléseit a hivatali helyiségében tartja.
(4) A képviselők aktuális névsorát az SZMSZ 1. melléklete tartalmazza.
3. § Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapította meg.
4. § (1) Az önkormányzat hivatalos internetes honlapja: www.rezi.hu
(2) Az önkormányzat hivatalos lapja: Rezi Kikiáltó., amely megjelenik szükség szerint, de évente legalább 2 alkalommal.
5. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló. Az önkormányzat címeréről és zászlajáról, azok használatának rendjéről, valamint a helyi kitüntetések, elismerő címek alapításának és adományozásának rendjéről külön önkormányzati rendelet rendelkezik.
(2) Az Önkormányzat, a képviselő-testület, a polgármester, a jegyző, a Hivatal hivatalos kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere található, a köríven pedig
a) az önkormányzat pecsétjén a „Rezi Község Önkormányzata”
b) a képviselő-testület pecsétjén a „Rezi Község Képviselő-testülete* Rezi”
c) a polgármester pecsétjén a „Rezi Község Polgármestere”
d) a jegyző pecsétjén a „Rezi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője”
e) a hivatal pecsétjén a „Rezi Közös Önkormányzati Hivatal ” és „Rezi Közös Önkormányzati Hivatal Karmacsi Kirendeltsége”felirat olvasható.
(3) A képviselő-testület pecsétjét kell használni :
a) a képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére,
b) a képviselő-testület által adományozott oklevelekben, és
c) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon.
d) a használatban lévő bélyegzők lenyomatairól, a használatukra feljogosított személyekről a jegyző nyilvántartást vezet.
(4) Az önkormányzat testvértelepülési kapcsolatot tart fenn: Lukácsháza Község Önkormányzatával.
(5) A település ünnepe: nincs.
(6) Az önkormányzat intézményei:
a) Icinke – Picinke Óvoda és Bölcsőde Rezi Rezi, Iskola utca 2.
b) Rezi Művelődési Ház és Konyha Rezi Rákóczi utca 4.
c) Rezi Közös Önkormányzati Hivatal Rezi Kossuth utca 35.
Nyilvánosság biztosítása
6. § (1) A képviselő-testület ülésének időpontjáról és helyéről, napirendjéről a lakosságot rendes ülés esetén legkésőbb az ülést megelőző 5. napig, rendkívüli ülés esetén az ülés összehívásával egyidejűleg, az Önkormányzat honlapján és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő elhelyezésével tájékoztatni kell.
(2) A Képviselő-testület nyilvános üléséről készült jegyzőkönyveket és az önkormányzati rendeleteket az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
A munkaprogram
7. § A polgármester programot terjeszt a képviselő-testület elé, amely – a testület megbízatásának időtartamára – a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazza. A program azokat a helyi közügyeket, közszolgáltatásokat is rögzíti, amelyekben a feladatokat vállaló önszerveződő közösségek és vállalkozások támogatást kapnak a képviselő-testülettől.
Az önkormányzat feladata, hatásköre
8. § A Rezi Község Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.
9. § (1) Az önkormányzat a következő önként vállalt feladatokat látja el: civil szervezetek, egyesületek, alapítványok támogatása, melyeket az önkormányzat a falu közösségi, sport vagy kulturális életében meghatározónak tart. A képviselő- testület önként vállalt feladatok megvalósítása céljából gazdasági társaságot alapíthat. Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben a fedezet biztosításával egyidejűleg kell állást foglalni.
(2) A képviselő- testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások megvalósítása céljából önkormányzati intézményt alapíthat.
(3) A képviselő- testület az önként vállalt feladatok megvalósítása céljából gazdasági társaságot alapíthat.
(4) A közfeladat önként vállalásához illetve ellátásának megszüntetéséhez minősített többség szükséges.
10. § (1) A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályit az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.
(2) A képviselő-testület által a polgármesterre ruházott hatáskörök felsorolását a 2. melléklet, az ügyrendi bizottságra ruházott hatáskörök felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.
(3) Az átruházott hatáskör gyakorlásához a képviselő-testület utasítást adhat, az átruházott hatáskört visszavonhatja.
(4) A polgármesterre ruházott hatáskör esetén az utasítás kiadására az alpolgármester, az ügyrendi bizottságra ruházott hatáskör esetén a polgármester jogosult írásban.
(5) Az átruházott hatáskör gyakorlója a megvalósult intézkedéseiről, azok eredményeiről a soron következő rendes ülésen beszámol a képviselő-testület felé.
(6) Bármely képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a polgármester, az ügyrendi bizottság átruházott hatáskör gyakorlása során önkormányzati hatósági ügyben hozott döntését.
11. § (1) A képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható hatáskörökre az Mötv. 42. §-a rendelkezései az irányadóak.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó választás és kinevezés alkalmával a személyi alapbér megállapítása,
b) a helyi közügy megoldásának vállalása, valamint az arról történő lemondás,
c) a hitelfelvétel, és
d) gazdasági társaság alapítása, megszüntetése, gazdasági társaságba történő be- és kilépés.
A képviselő-testület munkaterve
12. § (1) A képviselő-testület a rendes ülések tervszerű megtartása érdekében évenként munkatervet határoz meg.
(2) A munkaterv tervezetét a polgármester minden év december 30-ig terjeszti elő a képviselő-testület ülésére.
(3) A munkaterv tervezetét a polgármester iránymutatásai alapján a jegyző állítja össze, amelynek során javaslatot kérhet:
a) a települési képviselőktől,
b) a testület bizottságától,
c) intézményvezetőtől
(4) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) az ülések tervezett időpontját,
b) a napirend tárgyát, előkészítőjét és előadóját,
c) az egyes napirendeket előzetesen véleményező bizottság megjelölését,
d) közmeghallgatás időpontját.
13. § (1) A képviselő-testület döntéseit képviselő-testületi ülésein hozza meg.
(2) Az ülések típusai:
a) alakuló ülés,
b) rendes ülés,
c) rendkívüli ülés
d) ünnepi ülés,
e) valamint közmeghallgatást tart.
A képviselő-testület alakuló ülése
14. § (1) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:
a) a Helyi Választási Bizottság elnökének beszámolója a választások eredményéről,
b) a képviselők eskütétele,
c) a polgármester eskütétele, illetményének/tiszteletdíjának és költségtérítésének megállapítása,
d) a polgármester programjának ismertetése,
e) az alpolgármester megválasztása, eskütétele, illetményének, tiszteletdíjának megállapítása,
f) bizottságok megalakítása, elnökének és tagjainak megválasztása.
(2) Az alakuló ülés összehívására a polgármester jogosult, úgy, hogy a meghívó kiküldése és az alakuló ülés időpontja között legalább 5 napnak kell lennie.
(3) A Képviselő-testület a község életében jelentős események alkalmából ünnepi ülést tarthat, munkatervben előre tervezetten vagy azon kívüli alkalomból is.
A képviselő-testület rendes ülése
15. § A képviselő-testület a munkatervben meghatározottak alapján szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart, melyet a Polgármester lehetőség szerint a hónap utolsó hetének hétfő napjára hív össze. A képviselő- testület a közmeghallgatást nem tartalmazó üléseit a hivatali helyiségében tartja.
A képviselő-testület rendkívüli ülése
16. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni az Mötv. 44 §- ban meghatározott esetben.
(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.
(3) A rendkívüli ülés napirendjére kerülő előterjesztés tárgyalásának – ha jogszabály nem zárja ki - nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.
(4) A rendkívüli ülés vezetése – az e §-ban foglalt eltérésekkel – a rendes ülésre vonatkozó szabályok szerint történik.
(5) Katasztrófa esetén az ülés azonnal is összehívható.
A képviselő-testület ülésének összehívása és meghívója
17. § (1) A képviselő- testület ülésének összehívásáról az Mötv. 45. §-a szerint a polgármester gondoskodik. A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester gondoskodik a képviselő- testület összehívásáról, és a polgármester távollétében vezeti az ülést. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet a korelnök hívja össze és vezeti az ülést. E bekezdés alkalmazásában tartós akadályoztatásnak minősül a 30 napot meghaladó folyamatos távollét.
(2) A képviselő-testület meghívóját a tervezett írásbeli előterjesztésekkel együtt 5 nappal (a sürgősségi napirend és a rendkívüli ülés napirendje kivételével) a képviselő-testület ülése előtt kell kézbesíteni.
(3) A kézbesítés elektronikus formában (e-mailen keresztül, a megadott internetes elérhetőségről történő letöltés útján) és/vagy nyomtatott formában történik, oly módon, hogy annak kézbesítési helye az elektronikus kézbesítési cím, a képviselő által megjelölt postai cím.
(4) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett írásbeli előterjesztés tárgyának és előterjesztőjének, nyílt, vagy zárt ülésen történő tárgyalás megjelölését, az ülés minősítését (alakuló, rendes, rendkívüli, ünnepi).
(5) Az (2)-(3) pontban foglaltaktól eltérni csak a (7) bekezdés szerinti rendkívüli ülés összehívása esetében lehet.
(6) A Képviselő-testületi ülésen kiosztandó előterjesztésre csak kivételes esetben, a polgármester külön engedélye alapján kerülhet sor. A polgármester az engedélyezés okát a Képviselő-testületi ülésen ismerteti.
(7) A rendkívüli testületi ülésre szóló meghívót legalább az ülés előtt 24 órával kell kézbesíteni. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető. Indokolt esetben lehetőség van a képviselő- testületi ülés – 24 órán belüli- összehívásra telefonon keresztül történő szóbeli meghívással vagy elektronikus levélben.
A meghívottak
18. § (1) A Képviselő-testület tagjai mellett állandó meghívottként – tanácskozási joggal az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan – meg kell hívni:
a) a jegyzőt,
b) az aljegyzőt,
c) a napirendi pont tárgya szerinti illetékes szerv vezetőjét,
d) az önkormányzat intézményeinek vezetőit,
e) akiknek jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi.
(2) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül:
a) a napirendek előadóit,
b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg,
c) a képviselő-testület által megbízott ügyvédet,
d) az előterjesztőt az általa előterjesztett napirendi pont tárgyalásán.
(3) A képviselő-testület ülésére esetenkénti tanácskozási joggal meghívhatók azok, akiknek jelenlétét a polgármester az adott napirendnél indokoltnak tartja.
(4) Az állandó tanácskozási joggal kötelezően meghívottak részére a meghívóval együtt valamennyi előterjesztést - a zárt ülés anyagának kivételével - meg kell küldeni, az esetenkénti tanácskozási joggal meghívottak részére csak az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.
Az ülések nyilvánossága
19. § (1) A nyilvános ülés időpontjáról a választópolgárokat a napirendet is tartalmazó meghívónak az Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő megjelentetésével, valamint a meghívónak és a nyilvános ülés keretében tárgyalandó előterjesztéseknek a www.rezi.hu portálon történő közzétételével tájékoztatni kell.
(2) Ahol jogszabály helyben szokásos módon történő közzétételt határoz meg, ennek módja alatt az Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján, vagy a www.rezi.hu internetes portálon történő közzététel értendő.
(3) A nyilvános ülésen a hallgatóság - ideértve a tömegtájékoztatási szervek képviselőit is - csak a kijelölt helyeken foglalhat helyet, és képviselő-testület egyszerű szótöbbségű szavazás alapján az általa megszabott időtartamban fel is szólalhat. A hallgatóság az engedély nélküli véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles. A képviselő-testületi ülésén a tömegtájékoztatási szervek munkatársai tevékenységükkel nem zavarhatják a testület munkáját.
(4) A zárt ülésen hozott határozatokról a nyilvánosságot tájékoztatni kell. Ennek során a személyiségi jogok védelméről és az adatvédelemről szóló jogszabályokat be kell tartani.
(5) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben.
(6) A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben az érintett kérésére zárt ülést tart. Ha az érintett személy a képviselő- testület ülés napjáig írásban, vagy a képviselő-testületi ülésen szóban nem nyilatkozik, akkor azt az érdemben nem nyilatkozó személynek a nyilvános képviselő-testületi ülés tartásához való hozzájárulásaként kell tekinteni.
(7) A képviselő-testület az érdekelt, az előterjesztő, vagy a képviselő-testület bármely tagja javaslata alapján – minősített többséggel – az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben zárt ülést rendelhet el.
(8) Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.
(9) A zárt ülések előterjesztéseit az azok megismerésére jogosult személyek kötelesek úgy kezelni, hogy annak tartalmáról illetéktelenek ne szerezhessenek felvilágosítást, illetve azt ne tekinthessék meg.
(10) Az önkormányzat zárt ülés tartása esetén, a külön törvény szerinti személyes adatnak minősülő adat elfedésével biztosítja a közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét.
Határozatképesség
20. § (1) A polgármester az ülés megnyitása előtt megállapítja a képviselő-testület határozatképességét. A képviselő- testület határozatképes ha tagjai közül az ülésen legalább 4 fő jelen van.
(2) A képviselő-testület határozatképességét a polgármester az ülés vezetése során folyamatosan figyelemmel kíséri. Ha a képviselő-testület ülése határozatképtelenné válik, a polgármester megkísérli a határozatképesség helyreállítását.
(3) Határozatképtelenség esetén az ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.
Az ülés vezetése
21. § A polgármester ülés vezetésével kapcsolatos feladatai és jogosítványai:
a) az ülés megnyitja, az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, zárt ülés tényének bejelentése
b) megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét, megnyitja, berekeszti és bezárja az ülést,
c) tájékoztatást ad a meg nem jelent képviselő- testületi tagok távolmaradásának indokoltáságával kapcsolatban, az ülés összehívása szabályszerűen történt – e meg, majd megállapítja a határozatképességet. A képviselő-testületi ülés akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több mint fele jelen van. Az ülésteremben tartózkodó képviselőt a határozatképesség megállapításakor és a szavazáskor is jelenlévőnek kell tekinteni.
d) előterjeszti a sürgősségi indítványt, javaslatot tesz napirendekre, a napirendet elfogadtatja,
e) napirend előtt tájékoztatást ad a fontosabb tárgyalások eredményéről, időszerű kérdésekről, valamint a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok, és egyéb önkormányzati döntések végrehajtásáról, beszámol az átruházott hatáskörökben tett intézkedésekről
f) napirendi pontonként vezeti, majd összefoglalja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat, határozati javaslatokat és rendelet tervezeteket, megállapítja az eredményt és kihirdeti a döntést
g) a képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendi ponthoz való hozzászólási szándékukat az ülés elnökének jelzik. Az ülés elnöke a hozzászóláskor megadja, illetve meghatározott esetben megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében. A napirendként a képviselő vagy a tanácskozási joggal résztvevő kérdésének és hozzászólásának együttes időtartama legfeljebb 2 perc. A polgármester időkorlát nélkül teheti meg a hozzászólását. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a levezető elnök megvonja a szót.
h) figyelmezteti a hozzászólót és felszólítja a tárgyra térésre, ha a mondanivalója eltér a tárgyalt témától, figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonhatja a szót az érintett személytől. Akitől megvonták a szót ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.
i) A nyilvános képviselő-testületi ülésen megjelent választópolgároknak a polgármester kérdést, hozzászólást engedélyezhet egy-egy napirendi ponthoz. A hozzászólás időtartama 2 perc lehet. Az adott ügyhöz ismételt hozzászólást a polgármester engedélyezhet, legfeljebb 2 perc időtartamban. A polgármester további megszólalási lehetőséget csak indokolt esetben engedélyezhet. Az ülésen megjelent választópolgároknak tanácskozási joguk nincs
j) tárgyalási szünetet rendelhet el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre megszakíthatja, vagy berekesztheti,
k) a Képviselő-testülethez méltatlan, a testület munkáját zavaró magatartást tanúsító résztvevőt rendre utasítja, figyelmezteti, ha a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik meg és ismétlődő rendzavarás esetén – figyelmeztetés után – kivéve a képviselőt – a terem elhagyására kötelezheti,
l) l)engedélyt ad a képviselőnek – legfeljebb 2 perc – a napirend utáni felszólalásra
m) az ülést- határozatképtelenség esetén is - berekeszti.
A képviselő-testület napirendje
22. § (1) A képviselő-testület ülésén a napirendre a polgármester tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül megállapítja.
(2) A napirend tervezete tartalmazza a tárgyalandó anyagok tárgyának megjelölését, azok előterjesztőjét és előadóját. A polgármester, a képviselők, a jegyző, valamint saját előterjesztéseik tekintetében az előterjesztési joggal rendelkezők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, napirendi javaslatról történő levételét, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását.
(3) A polgármester és az előterjesztő az előterjesztést a napirend elfogadásáig visszavonhatja.
(4) A már elfogadott napirendi pont levételéről, a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatásról bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.
(5) A polgármester a napirend – meghívó szerinti – tervezetét szóban kiegészítheti az ülésen kiosztott anyagok napirendre történő vételére vonatkozó javaslatával együtt.
23. § A napirendet a képviselő-testület általában az alábbi sorrendiség megtartásával határozza meg:
a) beszámolók megtárgyalása
b) rendelet-tervezetek,
c) személyi jellegű ügyek,
d) határozat-tervezetet tartalmazó előterjesztések, beszámoló jellegű előterjesztések,
e) kérdések, interpellációk,
f) fellebbezéssel kapcsolatos ügyek
g) egyéb ügyek és bejelentések.
Előterjesztés
24. § (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főszabály szerint írásban készülnek. Szóbeli előterjesztésre – legkésőbb az ülés előtt egy órával jelezve annak szándékát – indokolt esetben kerülhet sor.
(2) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó
a) tájékoztató,
b) beszámoló,
c) rendelet-tervezet az indokolással és a
d) határozati javaslat az indokolással.
(3) Az írásbeli előterjesztések (a tájékoztatók kivételével) két részből állnak. Az első rész tartalmazza az adott témával kapcsolatos legfontosabb információkat, a helyzetfeltárást, probléma vázolását, a megoldásra vonatkozó konkrét döntési javaslatot vagy döntési lehetőségeket, azok várható hatásának leírását, továbbá indokolását. A második rész tartalmazza a konkrét döntés-tervezetet, szükség szerint az intézkedésre javasoltak, illetve a végrehajtásra kötelezettek pontos megjelölésével, és a végrehajtás határidejével.
(4) Rendelet-tervezet előterjesztésére - kivéve a költségvetési rendeletet, valamint az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatát - a jegyző jogosult. A költségvetési rendelet és a Szervezeti és Működési Szabályzat előterjesztése a polgármester feladata.
(5) A (4) bekezdésen kívül az (2) bekezdés a), b), d) pontjaiban meghatározott előterjesztésre jogosult:
a) a polgármester és alpolgármester,
b) a képviselő,
c) a képviselő-testület bizottsága,
d) a jegyző,
e) az aljegyző,
f) azon egyéb rendészeti vagy közigazgatási szerv vezetője, aki jogszabály alapján beszámolót vagy tájékoztatást ad,
g) az, akit a polgármester előterjesztőként felkér.
(6) A (4) bekezdésen túlmenően az (2) bekezdés c) pontjaiban meghatározott előterjesztésre jogosult:
a) a polgármester és alpolgármester,
b) a jegyző és aljegyző.
(7) A képviselő-testületi ülés napirendjére kerülő előterjesztéseket – a Képviselő-testületen és a Hivatalon kívülről érkező tájékoztatók kivételével – előzetesen be kell mutatni a jegyzőnek, törvényességi ellenőrzés céljából. A jegyző az előterjesztésen aláírásával jelzi az előzetes törvényességi ellenőrzés elvégzését, továbbá az ülésen a tárgyalás során bármikor jelezheti a Képviselő-testületnek, ha a döntéshozatal során, vagy a meghozott döntésben jogszabálysértés észlel. Észrevételét a testületi ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell.
Módosító indítvány
25. § (1) Az előterjesztéssel kapcsolatban az előterjesztő, a képviselő-testület bármely tagja, bizottsága, jegyző szóban vagy írásban módosító indítvánnyal élhet.
(2) Az írásbeli módosító indítványt - a jegyző törvényességi vizsgálatát és szignóját követően - legkésőbb az ülés megkezdéséig lehet előterjeszteni. A módosító javaslatot indokolni kell.
(3) Ha a módosító indítvány az önkormányzat költségvetési kiadásának növelését, vagy bevételének csökkentését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is (fedezet megjelölése).
Sürgősségi indítvány
26. § (1) A polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke, a jegyző, a képviselők egynegyede rendkívüli napirend soron kívüli megvitatása érdekében sürgősségi indítványt terjeszthet elő.
(2) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést akkor lehet tenni, ha az jogszabályban előírt, vagy képviselő-testület által megállapított határidő mulasztása miatt, vagy önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be, vagy azt pályázat benyújtása, elbírálása vagy véleményezése indokolja.
(3) Sürgősségi indítvánnyal rendelet-tervezet csak akkor tűzhető napirendre, ha a rendeletalkotási kötelezettséget magasabb szintű jogszabály írja elő olyan határidővel, hogy a jogszabályi előírás másképp nem teljesíthető.
(4) A sürgősségi indítványnak tartalmaznia kell az előterjesztés sürgősséggel történő tárgyalásának indokát. A sürgősségi indítványt és az előterjesztést a képviselő-testületi ülés előtt legalább 24 órával lehet benyújtani a polgármesternek.
(5) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztett javaslat tárgyalásának – ha jogszabály nem zárja ki – nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.
(6) A sürgősséggel történő tárgyalásról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt. Ha az indítványt elfogadja, akkor az előterjesztést az írásbeli meghívóval, a rendes postázási rend szerint megküldött napirendi javaslatban szereplő napirendi pontok előtt tárgyalja. Amennyiben a képviselő-testület több kérdés sürgősségi tárgyalását is elfogadja, napirendre kerülésük sorrendjéről külön határoz.
(7) Ha a képviselő-testület a sürgősség tényét nem ismeri el, abban az esetben szavazást kell elrendelni arról, hogy a képviselő-testület az ügyet mely ülésén tárgyalja.
Tanácskozási jog kérése
27. § Azon meghívottak, akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, csak a meghívásuk szerinti napirend vitájában kérhetnek szót.
Törvényességi észrevétel
28. § A jegyzőnek - a tanácskozás bármely szakaszában - kötelessége észrevételt tenni, amennyiben az ülés során jogszabálysértést tapasztal.
Interpelláció
29. § (1) Interpellációnak minősül az a felvetés, amelyben a képviselő valamilyen hibás, helytelen gyakorlatot jelez. A Képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz vagy a feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottság elnökéhez intézhetnek önkormányzati feladatkörbe tartozó minden ügyben.
(2) A képviselőt 5 percben interpellációs jog illeti meg. Az írásban beadott interpellációt a képviselő szóban is elmondhatja.
(3) Az interpellált a Képviselő-testület ülésén szóban, vagy 15 napon belül írásban köteles választ adni. Amennyiben az interpelláló képviselő az adott ülésen kíván választ kapni, az interpellációt az ülést megelőzően legalább 8 nappal írásban el kell juttatnia az interpelláció címzettjének és a polgármesternek.
(4) Az interpellációra adott írásbeli választ a Képviselő-testület a következő rendes ülésén napirendre tűzi.
(5) Az interpellált válasza után – az írásban adott válasz esetében is – az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, majd nyilatkozik a válasz elfogadásáról. Az interpellációra adott válasz után, de döntés előtt mind az interpellált személyt, mind a képviselőt 2 perces hozzászólás illeti meg, utána vitának helye nincs. Nem kell szavazásra feltenni az interpellációra adott választ abban az esetben, ha az interpelláló képviselő azt elfogadja. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testületvita nélkül dönt.
(6) Ha a Képviselő-testület a választ nem fogadja el, akkor
a) az eredetileg a polgármesternek címezett interpellációt a feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságnak vagy a jegyzőnek,
b) az a) pont alá nem tartozó interpellációt a polgármesternek, a feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságnak vagy a jegyzőnek adja kivizsgálásra és az új választ a következő rendes ülésen tárgyalja a képviselő-testület.
(7) Amennyiben az interpellációra adott újabb választ sem fogadja el a Képviselő-testület, akkor az interpelláció tárgyának vizsgálatát az ügyrendi bizottságra bízza vagy a feladatra külön ad- hoc bizottságot állít fe.
(8) Az interpelláció alapján a Képviselő-testület részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. Ideiglenes bizottság is megbízható kivizsgálással, és ebbe külső szakértő is bevonható.
(9) Az interpellációra írásban adott választ minden képviselőnek meg kell küldeni és annak elfogadása tárgyában a következő ülés dönt.
Kérdés
30. § (1) A képviselő felvilágosítást kérhet szóban a képviselő-testületi ülésen vagy előzetesen írásban.
(2) A kérdezett személy – lehetőség szerint – a képviselő-testületi ülésen, vagy 15 napon belül köteles válaszolni.
(3) A kérdésre adott választ sem a kérdést feltevő képviselővel, sem a Képviselő-testülettel nem kell külön elfogadtatni.
A képviselő-testületi ülés menete
31. § A képviselő- testületi ülést a polgármester vezeti. Az ülés megnyitása és a határozatképesség megállapítása után a polgármester:
a) előterjeszti a napirendi javaslatot,
b) napirend előtti felszólalás esetében engedélyezi azt,
c) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
d) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és kihirdeti a határozatokat,
e) biztosítja a Képviselők interpellációs és kérdezési jogának gyakorlását,
f) berekeszti a Képviselő-testület ülését.
Képviselő-testületi vita
32. § (1) Az írásbeli előterjesztést az előadó, a tárgyban meghívott szakértő, vita előtt szóban kiegészítheti.
(2) Az előadóhoz, szakértőhöz, a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre a vita előtt válaszolnak.
(3) Bármikor szót kérhet:
a) az előterjesztő,
b) bármely képviselő ügyrendi kérdésben,
c) a jegyző, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.
(4) Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, melyben a képviselő, a Képviselő-testület működési, eljárási rendjére vonatkozóan tesz észrevételt, vagy javaslatot.
(5) Ügyrendi kérdésben feltett szavazási javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
33. § (1) A polgármester a napirendi pontok felett külön-külön vitát nyit. Indokolt esetben az elnök, vagy bármelyik képviselő javaslatára az egymással összefüggő előterjesztés vitáját együttesen is le lehet folytatni. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.
(2) A tájékoztató jellegű előterjesztések felett nem lehet vitát nyitni.
(3) A vita lezárása után az előterjesztő viszontválaszra (zárszó) jogosult.
A szavazás rendje
34. § (1) A Képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó után rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
(2) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzó döntési javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.
(3) Az előterjesztő által elfogadott módosításokat, kiegészítéseket a napirendre vonatkozó eredeti döntési javaslat részének kell tekinteni.
(4) A választ követően a Polgármester az elhangzott módosító javaslatokat összefoglalja és szövegszerűen az eredeti javaslathoz illeszkedő módon ismerteti annak rögzítésével, hogy azt az előterjesztő elfogadta-e.
(5) Először a módosító és kiegészítő indítványokról, majd az eredeti határozati javaslatról dönt a testület. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
(6) Ha a Képviselő-testület két vagy több előterjesztést együtt vitatott meg, a határozati javaslatok felett ez esetben is külön-külön kell szavazást elrendelni.
(7) Minősített többség szükséges Mötv. 50. §-ában, 55. § (1) bekezdésében, 68. § (1) bekezdésében felsorolt eseteken kívül:
a) a képviselő-testület megbízásának lejárta előtti feloszlatásához,
b) a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, tisztségének megszüntetésére irányuló kereset benyújtásához, és
c) a sürgősségi indítvány elfogadásához.
Személyes érintettség
35. § (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén – a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti közeli hozzátartozójára is kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő- testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
(2) A személyesen érintett képviselő – érintettségének jelzése mellett - bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.
(3) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztása esetén az érintettség és annak kapcsán fennálló képviselői mulasztás kivizsgálására – ismertté válását követően azonnal – a Képviselő-testület vizsgálatot rendeli el, melynek lefolytatása az Ügyrendi Bizottság hatáskörébe tartozik.
(4) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.
(5) A bizottság a vizsgálat eredményét, következmény érvényesítésre vonatkozó javaslatát a Képviselő-testület soron következő ülésén, az elfogadott napirendi pontok tárgyalását követően, az egyebek napirendi pontok között ismerteti.
(6) ) Amennyiben a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a jegyző figyelmezteti a személyes érintettség bejelentési kötelezettségére.
Összeférhetetlenségi eljárás
36. § (1) A polgármester, illetve a polgármester érintettsége esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke, az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést az Ügyrendi Bizottságának adja át kivizsgálásra.
(2) Az összeférhetetlenség kimondásával az önkormányzati képviselő megbízatása megszűnik. A megbízatás megszűnését a képviselő-testület határozatban állapítja meg. A határozatot kézbesíteni kell az érintett önkormányzati képviselőnek és a kormányhivatal felé.
(3) A képviselő úgy is határozhat, hogy az összeférhetetlenség megszüntetése helyett lemond a képviselőségről. Ezt a képviselő-testület ülésén jelentheti be. A lemondást és a megbízatás megszűnésének időpontját az ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell. Az írásbeli lemondást a képviselő-testülethez kell címezni, s a polgármesterhez kell eljuttatni. A lemondást ilyenkor a képviselő-testület következő ülésén ismertetni kell.
(4) A lemondás nem vonható vissza.
(5) A Bizottság a vizsgálat eredményét döntés céljából a Képviselő-testület terjeszti.
A döntéshozatali eljárás, a szavazás módja
37. § (1) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza. A képviselő-testület tagjai igen, nem, tartózkodom nyilatkozattal szavazhatnak.
(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. A levezető elnök először a javaslatok mellett leadott szavazatokat, majd az ellenszavazatokat, illetve a szavazástól tartózkodók számát állapítja meg. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.
(3) Név szerinti szavazást kell tartani
a) jogszabály előírja,
b) a polgármester kezdeményezésére,
c) a képviselők egynegyedének indítványára
d) bármely képviselő javaslatára nyílt szavazással egyszerű többséggel, ha így dönt a képviselő-testület.
(4) Név szerinti szavazás külön név szerinti lista alapján történhet. Név szerinti szavazáskor a polgármester abc sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.
(5) A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott.
(6) A név szerinti szavazás tényét és eredményét a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(7) Titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.
(8) A titkos szavazás lebonyolításáról az ügyrendi bizottság gondoskodik.
(9) A titkos szavazás során a képviselők a hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a számunkra megfelelő válasz (igen, nem, tartózkodom) előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazócédula, amelyen a képviselő nem jelölt meg, vagy egynél több választ jelölt meg.
(10) A titkos szavazás eredményéről az ügyrendi bizottság külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza legalább az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem és tartózkodom szavazat). A szavazólapokat a szavazást követően a ügyrendi bizottság megsemmisíti. Az ügyrendi bizottság tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.
(11) Az ülés vezetője megállapítja a szavazás eredményét.
(12) A tartózkodással szavazókat jelenlévőnek kell tekinteni de a tartózkodással szavazó szavazatát az igen és nem szavazatoknál figyelmen kívül kell hagyni.
Az ülés rendjének fenntartása
38. § (1) A képviselő-testületi ülés rendjének fenntartása a polgármester feladata.
(2) A polgármester az ülés rendjét a következőképpen biztosítja:
a) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő megfogalmazást használ,
b) rendre utasítja azt a Képviselőt, aki a testület munkáját zavaró, képviselőhöz méltatlan magatartást tanúsít. A rendre utasított képviselőtől megvonhatja a szót,
c) rendre utasítja a rendzavarást tanúsító – nem képviselő – jelenlévőket,
d) amennyiben a testületi ülésen olyan jellegű rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést az általa meghatározott időre félbeszakíthatja, a testületi ülés elnöki összehívásra folytatódik.
e) a polgármester saját jogkörében eljárva bármikor szünetet rendelhet el,
f) a polgármesternek a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani azokkal vitába szállni nem lehet.
39. § A szavazatok összeszámlálását követően a polgármester megállapítja a javaslatra igennel, nemmel szavazók, valamint a tartózkodók számát és kihirdeti a döntést.
A Képviselő-testület ülésének levezetése
40. § A napirendi pont megvitatását szóbeli kiegészítés előzheti meg az előterjesztő részéről. A kiegészítést követően az előterjesztőhöz először a képviselők, majd a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, melyekre az előterjesztő köteles választ adni. Ezt követően a polgármester a napirendi pontról külön vitát nyit. A napirendi pont vitájánál – jelentkezésük sorrendjében kaphatnak szót a képviselők, majd jelentkezésük sorrendjében a tanácskozási joggal résztvevők.
A képviselő-testület döntései, a döntések fajtái, jelölésük,
41. § (1) A Képviselő-testület döntései:
a) önkormányzati rendelet,
b) önkormányzati határozat.
(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt
a) a napirend meghatározásáról,
b) az ügyrendi kérdésekről.
c) beszámoló a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörök gyakorlásáról, valamint tájékoztató a fontosabb intézkedésekről
(3) A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).
(4) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel) a következők szerint: …./20 .( . .) képviselő- testületi határozat
(5) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
Rendeletalkotás
42. § (1) A jogszabály alapján kötelezően megalkotandó rendeleteken felül önkormányzati rendelet megalkotását, módosítását, rendelet vagy egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:
a) a képviselő, - kezdeményezésének módja: indítvány, javaslat
b) a bizottság, - kezdeményezésének módja: indítvány, javaslat
c) a polgármester,- kezdeményezésének módja: indítvány, javaslat
d) a jegyző- kezdeményezésének módja: javalat.
(2) A jegyző akkor is köteles az előkészítésben részt venni, ha a rendelet-tervezetet bizottság készíti elő.
(3) A rendelet-tervezet elkészítésére szükség szerint külső szakértő közreműködése igényelhető.
(4) A jegyzőnek minden egyes rendelet-tervezetet véleményeznie kell.
(5) A jegyző feladata megszervezni, hogy a rendelet-tervezetek a tárgyban szükséges érdekképviseleti és egyéb szervezetekkel az előzetes egyeztetés - amennyiben szükséges -megtörténjen.
(6) A rendeletek kihirdetéséről a jegyző az önkormányzat hivatali épületében - a helyben szokásos módon – történő kifüggesztéssel gondoskodik.
(7) A jegyző rendeletekről nyilvántartást kell vezetni és Rezi község honlapján hozzáférhetővé kell tenni.
(8) A megalkotott rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról, hatályosságának biztosításáról, azok végrehajtásának ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik.
(9) Az önkormányzati rendeleteket évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni az évszám feltüntetésével. Az évszámot követően zárójelben a kihirdetés hónapját római számmal és napját kell feltüntetni. A megjelölés magában foglalja az önkormányzat megnevezését az önkormányzat rendelet elnevezését és az önkormányzati rendelet címét.
Határozat
43. § (1) A határozatot az ülésről készített jegyzőkönyv tartalmazza.
(2) A képviselő-testületi határozatokról az Önkormányzati Hivatal nyilvántartást vezet.
(3) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző – a végrehajtásért felelős személyek közreműködésével - készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.
A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
44. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.
(3) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.
(4) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.
(5) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.
(6) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(7) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
(8) A jegyzőkönyvet 2 példányban kell készíteni
a) egy példányt a jegyző kezel (ez az irattári példány),
b) egy eredeti példány évente be kel köttetni és a közös önkormányzati hivatalban kell megőrizni.
(9) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) az írásos előterjesztéseket,
d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet,
e) jegyző törvényességi észrevételét,
f) a képviselői indítványokat,
g) a képviselői hozzászólásokat,
h) a képviselői interpellációkat.
45. § (1) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvek anyagát csak a jegyző, illetve a jegyző által kijelölt önkormányzati hivatali köztisztviselő jelenlétében lehet megtekinteni.
(2) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik, valamint Rezi község hivatalos honlapján hozzáférhető módon közzéteszi. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni, közzétenni nem szabad.
(3) Az ülésen elhangzottakról hangfelvétel is készíthető mely hangfelvételt 1 évig meg kell őrizni.
A közmeghallgatás és a lakossági fórum
46. § (1) Az önkormányzat a lakosság és a társadalmi szervezetek tájékoztatását, a fontosabb döntésekbe való bevonását lakossági fórum és a közmeghallgatás intézményével biztosítja.
(2) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi önszerveződések közvetlen tájékoztatása céljából - lakossági fórumot hívhat össze. A résztvevők közvetlenül a döntéshozók előtt fejthetik ki álláspontjukat az előterjesztésről. Összehívására, a meghívandók körére vonatkozó szabályokat az közmeghallgatással azonos módon kell alkalmazni, azzal, hogy a lakossági fórum nem testületi ülés, arról elegendő a résztvevő önkormányzati tisztviselők nevét, a tárgyalt témakört, a felszólalók nevét és az elhangzó felszólalások lényegét tartalmazó feljegyzést készíteni, melyet a polgármester, a jegyző és a feljegyzés készítője ír alá.
(3) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.
(4) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselő-testülethez, az egyes képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez és a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetve közérdekű javaslatot tehetnek.
(5) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről annak időpontja előtt legalább 8 legfeljebb 30 nappal a helyben szokásos módon tájékoztatást kell adni.
(6) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melynek során gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül. Tartalmára, készítésére a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak.
(7) A közmeghallgatáson feltett közérdekű kérséekre és javaslatokra lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb a közmeghallgatást követő 15 munkanapon belül választ kell adni. Előbbi esetben szóban, utóbbi esetben írásban kell válaszolni.
A települési képviselő és a Képviselő-testület szervei
47. § Az önkormányzati feladatok ellátását a Képviselő-testület és szervei biztosítják. A Képviselő-testület szervei: a polgármester, a Képviselő-testület ügyrendi bizottsága, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, továbbá a társulás.
A képviselő
48. § (1) A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.
(2) A települési képviselő köteles
a) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.
e) felkérés alapján részvétel a képviselő- testületi ülések előkészítésében,
f) személyes érintettségének bejelentése döntéshozatalnál.
(3) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:
a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,
b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
c) a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.
(4) Köteles rendszeresen kapcsolatot tartani a lakossággal, bevonni a lakosságot az önkormányzati feladatok megoldásába, továbbá kezdeményezheti és szervezheti a közérdekű munkát.
(5) Az önkormányzati képviselő által a képviselő- testületi ülésen rendelet megalkotása vagy határozat meghozatala kezdeményezésének módja: indítvány vagy javaslat.
49. § Az önkormányzati képviselők megválasztásának időpontjától megbízatásának megszűnéséig képviselői tevékenységéért díjazás nem illeti meg. Annak a képviselőnek, aki képviselői tevékenységével összefüggésben képviselő- testületi döntés alapján belföldi vagy külföldi kiküldetésben vesz részt, utazási költségét és szállásdíját az önkormányzat- számla bemutatása ellenében- a jóváhagyott költségkeret erejéig megtéríti.
Polgármester
50. § (1) A polgármester megbízatását főállású polgármesterként látja el. A polgármester fogadóóráinak rendjét a 2. melléklet tartalmazza
a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
d) fogadóórát tart,
e) nyilatkozik a sajtónak.
f) segíti a települési képviselők munkáját,
g) együttműködik más önkormányzati és államigazgatási szervekkel, kapcsolatot tart más település önkormányzataival,
h) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait,
i) fogadja az önkormányzattal kapcsolatban álló külföldi partnerek képviselőit, és velük való tárgyalás során előzetes megállapodást köt,
j) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,
k) lakossági fórumokat szervez.
(3) A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.
(4) A polgármester a Mötv. 68. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottak alapján bármely olyan ügyben dönthet, amelyet a Mötv. 42. §-a nem említ.
(5) A polgármester, a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, határozatképtelenség vagy határozathozatal hiányában a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügy keretében:
a) pályázat benyújtásáról, amelynek előkészítését a Képviselő-testület előzetesen elrendelte, a pályázat benyújtására a polgármestert felhatalmazta és a kidolgozott pályázati, projekt költségvetés saját forrását, vagy annak előirányzatát a Képviselő-testület előzetesen biztosította, feltéve, hogy a pályázat kötelezettségvállalása a biztosított forrást 10 %-kal nem haladja meg
b) pályázat benyújtásáról abban az esetben, mely pályázat saját forrást nem igényel. Ebben az esetben a pályázat nyertessége esetén a megvalósításról a Képviselő-testület dönt.
(6) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:
a) indítványozhatja a bizottság összehívását,
b) biztosítja a bizottságok jogainak és kötelezettségeinek érvényesülését,
c) ellátja a bizottságok rendszeres tájékoztatását.
(7) A polgármester összeférhetetlenségére az Mötv. 72. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(8) A polgármester tekintetében a munkáltatói jogokat a képviselő- testület gyakorolja.
Alpolgármester
51. § (1) A képviselő-testület saját tagjai sorából egy alpolgármestert választ, aki tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.
(2) Az alpolgármester feladata a polgármester helyettesítése és egyes önkormányzati feladatok ellátása.
(3) Az alpolgármester részletes feladatát és hatáskörét a polgármester határozza meg.
A képviselő-testület bizottságai
52. § (1) A bizottságok feladata, hogy folyamatosan segítse a képviselő-testület tevékenységét, munkájának eredményességét.
(2) A képviselő-testület állandó bizottsága: Ügyrendi Bizottság. A képviselő testület ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
(3) Az állandó bizottság elnökét és tagjait a képviselő-testület választja meg. A bizottság tagjainak száma 3 fő, melyből 3 fő képviselő- testületi tag.
(4) A bizottság ülését az elnök akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti.
(5) A polgármester, bármely képviselő és a jegyző indokolt esetben, meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottság felállítását indítványozhatja. A képviselő – testület az indítványról egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával dönt. Az ideiglenes bizottság megbízása a meghatározott feladatainak elvégzéséről szóló jelentésnek a képviselő- testület által történő elfogadásáig tart.
Az állandó bizottságok általános működési szabályai
53. § (1) A bizottság üléseit az elnök – az ülést megelőzően legalább 3 nappal – írásban hívja össze. A meghívóhoz csatolni kell a megtárgyalandó előterjesztéseket és az egyéb iratokat. A bizottság meghatározhatja azokat a napokat, amelyeken a rendes üléseit tartja.
(2) A bizottságot a Mötv. 61. §-bn foglalt eseteken kívül össze kell hívni a Bizottság elnökének, a bizottsági tagok több mint a felének, vagy a Képviselő-testület tagjai több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.
(3) A bizottság üléséről a képviselőket tájékoztatni kell. A bizottság ülése határozatképes ha azon a bizottság tagjainak többsége jelen van. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. A bizottság ülése főszabályként nyilvános.
(4) A bizottságok egyéb működési szabályaikat (ügyrend) e rendelet keretei között maguk állapítják meg.
(5) A bizottságok közötti feladat vagy hatásköri összeütközés esetén az ügyrendi bizottság állásfoglalását kell kikérni. A képviselő-testület dönt az összeütközés tárgyában, ha az érintett bizottság az állásfoglalással nem ért egyet.
(6) A bizottság feladatkörét és létszámát az 3. melléklet tartalmazza.
Az állandó bizottság tagjainak jogai, kötelezettségei
54. § (1) A bizottság tagjai:
a) részt vesznek a bizottság ülésein,
b) részt vehetnek a bizottsági döntések előkészítésében, és javasolhatják bizonyos témakörök napirendre tűzését,
c) külső szakértők segítségét vehetik igénybe,
d) a bizottság elnökének megbízása alapján képviselik a bizottságot.
(2) A lemondott elnök, bizottsági tag helyett legkésőbb a lemondást követő második rendes képviselő-testületi ülésen új elnököt, bizottsági tagot kell választani.
A bizottság ülése
55. § (1) A bizottság ülésére meghívást kapnak:
a) a bizottság tagjai,
b) tanácskozási joggal a jegyző, és képviselők
c) a napirendi ponthoz kapcsolódóan a vonatkozó előterjesztéssel;
ca) az intézményvezetők,
cb) a szakértők, valamint
cc) a társadalmi szervezetek vezetői.
(2) A bizottsági ülésen bármely képviselő tanácskozási joggal részt vehet. Szavazati joggal csak a bizottság megválasztott tagjai bírnak.
(3) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.
(4) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(5) A bizottság zárt ülésének tartására a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(6) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely:
a) az elhangzott felszólalások rövid ismertetését,
b) a hozott döntéseket, és
c) külön indítványra a kisebbségi véleményeket
tartalmazza.
(7) A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről. A jegyzőkönyvet, a bizottsági ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Zala Vármegyei Kormányhivatal részére.
(8) Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a bizottság elnöke a legközelebbi testületi ülésen tájékoztatást ad a képviselő- testület részére.
Ideiglenes bizottságok
56. § (1) (1) Az Mötv. 57. § (3) bekezdése alapján létrehozott ideiglenes bizottság feladatát, megbízatásának terjedelmét, elnevezését, tagjainak számát a képviselő-testület a bizottság létrehozásakor határozza meg.
(2) Az ideiglenes bizottság elnökét és a bizottság tagjait a képviselő-testület választja meg.
(3) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.
Jegyző
57. § (1) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:
a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.
e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,
g) rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,
h) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
(2) A jegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatása esetén a jegyzőt az aljegyző helyettesíti. A jegyző és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a jegyző által írásban megbízott gazdálkodási ügyintézői feladatokat ellátó köztisztviselő helyettesíti.
(3) A jegyző ügyfélfogadási rendje: Rezi településen. hétfő és szerda 8:00-12:00 és 13:00-15:00, péntek: 8:00-12:00, Karmacs településen: kedd: 8:00-12:00 és 13:00-15:00 óra időtartalomban. A jegyző feletti egyéb munkáltatói jogokat Rezi Község Önkormányzatának Polgármestere gyakorolja.
Aljegyző
58. § Az aljegyzőre vonatkozó szabályokat az Mötv. 82. § (5) bekezdése határozza meg.
Rezi Közös Önkormányzati Hivatal
59. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre, Rezi székhellyel és Karamcsi kirendeltséggel.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott Hivatal neve: Rezi Közös Önkormányzati Hivatal.
(3) Az Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz. Az Önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. Az Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(4) A Közös Önkormányzati Hivatal irányítására, vezetésére vonatkozó szabályokat a Közös Önkormányzati Hivatal alakításáról és fenntartásáról szóló megállapodás tartalmazza.
Az önkormányzat társulásai
60. § (1) A Képviselő-testület feladatainak hatékonyabb, célszerűbb megoldása érdekében az alábbi társulásokban vesz részt:
a) Gyenesdiási Család- és Gyermekjóléti Szolgálat Társulás 8315 Gyenesdiás, Kossuth L. u. 97
b) ZALAISPA hulladékgazdálkodási Társulás 898 Zalabér, Rákóczi u. 2.
(2) A Társulásban való együttműködés részletes szabályait a társulási megállapodás és a társulás szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(3) A Társulások alapítására, bármely Társulásba történő belépésre vagy onnét történő kiválásra a polgármester, alpolgármester, továbbá bármely képviselő vagy Bizottság elnöke, tagja, illetve maga a Bizottság javaslatot tehet.
(4) A társulási megállapodásokat a jegyző készíti elő, illetve törvényességi szempontból ellenőrzi.
(5) A Társulási Tanácsokban Rezi Község Önkormányzatát főszabály szerint a polgármester képviseli.
61. § (1) A Képviselő-testület az Gyenesdiási Család- és Gyermekjóléti Szolgálat Társuláras ruházza az alábbi feladat- és hatásköröket: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény továbbiakban: Sztv.) az Sztv. 64. § (6) bekezdésében foglalt gyermekjóléti feladatok ellátását,
(2) A Képviselő-testület a ZALAISPA hulladékgazdálkodási Társulásra ruházza át az alábbi hatáskört: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 33-34. §-aiban meghatározott hulladékgazdálkodási feladatok ellátása.
(3) A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok öntevékeny működéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok megoldására irányulnak.
(4) A lakossági önszerveződő szervekkel való együttműködés célja és rendeltetése:
a) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,
b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményeztetése, és
c) a lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása.
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
62. § A helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számáról önkormányzati rendelet rendelkezik.
Az önkormányzat költségvetése, vagyona
63. § (1) A képviselő-testület költségvetését az államháztartásról szóló törvény rendelkezései szerint önállóan, rendeletben állapítja meg.
(2) Az első fordulóban (koncepció) a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, az Önkormányzat kötelezően előírt és szabadon vállalt feladatainak alapos elemzése, helyzetfelmérése alapján összeállított költségvetési koncepciót kell a Képviselő-testület elé terjeszteni. A koncepcióban számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségét, meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerű megoldásait, a szükségletek kielégítésének sorrendjét. Be kell mutatni a felmerült igényeket és ezek kielégítésének alternatíváit, változatait, továbbá fel kell mérni a várható döntések hatásait.
(3) A második fordulóban a költségvetési törvény által előírt részletezésben a rendelettervezetet tárgyalja a képviselő-testület. A tervezet több változatot is tartalmazhat. A tervezet elsősorban a törvényben előírt kötelező önkormányzati feladatok megvalósítását, és a további, még vállalható önkormányzati feladatokat rögzíti. A költségvetés a bevételi forrásokat, a kiadásokat célok szerint tartalmazza. Tartalékot is kell képezni az esetleges forráskiesés, többletfeladat, áremelkedés fedezetére. A rendeletben szabályozni kell az évközi előirányzat-módosítási hatáskör gyakorlását is.
(4) A költségvetési rendelet-tervezetet a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
64. § A képviselő-testület költségvetésében szereplő előirányzatok közötti átcsoportosítás, valamint az általános és céltartalék feletti rendelkezés jogára kizárólag a képviselő- testület jogosult.
65. § (1) A költségvetési évet követően a képviselő-testület zárszámadását rendeletben állapítja meg. A rendelet-tervezetet a költségvetési törvényben előírtaknak megfelelően kell elkészíteni.
(2) A zárszámadás előkészítésére és előterjesztésére a költségvetési rendeletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Az önkormányzat vagyona, vagyongazdálkodás
66. § Az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.
A gazdálkodás ellenőrzése
67. § (1) Az önkormányzat számára nyújtott európai uniós és az ahhoz kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználásának ellenőrzésére az Mötv. 119. § (1) bekezdésében . foglaltak az irányadóak.
(2) A jegyző az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről Kiss Csaba belső ellenőrrel kötött szerződés útján gondoskodik.
Adósságrendezés
68. § A helyi önkormányzat fizetőképességének megszűnése esetén az önkormányzat pénzügyi helyzetének rendezése adósságrendezési eljárás keretében történik, melyre vonatkozóan szabályokat az Mötv. és az adósságrendezésről szóló törvény tartalmaz
Záró rendelkezések
69. § Hatályát veszti A Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2013. (V.15.) önkormányzati rendelet.
70. § Ez a rendelet 2025. május 1-jén lép hatályba.