Járdánháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében az állami főépítészi hatáskörben eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Kulturális Örökség Védelméért Felelős Miniszter, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörében eljáró Miskolci Járási Hivatala, a Bükki  Nemzeti Park Igazgatóság, valamint Járdánháza Község Önkormányzat Képviselő-testületének a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 10/2017.(VII.14.) önkormányzati rendeletében felsorolt partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása

1. §

E rendelet célja Járdánháza Község településképének, épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

2. §

E rendelet területi hatálya Járdánháza község közigazgatási területére terjed ki.

3. §

E rendelet előírásait Járdánháza Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések

4. §

E rendelet alkalmazásában:

1. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.
2. Cégtábla: a cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.
3. Címtábla: az intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
4. Fényreklám: tartószerkezeten elhelyezett, reklám megjelenítésére alkalmas led panel, videófal, monitor.
5. Földszínek: tört, meleg színek, melyek a barna-vörös-narancs-sárga-zöldessárga színtartomány közepesen telített árnyalatai.
6. Hirdető-berendezés: hirdetések, reklámok elhelyezésére szolgáló, fixen rögzített vagy mozgó, közterületről érzékelhető szerkezet, mely képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas.
7. Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight és CityBoard formátumú eszköz.
8. Más célú berendezés: elsődleges funkcióját tekintve közterületi, köztéri bútor, különösen a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát.
9. Óriásreklám: az A0 (841x1189 mm) méretet meghaladó méretű, hirdetések elhelyezésére alkalmas közterületről látható építmény.
10. Pasztellszín: a színek világos, kis telítettségű árnyalatai, melyek között  előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai.
11. Rikító szín: nagy telítettségű, élénk, erőteljes, figyelemfelkeltő színek.
12. Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény, építményrész, egyéb elem.

II. Fejezet

A helyi védelem

3. A helyi védelem célja

5. §

(1) A helyi építészeti érték minden olyan helyi építészeti, településszerkezeti, falu- és utcaképi, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek, valamint az ezeket körülvevő építészeti környezet, ami nem minősül műemléknek vagy műemléki környezetnek, azonban az Önkormányzat, szakértői javaslatok alapján megőrzendőnek, védendőnek ítél.

2. A helyi védelem célja Járdánháza Község településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző építészeti örökségeinek és táji értékeinek védelme, a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
3. A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő értékek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

4. A helyi védelem fajtái

6. §

(1) Az építészeti értékek helyi védelme egyedi és területi lehet.

2. Az egyedi védelem kiterjedhet:

1. az építmény egészére, építményrészletre, vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra;
2. az épület, építmény egészéhez vagy annak egy részéhez tartozó földrészletre.

3. A helyi egyedi védelem alatt álló értékeket e rendelet 1. melléklete tünteti fel.

5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai

7. §

(1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor. A kezdeményezésre a településrendezési eszközök keretében elkészült örökségvédelmi hatástanulmány is javaslatot tehet.

2. A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

1. a védelemre javasolt érték megnevezését, címét, helyrajzi számát,
2. a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot,
3. a kezdeményezés rövid indokolását,
4. a védendő érték fotódokumentációját, helyszínrajzát,
5. a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

3. A helyi védelem alá helyezés értékvizsgálat alapján történik. Az értékvizsgálatot és szakmai indoklást az Önkormányzat készíti vagy készítteti el.
4. A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

1. a védelem alatt álló érték megnevezését, címét, helyrajzi számát
2. a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
3. a védett érték felmérési és fotódokumentációját,
4. a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

5. A védelem megszűnik, ha

1. a védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül;
2. a védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap;
3. a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.

6. A helyi védelem alá helyezésről, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:

1. az érintett ingatlan tulajdonosát (tulajdonosait) postai úton,
2. műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
3. az illetékes építésügyi hatóságot,
4. a kezdeményezőket.

7. Helyi védelem alá helyezésről, vagy megszüntetéséről kizárólag a Képviselő-testület hozhat – e rendelet módosítása, vagy felülvizsgálata keretében – döntést.

8. §

A helyi védelem alá helyezést elrendelő, vagy azt megszüntető önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését.

9. §

1. A védett érték csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Járdánháza Község Önkormányzata által védetté nyilvánított helyi érték - évszám”. A tábla anyaga kő, fa, vagy fém.
2. A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az Önkormányzat feladata.
3. A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az Önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a helyi védelem alatt álló építményen, vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az Önkormányzat feladata.

6. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása

10. §

(1) A védett értékekről az Önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

2. A nyilvántartás tartalmazza:

1. a védett érték megnevezését, nyilvántartási számát,
2. a védett érték pontos helyét (cím, helyrajzi szám) és tulajdonosát,
3. a védelem típusát,
4. a védelem szakszerű, rövid indoklását az értékvizsgálat alapján,
5. az értékeket bemutató térképet, terv és fotóanyagot,
6. a védett érték állapotfelmérésének adatait, a helyreállítási javaslatot
7. a védett értékhez kapcsolódó támogatásokat.

3. A nyilvántartás naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.

7. A védettséghez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

11. §

(1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

2. A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
3. A közterületen álló védett növényzet esetenként szükséges növényvédelméről, rendszeres fenntartásáról az Önkormányzat köteles gondoskodni, szakértő bevonásával.

8. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó településképi önkormányzati támogatás és ösztönző rendszer

12. §

1. A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jókarbantartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az Önkormányzat támogatást adhat.

2. A támogatás mértékét az Önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.
3. A támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött megállapodásban kell rögzíteni.

III. Fejezet

Településképi szempontból meghatározó területek

9. Járdánháza Község településkép szempontjából meghatározó területei

13. §

(1) Az Önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területekként jelöli ki Járdánháza Község teljes közigazgatási területét:

1. Történeti településrész,
2. Változó megjelenésű családiházas terület,
3. Külterület.

2. A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet, a településkép védelme szempontjából kiemelt területeket az 1. függelék tartalmazza.
3. Településkép védelme szempontjából kiemelt területek:

1. Táj- és természetvédelmi területek: Natura 2000 terület, ex lege védett terület (lápok), országos jelentőségű természeti emlékek (források), védett terület (Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet), országos ökológiai hálózat övezetei, tájképvédelmi övezet, egyedi tájértékek.
2. Örökségvédelemmel érintett területek: régészeti lelőhelyek.

IV. Fejezet

Településképi követelmények

10. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

14. §

(1) Meglévő beépítés esetén a kialakult beépítési módot kell alkalmazni.

2. Az előkert mérete a környezetben kialakult állapothoz igazodó kell, hogy legyen.
3. Meglévő, beépített utcasornál az építménymagasságot a kialakult helyzetnek megfelelően kell meghatározni.
4. Tetőtér csak egyszintesen építhető be.
5. Külterületen épületet, építményt úgy kell elhelyezni, hogy telepítésével, műszaki megoldásaival alkalmazkodjon a természetes terepadottságokhoz.

15. §

A település teljes területe tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület, ezért új épület építése csak a tájba illesztés fokozott figyelembe vételével történhet, a kialakult tájhasználat, telekstruktúra, a hagyományos beépítési módok megőrzése mellett.

11. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

16. §

(1) Történeti településrész területen utcai épület esetében magastető építendő 35-45 fokos hajlásszöggel. Az épület tetőgerince nem térhet el az utcában jellemzően kialakult tetőgerinc iránytól.

2. A tetőhéjalás magastető esetén hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag lehet. A harsány színű, faluképbe nem illő tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.
3. A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.
4. A homlokzatfelújítás csak a közterületről látható épülethomlokzat egészére kiterjedően történhet.
5. Homlokzat színezése során fehér, tört-fehér, illetve pasztellszínek és földszínek alkalmazhatók.
6. A lakótelken épülő gazdasági-kiszolgáló épületek a lakóépülettel azonos, vagy azzal harmonizáló megjelenésű homlokzatképzéssel létesíthetők.
7. Kerítés kialakítása:

1. Az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 1,80 m lehet.
2. Az oldal és hátsó telekhatáron építendő kerítés magassága nem haladhatja meg a 2,0 m-t.
3. Saroktelkek esetében a telek határain épített kerítésnek a telek sarokpontjától 2-2 m-es távolságig a lábazat feletti teljes felületen, áttört kialakításúnak kell lennie.

8. Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak, kerítéseinek színezésére rikító színek használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett.
9. Előkert nélküli beépítésen elhelyezésre kerülő utcafronti épületek közterület felé néző homlokzatán a közterületre kivezető ereszcsatorna nem helyezhető el, kivéve a homlokzati falba beépítve, illetve takartan vagy a terepszint alatt az utcai vízelvezető hálózatba elvezetve helyezhető el.

17. §

(1) Változó megjelenésű családiházas területen utcai épület esetében magastető építhető 25-45 fokos hajlásszöggel.

2. Tetőhéjalás: elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag lehet.
3. A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.
4. Az egy telken lévő építmények tömegei és homlokzatai úgy alakítható ki, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék.
5. Homlokzat színezése során a fehér, a tört-fehér, ill. pasztellszínek alkalmazhatók.
6. Az utcafronton áttört kerítés létesíthető.

18. §

(1) Külterületen elhelyezhető létesítmények, építmények harmonikusan illeszkedjenek a környezetbe, kiegészítve, eltüntetve a hiányosságokat, a környezetüket nem változtathatják meg.

2. A mezőgazdasági területen elhelyezhető építményt az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.
3. A területen magas és lapos tetővel kialakított épülettömeg egyaránt alkalmazható.
4. Épületcsoportnál azonos hajlászögű és héjalású tetőalakítást kell alkalmazni.

12. Táj- és természetvédelmi területekre vonatkozó építészeti követelmények

19. §

(1) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében tájszerkezetbe illeszkedő módon, a tájra jellemző anyaghasználattal valósulhat meg az építés. A táj jellegzetes arculatát kedvezőtlenül megváltoztató tevékenység nem folytatható.

2. Az építmények elhelyezése és használata során a természetes élőhelyek védelmét biztosítani kell.
3. A természetvédelmi szempontból érzékeny területeken csak olyan tevékenység végezhető, amely a természeti értékek sérülését, pusztulását, zavarását nem okozza.
4. A homlokzatokon olyan színárnyalatok alkalmazhatók, amelyek a hagyományos építőanyagok (cserép, fa, egyéb természetes anyagok) színeire jellemzők. A harsány, rikító színek használatát kerülni kell.
5. A táj értékek megőrzendők, tilos minden olyan tevékenység folytatása, amely a védelem alá vont értékek állapotát közvetlen vagy közvetett módon megváltoztatja, vagy veszélyezteti. Rendszeres gondozásuk, karbantartásuk a tulajdonos, illetve a kezelő kötelessége.
6. Gondoskodni kell a táj érték, természeti emlék fennmaradásához szükséges természeti feltételek megőrzéséről.
7. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – lehet elhelyezni.

13. A közterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

20. § (1) Azon közterületek, ahol a szabályozási szélesség lehetővé teszi, fásított zöldfelülettel alakítandók ki. Az egységes utcaképi megjelenés érdekében az egyes utca, vagy útszakaszok mentén azonos fafajú fasorok létesíthetők.

2. Fásítás, fasor kialakítása során tájban honos 2. függelékben javasolt fa- és cserjefajok alkalmazhatók, a 3. függelékben felsorolt fafajok kizárásával.
3. Külterületi utak mentén legalább egyoldali, átlagosan 10 méter tőtávolságot meg nem haladó őshonos fajokból álló fasor telepítendő.
4. A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások a következők:

1. Árusítópavilon hagyományos építőanyagok felhasználásával, utcaképbe illeszkedő módon létesíthető.
2. A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek.

5. Közterületi burkolat bontása akkor végezhető, amennyiben a helyreállítás a burkolatszéltől számított legalább 1,5 m távolságig történik meg, kivéve kiselemes burkolat esetén; kiselemes burkolatbontás esetén a javítást az eredetivel megegyező színű, formájú és méretű kiselemes burkolattal lehet elvégezni.
6. Zöldterület (közpark) kialakításának követelményei:

1. Burkolatépítés, felújítás során a kiselemes térburkolatokat kell előnyben részesíteni, helyszíni öntött betonburkolat nem építhető.
2. A területen agresszív pollentermelő növényfajok telepítése tilos.

14. A zöldfelület kialakításának követelményei

21. §

(1) Fát, 3 m-nél magasabbra növő bokrot a szomszédos, nem közterületi telek határához legalább a várható koronaátmérő felének megfelelő távolságra, szomszédos épülettől legalább 3 m távolságra ültethető.

2. A településképi szempontból meghatározó területeken tájban honos és a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők. A telepítésre javasolt növényfajok listáját a 2. függelék tartalmazza.
3. A településképi szempontból meghatározó területeken a 3. függelékben szereplő  tájidegen, invazív növényfajok nem alkalmazhatók.

15. Helyi egyedi védelem alá helyezett értékekre vonatkozó építészeti követelmények

22. §

(1) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a hagyományos homlokzati nyílásrendet, és a nyílások osztásait, megőrizve a homlokzati tagozatokat és díszítéseket.

2. A helyi védelem alatt álló épület felújítása, bővítése, átalakítása esetén a nyílászárók, illetve a tetőhéjalás anyagaként csak természetes anyagok használhatók (cserép, fa).
3. A közterületre néző homlokzat elkerülhetetlen átépítése során a nyílászárók eredeti arányait, a párkányok, ablakkeretek s a homlokzat egyéb díszítőelemeinek jellegét meg kell őrizni, vagy - korunk építészetének eszközeivel - vissza kell idézni.
4. Az épület jellegéhez szorosan hozzátartozó építmények (kerítés, kapu, szegletkő, rács) lehetőség szerint eredeti állapotukban megőrzendők.
5. Reklámcélú építmény, reklámhordozó, reklámnak minősülő falfestés, felirat, plakát helyi egyedi védelem alatt álló épületen, illetve az előtte levő közterületen nem helyezhető el.
6. A helyi védelem alatt álló épületen cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el
7. Egész épület, vagy szerkezeti elemek bontása csak a teljes műszaki és erkölcsi avulás esetén lehetséges, a védettség 7. § szerinti megszüntetését követően.

16. Helyi védelemmel érintett területeken elhelyezett sajátos építményekre, műtárgyakra vonatkozó anyaghasználati követelmények

23. §

(1) Utcai homlokzaton, tetőfelületen elektronikus hírközlési építmények és berendezései (antennák, antennatartó szerkezetek, parabola antenna stb.), közüzemi szolgáltatások mérő órái, nyomásszabályozó, valamint klímaberendezés kültéri egysége nem helyezhető el.

2. Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

17. Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó szabályok

24. §

(1) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére nem alkalmas területek:

1. belterület,
2. Natura 2000 terület,
3. országos ökológiai hálózat övezetei,
4. országos jelentőségű természeti emlékek (források) területe,
5. védett természeti területek,
6. ex lege védett területek (lápok),
7. egyedi tájértékek területe.

2. A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére – a környezetbe illesztés feltételeivel – elsősorban a település külterülete alkalmas.
3. Amennyiben 300 m-es körzetben már meglevő antenna áll, új antenna elhelyezése elsősorban a meglévő antennatartó-szerkezet igénybevételével történhet.

25. §

(1) A településképi szempontból meghatározó területeken a felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények a településképi és tájképvédelmi szempontok figyelembe vétele mellett helyezhetők el.

2. Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamos-energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek,  új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell feszíteni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.
3. Útépítésnél a közművek egyidejű kiépítéséről, s későbbiekben az útrekonstrukciónál a közművek egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.
4. A járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a községképi megjelenést és az esztétikus követelményeket is figyelembe kell venni.
5. A közmű gerincvezetékeket a telken belüli feltáró utak szabályozási szélességén belül kell vezetni, az optimális fásítási lehetőség biztosítása érdekében, területtakarékos elrendezéssel.

26. §

A fényszennyezés elkerülése érdekében szükséges az alábbi szempontok figyelembe vétele a közvilágítás és külső világító testek elhelyezése, korszerűsítése esetében:

1. kerülni kell a hideg fehér fényű világítást, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz;
2. a világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt oda irányítsa, ahol arra szükség van;
3. az utcákat egyenletesen, és amennyire csak lehet, alacsony intenzitással kell megvilágítani;
4. a kültéri világítás a tényleges használat idejéhez igazítandó, illetve 22 óra, vagy éjfél után közvilágítás fénye csökkenthető.

18. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

27. §

(1) A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt gépészeti kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva lehet kiválasztani. A berendezések a közmű üzemeltetők előírásainak figyelembe vételével az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők, illetve építhetők a kerítésbe.

2. Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) a homlokzat vagy tetőhéjazat színéhez illeszkedően alakítható ki.
3. Klímaberendezés kültéri egysége, valamint parabola-antenna lakóterületen lévő utcai homlokzaton, tetőfelületen, valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen nem helyezhető el kivéve műszaki szükségszerűség.
4. Távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés az épület közterületről látható homlokzatán és tetőfelületén nem helyezhető el, kivéve műszaki szükségszerűség.
5. A csapadékvíz-, ill. szennyvíz-elvezetés, tárolás módjának és kezelésének építményei, műtárgyai a közterületet sem műszakilag, sem településképvédelmi szempontból nem zavaró módon alakítandók ki.

19. Reklámra, reklámhordozóra, cég- és címtáblára vonatkozó általános településképi követelmények

28. §

(1) A rendelet hatálya alá tartozó területen reklámok, reklámhordozók, cég-, címtáblák és cégérek csak a jelen rendeletben előírt célra és módon, településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhető el, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet 1. és 2. mellékletei által meghatározott területfelhasználású területen és módon.

2. A település területén csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer helyezhető el.
3. Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámtartóberendezést, hirdető-berendezést, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően az új településképi előírások szerint helyezhetők el.

29. §

Helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző 3 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó tájékoztató reklámhordozó, reklám, molinó, transzparens, hirdetmény a közterületen, illetve magánterületen elhelyezhetők.

20. Cég- és címtáblára vonatkozó településképi követelmények

30. §

(1) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.

2. Új épület létesítésénél, meglévő épületek átalakításánál vagy homlokzatának felújításakor a közterülettől látható felületen cég-, címtáblát, cégért úgy lehet elhelyezni, hogy az épület architektúráját ne változtassa meg.
3. Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
4. Táblaszerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg az 1,0 m²-t. Műemléki környezetben, műemléképületen, helyi értékvédelmi területen táblaszerűen kialakított cégér legnagyobb magassági vagy szélességi mérete nem haladhatja meg a 0,5 m-t és összfelülete nem lehet 1,0 m²-nél nagyobb.

21. Reklámra, reklámhordozóra vonatkozó településképi követelmények

31. §

(1) A0-ás (841x1189 mm), illetve ezt meghaladó ívméretű óriásreklám a település közigazgatási területén nem helyezhető el.

2. A település területén az épületek tetőzetén reklámhordozók, fényreklámok nem helyezhetők el.
3. Épülethomlokzaton reklám, reklámhordozó felület, gépjárműforgalmat nem zavaró elhelyezéssel és mérettel helyezhető el.
4. Üzlethelyiségenként legfeljebb egy db álló A1-es méretű kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobil reklámtábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.
5. Plakát, falragasz az épületek közterület felé néző homlokzatain nem helyezhető el.
6. Reklámcélú védőháló, illetve ponyva – az építés, felújítás ideje alatt, de legfeljebb 6 hónapos időtartamra - épületállványon elhelyezhető, amennyiben azt más jogszabály nem tiltja. A felületen továbbá az építkezésre vonatkozó tájékoztatás tüntethető fel.
7. Építési reklámháló kihelyezése az építési tevékenység időtartamára településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően lehetséges

32. §

(1) Az épületeken elhelyezhető reklámhordozó szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

2. Fényreklám kialakítására vonatkozó előírások:

1. a reklámok csak alacsony fényintenzitásúak lehetnek,
2. nem alakítható ki villogó effektussal, illetve
3. a lakások rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja.

3. Belterületen 1,0 m²-es nagyságot meghaladó reklám, reklámhordozó szerkezet nem helyezhető el, és nem engedélyezhető 1,0 m² felületet meghaladó reklámjellegű homlokzatfestés sem.

22. Információs vagy más célú berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények

33. §

(1) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

1. az Önkormányzat működés körébe tartozó információk;
2. a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
3. a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
4. idegenforgalmi és közlekedési információk;
5. a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;
6. gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információk.

2. Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada az (1) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, hogy tartalmazzon.
3. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés egész felülete hasznosítható reklámcélra.

V. Fejezet

A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

34. §

(1) A település főépítésze - alkalmazása hiányában a polgármester -  szakmai konzultáció keretében tájékoztatást ad a településképi követelményekről.

2. Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni:

1. Ha a tervezett építési tevékenység a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI.13.) a Korm. rendelet hatálya alá tartozó, egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység alapján történő új lakóépület építése, illetve meglévő épület bővítése történik.
2. Lakóépület magastetőtől (25-45°) eltérő tetőkialakítása esetén.
3. Közterületen kapubeálló, híd építése, átépítése esetén.
4. Új elektronikus hírközlési építmény elhelyezése esetén:

79. műtárgynak minősülő antenna szerkezetnél, ha annak bármelyirányú mérete a bruttó 6 m-t meghaladja,
80. antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelésénél, ha az antenna bármelyirányú mérete a 4,0 m-t meghaladja.

3. A szakmai konzultáció iránti kérelmet a polgármesternek címezve kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell:

1. az építtető vagy kérelmező nevét, címét, telefonos elérhetőségét,
2. a tervezett építési tevékenység helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
3. az építési tevékenység rövid leírását,
4. az építési munka jellegétől függően indokolt esetben rajzi munkarészek csatolását.

4. A polgármester a kérelmezőt a konzultáció időpontjáról postai úton, vagy e-mailben értesíti.
5. A szakmai konzultációt a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kell lefolytatni.
6. A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben a felvetett javaslatokat, valamint az önkormányzati főépítész vagy a polgármester lényeges nyilatkozatait kell rögzíteni.

VI. Fejezet

A településképi véleményezési eljárás

23. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre

35. §

Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az alábbi esetekben:

1. új építmény építési engedélyezési eljárását megelőzően,
2. meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető.

24. A településképi véleményezési eljárás szabályai

36. §

(1) Településképi véleményezési eljárás a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Korm. rendelet) foglaltak szerint kerül lefolytatásra.

2. A polgármester véleménye a 35. §-ban meghatározott esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontján alapul.

37. §

(1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása iránti kérelmet az e rendelet 3. mellékletében foglalt mintának megfelelően kell benyújtani és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az az ÉTDR tárhelyére fel kell tölteni.

2. A kérelemhez az (1) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni a Korm. rendeletben meghatározott tartalommal.
3. A településképi vélemény kialakításánál a Korm. rendeletben meghatározott szempontokat és e rendelet előírásait kell figyelembe venni.
4. A polgármester véleményében a tervezett építési tevékenységet

1. engedélyezésre – feltétel nélkül, vagy feltétel meghatározásával – javasolja, vagy
2. engedélyezésre nem javasolja, ha

27. a kérelem vagy melléklete nem felel meg a (1) és (2) bekezdésben meghatározottaknak, vagy
28. a főépítész szakmai álláspontja a tervezett építési tevékenységet nem támogatja.

5. A polgármester a hiánytalan kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét a kérelmezőnek.

VII. Fejezet

A településképi bejelentési eljárás

25. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre

38. §

(1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni kormányrendelet 1. mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek közül:

1. Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén.
2. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.
3. Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és - tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése esetén, amennyiben közterületről látható.

2. A község teljes közigazgatási területére vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:

1. meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén,
2. az önálló rendeltetési egységek számának változásakor, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználata korábbi rendeltetéshez képest

27. jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat,
28. többlet-parkolóhelyek kialakítását teszi szükségessé,
29. amennyiben a meglévő lakó rendeltetés megváltoztatása történik, illetve lakórendeltetésre történő változás kerül kialakításra,
30. érinti a közterület kialakítását, a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet,
31. érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, kerékpáros forgalmát;

3. védett érték közterületre néző homlokzatán történő színezés, új tetőhéjalás, nyílászáró csere, valamint előtető építése esetén;
4. védett értéken cégér, üzletfelirat stb. elhelyezése tekintetében;
5. reklámok, reklámhordozók elhelyezésével kapcsolatban.

26. A településképi bejelentési eljárás véleményezésének szempontjai

39. §

(1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

2. A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció tartalma

1. megfelel-e a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,
2. kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,
3. a b) pont szerinti előírásoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.

3. Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

1. azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,
2. a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak,
3. összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
4. megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.

4. A polgármester a tervezett építési tevékenységet a jogszabályban előírt határidőn belül hatósági határozatban, a Korm. rendeletben megfogalmazott követelmények teljesülésétől függően a Korm. rendeletben foglaltak szerint tudomásul veszi vagy megtiltja.

27. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai

40. §

(1) A településképi bejelentési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (a továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul.

2. A kérelmet Járdánháza Község Polgármesteréhez a Korm. rendelet 26/B.§ (2) és (3) bekezdésekben meghatározott tartalommal, a 38. § szerinti építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal kell benyújtani, az e rendelet 4. mellékletét képező kérelem benyújtásával.
3. A polgármester a településképi bejelentési eljárást a Korm. rendeletben meghatározottak szerint folytatja le.
4. A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntését és a döntés ellenőrzését - amennyiben a településen önkormányzati főépítész van alkalmazásában - az önkormányzati főépítész készíti elő.
5. A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Járdánháza Község Önkormányzatának Képviselő-testületénél lehet fellebbezéssel élni.

VIII. Fejezet 

A településképi kötelezés, a településkép-védelmi bírság

41. §

(1) Településképi követelmény megszegésének minősül:

1. az e rendelet előírásainak nem megfelelő építés, az előírásoktól eltérő szín és anyaghasználat, formai kialakítás,
2. a 40. § (2) bekezdés szerinti bejelentés elmulasztása,
3. a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése.

2. A településképi követelmények megszegése esetén a polgármester felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.
3. A (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester – önkormányzati hatósági döntéssel – az ingatlantulajdonost az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti, egyidejűleg 10.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírságot szabhat ki.
4. A bírság ismételten is kiszabható, a településképi követelmények teljesítéséig.
5. A határidőre be nem fizetett településkép-védelmi bírság behajtására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény előírásai az irányadók.

IX. Fejezet

Záró rendelkezések

28. Hatályba léptető rendelkezések

42. §

1. Ez a rendelet 2019. január 1. napján lép hatályba.

2. E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásban kell alkalmazni.
3. Hatályát veszti a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezése, alkalmazása településképi bejelentési eljárásáról és a településképi kötelezésről szóló 12/2017.(X.31.) önkormányzati rendelet.

                          Kovács Gábor                                                    Dr. Tóth Rita    

                          Polgármester                                                           jegyző