Zsámbok Község Önkormányzatának 13/2007. (XII.06.) sz. rendelete

 a helyi adókról

I.

Általános rendelkezések

1. §    Zsámbok Község Önkormányzata a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. tv. (továbbiakban Htv.) 1 § (1.) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a helyi közszolgáltatások színvonalának emeléséhez fűződő érdekre – a község erőforrásainak bővítése érdekében az alábbi rendeletet alkotja illetékességi területén a helyi sajátosságok figyelembevételével

a./ kommunális jellegű adót:

-magánszemélyek kommunális adója

b./ helyi iparűzési adó.

vezet be.

2. §    Az önkormányzat adómegállapítási joga a hivatkozott törvényben és ezen rendeletben meghatározott adóalanyokra és adótárgyakra terjed ki.

II.

Magánszemélyek kommunális adója

Adókötelezettég

3. §    Kommunális adókötelezettség terheli azt a személyt, aki az önkormányzat illetékességi területén

a./ lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész

b./ belterületi beépítetlen földrészlet

tulajdonjogával rendelkezik, vagy azt terhelő vagyoni értékű jog jogosultja.

c./ nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik

Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése

4. §    Adókötelezettség keletkezik

(1.) A (3.) paragrafus a./ pontja vonatkozásában

a./ a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján

b./ engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett épület/épületrész esetében a tényleges használatbavételt követő év első napján.

(2.) A 3. § b./ pontja esetében a földrészlet belterületté minősítését, illetőleg az építési tilalom feloldását követő év első napján.

(3.) Lakásbérleti jogviszony esetében a jogviszony létrejöttét követő év első napján.

5. §    Az adókötelezettség megszűnik

(1.) lakás és nem lakás céljára szolgáló épület/épületrész esetén

a./ az épület/épületrész megszűnése évének utolsó napján

b./ az épület/épületrésznek az év első felében történő megszűnése esetén a félév utolsó napja.

c./ az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

(2.) Belterületi földrészlet esetében

a./ a földrészlet külterületté minősítése, illetőleg – beépítés esetén – a beépítés évének utolsó napján.

b./ az építési tilalomnak az év első felében történt kihirdetése esetében a félév utolsó napján

(3.) Lakásbérleti jogviszony esetén

a./ a jogviszony megszűnése évének utolsó napján

b./ a jogviszonynak az év első felében történő megszűnése esetén a félév utolsó napján.

(4.) Amennyiben az ingatlant az Örökségvédelmi Hivatal műemléknek minősíti.

Az adó alanya

6. §    Az adó alanya az a magánszemély, aki a naptári év (továbbiakban év) első napján

(1.) az ingatlan tulajdonosa

a./ ha az ingatlant az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli a tulajdonos, és a vagyoni értékű jog gyakorlására jogosult személy megállapodására (nyilatkozata) szerinti személy – megállapodás hiányában a vagyoni értékű jog jogosultja – az adó alanya.

b./ több tulajdonos esetén az adókötelezettséget nyilatkozattal magára vállaló tulajdonos az adó alanya. Nyilatkozat hiányában a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.

(2.) A településen nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik.

Az adó tárgya

7. § (1.) Az adó tárgya a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész belterületi beépítetlen földrészlet, valamint a lakásbérleti jog.

Az adó mértéke

8. § Az adó évi mértéke adótárgyanként 6.000,-Ft.

III.

Helyi iparűzési adó

Adókötelezettség

9. § Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó, vagy ideiglenes jelleggel végzett tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység)

10. § (1.) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési jellegű tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

(2.) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó

a./ piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat

b./ építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel, vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan, vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül.

c./ bármely – az a./ és b./ pontba nem sorolható – tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése

11. § (1.) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszűnésének napjával szűnik meg.

(2.) Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama

Az adó alanya

12. § Az adó alanya a vállalkozó.

Az adó alapja

13. § (1.) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel. Mentes az adóalapnak az a része – legfeljebb azonban az adóalap 90 %-a, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik, feltéve ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendő a vállalkozási tevékenységet terhelő adó terheli.

(2.) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell a törvény mellékletében meghatározottak szerint megosztania.

(3.) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.

(4.) Az (1.) bekezdéstől eltérően

a./ a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó,

b./ 18 § 9. a) – d) pontja szerinti más vállalkozó feltéve, hogy nettó árbevétele az adóévet megelőző évben 4.000.000,-Ft nettó árbevételt nem haladta meg, illetve a tevékenységét adóévben kezdő magánszemély, vállalkozó esetén az adóévben 4.000.000,-Ft nettó árbevételt várhatóan nem haladja meg,

az adó alapját az (5.) illetőleg a (6.) bekezdésekben foglaltak szerint – figyelemmel a (7.) és (8.) bekezdésre – is megállapíthatja.

(5.) A (4.) bekezdés a./ pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadó alapjának 20%-kal növelt összege, azzal hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti – e tevékenységből származó – bevételének 80 %-a.

(6.) A (4.) bekezdés b./ pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a nettó árbevételének 80%-a.

(7.) Ha az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultság nem munkaviszony létesítése miatt szűnik meg, vagy a (4.) bekezdés b./ pontjában említett magánszemély vállalkozó az adóévben – időarányosan - 4.000.000,-Ft-ot meghaladó nettó árbevételt érte el akkor az adó alapját – az adóév egészére – az (1.) bekezdés szerint kell megállapítani. Ha a (4.) bekezdés a./ pontjában említett magánszemély vállalkozó a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultságát munkaviszony létesítése miatt úgy veszíti el, hogy az adóévben elért árbevétele a 4.000.000,-Ft-ot nem haladja meg az iparűzési adójának alapját ebben az adóévben a (6.) bekezdés alkalmazásával is megállapíthatja.

(8.) Az adó alapjának (5.) vagy (6.) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig kell megtenni az adóhatóságnál.

Az adó mértéke

14. § (1.) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 1,5 %-a.

(2.)^[1] Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a napi átalány 5.000,-Ft/nap

(3.) A székhely, illetőleg telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból legfeljebb azonban annak összegéig terjedően – a (4.) bekezdésben meghatározott módon – levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó.

(4.) Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely, illetve telephely szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes székhely, illetve telephely szerinti önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le.

Adómentességek, kedvezmények

15. § (1.) Adómentes az 1990. évi C törvény 3. § b. és c./ pontjában felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magán nyugdíjpénztár, a költségvetési szerv és a költségvetési szervnek nem minősülő nevelési – oktatási intézmény abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv esetében – eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.

Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése

16. § (1.) A vállalkozó a helyi iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni. Az adóelőleget és az adót 100,-Ft-ra kerekítve kell megállapítani és megfizetni.

(2.) Az adóelőleg összege

a./ ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb az adóévet megelőző adóév adójának megfelelő összeg

b./ ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor a megelőző adóév adójának az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján adóévre számított összeg.

c./ az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő vállalkozónál, vagy ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be az adóévre bejelentett várható összege

d./ nem köteles adóelőleget fizetni az előtársaság, továbbá az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozó az adókötelezettség keletkezésének adóévében. Nem alkalmazható ez a rendelkezés a már működő, de az önkormányzat illetékességi területén első ízben adóköteles tevékenységet kezdő vállalkozó esetében.

(3.) A vállalkozó az iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni, melynek összegét a helyi adóhatóság fizetési meghagyásban közli.

(4.) Az adóelőleget évente két részletben március 15-ig, illetve szeptember 15-ig kell megfizetni.

(5.) A vállalkozónak az iparűzési adóelőleget – az egyszeres könyvvezetésre kötelezett kivételével – a várható éves fizetendő adó összegére az adóév december 20-ig ki kell egészítenie.

(6.) A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóévet követő év május 31-ig, illetve az adóév utolsó napját követő 150. napig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza.

IV.

Eljárási rendelkezések

17.§.

(1)^[2] A bevallás szabályai:

a./ Az adóalanynak az adókötelezettségét a kötelezettség a d./ pontban megjelölt esetek kivételével a keletkezésétől számított 15 napon belül kell az adóhatóság felé bevallani.

b./ Az adókötelezettség keletkezésének időpontja új adónem bevezetésekor vagy a kötelezettek körének rendeleti megváltoztatása miatt először adózóknak a rendelet hatályba lépését követő január 20-a.

c./ Előző évben már fennálló adójogviszonyban új adóbevallást csak változás esetén kell benyújtani.

d./ Iparűzési adó kötelezettséget 2009. évről 2010. május 31-ig kell benyújtani. 2010. január 1. után keletkezett kötelezettséget az állami adóhatósághoz kell bevallani.

(2.) Az év közben megszűnő vállalkozás a megszűnést követő 30 napon belül köteles adóbevallást adni és az adókülönbözetet megfizetni, illetve az adótöbbletet visszaigényelni.

(3.) Az adó és adóelőleg megfizetése:

a./ az ideiglenes működés átalányát a működés napján és helyszínén kell megfizetni

b./ az előző évben már fennállt kommunális adókötelezettséget évi két egyenlő részletben március 15-ig, illetve szeptember 15-ig kell a tárgyévben teljesíteni. Az új, vagy módosított adót az adóhatósági határozat szerint kell megfizetni.

c./ A nem ideiglenes iparűzési adó és adóelőleg megfizetésének szabályait a 16. § írja elő.

A 16. § (5.) bekezdés szerinti éves adóbevallás és befizetés határnapja május 31.

(4.)^[3] Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó ügyintézés az önkormányzat www.zsambok.asp.lgov.hu internetes honlapján közzétett módon, elektronikus úton is teljesíthető.

Értelmező rendelkezések

18. § (1.) önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt – bel- és külterületet magában foglaló – rétség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed;

(2.) vagyoni értékű jog: a kezelői jog, a vagyonkezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga – ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is -, a földhasználat és a lakásbérlet;

(3.) tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották – melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte -, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. Újonnan létrehozott épület/épületrész tulajdonjogának átruházása esetén a szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtását követően a szerző felet a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kell tulajdonosnak tekinteni. Egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók;

(4.) lakás és szükséglakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. Törvény 2. mellékletének 1-6. pontjában foglaltak alapján ilyennek minősülő és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan, a rendeltetésszerű használatához szükséges – helyben szokásos vagy előírt teleknagyságot meg nem haladó földrészlettel együtt, azzal, hogy nem minősül szükséglakásnak az a helyiségcsoport, amely csak azért nem sorolható be komfortfokozatba, mert nem rendelkezik melegpadlós helyiséggel;

(5.) belterületi földrészlet: épülettel be nem épített minden olyan földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás belterületként tart nyilván, ide nem értve az ingatlan-nyilvántartásban művelési ág szerint aranykorona értékkel nyilvántartott és ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt álló telket;

(6.) állandó lakos: aki a lakcímbejelentés szabályai szerint nyilvántartásba vett lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkezik az önkormányzat illetékességi területén;

(7.) nettó árbevétel:

a) számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele (egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó esetében: a pénzügyileg rendezett nettó árbevétel és a nem pénzben kiegyenlített értékesítés nettó árbevételének együttes összege), csökkentve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenértékkel, a jövedéki adó fizetésére kötelezett vállalkozó esetében az adóhatósággal elszámolt – az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve az egyéb ráfordítások között kimutatott – jövedéki adó összegével, továbbá az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összegével, feltéve, ha az így elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összege az értesítés nettó árbevételét növelte, valamint a külön jogszabály szerinti felszolgálási díj árbevételként elszámolt összegével, a b)-j) alpontokban foglalt eltérésekkel,

b) a hitelintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál: a kapott és kamatjellegű bevételek csökkentve a fizetett kamatokkal és kamatjellegű ráfordításokkal, növelve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel, a befektetési szolgáltatások bevételeivel és a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételével. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezett tétel) nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet veszteségének/nyereségének nyereségjellegű különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedési célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik nettó árbevételbe, ha az nyereségjellegű,

c) biztosítóknál: a biztosítástechnikai eredmény növelve a nettó működési költségekkel, a befektetésekből származó biztosítástechnikai ráfordításokkal (csak életbiztosítási ágnál), az egyéb biztosítástechnikai ráfordításokkal, a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, a biztosítási állományhoz kapcsolódó tárgyi eszközök bevételeivel, a befektetések értékesítésének árfolyamnyereségével és az egyéb befektetési bevételekkel (nem életbiztosítási ágnál), az életbiztosításból allokált befektetési bevétellel, valamint a nem biztosítási tevékenység bevételeivel, valamint csökkentve a Kártalanítási Számlával szemben ráfordításként elszámolt összeggel, a tűzvédelmi hozzájárulásként elszámolt összeggel és a biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredménnyel. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezett tétel) nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet veszteségének/nyereségének nyereségjellegű különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedési célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó árbevételbe, ha az nyereségjellegű,

d) a költségvetési szerveknél: a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos pénzforgalmi bevétel,

e) befektetési vállalkozásoknál: a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei növelve a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel, valamint a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezett tétel) nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet veszteségének/nyereségének nyereségjellegű különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedési célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó árbevételbe, ha az nyereségjellegű,

A törvény pontosítja a tulajdonos fogalmát, azzal, hogy új építésű épület esetén a tulajdonosi minőség (az építményadóban, a telekadóban, a magánszemély kommunális adójában, az üdülőépület utáni idegenforgalmi adóban fennálló adóalanyiság) csak az új építésű épület használatbavételi engedélyének kiadását követően értelmezhető.

A törvény, Magyarország pénzügyi központtá válásának elősegítése érdekében kedvezőbb adójogi megítélés alá vonja az ún. származékos ügyleteket, s azon belül a fedezeti ügyleteket. Ezen ügyletek sajátossága, hogy lebonyolítójuk adott esetben rendkívül magas bevételi és ráfordítási szint mellett ér el viszonylag alacsony (nyereségjellegű) különbözetet. Az iparűzési adó nettó árbevételre vonatkozó szabálya viszont – természetes jelleggel, lévén, hogy az adónem nem jövedelem-típusú adó – nem teszi lehetővé az ügyletekből eredő ráfordítások levonhatóságát. Mindez azt eredményezi, hogy az ügyletek összevont egyenlegét jóval meghaladó összegű iparűzési adófizetési kötelezettség áll elő. Ezen ügyfelek – akár magyar ügyfelek számára is – könnyűszerrel végezhetők külföldön is, így fennáll a veszélye ezen ügylet-csoport külföldön történő folytatásának. Nemzetgazdasági érdek szól ezen ügyletek végzésének országhatáron belül tartása érdekében. Ezért a törvény rendelkezik arról, hogy a fedezeti ügyletek esetén az alapügylet és a fedezeti ügylet veszteségének/nyereségének különbözete, a kereskedelmi célú származékos ügyletek esetén pedig az ilyen ügyletek összevont, nyereségjellegű különbözete tartozik az iparűzési adó alapjába a pénzügyi tevékenységet végző vállalkozások esetén. A nem pénzügyi szektorba tartozók esetén pedig az ilyen különbözet nem visel adóterhet a törvény szerint. A módosítás mindezekre tekintettel korrigálja a Htv. Nettó árbevétel-meghatározásra vonatkozó fogalmait.

f) az egyházi jog személynél, valamint az egyház által alapított intézménynél: a könyvvezetési kötelezettségtől függően a vállalkozási tevékenységből származó a) pont alatti nettó árbevétel, vagy pénzforgalmi bevétel.

(8.) piaci és vásározó kiskereskedelem: piacokon, vásárokon folytatott kicsinybeni, közvetlenül a végső fogyasztónak történő értékesítés;

(9.) vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző

a) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,

b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000 forintot meghaladja,

c) a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll,

d) egyéb szervezet, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll.

(10.) eladott áruk beszerzési értéke:  a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt és változatlan formában eladott anyagoknak, áruknak – a számvitelről szóló törvény szerint az eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt – bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint – a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó – pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi árubeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett árukészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett árukészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az eladott áruk beszerzési értékét az az érték, amellyel az adóalany a (11.) pont szerint anyagköltségként, a (13.) pont szerint közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette;

(11.) anyagköltség: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében az vásárolt anyagoknak – a számvitelről szóló törvény szerint – anyagköltségként elszámolt bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint – a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó – pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi anyagbeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az anyagköltséget a saját vállalkozásban végzett beruházáshoz felhasznált anyagok bekerülési (beszerzési) értéke, továbbá az az érték, amellyel az adóalany a (10.) pont szerint az eladott áruk beszerzési értékeként, a (13.) pont szerint a közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette;

(12.) anyag, áru: a számvitelről szóló törvény szerint vásárolt készletekből az anyagok, áruk;

(13.) közvetített szolgáltatások értéke: az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy az adóalany nemcsak saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható. Ide sorolható továbbá a közvetített szolgáltatások közé nem tartozó, az adóalany által továbbszámlázott olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv szerinti – írásban kötött – vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll, feltéve, hogy azzal az adóalany a (10.) pont szerint anyagköltségként nettó árbevételét nem csökkentette;

(14.) székhely: belföldi szervezet esetében az alapszabályban (alapító okiratában), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói igazolványban ekként feltüntetett hely, ilyen hely hiányában vagy ha több ilyen hely van, akkor a központi ügyvezetés helye, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni.

Záró rendelkezések

19. § Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, de rendelkezéseit 2008. január 01. napjától kell alkalmazni.

Zsámbok, 2007. november 29.

Kihirdetve: ……………………….……….

Nagyné dr. Szabó Judit

jegyző