Zsámbok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (III. 30.) önkormányzati rendelete
önkormányzat vagyonáról
Hatályos: 2026. 03. 31Zsámbok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (III. 30.) önkormányzati rendelete
önkormányzat vagyonáról
[1] E rendelet szabályozza Zsámbok Község Önkormányzata tulajdonában álló vagyon megőrzésének, védelmének és a vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit, az önkormányzatok kizárólagos tulajdonának körét, a vagyon feletti rendelkezési jog alapvető korlátait és feltételeit, valamint az önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységeit.
[2] Zsámbok Község Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (16) bekezdésében, 13. §(1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, 143. § (4) bekezdése i.), j.) pontjaiban, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed Zsámbok Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) képviselő-testületére annak szerveire, a Képviselő-testület által alapított és az Önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervekre, az Önkormányzat gazdálkodó szervezeteire, vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelői jog jogosultjára, a vagyongazdálkodással összefüggésben az Önkormányzattal szerződéses kapcsolatba kerülő személyekkel.
(2) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában lévő, és tulajdonába kerülő nemzeti vagyonra, különösen az alábbi elemeire:
a) ingatlan és ingó vagyonra, vagyoni értékű jogokra és pénzügyi eszközökre, önkormányzati kötelezettségvállalásokra kivéve az önkormányzati pénzvagyonra,
b) immateriális javakra,
c) a tagsági jogot és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra, illetve gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre, valamint egyéb vállalkozásokban az Önkormányzatot megillető részesedésekre,
d) az Önkormányzatot jogszabály, bírósági, hatósági, közjegyzői döntés vagy szerződés alapján megillető, vagyoni értékkel rendelkező követelésekre, fizetési igényekre.
2. § E rendelet szabályait akkor kell alkalmazni, ha
a) az Önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendelete,
b) az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről szóló
önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik.
3. § A rendelet alkalmazása során a Nvtv. fogalom meghatározásai az irányadóak.
2. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása
4. § (1) Az Önkormányzat a vagyonáról, annak értékéről, változásairól folyamatos vagyonnyilvántartást vezet.
(2) A vagyonkimutatás az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonnak -a költségvetési év zárónapján- meglévő vagyoni állapot szerinti számbavétele mennyiségben és értékben.
(3) A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.
(4) A vagyonkimutatás az éves zárszámadáshoz csatolva kerül a képviselő-testületnek bemutatásra.
5. § (1) Az ingatlan vagyon az ingatlan-vagyon kataszterben kerül nyilvántartásra.
(2) Az Önkormányzat ingóságainak a leltározása a leltározási szabályzat szerint történik.
6. § A vagyonkimutatás alapját képező nyilvántartások állományának elkészítéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonkimutatás összeállításáról, ingatlanoknál a vagyonkataszter adatainak egyezőségéről, az adatok hitelességéről a jegyző gondoskodik.
Az Önkormányzat vagyona: törzsvagyon, üzleti vagyon
7. § (1) Az önkormányzati vagyon a nemzeti vagyonba tartozik, amely törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.
(2) A törzsvagyon körébe tartozó vagyon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalom képes.
(3) Az Önkormányzat üzleti vagyona forgalomképes.
(4) Az Önkormányzat törzsvagyonából a törvény alapján forgalomképtelen vagyon körébe tartoznak az alábbiak:
a) a helyi közutak és műtárgyaik,
b) a terek, parkok
c) a vizek és víziközműnek nem minősülő közcélú vízilétesítmények,
d) az önkormányzatok és intézményeik, illetve közüzemeik, valamint jogelődjeik levéltári anyaga,
e) azok a vagyon elemek, amelyeket a törvény forgalomképtelenné nyilvánít.
(5) Az Önkormányzat törzsvagyonából a korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartoznak az alábbiak:
a) a műemlék jellegű épületek,
b) a kulturális javak,
c) a védett természeti terület, védett természeti értékek
d) a közművek,
e) az Önkormányzat intézményei elhelyezésére szolgáló épületek, egyéb önkormányzati középületek
f) köztemető
g) a köztéri műalkotások, és az önkormányzat tulajdonában lévő műalkotások
(6) Az Önkormányzat törzsvagyonában nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon körébe tartozó vagyonelemet meghatározott.
(7) Az Önkormányzat vagyonából az üzleti vagyon körébe tartoznak a nyilvántartás alapján forgalomképesnek minősülő vagyonelemek, az Önkormányzat tulajdonában álló ingó vagyontárgyak, továbbá az előbbiekhez nem sorolható egyéb vagyonelemek (továbbiakban: immateriális javak).
(8) Az Önkormányzat tulajdonában álló ingó vagyontárgyakról, a Polgármesteri Hivatal és az Önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervek (továbbiakban: intézmények) leltárt vezetnek.
(9) Az intézmények kötelesek minden általuk használt, az Önkormányzat tulajdonát képező illetve az Önkormányzat tulajdonába kerülő ingó vagyontárgyat leltárba venni.
8. § (1) Az Önkormányzat vagyonának a 7. §-ban meghatározott minősítése abban az esetben változtatható meg, ha a körülmények változása, valamint az új adatok, tények felmerülése ezt szükségessé teszi.
(2) A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelem üzleti vagyonná abban az esetben minősíthető át, ha megszűnt a vagyonelem által szolgált kötelező önkormányzati feladat, vagy a kötelező önkormányzati feladatkör ellátása, hatáskör gyakorlása az átminősítést követően az átminősített vagyonelem nélkül is biztonságosan megoldható.
(3) Az üzleti vagyonból a törzsvagyon körébe abban az esetben kell átsorolni a vagyonelemet, ha
a) a vagyonelem kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, hatáskör gyakorlását szolgálja, vagy az átminősítést követően ilyenné válik, vagy
b) az átminősítést településrendezési változás szükségessé teszi.
(4) A polgármester gondoskodik a vagyonelemek átminősítésének előkészítéséről az alábbi szempontok alapján:
a) jogszabályi előírások betartása,
b) önkormányzati érdek érvényesítése,
c) a funkció megváltoztatásának szükségessége,
d) kérelemben foglaltak célszerűsége.
(5) A törzsvagyonból történő kivonás kizárólag önkormányzati rendelettel történhet.
(6) A besorolás módosításához a Képviselő- testület minősített többséggel meghozott döntése szükséges.
9. § (1) Az Önkormányzati vagyonba tartozó ingatlan-vagyonelemek felsorolását a vagyonkataszteri nyilvántartás (a továbbiakban: nyilvántartás) tartalmazza. A vagyonkataszteri nyilvántartást a Polgármesteri Hivatal vezeti. A nyilvántartás elkülönítve tartalmazza a forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes és forgalomképes elemeket. A vagyonelemek tételes kimutatását jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek elidegenítésére e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabály vagy a tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.
(3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon kizárólag a képviselő-testület döntése alapján minősíthető forgalomképessé.
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás
3. A tulajdonosi jogok gyakorlása
10. § (1) Az önkormányzati vagyon felett a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket e rendelet előírásai szerint
a) Zsámbok Község Képviselő-testülete,
b) átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja, illetve teljesítik.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó döntési javaslatot a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság véleményének előzetes kikérése mellett a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(3) A képviselő-testület az alább felsorolt tulajdonosi jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlását a polgármesterre ruházza át:
a) a képviselő-testület által szövegszerűen elfogadott szerződések aláírása,
b) a képviselő-testület szerződéskötésről szóló döntése alapján, amennyiben a testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el, az önkormányzati határozat keretei között a szerződés szövegének megállapítása, elfogadása, a szerződés aláírása,
c) az Önkormányzat vagyonának, továbbá jogos érdekeinek védelme céljából szerződés felbontására, vagy megszüntetésére irányuló jognyilatkozatok megtétele, az Önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok kiadása,
d) az önkormányzati igények érvényesítése, az önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási, peres, vagy nem peres eljárás megindítása,
e) telekalakítási eljáráshoz, valamint közút, közterület területének településrendezési terv végrehajtása során történő rendezése miatt szükségessé váló adásvételi és csereszerződések megkötése nettó hárommillió forintot meg nem haladó értékre,
f) településrendezési tervben közút, vagy egyéb közterület rendeltetésű ingatlan tulajdonjogának ellenérték nélküli megszerzését tartalmazó szerződések megkötése,
g) közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, szolgalmi jogot, vagy közérdekű használati jogot biztosító szerződések megkötése, feltéve, hogy e jogok biztosítása nem eredményez változást vagy korlátozást az érintett ingatlanok településrendezési terv szerinti felhasználhatóságában,
h) az Önkormányzat, mint jogosult javára vezeték-, szolgalmi- és használati jogot biztosító szerződések megkötése nettó ötmillió forint értékhatárig,
i) szerződéskötés a nem beépíthető, önállóan gazdaságos módon nem használható földrészletek hasznosítására értékhatárra tekintet nélkül,
(4) A polgármester a költségvetés éves beszámolójának tárgyalásakor beszámol a képviselő-testületnek a rendelet 10. § (3) bekezdése szerinti felhatalmazáson alapuló tevékenységéről.
4. Az önkormányzati vagyon hasznosításának, átruházásának közös szabályai
11. § Az önkormányzati vagyon hasznosításának, elidegenítésének célja a kötelező és önként vállalt feladatok hatékony és eredményes ellátásának biztosítása.
12. § Forgalmi értéktől függetlenül, az Önkormányzati vagyont olyan magánszemély vagy jogi személy részére lehet elidegeníteni, cserélni, hasznosítani, használatba, vagyonkezelésbe adni, aki vagy amely szervezet képviselője büntetőjogi felelőssége tudatában írásban nyilatkozik arról, hogy nincs az Önkormányzattal szemben lejárt tartozása, kivéve, ha a tartozás jogosultjaként eljáró szerv a tartozás későbbi időpontban történő megfizetéséhez írásban hozzájárult.
13. § (1) Önkormányzati vagyon hasznosítását, átruházását
a) a képviselő-testület,
b) a polgármester,
c) a bizottságok,
d) a jegyző,
e) az Önkormányzat vagyonkezelő szerve kezdeményezheti.
(2) Az Önkormányzati vagyon hasznosítása és elidegenítése főszabályként versenyeztetési eljárással történik. A versenyeztetési eljárás szabályait a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
5. Önkormányzati vagyon hasznosítása
14. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a képviselő-testület határozattal jelöli ki hasznosításra – a versenyeztetés módjának a meghatározásával - az alábbi tartalommal:
a) a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,
b) forgalmi értékének megjelölése,
c) a hasznosítás módja,
d) a pályázati feltételek meghatározása.
(2) A nettó tízmillió forint forgalmi értéket meghaladó vagyonelemet – ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet hasznosítani.
(3) A képviselő-testület (2) bekezdésben rögzített értékhatárt el nem érő vagyonelem hasznosítása esetén is dönthet a versenyeztetési eljárás lefolytatásáról.
(4) Amennyiben a képviselő-testület a Nvt. 11. § (17) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint a versenyeztetés mellőzésével köt a nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződést, nem hoz határozatot a hasznosításra kijelölésről, hanem a hasznosítási szerződés szövegének elfogadásával dönt a hasznosítási szerződés megkötéséről.
(5) A közüzemi szolgáltatás biztosításához szükséges vagyontárgyakat – vízi közművek - üzemeltetési szerződés, koncesszió útján kell hasznosítani.
(6) Az üzemeltetési szerződésben rögzíteni kell, hogy az üzemeltető a vagyonérték szintjét köteles megtartani.
(7) Az üzemeltetésbe adásra, pályázati eljárás lefolytatásával kerül sor.
(8) Nem kell pályáztatási eljárást lefolytatni, ha a képviselő-testület döntése alapján az üzemeltetési szerződést az önkormányzat kizárólagos, vagy résztulajdonában levő gazdasági társaságával köti meg.
6. Önkormányzati vagyon átruházása
15. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a képviselő-testület határozattal jelöli ki értékesítésre vagy cserére az alábbi tartalommal:
a) a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,
b) forgalmi értékének megjelölése,
c) az átruházás módja,
d) a pályázati feltételek meghatározása.
(2) Az önkormányzati vagyon átruházása (ingatlan, vagyoni értékű jog eladása) versenyeztetéssel történik. Kivételes esetekben - a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság jóváhagyásával - lehetséges a közvetlen értékesítés.
(3) Közvetlen elidegenítés esetei az alábbiak:
a) a képviselő-testület egyedi döntése alapján, Zsámbok község életét jelentősen befolyásoló vagyonértékesítés legfeljebb a tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott értékhatárig.
b) jogerős bírósági ítélet végrehajtása vagy peren kívüli és perbeli egyezség megkötése érdekében
c) önálló építési teleknek nem minősülő telekértékesítés (telekrendezés, kiegészítés)
d) ingatlancsere esetén, beleértve a tulajdonjog, bérleti jog esetét is.
e) pályáztatás eredménytelenné nyilvánításától számított egy éven belül, ha a vagyontárgyat legalább a megelőző pályázati eljárás során meghatározott ajánlati áron lehet értékesíteni
(4) A közvetlen elidegenítés formái:
a) hirdetés
aa) közvetlenül a Polgármesteri Hivatal bonyolításával,
ab) ingatlankereskedő bevonásával,
b) vételi szándék bejelentése.
(5) Közvetlen elidegenítés esetén a vételár nem lehet kevesebb, mint a forgalmi értékbecslésben megjelölt érték, valamint több vételi ajánlat esetén a legmagasabb árat ajánlóval kell szerződést kötni.
(6) Ingatlan értékesítés során a forgalmi értékbecslés és szerződésszerkesztés költségei a vevőt terhelik.
(7) Az értékesíteni kívánt ingatlanról az önkormányzat által eseti jelleggel megbízott ingatlanforgalmi szakértő értékbecslést készít
(8) Nettó 20 millió forintot meghaladó önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
(9) Az ingatlanok értékesítésére az (1) – (8) bekezdésben foglaltakon túl az Nvtv. 14. § (4) bekezdése az irányadó.
7. Vagyonkezelői jog
16. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonra az Mötv. 109. §-a és a Nvtv. 11. §-a rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.
(2) Önkormányzati vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben adható vagyonkezelésbe.
17. § A vagyonkezelő köteles a tőlük elvárható gondossággal eljárni a kezelt vagyon működtetése során, e kötelezettség teljesítésért a vagyonkezelő szervezet vezetője felel.
18. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat által alapított költségvetési szervei részére a közfeladat ellátása céljából a tulajdonát képező ingatlanokat ingyenesen használatba adja.
(2) Az Önkormányzat költségvetési szervei a használati joguk birtokában jogosultak és kötelesek a vagyont rendeltetésszerűen használni, működtetését, fenntartását biztosítani, a vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségeiket teljesíteni, terheket viselni és a hatékonyság és gazdaságosság, szakmaiság figyelembevételével.
(3) A költségvetési intézmény vezetője felelős a vagyon rendeltetésszerű használatáért és a gazdaságos működtetéséért.
8. A vagyonszerzés szabályai
19. § (1) Az önkormányzati vagyon gyarapításáról a polgármester javaslata alapján, a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság állásfoglalásával a képviselő-testület dönt.
(2) A vagyongyarapításról a képviselő-testület határozattal dönt, az alábbi tartalommal:
a) a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,
b) forgalmi értékének megjelölése,
c) a szerzés módja,
d) az önkormányzat által vállalt fizetési feltételek,
e) az önkormányzat ajánlati kötöttségének időtartama.
(3) Ingatlantulajdon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a tovább hasznosítási lehetőségeit, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát is.
20. § Az önkormányzat törvény által előírt, vagy önként vállalt feladata ellátásához ingatlant bérelhet, albérletbe vehet, vagy használatba, egyéb módon hasznosításra átvehet, erről a Képviselő-testület a polgármester és a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság javaslata alapján hoz döntést.
9. Önkormányzati vagyon ingyenesen vagy kedvezményes elfogadása
21. § Az Önkormányzat vagyon ingyenes vagy kedvezményes elfogadásáról a képviselő-testület dönt.
22. § (1) Az ingyenesen vagy kedvezményesen kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy
a) az Önkormányzat teljesíteni tudja az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket,
b) az a) pont szerinti kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.
(2) Nem fogadható el olyan vagyon, amelynek ismert terhei elérik vagy meghaladják a vagyon értékét, az önkormányzat érdekét sértik.
10. A vagyon forgalmi értékének a meghatározása
23. § (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy elidegenítésére, apportálására, megterhelésére, megszerzésére irányuló döntést megelőzően -kivéve az ingatlan bérbeadás útján történő hasznosítás esetét- az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét a következők alapján kell meghatározni:
a) ingatlan esetében hat hónapnál nem régebbi ingatlanforgalmi értékbecsléssel,
b) ingó vagyon esetében a piaci érték figyelembevételével, de legalább a könyv szerinti értéken,
c) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén:
ca) a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott értékpapírt az értékesítés előtti utolsó napi tőzsdei záróárfolyamon vagy az értékesítés előtti 30 naptári napon belül, az egyes tőzsdei kereskedési napok záróárfolyama alapján számított átlagértéken;
cb) másodlagos értékpapírpiacon forgalmazott értékpapírt az értékpapír kereskedők által a sajtóban közzétett vételi közép árfolyamon;
cc) társasági részesedés esetén, a számviteli szabályok szerinti hat hónapnál nem régebbi értékelés alapulvételével;
cd) egyéb esetben névértéken határozza meg.
d) A társasági részesedést megtestesítő és egyéb vagyoni értékű jog esetén 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján vehető figyelembe.
(2) Amennyiben törvény másként nem rendelkezik, az önkormányzati vagyon közfeladat céljára történő ingyenes hasznosítása, vagyonkezelésbe, működtetésbe vagy üzemeltetésbe adása esetén a forgalmi érték az adott vagyontárgy könyv szerinti bruttó értéke.
(3) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában korábban készült értékbecslés áll rendelkezésre, a döntést megelőzően ennek aktualizált változata is elfogadható.
A követelések elengedésének szabályai
24. § (1) A követelések elengedésének a rendjét kell alkalmazni az Önkormányzat és valamennyi, az Önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervre és azok által nyilvántartott követelésekre.
(2) A követelések elengedésének rendjét nem lehet alkalmazni a közhatalmi bevételekkel kapcsolatosan behajtandó követelésekre.
25. § Az Önkormányzat és az általa irányított költségvetési szervek követeléséről lemondani – az államháztartásról szóló törvényben foglaltak alapján – csak a következő esetekben és módon lehet:
a) a követelés – a számviteli előírásoknak megfelelő kritériumok alapján – behajthatatlannak minősül a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdés 10. alpontjának előírásai szerint,
b) a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kisösszegű követelések esetében, ha az önkéntes teljesítésre történő felhívás nem vezetett eredményre, vagy a behajtással kapcsolatos ráfordítások nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével,
c) a Képviselő-testület az Mötv. és más jogszabályok által megfogalmazott közérdekű cél esetében, ha a lemondása közérdekű cél megvalósítását szolgálja és nem ellentétes az Áht. rendelkezéseivel,
d) az adósnál olyan méltánylást érdemlő körülmények merülnek fel, amelyre tekintettel a követelésről való lemondás indokolt, így különösen pl. egészégi állapota, szociális helyzete miatt képtelen a követelés teljesítésére, és helyzete miatt a jövőben kedvező változás nem várható, vagy olyan rendkívüli esemény, káresemény következik be a kötelezettnél, amely a követelésről méltányosságból történő lemondást indokolttá teszi.
26. § Az Önkormányzat és az általa irányított költségvetési szervek a követelésekről írásba foglalt és a számviteli jogszabályokban előírt dokumentumokkal alátámasztott, megalapozott döntésével a képviselő-testület mondhat le.
27. § (1) A behajthatatlan követelést a könyvviteli mérlegben nem lehet kimutatni.
(2) Az Önkormányzat és az általa irányított költségvetési szervek az államháztartás számviteléről szóló jogszabályok előírásai szerint legkésőbb az éves költségvetési beszámoló lezárása előtt minősítik követeléseiket és szükség esetén javaslatot tesznek a behajthatatlan követelések leírására és az értékvesztés elszámolására.
Záró rendelkezések
28. § Ez a rendelet 2026. március 31-én lép hatályba.
29. § Hatályát veszti Zsámbok Község Önkormányzatának 15/2012.(X.10.) önkormányzati rendelete.