Áporka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2012. (III. 29.) önkormányzati rendelete
a település Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2016. 03. 16- 2021. 04. 12Áporka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2012. (III. 29.) önkormányzati rendelete
a település Építési Szabályzatáról
Áporka Község Önkormányzat képviselő-testülete az Alkotmány 44/A § (2) bekezdésben foglalt feladatkörében eljárva, figyelemmel az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII törvény 7§(3)c) pontjára, ugyanezen törvény 9. § (3) bekezdésben foglalt feladatkörében eljáró Pest megyei Közigazgatási Hivatal Állami Főépítész, Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, ÁNTSZ Ráckevei Kistérségi Intézete, Pest megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-magyarországi Iroda, Pest megyei Földhivatal, Fővárosi és Pest megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság, Fővárosi és Pest megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság, Fővárosi és Pest megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatóság, Budapesti Bányakapitányság, Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala Általános Felügyeleti Igazgatóság egyetértésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A szabályzat hatálya és értelmezése
1. § (1)1 A helyi építési szabályzat (továbbiakban: HÉSZ) csak a mellékelt M=1:4000 méretarányú, SZT-1 jelű belterületi, az M=1:10 000 méretarányú, SZT-2 jelű külterületi, valamint az M=1:4000 méretarányú, SZT-3 jelű Duna-parti Szabályozási tervekkel (továbbiakban: Szabályozási terv) együtt alkalmazható.
(2) Jelen építési szabályzat mellékletei:
a) 1. melléklet: Belterületbe vonható területek
b) 2. melléklet: Szabályozási Terv
c)2
(3) Jelen építési szabályzat függelékei:
a) 1. függelék: Épület elhelyezés lehetőségei a beépítési mód függvényében
b) 2. függelék: Művi értékvédelem
c) 3. függelék: Régészeti területek
d) 4. függelék: Természeti értékek
e) 5. függelék: Mintakeresztszelvények
f) 6. függelék: Közművek, közműlétesítmények védőtávolságai
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) Alternatív szennyvíz-tisztítási technológia: olyan szennyvízkezelési technológia, amely a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére-tisztítására és elhelyezésére szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel-és tisztítással egyenértékű környezetvédelmi megoldást biztosít. A szennyvizek tisztítása biológiai módszerekkel történik.
b) Erdei termékek: Fa erdei termékek: faanyag, szaporítóanyag, karácsonyfa, bot, vessző, díszítőgally. „Nem fa” erdei termékek: gomba, vadgyümölcs, gyógynövény, vadhús.
c) Fekvő telek: A közterületekhez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek.
d) Homlokzatmagasság: az építmény terepcsatlakozása feletti vetületének átlagos magassága, melynek számítása során figyelmen kívül kell hagyni:
3. A szabályozás elemei
3. § (1) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási terv módosítása esetén lehetséges:
a) szabályozási vonal;
b) belterület határa;
c) építési övezet, övezet határa és paraméterei;
d) építési hely;
e) telken belüli kötelező zöldsáv
f) közlekedési terület zöldfelületként fenntartandó része;
g) tájképi szempontból jelentős ill. tervezett fasor;
h) a kötelező erejű megszüntető jel;
i) műemléki környezet;
j) védőtávolságok;
k) tájképvédelmi terület határa.
(2) Az (1) bekezdésben nem említett szabályozási elemek javaslati jellegűek, a további tervezési és építési engedélyezési eljárás során irányadóként veendők figyelembe.
4. Belterülethatár módosítás
4. § (1) A belterületbe vonható területeket az 1. melléklet és a Szabályozási terv tartalmazza.
5. Telekalakítás
5. § (1) Telekalakítás akkor végezhető, ha telekcsoport újraosztása esetén legalább a szabályozási terven jelölt minimális telektömb nagyságú terület felosztása egyidejűleg megtörténik.
(2) Építési telek csak abban az esetben alakítható ki, ha az eljárás eredményeként nem jön létre:
a) nyúlványos (nyeles) telek,
b) olyan telek, amely közterületnek gépjármű közlekedésre alkalmas részéről, vagy önálló hrsz-on útként nyilvántartott magánútról gépjárművel nem közelíthető meg,
s a létrejövő telek egyszerű kontúrú, alakja az övezetnek megfelelő beépíthetőséget nem korlátozza.
(3) A település területén közműterület céljára telek az építési övezet, övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható.
(4) Újonnan kialakításra kerülő közforgalom elől elzárt magánút szélességi mérete nem lehet kisebb 6,0 m-nél.
6. Építés
6. § (1) A település beépítésre szánt területén
a) oldalhatáron álló beépítés esetén legalább 14 m,
b) szabadon álló beépítés esetén legalább 16 m
szélességű telek is beépíthető, amennyiben a telek területe nagyobb, mint 300 m2.
(2) Ha egy meglévő épület beépítési módja eltér az övezeti előírásoktól, a meglévő épület – ha az övezet egyéb előírásait kielégíti - felújítható, tetőtere beépíthető, az építési helyen belül bővíthető, de új épület csak az övezet előírásai szerinti építési helyre építhető.
7. § (1) A beépítésre szánt területen a belterülethez közvetlenül nem kapcsolódó gazdasági és különleges területek kivételével új épület építése csak teljesen közművesített építési telken lehetséges.
(2) A csatornahálózat kiépítéséig a Gip és K-mü övezetekben zárt engedélyezett szennyvíztároló vagy hatóságilag engedélyezett egyedi alternatív szennyvíztisztítási technológia alkalmazása esetén is építhető épület.
(3) Az SZT-3 tervlapon szereplő belterületen új épület csak teljesen közművesített építési telken építhető. Meglévő épület bővítése, felújítása a szennyvízcsatorna-hálózat kiépüléséig közműpótló műtárgy megléte esetén is lehetséges.
7. Építmények elhelyezése
8. § (1) A település területén távközlési magasépítmény, adótorony, 6 m-nél magasabb antenna, zászlótartó oszlop, egyéb torony jellegű építmény
a) belterületen, illetve a belterület 200 méteres környezetében, valamint ökológiai hálózat részét képező ökológiai folyosón, Natura2000 és tájképvédelmi területen kivételes esetben sem helyezhető el,
b) egyéb területeken csak látványterv alapján helyezhető el,
10 méternél magasabb torony, antenna nem építhető.
(2) 5,0 m-es vagy annál nagyobb előkertben és 6,0 m-es vagy annál nagyobb oldalkertben:
a) kerti építmény;
b) a terepszintnél 0,5 m-nél nem magasabbra kiemelkedő, lefedés nélküli terasz;
c) közműbecsatlakozás építménye;
d) terepszint alatti háztartási tüzelőanyag tároló;
e) zárt szennyvíztároló;
f) kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály tároló
helyezhető el.
(3) Az 5 m-nél kisebb előkertben csak:
a) közműbecsatlakozás építménye;
b) kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály tároló
helyezhető el.
8. Beépítési mód, építési hely
9. § (1) Oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala:
a) az északi telekhatár;
b) a nyugati telekhatár;
c) a már túlnyomó részben beépített telektömbben a kialakult telekhatár.
(2) Saroktelek esetében, a telek beépítési módjának figyelembevételével, az építési helyet az utcakép egységessége és a településkép megőrzése érdekében úgy kell megválasztani, hogy a csatlakozó utcák építési vonalához igazodjon.
(3) Az építési határvonal:
a) legalább 70 %-ban beépített utcaszakasz esetén a kialakult állapothoz igazodó kell legyen,
b) új beépítés esetén:
ba) lakóterület és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület esetében: legalább 5 m;
bb) egyéb ipari gazdasági területen: legalább 10m;
bc) egyéb esetben: legalább 5 m.
(4) Utcavonalas beépítésű épületek közötti foghíjtelek előkertje max. 2 méter lehet.
(5) Fekvő telek esetében az építési hely meghatározásánál a hátsókert 0 méter – a telepítési távolság figyelembe vételével.
KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA, AZ ÉPÍTETT ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE
9. Országos védelem
10. § (1) Az országos művi értékvédelem alá eső épületeket és az egyes műemléki környezeteket a Szabályozási terv tartalmazza.
(2) Az országos védelem alatt álló művi értékek kezelésére, megőrzésére vonatkozóan a hatályos országos rendelkezések irányadók.
10. Régészeti területek
11. § (1) A település régészeti területeit a Szabályozási terv tartalmazza.
(2) A régészeti érintettségű területen, a Szabályozási terven jelölt kiterjedésben a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.
11. Helyi védett terület, építmény
12. § (1) A településen a 2. függelékben felsorolt épületek részesülnek helyi védelemben.
(2) A helyi védett épületek bővítése, felújítása (homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés) során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát megőrző, vagy ahhoz alkalmazkodó építészeti megoldások alkalmazhatók. Az épületeken, építményeken végzett bármilyen építési munka esetén a helyi értékvédelmi rendeletben foglaltakat figyelembe kell venni.
(3) A helyi védelem alatt álló építmények helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél
a) az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani: bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz;
b) az épületnek a közterületről látható homlokzatán meg kell tartani, érintetlenül kell hagyni, illetve szükség esetén az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani:
ba) a homlokzat felületképzését;
bb) a homlokzat díszítő elemeit;
bc) a nyílászárók keretezését, azok jellegzetes szerkezetét, az ablakok osztását;
bd) a tornácok kialakítását;
be) a lábazatot, a lábazati párkányt;
c) az alaprajzi elrendezés – különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemei -, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők.
(4) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleges bővítését a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
(5) Helyi védett épület közterületről látható homlokzatán antenna, reklámfelirat, klímaberendezés kültéri egysége, parapetkonvektor kültéri egysége nem helyezhető el.
(6) Helyi védett épület bontására csak a teljes műszaki avultság esetén kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre. A védett épület bontására csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.
13. § (1) Helyi védelem alatt álló műtárgyak, emlékek felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell követni.
(2) A Kk-t jellel jelölt temetőkben minden 100 évnél idősebb kereszt, emlék helyi védelem alatt áll, amelyekre a helyi védett műtárgyakra vonatkozó védelmi előírások alkalmazandók.
12. Általános építészeti előírások
14. § (1) A település területén – lakóépület és közterületről látható melléképület esetén - nem alkalmazhatók az alábbi építési anyagok:
a) műanyag hullámlemez.
(2) Újonnan beépítésre kerülő lakóterületeken nem alkalmazhatók az alábbi építési anyagok:
a) alumínium trapézlemez;
b) bitumenes zsindely;
c) mesterséges pala.
(3) Az épületek egyik homlokzatmagassága sem haladhatja meg az övezetben előírt építménymagasság + 1,50 m-t.
(4) A homlokzatfelújításnak a közterületről látható épülethomlokzat egészére ki kell terjednie.
(5) A település beépítésre szánt területén az építési telek utcavonalán tömör kerítés nem építhető. Az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 1,80 m lehet.
(6) Az oldal és hátsó telekhatáron építendő kerítés magassága nem haladhatja meg a 1,80 m-t.
13. Reklám, hirdetőtábla
15. § (1) A település közigazgatási területén a belterületen, valamint a 17. § (1) bekezdés szerinti területeken óriásplakát nem helyezhető el.
(2) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál az intézmények cégéreinek, hirdetőtábláinak méretét és elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető csak el.
(3) A település belterületén az épületek tetőzetén hirdetési berendezések, fényreklámok nem helyezhetők el.
14. Táj- és természetvédelem
16. § (1) A település területén található természetközeli élőhelyek, tájképi értékek megóvását, az élőhelyek kapcsolatát biztosító ökológiai folyosók megtartásával kell biztosítani.
(2) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek megóvását:
a) az országos ökológiai hálózat területein, a tájképvédelmi terület övezetén – új külszíni bánya nem nyitható;
b) az élővilág igénybevétele csak oly módon történhet, amely az életközösségek természetes viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, funkcióit nem veszélyezteti;
c) a fasorokba, erdősávokba csak tájhonos, a területre jellemző, lombhullató fa fajok telepítendők;
d) belterületen új közutak, utcák kialakításánál a tervezett fasorok telepítéséhez – az utca műszaki kialakítását figyelembe véve – honos fás növényzet alkalmazható. A fasor létesítéséhez fánként legalább 4,0 m2-nyi burkolatlan felület vagy legalább 1,5 m széles, az útburkolattal párhuzamos zöldsávot kell kialakítani és fenntartani;
e) a gyorsan öregedő, könnyen törő, szemetelő, illetve allergiakeltő fafajok telepítése a település területén tilos;
15. Természeti területek és értékek
17. § (1) A település területén az országos ökológiai hálózat – ökológiai folyosóhoz tartozó területek, Natura 2000 területek, a tájképvédelmi területek (továbbiakban: védett területek) lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza, területükön a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.
(2) Védett területeken
a) természetes vagy természetközeli erdők, gyepek (rét, legelő) nádasok, vizes élőhelyek nem szüntethetők meg;
b) csak extenzív jellegű, integrált vagy bio, természet és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók;
c) csak tájba illő épület helyezhető el, új épületek elhelyezésénél látványtervet kell készíteni;
d) meglévő kedvezőtlen látványt nyújtó építmények takarásáról oly módon kell gondoskodni, hogy azok a főbb megközelítési irányok felől, közterületekről ne legyenek láthatóak;
e) a növény- és állatvilágot zaj- és fényhatással fokozottan zavaró sport és szabadidő tevékenység nem folytatható.
16. Környezetvédelem
18. § (1) A település igazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat
a) a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz,
b) a környezetszennyezés megelőzését eredményezi,
c) kizárja a környezetkárosodást,
d) következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken.
(2) Új építmény létesítése esetén a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra – a telek határán teljesülniük kell.
(3) A roncsolt és szennyezett felszínű területeket, a közegészségügyi és környezetvédelmi és tájvédelmi követelményeknek megfelelően kell helyreállítani, és a szabályozási terven meghatározott cél szerint kell újrahasznosítani.
(4) A település nitrátszennyezéssel szemben érzékeny települések közé tartozik. A település területén be kell tartani a helyes mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó előírásokat.
19. § (1) Állattartó épületek elhelyezéséhez az építési övezetek előírásait kell figyelembe venni.
(2) Nagy és közepes haszonállattartó épületet és trágyatárolót lakó és üdülő funkciójú épülettől 15 m-nél, kishaszonállat esetében 5 m-nél távolabb kell elhelyezni.
(3) Haszonállattartó építmény élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítményektől, továbbá óvoda, egészségügyi intézmények és gyógyszertár telekhatárától számított 50 méteren belül nem építhető.
17. Felszíni és felszín alatti vizek védelme
20. § (1) A felszíni és felszín alatti vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos.
(2) A hatályos, felszín alatti vízminőség-védelmi előírásokat tartalmazó jogszabály szerint a felszín alatti vízminőség-védelem szempontjából a település érzékeny besorolású terület, így a besorolásnak megfelelő előírások alkalmazandók.
(3) A beépítésre szánt területeken új létesítmények kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a keletkező szennyvizek törvényben előírt módon történő kezelése megoldott és biztosított.
(4) A felszíni vizek körzetében nem folytathatók olyan tevékenységek, amelyek a felszíni, a felszín alatti vizek, valamint a talaj állapotát veszélyeztetik.
(5) A kisvízfolyások, árkok rendszeres karbantartásáról, tisztításáról a tulajdonosoknak folyamatosan gondoskodni kell.
(6) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a parti sáv természetközeli ökoszisztémáinak (nádasok, ligetes fás társulások, gyepek) védelmét biztosítani kell.
21. § (1) Állattartó telep működtetése esetén a telepet és a trágyatárolót a vonatkozó rendeletben előírtak szerint kell kialakítani.
(2) A felszíni, felszín alatti vizek és a talaj védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédőszert, műtrágyát, útsózási anyagot kizárólag engedélyezett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóedényben, fedett helyen, építményben lehet elhelyezni.
18. A levegő védelme
22. § (1) A település területén a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló rendelet szerint telken kívüli védelmi övezetet igénylő tevékenység csak a szabályozási terven védőterülettel jelölt területeken végezhető.
(2) A levegő védelme érdekében a vonatkozó rendeletben előírt légszennyezettségi ökológiai határértéket kell figyelembe venni.
19. A termőföld védelme
23. § (1) A település területén csak olyan tevékenység végezhető, amely nem okoz talajszennyezést.
(2) A település területén csak olyan tevékenység végezhető, melynek hatására az erózióveszély nem növekszik.
24. § (1) Talajmozgatással járó tevékenység végzése illetve, a terület előkészítése során a termőréteg védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell.
(2) A település területén feltöltésre környezetkárosító anyag nem használható.
(3) Építés előkészítési munkák, tereprendezés során minőség-tanúsítvány nélküli töltőanyag nem építhető be.
(4) Tilos a tisztítatlan szennyvizeket közvetlenül a talajba juttatni.
20. Hulladékártalmatlanítás és elhelyezés
25. § (1) A település közigazgatási területére hulladék más településről – az újrahasznosítást kivéve – nem szállítható.
(2) A település területén hulladéklerakó, veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephely létesítése tilos.
(3) Veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró módon történő elszállításáról, ártalmatlanításáról.
(4) A felhagyott hulladéklerakó területének rekultivációjáig a terület elzárását, veszélyességének megjelenítését biztosítani kell.
(5) A meglévő szelektív hulladékgyűjtő sziget helye megfelelő, új szelektív hulladékgyűjtő szigetek csak a település közterületén helyezhetők el, a műemléki környezet és az utcaképi védettséggel érintett területek kivételével.
21. A zaj elleni védelem
26. § (1) A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek.
(2) Zajt, illetve rezgést előidéző meglévő, vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan épületben szabad elhelyezni és üzemeltetni, hogy a keletkező zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértékeket ne haladja meg.
22. Geológiai előírások
27. § (1) A település területén új beépítés feltétele, hogy a beépítésre tervezett telken és a kapcsolódó közterületeken a felszíni vizek akadálytalan, eróziómentes elvezetése biztosított legyen.
(2) Terepszint alatti építmények közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetnek.
23. Védőterületek, védőtávolságok
28. § (1) A település területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket jelöl:
a) közlekedési területek,
b) jelentős zavaró hatással rendelkező ipari gazdasági épület (Gip),
(2) A káros hatású tevékenység hatása nem lépheti túl a védőtávolság határát.
(3) Jelentős zavaró hatással rendelkező ipari gazdasági terület védőterületen (védőövezet, védősáv területén) belül lakóépület nem helyezhető el.
TERÜLETFELHASZNÁLÁS
24. Beépítésre szánt terület
29. § A település területén a beépítésre szánt területek az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe sorolandók:
a) Lakóterület
aa) falusias lakóterület (Lf)
ab) kertvárosias lakóterület (Lke)
b) Gazdasági terület
ba) kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület (Gksz)
bb) ipari gazdasági terület (Gip)
c) Különleges terület
ca) turisztikai terület (K-tur)
cb) mezőgazdasági üzemi terület (K-mü)
cc) vízisport-rekreációs terület (K-vsr)
cd) lovassport terület (K-lsp)
ce)4 idősek otthona (K-io)
25. Falusias lakóterület
30. § (1) Falusias lakóterület a Szabályozási terven Lf jellel szabályozott építési övezet, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 5,0 m-es építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál, melyen gazdasági épületek is elhelyezhetők.
(2) Falusias lakóterületen önálló épületként elhelyezhető:
a) legfeljebb kétlakásos lakóépület;
b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület;
c) szálláshely szolgáltató épület;
d) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;
e) kézműipari építmény.
(3) Falusias lakóterületen önálló főépületként kivételesen elhelyezhető mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény;
(4) Falusias lakóterületen kivételesen sem helyezhető el
a) sportépítmény.
b) üzemanyagtöltő állomás.
(5) A falusias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:
|
1 |
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
|||||||
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
|
2 |
Építési övezeti jele |
Beépítés módja |
Kialakítható legkisebb területe |
Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) |
Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%) |
Építmények legnagyobb építménymagassága (m) |
Minimális zöldfelületi aránya (%) |
Megengedett legnagyobb szintterületi mutatója |
|
3 |
Lf1 |
O |
1000 |
16 |
30 |
5,0* |
60 |
0,5 |
|
4 |
Lf2 |
O |
1200 |
16 |
25 |
5,0 |
60 |
0,5 |
|
5 |
Lf3 |
O |
720 |
16 |
30 |
5,0 |
60 |
0,5 |
|
6 |
Lf4 |
O |
1000 |
16 |
25 |
5,0* |
60 |
0,5 |
31. § (1) Az építési övezetek építési telkein kizárólag egy fő rendeltetés szerinti épület – ld. 31. § (2),(3) - helyezhető el.
(2) Az építési övezetekben elhelyezhető épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épületként:
a) járműtároló;
b) háztartással kapcsolatos tárolóépület;
c) barkács műhely;
d) műterem;
e) a környezetet nem zavaró kézműipari tevékenység műhelye;
f) a telken folyó mezőgazdasági tevékenység gazdasági épületei;
g) kereskedelmi-, szolgáltató épület
helyezhető el.
(3) Új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése
a) új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben;
b) önálló épületben, kizárólag jelen szabályzat elfogadását megelőzően épített főépület esetén
történhet.
(4) Falusias lakóterületen a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el
a) trágyatároló (kivéve saját ellátást szolgáló állattartáshoz szükséges trágyatároló 3 m3-ig);
b) siló, ömlesztett anyag és folyadéktároló.
(5) Állattartást szolgáló épületek a meglévő 400m2 –nél kisebb telkeken nem létesíthetők.
(6) Falusias lakóterületen állattartást szolgáló épületek, építmények és melléképületek csak akkor helyezhetők el, ha a területen a helyi önkormányzati rendelet az állattartást lehetővé teszi.
32. § (1) Lf1, Lf4 építési övezetekben a megengedett legnagyobb építménymagasság helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épületek esetében 8,0 m.
(2) A falusias lakóterület építési övezet területén - helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épületek kivételével - kizárólag magastetős épület építhető 37-42°közötti tetőhajlásszöggel, jellemzően az utcára merőleges tetőgerinccel.
26. Kertvárosias lakóterület
33. § (1) Kertvárosias lakóterület a Szabályozási terven Lke jellel szabályozott építési övezet, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 5,0 m-es építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.
(2) Kertvárosias lakóterületen önálló épületként elhelyezhető:
a) legfeljebb kétlakásos lakóépület;
b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület;
c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;
(3) Kertvárosias lakóterületen kivételesen sem helyezhető el
a) sportépítmény;
b) egyéb gazdasági épület;
c) üzemanyagtöltő állomás.
(4) A kertvárosias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:
|
1 |
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
|||||||
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
|
2 |
Építési övezeti jele |
Beépítés módja |
Kialakítható legkisebb területe |
Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) |
Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%) |
Építmények legnagyobb építménymagassága (m) |
Minimális zöldfelületi aránya (%) |
Megengedett legnagyobb szintterületi mutatója |
|
3 |
Lke1 |
SZ |
800 |
18 |
25 |
5,0 |
60 |
0,5 |
|
4 |
Lke2 |
Sz |
720 |
18 |
30 |
5,0 |
60 |
0,5 |
|
5 |
Lke3 |
SZ |
450 |
16 |
25 |
4,0 |
60 |
0,5 |
34. § (1) Az építési övezetek építési telkein kizárólag egy fő rendeltetés szerinti épület – ld. 34. § (2) - helyezhető el.
(2) Az építési övezetekben elhelyezhető épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épületként:
a) járműtároló;
b) háztartással kapcsolatos tárolóépület;
c) barkács műhely;
d) műterem;
e) a környezetet nem zavaró kézműipari tevékenység műhelye;
f) kereskedelmi-, szolgáltató épület
helyezhető el.
(3) Új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése
a) új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben;
b) önálló épületben, kizárólag jelen szabályzat elfogadását megelőzően épített főépület esetén
történhet.
(4) Kertvárosias lakóterületen a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el
a) állatkifutó, állattartó épületek;
b) trágyatároló;
c) siló, ömlesztett anyag és folyadéktároló.
(5) Kertvárosias lakóterület építési övezet területén jellemzően magastetős épület építhető.
(6) Lke2, Lke3 építési övezetekben legfeljebb egylakásos lakóépület helyezhető el.
27. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület
35. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, a Szabályozási terven Gksz jellel szabályozott építési övezet, mely elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen önálló épületként elhelyezhető:
a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület;
b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló legfeljebb kétlakásos lakóépület;
c) igazgatási, egyéb irodaépület.
(3) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen kivételesen elhelyezhető:
a) egyéb közösségi, szórakoztató épület;
b) sportépítmény;
(4) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen kivételesen sem helyezhető el parkolóház.
(5) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:
|
1 |
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
|||||||
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
|
2 |
Építési övezeti jele |
Beépítés módja |
Kialakítható legkisebb területe |
Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) |
Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%) |
Építmények legnagyobb építménymagassága (m) |
Minimális zöldfelületi aránya (%) |
Megengedett legnagyobb szintterületi mutatója |
|
3 |
Gksz1 |
O |
5000 |
40 |
30 |
7,5 |
40 |
0,7 |
|
4 |
Gksz2 |
sz |
2500 |
40 |
35 |
7,5* |
40 |
0,7 |
36. § (1) Az építési övezetek építési telkein több fő rendeltetés szerinti épület - ld. 36. § (2),(3) – is elhelyezhető.
(2) Gksz2 építési övezetben - ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb építménymagasság szükséges - földszintes épület esetén a legnagyobb megengedhető építménymagasság 9,0 m.
(3) A Gksz2 jelű építési övezetekben épület a telekhatártól legalább 10 m-re helyezhető el.
28. Ipari gazdasági terület
37. § (1) Az ipari gazdasági terület a Szabályozási terven Gip jellel szabályozott építési övezet, mely elsősorban jelentős környezeti hatással járó ipari létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) Ipari gazdasági területen önálló épületként elhelyezhető:
a) jelentős zavaró hatású ipari tevékenységi célú építmények;
b) az ipari tevékenységhez kapcsolódó igazgatási és szociális épület.
(3) Ipari gazdasági területen önálló főépületként kivételesen elhelyezhető:
a) üzemanyagtöltő állomás;
(4) Az ipari gazdasági terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:
|
|
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
|||||||
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
|
2 |
Építési övezeti jele |
Beépítés módja |
Kialakítható legkisebb területe |
Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) |
Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%) |
Építmények legnagyobb építménymagassága (m) |
Minimális zöldfelületi aránya (%) |
Megengedett legnagyobb szintterületi mutatója |
|
3 |
Gip1 |
SZ |
10000 |
100 |
30 |
8,0* |
40 |
0,8 |
|
4 |
Gip2 |
SZ |
5000 |
60 |
30 |
8,0* |
40 |
0,8 |
38. § (1) Az építési övezetek építési telkein több fő rendeltetés szerinti épület - ld. 38. § (2),(3) – is elhelyezhető.
(2) Ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb építménymagasság szükséges, földszintes épület esetén az építési övezetekben előírt legnagyobb megengedhető építménymagasság 3,0 méterrel túlléphető.
(3) Az építési övezetekben épület csak a telekhatártól legalább 10 m-re helyezhető el.
(4) Gip1, Gip2 építési övezetekben a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db lombhullató fa ültetendő, min. 16/18-as törzskörmérettel.
29. Különleges területek
39. § (1) Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt káros hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük (zöldfelületi jellegük) miatt a következők:
a) turisztikai terület (K-tur)
b) mezőgazdasági üzemi terület (K-mü)
c) vízisport-rekreációs terület (K-vsr)
d) lovassport terület (K-lsp)
e)5 idősek otthona (K-io)
(2) A különleges területen önálló gépkocsitároló épület elhelyezése nem megengedett.
30. Különleges terület - Turisztikai terület
40. § (1) Különleges terület - turisztikai terület a Szabályozási terven K-tur jellel szabályozott építési övezet, mely elsősorban a turisztikai, kulturális, kereskedelmi vendéglátó és szálláshely szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A különleges terület - turisztikai területen kizárólag:
a) turizmust szolgáló épületek;
b) szálláshely szolgáltató épületek;
c) a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató, kulturális és bemutató létesítmények;
d) valamint a terület tulajdonosa, üzemeltetője és dolgozói számára kialakított lakóépületek legfeljebb 2 lakásig
helyezhetők el.
(3) A különleges terület - turisztikai terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:
|
1 |
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
|||||||
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
|
2 |
Építési övezeti jele |
Beépítés módja |
Kialakítható legkisebb területe |
Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) |
Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%) |
Építmények legnagyobb építménymagassága (m) |
Minimális zöldfelületi aránya (%) |
Megengedett legnagyobb szintterületi mutatója |
|
3 |
K-tur |
SZ |
1500 |
40 |
40 |
6,0 |
40 |
0,6 |
31. Különleges terület – Mezőgazdasági üzemi terület
41. § (1) A különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület a Szabályozási terven K-mü jellel szabályozott építési övezet, mely elsősorban az állattartást szolgáló állattartó majorok, valamint egyéb jelentős környezeti hatással járó mezőgazdasági üzemi létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület - mezőgazdasági üzemi területen önálló épületként elhelyezhető:
a) állattartó épület és kiszolgáló épületei;
b) egyéb mezőgazdasági üzemi létesítmények;
c) egyéb ipari épület.
(3) Különleges terület – mezőgazdasági üzemi területen önálló épületként kivételesen elhelyezhető a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakóépület a környezetvédelmi és népegészségügyi előírások betartásával.
(4) A különleges terület - mezőgazdasági üzemi terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:
|
1 |
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
|||||||
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
|
2 |
Építési övezeti jele |
Beépítés módja |
Kialakítható legkisebb területe |
Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) |
Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%) |
Építmények legnagyobb építménymagassága (m) |
Minimális zöldfelületi aránya (%) |
Megengedett legnagyobb szintterületi mutatója |
|
3 |
K-mü1 |
O |
5000 |
20 |
30 |
6,0 |
40 |
0,4 |
|
4 |
K-mü2 |
SZ |
5000 |
50 |
35 |
6,0* |
40 |
0,4 |
|
5 |
K-mü3 |
SZ |
10000 |
80 |
35 |
6,0* |
40 |
0,4 |
42. § (1) Az építési övezetek építési telkein több fő rendeltetés szerinti épület - ld. 42. § (2) – is elhelyezhető.
(2) K-mü2, K-mü3 építési övezetekben a megengedett legnagyobb építménymagasság, ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb építménymagasság szükséges, az övezetben előírt legnagyobb megengedhető építménymagasság +3 méter.
(3) K-mü2 építési övezetben meglévő, legalább 3000 m2-es telek is beépíthető.
(4) K-mü3 építési övezetben az engedélyeztetésre benyújtott tervdokumentációnak látványtervet kell tartalmaznia, mely igazolja az épületek tájba illeszthetőségét.
(5) K-mü2, K-mü3 építési övezetekben épület csak a telekhatártól 10 m-re helyezhető el.
32. Különleges terület – Vízisport-rekreációs terület
43. § (1) Különleges terület – vízisport rekreációs terület a Szabályozási terven K-vsr jellel szabályozott építési övezet, mely elsősorban vízisport létesítmények, továbbá a kapcsolódó szállás, kereskedelem és vendéglátás épületeinek elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület – vízisport rekreációs területen kizárólag:
a) vízisportépítmények;
b) vízisport építmények kiszolgáló létesítményei;
c) szabadtéri sportlétesítmények;
d) szálláshely szolgáltató épületek a beépíthető szintterület legfeljebb 50%-án;
e) a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató létesítmények a beépíthető szintterület legfeljebb 20%-án;
f) a vízisport-terület tulajdonosa, üzemeltetője és dolgozói számára kialakított lakóépületek legfeljebb 2 lakásig
helyezhetők el.
(3) A különleges terület – vízisport rekreációs terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:
|
1 |
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
|||||||
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
|
2 |
Építési övezeti jele |
Beépítés módja |
Kialakítható legkisebb területe |
Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) |
Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%) |
Építmények legnagyobb építménymagassága (m) |
Minimális zöldfelületi aránya (%) |
Megengedett legnagyobb szintterületi mutatója |
|
3 |
K-vsr |
Sz |
K |
80 |
10 |
6,0 |
60 |
0,3 |
44. § (1) Az építési övezetek építési telkein több fő rendeltetés szerinti épület - ld. 44. § (2) – is elhelyezhető.
(2) Az engedélyeztetésre benyújtott tervdokumentációnak látványtervet és kertépítészeti tervet is kell tartalmaznia.
(3) Különleges terület – vízisport rekreációs területen az épületelhelyezés előtt hatásbecslést kell készíteni a Natura 2000 területekre figyelemmel.
(4) Különleges terület – vízisport-rekreációs területen legfeljebb 2 építményszintű épület építhető.
(5) K-vsr építési övezet építési telkein új épület építési engedély kérelméhez látványtervet kell készíteni.
33. Különleges terület - Lovassport-terület
45. § (1) Különleges terület - lovassport-terület a Szabályozási terven K-lsp jellel szabályozott építési övezet, mely elsősorban lovassport-létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület - lovassport-területen kizárólag:
a) lovassport építményei;
b) állattartó épületek, istállók, lovassport építmények kiszolgáló létesítményei;
c) egyéb sport célú épületek;
d) szálláshely szolgáltató épületek a beépíthető szintterület legfeljebb 30%-án;
e) a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató létesítmények a beépíthető szintterület legfeljebb 30%-án;
f) valamint a lovassport-terület tulajdonosa, üzemeltetője és dolgozói számára kialakított lakóépületek legfeljebb 2 egységig
helyezhetők el.
(3) A különleges terület - lovassport-terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:
|
1 |
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
|||||||
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
|
2 |
Építési övezeti jele |
Beépítés módja |
Kialakítható legkisebb területe |
Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) |
Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%) |
Építmények legnagyobb építménymagassága (m) |
Minimális zöldfelületi aránya (%) |
Megengedett legnagyobb szintterületi mutatója |
|
3 |
K-lsp |
SZ |
10000 |
50 |
5 |
4,5* |
70 |
0,2 |
46. § (1) Az építési övezetek építési telkein több fő rendeltetés szerinti épület - ld. 46. § (2) – is elhelyezhető.
(2) Istálló, lovassportcsarnok építése esetén az építési övezetben megengedett építménymagasság 7,5 m.
(3) Az engedélyeztetésre benyújtott tervdokumentációnak látványtervet és kertépítészeti tervet is kell tartalmaznia.
(4) Az építési övezet telkein keletkező trágyát zárt rendszerű trágyatárolóban kell tárolni, biztonságos elhelyezésükről a tulajdonos, használó köteles gondoskodni.
33/A.6 KÜLÖNLEGES TERÜLET – IDŐSEK OTTHONA
46/A. § (1) Különleges terület – idősek otthona terület a Szabályozási területen K-io jellel szabályozott építési övezet, mely elsősorban az idősek ellátását szolgáló szállás-, valamint az ezeket kiszolgáló vendéglátó- illetve szabadidő eltöltést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület – idősek otthona területen kizárólag:
a) idősek ellátását szolgáló szállásépület (idősek otthona);
b) egészségügyi, szociális illetve közösségi épület;
c) az a) ponthoz kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató illetve vendéglátó épület
d) a terület tulajdonosa, üemeltetője és dolgozói számára kialakított lakóépület
helyezhető el.
(3) A különleges terület – idősek otthona terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:
|
1 |
AZ ÉPÍTÉSI TELEK |
|||||||
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|
|
2 |
Építési övezeti jele |
Beépítés módja |
Kialakítható legkisebb területe |
Kialakítható legkisebb telekszélessége (m) |
Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%) |
Építményének legnagyobb építménymagassága (m) |
Minimális zöldfelületi aránya (%) |
Megengedett legnagyobb szintterületi mutatója |
|
3 |
K-io |
SZ |
9000 |
80 |
35 |
8,0 |
40 |
1,0 |
34. Beépítésre nem szánt területek
47. § A település területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységek közé sorolandók:
a) Zöldterület (közkert) (Zkk)
b) Erdőterületek:
ba) Védelmi (Ev)
bb) Gazdasági (Eg)
c) Mezőgazdasági területek:
ca) Általános mezőgazdasági terület – szántó (Má1, Má2)
cb) Általános mezőgazdasági terület – gyep (Má3)
d) Vízgazdálkodási terület:
da) Vízfelszín (V)
db) Vízkivételi hely(Vv)
e) Természetközeli terület (Tk)
f) Különleges beépítésre nem szánt terület
fa) Temető (Kk-t)
fb) Sportterület (Kk-sp)
fc) Strand (Kk-str)
fd) Rekreációs terület (Kk-rk)
fe)7
g) Közlekedési terület - közúti (KÖu)
h) Közműterület - Gázközművek (Kmű-g)
35. Zöldterület
48. § (1) Zöldterület: közkert a Szabályozási terven Zkk jellel szabályozott övezet, mely növényzettel fedett, elsősorban pihenést, kikapcsolódást szolgáló közterület.
(2) Zöldterületen közkertben a szabadidő eltöltését szolgáló, épületnek nem minősülő pihenési, sportolási, játszótéri létesítmények és köztárgyak helyezhetők el. Épület nem helyezhető el.
(3) A Zkk jelű övezet legalább 75%-át növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani, melynek legalább 1/3-át többszintű (gyep, cserje, fa) növényzetnek kell takarnia.
(4) Az övezet területén föld feletti közmű és hírközlési hálózatok, létesítmények, berendezések – a közvilágítás kivételével –, valamint reklámtáblák – a környezet értékeit bemutató, ismeretterjesztő célú építmények kivételével – nem helyezhetők el.
(5) A zöldterületen csak a táj jellegéhez és ökológiai adottságaihoz alkalmazkodó – nem mérgező, allergiát és betegséget nem okozó – növények telepíthetők.
(6) A Szabályozási terven zöldterületként nem szabályozott közterületi zöldfelületek területén is a közkertekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni, s legalább 70 %-ban zöldterületként fenntartani.
36. Erdőterület
49. § (1) Erdőterület a Szabályozási tervén az E jellel szabályozott erdő művelési ágú, valamint a Szabályozási terv szerint erdősítésre kijelölt területe.
(2) Az erdőterületek elsődleges rendeltetésük szerint
a) védelmi (Ev);
b) gazdasági (Eg);
erdők lehetnek.
(3) Az erdősítésre javasolt területeken az erdő művelési ág létrejöttéig, illetve a terület legalább 75%-ban történő erdősítéséig a területeken kizárólag az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható, s épület nem építhető.
(4) Az erdőterületen kerítés csak erdőgazdálkodási, vadvédelmi, illetve természetvédelmi céllal létesíthető.
(5) Az erdőterületen csak olyan erdőgazdasági és egyéb más tevékenység folytatható, amely az erdő rendeltetését nem zavarja.
(6) Az erdőövezetekbe tartozó földrészletek legfeljebb 5-ha-os részekre oszthatók.
37. Erdőterület – védelmi erdők területe, mezővédő erdők
50. § (1) A védelmi rendeltetésű erdőterületek a Szabályozási terven Ev jellel jelölt övezetek, melyek elsődlegesen a természeti környezet és különböző környezeti elemek, a természetközeli ökoszisztémák, valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgálnak.
(2) Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet.
(3) A védelmi erdők területén
a) az erdőgazdasági műveléshez szükséges műtárgyak,
b) közérdekből szükséges infrastruktúra elemei,
c) a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között,
d) a köztárgyak,
e) a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak.
akkor helyezhetők el, ha azok az erdő természeti és védelmi rendeltetését nem akadályozzák.
(4) Az övezetbe tartozó erdőterületeken legkevesebb 85%-ban zárt faállományú erdők telepítendők. A fennmaradó rész gyepes, cserjés felületként is kialakítható. Az övezetben - amennyiben a talajadottságok lehetővé teszik - az új telepítésnél kizárólag honos fajok használhatók.
38. Erdőterület – gazdasági erdők területe
51. § (1) A gazdasági rendeltetésű erdőterületek a Szabályozási terven Eg jellel jelölt övezetek, amelyeken a gazdálkodás elsődleges célja a fatermelés, valamint egyéb erdei termékek előállítása, hasznosítása.
(2) Az Eg övezeti jelű gazdasági erdőterületen az erdő rendeltetésének megfelelő erdő- és vadgazdálkodási célú épület, építmény, valamint gazdasági épület megléte esetén legfeljebb 2 egységes lakóépület helyezhető el. Az építés feltételei:
a) a beépíthető telek területe legalább 100 000 m2 (10 ha);
b) a beépítés módja: szabadonálló;
c) a beépítés mértéke legfeljebb 0,5%;
d) az építménymagasság legfeljebb 4,5 m.
(3) Erdőterületen csak tájba illeszkedő épületek építhetők, ezért az épület építési engedély kérelméhez látványtervet kell készíteni.
39. Általános mezőgazdasági terület
52. § (1) Az általános mezőgazdasági terület a Szabályozási terven Má jellel szabályozott terület. Az általános mezőgazdasági területbe az árutermelő mezőgazdasági termelésre alkalmas szántó, gyep területek tartoznak.
(2) Az általános mezőgazdasági területek az építmény-elhelyezés szempontjából
a) általános mezőgazdasági terület – szántó (Má1, Má2);
b) általános mezőgazdasági terület – gyep (Má3);
rendeltetésűek.
(3) Általános mezőgazdasági terület övezetben erdő, vízfelület, sportolási célú gyep létesíthető.
(4) Az erózióvédelem és a helyi klíma javításának érdekében az utak, árkok, birtokhatárok mentén mezővédő erdősávok, fasorok telepítendők.
(5) Az övezetben a földrészletnek csak a kivett művelési ágú illetve kertészeti művelés alatt álló része keríthető le, drótfonatos kerítés vagy élősövény használatával. Egyéb földrészlet körül kerítés nem építhető.
40. Általános mezőgazdasági terület – szántó
53. § (1) A Szabályozási terven Má1 és Má2 jellel jelölt övezet az elsődlegesen szántóföldi árutermelő gazdálkodásra kijelölt övezet.
(2) Má1 övezetben a növénytermesztés, a kertészeti kultúrák, a környezetet nem szennyező állattartás, továbbá az ezekkel kapcsolatos szolgáltatás, termékfeldolgozás, tárolás építményei és – a gazdasági funkcióhoz kapcsolódóan - lakóépület létesíthető. Lakóépület önállóan nem építhető.
(3) Általános mezőgazdasági területen:
a) csak a tájba illeszkedő épületek építhetők;
b) a 4,5 m építménymagasságot meghaladó építmények építési engedélyéhez látványtervet kell csatolni;
c) új külszíni művelésű bánya nem létesíthető;
d) lakókocsi, lakókonténer, egyéb ideiglenes épület csak mezőgazdasági termeléssel összefüggő céllal helyezhető el.
(4) Az Má1 jelű övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők:
a) a kialakítható legkisebb telek területe 5 000 m2 (0,5 ha);
b) a kialakítható legkisebb telekszélesség 100 m;
c) a beépíthető telek legkisebb területe szántó művelési ág esetén 50 000 m2 (5 ha),
kertészeti kultúrák esetén 20 000 m2 (2 ha);
d) a beépítés módja szabadonálló;
e) legnagyobb beépíthetőség 2%, melyből lakóépület a beépíthető szintterület legfeljebb 50%-án lehet;
f) legnagyobb építménymagasság lakóépület esetén 4,5 m, mely gazdasági épület esetén 6,0 m;
g) terepszint alatti építmény alapterülete legfeljebb a beépítettség 5%-a lehet;
h) közművesítettség mértéke részleges.
(5) Az övezet területén új épület a telekhatártól legkevesebb 10 méter távolságra létesíthető.
(6) Má1 övezetben a 200 m2-nél nagyobb alapterületű épületek köré honos növényzet telepítendő.
54. § (1) Az Má1 övezetben birtokközpont alakítható ki abban az esetben, ha a mezőgazdasági birtoktest legalább 200 000 m2 (20 ha) összterületű. A birtokközpontként beépíthető telek területe legalább 10 000 m2 (1 ha) nagyságú, a beépítettsége legfeljebb 30% lehet.
(2) Birtokközpont csak közútról, vagy önálló helyrajzi számon nyilvántartott magánútról megközelíthető földrészleten alakítható ki.
(3) A birtokközpont épületegyüttese körül 10 m széles takaró erdősáv létesítendő a kistájra jellemző honos fajokkal.
(4) Má1 jelű övezetben művelés alól kivett, igazoltan a terv jóváhagyása előtt kialakított tanya területen lakóépület, mezőgazdasági hasznosítás gazdasági építménye és terepszint alatti pince építhető maximum 3% beépítettséggel, amelyen belül a lakóépület alapterülete a maximum beépítettség fele lehet. A meglévő épületek felújíthatók, korszerűsíthetők, legfeljebb egy alkalommal, 25m2-rel bővíthetők abban az esetben is, ha a 3%-os beépítettséget a telek már elérte.
(5) Má1 övezetben új külszíni bánya nem nyitható, valamint kutatófúrások sem végezhetők.
(6) Az Má2 jelű övezetben épületek nem helyezhetők el.
41. Általános mezőgazdasági terület – gyep
55. § (1) A Szabályozási terven Má3 jellel jelölt övezet a hagyományos legelő- és gyepgazdálkodás, valamint a hagyományos legeltetéses állattartás és az ezzel kapcsolatos tevékenységek végzésére szolgál.
(2) Az Má3 jelű övezetben épületek nem helyezhetők el.
42. Vízgazdálkodási terület
56. § (1) Vízgazdálkodási terület a Szabályozási terven V illetve Vv jellel jelölt övezetek.
(2) A V jelű övezet az álló- és folyóvizek, öntöző, és belvízelvezető csatornák medre és parti sávja.
(3) A Vv jelű övezet a vízbeszerezési területek, vízkivételi helyek területe, amely területbe a települési vízműkutak, víztározók és egyéb vízművek területe tartozik.
(4) Vízgazdálkodási területen kizárólag a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények helyezhetők el.
(5) A vízfolyások mellett 6,0-6,0 m szélességű parti sáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény nem lehet, de a galérianövényzet megőrzendő.
(6) A védőművek (töltések) oldalában tilos minden olyan tevékenység, amely a védőmű állékonyságát veszélyezteti, a meglévő élővilágot megzavarja.
43. Természetközeli terület
57. § Természetközeli területek övezetében épületek, építmények elhelyezése tilos.
44. Különleges beépítésre nem szánt területek
58. § Különleges beépítésre nem szánt területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt káros hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük (zöldfelületi jellegük) miatt a következők:
a) temető (Kk-t)
b) sportterület (Kk-sp)
c) strand (Kk-str)
d) rekreációs terület (Kk-rk)
e)8
45. Különleges beépítésre nem szánt terület - Temető
59. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - temető a Szabályozási terven Kk-t jellel szabályozott övezet, mely elsősorban a temetkezés kegyeleti épületei, s az azt kiszolgáló és kiegészítő épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A Kk-t jelű övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők:
a) a kialakítható legkisebb telekméret kialakult;
b) a kialakítható legkisebb telekszélesség kialakult;
c) a beépítés módja szabadonálló;
d) a beépítettség mértéke: 2%;
e) legnagyobb megengedett építménymagasság 4,5 m, harangtorony, illetve harangláb építése esetén 7,5 m. ;
f) minimális zöldfelület aránya: 70%;
g) Megengedett szintterületi mutató 0,02.
(3) Az övezet telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be a 7. § (1)-(3) bekezdések figyelembevételével.
(4) Az övezet telkein több fő rendeltetés szerinti épület is elhelyezhető.
(5) A temető telekhatára mentén, telkén belül – amennyiben fizikailag lehetséges - min. 5 m széles háromszintű növénytakarás biztosítandó.
46. Különleges beépítésre nem szánt terület – sportterület
60. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - sportterület a Szabályozási terven Kk-sp jellel szabályozott övezet, mely elsősorban a sportlétesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület sportterületen kizárólag:
a) sportépítmények;
b) sportépítmények kiszolgáló létesítményei;
c) a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató létesítmények a beépíthető szintterület legfeljebb 20%-án;
helyezhetők el.
(3) A Kk-sp jelű övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők:
a) a kialakítható legkisebb telekméret 10 000 m2;
b) a kialakítható legkisebb telekszélesség 60;
c) a beépítés módja szabadonálló;
d) a beépítettség mértéke: 2%;
e) legnagyobb megengedett építménymagasság 4,5 m;
f) minimális zöldfelület aránya: 50%;
g) Megengedett szintterületi mutató 0,02.
(4) Az övezet telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be, a 7. § (1)-(3) bekezdések figyelembevételével.
(5) Az övezet telkein több fő rendeltetés szerinti épület is elhelyezhető.
47. Különleges beépítésre nem szánt terület – strand
61. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - strand a Szabályozási terven Kk-str jellel szabályozott övezet, mely elsősorban strand terület és kiszolgáló létesítményei elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület – strand területen kizárólag a strand kiszolgáló létesítményei, azaz a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató létesítmények helyezhetők el.
(3) A Kk-str jelű övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők:
a) a kialakítható legkisebb telekméret 5 000 m2;
b) a kialakítható legkisebb telekszélesség 80;
c) a beépítés módja szabadonálló;
d) a beépítettség mértéke: 2%;
e) legnagyobb megengedett építménymagasság 4,5 m;
f) minimális zöldfelület aránya: 90%;
g) Megengedett szintterületi mutató 0,02.
(4) Az övezet telkei részleges közművesítettség esetén építhetők be, a 7. § (1)-(3) bekezdések figyelembevételével.
(5) Az övezet telkein több fő rendeltetés szerinti épület is elhelyezhető.
(6) Az övezet területén a minimális zöldfelületi arány 1/3-án, azaz az összterület legalább 30%-án fás növényzet telepítendő.
62. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - strand övezet telkein új épület építési engedély kérelméhez látványtervet kell készíteni.
48. Különleges beépítésre nem szánt terület – rekreációs terület
63. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – rekreációs terület a Szabályozási terven Kk-rk jellel szabályozott övezet, mely elsődlegesen a pihenést, testedzést szolgáló épületek elhelyezésére, szabadidős tevékenységek végzésére, illetve rendezvények lebonyolítására szolgáló terület. A területen elhelyezhetők a terület használók ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó létesítmények mellett kulturális, sportolási és szálláshely célú épületek.
(2) A Kk-rk jelű övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők:
a) a kialakítható legkisebb telekméret 10 000 m2 (1 ha);
b) a kialakítható legkisebb telekszélesség 80 m;
c) a beépítés módja szabadonálló;
d) a beépítettség mértéke: 2%;
e) legnagyobb megengedett építménymagasság: 4,5 m;
f) minimális zöldfelület aránya: 80%;
g) Megengedett szintterületi mutató 0,05.
(3) Az övezet telkei legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be, a 7. § (1)-(3) bekezdések figyelembevételével.
(4) Az övezet telkein több fő rendeltetés szerinti épület is elhelyezhető.
(5) Az övezetben lakókocsi, lakókonténer, faház, egyéb mobil szerkezet jellegű építmény még átmenetileg sem helyezhető el.
49. Különleges beépítésre nem szánt terület - Bányaterület
64. §9
50. Közlekedési területek általános előírásai
65. § (1) Közlekedési terület a szabályozási terven a Köu jellel jelölt területfelhasználási egység, melyhez közlekedést szolgáló területek, közlekedési területek tartoznak.
(2) A közlekedési területen belüli bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység csak az érvényben lévő jogszabályok szerinti érintett szervek bevonásával lehetséges.
(3) Utat létesíteni, átalakítani, megszűntetni csak a vonatkozó ágazati jogszabályoknak, szabványoknak és előírásoknak (Útügyi Műszaki Előírások) az OTÉK-nak és jelen tervnek megfelelően szabad.
(4) A közforgalom elől elzárt magánutak kialakítását telekalakítási terv készítése során kell meghatározni, jelen előírások, és az érintett szakhatóságok állásfoglalásának figyelembe vételével. A települések területén 6,0 m szélesség alatt magánút nem alakítható ki.
(5) A közforgalom elől el nem zárt magánút létesítése engedély köteles tevékenység, így az csak abban az esetben létesíthető, ha azt a község Településrendezési Terve tartalmazza.
66. § (1) Az építési (szabályozási) szélességen belül a – a közlekedésbiztonságot figyelembe véve - közmű létesítmények, valamint utcabútorok, a közművek létesítményei és berendezései helyezhetők el, illetve utcafásítás végezhető.
(2) A település közlekedési területeinek lehatárolását és övezeti tagolódását a Szabályozási terv tartalmazza:
|
Út |
Közlekedési terület jele |
kategória |
Közlekedési terület szélessége |
Védőtávolság |
|
|---|---|---|---|---|---|
|
belterület |
külterület |
||||
|
51 sz. főút |
Köu-2 |
összekötőút |
Meglévő |
- |
100m-100m |
|
Tűzoltó utca |
Köu-4 |
gyűjtőút |
Meglévő |
- |
- |
|
Petőfi S. utca |
Köu-4 |
gyűjtőút |
Meglévő |
- |
- |
|
Dunai út |
Köu-4 |
gyűjtőút |
Tervezett |
- |
- |
|
Lakó- és kiszolgáló utak |
Köu-10 |
lakóút |
Meglévő |
- |
- |
|
Egyéb feltáró mezőgazdasági és ipari kiszolgáló utak |
Köu-8 |
Egyéb kiszolgáló út |
Meglévő |
- |
- |
67. § (1) Meglévő épületek funkcióváltásával létrejövő új parkolási igények esetében, amennyiben a telken belüli parkolás fizikailag nem megoldható, vagy csak aránytalanul nehezen lenne megvalósítható, a parkolás helyi parkolási rendelet alapján, közterületen is lehetséges.
(2) A saját telken kívüli parkolóhely kialakításának feltételeit az Önkormányzat külön helyi parkolási rendeletben, a jogszabályban rögzített módon határozza meg.
(3) A parkolási rendelet megalkotásáig parkolóhelyet a telken belül kell biztosítani.
(4) A koncentrált parkolási igények kielégítése érdekében a település közterületein csak az alábbi helyeken létesíthetők parkolók:
Közműellátás és elektronikus hírközlés
51. Általános előírások
68. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú:
a) vízellátás,
b) vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz),
c) energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás),
d) elektronikus hírközlés
hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben (ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja) a közművek és biztonsági övezetük helyigényét a Földhivatalnál szolgalmi, vezeték jog bejegyzésével kell fenntartani, az arra vonatkozó előírások betartásával.
(2) A közművesítésre kerülő területen
a) telkenként kell az egyes közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni,
b) közművek elhelyezésénél:
ba) településképi megjelenésre,
bb) környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag),
bc) a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre
bd) közműhálózatok területtakarékos elhelyezésére
figyelemmel kell lenni
(3) Új út építésénél, út rekonstrukciónál:
a) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,
b) a meglevő közművek szükséges felújításáról,
c) a csapadékvizek elvezetéséről,
d) beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről
gondoskodni kell.
(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor:
a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,
b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani,
(5) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében:
a) az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani,
b) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy
ba) 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,
bb) 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali
fasor telepítését ne akadályozzák meg.
c) 8 m-nél kisebb szabályozási szélességű utak víztelenítését az elszállítandó vízmennyiség függvényében folyókával, vagy zárt csapadékcsatorna építésével lehet csak megoldani
(6) A településen közművek nyomvonalát érintő területen tereprendezési és feltárási munkát csak az érintett közmű üzemeltetők hozzájárulásával, szükség esetén felügyeletével szabad végezni.
52. Közművesítés mértékének az előírása
69. § A településen építés akkor lehetséges, ha:
53. Vízellátás
70. § (1) Közterületen, új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál:
a) dn 100-as átmérőnél kisebb keresztmetszetű vezetéket építeni nem szabad,
b) csak műanyag alapanyagú csővezetéket szabad építeni,
c) a közterületi hálózatot a kétoldali betáplálás biztosítása érdekében körvezetékként kell kiépíteni,
d) az ágazati előírások szerinti távolságban föld feletti tűzcsapokat kell elhelyezni.
(2) Belterület beépítésre szánt területein új vízhálózat:
a) csak a szennyvíz (köz-, magán-)csatornahálózattal együtt építhető,
b) nem helyezhető üzembe a szennyvízcsatorna hálózat üzembe helyezését megelőzően
(3) Házi-kút csak engedéllyel létesíthető.
(4) Ha a mértékadó külső tűzivíz igény a közhálózatról nem biztosítható:
a) a vízhálózat által biztosítható tüzivíz igény feletti igényre helyi tüzivíz tároló létesítése szükséges,
b) épület tűzszakaszolásával csökkenteni kell a tüzivíz igényt a hálózat által biztosítható mértékig,
c) a hálózat kapacitás bővítésével kell a tűzivíz ellátást biztosítani.
(5) A helyi vízbeszerzést szolgáló fúrt kút vízminőség védelmére a hidrogeológiai védőidom kijelöléséig:
a) ha annak talpmélysége meghaladja a 100 m-t, akkor 10 m-es
b) ha annak talpmélysége kisebb, mint 100 m, akkor 100 m-es
sugarú körön belüli területet belső védőterületként kell kezelni, az arra vonatkozó előírások figyelembevételével.
(6) A helyi vízbázis tényleges hidrogeológiai védőterületének kijelölését követően, az arra vonatkozó előírásokat kell figyelembe venni.
54. Szennyvízelvezetés
71. § (1) A településen elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni.
(2) A talaj, talajvíz védelme érdekében a szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg sem engedélyezhető.
(3) Szennyvíz bevezetés:
a) nyílt árokba,
b) időszakos, vagy állandó vízfolyásba,
c) felhagyott kutakba
szigorúan tilos, előfordulása esetén azt azonnal meg kell szüntetni.
(4) A csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követően:
a) az érintett ingatlanoknak egy éven belül csatlakozni kell a közcsatornára.
b) kivételt tenni csak azoknál a már beépített ingatlanoknál lehet:
ba) amelyeken a szennyvizek gyűjtése-tárolása a közcsatorna hálózat kivitelezését megelőzően, víz-zárósági próbával igazoltan vízzáróan kivitelezett műtárgyba történik, továbbá
bb) a szennyvizek elszállíttatása számlával folyamatosan igazolható.
(5) Azokon a területeken, ahol a szennyvíz közcsatorna hálózatra való csatlakozás kötelező, a használatba vételi engedély a csatlakozás kiépítéséig nem kapható.
55. Szennyvízelvezetési mód
72. § (1) A belterület beépítésre szánt területein új épületet már csak a csatornahálózatra való csatlakozással lehet építeni.
(2) A külterület beépítésre szánt területein új beépítést, beruházást megvalósítani csak akkor lehet, ha a szennyvíz veszélymentesen, a környezet károsítása nélkül kivezethető:
a) vagy közvetlen a közcsatorna hálózatra, vagy annak továbbépítésével megvalósításra kerülő csatornára tud csatlakozni,
b) vagy a beépítésre nem szánt területi szennyvízelvezetésére vonatkozó előírásokat teljesíti.
(3) A beépítésre nem szánt területen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha:
a) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t:
aa) a közcsatorna hálózat még nem került kiépítésre, a település közcsatornázásának kiépítését követően pedig nem közelíti meg a területet 100 m távolságon belül, a szennyvizeket víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni
ab) az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállíttatni.
ac) a közcsatorna hálózat kiépítése a területet 100 m távolságon belül megközelíti, akkor az érintett ingatlanoknak egy éven belül rá kell csatlakozni a közcsatorna hálózatra.
b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 5 m3-t, a közcsatorna hálózat még nem került kiépítésre, a közcsatorna hálózat kiépítését követően az nem közelíti meg a területet 200 m távolságon belül és:
ba) ha a tisztított vizek számára a megfelelő befogadó rendelkezésre áll,
bb) ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,
a keletkező szennyvizek tisztítására helyben létesítendő szennyvíztisztító (kis)berendezés is alkalmazható,
56. Szennyvízkezelés, elhelyezés
73. § (1) A technológiai szennyezettségű vizeket telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel, a szennyezettség megengedett mértékéig elő kell tisztítani.
(2) Állattartással (pl. ló) összefüggően keletkező szennyvíz kezelése, elhelyezése egyedi megoldást igényel, amelyhez a szakhatóságok engedélyének a beszerzése is szükséges.
(3) Szennyvízátemelő műtárgy védőtávolság igénye:
a) bűzzáróan és zajvédelemmel kivitelezett műtárgy esetén 20 m,
b) bűzzár, zajvédelem nélküli műtárgy esetén 150 m.
(4) A szennyvízátemelő műtárgy védőtávolságon belül:
a) lakó-, üdülő, vegyes, gazdasági (erősen szennyező ipar kivételével), különleges (hulladéklerakó kivételével) terület nem létesíthető.
b) beépítésre nem szánt területen élelmiszer és gyógyszer alapanyag nem termelhető, élelmiszer, gyógyszer nem állítható elő, nem tárolható, nem csomagolható és nem forgalmazható.
57. Felszíni vízrendezés
74. § (1) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (tó, patak, árok, csatorna, vízfolyás, stb.) egyéb célra hasznosítani, a medret érintő bármilyen korrekciót csinálni csak vízjogi engedély alapján szabad.
(2) Új vízfelületet (pl tavat) létesíteni csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad. (tavat létesíteni csak akkor szabad, ha a szükséges víz utánpótlás állandóan biztosítható.)
(3) Vízfelületek karbantartásának céljára:
a) állami karbantartású tó, vízfolyások, patak, vízfelületek mentén min 6-6 m-es,
b) önkormányzati, társulati és egyéb kezelésű
ba) vízfolyások, árkok, csatornák mentén min 3-3 m-es,
bb) tó, tározók part éleitől min 3-3 m-es
sávot szabadon kell hagyni. (Amennyiben a karbantartó sávot közterületként nem lehet kijelölni, akkor arra a karbantartó számára szolgalmi jogi bejegyezéssel kell a karbantartás lehetőségét biztosítani.)
(4) Jellemzően magas talajvíz állásos, rétegvizes területen építeni csak talajmechanikai szakvélemény alapján lehet, az abban előírtak szigorú betartásával.
(5) A rétegvizek útját nem szabad lezárni, annak továbbvezetéséről telken belül gondoskodni kell.
(6) Talajerózió csökkentésére övárok létesítése szükséges.
58. Csapadékvíz elvezetés
75. § (1) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű (akár zárt csatornás, akár nyílt –burkolt, burkolatlan- árkos) vízelvezetést kell kiépíteni:
a) csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető.
b) a csapadékvíz (akár nyílt árokrendszerrel, akár zárt csapadékcsatornával összegyűjtve) élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy (CH szennyezési veszély esetén olajfogó műtárgy) elhelyezése kötelező.
c) a csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell:
ca) minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás esetén,
cb) új telekosztás esetén,
cc) a beruházás csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.
(2) Ha a csapadékvíz szállító hálózat, vagy a befogadó a többlet vizeket elvezetni nem tudja, akkor telken belül kell a többlet csapadékvizek visszatartását (telken belüli elszikkasztását, tárolását) megoldani,
(3) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.
(4) Nyílt árkos felszíni vízelvezetésű területen az árok telkenkénti 3,5 m-nél hosszabb szakaszon történő lefedése, illetve zárt csatornás elvezetéssé alakítása nem engedélyezhető, sem parkolási, sem közlekedés fejlesztési cél érdekében.
(5) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják,
a) az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az víz-visszaduzzasztást ne okozzon,
b) a vízszállítás akadálymentes legyen.
c) egy telekre (sarok telkek kivételével) csak és kizárólag egy áteresz létesíthető,
d) az áteresz szélessége telkenként nem lehet 3,5 m-nél nagyobb
e) a belterület beépítésre szánt területin létesített nyílt árok fenekét a szint- és medertartás, valamint a karbantarthatóság érdekében, az árok oldalfalát, ha az árok mélysége meghaladja az 1 m-t, akkor max 50 cm magasságig burkolni kell.
59. Villamosenergia ellátás
76. § (1) Belterület, beépítésre szánt új fejlesztési területein új:
a) középfeszültségű,
b) kisfeszültségű,
c) közvilágítási
villamosenergia ellátási hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(2) Belterület, beépített területein, valamint külterület beépítésre szánt területein, ahol a villamosenergia ellátás hálózatai és az elektronikus hírközlési hálózatok is föld feletti vezetésűek:
a) új villamosenergia elosztási,
b) új közvilágítási
vezetékeket a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(3) Beépítésre nem szánt területen egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
(4) Új villamosenergia ingatlan-bekötést az egész településen már csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.
(5) Az épület utcai homlokzatára látható helyre technológiai létesítmény (pl. klímaberendezés, szellőző, stb) nem helyezhető el, az csak az épület alárendeltebb homlokfalára telepíthető.
60. Földgázellátás
77. § (1) Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.
(2) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el,
a) a berendezés csak a telkek előkertjében,
b) udvarán,
c) az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető,
d) zártsorú beépítés esetén falba süllyesztéssel is elhelyezhető.
(3) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.
61. Vezetékes elektronikus hírközlés
78. § (1) A belterület, beépítésre szánt új fejlesztési területein új vezetékes hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(2) Belterület, már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(3) Új elektronikus hírközlési hálózatokat, beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
(4) A nyilvános távbeszélő állomást elsősorban a nagyobb közforgalmú épületek közterületi frontján kell elhelyezni.
62. Vezeték nélküli elektronikus hírközlés
79. § (1) Vezeték nélküli szolgáltatás antennáinak telepítése tilos a:
a) ökológiai hálózat részét képező ökológiai folyosón,
b) tájképvédelmi területen.
(2)10
(3)11
(4)12
Záró rendelkezések
80. § (1) E rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.
(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.
(3) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Áporka község helyi építési szabályzatáról szóló 23/2004. (XII.23) önkormányzati rendelet hatályát veszti.
|
dr. Kovács Tibor |
Breinikné dr. Kara Andrea |
|---|---|
|
Polgármester |
Jegyző |
1. melléklet a 9/2012. (III. 29.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 9/2012. (III. 29.) önkormányzati rendelethez13
1. függelék a 9/2012. (III. 29.) önkormányzati rendelethez
2. függelék a 9/2012. (III. 29.) önkormányzati rendelethez
|
Ssz. |
Cím |
Hrsz |
Funkció |
Műemlék törzsszáma |
Műemléki környezet |
|---|---|---|---|---|---|
|
1. |
Petőfi S. u. 97. |
1/1 |
Református templom |
6906 |
3, 88, 199, 200, 201, 202, 203, 371 |
|
Ssz. |
Cím |
Hrsz |
Funkció |
|---|---|---|---|
|
1. |
Petőfi S. u. 99. |
1/2 |
Világháborús emlékmű |
|
2. |
Petőfi S. u. |
41 |
Lakóház |
|
3. |
Petőfi S. u. 42. |
180 |
Lakóház |
|
4. |
Petőfi S. u. 99. |
1/1* |
Parókia, falumúzeum |
3. függelék a 9/2012. (III. 29.) önkormányzati rendelethez
|
Ssz. |
Lelőhely neve |
KÖH azonosító |
Hrsz |
|---|---|---|---|
|
1. |
Áporka - Kertek, Duna sortól keletre |
- |
1126-1139 |
|
2. |
Áporka - Dunasor folytatásában |
- |
084/23 |
|
3. |
Áporka - Dunai út mellett |
- |
064 |
|
4. |
Áporka - Daja |
- |
1225-1228 |
|
5. |
Áporka - Dunai úttól északra |
- |
1630, 084/19 |
|
6. |
Áporka - Daja-hegy, Varga Ferenc homokbányája |
- |
1110/9, 1610/1-2 |
|
7. |
Áporka - Pusztaszentkirály |
- |
- |
|
8. |
Áporka – Pusztaszentkirály |
- |
- |
|
9. |
Áporka - |
- |
- |
|
10. |
Áporka - |
- |
- |
4. függelék a 9/2012. (III. 29.) önkormányzati rendelethez
5. függelék a 9/2012. (III. 29.) önkormányzati rendelethez
6. függelék a 9/2012. (III. 29.) önkormányzati rendelethez
|
|
Vízvezeték |
Csatorna |
Közép- |
Távközlő |
Gázelosztó |
|---|---|---|---|---|---|
|
Vízvezeték |
- |
1,5 |
0,7 |
0,7 |
0,7 |
|
Csatorna |
1,5 |
- |
1,0 |
1,0 |
1,0 |
|
Középfesz. kábel |
1,0 |
1,0 |
- |
0,5 |
0,5 |
|
Távközlő vezeték |
0,7 |
1,0 |
0,5 |
- |
0,5 |
|
Gázelosztó vezeték |
0,7 |
1,0 |
0,5 |
0,5 |
- |
3. melléklet14
Az 1. § (1) bekezdése Áporka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2015. (IX.25.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével módosított szöveg. Az 1. § (1) bekezdése Áporka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2016. (III.01.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével módosított szöveg.
Az 1. § (2) c) pontja Áporka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2015. (IX.25.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével beiktatott melléklet. Az 1. § (2) c) pontját Áporka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2016. (III.01.) önkormányzati rendelete 3. §-a hatályon kívül helyezte.
A 2. § i) pontja Áporka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2015. (IX.25.) önkormányzati rendelete 2. § -ával beiktatott szöveg.
A 29. § ce) pontja Áporka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2015. (IX.25.) önkormányzati rendelete 3. § -ával beiktatott szöveg.
A 39. § e) pontja Áporka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2015. (IX.25.) önkormányzati rendelete 4. § -ával beiktatott szöveg.
A rendelet 33/A. KÜLÖNLEGES TERÜLET – IDŐSEK OTTHONA 46/A. § Áporka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2015. (IX.25.) önkormányzati rendelete 5. § -ával beiktatott szöveg.
A 47. § fe) alpontja Áporka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2015. (IX.25.) önkormányzati rendelete 6. § -ával hatályon kívül helyezett szöveg.
Az 58. § e) pontja Áporka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2015. (IX.25.) önkormányzati rendelete 6. § -ával hatályon kívül helyezett szöveg.
A 64. § Áporka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2015. (IX.25.) önkormányzati rendelete 6. § -ával hatályon kívül helyezett szöveg.
A 79. § (2) bekezdése Áporka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2015. (XII.02.) önkormányzati rendelete 1. § -ával hatályon kívül helyezett szöveg.
A 79. § (3) bekezdése Áporka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2015. (XII.02.) önkormányzati rendelete 1. § -ával hatályon kívül helyezett szöveg.
A 79. § (4) bekezdése Áporka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2015. (XII.02.) önkormányzati rendelete 1. § -ával hatályon kívül helyezett szöveg.
A 2. melléklet Áporka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2016. (III.01.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével módosított melléklet.
A rendelet a 3. melléklet szerinti Szabályozási tervlapokkal (SZT-M1, SZT-M2) egészül ki, s egyidejűleg a területre vonatkozó rendelkezések hatályukat vesztik. A melléklet Áporka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2015. (IX.25.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével beiktatott melléklet. A rendelet a 3. mellékletét (SZT-M1, SZT-M2) Áporka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2016. (III.01.) önkormányzati rendeletének 3. §-a hatályon kívül helyezte.