1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Szigetcsép Községi Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Az Önkormányzat székhelye: 2317 Szigetcsép, Szabadság utca 2.

(3) Az Önkormányzat működési területe Szigetcsép község teljes közigazgatási területe.

(4) Az Önkormányzat hivatalos web-címe: www.szigetcsep.hu (továbbiakban: honlap)

(5) Az Önkormányzat Képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Szigetcsép Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)

(6) A Képviselő-testület által létrehozott hivatal megnevezése: Szigetcsépi Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Polgármesteri Hivatal)

(7) A Polgármesteri Hivatal székhelye megegyezik az Önkormányzat székhelyével.

2. § (1) Az Önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(2) Az Önkormányzat címere: Heraldikailag pajzson: fekete szegéllyel három részre osztva, felül zöld mezőben arany szőlőfürt levéllel, középen folyó jelképe, kettős hullámvonal ezüst színben, alul piros mező, benne pikkelyezett ezüst színű hallal.

(3) Az Önkormányzat zászlaja: A község zászlaja téglalap alakú, 90 x 180 cm nagyságú. A zászlórúd felől, azaz a baloldali harmadban a címer vízszintesen helyezkedik el. A zászló felső fele fehér, alsó fele zöld színű. A felirat és a címerpajzs kontúrja fekete. A címerpajzson belüli színek kontúrvonal nélküliek. A lobogó mérete 90 x 180 cm, téglalap alakú. A felső harmadában függőlegesen kerül elhelyezésre a községi címer. A lobogó bal oldala zöld, a jobb oldala ezüst színű, a felirat és a rojt színe arany. A címerpajzsot bal oldalon 5 mm széles ezüst szín keretezi a zöld mezőben.

(4) Az Önkormányzat címere és zászlaja használatának rendjére vonatkozó szabályokat külön rendelet állapítja meg.

(5) Az Önkormányzat pecsétje: Kör alakú, benne Magyarország kicsinyített címere, „Szigetcsép Községi Önkormányzat” körfelirat, valamint az Önkormányzat székhelye található.

(6) Az Önkormányzat pecsétjét kell használni: az Önkormányzat és más bel- illetve külföldi önkormányzatok közötti kapcsolatokban protokolláris célból, illetve szerződések, megállapodások hitelesítésekor, valamint az önkormányzat belső működésével és szervezeti felépítésével kapcsolatos rendelkezések, kitüntető oklevelek hitelesítésekor.

3. § Az önkormányzati helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat, valamint a díszpolgári cím adományozására vonatkozó szabályokat külön rendeletek tartalmazzák.

4. § (1) Az Önkormányzat hivatalos lapja a „Szigetcsépi Hírek”, mely tájékoztató jellegű, politikamentes önkormányzati kiadvány.

(2) Az Önkormányzat hivatalos lapja megjelenik: negyedévente.

(3) Az Önkormányzat lapjának alapítója a Szigetcsép Községi Önkormányzat, kiadója a Szigetcsépi Polgármesteri Hivatal. Az Önkormányzat lapjának kiadásáért a jegyző felelős, működését a polgármester irányítja. A lap szerkesztését a Képviselő-testület tagjai végzik.

(4) Az Önkormányzat hivatalos lapja ingyenes, működési költsége fedezetére szolgál a Képviselő-testület által az Önkormányzat költségvetésében biztosított összeg.

(5) Az Önkormányzat hivatalos lapjának számait meg kell küldeni:

(6) Az Önkormányzat hivatalos lapjának tartalmaznia kell különösen:

(7) Az Önkormányzat hivatalos lapját évfolyamonként le kell fűzni és 10 évenként be kell köttetni, így is biztosítva a település történetének tudományos kutathatóságát.

5. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátását a Képviselő-testület és szervei biztosítják.

(2) A Képviselő-testület szervei:

6. § Az Önkormányzat a Képviselő-testület és szervei útján ellátja a törvényben meghatározott kötelező és általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.

7. § A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzat feladatokat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) 13. §-a rögzíti.

8. § (1) A Képviselő-testület a Mötv. rendelkezéseinek megfelelően önként feladatokat vállalhat. E feladatok tárgyában az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben - a fedezetbiztosítással egyidejűleg - foglal állást.

(2) Új önként vállalt feladat elvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, melyben szükséges tisztázni a feladat ellátásának anyagi, személyi és tárgyi feltételeit. Az eljárás során a Képviselő-testület illetékes bizottságai véleményt nyilvánítanak. Az eljárást a Képviselő-testület döntésétől függően lefolytathatja a polgármester, alpolgármester vagy az erre felkért eseti bizottság.

(3) Az előkészítő eljárás eredményét összegző előterjesztés csak akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat elvállalásával elérendő célt és megoldásának a 8. § (2) bekezdésében említett részletes feltételeit.

9. § A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik a Mötv. 42. §-ában felsoroltakon túlmenően új önként vállalt feladat vállalása, illetve önként vállalt feladatról történő lemondás.

10. § (1) A Képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását rendeletében átruházhatja a Mötv. 41. § (4) bekezdésében foglaltak szerint.

(2) A Képviselő-testület az átruházott hatáskört gyakorló szervet vagy személyt beszámoltathatja. Az átruházott hatáskör gyakorlásáról szóló beszámolási kötelezettséget a hatáskör átadásával egyidejűleg kell meghatározni.

(3) A Képviselő-testület által a polgármesterre és jegyzőre átruházott feladat- és hatásköröket az 1. melléklet, a bizottságokra átruházott feladat- és hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza, melynek naprakész állapotban tartásáról a jegyző gondoskodik.

(4) A Képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő jogszabályi változásokról, az átruházhatóság törvényi feltételeiről a jegyző a jogszabály kihirdetését követő testületi ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet.

11. § A Képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő.

12. § (1) A képviselőt az Mötv. 32-34. §-ban foglaltakon túl, e rendeletben foglaltak szerint gyakorolja jogait.

(2) A képviselő köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, választói bizalmára.

(3) A polgármester egyes települési képviselőket - szakmai ismereteik, felkészültségük szerint - bevonhat a döntések előkészítésébe, a különböző szervekkel folytatott tárgyalásokba, továbbá egyes ügyekben javaslatot tehet a Képviselő-testületnek arra, hogy képviselőt bízzon meg a meghatározott ügy képviseletére.

(4) A képviselő a közösség érdekében végzett munkájukért a Képviselő-testület által külön rendeletben megállapított tiszteletdíjra jogosult.

(5) A képviselőnek a jegyzőn keresztül betekintési joga van a Polgármesteri Hivatal munkájába.

(6) A képviselő köteles az ülés megkezdése előtt írásban, vagy szóban, a polgármesternek vagy a bizottság elnökének előzetesen bejelenteni és indokolni a Képviselő-testület vagy a bizottság üléséről való távolmaradását.

(7) A képviselő köteles aktívan és felkészülten részt venni a Képviselő-testület és a bizottságok munkájában.

(8) A képviselő köteles megtartani a tudomására jutott állami és szolgálati titkot, továbbá köteles figyelembe venni az Alaptörvényt, a Polgári Törvénykönyvnek a magántitokra vonatkozó szabályait, valamint az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseit.

13. § (1) A Képviselő-testület alakuló és rendes ülést tart, és rendkívüli ülést tarthat.

(2) A Képviselő-testület nyilvános és zárt ülést tart.

(3) A nemzetiségi önkormányzat elnöke a nemzetiségi önkormányzat határozatképes ülésén meghozott, és a Képviselő-testület előtt írásban kiosztott véleményét ismertetheti és tanácskozási joggal részt vehet a nemzetiségi önkormányzatot érintő napirend tárgyalásánál.

(4) A Képviselő-testület a 13. § (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően tanácskozási jogot biztosíthat egy-egy előterjesztés tárgyalása során bármely személy vagy szervezet részére, akinek, vagy amelynek véleményét, hozzászólását a döntéshozatalhoz szükségesnek tartja.

14. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülésén az Mötv. 43. §-ban foglaltakon túlmenően:

(2) Az alakuló ülés meghívóját az ülést megelőzően 3 nappal kell kézbesíteni.

15. § (1) Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart. Az ülések pontos időpontját a Képviselő-testület az évenként elfogadandó munkatervben határozza meg.

(2) A Képviselő-testület rendes ülésére szóló meghívót - a napirendek anyagaival együtt - az e rendeletben meghatározott személyeknek az ülés előtt legalább 5 nappal, nyomtatott formában kézhez kell kapniuk. Ezen időtartamba a Képviselő-testületi ülés napja is beleszámít. A polgármester - indokolt esetben - engedélyezheti e határidőtől való eltérést.

(3) Előre nem tervezhető ügyben, ha az ülés összehívása az Önkormányzat érdekében sürgős, halaszthatatlan döntést igényel, a Képviselő-testület ülése külön meghívó nélkül, akár szóban, telefonon, elektronikus úton (e-mailben) is összehívható, időbeni korlátozás nélkül. Ezen rendelkezés alkalmazható a 17. § (1) bekezdésben foglalt esetben is.

16. § (1) A polgármester szükség esetén rendkívüli ülést hívhat össze.

(2) A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni az Mötv. 44. §-ban foglalt esetekben, az ott meghatározott időn belül, vagy ha azt jogszabály kötelezően előírja.

(3) Az Mötv. 44. §-ban meghatározott indítványt írásban, a szükséges aláírásokkal ellátva a polgármesternél kell előterjeszteni.

17. § (1) A rendkívüli ülésre szóló meghívót a napirendek anyagaival együtt legalább az ülés előtt 3 nappal, nyomtatott formában az érintettek részére meg kell küldeni.

(2) Amennyiben a rendkívüli ülés összehívására a 16. § (2) bekezdésében leírt esetben kerül sor, úgy a meghívóval együtt az indítványt is meg kell küldeni.

18. § (1) A Képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja eseteiben zárt ülést tart, az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja eseteiben zárt ülést rendelhet el.

(2) A zárt ülés elrendeléséről a Képviselő-testület a napirend elfogadásával egyidejűleg dönt.

(3) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsorolt személyek és az ülést segítő köztisztviselők vehetnek részt.

(4) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja eseteiben tartható zárt ülés megtartását indítványozhatják:

19. § (1) A Képviselő-testület ülését az Mötv. 45. §-a szerinti személy hívja össze. Az ülés összehívása az írásbeli, nyomtatott meghívó kézbesítésével történik.

(2) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén a legidősebb képviselő (korelnök) hívja össze.

(3) Ahol a Képviselő-testület összehívásával és vezetésével kapcsolatos rendelkezéseiben e rendelet polgármestert említ, azon a 19. § (1)–(2) bekezdésében leírt esetben az ott meghatározott személyt kell érteni.

20. § (1) A Képviselő-testület ülésére szóló meghívónak tartalmaznia kell:

(2) A meghívóhoz mellékelni kell:

(3) Amennyiben a napirendet helyben kiosztott vagy szóban előadott előterjesztéssel tárgyalja a Képviselő-testület, ennek tényét a meghívóban rögzíteni kell.

(4) A Képviselő-testület ülésének helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a jegyző a település honlapján, valamint a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével tájékoztatja.

(5) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni a Képviselő-testület tagjait.

(6) Tanácskozási joggal kell meghívni:

(7) A 20. § (6) bekezdés a), b) és c) pontjában megjelölt tanácskozási joggal meghívottaknak a meghívóval együtt az írásos előterjesztéseket is kézbesíteni kell. A 20. § (6) bekezdés d), e), f) és g) pontja szerinti meghívottak számára azon napirendi pontok anyagát kell kézbesíteni, melyekhez tanácskozási joggal meghívásra kerültek.

(8) A Képviselő-testület zárt ülésén tárgyalandó előterjesztéseket kizárólag azok számára lehet megküldeni, akik a zárt ülésen részt vehetnek.

21. § (1) A Képviselő-testület ülését az e rendelet 19. § (1)–(2) bekezdésében érintett személyek az ott leírtak szerint vezetik. A polgármester munkáját a jegyző segíti.

(2) A polgármester megnyitja a Képviselő-testület ülését. A jelenléti ív alapján megállapítja a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét, ismerteti a távollétüket bejelentőket. A határozatképességre vonatkozóan az Mötv. 47. § (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(3) Ha az ülés megnyitását követően a polgármester megállapítja az ülés határozatképtelenségét, akkor 15 perces szünetet rendel el a határozatképesség helyreállítása érdekében. Amennyiben ez az idő eredménytelenül telik el, az ülést a polgármester berekeszti és változatlan napirendi pontokkal 5 napon belüli időpontra az ülést újra összehívja.

(4) Ha az ülés ideje alatt a polgármester a Képviselő-testület határozatképtelenségét állapítja meg, a 21. § (3) bekezdésében foglaltak szerint jár el, azzal az eltéréssel, hogy csak a fennmaradó napirendi pontokkal hívja össze az új ülést.

(5) A 21. § (3)–(4) bekezdése szerint összehívott képviselő-testületi ülésre csak a meghívót kell kézbesíteni és nem alkalmazhatóak a 15. § (2) bekezdésében és a 17. § (1) bekezdésében leírt határidők.

22. § (1) A Képviselő-testület ülésén tárgyalandó napirendek sorrendjére, valamint az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben a zárt ülés tartására, - a 22. § (2) bekezdésében meghatározottak betartásával - a meghívó megküldésével a polgármester javaslatot tesz.

(2) A képviselő-testületi ülések tárgyalási sorrendje:

23. § (1) A nyilvános képviselő-testületi ülésen bármely állampolgár részt vehet, és felszólalhat a tanácskozás megzavarása nélkül, ha az ülést vezetője részére megadja a szót.

(2) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyet foglalhatja el, és véleménynyilvánításával a testület munkáját nem zavarhatja.

(3) Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, és azt felszólítás után is folytatja, az ülést vezető a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

24. § (1) Előterjesztésnek minősül - a 24. § (3) bekezdésében felsoroltak által benyújtott - a Képviselő-testületnek tárgyalásra javasolt rendelet- vagy határozattervezet, beszámoló, jelentés, tájékoztató, sürgősségi indítvány, kérdés, interpelláció.

(2) A képviselő-testületi előterjesztés készülhet írásban és lehet szóbeli is.

(3) Előterjesztést tehetnek:

(4) Rendelet-tervezetet csak az illetékes bizottság(ok) véleményezésével lehet előterjeszteni.

(5) A bizottság hatáskörébe egyébként nem tartozó testületi előterjesztések bizottság előtti megtárgyalását a polgármester, valamint bármely képviselő kezdeményezheti. A véleményezés bizottsági ülés után a képviselő-testületi ülésen szóban is előterjeszthető.

(6) Az írásos előterjesztést a határozati javaslattal együtt meg kell küldeni az e rendeletben meghatározott személyek részére.

(7) A határozati javaslat szövegét szóbeli előterjesztés esetén legkésőbb a napirend tárgyalásának megkezdése előtt ki kell osztani.

25. § (1) A kiküldött napirendi tervezethez, a határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet tartalmazó előterjesztéshez mindazok, akiknek a 24. § (3) bekezdés előterjesztési jogot biztosít, előterjesztésenként egy módosító indítványt tehetnek. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 23-24. §-ában meghatározott választási bizottságok megválasztása esetén a Ve. 25. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.

(2) A módosító indítvány a polgármesterhez nyújtható be írásban, legkésőbb az ülésnek a meghívóban megjelölt kezdési időpontja előtt 2 órával. Az ülésen az adott napirend tárgyalásakor szóban csak technikai jellegű módosító javaslat nyújtható be.

(3) Az előterjesztő legkésőbb a módosítással érintett napirend tárgyalásakor nyilatkozik arról, hogy mely módosító indítványokat fogadja el.

26. § (1) Egyes napirendek fontosságára tekintettel a polgármester, valamely bizottság elnöke, vagy bármely települési képviselő, írásban sürgősségi indítványt terjeszthet elő, hogy a témát napirendi javaslattól eltérő sorrendben, vagy annak ellenére tárgyalja a Képviselő-testület, hogy az előzetesen kiküldött napirendben nem szerepel.

(2) A sürgősségi indítványt a sürgősség okának rövid leírásával, legkésőbb az ülés kezdetéig kell benyújtani a polgármesterhez.

(3) Az előterjesztő jogosult az ülésen, szóban, legfeljebb három percben indokolni a sürgősséget.

(4) A sürgősségi indítványról a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(5) Amennyiben a Képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, az ügyet egyszerű napirendként tárgyalja, illetve nem tűzi napirendre.

27. § (1) Kérdés: az önkormányzat hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítő jellegű felvetés vagy tudakozódás. A kérdésre választ a polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke, a jegyző valamint a jegyző megbízásából a Képviselő-testület hivatalának köztisztviselője adhat.

(2) A kérdésre a Képviselő-testület ülésén, vagy az azt követő 15 napon belül írásban köteles választ adni a megkérdezett. Az írásos választ a Képviselő-testület valamennyi tagjának meg kell küldeni.

(3) A válasz elfogadásáról a kérdést feltevő dönt.

28. § (1) Az interpelláció: olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetve annak valamely - az önkormányzat irányítása alá tartozó- szervezet hatáskörébe kell tartoznia.

(2) Az interpellációkat a Képviselő-testület ülését megelőző hatodik napig írásban is be lehet nyújtani a polgármesternél. A képviselő interpellációját a testület ülésén szóban megismételheti, kiegészítheti.

(3) Az interpellációra a polgármester, az alpolgármester vagy a jegyző köteles a Képviselő-testület ülésén, vagy az azt követő 15 napon belül írásban köteles választ adni. Az interpelláltnak az előzetesen benyújtott interpelláció esetében az ülésen választ kell adnia.

(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, amennyiben válasza nemleges, a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. Amennyiben a Képviselő-testület nem fogadta el a választ, az interpelláció tárgyában a válaszadásra kötelezett köteles vizsgálatot folytatni és az arról szóló tájékoztatót a Képviselő-testület soron következő ülése elé terjeszteni. Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába lehetőleg be kell vonni az interpelláló képviselőt és az interpelláció tartalmától függően a Képviselő-testület a vizsgálattal az illetékes bizottságot is megbízhatja.

(5) Amennyiben az interpelláló képviselő nincs jelen az ülésen, a választ a Képviselő-testület soron következő ülésén kell megadni.

29. § (1) Napirend előtti felszólalásra a polgármestertől bármelyik képviselő kérhet engedélyt a felszólalás tárgyának megjelölésével.

(2) Ha a polgármester az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére e tárgyban a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(3) A napirend előtti felszólalás tárgyában vita és határozathozatal nem történik.

(4) A napirendi javaslat elfogadása előtt az előterjesztő az általa tett előterjesztést visszavonhatja, a napirend elfogadását követően a 33. § (2) bekezdés f) pontja alapján kell indítványt tenni.

30. § (1) A Képviselő-testület az elfogadott napirendi pontokat egyenként tárgyalja. A polgármester javasolhatja egyes napirendi pontok összevont tárgyalását, melyről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) Az előterjesztő az írásos előterjesztéshez szóbeli kiegészítését tehet.

(3) A vita megkezdése előtt az előterjesztést tárgyaló bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság kijelölt tagja ismerteti a bizottság álláspontját. Ezt követően a polgármester megnyitja a vitát.

31. § (1) Napirendi ponthoz való hozzászólásra a polgármesternél kell jelentkezni.

(2) A hozzászólók sorrendjét a polgármester határozza meg és engedélyezi a felszólalást.

(3) A polgármester és a jegyző a vitában soron kívül, több alkalommal is felszólalhat.

(4) Tájékoztató felett vitát csak az előterjesztő kérelmére, illetve a képviselők legalább egynegyedének javaslatára, a Képviselő-testület külön döntése alapján kell nyitni.

32. § (1) A polgármester lezárja a vitát, ha a napirendi ponthoz nincs további hozzászóló, vagy ha a Képviselő-testület a vita lezárásáról döntött.

(2) A vita lezárása után az előterjesztőnek lehetősége van a vitában elhangzottak összefoglalására és a felmerült kérdések megválaszolására. Ezt követően a polgármester elrendeli a szavazást.

(3) A polgármester a napirendi pontok tárgyalásakor szükség esetén szünetet rendelhet el.

33. § (1) Az ülés folyamán bármelyik képviselő ügyrendi javaslatot terjeszthet elő. Ügyrendi javaslat felett a Képviselő-testület azonnal, vita nélkül dönt.

(2) Ügyrendi javaslat:

(3) A vita lezárása után csak a szavazás menetét érintően lehet ügyrendi javaslatot tenni.

34. § (1) A Képviselő-testület a döntéseit az Mötv. 48. §-ában meghatározott szavazással hozza meg.

(2) Az előterjesztés vitájának lezárását követően a polgármester szavazásra bocsátja a módosító indítványokat, valamint az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot, vagy rendelet-tervezetet. Ha az előterjesztés több, egymástól független részből és határozati javaslatból áll, akkor a szavazás történhet az egyes részekre vonatkozó módosító javaslatokról külön-külön is.

(3) A polgármester a módosító indítványokat az alábbi sorrendben teszi fel szavazásra:

(4) A polgármester a módosító indítványokkal korrigált határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet teszi fel szavazásra.

(5) A polgármester megállapítja a szavazás eredményét.

(6) Minősített szavazattöbbség szükséges az Mötv. 50. §-ban foglaltakon túl:

35. § (1) A nyílt szavazás személyesen, kézfelemeléssel történik.

(2) A szavazás után a polgármester megállapítja a javaslat mellett szavazók, majd az ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.

(3) A javaslat elfogadásához az egyszerű szótöbbséget igénylő javaslat esetén a jelen levő képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén a képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

36. § (1) A képviselő-testületi ülésen bármely képviselő javasolhatja név szerinti szavazás elrendelését, melyről a Képviselő-testület dönt.

(2) Név szerinti szavazást kell elrendelni az Mötv. 48. § (3) bekezdésében és az Mötv. 55. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben.

(3) A név szerinti szavazás lebonyolításáról a jegyző gondoskodik.

(4) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ábécé sorrendben kell felolvasni. A képviselő „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaz. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét - a névsorral együtt - átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

(5) Nem lehet név szerinti szavazást tartani ügyrendi kérdésben, ha a jogszabály titkos szavazást ír elő, valamint ha a Képviselő-testület előzőleg döntött a titkos szavazás alkalmazásáról.

37. § (1) Az Mötv. 48. § (4) bekezdésében meghatározott titkos szavazás elrendeléséről bármely képviselő indítványára a Képviselő-testület dönt.

(2) Titkos szavazást kell tartani az Mötv. 74. § (1) bekezdésében és az Mötv. 76. § d) pontjában meghatározott esetekben.

(3) A titkos szavazás lebonyolítására a Képviselő-testület tagjaiból 3 fős (egy elnök és két bizottsági tag) szavazatszámláló bizottságot hoz létre. A bizottság tagjaira és elnökére a polgármester tesz javaslatot.

(4) A titkos szavazás szavazólappal történik. A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

(5) A szavazatszámláló bizottság a szavazatok összeszámlálása után megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét és a szavazásról külön jegyzőkönyvet készít.

38. § A polgármester, ha a Képviselő-testület döntését az önkormányzati érdekekkel ellentétesnek, vagy az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti az előterjesztés ismételt tárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő 5 napon belül nyújthatja be az Pénzügyi, Fejlesztési és Ügyrendi Bizottsághoz. A Képviselő-testület az újra tárgyalásról a benyújtás napjától számított 5 napon belül dönt.

39. § Ha a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettségét megszegi, a Képviselő-testület 2 havi tiszteletdíját megvonhatja.

40. § (1) A Képviselő-testület:

(2) A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, számozott határozat nélkül dönt:

41. § (1) Rendelet alkotását kezdeményezheti:

(2) A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani.

(3) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezés során vizsgálni kell:

42. § (1) A rendelet-tervezet előkészítése a jegyző kötelezettsége. Az előkészítésbe be kell vonni a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint érintett köztisztviselőjét.

(2) Az előkészítő munkába be kell vonni a tárgy szerint illetékes bizottságot, a tárgy szerint érdekelt önkormányzati és nem önkormányzati szerveket egyaránt.

(3) A lakosság szélesebb körét érintő rendelet-tervezetről lakossági fórumot vagy közmeghallgatást lehet tartani.

(4) A lakossági fórumról vagy közmeghallgatásról a tárgy szerint illetékes bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.

43. § (1) Az önkormányzati rendeleteket a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján 15 napra történő kifüggesztéssel ki kell hirdetni.

(2) A Képviselő-testület rendeleteit külön-külön, naptári év elejétől kezdődően, folyamatosan emelkedő arab számos sorszámmal, törve az évszámmal kell ellátni. A rendelet megjelölésének elemei sorrendben:

(3) A Képviselő-testület határozatainak jelölése: Évente folyamatosan emelkedő arab számos sorszám, törve az évszámmal, zárójelben a képviselő-testületi ülés hónapja római számmal és napja arab számmal, valamint a képviselő-testületi határozat rövidített megnevezése (KT. számú határozat).

44. § (1) A hatályban lévő rendeletek a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Irodájában - ügyfélfogadási időben - bárki által megtekinthetők. A hatályos rendeleteket az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(2) A rendeletek nyilvántartásával, kihirdetésével, közzétételével kapcsolatos adminisztratív feladatokért a jegyző felelős.

45. § (1) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek - a polgármester indítványára - tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról.

(2) Az önkormányzat rendeleteinek érvényesülését a tárgy szerint illetékes bizottság szükség szerint, de ciklusonként legalább egy alkalommal megvizsgálja, a vizsgálat eredményéről beszámol a Képviselő-testületnek és amennyiben szükségesnek tartja, kezdeményezi a rendelet felülvizsgálatát.

46. § (1) A jegyzőkönyvet az Mötv. 52. §-a szerint kell elkészíteni. A jegyzőkönyv az Mötv. 52. §-ban foglaltakon túl tartalmazza:

(2) A jegyzőkönyv mellékletét képezi:

(3) A Képviselő-testület jegyzőkönyvét a jegyző felügyeletével a jegyző által kijelölt jegyzőkönyvvezető készíti el.

(4) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékleteivel együtt a Polgármesteri Hivatal kezeli, évente bekötteti.

(5) A jegyzőkönyvet - a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével - valamint a határozatokat az önkormányzat honlapján közzé kell tenni. A közzétételről a jegyző gondoskodik.

(6) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvet és mellékleteit a jegyzőnél az állampolgárok és a képviselők számára hozzáférhetővé kell tenni. Az eredeti példány sértetlenségének biztosítása érdekében a jegyzőkönyvet a választópolgárok a Polgármesteri Hivatal dolgozója jelenlétében és kezelésében tanulmányozhatják.

(7) A zárt ülésről készített jegyzőkönyvbe, valamint az ülés írásos anyagába az érintetteken kívül csak a képviselők, a polgármester, a jegyző és a Polgármesteri Hivatal dolgozói tekinthetnek be, a feladatkörüket érintő ügyekkel kapcsolatban. A zárt ülés jegyzőkönyvét és anyagait az általános szabályok szerint, de elkülönítve kell tárolni és megőrizni.

(8) A közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelem teljesítéséről külön szabályzat rendelkezik.

47. § (1) A Képviselő-testület jegyzőkönyveit évente egy főszámon történő iktatás mellett, külön-külön alszámmal kell ellátni.

(2) A jegyzőkönyvbe foglalt határozatokról jegyzőkönyvi kivonatot kell készíteni. A kivonatot a jegyzőkönyv aláírását követően legkésőbb 15 napon belül kell megküldeni:

(3) A hozott határozatokról időrendi sorrendben nyilvántartást kell vezetni.

48. § (1) A Képviselő-testület rendes üléseit éves munkaterv szerint tartja. A munkaterv elkészítéséről a polgármester a jegyző bevonásával gondoskodik.

(2) A Képviselő-testület a polgármester javaslatára a naptári év szerinti utolsó ülésén elfogadja a testület következő éves munkatervét.

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

49. § A helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számáról önkormányzati rendelet rendelkezik.

50. § A Képviselő-testület évente közmeghallgatást köteles tartani. A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről, napirendi pontjáról a fórum előtt legalább 5 nappal az Önkormányzat hirdetőtáblájára és a település közintézményeiben elhelyezett plakátok útján, valamint az Önkormányzat honlapján történő közzététellel a lakosságot értesíteni kell.

51. § (1) A Képviselő-testület a bizottságait az Mötv. 57-58. §-ban meghatározottak szerint hozza létre.

(2) A bizottságok belső működési szabályaikat a jogszabályok keretei között, a szervezeti és működési szabályzatban foglaltaknak megfelelően saját maguk határozzák meg.

52. § (1) A Képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

(2) Az állandó bizottságok által ellátandó feladatokat a 3. melléklet tartalmazza.

53. § A vagyonnyilatkozatok nyilvántartása és ellenőrzése, valamint a polgármester, alpolgármester, helyi önkormányzati képviselők és a bizottságok nem képviselő tagjaival szemben felmerülő összeférhetetlenségi és méltatlansági ügyekben történő eljárás lefolytatása a Pénzügyi, Fejlesztési és Ügyrendi Bizottság hatáskörébe tartozik.

54. § A Képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására – ideiglenes bizottságot alakíthat. Az ideiglenes bizottság megbízatása a Képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését követően megszűnik.

55. § A bizottsági szervezet összetétele és működésének főbb szabályai:

56. § (1) Az Mötv. 60. §-ban foglaltak betartásával a bizottság összehívására, vezetésére, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és a döntéshozatalra az e rendelet III. Fejezetében foglaltakat az e fejezetben foglalt eltérésekkel – megfelelően kell alkalmazni.

(2) A bizottsági ülést az elnöki tisztség betöltetlensége, vagy az elnök tartós akadályoztatása esetén a legidősebb bizottsági tag (korelnök) hívja össze. Mindkét személy tartós akadályoztatása esetén a bizottsági ülést a polgármester hívja össze.

57. § (1) A Bizottság az alakuló, vagy azt követő ülésén megalkotja ügyrendjét.

(2) A bizottság üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestereket, a jegyzőt, valamint érintettség esetén a nemzetiségi önkormányzat elnökét.

(3) A bizottság ülésére szóló meghívót a napirendek anyagaival együtt úgy kell megküldeni, hogy azt a bizottság tagjai rendes ülés esetén az ülés előtt legalább 4 nappal, rendkívüli ülés esetén legalább 1 nappal megkapják.

(4) A bizottság elnöke köteles összehívni a bizottság ülését a polgármester indítványára, az indítvány kézhezvételétől számított 8 napon belül.

(5) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság elnöke és egy tagja ír alá.

(6) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.

58. § (1) A Képviselő-testület meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a Képviselő-testülethez.

(2) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke köteles az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszteni, melyre az indítványozó képviselőt meg kell hívni.

59. § Több bizottság ügykörével kapcsolatos kérdés megtárgyalására együttes bizottsági ülés tartható. Az együttes bizottsági ülésen a bizottságoknak külön-külön határozatképesnek kell lenniük. Az elnöki teendőket ellátó személyről a bizottságok a bizottsági ülésen szavazással döntenek.

60. § A bizottságok nem képviselő tagjai a közösség érdekében végzett munkájukért a Képviselő-testület által külön rendeletben megállapított tiszteletdíjra jogosultak.

61. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester hetente egy alkalommal fogadónapot tart.

(3) A polgármester tagja a Képviselő-testületnek az Mötv. 66. §-a szerint.

(4) A polgármester tekintetében a Képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, munkabérét a vonatkozó jogszabályok keretei között határozza meg.

(5) A polgármester illetményére, költségtérítésére az alakuló ülésen a korelnök, a továbbiakban a Pénzügyi, Fejlesztési és Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot.

(6) A polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdésében foglaltak szerint két testületi ülés közötti időszakban az önkormányzat részéről önerőt nem igénylő pályázat benyújtásáról és pályázathoz kötődő sikerdíjas szerződés kötéséről dönthet.

62. § (1) A polgármesternek a Képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

(2) A polgármester a jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően:

(3) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai különösen:

(4) A Polgármesteri Hivatallal összefüggő polgármesteri feladatokat az Mötv. 67. §-a tartalmazza.

63. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülésén dönt az alpolgármesterek számáról és személyéről.

(2) Az alpolgármester feladatát társadalmi megbízatásban látja el.

(3) A polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat az alpolgármester csak a polgármester tartós akadályoztatása esetén, helyettesítési jogkörében gyakorolhatja.

(4) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.

(5) Felügyeli a gondozására bízott területek feladatainak ellátásával kapcsolatos tevékenységeket, együttműködik a bizottságokkal.

(6) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.

64. § (1) A jegyző az Mötv-ben és egyéb jogszabályokban foglaltakon túl:

(2) Az Mötv. 82. § (3) bekezdésében foglalt esetben a jegyzői feladatokat a polgármester által megbízott jogi vagy igazgatásszervezői végzettséggel rendelkező, a Polgármesteri Hivatal állományában lévő köztisztviselő látja el.

65. § (1) Az Mötv. 84. § (1) bekezdése szerint létrehozott Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, az ügyfélfogadás rendjét a jegyző javaslatára, a polgármester előterjesztése alapján a Képviselő-testület határozza meg, melyet a Polgármesteri Hivatal Szervezeti- és Működési Szabályzata tartalmaz.

(2) A Polgármesteri Hivatal a vonatkozó jogszabályi előírások figyelembe vételével elfogadott Szervezeti- és Működési Szabályzatában foglaltak szerint látja el a feladatait.

66. § (1) A Képviselő-testület kapcsolatot tart és együttműködik a helyi Német Nemzetiségi Önkormányzattal és a helyi Szerb Nemzetiségi Önkormányzattal (továbbiakban: helyi nemzetiségi önkormányzatok), részükre feladatokat ruházhat át.

(2) A helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökeit a Képviselő-testület ülésére állandó jelleggel meghívja és részükre tanácskozási jogot biztosít.

(3) Az Önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzatok közigazgatási szerződésben rögzítik az együttműködésre vonatkozó szabályokat és eljárási rendet, a munkamegosztás és a felelősség rendszerét, a helyiséghasználatra, a további feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozó szabályokat. A megállapodások a Szervezeti és Működési Szabályzat 4. melléklete és 5. melléklete.

(4) A Polgármesteri Hivatal a nemzetiségi önkormányzat munkáját a vonatkozó jogszabályok alapján segíti.

67. § (1) Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében a Mötv. 87-95. §-ában foglaltak betartásával szabadon társulhat.

(2) A Képviselő-testület a rendelkezésére álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

68. § (1) A polgármester a bizottságok bevonásával gondoskodik arról, hogy a gazdasági program összeállítására sor kerüljön.

(2) A program tervezetének előkészítéséről, a Képviselő-testület elé terjesztéséről, valamint a végrehajtásáról szóló tájékoztatásról a polgármester gondoskodik.

(3) A programot az általános helyi képviselő-választást követő hat hónapon belül kell előterjeszteni és elfogadni.

69. § (1) Az Önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg.

(2) A polgármester az Önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben a külön rendeletben, valamint a költségvetési rendeletben foglaltak alapján köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat.

(3) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról évente egy alkalommal a közmeghallgatás keretében köteles tájékoztatni az állampolgárokat.

70. § (1) A Képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik.

(3) Az első forduló során a Képviselő-testület feladata a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembevétele és az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérése. Az első forduló során meghatározásra kerülnek továbbá a bevételi források, azok bővítésének lehetőségei, a kiadási szükségletek, azok gazdaságos - törvényes keretek között mozgó - célszerű megoldásainak meghatározása, az igények és a célkitűzések egyeztetése, a szükségletek kielégítési sorrendjének meghatározása, a várható döntések hatásainak előzetes felmérése.

(4) Az első forduló megtárgyalását követően a Képviselő-testület határozatot fogad el a költségvetés elkészítésével kapcsolatos további munkálatok tárgyában.

(5) A második forduló során a Képviselő-testület a közmeghallgatás után megtárgyalja a költségvetési rendelet tervezetét.

(6) A költségvetési rendelet-tervezetét a jegyző készíti elő és egyezteti a költségvetési szervek vezetőivel.

(7) A rendelet-tervezetet és az előzetes egyeztetés írásban rögzített eredményét tartalmazó dokumentumokat a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

(8) Az előterjesztést a Pénzügyi, Fejlesztési és Ügyrendi Bizottság előzetesen kötelezően megtárgyalja, véleményét a Képviselő-testület ülésén ismerteti.

(9) A zárszámadásról szóló rendelet előkészítése és előterjesztése a 70. § (7)–(8) bekezdésében foglaltak szerint történik.

71. § (1) Az Önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a Képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.

(2) A fizetőképesség helyreállítása érdekében az Önkormányzat köteles felfüggeszteni a hatósági és az alapvető lakossági szolgáltatások kivételével a feladatok finanszírozását az alábbi sorrendben:

(3) Az Önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat és az Önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények gazdálkodását a Polgármesteri Hivatal látja el.

72. § (1) Az Önkormányzat kiadása teljesítésének, bevétele beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.

(2) Az utalvány ellenjegyzésére a jegyző által felhatalmazott személy jogosult. A 72. § (1)–(2) bekezdésén alapuló felhatalmazás részletes szabályait a Polgármesteri Hivatal ügyrendjében kell megállapítani.

73. § (1) Az intézmények és az Önkormányzat gazdálkodásának pénzügyi ellenőrzését a Képviselő-testület a képesítési követelményeknek megfelelő külső szakember megbízása útján biztosítja.

(2) A gazdálkodás szabályozottsága érdekében a jegyző felelős a jogszabályok által előírt szabályzatok elkészíttetéséről.

74. § Ez a rendelet 2022. március 27-én lép hatályba.