Szigetújfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (IV. 27.) önkormányzati rendeletének indokolása

a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia, a településrendezési eszközök, a településképi arculati kézikönyv és a településképi rendelet partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 13/2017. (VI.30.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezéséről

Hatályos: 2023. 04. 28

Szigetújfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (IV. 27.) önkormányzati rendeletének indokolása

2023.04.28.
a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia, a településrendezési eszközök, a településképi arculati kézikönyv és a településképi rendelet partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 13/2017. (VI.30.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezéséről
Végső előterjesztői indokolás
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 22. § (1) bekezdés a) és c) pontja rögzíti, hogy a jogalkalmazás és az utólagos hatásvizsgálat tapasztalatait is figyelembe véve a Kormány tagja gondoskodik arról, hogy a tárgykört érintő új jogi szabályozás vagy módosítás megalkotása során, ennek hiányában a célból kiadott jogszabály keretében az elavult, szükségtelenné vált, illetve a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerűsíthető, a jogszabály címzettjei számára gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményező szabályozással felváltható, a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezésére, illetve megfelelő módosítására kerüljön sor.
A Jat. 22. § (2) bekezdése kimondja, hogy az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat lefolytatásáról önkormányzati rendelet esetében a jegyző gondoskodik.
Szigetújfalu Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia, a településrendezési eszközök, a településképi arculati kézikönyv és a településképi rendelet partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 13/2017. (VI.30.) önkormányzati rendelete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Településkéi törvény) felhatalmazása alapján a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet rendelkezésivel összhangban került megalkotásra 2017. évben.
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2021. július 1. napjától új településrendezési elveket és szakmai szabályokat határozott meg. Az új törvényi előírások szemléletváltást jelentenek az egyes települések épített környezetének szabályozásában, valamint a településrendezésben.
Az Étv. módosításával a településrendezésben is bevezetésre került az elektronikus ügyintézésre lehetőséget teremtő E-TÉR felület, az Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszer, amely a Lechner Tudásközpont által üzemeltetett digitális egyeztető felület. Az E-TÉR felületén közvetlenül nyílik lehetősége a partnereknek hitelesített elektronikus útvonalon véleményt nyilvánítani az adott eljárási szakasz előírása szerint. A Kormányrendelet azonban szigorú, részletes szabályokat állapít meg az E-TÉR felületre feltölthető vélemények és kifogások tartalmára vonatkozóan.
Az E-TÉR felületen lefolytatott partnerségi véleményezésen kívül a Településképi törvény 12. § (4) bekezdése alapján a telepépülési önkormányzat a széleskörű társadalmi bevonás és a nyilvánosság biztosítása érdekében – a helyi adottságoknak megfelelően – rendeletben állapíthatja meg a településterv, a kézikönyv és a településképi rendelet készítéséhez, módosításához a lakossággal, az érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervekkel, a vallási közösségekkel, valamint a település közigazgatási területén működő nemzetiségi önkormányzattal történő partnerségi egyeztetés részletes szabályait.
A Kormányrendelet – amely ezt kiemelten hangsúlyozva újragondolja a településfejlesztési dokumentumok egyeztetésének rendjét – alapján döntési lehetősége van az önkormányzatnak, hogy kíván-e helyi rendeleti szabályozásban „maradni”, azaz élni továbbra is a partnerségi egyeztetés lehetőségével.
Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalata igazolta, hogy a településrendezési eljárásokban a partnerségi szerepkörökben megjelenő lakossági, civil szervezeti és nemzetiségi önkormányzati észrevétel elenyésző esetben érkezett a településfejlesztési dokumentumok megalkotása vagy módosítása során. Ebből eredően a partnerségi egyeztetés többletfeladatot ró a települési önkormányzatokra és feleslegesen meghosszabbítja a nem rövid egyeztetési eljárás időtartamát. Ez a gyakorlati tapasztalat is eredményezte a jogszabályi környezetben bekövetkezett változtatásokat is.
A helyi lakosságnak, gazdasági és civil szervezeteinek, vallási közösségeinek, nemzetiségi önkormányzatának a településfejlesztési és településrendezési eszközöket érintően továbbra is lehetősége nyílik a Korm.rendeletben foglaltak figyelembevételével az E-TÉR felületen véleményezni. Ehhez az önálló önkormányzati rendelet fenntartása már nem indokolt.
A Jat. szerint a jogszabály előkészítője – a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű – előzetes hatásvizsgálat elvégzésével fel kell, hogy mérje a szabályozás várható következményeit. Önkormányzati rendelet esetén az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a képviselő-testületet tájékoztatni kell.
A fentiek alapján az alábbi megállapításokat teszem:
Előzetes hatásvizsgálat eredménye a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § (1) bekezdése alapján:
A rendelettervezet címe: a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia, a településrendezési eszközök, a településképi arculati kézikönyv és a településképi rendelet partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 13/2017. (VI.30.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezéséről.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. §-a szerinti előzetes hatásvizsgálat eredménye: a tervezet társadalmi, gazdasági és költségvetési hatása: a rendelet megalkotásával a településtervek, a települési arculati kézikönyv, településképi rendeletek társadalmi szintű véleményezési joga nem sérül, az biztosított marad.
A rendelet környezeti és egészségügyi hatást nem von maga után. A rendelet alkalmazásához szükséges szervezeti feltételek rendelkezésre állnak. A rendelettervezet végrehajtása adminisztrációs nehézséget nem okoz. A szükséges tárgyi, személyi, pénzügyi feltételek a tárgyévi költségvetésben biztosítottak.
A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának következményei:
a rendelet megalkotása az előterjesztésben szöveges indokolásában vázolt jogszabályi változások miatt indokolt. A partnerségi véleményezésre továbbra is lehetőség nyílik az E-TÉR felületen. Ebből adódóan az önálló önkormányzati rendelet fenntartása nem indokolt, az a Jat. 22. § (1) bekezdés a) és c) pontjai alapján a hatályban lévő helyi jogszabályok rendszeréből kivezethető.