1. § E rendelet célja, hogy megfelelően szabályozza Tinnye Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló vagyon megőrzésének, védelmének, valamint a vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit, meghatározza az Önkormányzat törzsvagyonának körét, a vagyon feletti rendelkezési jog alapvető korlátait és feltételeit, annak érdekében, hogy a törvény által kötelezően előírt és önként vállalt feladatait az Önkormányzat minél magasabb színvonalon teljesítse.

2. § (1) E rendelet hatálya Tinnye Község Önkormányzata tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő ingatlanokkal és ingó vagyontárgyakkal, valamint vagyoni értékű jogokkal (a továbbiakban: önkormányzati vagyon) való gazdálkodásra terjed ki.

(2) A rendelet hatálya a végrehajtás vonatkozásában kiterjed:

3. § (1) E rendelet hatálya az önkormányzati hivatal (a továbbiakban: Tinnyei Közös Önkormányzati Hivatal) és az Önkormányzat által alapított költségvetési szerv (a továbbiakban: intézmény) költségvetési gazdálkodási rendjét nem érinti.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére.

4. § E rendelet alkalmazásában:

5. § (1) Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból, ezen belül

(2) A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét jogszabályok, valamint Tinnye Község Önkormányzat jelen rendelete állapítja meg.

6. § (1) A forgalomképtelen önkormányzati vagyon

(2) A forgalomképtelen törzsvagyon törvény alapján fennálló szerződéskötési kötelezettség alapján megterhelhető használati jog (közérdekű szolgalmi jog) alapítása céljából.

(3) A forgalomképtelen besorolást kapott vagyontárgyra e rendelet hatályba lépése után az (1)-(2) bekezdésben foglaltakkal ellentétes tartalmú szerződés semmis.

(4) A forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó vagyonelemek felsorolását a 1. melléklet tartalmazza.

(5) A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemek használói kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a használat, illetve üzemeltetés során, e kötelezettség teljesítéséért a használó intézmények, illetve gazdasági társaságok vezetői felelnek.

(6) A forgalomképtelen törzsvagyon részét képezik a 2. mellékletben felsorolt, a Magyar Állam tulajdonában álló területen - pályázati forrásból - létesített járda építmények.

7. § A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában álló vagyonelemek egyikét sem minősíti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak.

8. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyon felett törvényben vagy e rendeletben meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni.

(2) A forgalomképtelennek, továbbá nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak nem minősülő, a rendelet szerint korlátozottan forgalomképes vagyonelemek a rendelet 3. mellékletében vannak felsorolva.

(3) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabály vagy a tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.

(4) A (3) bekezdésben foglalt tényállás megállapítása a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

9. § (1) Az önkormányzat üzleti vagyonát jelenti mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába.

(2) A forgalomképes önkormányzati vagyontárgy és vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, valamint egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történik.

(3) A forgalomképes vagyonelemek felsorolását a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(4) Az önkormányzat tulajdonában álló ingóságok a forgalomképes vagyonba tartoznak.

10. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon tulajdonosi joggyakorlója Tinnye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(2) A Képviselő-testület egyes jogosítványait – átruházott hatáskörben – e rendelet szabályai szerint a polgármester útján gyakorolja.

(3) A Képviselő-testület bármely ügyben magához vonhatja a döntési jogkört.

(4) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon működtetésének feladatát – ha jogszabály vagy a Képviselő-testület döntése alapján kötött szerződés másként nem rendelkezik – az önkormányzat hivatala, az önkormányzat intézményei, társulásai, valamint üzemeltetési, közszolgáltatási, illetve koncessziós szerződések útján látja el.

11. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó ügyekben a Képviselő-testületet Tinnye Község Polgármestere képviseli. A vagyongazdálkodási és vagyonhasznosítási ügyekben az önkormányzat a jognyilatkozatait a polgármester útján teszi meg.

(2) A polgármester kötelezettsége a vagyon biztosítása az önkormányzat vagyonának megőrzése, a kockázati tényezők csökkentése érdekében.

(3) A polgármestert illeti az ingó vagyon feletti rendelkezés joga. A feladatellátáshoz nem szükséges ingó vagyon értékesítésével kapcsolatos döntéshozatal nettó 1 millió forint értékhatárig.

12. § (1) Az önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, gyarapítására vonatkozó közép- és hosszú távú célkitűzéseket az önkormányzat közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terve tartalmazza.

(2) A költségvetési rendelet tartalmazza az önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, értékesítésére, gyarapítására vonatkozó aktuális célkitűzéseket.

13. § (1) A forgalomképtelen vagyon tulajdonjogot nem érintő hasznosításáról kizárólag a Képviselő-testület dönthet.

(2) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyont, nem lehet értékesíteni.

14. § (1) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyont elidegeníteni, használati jogát átruházni, gazdasági társaságba, vagy alapítványba bevinni, vagy egyéb módon hasznosítani kizárólag a Képviselő-testület döntésével lehet.

(2) Az egyes korlátozottan forgalomképes törzsvagyont a forgalomképességre vonatkozó korlátok figyelembevételével lehet értékesíteni.

15. § (1) Forgalomképes vagyon tulajdonjogát átruházni, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(2) Forgalomképes vagyontárgy elidegenítéséről és egyéb úton történő hasznosításáról kizárólag a Képviselő-testület dönthet.

(3) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni természetes személy vagy törvényben meghatározott átlátható szervezet részére lehet.

(4) Önkormányzati vagyon megszerzésére irányuló szándékot a 5. számú melléklet benyújtásával lehet igényelni.

16. § Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetben lehet. E szabályokat nem kell alkalmazni a pénzvagyonra, valamint a fizetési követelésekre.

17. § (1) A forgalomképtelen törzsvagyon kizárólagos vagyonkezelői joggal, jogszabályon alapuló használati joggal vagy szolgalommal terhelhető meg.

(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának megterhelhetőségét a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében törvények határozzák meg.

(3) Az önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonára az (1) bekezdésében meghatározottakat kell alkalmazni.

(4) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát meg lehet terhelni, az erről való döntés – értékhatár nélkül – a Képviselő-testület joga.

18. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.

(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona vállalkozásba vitelének szabályait a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében törvények határozzák meg.

(3) Az önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.

(4) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona vállalkozásba vihető.

(5) A vállalkozásba vitelre, a gazdasági társaságban való részvételre törvényben meghatározottak szerint kerülhet sor.

(6) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona feletti (5) bekezdésben meghatározott rendelkezési jogot – értékhatár nélkül – a Képviselő-testület gyakorolja.

19. § (1) Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag a törvényben meghatározott vagyonkezelők részére, önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva lehet akkor, ha az biztosítja a feladatellátás feltételeit, javítja hatékonyságát, biztosítja a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, illetve a vagyon értékét növeli.

(2) A vagyonkezelő jog létrejöhet vagyonkezelési szerződéssel vagy kijelöléssel.

(3) Vagyonkezelési szerződés értékhatárra tekintet nélkül versenyeztetés nélkül köthető.

(4) Az önkormányzat a vagyonkezelési szerződés megkötésekor, az ott részletezett feltételek meghatározásával dönt arról, hogy a vagyonkezelőnek elengedi vagy nem engedi el a törvényben meghatározott és az önkormányzattal szemben fennálló kötelezettségét.

(5) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyon vagyonkezelési jogát a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembevételével lehet átengedni.

(6) A Képviselő-testület dönt a vagyon vagyonkezelési jogának ellenérték fejében történő átengedéséről.

(7) A vagyonkezelési jog értékének meghatározása piaci értéken történik.

(8) A vagyonkezelési szerződés a vagyonkezelés ellenértékeként pénzösszeget vagy pénzben kifejezett értékű tevékenységet vagy más ellenszolgáltatást ír elő.

20. § A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja, köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során betartani a következőket:

21. § (1) Vagyonkezelői jogot ingyenesen átengedni a következő vagyonkezelőknek lehet:

(2) Az önkormányzat az (1) bekezdésben megjelölt vagyonkezelők részére a vagyont ingyenesen törvényben meghatározott közfeladatok ellátására adhatja kezelésbe, így különösen köznevelési, szociális, közüzemi feladatok ellátására.

(3) A vagyonkezelői jog létesítéséért a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 19. b) pontjának ba), bc) és be) alpontjaiban nevesített vagyonkezelők kötelesek a vagyonkezelői szerződés időtartama alatt évente ellenértéket fizetni, melynek mértéke nem lehet kevesebb a tárgyévi költségvetés vagy üzleti terv szerinti, a közfeladat ellátásával kapcsolatos, önkormányzati támogatás nélkül számított saját bevételének 1 %-a.

22. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik:

(2) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzéseket az önkormányzat éves ellenőrzési tervében szerepeltetni kell.

23. § (1) Önkormányzati üzleti vagyon tekintetében haszonélvezeti és használati jogot (a továbbiakban: haszonélvezeti jog) biztosítani versenyeztetés nélkül lehet.

(2) Nem lehet az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra haszonélvezeti jogot alapítani – kivéve a jogszabályon alapuló használati jogot vagy szolgalmat.

(3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra vonatkozóan haszonélvezeti jogot a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembevételével lehet alapítani.

24. § (1) A Képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg az egyes ingatlanok hasznosítására vonatkozó bérleti és használati díjakat.

(2) A polgármester dönt értékhatár nélkül a bérbeadásról, ha a bérleti szerződésben meghatározott bérleti időszak az 1 évet nem haladja meg (ideiglenes hasznosítás).

(3) Az önkormányzati vagyon használati, hasznosítási jogának ingyenes átengedése – az átengedés időtartamától függetlenül – értékhatár nélkül a Képviselő-testület joga.

(4) Az önkormányzati vagyon ingyenesen közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.

25. § (1) Az önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül juttatott (a továbbiakba: térítés nélkül kapott) vagyon elfogadásáról kizárólag a Képviselő-testület dönt.

(2) A térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy

26. § (1) Az elővásárlási jog gyakorlásáról a vagyontárgy forgalmi értékétől függően kizárólag a Képviselő-testület jogosult dönteni.

(2) Az önkormányzat az elővásárlási jog gyakorlása útján megszerzett

27. § (1) A vagyongyarapításról a Képviselő-testület dönt. A döntésről szóló határozatnak tartalmaznia kell a következőket:

(2) Ingatlantulajdon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell és az előterjesztésben be kell mutatni, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítási lehetőségeit, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát.

28. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése vagy hasznosítása kérelemre vagy hivatalból indulhat. Az önkormányzati vagyon megszerzése iránti igény benyújtását a 5. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, megterhelésére irányuló döntést megelőzően meg kell határozni az adott vagyontárgy forgalmi értékét.

(3) A forgalmi érték megállapításának módja:

(4) E rendelet alkalmazásában a forgalmi érték Általános Forgalmi Adó nélkül értendő.

29. § (1) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra – és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására – vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

(2) Együttes értékesítésnek kell tekinteni, ha a vagyontömeg elidegenítése, illetve hasznosítása csak egyetlen természetes, illetve jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, vagy egyéni vállalkozó részére történik.

30. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó versenyeztetési eljárásban a pályázati kiírás feltételeit a rendelet 6. számú melléklete szabályozza.

(2) A versenyeztetés eljárásnak tartalmaznia kell:

31. § (1) A vagyontárgyak elidegenítése során a vételárat elsősorban a szerződés aláírásával egyidejűleg, pénzben kell megfizetni. Amennyiben a vételár egy részének vagy egészének megfizetése nem a szerződéskötéssel egyidejűleg, hanem később történik, úgy a tulajdonjogot a vételár teljes kiegyenlítéséig fenn kell tartani, egyidejűleg elállási jogot kell kikötni arra az esetre, ha a vételár megfizetésére határidőben nem kerül sor.

(2) Részletfizetési kedvezményről vagy fizetési haladékról a Képviselő-testület jogosult dönteni.

32. § (1) Az önkormányzat vagyonát a Közös Önkormányzati Hivatal tartja nyilván a számviteli jogszabályok előírásainak megfelelőn.

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyon és annak változásai a jogszabályban meghatározott ingatlan vagyon kataszterben kerül nyilvántartásra.

(3) A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, illetve a kataszterben való átvezetéséről a jegyző gondoskodik.

(4) Ha az önkormányzat vagyona új vagyontárggyal gyarapszik, a szerzéssel egyidejűleg vagy a szerzést követő képviselő-testületi ülésen dönteni kell a vagyontárgy minősítéséről.

33. § (1) A vagyonleltárban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.

(2) A vagyonleltár, az önkormányzati vagyont e rendelet 5. § szerinti bontásban tartalmazza.

(3) A forgalomképes vagyontárgyak minősítését a vagyongazdálkodási irányelvek keretében kell elvégezni, illetve évenként felülvizsgálni.

(4) A vagyonleltár az egyes vagyoncsoportokon belül:

(5) A vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz kell mellékelni.

34. § (1) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Tinnye Község Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 4/2013. (IV. 25.) önkormányzati rendelet.

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

35. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.