1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Pócspetri Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő ingatlan és ingó vagyonra (tárgyi és forgóeszközökre), vagyoni értékű és egyéb jogokra, egyéb immateriális javakra, tovább tagsági jogot és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra (a továbbiakban: értékpapírok), gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető társasági részesedésekre, valamint a követelésekre és a pénzvagyonra.

(2) E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzati vagyon elidegenítésére, megterhelésére, használatba, haszonélvezetbe vagy bérbeadására és bármilyen más módon történő hasznosítására, ideértve az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adását és vagyontárgyak megszerzését is.

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre, és a közterületek használatára vonatkozó rendelkezésekre, azt külön, ezen tárgyban alkotott önkormányzati rendelet szabályozza.

(4) Ezen rendelet szabályait minden olyan esetben alkalmazni kell, amennyiben más önkormányzati rendelet speciális szabályai eltérően nem rendelkeznek.

(5) E rendelet alkalmazásában az egyes fogalmak (pl. átlátható szervezet, többségi befolyás, közfeladat stb.) meghatározására a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) irányadó rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. § (1) Az Önkormányzat vagyona a kizárólagos, vagy résztulajdonában lévő ingók, ingatlanok és az azokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, valamint immateriális javak, üzletrészek, részesedések, értékpapírok, pénzeszközök, aktív pénzügyi elszámolások, készletek, tárgyi eszközök, követelések összessége.

(2) A Képviselő-testület nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként nem határoz meg vagyonelemet.

(3) Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonelemek közül forgalomképtelen törzsvagyon a Rendelet 1. mellékletében meghatározott vagyonelemek.

(4) Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonelemek közül korlátozottan forgalomképes törzsvagyon a Rendelet 2. mellékletében meghatározott vagyonelemek.

(5) Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonelemek közül forgalomképes törzsvagyon a Rendelet 3. mellékletében meghatározott vagyonelemek.

3. § A rendelet alkalmazásában a vagyonnal való rendelkezésnek minősül az Önkormányzat tulajdonában álló dolog, vagy az Önkormányzatot illető vagyonelem tekintetében fennálló jog vagy kötelezettség megváltozása, illetve megszüntetése, így különösen:

4. § (1) Az önkormányzati vagyon számviteli nyilvántartását úgy kell megszervezni – a főkönyvi számlák további bontásával, vagy részletező, analitikus nyilvántartás vezetésével -, hogy abból kitűnjön.

(2) Az önkormányzati ingatlanvagyon nyilvántartása a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéken történik. A kataszterben szereplő adatoknak meg kell egyezniük a földhivatal ingatlan nyilvántartásának azonos adataival, illetve a vagyon üzemeltetőjének számviteli nyilvántartásával.

(3) Amennyiben az önkormányzat tulajdonába e rendelet alapján egyértelműen be nem sorolható vagyontárgy kerül, azt a tulajdonba vétellel egyidejűleg a Képviselő-testületnek minősíteni kell és e rendelet mellékleteit ennek megfelelőn kell módosítani. A változást a kataszteren át kell vezetni. A folyamatos vezetéséért, az adatok hitelességéért a jegyző felelős.

(4) Ha az ingatlan forgalomképességében változás történik – a Képviselő-testület döntésének megfelelően – az ingatlan új besorolását a vagyonkimutatásban és az ingatlanvagyon kataszterben át kell vezetni a kialakuló ingatlan-nyilvántartási állapotnak megfelelően.

(5) Az önkormányzati vagyont az éves zárszámadáshoz csatolt vagyonmérlegben kell kimutatni.

(6) A vagyonkimutatás a költségvetési év zárónapján az Önkormányzat tulajdonában meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele értékben és mennyiségben.

(7) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyonról ingatlan-katasztert kell vezetni.

5. § (1) Az Önkormányzatot a törvényben meghatározott eltérésekkel megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2) A tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket e rendelet előírásai szerint:

(3) Az önkormányzati tulajdon feletti tulajdonost megillető tulajdonosi, hasznosítási, használatba adás jog gyakorlására 1.000.000. forintot meg nem haladó értékű vagyonelem esetén a Polgármester jogosult, melyről az azt követő első képviselő-testületi ülésen be kell számolnia.

(4) A 1.000.000. forintot meghaladó értékhatár fölött a tulajdonosi, hasznosítási, használatba adás rendelkezési jogok gyakorlására a Képviselő-testület jogosult.

(5) Egyes, tulajdonosi jogok gyakorlása körében felmerült feladatokat a Képviselő-testület rendelkezései szerint a Képviselő-testület hivatala, vagy a Képviselő-testület által megbízott természetes vagy jogi személy, illetve ezek jogi személyiség nélküli szervezetei is elláthatnak. Ez azonban nem minősül a tulajdonosi jogok átruházásának.

(6) A Képviselő-testület az Önkormányzatot megillető tulajdonosi hozzájárulással kapcsolatos nyilatkozattétel jogát – beleértve az önkormányzat javára bejegyzett szolgalmi, egyéb használati joggal, elidegenítési és terhelési tilalommal, jelzálogjoggal, illetve a tulajdonos rendelkezési jogát korlátozó egyéb tilalommal, korlátozással, kötelezettséggel terhelt ingatlanok cseréjével, elidegenítésével, további megterhelésével vagy a terhek törlésével, ingatlan-nyilvántartási ranghelycserével, az önkormányzati tulajdonban álló ingatlant érintő (tulajdonjog változással nem járó) telekalakítással, beépített ingatlanok funkcióváltásával és épület, pince, föld alatti garázs és más építmény jogszabály által lehetővé tett önálló ingatlanná alakításával, a vagyon- és felelősségbiztosításra vonatkozó szerződésben foglaltak végrehajtásával, az önkormányzat szerződésből fakadó igényeinek érvényesítésével, díjjal járó elismerésre, címre pályázásra, valamint jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére önkormányzati ingatlan székhelyként vagy telephelyként történő bejegyzésével kapcsolatos nyilatkozatokat - a polgármesterre ruházza át.

6. § (1) A Képviselő-testület – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – dönthet a vagyontárgy forgalomképességének megváltoztatásáról.

(2) A funkcióját vesztett vagyont a funkcióvesztéssel egyidejűleg, vagy az Önkormányzat tulajdonába kerülő vagyont a megszerzéssel egyidejűleg minősíteni kell, meghatározva azt, hogy a vagyontárgy az Önkormányzat törzsvagyonába, vagy forgalomképes üzleti vagyoni körébe kerül besorolásra.

7. § (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyonelem elidegenítésére, szerzésére, megterhelésére, hasznosítására, illetve vállalkozásba való bevitelére irányuló döntést megelőzően, ingatlan vagyon esetében 3 millió forint, ingó vagyon tekintetében 1.000.000 forint egyedi forgalmi érték felett az adott vagyonelem értékét,

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott értékhatár alatt a Képviselő-testület egyedi döntése alapján kell az értéket meghatározni.

(3) Amennyiben az adott vagyonelem vonatkozásában az (1) bekezdésben meghatározottnál régebben készült ingatlanforgalmi, forgalmi értékbecslés, egyedi szakértői értékelés vagy üzleti értékelés áll rendelkezésre, a döntést megelőzően ennek aktualizált változata is elfogadható.

(4) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően

(5) Az önkormányzat tulajdonában lévő földterületek (szántó, gyümölcsös, erdő, művelési ág) értékének megállapítása szempontjából a helyben szokásos aranykorona értéket kell figyelembe venni. E vagyontárgyak értékét a képviselő-testület állapítja meg.

(6) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltaktól el lehet térni ingó esetén

(7) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetekben a vagyonelem értékét a vagyonnyilvántartás szerint kell megállapítani.

8. § (1) Az Önkormányzat követeléséről lemondani, tartozást elengedni a következő esetekben lehet:

(2) A követelésről lemondás nem veszélyeztetheti az önkormányzat likviditását.

(3) A követelés elengedésére jogosult köteles megvizsgálni a kötelezett (adós) pénzügyi helyzetét. Az adósság jellegével és az adós helyzetével összefüggően a megalapozott döntéshez szükséges minden iratot be kell szerezni, így különösen: természetes személy kötelezett esetén jövedelemigazolások, az üggyel kapcsolatos szerződések, számlák, pénzügyi mérlegek, más hatóságok, szervek határozatai, ítéletei, döntései, tulajdoni lapok, együtt élő személyekkel, ellátásra szoruló közös háztartásban élő hozzátartozókkal kapcsolatos iratok, stb. A rendelkezésre álló iratok, bizonyítékok széleskörű mérlegelését követően lehet a követelésről lemondás, a tartozás elengedés kérdésében dönteni.

(4) Követelésről a Településfejlesztési és Szociális Bizottság vagy – a Polgármester kezdeményezésére – a Képviselő-testület minősített többségi határozattal (döntéssel) mondhat le.

(5) A követelésről részben vagy egészben lehet lemondani. Részben vagy egészben el lehet tekinteni a késedelmi kamatok megfizetésétől is.

(6) A Képviselő-testület megállapodhat a kötelezettel (az adóssal) a követelés fejében az Önkormányzat számára hasznosítható és pénzben kifejezhető értéket képező szolgáltatás teljesítésében. Részletfizetésről szóló vagy a követelés beszedését, teljesülését biztosító más polgári jogi szerződés is köthető (így különösen beszámítási megállapodás, tartozásátvállalás, kezesi szerződés, zálogjogi szerződés, stb.).

9. § (1) Az önkormányzat részére ellenérték fejében felajánlott ingatlanok vonatkozásában az ingatlanra vonatkozó hivatalos ingatlanforgalmi szakértői értékbecslés megrendeléséről, továbbá az ingatlan megszerzésére vonatkozó előterjesztés készítéséről a képviselő-testület dönt.

(2) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának ellenérték fejében történő megszerzése – ideértve az elővásárlási jog gyakorlását, a kisajátítást és szolgalom, vezetékjog vagy más közérdekű használati jog alapítását – értékhatártól függetlenül a vagyonelem megszerzéséről a Képviselő-testület dönt.

(3) Vagyonszerzés esetén az érték meghatározására a 7. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, elővásárlási jog esetében az ügy egyedi körülményeinek és a költségvetési lehetőségeknek a figyelembe vételével ettől el lehet térni.

10. § (1) Az önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásáról, értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület dönt.

(2) Az ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásának feltétele,hogy az Önkormányzat a vagyon elfogadásával együtt járó tulajdonosi kötelezettségek teljesítésére képes és ez nem okoz likviditási problémát és nem zavarja önkormányzati feladat ellátását.

(3) Nem fogadható el olyan ingyenes vagy kedvezményes felajánlás, amelynek ismert terhei elérhetik, vagy meghaladhatják a felajánlott vagyon forgalmi értékét.

11. § (1) Jogszabály alapján, vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az önkormányzati ingatlanvagyon ingyenesen vagy kedvezményesen átruházható vagy használatba adható:

(2) Az ingyenesen vagy kedvezményese átruházásról vagy használatba adásról értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület dönt.

(3) Az önkormányzati vagyon ingyenesen közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.

12. § (1) A 3 millió Ft.- értéket elérő, illetve azt meghaladó önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba- vagy bérbe adása nyilvános versenyeztetési eljárás- pályázati eljárás- eredményeként, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával történhet.

(2) A versenyeztetési eljárás szabályait külön jogszabályban nem szabályozott esetekben, e rendelet 4. mellékletet képező Versenyeztetési Szabályzat tartalmazza.

(3) A képviselő-testület 1.000.001-2.999.999 forintig terjedő értékhatár között a helyben szokásos módon és az önkormányzat honlapján hirdeti meg vételi , használatba, bérbe, hasznosításba adási ajánlattételi jogát a Versenyeztetési Szabályzatban foglaltak alapján ajánlatkérés formájában.

(4) A képviselő-testület külön határozatban állapítja meg az egyes ingatlanok hasznosítására vonatkozó bérleti és használati díjakat.

13. § (1) A képviselő-testület a 3.000.000,- Ft, valamint az azt meghaladó értékű hasznosítási jogot versenyeztetéssel lehet átengedni a Versenyezteti Szabályzatban foglaltak szerint pályázati eljárás keretében.

(2) A képviselő-testület a 1.000.001-2. 999.999,- Ft-ig terjedő értékhatár közé eső vagyon hasznosítási jog átengedéséről a Versenyeztetési Szabályzatban foglaltak szerint ajánlatkérés keretében a legjobb ajánlattevő javára dönt.

(3) Az érték meghatározásánál 1 éves használati jogot kell figyelembe venni.

(4) A képviselő-testület külön határozatban állapítja meg az egyes ingatlanok hasznosítására vonatkozó bérleti és használati díjakat.

14. § (1) Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása:

(2) A Képviselő-testület, mint az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlója közfeladat ellátásához kapcsolódva az Önkormányzat vagyontárgyait, azok hasznosítását – vagyonkezelési szerződéssel – az Nvtv és e rendelet keretei között másra bízhatja. A vagyonkezelő – törvény keretei között - a tulajdonos nevében, a szerződés szerint gyakorolja a tulajdonosi jogokat és teljesíti a tulajdonos kötelezettségeit.

(3) A képviselő-testület 3.000.000,- Ft-ot elérő vagyonkezelési jog átengedéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt.

(4) A képviselő-testület (3) bekezdésben meghatározott érték alatti vagyonkezelési jog létesítésére vonatkozó ajánlattétel lehetőségét a helyben szokásos módon hirdetik meg, és dönt a legkedvezőbb ajánlat szerint.

15. § (1) A vagyonkezelő a rábízott vagyont – az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – e rendelet és a hatályos jogszabályok szerint, illetve a vagyonkezelési szerződésében foglaltak szerint a jó gazda gondosságával kezeli.

(2) A vagyonkezelő jogosult a vagyon birtoklására, használatára és hasznosítására.

(3) A vagyonkezelő a vagyonkezelésre vonatkozó jogszabályi kötelezettségein túl köteles

(4) A vagyonkezelő az átvállalt feladatok ellátását saját szervezete útján, vagy a szerződésében foglalt felhatalmazással – más személyek közreműködésével látja el. A közreműködő eljárásáért úgy felel, mintha maga járt volna el.

16. § (1) A vagyonkezelőt illető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét a Képviselő-testület által jóváhagyott éves ellenőrzési terv alapján a Máriapócsi Közös Önkormányzati Hivatal Belső ellenőre ellenőrzi.

(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve az önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

(3) A vagyonkezelői jog megszűnik:

17. § (1) Korlátozottan forgalomképes vagyont elidegeníteni vagy rendeltetésétől eltérő célra hasznosítani csak akkor lehet, ha az az önkormányzati feladat ellátásához már nem szükséges, vagy a feladat ellátása egyéb módon is biztosítható.

(2) A korlátozottan forgalomképes ingatlan vagyon elidegenítése a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

19. § Ez a rendelet 2026. február 10-én 17 órakor lép hatályba.