Paszab Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 23.) önkormányzati rendelete

Paszab Község Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 13/2020.(VI.30.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2023. 05. 24- 2023. 05. 25

Paszab Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 23.) önkormányzati rendelete

Paszab Község Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 13/2020.(VI.30.) önkormányzati rendelet módosításáról

2023.05.24.

Paszab Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontja szerinti eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, 108/C. §-ában, 109. § (4) bekezdésében biztosított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A Paszab Község Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 13/2020 (VI.30.) önkormányzati rendelet 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A forgalomképtelen törzsvagyon a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.) által kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősített vagyonelem.”

2. § (1) A Paszab Község Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 13/2020 (VI.30.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartoznak)

„d) a köztemetők”

(2) A Paszab Község Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 13/2020 (VI.30.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartoznak)

„e) az önkormányzat tulajdonában lévő köztéri műalkotások (szobrok, emlékművek).”

3. § A Paszab Község Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 13/2020 (VI.30.) önkormányzati rendelet a következő alcímmel egészül ki:

„2/A. A vagyon minősítése

4/A. § (1) Ingatlanvagyon szerzése, átminősítése esetén a Képviselő-testület dönt a vagyon besorolásáról, a tulajdonnal való rendelkezés módjáról és feltételeiről.

(2) Forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgy átminősítésére akkor kerül sor, ha

a) a vagyontárgy eredeti funkcióját elveszítette, vagy

b) az illeszkedik a Helyi Építési Szabályzatban meghatározott felhasználási célhoz.

4/B. § (1) Elidegenítésre kijelölni és az elidegenítésre vonatkozó eljárást lefolytatni csak a forgalomképes önkormányzati üzleti vagyon esetében szabad.

(2) Amennyiben a vagyonelem törzsvagyonban tartásának feltételei megszűntek, úgy az elidegenítését megelőzően átminősítését el kell végezni. (3) Ingatlan esetén elidegenítésre az átminősítés ingatlan-nyilvántartáson történő átvezetését követően kerül sor.”

4. § A Paszab Község Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 13/2020 (VI.30.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az önkormányzat ingatlanvagyonát ezen belül forgalomképtelen vagyonelemek jegyzékét, a korlátozottan forgalomképes vagyon elemek jegyzékét az 1.. melléklet tartalmazza. Az önkormányzati ingatlanvagyon törzsvagyonát az ingatlanvagyon-kataszter tartalmazza. Az ingatlanvagyon-kataszter nyilvántartás vezetéséről a Vagyongazdálkodási Csoport gondoskodik.”

5. § (1) A Paszab Község Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 13/2020 (VI.30.) önkormányzati rendelet 13. § (1) bekezdés j) és k) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi vagyonhasznosításra vonatkozó döntések értékhatártól függetlenül, mind a korlátozottan forgalomképes, mind az üzleti vagyont érintően:)

„j) a korlátozottan forgalomképes és üzleti vagyon körébe tartozó vagyontárgyak tekintetében bérbeadás, használatba adás és haszonbérlet,
k) önkormányzati vagyon tulajdonjogának, vagyonkezelői, illetve használati jogának ingyenes vagy kedvezményes átruházása, valamint a követelés mérséklése, elengedése,”

(2) A Paszab Község Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 13/2020 (VI.30.) önkormányzati rendelet 13. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A képviselő-testület hatáskörébe tartozik egymillió forint érték feletti ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése, elidegenítése.”

6. § A Paszab Község Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 13/2020 (VI.30.) önkormányzati rendelet 5. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. Az önkormányzati vagyon ingyenes átengedése, követelésekről történő lemondás”

7. § A Paszab Község Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 13/2020 (VI.30.) önkormányzati rendelet 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átengedni csak törvényben meghatározott esetekben lehet.

(2) A vagyon tulajdonjogának ingyenes átengedéséről, valamint a vagyon használati jogának átengedéséről a képviselő-testület dönt.

(3) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell

a) a vagyontárgy pontos megnevezését,

b) azonosító adatait,

c) az ingyenes használatba adás részletes indokolását,

d) a kedvezményezett működésének és tevékenységének részletes bemutatását,

e) alapító okiratát,

f) bírósági (hatósági) nyilvántartásba vételéről szóló okiratát.

(4) Az ingyenes használat biztosítása során az önkormányzatnak fizetési kötelezettsége nem keletkezhet.

(5) Az önkormányzati vagyon ingyenes használati jogát csak szerződéssel lehet kizárólag természetes személynek, vagy az Nvt. alapján átlátható szervezetek részére átengedni, mely szerződésben éves beszámolás kötelezettséget kell előírni az átadott önkormányzati vagyon használatáról.”

8. § A Paszab Község Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 13/2020 (VI.30.) önkormányzati rendelet 5. alcíme a következő 14/A. és 14/B. §-sal egészül ki:

„14/A. § (1) Az önkormányzat vagyonára alapított vagyonkezelői szerződés a magasabb szintű jogszabályban meghatározott kivételeket kivéve, kizárólag visszterhes szerződéssel alapítható.

(2) Visszterhes szerződésnek minősül a pénzbeli ellenérték fejében és a rendes gazdálkodás körét meghaladó a vagyon értékét növelő beruházás létesítésének kötelezettségével kötött szerződés.

(3) A vagyonkezelői jog ellenértékét a piaci körülmények, a vagyon összetétele, jellege, alapján kell meghatározni.

14/B. § Az önkormányzat és szerve csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:

a) csődegyezségi megállapodásban,

b) bírói egyezség keretében,

c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,

d) a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg,

e) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető,

f) kötelezettje nem lelhető fel és ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított,

g) elévülések.”

9. § A Paszab Község Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 13/2020 (VI.30.) önkormányzati rendelet a következő alcímmel egészül ki:

„5/A. A vagyonkezelői jog

14/C. § (1) Az önkormányzati közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében az önkormányzat a közfeladatot az Nvtv. alapján átlátható jogi személynek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek átadhatja, a feladatátadáshoz szükséges, tulajdonában lévő törzsvagyonára és üzleti vagyonára az átvevőt megillető vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) A vagyonkezelői jog alapításáról a Képviselő-testület esetenként dönt.

(3) Vagyonkezelésbe adás esetén ennek tényét fel kell tüntetni az önkormányzati vagyon nyilvántartásában, és a vagyonkezelő adatszolgáltatása alapján át kell vezetni az értékben bekövetkezett változásokat.

14/D. § (1) A vagyonkezelő köteles a rábízott vagyon

a) biztosítására,

b) közterheinek viselésére,

c) jó gazda módjára történő megőrzésére,

d) az általában elvárható gondosságú gazdálkodás szabályai szerinti használatra és gyarapításra,

e) fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatosan feladatok ellátására,

f) az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésére.

(2) A vagyonkezelési szerződés megkötése a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(3) A vagyonkezelési szerződés kötelező tartalmi elemeit az Nvtv. és a Mötv. vagyonkezelésre vonatkozó szabályai, az önkormányzati közfeladatot szabályozó külön törvény és jelen rendelet határozza meg. A vagyonkezelési szerződésnek a törvényben felsoroltakon kívül tartalmaznia kell a vagyonkezelő tevékenységének ellenőrzésére vonatkozó részletes rendelkezéseket.

(4) A vagyonkezelőt a vagyonkataszter hiteles vezetése érdekében adatszolgáltatási kötelezettség terheli az önkormányzat felé.

(5) A vagyonkezelő, a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az önkormányzatot:

a) ha ellene csőd- vagy felszámolási eljárás, helyi önkormányzatnál adósságrendezési eljárás indult,

b) ha végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre került sor,

c) ha 3 hónapnál régebbi köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást,

d) mindazokról a változásokról, amelyekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget jogszabály, vagy a vagyonkezelési szerződés előírja. (6) A vagyonkezelési szerződés hatálya alá tartozó vagyontárgyak körének megváltoztatása esetén a vagyonkezelő a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül köteles kezdeményezni a szerződés módosítását.”

10. § A Paszab Község Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 13/2020 (VI.30.) önkormányzati rendelet 7. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. A vagyonkezelésbe adott vagyontárgy ellenőrzése”

11. § A Paszab Község Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 13/2020 (VI.30.) önkormányzati rendelet 16. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A vagyonkezelés ellenőrzését a képviselő-testület a Gávavencsellői Közös Önkormányzati Hivatal közreműködésével látja el.

(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve az önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.”

12. § A Paszab Község Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 13/2020 (VI.30.) önkormányzati rendelet 7. alcíme a következő 16/A. és 16/B. §-sal egészül ki:

„16/A. § (1) Az ellenőrzést végző személyek a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosultak:

a) az önkormányzati tulajdonba tartozó, vagyonkezelő vagyonkezelésben álló ingatlan területére belépni,

b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó minden közérdekből nyilvános adat, valamint – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő – az önkormányzati vagyonra, a vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatásának és okirat bemutatásának kérésére,

c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.

(2) Az ellenőrzést végző személyek a tulajdonosi ellenőrzés során kötelesek:

a) jogaikat úgy gyakorolni, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,

b) tevékenységüknek megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 15 nappal tájékoztatni, c) megállapításaikat tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének 30 napon belül megküldeni.

16/B. § (1) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője jogosult:

a) az ellenőrzési cselekménynél jelen lenni,

b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.

(2) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője köteles:

a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,

b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációba a betekintést biztosítani,

c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,

d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni, e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az önkormányzatot 30 napon belül tájékoztatni.”

13. § (1) A Paszab Község Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 13/2020 (VI.30.) önkormányzati rendelet 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az önkormányzati vagyont 3.000.000 Ft értékhatár felett értékesíteni, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján a legjobb ajánlatot tevő részére lehet.”

(2) A Paszab Község Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 13/2020 (VI.30.) önkormányzati rendelet 20. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A versenytárgyalás lebonyolításának szabályait a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(2b) A versenytárgyalás jegyzőkönyv mintáját a rendelet 3. melléklete tartalmazza.”

14. § (1) A Paszab Község Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 13/2020 (VI.30.) önkormányzati rendelet 21. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:)

„a) értékpapír esetén amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, az értékpapír piacon az értékesítés idején kialakult árfolyam alapján,
b) egy millió forint feletti nyilvántartási értékű ingó és ingatlan vagyon esetén egy évnél nem régebbi értékbecslés alapján.”

(2) A Paszab Község Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 13/2020 (VI.30.) önkormányzati rendelet 21. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az értékbecslésben szereplő érték a kiállításától számított egy évig vehető figyelembe.”

15. § A Paszab Község Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 13/2020 (VI.30.) önkormányzati rendelet 24. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az államháztartáson kívüli forrás átvételére, átadására vonatkozó szabályokat az önkormányzat éves költségvetési rendelete szabályozza.

(4) Az Önkormányzat, társulása és fenntartásukban működő intézmények részére adott ajándékokra vonatkozóan az Ajándékok elfogadásának rendje szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni.”

16. § (1) A Paszab Község Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 13/2020 (VI.30.) önkormányzati rendelet 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) A Paszab Község Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 13/2020 (VI.30.) önkormányzati rendelet a 2. melléklet szerinti 2. melléklettel egészül ki.

(3) A Paszab Község Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 13/2020 (VI.30.) önkormányzati rendelet a 3. melléklet szerinti 3. melléklettel egészül ki.

17. § Hatályát veszti a Paszab Község Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 13/2020 (VI.30.) önkormányzati rendelet

18. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

1. melléklet a 9/2023. (V. 23.) önkormányzati rendelethez

1. melléklet

2. melléklet a 9/2023. (V. 23.) önkormányzati rendelethez

A nyilvános versenytárgyalás formái és szabályai

1. A versenyeztetés alapelvei

1.1. A kiíró a versenyeztetés során valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz jutás és versenyfeltételek tekintetében. A kiíró a kiírás tartalmát úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek, és szabályszerűen, időben beérkezett ajánlatok összehasonlíthatóak legyenek.

1.2. Minden ajánlattevőnek joga van a kiíró által rendelkezésre bocsátott információhoz hozzáférni. Ennek keretében – lehetőség szerint – hozzáférhetővé tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot és szükséges ahhoz, hogy az érdeklődőnek lehetősége nyíljék megalapozott ajánlattételre.

1.3. A kiíró a felhívás közzététele után a meghirdetett feltételeket köteles tiszteletben tartani, az előre nyilvánosságra hozott eljárási rendet köteles biztosítani, köteles biztosítani továbbá a döntési folyamat tisztaságát.

2. Versenyeztetés

2.1. A felhívás

2.1.1. A versenyeztetési eljárás nyilvános.

2.1.2. A felhívást az önkormányzati hirdetőtáblán, az ajánlat benyújtására megállapított határidő lejártát megelőző legalább tíz nappal kell meghirdetni.

2.1.3. Az eljárás folyamán a kiíró nem változtathatja meg a döntéshozatal során alkalmazandó eljárási, kiírási feltételeket.

2.1.4. A felhívásnak tartalmaznia kell:

a) a kiíró szerv nevét;

b) a kiírás célját, jellegét, és azt, hogy egyfordulós;

c) a kiírás tárgyaként az értékesítendő, hasznosítandó vagyon, vagyonrész vagy ellátandó szolgáltatás megnevezését;

d) a kérdések felvetésének az esetleges további információszerzés helyének megjelölését;

e) dokumentáció rendelkezésére bocsátása esetén, ezek megtekintésének, átvételének helyét, módját, idejét és költségét, költségviselést, esetleges visszafizetést.

2.1.5. A felhívásban foglalt adatokon kívül a részletes kiírásnak, információs dokumentumnak tartalmaznia kell:

a) az elidegenítésre kerülő, hasznosítandó vagyon, vagyonrész adatait, az ellátandó szolgáltatás részletes leírását, adatait,

b) a részletes eljárási rendet;

c) a vagyonkezelés (bérbeadás), értékesítés, szolgáltatás feltételeit,

d) amit a kiíró még ezen kívül szükségesnek tart.

2.2. A felhívás visszavonása, kizárás az eljárásból

2.2.1. A kiíró a versenyeztetést a versenytárgyalást megelőző napig visszavonhatja. Ezt a döntését köteles a felhívás közzétételére vonatkozó szabályok szerint meghirdetni.

2.2.2. A kiírásban vagy a dokumentációban közölt feltételek nem teljesítése, vagy nem megfelelő teljesítése továbbá az adatszolgáltatási, illetve az ajánlattevőt az eljárási rend alapján terhelő egyéb kötelezettség súlyos megszegése a versenyeztetési eljárásból történő kizárást vonja maga után.

3. Versenytárgyalás

3.1. Versenytárgyalásban történő részvétel feltételei, a vevő kötelezettségei

3.1.1. Versenytárgyaláson részt venni személyesen vagy meghatalmazott útján lehet. A meghatalmazást közokiratba, vagy közjegyző által hitelesített teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni és azt megkezdés előtt be kell mutatni.

3.1.2. A versenytárgyaláson az vehet részt, aki:

a) a hirdetményben megjelölt időben és helyen jelentkezett és nyilatkozik arról, hogy legalább a kezdő licit ár erejéig rendelkezik a vételárral,

b) a 30 napnál nem régebbi köztartozás mentességről szóló igazolást (helyi adóhatóság és NAV által kiállított igazolás, vagy döntést a fennálló tartozás részletfizetési lehetőségéről) bemutatta.

3.1.3. A szerződést az önkormányzat mindenkori állandó jogi képviselője készíti és jegyzi ellen. A szerződés elkészítésével kapcsolatos munkadíjat az önkormányzat fizeti.

3.1.4. A vevő köteles a szerződést az árveréstől számított 15 napon belül megkötni és a teljes vételárat a szerződés megkötésével egyidejűleg vagy a mező- és erdőgazdálkodási földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 21. § (3) bekezdésében meghatározott határidő leteltéről szóló értesítés kézbesítésének napjától számított 60 napon belül megfizetni.

3.1.5. Amennyiben a vevő ennek nem tesz eleget a második legjobb ajánlattevővel kell a szerződést megkötni, melynek időbeliségére a 3.1.4. pontban megállapított határidőt kell alkalmazni.

3.1.6. Amennyiben a második legjobb ajánlattevő nem köti meg az adásvételi szerződést, vagy a vételárat nem egyenlíti ki határidőn belül, a versenytárgyalást ez esetben eredménytelennek kell nyilvánítani.

3.2. A versenytárgyalás lebonyolításának szabályai

3.2.1. A versenytárgyalást a Polgármester vezeti.

3.2.2. A versenytárgyalások nyilvánosak, azon az Önkormányzat képviselőjén kívül az ajánlattevők, illetve meghatalmazással rendelkező képviselőik, a sajtó képviselői, és más érdeklődők is részt vehetnek.

3.2.3. A versenytárgyalás vezetőjének feladatai:

a) gondoskodik a technikai feltételekről,

b) gondoskodik arról, hogy az ajánlattevők kizárólag egy csoportban, az érdeklődőktől jól elkülönítve foglaljanak helyet,

c) jelenlevőket számba veszi, tájékoztatást ad az ajánlattevők részére az előnyben részesülő elővásárlási joggal rendelkezőkről,

d) tájékoztatást ad a licit emelés mértékéről,

e) a versenytárgyalás megkezdésekor közli a licit árat és felhívja az ajánlattevőket a licitálásra,

f) mindenkor közli, illetve szóban rögzíti, hogy ki tartja, ki emeli a licit árat ki fejezi be licitálást,

g) dönt az árverés bezárásáról, gondoskodik a jegyzőkönyv elkészíttetéséről.

3.2.4. A versenytárgyalás megkezdésekor közölni kell a vagyon(rész) kezdő licit árát, az emelés mértékét, majd fel kell hívni a résztvevőket az ajánlatuk megtételére.

3.2.5. A licitálásban résztvevők kézfelemeléssel licitálhatnak. A versenytárgyalás vezetője minden egyes újabb ajánlatnál rögzíti azt, hogy ki tartja, ki emeli az újabb ajánlati összeget, s ki az, aki a további ajánlattételben nem vesz részt.

3.2.6. A licitálást addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha nincs tovább ajánlat, a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltását követően ki kell jelenteni, hogy a vagyontárgyat a legtöbbet ajánló megvette.

3.2.7. Amennyiben két vagy több azonos összegű ajánlatnál megáll az ajánlatok licitje, a versenytárgyalás vezetője dönthet úgy, hogy az árverést csökkentett licitemeléssel folytatja. Ha ez sem vezet eredményre, úgy a végső legmagasabb azonos összegű ajánlatok közül sorshúzással kell meghatározni a licit nyertesét.

3.2.8. Az eladott vagyontárgyon a vevő a vételár kifizetésével szerez tulajdonjogot, vagy szerzi meg a bérleti jogot (használati jogát) és léphet a dolog birtokába.

3.2.9. A versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni. 3.3.10. A szerződés aláírására a Polgármester jogosult.”

3. melléklet a 9/2023. (V. 23.) önkormányzati rendelethez

Jegyzőkönyv nyilvános versenytárgyalásról

1. Készült: 20…….év ………………….hó…………………napján, a Gávavencsellői Közös Önkormányzati Hivatal Hivatalos helyiségében

2. Jelen vannak: …………………………. polgármester

3. valamint jelenléti ív szerint

4. Tárgy: Ingatlan értékesítési versenytárgyalás

5. Gávavencsellő Nagyközség Önkormányzata az értékesítésre kijelölt Gávavencsellő …………. hrsz-ú ingatlanát az alábbi eljárási szabályok alkalmazásával értékesíteni kívánja:

6. Az ingatlanok alapadatai:

a) Ingatlan helyrajzi száma: ………………………

b) Fekvése: belterület/külterület;

c) Területe: …………………. m2;

d) Megnevezése: …………………………………..

e) Teher a tulajdoni lapon: van/nincs

f) Teher:…………………………………………………………………………………………

g) Tulajdonos: …………………………………………………………………………………..

7. Egyéb adatok:

a) A versenytárgyalás induló ára: ……………………….Ft, azaz ……………………….. forint.

b) Az önkormányzat az ingatlan megtekintését és vizsgálatát minden érdeklődő számára lehetővé teszi, ezért a versenytárgyalás résztvevői a tárgyalás megkezdését követően az ingatlan technikai, műszaki és környezeti adottságaira, vagy bármilyen egyéb jellemzőjére nézve kifogást nem tehetnek. A nyertes (vevő) az ingatlant megtekintett állapotban vásárolja meg. Adásvételi szerződésben a vevő kötelezettséget vállal arra, hogy az esetlegesen később ismertté váló károsodások miatt az eladóval (tulajdonossal) szemben semmiféle igénnyel nem él.

8. Az értékesítés lebonyolításának módja: nyílt, egyfordulós versenytárgyalás

9. A versenytárgyalás helyszíne, időpontja:

a) Gávavencsellő Nagyközség Önkormányzat (4472 Gávavencsellő Petőfi u. 1. nagyterem)

b) Versenytárgyalás időpontja: ……év…………..hó…………..nap ………….. óra

10. A versenytárgyaláson részt vehetnek: Tulajdonszerzési korlátozás alá nem eső

a) magánszemélyek: személyesen vagy meghatalmazott útján érvényes személyi igazolvány bemutatásával;

b) bíróságon/cégbíróságon bejegyzett társaságok, szervezetek: a bejegyzés képviseleti jogosultságot igazoló hiteles/hitelesített, 30 napnál nem régebbi keltezésű dokumentum (pl. cégkivonat, alapító okirat, meghatalmazás, személyi igazolvány) bemutatásával.

11. 6.) A versenytárgyalási részvétel további feltételei: A 2. pontban meghatározott érték minimális eladási árként történő elfogadása. A versenytárgyaláson a minimális eladási ár nem csökkenhet.

12. A versenytárgyalás megtartásának különös szabályai:

a) A hivatal versenytárgyalást az eljárás bármelyik szakaszában felfüggesztheti, elhalaszthatja, vagy teljes egészében megszüntetheti, ha a verseny tisztaságát kérdésessé tevő körülményt tapasztal. Ennek valódiságát a hivatal nem köteles bizonyítani.

b) Amennyiben a versenytárgyaláson csak egy jogosult jelenik meg, akkor az önkormányzat szabadon dönt arról, hogy a versenytárgyalást eredménytelennek nyilvánítja, vagy az egyedüli jelentkezőt a kikiáltási árral nyertesnek hirdeti ki.

c) Az árverési vevővel kötendő szerződés meghiúsulása esetén az eladó a szerződést az ingatlanra tett második legjobb ajánlat tévőjével is megkötheti, erre a versenytárgyaláson fel kell hívni a második legjobb ajánlatot tevő figyelmét.

13. A versenytárgyalás menete:

a) Megjelentek köszöntése,

b) Részvételi jogosultságot igazoló dokumentumok, nyilatkozatok ellenőrzése (bármelyik dokumentum, vagy nyilatkozat hiánya kizárja a versenytárgyalás további szakaszában való részvételt),

c) Sorszámok kiosztása a jogosultak részére (a számok kiosztása a résztvevők neveinek ábécé sorrendbe történő állításával történik),

d) A licit lebonyolítása.

14. A licitálás a levezető irányításával szóban történik, a következő eljárási rendben:

a) Induló összeg: ………………………Ft

b) Emelés összege……………………. Ft

c) A licitálás folyamatosan, megszakítás nélkül történik. Szünet kérésére, konzultációra licit közben nincs lehetőség. A levezető bemondja a licit aktuális összegét, a licitálók pedig a sorszám felmutatásával teszik meg nyilatkozatukat, aki nem tartja fel a sorszámát, a további licitálásból kiesik és köteles azonnal elhagyni a termet. A licit nyertese (árverési vevő) az lesz, aki a levezető által kimondott licit összegét egyedül tartja. A levezető ezt követően kijelenti, hogy a legtöbbet ajánló az ingatlant megvette.

d) Amennyiben az ajánlattevő a liciteljáráson nem tud részt venni és érvényes ajánlata papír alapon az Önkormányzatnál rendelkezésre áll, és a versenytárgyaláson más ajánlattevő nem vesz részt, úgy a versenytárgyalást érvényesnek kell tekinteni és az ajánlattevőt nyertesként lehet megállapítani.

e) A versenytárgyalás fenti szabályok betartásával zajlik, melynek során jelenlévők licitálnak. A lezajlott licitálás eredményeként az alábbi adatok kerülnek rögzítésre.

15. A versenytárgyalás lezárása:

a) A versenytárgyalásról jegyzőkönyv készül, melyet a jegyző, vagy képviseletében a Hivatal munkatársa hitelesít.

b) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

c) a versenytárgyalás helye:

d) ideje:

e) levezető neve: ……………………. polgármester

f) versenytárgyaláson résztvevők azonosító adatai:

g) az elárverezett ingatlan adatai:

h) induló ár: ………………………………………………

i) árverési ár:……………………………………………..

j) legmagasabb és az azt követő ajánlatot tevő árverési vevő nevét, születési évét, anyja nevét és lakcímét, jogi személy esetében az azonosító adatokat:

16. A versenytárgyalás eredménytelensége: A versenytárgyalás eredménytelen, ha

a) nem volt részvételre jogosult jelentkező a versenytárgyaláson;

b) egy részvételre jogosult jelent meg és a hivatal eredménytelennek nyilvánítja a versenytárgyalást;

c) több részvételre jogosult jelent meg, de egyik sem tett magasabb ajánlatot az induló árnál;

d) a hivatal a verseny tisztaságát sértő körülményt tapasztal;

e) a második legmagasabb vételi ajánlatot tevő sem köt szerződést.

17. Szerződés megkötése:

a) Az ajánlati kötöttség a versenytárgyalás lezárását követően kezdődik és azt követő 30 napig tart. Ez vonatkozik a második legjobb ajánlatot tevőre is.

b) Az adásvételi szerződést, a versenytárgyalás nyertesével (vevő) a versenytárgyalást követő 30 napon belül kell megkötni

c) A szerződés megkötésének feltétele, hogy a vevő a vételárat egy összegben fizeti meg az önkormányzat részére a szerződésben foglalt időpontban, de legkésőbb annak megkötését követő 15 napon belül.

d) Az eladó/tulajdonos az ingatlant a teljes vételár kifizetésével egyidejűleg adja a vevő birtokába, tulajdonába. e) Az adásvételi szerződés megkötésével kapcsolatos költségeket a vevő vállalja. A tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási átvezetésről a vevő gondoskodik.”