Az önkormányzat 2020. évben alkotta újra a korábbi 2013-ban alkotott a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendeletét.

A rendelet újraalkotását indokolta az elavult szabályok, hatálytalan magasabb szintű jogszabályokra történő hivatkozás, valamint a nemzeti vagyonról szóló törvény újabb szabályai. 2011. évben hatályba lépett Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.), valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.), mely jogszabályok lényegesen több részletszabályt tartalmaztak, mint elődeik.

A rendelet megalkotása óta eltelt három év, és az alkalmazása során felmerült esetek kapcsán áttekintésre került a rendelet és mellékleteinek teljes szövege.

Ezen nyomvonalon haladva az első indok a módosítás elkészítésére az volt, hogy a rendelet melléklete tartalmazza a forgalomképes üzleti vagyonelemek felsorolását.

2022. decemberében a Kormányhivatal által küldött tájékoztatójában felhívta a figyelmet a Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5.012/2022/5.számú döntésére.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az Mötv. 143. § (1) bekezdés i) pontja arra ad lehetőséget, hogy az önkormányzat rendeletében meghatározza azokat a vagyonelemeket, amelyekre vonatkozóan vagyonkezelői jogot létesíthet. Az Nvtv. és az Mötv. hivatkozott rendelkezései nem tartalmaznak az önkormányzat számára közvetlenül felhatalmazó rendelkezést, ily módon nem keletkezik a szabályozásból jogalkotási kötelezettsége sem az önkormányzatnak az üzleti vagyon tételes nevesítése tekintetében.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa hangsúlyozza továbbá, hogy abból, hogy azon vagyonelemeket, amelyekre a helyi önkormányzat vagyonkezelői jogot létesíthet, továbbá a vagyonkezelői jog megszerzésének, gyakorlásának, valamint a vagyonkezelés ellenőrzésének szabályait önkormányzati rendeletben kell rendezni, nem következik, hogy az összes üzleti vagyontárgyat – ideértve azokat a vagyontárgyakat is, amelyekre vagyonkezelői jog nem létesíthető – tételesen jogszabályban (önkormányzati rendeletben) nevesíteni kellene.

A Ptk. 5:30. § (1) bekezdése szerint a tulajdonost megilleti az a jog, hogy a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, azt biztosítékul adja vagy más módon megterhelje, továbbá, hogy a tulajdonjogát másra átruházza vagy azzal felhagyjon. A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapítja, hogy a Ptk. fenti jogszabályhelye sem alapozza meg, hogy az önkormányzat akkor hozhat jogszerű döntést az üzleti vagyonba tartozó vagyonelemeiről, ha azokat nevesítette a vagyonrendeletben. Az önkormányzat üzleti vagyonát érintő jogszerű döntés feltétele – Ptk. szabályaiból következően - hogy az a dolog tulajdonjogával rendelkezzen. Bár a tulajdonjogot rendszerint igazolni szükséges, az igazolás alapját nem a vagyonrendeletben történő nevesítés/felsorolás jelenti, vagy másként megfogalmazva, nem attól válik az önkormányzat az üzleti vagyon tulajdonosává, hogy az üzleti vagyon elemeiről a vagyonrendelet tételes, beazonosítható módon rendelkezik.

Az Info tv. hivatkozott rendelkezése a törvény „A közérdekű adatok közzététele” című IV. fejezetének 22. címe alatt található. Ez a jogszabály tehát a közfeladatot ellátó szerv – címben jelzett – közérdekű adatokra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségét rögzíti. Nem tartalmaz arra vonatkozóan rendelkezést, hogy e kötelezettségének milyen formában kell eleget tennie. A közérdekű adatokra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségének az Info tv. alapján az önkormányzat elektronikus úton vagy más módon (például tájékoztatók, beszámolok, időszaki kiadványok útján) tehet eleget. A hivatkozott rendelkezésből nem következik az, hogy az önkormányzatoknak a feladatkörükbe tartozó ügyekben a közvélemény tájékoztatását jogszabályban kellene megtennie.

A kifejtettek alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy a fentiek szerint az önkormányzat nem köteles az önkormányzati rendeletben az üzleti vagyon körébe tartozó vagyonelemeit tételesen, beazonosítható módon nevesíteni.

A rendeletünk mellékletéből kikerül a forgalomképes üzleti vagyonelemek felsorolása. Természetesen az önkormányzati kataszteri nyilvántartásban továbbra is nyilvántartjuk ezen vagyonelemeket, valamennyi a hatályos jogszabályokban előírt paramétereik feltüntetésével.

Önkormányzati rendeletünkben ezidáig nem voltak részletszabályok a vagyon minősítésére vonatkozóan, ezért új alcímként jelenik meg, valamint a 4/A. § és 4/B. § állapítja meg ezen szabályokat.

Pontosításra került és bővült a vagyonkezelői jog ellenértéke és az ingyenes átengedés alcím, mely a vagyon ingyenes átengedése és követelésekről történő lemondásra változott.

Önkormányzatunk jelenleg is rendelkezik olyan tulajdonnal, melyet vagyonkezelésre átadott más szervnek. A rendeletünkben hatályban lévő szabályokat pontosítottuk és kiegészítettük a vagyonkezelésbe adott vagyontárgyak ellenőrzésére vonatkozó részletszabályokkal. Mindezt indokolja, hogy a közeljövőben ismét várható hasonló, hiszen a védőnők átkerülnek az egészségügyi foglalkoztatóhoz és ezzel együtt az önkormányzat tulajdonában lévő védőnői szolgálat épülete, valamint a védőnő által használt eszközök szintén használatba adásra kerülnek az új szolgáltató részére.

Új elemként került be a rendeletbe az önkormányzati tulajdonú ingatlanok értékesítése során a versenytárgyalás kiírására vonatkozó szabályozás, valamint a jegyzőkönyv minta, ami a rendelet melléklete lett.

Módosítást javaslunk az önkormányzati vagyon értékének meghatározásánál, ahol az értékbecslést az egy millió forint feletti értékű vagyonelemek esetén kellene elvégezni, és egy évre módosulna az értékbecslés figyelembevételének lehetősége.

Javasoljuk a költségvetési rendelettel történő összhang megteremtése érdekében az államháztartáson kívüli forrás átvételére, átadására vonatkozó szabályokra történő hivatkozás, valamint az önkormányzat társulása, vagy fenntartásában lévő intézmény részére adott ajándékokra vonatkozóan az ajándékozási szabályzat alkalmazhatóságának megállapítását. Ezen utóbbi szabályra azért van szükség, mert a Szociális Társulás fenntartásában lévő intézménybe költözők esetében sokszor előfordul, hogy ingó tárgyakat kap az intézmény ajándékba, így ezek tárgyi eszköz nyilvántartásba vételének folyamata is szabályozásra kerül.

Az önkormányzat vagyona a köz vagyona, melynek gondozása, jó gazda gondosságával való kezelése az önkormányzat feladata. A köz vagyonát olyan célokra kell hasznosítani, mellyel a köz jólétét szolgáljuk, olyan jogszabályokban előírt kötelező feladatok ellátását biztosítjuk általa, melyek igénybevétele a helyi lakosság közérzetét javítja, mindennapjait segíti. A fejlesztések és beruházások által a vagyon gyarapszik, a lakosság által egyre több szolgáltatás vehető igénybe. Éppen ezért a vagyonnal való gazdálkodás kiemelt feladata az önkormányzatoknak.

Gazdasági hatása a rendelet megalkotásának nincs.

A rendelet megalkotása a költségvetésre nem gyakorol hatást.

A rendeletnek környezeti hatása nincs.

A rendelet megalkotásának egészségi következménye nincs.

A rendelet tervezet elfogadása többlet adminisztratív nem ró a Hivatalra.

A jogalkotásról szóló törvény a jegyző feladatává teszi, hogy önkormányzati rendeletek esetében folyamatosan felülvizsgálja a rendelkezéseit, illetve figyelemmel kísérje a hatályosulást, javaslatot tegyen a magasabb szintű jogszabályokhoz történő alkalmazkodáshoz, valamint a jogalkalmazás során felmerült módosításokra javaslatot tegyen. A rendelet-tervezet indokolásában részletesen levezetésre került, hogy mely szabály módosításának, kiegészítésének mi az indoka.

A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi feltételek jelenleg biztosítottak.

1. §-hoz: Módosítja a 2. § (3) bekezdését, melyben felvezetésre kerül a nemzeti vagyonról szóló törvény rövidítése, mely: Nvtv. és az önkormányzati törvény: Mötv.

Módosítja a 3. § (1) bekezdését, mely kiegészül e) köztemetők, ponttal, valamint f) az önkormányzat tulajdonában lévő köztéri műalkotások, szobrok, emlékművek, ponttal, ezáltal megteremtve az összhangot az Nvtv-vel.

3. §-hoz: A rendelet „A vagyon minősítése” alcímmel egészítette ki a rendeletet, valamint a 4/A. § és 4/B. § a vagyon minősítésére vonatkozó szabályokat állapít meg.

4. §-hoz: Módosítja a rendelet 5. § (1) bekezdését, melyben korábban az üzleti vagyonra vonatkozó hivatkozás volt. Itt hivatkozik a rendelet a mellékletekben felsorolt forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyonelemekre.

5. §-hoz: Módosításra kerül a 13. § (1) bekezdés j) és k) pont, a j) pontból kikerült a 10 évet meghaladó bérbeadás, mivel ilyen eset nem jellemző, így bármely időszakra vonatkozó bérbeadás a képviselő-testület hatásköre. A k) pont végéről hiányzott a vessző, ezért módosul. Pontosításra kerül az (1a) bekezdésben az ingatlan vásárlása, cseréje értékesítésre történő kijelölése és elidegenítése, mely egy millió forint felett a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

6. §-hoz: Változik „A vagyonkezelői jog ellenértéke, az ingyenes átengedés” alcím, „Az önkormányzati vagyon ingyenes átengedése, követelésekről történő lemondás” alcímre.

7. §-hoz: A rendelet 14. §-ának módosításával megállapítja az ingyenes átengedéssel és használati joggal kapcsolatos helyi szabályokat.

8. §-hoz: A rendelet 14/A. §-al és 14/B. §-al egészül ki, mely részben a korábbi 14. §-ból átvett szabályokat állapítja meg, illetve a követelésekről történő lemondás kiegészül az elévülésekkel.

9. §-hoz: Új alcím a vagyonkezelői jog. A 14/C. § és 14/D. § szabályozzák a vagyonkezelői jog átadására vonatkozó szabályokat. Azért fontos ezen szabályok bevezetése, mivel jelenleg is van olyan önkormányzati vagyon, melyet más szerv részére vagyonkezelésre az önkormányzat átadott, (iskola és az iskolában lévő tárgyi eszközök), valamint várhatóan és már készülünk is rá a védőnők 2023. július elsejétől átkerülnek az egészségügyi szolgáltatóhoz és ehhez kapcsolódóan ingatlan és ingó vagyon használatba adására is sor fog kerülni. Ezen szabályok segítségünkre lesznek a megállapodások megkötésénél.

10. §-hoz: A vagyonkezelésbe adott vagyontárgy ellenőrzése alcímmel egészíti ki a rendeletet.

11. §-hoz: A vagyonkezelésbe adott vagyontárgy ellenőrzésére vonatkozó szabályokat tartalmazza.

12. §-hoz: 16/A. §-al és 16/B. §-al egészíti ki a rendeletet. A két § szabályozza a vagyontárgy ellenőrzés menetét, lebonyolítását.

13. §-hoz: Az önkormányzati vagyontárgy értékesítésére megadott értékhatárt három millió forintban állapítja meg ezen szabály, figyelemmel az áremelkedésekre, valamint ide bekerültek részletszabályok is az értékesítés lebonyolítására vonatkozóan, a versenytárgyalás lebonyolítási szabályai, a jegyzőkönyv mintája a rendelet mellékleteként beépült a rendeletbe.

14. §-hoz: Módosításra kerültek az önkormányzati vagyon értékének meghatározására vonatkozó szabályok, mivel az elmúlt időszakban előfordult, hogy néhány százezer forint értékű ingatlanvagyont értékesített az önkormányzat. Az értékbecslés értéke és az értékesítéshez kapcsolódó kiadások az alacsony értékű ingatlanok esetében irrealitást eredményeztek. A korábbi szabályban az értékbecslés nem volt értékhatárhoz kötve, most egy millió forint felett kell, illetve az értékesítés esetén a hat hónapos érvényességi időt egy évre javasoljuk módosítani az értékbecslés figyelembe vételénél.

15. §-hoz: Kiegészül a rendelet 24. §-a az államháztartáson kívüli forrás átvételére és átadására vonatkozó szabályok költségvetési rendeletre történő hivatkozásával. Ugyanezen §-ban a társulás részére adott ajándékok elfogadására állapít meg szabályt.

16. §-hoz: A rendelet mellékleteit szabályozza.

17. §-hoz: Hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz.