Pásztó Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályainak egyes kérdéseiről az alábbiak szerint rendelkezik:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az önkormányzat

1. §   (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye: Pásztó Városi Önkormányzat,                                                       Pásztó, Kölcsey utca 35.

(2) A Képviselő-testület hivatalának hivatalos megnevezése: Pásztói Polgármesteri Hivatal.

(3) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati hatáskörök a Képviselő-testületet illetik  meg. A Képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(4) Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei: a Képviselő-testület         bizottságai, a polgármester, a jegyző, valamint a Polgármesteri Hivatal látja el.

(5) A Képviselő-testület egyes hatásköreit rendeletében a polgármesterre, a bizottságaira, a nemzetiségi önkormányzatok testületeire, törvényben meghatározottak szerint társulására és a jegyzőre ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, illetve e hatáskört eseti jelleggel visszavonhatja. Az átruházott hatáskör eseti jellegű visszavonásáról a Képviselő-testület minősített többséggel dönt. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(6) Az önkormányzat a Pásztói Roma Nemzetiségi Önkormányzat képviselő testületének működését külön megállapodásban foglaltak szerint biztosítja.

2. §   Az önkormányzat jelképe: a címer, a zászló és a pecsét, amelyekről, valamint használatuk rendjéről a Képviselő-testület külön rendeletet alkot.

II. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

A Képviselő-testület feladat- és hatásköre

3. §  (1) A Képviselő-testület ellátja a kötelező és önként vállalt helyi önkormányzati feladat- és hatásköröket.

(2) A Képviselő-testület önként vállalhatja minden olyan helyi közügy megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe.

(3) A Képviselő-testület feladatkörét és az önként vállalt önkormányzati feladatainak jegyzékét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(4) A képviselő-testület tagjainak létszámát, névsorát, lakcímét az 1. függelék tartalmazza.

A Képviselő-testület ülései

4. §  (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést tart. Az ülést több egymást követő ülésnapra is össze lehet hívni.

         (2) A Képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület összehívásával és vezetésével kapcsolatos polgármesteri feladatokat az ügyrendi bizottság elnöke (akadályoztatása esetén a pénzügyi   bizottság elnöke) látja el.

(4) A (2)-(3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az ülések vezetésére is.

A Képviselő-testület megalakulása

5. §  (1) Az alakuló ülés első napirendi pontjaként a Helyi Választási Bizottság beszámol a Képviselő-testület tagjai választásának eredményéről.

(2) A képviselők, a polgármester az alakuló ülésen, a bizottságok nem képviselő tagjai a megválasztásuk után a képviselő-testület ülésén a 2. függelék szerinti esküt teszik.

(3) A képviselő-testületalakuló ülésén a hatáskörébe tartozó titkos szavazások lebonyolítására szavazatszámláló bizottságot választ, melynek megbízatása az Ügyrendi Bizottság megválasztásáig tart.

Rendes ülés

6. § A Képviselő-testület évente legalább hat ülést tart. A képviselő-testület ülését a polgármester  általában az önkormányzat székhelyére, a hónap utolsó csütörtöki napjára, délután 14 órára hívja össze.

Rendkívüli ülés

7. §  (1) A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni a képviselők egynegyedének, a kormányhivatal vezetőjének, vagy a Képviselő-testület bármely bizottságának írásbeli indítványára. Az indítványnak tartalmaznia kell az ülés összehívásának indokait, a napirendi javaslatot, az előterjesztő személyét, az előterjesztés törvényességi észrevétellel ellátott döntési javaslatát.

(2) Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.

(3) A polgármester az indítvány benyújtásától számított 5 munkanapon belüli időpontra köteles az ülést összehívni. A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó meghívóban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát és tervezett napirendjét.

(4) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés összehívásának indokát a meghívóban fel kell tüntetni.

A rendkívüli ülésre - e § (1)-(4) bekezdésében foglaltak kivételével - a rendes ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Ünnepi ülés

8. § (1) A képviselő-testület ünnepi ülése általában állami, nemzeti, vagy városi ünnep alkalmából történhet, amelyen helyi kitüntetések, elismerések átadására kerülhet sor.

(2) Az ünnepi ülésre az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a képviselő-testület működésére vonatkozó általános szabályokat nem kell alkalmazni.

            A Képviselő-testület összehívása

9. §   (1) A Képviselő-testületet a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze.

(2) A Képviselő-testület meghívóját a tervezett napirendek írásos anyagaival együtt úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők legalább 5 nappal az ülés előtt megkapják. A 7. § (3) bekezdésében meghatározott esetben ettől el lehet térni, de ekkor lehetőség szerint a meghívót legalább 24 órával az ülés előtt kézbesíteni kell. Késedelem esetén a napirendi pont tárgyalásáról a képviselő-testület dönt.

(3) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett napirend tárgyának és előadójának, valamint a tervezett napirend tárgyalásához tanácskozási joggal külön meghívottak megjelölését is. A meghívóhoz mellékletként csatolni kell az előterjesztések szövegét, rendelet-tervezeteket és határozati javaslatokat, valamint az interpellációs nyomtatványt. Azon napirendek írásos anyagát, amelyet a képviselők korábban megkaptak, a meghívóval együtt részükre ismételten nem kell megküldeni, de a meghívóban utalni kell arra, hogy mikor küldték meg azokat. A jogszabály erejénél fogva tanácskozási joggal kötelezően meghívottak részére a meghívóval együtt valamennyi előterjesztést kézbesíteni kell, a polgármester által esetenkénti tanácskozási joggal meghívottak részére az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.

(4) A képviselő-testület meghívóját, előterjesztéseit írásban vagy az önkormányzati képviselő részére nyilatkozatban tett kérésére elektronikus úton pdf. formátumban küldik meg.

(5) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a polgármester a lakosságot a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláin elhelyezett hirdetmény, az önkormányzattal szerződésben álló televízió és az önkormányzat honlapja útján értesíti.

(6) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a) a képviselő-testület tagjait;

b) a bizottságok nem képviselő tagjait;

c) az előterjesztőt az általa előterjesztett napirendi pont tárgyalásához;

d) az önkormányzat könyvvizsgálóját az őt érintő; az önkormányzati intézmények vezetőit az adott intézményt, illetve az intézmények egészét érintő napirend tárgyalásához; az önkormányzat részvételével működő gazdálkodó szervezetek vezetőit az őket érintő napirendhez;

e) A jegyzőt, aljegyzőt a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit és a nem képviselő alpolgármestert;

f) a nemzetiségi önkormányzat elnökét;

g) eseti jelleggel azoknak az önszerveződő közösségeknek a vezetőit, amelyekkel a Képviselő-testület együttműködési megállapodást kötött, illetve amelyeknek a jelenléte egy adott napirendi pont megtárgyalásához szükséges, akiket a tárgyalandó napirend érint, akiket az egyes napirendi pontok megtárgyalásához a polgármester vagy a jegyző megjelöl. A bírósági nyilvántartásba bejegyzett civil szervezetek képviselőit eseti jelleggel, az őket érintő napirend tárgyalásához.

Ezen túlmenően az előterjesztő a meghívandó személyekre a polgármesternek javaslatot tehet.

10. § (1) A képviselő-testület üléséről meghívó útján – mellékletek nélkül – értesíteni kell:

a) a választókerület egyéni országgyűlési képviselőjét;

b) a kormányhivatalt;

c) a megyei napilap szerkesztőségét;

d) a Pásztói Hírlap felelős szerkesztőjét;

e) a helyi TV műsorszerkesztőjét; önkormányzattal megállapodást kötött műsorszolgáltatót;

f) valamint azokat, akiket az egyes napirendi pontok tárgyalásához a polgármester vagy a jegyző megjelöl.

(2) A Képviselő-testület tagjai szavazati joggal, a nem képviselő bizottsági tagok, a jegyző, az aljegyző, a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői, a nem képviselő alpolgármester és a nemzetiségi önkormányzat elnöke általános tanácskozási joggal, míg a  9. § (6) bek. c), d), és a g) pontban foglalt  meghívottak csak az őket érintő napirendre vonatkozóan tanácskozási joggal vesznek részt a Képviselő-testület ülésén. Az adott napirendi ponthoz kapcsolódó tanácskozási joggal rendelkezőket erről felszólalásuk előtt szóban a polgármester vagy a jegyző tájékoztatja.

(3) Az (1) bekezdésben szereplők az általuk megjelölt napirendi pontokhoz kapcsolódó írásos előterjesztésekből - kivéve a zárt ülés keretében tárgyalandó javaslatokból - az ülésre megküldött értesítés kézhezvételét követően a jegyzőnél igényelhetnek egy-egy példányt, mely lehetőségre fel kell hívni a figyelmüket.

(4) Az ünnepi ülésekre a 9.§ (6) bekezdés a)-b), d)-f) és az e § (1) bekezdés a)-e) pontjaiban felsoroltakon túl meg kell hívni a város díszpolgárait, a megyei közgyűlés elnökét, a történelmi egyházak egy-egy helyi vezetőjét, a bíróság és az ügyészség városi vezetőjét, a város rendőrkapitányát, a város korábbi polgármestereit, az egykori helyi önkormányzati képviselőket, illetve a polgármester és a képviselő-testület tagjai által megjelölt további személyeket.

11.§ A települési önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködik e közösségekkel. A képviselő-testület a 9.§ (6) bekezdés g) pontjában foglaltak figyelembe vételével határozza meg, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein.

Az ülések nyilvánossága

12.§ (1) A Képviselő-testület ülései - a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével -

nyilvánosak, melyekről hang-, film- vagy videofelvétel szabadon készíthető. A képviselő testület üléseiről közvetítésben számol be az Önkormányzattal szerződésben álló televízió saját és az Önkormányzat Honlapján keresztül internetes felületen is.

 (2) A Képviselő-testület

   a) zárt ülést tart az Mötv. 46.§ (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak esetén,

   b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat            feltételeinek meghatározásakor, tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket     sértene.

(3) Az Mötv. 46.§(2) bekezdésének b) pontja szerinti zárt tárgyalás tartása iránti kérelmet a napirendi pont bizottsági véleményezését megelőző nap 16.00 órájáig írásban kell a polgármesternek benyújtani vagy  a képviselő-testületi ülésen legkésőbb a tárgyalás megkezdéséig szóban kell jelezni. A zárt tárgyalás tartása iránti kérelem benyújtásának lehetőségére az érintettet a polgármesternek –ezen rendelet  9.§ (1)-(3) bekezdésében szabályozott módon - külön figyelmeztetnie kell. Zárt tárgyalás tartása iránti kérelem hiányában, az ügyet nyílt ülésen kell tárgyalni.”

(4) Zárt ülésen a Képviselő-testület tagja, az általa képviselt nemzetiséget érintő ügyben a nemzetiségi önkormányzat elnöke, a jegyző, aljegyző, továbbá állandó meghívottakként az előterjesztő, a jegyzőkönyvvezetők, valamint meghívás esetén a polgármesteri hivatal ügyintézője, az érintett  és a szakértő vesz részt. A szakértők köréről vita esetén a képviselő-testület ügyrendi szavazás keretében dönt.”

 (5) Ha a napirendi pont vitájának idején a képviselő-testület ülése nyilvános volt, a határozathozatal idejére nem lehet zárt ülést elrendelni. Ettől eltérően az Mötv. 46.§ (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt érintettek bármikor kérhetik a zárt ülés elrendelését.

(6) A zárt ülésen hozott döntésekről - kivéve az önkormányzati hatósági ügyekben hozott határozatokat – a zárt ülés után a polgármester ad tájékoztatást, illetve később ő tájékoztathatja a sajtó képviselőit. Ennek során nem sértheti meg azokat az érdekeket, illetve jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a zárt ülés elrendelésének alapjául szolgáltak. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét a zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

13. § (1) A Képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással hozza. Jogszabályban kötelezően előírt esetben titkos szavazást tart. Bármely képviselő javaslatára titkos szavazást tarthat a 12.§ (2) bekezdésében foglalt ügyekben. A 12. és e §-ban foglaltak a bizottságokra is vonatkoznak.

(2)

A Képviselő-testület ülésterve

14. § (1) A Képviselő-testület féléves ülésterv alapján működik, amelyet a polgármester terjeszt a képviselő-testület elé. Ehhez javaslatot kell kérni a képviselőktől, a bizottságoktól, a bizottságok nem képviselő tagjaitól, az önkormányzat könyvvizsgálójától, az önkormányzati intézmények vezetőitől, az önkormányzat részvételével működő  gazdálkodó szervezetek vezetőitől, a nemzetiségi önkormányzat elnökétől, ajegyzőtől, az aljegyzőtől, a nem képviselő alpolgármestertől és a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti  egységeinek vezetőitől.

(2) A képviselő-testület az ülésterv szerint ünnepi üléseket is tarthat. Az ünnepi üléseken döntést igénylő javaslatok nem szerepelhetnek.

(3) Az ülésterv elfogadásakor a képviselő-testület dönt:

   a) üléseinek várható időpontjairól, helyszínéről, az előre tervezhető napirendekről,

   b) a napirendi pontok előterjesztőiről,

   c) az előterjesztéseket véleményező bizottságokról,

   d) a közmeghallgatás időpontjáról, helyszínéről és tervezett témáiról,

   e) várospolitikai fórum, városrészi tanácskozás tartásáról és napirendjéről.

(4) Az üléstervnek tartalmaznia kell:

   a) a Képviselő-testület által meghatározott feladatokat és a végrehajtásukkal összefüggő tennivalókat,

   b) a jogszabály, valamint e rendelet által a kötelezően előírt napirendeket,

   c) a Képviselő-testületi ülések várható időpontját, helyszínét, a napirendek címét, az       előkészítésért felelős megjelölését, a napirendhez kapcsolódó kiegészítő jelentések           megjelölését,

   d) a közmeghallgatás időpontját, a lakossági fórumokat, egyéb fórumokat, valamint azok tervezett napirendjét.

(5) Az ülésterv előterjesztésével egyidejűleg a Képviselő-testületet tájékoztatni kell az üléstervbe fel nem vett - írásban előterjesztett - javaslatokról és azok mellőzésének indokairól.

A rendes ülés napirendje

15.§ (1) A Képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a Képviselő-testület állapítja meg.

(2) A Képviselő-testület a napirend kérdésében vita nélkül egyszerű szótöbbséggel szavaz. A napirend elfogadása után az előterjesztő az elfogadott napirendi ponthoz kötve van, annak visszavonására, a napirend változtatására csak a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján van lehetőség, erre az előterjesztő javaslatot tehet. A napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, sorrendjének módosítására vagy új napirendi pont felvételére bármely képviselő vagy tanácskozási joggal meghívott személy is javaslatot tehet, melyet röviden indokolnia kell.

(3) A napirendi pontok tárgyalási sorrendjét az alábbiak szerint célszerű meghatározni:

a) a lejárt határidejű Képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról és az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, valamint a jelentősebb eseményekről,

   b) rendeleti javaslatok,

   c) határozati javaslatok, ezen belül a beszámoló jellegű, de határozati javaslatot is           tartalmazó előterjesztéseket hátrébb sorolva,

   d) személyi kérdések,

  e) interpellációk,

   f) napirend utáni felszólalások

(4) Amennyiben van olyan napirendi pont, amelyet a képviselő-testület zárt ülésen tárgyal, úgy azt általában az ülés végén, valamennyi napirendi pontot követően kell tárgyalni.

16.§ (1) A rendkívüli ülés napirendjére – az összehívásra okot adó napirendi pont mellett –további napirendi pontok nem vehetők fel, kivéve a meghívó kiküldése és az ülés között jelentkezett rendkívüli ügyet.

(2) A napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja a testület. Az ülés közben ettől eltérni ügyrendi javaslatra lehet, melyről a képviselő-testület vita nélkül dönt. Az elfogadott napirendet meg kell tárgyalni, az ülést ezt megelőzően berekeszteni nem lehet.

Az előterjesztések rendje

17.§ (1) A Képviselő-testületi előterjesztések a polgármesternél írásban nyújthatók be.

(2) A Képviselő-testület elé előterjesztést tehetnek a 2. melléklet I/1. pontjában felsoroltak.

(3) A Képviselő-testület ülésén önálló napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amely egyébként megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeknek, melyeket e rendelet 2. melléklete tartalmaz.

A felszólalások és hozzászólások szabályai

A felszólalások típusai

18.§ A Képviselő-testületen az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:

    a) felszólalás ügyrendi kérdésben,

    b) napirendhez kapcsolódó felszólalás,

    c) napirend előtti, illetve utáni felszólalás,

    d) interpelláció.

Felszólalás ügyrendi kérdésben

19.§ (1) Ügyrendi kérdésben a képviselő napirendi pontonként egy alkalommal az e rendelet által szabályozott keretek között soron kívül szót kérhet.

(2) Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi felszólalás, a hozzászóló képviselőtől megvonhatja a szót, mely intézkedésével szemben vitát kezdeményezni nem lehet.

(3) Ügyrendi javaslat: a Képviselő-testület vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

Napirendhez kapcsolódó felszólalás

20.§ (1) A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat a polgármesternek jelzik. A felszólalásra a képviselőknek és a tanácskozási joggal megjelenteknek a jelentkezés sorrendjében, a polgármester adja meg a szót.

(2) A napirend előadója, a polgármester, az alpolgármester, valamint törvényességi észrevétel esetén a jegyző, érintett napirendek esetében a bizottsági elnökök és a tanácsnokok a vitában soron kívül felszólalhatnak több alkalommal is.

Interpelláció

21.§ (1) Az önkormányzati képviselő az Önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó minden ügyben a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, illetve a jegyzőhöz és az állandó bizottságok elnökeihez interpellációt intézhet.

(2) A képviselő interpellációt szóban vagy írásban (nyomtatványon) lehetőleg a testületi ülés megkezdéséig tehet.

(3) Az ülés kezdetén a polgármester közli a települési képviselők által már benyújtott interpellációk tényét.

(4) Az interpellációra a kérdezett a kézhezvételtől számított legkésőbb 15 napon belül, a közérdekű bejelentésre pedig 30 napon belül köteles írásban válaszolni. Az interpellációt, közérdekű bejelentést és az arra adott választ az írásos válaszadást követő első testületi ülésen ismertetni kell. Az ismertetésnek tartalmaznia kell az interpelláló és közérdekű bejelentő nevét, valamint az interpelláció és közérdekű bejelentés tárgyát. Az interpellálót és a válaszadót max. 2 percben megilleti a szóbeli előterjesztés, illetve a válaszadás joga. A válasz elfogadásáról a képviselő nyilatkozik. Amennyiben a képviselő a választ nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül határoz a válasz elfogadásáról.

(5) A már írásban benyújtott interpellációk és közérdekű bejelentések megtárgyalását követően lehetőség van szóban is interpellációk és közérdekű bejelentések előterjesztésére, amelynek ideje témánként max. 2 perc. Ezekre az ülésen szintén max. 2 percben szóban, ennek hiányában az interpellációra legkésőbb 15 napon belül, a közérdekű bejelentésre pedig 30 napon belül írásban érdemi választ kell adni. Az ülésen elhangzott válasz elfogadásáról a képviselőnek nyilatkoznia kell. Az interpelláló, illetve közérdekű bejelentő kérheti azt, hogy a válasz írásban történjen meg. Amennyiben a képviselő a választ nem fogadja el a (4) bekezdésben írtakat kell alkalmazni.

(6) Ha a képviselő-testület nem fogadja el a választ, megbízza tárgy szerint illetékes állandó bizottságát vagy ideiglenes bizottságot alakít a kérdéskör vizsgálatára, és felhatalmazza a szükséges intézkedések megtételére. Az interpelláló képviselő kérése alapján részt vehet a bizottság munkájában. A bizottság vizsgálatának eredményéről tájékoztatja a képviselő-testületet. A bizottság megállapításainak elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz. A bizottságok ügyrendjükben tovább szabályozhatják az interpelláció vizsgálatával kapcsolatos részletes szabályokat.

22.§ (1) Az interpellációk és közérdekű bejelentések, valamint az arra adott válaszok teljes szövegét meg kell küldeni a helyi tv üzemeltetőjének és a Pásztói Hírlap szerkesztőségének,  kérve azok megjelentetését, valamint közölni kell a város honlapján is.

(2) A képviselő az interpellációt visszavonhatja. Ha a képviselő az interpelláció elhangzásának a napirend szerint várható időpontjában nincs jelen, s távolmaradását előzetesen indokolva nem mentette ki, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni. Kimentés esetén az interpellációt a polgármester ismerteti.

Napirend előtti és utáni felszólalás

23.§ (1) Napirend előtt a képviselő-testület tagjai rendkívüli ügyben legfeljebb 2 perces időtartamban felszólalhatnak. A napirend előtti hozzászólási szándékot a témakör megjelölésével az ülés meghirdetett kezdési időpontja előtt legalább 10 perccel be kell jelenteni a polgármesternek. Amennyiben a polgármester az adott ügyet nem tartja rendkívülinek, a hozzászólás lehetőségét elutasíthatja. Ebben az esetben a képviselő a napirendek tárgyalása után megteheti hozzászólását.

(2) Az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, a napirenden nem szereplő halaszthatatlan és rendkívüli ügyben a napirendek megtárgyalását követően bármely képviselő felszólalhat.

(3) A napirend utáni felszólalások tárgyát annak tartalmára egyértelműen utaló módon a Képviselő-testület ülésének kezdetéig a polgármesternél írásban kell benyújtani.

(4) A polgármester, az alpolgármester, a bizottsági elnökök és a tanácsnokok, valamint a jegyző a napirend utáni felszólaláshoz két-két percben észrevételt tehetnek. Egyebekben vitának és szavazásnak helye nincs.

A Képviselő-testület tanácskozási rendje

24.§ (1) A Képviselő-testületet a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti, akinek a munkáját a jegyző segíti.

(2) Az ülést a polgármester nyitja meg, megállapítja a jelen lévő képviselők számát, az ülés határozatképességét.

(3) A polgármester megadja, illetve megvonja a szót, szükség esetén összefoglalja az elhangzottakat. Ügyrendi hozzászólásra jelentkezés esetén soron kívül megadja a szót, ügyel a felszólalásokra rendelkezésre álló időtartamok betartására, időtúllépés esetén megvonja a szót, 30 percnél hosszabb időtartamú vita esetén indítványozhatja a vita lezárását. Figyelmezteti a hozzászólót, ha eltér a tárgytól, ennek eredménytelensége esetén megvonja a szót. Biztosítja az ülés zavartalan menetét. Javaslatot tehet az ülés elnapolására a következő ülés időpontjának egyidejű megjelölésével, berekeszti az ülést.

(4) A Képviselő-testület ülésén részt vevő képviselők, illetve minden jelen lévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

25.§ (1) A polgármester gondoskodik a Képviselő-testület ülése rendjének fenntartásáról.

(2) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a polgármester:

a) a tárgytól eltérő, illetve e rendelet eljárási szabályait megsértő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő esetben megvonja tőle a szót,

b) rendre utasítja azt a képviselőt, aki a Képviselő-testület tekintélyét sértő kifejezést        használ,

c) rendzavarás esetén figyelmezteti a rendbontót.

(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett - e rendeletben szabályozott - intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

(4) A napirendi pont tárgyalásának elnapolására napirendi pontonként - az e bekezdés második mondatában foglaltak kivételével - egyetlen alkalommal lehet javaslatot tenni. További egy alkalommal az előterjesztő jogosult ilyen javaslat beterjesztésére. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz és annak elfogadását követően a polgármester javaslatára meghatározza a napirend tárgyalásának új időpontját is.

(5) A tárgyalásba vett előterjesztés napirendről való levételére napirendi pontonként - az e bekezdés második mondatában foglaltak kivételével - egyetlen alkalommal lehet javaslatot tenni. További egy alkalommal az előterjesztő jogosult ilyen javaslat beterjesztésére. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül szavaz.

(6) A polgármester indokolt esetben szünetet rendelhet el. A szünet elrendelésével egyidejűleg meghatározza az ülés folytatásának időpontját. A képviselőcsoport vezetőjének kérésére a polgármester a képviselőcsoport álláspontjának kialakítása érdekében rövid szünetet rendel el, a képviselőcsoport vezetője által kért időtartamra, de legfeljebb 20 percre és ülésnaponként legfeljebb egy alkalommal.

26.§ (1) A Képviselő-testület nyilvános ülésén megjelenő vendégek és látogatók a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet.

(2) A megjelent vendégeket és látogatókat a tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja.

(3) Ismétlődő rendzavarás esetén a polgármester az érintetteket a terem elhagyására kötelezheti.

Vitavezetési szabályok

27.§ (1) A polgármester minden napirendi pont felett külön-külön nyit vitát. Nem nyithat vitát -kivéve a képviselő-testület bármely tagja kérésére- a tájékoztató jellegű napirendek esetében.

(2) A Képviselő-testület ülésén napirendenként elsőként az adott napirendi pont előadóját szóbeli kiegészítés, a vita lezárását követően a zárszó joga is megilleti.

(3) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek legfeljebb 1 perc időtartamban, napirendenként legfeljebb 3 alkalommal. A kérdésre adott válasz elfogadásáról a kérdést feltevőt nyilatkoztatni kell.

(4) A képviselő-testület esetenként és vita nélkül dönt arról, hogy az ülésen megjelent polgároknak ad-e hozzászólási jogot legfeljebb 3 percben.

(5) Az írásbeli előterjesztés szóbeli kiegészítésének, valamint a szóbeli előterjesztés ideje maximum 3 perc. Ez alól kivételt képeznek az Mötv. 42.§-a szerint a Képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható ügyek előterjesztéseinek szóbeli kiegészítései, amelyek 15 percben mondhatók el. Az ülés során a képviselő, ha nem ő az előterjesztő, – a kérdések, az ügyrendi hozzászólások, a személyes megjegyzés és a módosító javaslatok  megfogalmazása kivételével – legfeljebb három esetben szólhat hozzá egy napirendi ponthoz, a felszólalásai 3 percnél hosszabbak nem lehetnek. A tanácskozási joggal meghívott más személyek – az előterjesztő és a jegyző kivételével – legfeljebb két esetben szólhatnak hozzá összesen 3 percben.

(6) A vita lezárására, a hozzászólások számának, időtartamának korlátozására, illetve megváltoztatására bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet, amelyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

28.§ (1) Az előterjesztő a hozzászólásokra, továbbá a jegyző, amennyiben az adott javaslat törvényességét illetően észrevétele van, bármikor szót kérhet.

(2) A tanácskozás rendjét érintő ügyrendi kérdésben bármely képviselőt és a jegyzőt soron kívül megilleti a hozzászólás joga.

(3) A képviselőcsoportok vezetői legfeljebb 5 perc időkeretben a képviselőcsoport nevében az adott napirendnél véleményt nyilváníthatnak, ezen esetben a képviselőcsoport tagjai további véleményt már nem fogalmazhatnak meg.       

(4) Személyes megjegyzést tehet legfeljebb 2 perces időtartamban a napirendi pont vitájának lezárásáig a képviselő vagy képviselőcsoport vezetője, aki a vita során az őt vagy a képviselőcsoportot ért – megítélése szerint méltatlan - megjegyzésre kíván reagálni, illetve aki álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértést szeretne tisztázni.

(5) Az előterjesztőt a vita végén megilleti a zárszó joga, amelynek keretében válaszol a vitában elhangzottakra, így a módosító, kiegészítő javaslatokkal kapcsolatban is ismertetheti álláspontját. A zárszó nem haladhatja meg a szóbeli kiegészítésre adott időtartamot. A képviselő-testület vita nélkül szavazhat arról, hogy a zárszóra 3 percben viszontválaszt engedélyezzen az arra jogosultnak.

(6) Szavazás előtt bármely képviselő indítványára szünetet kell tartani.

29.§ (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő döntési javaslatokat és a vitában elhangzott módosító javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy a vita lezárása után először az előterjesztésnek megfelelő logikai sorrendben a módosító javaslatokról -ideértve a kiegészítő, valamint alternatív javaslatot is-, majd az előterjesztésben szereplő eredeti döntési javaslatról dönt a testület a 33.§-ban foglaltak szerint.

(2) A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a képviselő-testület döntését.

A vita lezárása

30.§ Ha a napirendhez több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja. A vita lezárását a képviselő legfeljebb egy-egy alkalommal javasolhatja, a kérdésben a Képviselő-testület vita és felszólalás nélkül határoz.

A döntéshozatal szabályai

31.§ A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét abban az esetben, ha őt, vagy hozzátartozóját az ügy érinti. Ebben az esetben a képviselő a döntéshozatalból kizárható. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelen- lévőnek kell tekinteni.

32.§ (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több mint a fele jelen van.

(2) Az ülés megnyitásakor a polgármester számszerűen állapítja meg a határozatképességet. Az ülés során a polgármester a határozatképességet folyamatosan figyelemmel kíséri.

(3) Ha az ülés megnyitásakor a polgármester határozatképtelenséget állapít meg, az ülést elnapolja; ha az ülés folyamán bármikor, illetve a szünet után a polgármester határozatképtelenséget állapít meg, akkor – amennyiben a határozatképesség rövid idő alatt ismét biztosítható – tárgyalási szünetet rendel el legfeljebb 30 perces időtartamra. A tárgyalási szünet után az ülés tovább folytatható, ha a határozatképesség helyreáll. Ha a határozatképesség rövid időn belül nem biztosítható, a polgármester az ülést bezárja vagy elnapolja. Határozatképtelenség esetén az ülést ugyanazon napirend tárgyalására 8 napon belüli időpontra ismét össze kell hívni, ismételt határozatképtelenség esetén is ugyanígy kell eljárni.

(4) A javaslat elfogadásához – kivéve a minősített többséggel meghozandó döntéseket – a jelenlévő települési képviselők több mint felének az igen szavazata szükséges. A szavazás során a tartózkodás „nem” szavazatnak számít.

(5) Minősített többség szükséges az e rendelet 3. mellékletében meghatározott kérdések szabályozásához.

A szavazás módja

33.§ (1) Szavazni személyesen lehet. Személyesen úgy történik a szavazás, hogy az ülés helyszínén jelen lévő képviselő a szavazatszámláló gép alkalmazásával tartott szavazás esetén a rendelkezésére bocsátott szavazógépet saját maga működteti, kézfelemeléssel tartott szavazás esetén a kezét felemeli, titkos szavazás esetén a szavazólapot saját kezűleg kitölti, név szerinti szavazás esetén saját maga nyilatkozik.

(2) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet, a nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(3) A döntési javaslat egyes alternatíváiról az előterjesztésben meghatározott sorrendben, egyenként kell szavazni az a) és b) pontban foglaltak figyelembe vételével:

a) Ha a döntési javaslat bizonyos alternatíváihoz módosító javaslatot nyújtottak be, akkor

aa) először az ab) pontban foglalt esetet kivéve a módosító javaslatról, - több módosító javaslat esetében a polgármester által meghatározott sorrendben - kell szavazni, majd az egyes alternatívákról. A módosító javaslat elfogadásához olyan szavazati arány szükséges, amilyen szavazati arány az eredeti javaslat elfogadásához kell.

ab) a módosító javaslat előterjesztő általi –szóbeli nyilatkozattal történő - befogadása esetén, a módosító javaslat elfogadásáról külön szavazni nem kell.

b) Ha a döntési javaslat egymást kizáró változatokat tartalmaz, az előterjesztő által támogatott változatot, ennek hiányában a döntési javaslatot az előterjesztés szerinti sorrendben kell szavazásra bocsátani. Ha az egymást kizáró döntési javaslatok közül az egyiket a képviselő-testület elfogadta, az utána következőkről már nem szavaz.

 (4) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.

Nyílt szavazás

34.§ (1) A nyílt szavazás a polgármester által kihirdetett, illetve elrendelt döntés szerint szavazatszámláló gép alkalmazásával, vagy annak alkalmazhatóságának hiányában kézfelemeléssel, vagy név szerint történik. Szavazatszámláló gép esetén a szavazás az igen, vagy nem, vagy tartózkodás gomb használatával történik. Kézfelemeléssel történő szavazásnál először az igen, majd a nem, ezt követően a tartózkodásra vonatkozó polgármesteri kérdésre adandó válaszként kézfelemeléssel történik.

(2) Ha a szavazás kézfelemeléssel történt, a polgármester köteles a szavazatokat megszámláltatni. A szavazatok megszámlálásáról a jegyző – a hivatal köztisztviselőinek bevonásával – gondoskodik. Kétség esetén a szavazást kézfelemeléssel meg kell ismételni.

(3) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a döntési javaslat  mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.

35.§ (1) Bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a Képviselő- testület vita nélkül, minősített szótöbbséggel dönt. Név szerinti szavazással dönt a képviselő-testület a következő ügyekben:

   a) éves költségvetés és zárszámadás elfogadásakor,

   b) helyi adó tárgyában rendeletalkotáshoz,

   c) eseti döntés alapján,

   d) közbeszerzési eljárást lezáró döntésnél.

(2) A név szerinti szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával az igen, vagy nem, vagy tartózkodást jelző gomb használatával történik, amelyet követően a polgármester ismerteti a szavazó képviselők nevét, szavazatuk tartalmát (igen, nem, tartózkodás) és megállapítja a szavazás eredményét. A szavazatszámláló gép alkalmazhatóságának hiányában a jegyző egyenként olvassa a települési képviselők nevét, akik a nevük felolvasásakor „igen”-nel, „nem”-mel, vagy „tartózkodom”-mal szavaznak.

(3) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha jogszabály titkos szavazást ír elő.

(4) Ha jogszabály kötelezővé teszi, a név szerinti szavazást el kell rendelni.

Titkos szavazás

36. § (1) Titkos szavazás tartható az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontban foglalt ügyekben.

         (2) A titkos szavazást a Képviselő-testület Ügyrendi Bizottsága bonyolítja le.

(3) A titkos szavazás szavazólapon történik. A szavazólapnak tartalmaznia kell az eldöntendő kérdés(eke)t és arra adható „igen”, „nem” és „tartózkodom” válaszlehetőségek jelölésére szolgáló kört vagy négyzetet. Többes jelöléssel járó személyi ügyben tartandó titkos szavazás esetén a szavazólapon egymás alatt ABC sorrendben kell feltüntetni a jelöltek nevét és mellette a háromféle válaszlehetőséget.

37. § (1) Érvényesen szavazni úgy lehet, hogy a szavazólapon szereplő jelölt neve mellett lévő  körbe vagy négyzetbe kell elhelyezni az X vagy + jelet az igen, a nem, vagy a tartózkodom kérdésnél.

(2) Érvénytelen az a szavazólap, amely

    a) nincs ellátva a hivatalos bélyegzőlenyomattal,

    b) jogszabályban vagy a Képviselő-testület döntésében meghatározottnál több szavazatot tartalmaz.

(3) Érvénytelen az a szavazat, amelyet

   a) a (2) bekezdés szerint érvénytelen szavazólapon adtak le.

   b) nem az (1) bekezdés szerint adtak le.

(4) Ha a szavazólapon feltüntetett név helyett másik nevet írtak be, vagy a jelölt nevét kihúzták, vagy bármilyen szöveget ráírnak, azt figyelmen kívül kell hagyni, ez a szavazat érvényességét nem érinti.

38.§ (1) A titkos szavazás során felmerülő minden kérdésben az Ügyrendi Bizottság döntést hoz. A szavazólapok, valamint a szavazatok érvényességéről/érvénytelenségéről, a titkos szavazás eredményéről jegyzőkönyvet állít ki.

(2) A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a Polgármesteri Hivatal biztosítja.

(3) Az Ügyrendi Bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(4) A bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

   a) a szavazás helyét és napját,

   b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét,

   c) a szavazás során felmerült körülményeket,

   d) a szavazás során tett megállapításokat és a hozott határozatokat,

   e) a szavazás eredményét.

(5) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a bizottság tagjai és a jegyzőkönyv vezetője írják alá.

(6) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a Képviselő-testületnek jelentést tesz. A Képviselő-testület e jelentés alapján alakszerű határozatot hoz.

A Képviselő-testület döntései

39.§ (1) A Képviselő-testület döntései:

   a) önkormányzati rendeletek és

   b) Képviselő-testületi határozatok.

(2) A Képviselő-testület rendelettervezeteinek előterjesztési rendjére az előterjesztések rendjéről szóló 2. mellékletet kell alkalmazni.

(3) Abban az esetben, ha a döntéstervezetet /rendelet-tervezet, határozati javaslat/ a képviselő-testület nem fogadta el, úgy a polgármester, vagy az előterjesztő indokolt javaslatára a képviselő-testület határozhat a vita folytatásáról és arról, hogy az ügyben legfeljebb hány alkalommal lehet szavazni.

A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

40. § (1) A Képviselő-testület üléséről az arról készült hangfelvétel alapján jegyzőkönyvet kell készíteni.

 (2) A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) az ülés helyét, időpontját;

b) a megjelent képviselők nevét;

c) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők, meghívottak nevét, megjelenésük tényét;

d) javasolt, a tárgyalt és az elfogadott napirendet, valamint az előterjesztéseket

e) napirendi pontonként az előadó és a felszólaló nevét, részvételének jogcímét, továbbá a tanácskozás lényegét;

f) szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;

g) a döntéshozatalban résztvevők számát, a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;

h) szavazás számszerű eredményét és a döntés szövegét, továbbá külön indítványra a kisebbségi véleményt;

i) a polgármester esetleges intézkedéseit;

j) a jegyző esetleges törvényességi észrevételeit;

k) az interpellációt;

l) a Képviselő-testület ülésén történt –az a)-k) pontokon kívüli - fontosabb eseményeket;

m) az ülés bezárásának, elnapolásának idejét.

(3) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvét, annak mellékleteit és az arról készült hangfelvételt az egységes irattári terv és a mindenkor hatályos miniszter rendelkezései szerint kell megőrizni.

(4) A képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetve a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

A jegyzőkönyv elkészítése

41.§ (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.

(3) A jegyzőkönyv eredeti és másolati példányához a jegyző mellékeli a meghívót, az írásos előterjesztéseket, az elfogadott rendeletet, a jelenléti ívet, a képviselői interpellációt és a válasz másolatát.

(4) A jegyző a jegyzőkönyveket a mellékletekkel együtt évente bekötteti, valamint gondoskodik hardver eszközön történő tárolásáról.

(5) A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Nógrád Megyei Kormányhivatalnak. A jegyző köteles továbbá megküldeni -  elektronikus úton – az ülést követő 15 napon belül a bizottságok elnökeinek a nyilvános ülésekről készült jegyzőkönyvnek – mellékletek nélkül – azt a részét, amelyre igényt tartanak.

(6) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

A képviselő-testület döntéseinek végrehajtása, 

a jegyzőkönyvbe való betekintés szabályai

42. § (1) A testületi ülés jegyzőkönyveinek aláírását követő 2 napon belül a jegyző – a hivatal útján – megküldi a végrehajtásáért felelősöknek a testületi határozat hiteles szövegét, a képviselő-testületi ülésen hozott határozatokat egy héten belül megjelenteti a Polgármesteri Hivatal honlapján.

(2) A testületi határozat végrehajtásáról a végrehajtást követő testületi ülésen kell beszámolni.

(3) A testületi határozatokról a jegyző a hivatal útján nyilvántartást vezet úgy, hogy abból a végrehajtás ellenőrizhető legyen.

(4) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvébe a Polgármesteri Hivatalban, munkaidőben, vagy a Polgármesteri Hivatal honlapján. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A képviselő-testület a hivatal hirdetőtábláján és a képviselők útján tájékoztatja a polgárokat a testületi dokumentumok megtekintésének lehetőségéről.

(5) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek az előterjesztésekbe. Ha az előterjesztő az Mötv. 46.§ (2) bekezdésére tekintettel zárt ülés tartásának törvényes lehetőségére figyelmeztet, akkor az előterjesztés megismerésére jogosultak illetékteleneknek nem adhatnak felvilágosítást az előterjesztés tartalmáról, számukra azokat nem továbbíthatják, annak megismerését nem tehetik lehetővé. E szabályokat az előterjesztés tárgyalása és a döntés meghozatala után is megfelelően alkalmazni kell, kivéve, ha az érintett a nyilvános tárgyaláshoz hozzájárult.

(6)

III. FEJEZET

A KÖZMEGHALLGATÁS ÉS A LAKOSSÁGI FÓRUMOK RENDJE

Közmeghallgatás, lakossági fórum (várospolitikai fórum, városrészi tanácskozás)

43.§ (1) A Képviselő-testület évente előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület közmeghallgatást tart döntés előtt a következő ügyekben:

   a) éves költségvetés

   b) településrendezési terv jóváhagyása

   c) a féléves üléstervében meghatározott ügyekben.

(3) A közmeghallgatás időpontját a Képviselő-testületi ülés meghívójával egy időben közzé kell tenni.

(4) A közmeghallgatás során az állampolgárok legfeljebb három alkalommal szólalhatnak fel, az első alkalommal 3 perces, a másik két alkalommal pedig 2-2 perces időtartamban. Erről előzetesen a polgármester adjon tájékoztatást a közmeghallgatás résztvevőinek.

(5) A közmeghallgatáson elhangzott közérdekű kérdéseket, javaslatokat, amennyiben a javaslat nem tartozik az önkormányzat feladat- és hatáskörébe, azt a polgármester az illetékes szervnek 5 munkanapon belül továbbítja. Az áttételről a javaslattevőt írásban tájékoztatni kell.

44.§ (1) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell.

(2) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg, illetőleg nem dönthető el, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a Képviselő-testület illetékes bizottságának, illetve a tanácsnoknak meg kell vizsgálnia.

(3) A kérdést az illetékes bizottság, illetve a tanácsnok 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a Képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni kell.

(4) A kivizsgált közérdekű javaslatot az illetékes bizottság, illetve a tanácsnok – véleményével együtt – köteles a soron következő Képviselő-testület elé terjeszteni. A javaslatról a Képviselő-testület szavaz. A Képviselő-testület döntéséről a javaslattevőt 8 napon belül tájékoztatni kell.

(5) A közmeghallgatás összehívására, a meghívottak körére a Képviselő-testület ülésére vonatkozó általános szabályok az irányadóak azzal, hogy a meghívottak köre bővíthető.

45. § (1) A polgármester vagy a Képviselő-testület előre meghatározott közérdekű kérdésben, illetőleg a jelentősebb döntések előkészítésére a választópolgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, véleményének kikérése céljából lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A polgárok tájékoztatása érdekében várospolitikai fórumot vagy városrészi tanácskozást kell szervezni.

(3) A lakossági fórum meghirdetésére, lebonyolítására, valamint a meghívottak körére a közmeghallgatás szabályai alkalmazandók.

(4) A lakossági fórumok, a közmeghallgatás helyét és idejét, a szervezés módszereit a féléves üléstervben kell meghatározni.

IV. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TAGJAI

A képviselők jogállása

46. § (1) A képviselő jogait és kötelezettségeit az Mötv., valamint e rendelet határozza meg.

(2) Az önkormányzati képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit.

A képviselő jogai

47.§ (1) A képviselő jogai az Mötv. 32. § (2) bek. a)-h) pontjaiban meghatározottakon túl a  

        következők:

   a) részt vehet a Képviselő-testület döntésének előkészítésében, végrehajtásában, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében;

   b) a Polgármesteri Hivataltól igényelheti a munkájához szükséges tájékoztatást, iratbetekintést, valamint ügyviteli közreműködést és tájékoztatást kérhet a város vagy        városrész gazdálkodási, közművelődési, egészségügyi, kommunális helyzetével         kapcsolatban rendelkezésre álló adatokról, tervekről;

   c) amennyiben azt tevékenységének ellátása indokolja, jogosult az önkormányzat és       szervei hivatalos irataiba betekinteni a titokmegőrzésre és adatvédelemre vonatkozó          jogszabályi előírások betartása mellett;

   d) közérdekű ügyben kezdeményezheti a Polgármesteri Hivatal intézkedését, melyre a    hivatal 15 napon belül köteles érdemi választ adni;

   e) a választókerület lakossága véleményének megismerése és tájékoztatása, egyes           társadalmi akciók megszervezése érdekében vagy a képviselő-testület határozata, illetőleg      a polgármester felkérése alapján összehívhatja választóinak gyűlését.

(2) A települési képviselőt és a helyi roma nemzetiségi önkormányzat elnökét – a fejezet további részében együtt: képviselő – a polgármester, az alpolgármester és a jegyző, illetőleg a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői, valamint az önkormányzati intézmények vezetői és dolgozói munkaidő alatt soron kívül fogadni kötelesek.

A képviselő kötelezettségei

48. § (1) A képviselő köteles az Mötv. 32. § (2) bekezdés. i)-k) pontjaiban, a 38. § (4)                                                                 

          bekezdésében és a 39.§ (1) bekezdésében meghatározottakon túl:

   a) tevékenységét esküjének megfelelően végezni;

   b) írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha a Képviselő-testület vagy a bizottság   ülésén való részvételben akadályoztatva van;

   c) a tudomására jutott minősített adatot, személyes és különleges adatot – a vonatkozó    jogszabályi előírások szerint – megőrizni;

   d) képviselői megbízatásához méltó, a képviselő-testület és annak szervei tekintélyét és hitelét óvó magatartást tanúsítani;

   e) a polgármesternek (bizottság elnökének) jelezni adott ügyben felmerülő bármilyen      jellegű személyes érintettségét. Személyes érintettségre vonatkozó bejelentési        kötelezettség elmulasztása esetén a képviselő tiszteletdíjának 25 %-a vonható meg         esetenként.

(1a) Az a képviselő, aki a Mötv. 38.§ (4) bekezdésében foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, kötelezettsége teljesítéséig nem jogosult havi tiszteletdíjra.

(2) Az a képviselő, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a Képviselő-testület üléséről részben vagy egészben távol marad, és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távol lévőnek minősül.

A képviselő, bizottsági tag és elnök, tanácsnok díjazása

49.§ (1) Az önkormányzati képviselőt, bizottsági tagot és elnököt (ideértve a bizottság nem képviselő tagját is) és a tanácsnokot megválasztásának időpontjától megbízatása megszűnéséig – az Mötv. 35. § keretei között – tiszteletdíj illeti meg.

50.§(1) A tiszteletdíj mértékét a 3. számú függelék tartalmazza.

(2) Ezt követően a tiszteletdíj mértéke a költségvetési rendelet elfogadásával egyidejűleg

megállapítható.

(3) A tiszteletdíjat a tárgyhót követő hó 5-ig kell az érintett személy által megjelölt számlára átutalni. Amennyiben az esedékesség napja munkaszüneti nap, a teljesítés a következő munkanapon esedékes.

Távolmaradás, juttatás csökkentése

51.§ (1) Annak a képviselőnek, valamint bizottság tagjának /a továbbiakban értelemszerűen együtt: képviselő/ a tiszteletdíja mérsékelhető és megvonható, aki igazolatlanul hiányzik a képviselő-testületi vagy bizottsági ülésről:

  a) amennyiben a képviselő a képviselő-testület üléséről igazolatlanul távol maradt az 50.§. (1) bekezdés szerinti tiszteletdíjat 25 %- kal,

         b)amennyiben a képviselő, illetve bizottság tagja a bizottsági ülésről maradt távol 

         igazolatlanul, az 50 .§. (2) bekezdés szerinti tiszteletdíjat 25 %-kal lehet csökkenteni, illetve természetbeni juttatásukat megvonni, maximum 12 havi időtartamra.

         (2) Igazolatlannak minősül a távolmaradás, ha a képviselő a képviselő-testületi ülésről távolmaradását a Szervezési Osztálynak, a bizottsági ülésről való távolmaradását pedig a Hivatal illetékes osztálya vezetőjének való előzetes írásbeli bejelentésben alapos okkal nem menti ki. Alapos oknak minősül különösen a betegség, külföldi kiküldetés, közeli hozzátartozó halála, elháríthatatlan közlekedési akadály, külföldön tartózkodás, igazolt munkahelyi elfoglaltság.

(3) Nem minősül igazolatlannak a távolmaradás, ha az előzetes bejelentés elháríthatatlan

akadályba ütközött, s a képviselő a távolmaradás okát az ülés napjától számított 3 napon belül bejelenti. Nem minősül igazolatlan távolmaradásnak továbbá, ha a képviselő másik bizottság ülésén tagként vesz részt.

(4) Az elmulasztott ülés napjától számított 15 napon túl igazolást nem lehet előterjeszteni.

52.§ (1) A képviselőknek a képviselő-testületi ülésről való távolmaradásáról az Igazgatási, Szociális és Szervezési Osztály  a bizottság tagjainak a bizottság üléséről való távolmaradásáról a Hivatal illetékes osztályának vezetője – annak jellegét is feltüntetve – nyilvántartást vezet.

(2)A távolmaradás elfogadásáról, vagy elutasításáról, illetve a tiszteletdíj csökkentéséről, illetve megvonásáról a képviselő-testület, illetve az érintett bizottság dönt. Erről a képviselőt és a Pénzügyi Osztályt – legkésőbb a kifizetés esedékességének napját 5 nappal megelőzően értesíti. Amennyiben ez időben nem volna lehetséges, úgy a következő havi esedékes tiszteletdíj összegéből kerül levonásra a mérséklés, illetve a megvonás összege.

53.§. (1) A képviselő köteles a 7. §. (2) bekezdésében írtak szerint  bejelenteni, ha bármely okból 30 napon keresztül vagy azt meghaladóan a funkciójából eredő kötelezettségének nem tud eleget tenni. Részére ezen időtartamra, betegség kivételével tiszteletdíj nem adható.

(2) Amennyiben a képviselő az (1) bekezdésben szereplő bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy nem tud eleget tenni, de nyilvánvalóan feladatai ellátásában akadályoztatva    van, úgy a képviselői és tanácsnoki tiszteletdíj tekintetében az Ügyrendi Bizottság, míg  bizottság elnöke tagja tiszteletdíja tekintetében az illetékes bizottság intézkedése alapján a tiszteletdíj nem fizethető, mert az (1) bekezdés értelemszerű alkalmazásával tiszteletdíj nem illeti meg.

(3) A bizottság elnöke minden év utolsó képviselő-testületi ülésének napjáig köteles írásban bejelenteni a polgármesternek amennyiben a bizottság tagja az adott évben megtartott bizottsági ülések több mint feléről maradt távol. A polgármester javaslatot           tehet a képviselő-testületnek új bizottsági tag személyére.

54.§. (1) A képviselő, a bizottsági elnök, a bizottság tagja és a tanácsnok, ideértve a társadalmi megbízatású alpolgármestert is, a tiszteletdíjról lemondhat, vagy tiszteletdíja közterhekkel csökkentett összegét önkormányzati intézmény, civil szervezet részére, működésének segítésére, vagy közérdekű célra felajánlhatja. A felajánlásról szóló nyilatkozatot a  polgármesterhez kell írásban benyújtani.

 (2) Az (1) bekezdésben meghatározott felajánlásról szóló nyilatkozatnak tartalmaznia kell,

          a) a tiszteletdíj teljes összegének, vagy meghatározott hányadának megjelölését,

          b) egy alkalomra, határozott időtartamra vagy visszavonásig érvényes,

          c) a kedvezményezett megnevezését, számlaszámát.

V. FEJEZET

 A KÉPVISELŐCSOPORT

55.§  (1) A képviselő-testületi tagok tevékenységük összehangolására képviselőcsoportot hozhatnak létre.

(2) Képviselőcsoportot legalább 3 képviselő alakíthat. A képviselő egyidejűleg csak egy képviselőcsoportnak lehet a tagja.

(3) A képviselőcsoport a tagjai sorából vezetőt választ. A képviselőcsoport nevében a csoport vezetője jogosult eljárni. A képviselőcsoport vezetőjének akadályoztatása esetén a helyettese, vagy az általa megbízott személy mindazon jogokat gyakorolja, amelyek a képviselőcsoport vezetőjét megilletik.

(4) A képviselőcsoport megalakulásának bejelentésére az eskütételt követően bármikor sor kerülhet. A képviselőcsoport megalakulását a változásokat, illetve a csoport megszűnését a polgármesterhez kell bejelenteni.

(5) A képviselőcsoport megalakulására vonatkozó bejelentésnek tartalmaznia kell a képviselőcsoport elnevezését, a csoport vezetőjének (és helyettesének) nevét, valamint a képviselőcsoport névsorát.

56.§ (1) A képviselőcsoport vezetője a képviselő-testület ülésén az adott napirendnél a csoport nevében legfeljebb 5 percben véleményt nyilváníthat, illetve a képviselőcsoport nevében személyes megjegyzést tehet.

(2) A képviselőcsoport nevében vezetője előterjesztésre jogosult.

(3) A polgármester vagy bármely képviselőcsoport vezetőjének indítványára a téma megjelölésével a képviselőcsoport vezetők részére egyeztető megbeszélést kell tartani.

VI. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

57.§ (1) A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére állandó bizottságokat, valamint ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

        (2) A képviselő-testület

   a) Ügyrendi Bizottságot – 3 fő /2 képviselő, 1 nem képviselő/

   b) Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottságot -  7 fő /4 képviselő, 3 nem képviselő/

   c) Intézményirányítási és Szociális Bizottságot -  5 fő /3 képviselő, 2 nem képviselő/

   választ.

         (3) A Bizottságok tagjainak névsorát, lakcímét az 1. függelék tartalmazza.

(4) A Bizottságok feladatkörét, azokat a hatásköröket, amelyeket a képviselő-testület a bizottságra ruház, a 4. melléklet tartalmazza. Az Intézményirányítási és Szociális Bizottságnak a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvényből (a továbbiakban: Sztv.) eredően átruházott hatáskörben ellátott feladatait a képviselő-testület külön rendelete szabályozza.

(5) A Bizottság az átruházott hatáskör gyakorlásáról évente egy alkalommal beszámol a képviselő-testületnek.

(6) A bizottságok belső működésük szabályait a jogszabályok és e rendelet keretei között maguk határozzák meg.

Állandó bizottság

58.§ (1) Az állandó bizottság feladata, hogy folyamatosan segítse a Képviselő-testület tevékenységét, illetve munkájának eredményességét.

Az egyes bizottságok feladatkörébe tartozó ügyekben képviselő-testületi döntés előtt az illetékes bizottság állásfoglalását ki kell kérni. Ezt teljesítettnek kell tekinteni akkor is, ha az érintett bizottság ülése határozatképtelen volt, kivétel a Pénzügyi Bizottság azon állásfoglalását, amelyet a költségvetés megállapítására és módosítására vonatkozó előterjesztésről, valamint a költségvetés éves végrehajtásáról szóló beszámolóról kell kérni határozatképtelen bizottsági ülést követően újabb bizottsági ülésen.

(2) A Képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok különböző létszámúak, összetételűek lehetnek. Saját szervezeti és működési szabályzatuk lehet.

59.§ (1) Az állandó bizottság általános feladatai:

   a) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;

   b) a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal a   feladatkörébe tartozó ügyekben, beleértve a Képviselő-testületi előterjesztések      véleményezését is;

   c) előkészíti az üléstervben meghatározott előterjesztéseket;

   d) közreműködik a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok    előkészítésében;

   e) feladatkörében ellenőrzi a Polgármesteri Hivatalnak a képviselő-testület döntéseinek az    előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját;

   f) javaslatot tesz a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő    személyi kérdésekben.

(2) A bizottság elnökét, tagjait a Képviselő-testület választja meg. Az állandó bizottságokat, azok részletes feladat- és hatásköreit, a bizottságokra átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület a bizottságokra átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.

(4) A Képviselő-testület a bizottságra átruházott hatáskörét minősített szótöbbséggel hozott döntésével esetileg magához vonhatja.

Ideiglenes bizottság

60.§ (1) A Képviselő-testület indokolt esetben, általa meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot is létrehozhat. A bizottság részletes feladatait a Képviselő-testület határozza meg.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a Képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(3) Az ideiglenes bizottság feladata különösen:

a) esetenként jelentkező feladatok végrehajtásának előkészítése;

   b) egyes Képviselő-testületi rendeletek vagy döntések előkészítése, végrehajtásának

   ellenőrzése;

   c) vizsgálatok, ellenőrzések lefolytatása.

A bizottságok szervezete és működési rendje

61.§ (1) A bizottság elnökét és tagjainak több, mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A bizottság képviselő, illetve nem képviselő tagjai bizottsági munka tekintetében egyenlőek. A bizottság nem képviselő tagjainak jogai csak abban a bizottságban azonosak a képviselő bizottsági tagok jogaival, amely bizottságnak tagjai.

(2) A bizottság tagjaira bármelyik képviselő javaslatot tehet.

(3) Bármelyik képviselő javaslatot tehet a Képviselő-testületnek a bizottságok elnöke és tagjai személyének megváltoztatására.

(4) A bizottsági tisztség, tagság megszűnik

   a) a Képviselő-testület megbízatásának lejártával, illetve a képviselői megbízatás    megszűnésével,

   b) felmentéssel,

   c) lemondással,

   d) a bizottsági tag halálával.

A bizottság ülései

62.§ (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

(2) Az elnök akadályoztatása esetén a feladatokat az elnök által kijelölt képviselő bizottsági tag, ennek hiányában a legidősebb települési képviselő látja el.

(3) Az elnök köteles a határozatban, indítványban megjelölt határidőn belülre összehívni a bizottságot a megjelölt témakör tárgyalására:

   a) a Képviselő-testület határozatára,

   b) a polgármester indítványára,

   c) a bizottsági tagok legalább negyedének indítványára.

(4) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett napirend tárgyának és előadójának, valamint a tervezett napirend tárgyalásához tanácskozási joggal külön meghívottaknak a megjelölését is.

(5) A bizottság ülésére az írásos anyagok megküldésével egyidejűleg meg kell hívni a polgármestert, a jegyzőt és akit még a napirend érint.

Az előterjesztések rendje

63.§  (1) A bizottság elé előterjesztést tehetnek a 2. melléklet I/1. pontjában felsoroltak.

         (2) Indokolt esetben a bizottság a helyszínen is felvehet saját napirendjére előterjesztéseket.

(3) Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó kérdés megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni. A tárgyalásra az indítványozó képviselőt meg kell hívni.

(4) A képviselő javaslatát a bizottság a javaslat benyújtását követő 8 napon belül köteles megtárgyalni.

Az ülések nyilvánossága

64.§  (1) A bizottság ülései – a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – nyilvánosak.

         (2) A bizottság zárt ülést tart, illetve tarthat a 12. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben.

(3) A zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, valamint az adott bizottság nem képviselő tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vehet részt.

(4) A bizottsági ülésre meghívottak tekintetében megfelelően alkalmazandók a 9.§ (6) bekezdés rendelkezései.

A bizottság tanácskozási rendje

65.§ (1) Az ülést az ülés elnöke nyitja meg, megállapítja a jelen lévő bizottsági tagok számát, az ülés határozatképességét. A bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen a bizottsági tagok több, mint fele jelen van. Ha az ülés megnyitását követően az elnök megállapítja a határozatlanképtelenséget, az ülést elnapolja, ha az ülés folyamán bármikor, illetve szünet után az elnök határozatképtelenséget állapít meg, akkor az ülést bezárja vagy elnapolja.

(2) Az ülésen részt vevő bizottsági tagok, illetve minden jelenlévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(3) A bizottság ülésének napirendjére az elnök tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a bizottság állapítja meg.

(4) A bizottság a napirend kérdésében egyszerű szótöbbséggel szavaz. A napirend elfogadása után az előterjesztő az elfogadott napirendi ponthoz kötve van, annak visszavonására, a napirend változtatására csak a bizottság egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján van lehetőség.

(5) A napirendi pont tárgyalásának elnapolására napirendi pontonként – az e bekezdés második mondatában foglalt kivétellel – egyetlen alkalommal lehet javaslatot tenni. További egy alkalommal az előterjesztő jogosult ilyen javaslat beterjesztésére. A javaslatról a bizottság vita nélkül határoz, és annak elfogadását követően az elnök javaslatára meghatározza a napirend tárgyalásának új időpontját is.

(6) Az ülés elnöke szünetet rendelhet el. A szünet elrendelésével egyidejűleg meghatározza az ülés folytatásának időpontját.

65/A.§ (1) A bizottságok együttes ülést tartanak, ha a képviselő-testületi döntés előtt több  

bizottság feladatkörébe tartozik a napirendi kérdések megvitatása, az abban való állásfoglalás.

(2) Az együttes ülést a bizottsági elnököknek az ülés megnyitása előtt kialakított konszenzusos megállapodása alapján megjelölt bizottsági elnök vezeti.

(3) Az együttes ülést a (2) bekezdés szerint megjelölt elnök nyitja meg és ő tesz javaslatot az együttes ülés napirendjére.

(4) Az együttes ülésről egy közös jegyzőkönyv készül.

(5) A bizottságok együttes ülésének tanácskozási rendjére egyebekben a 65. §-ban foglaltakat megfelelően kell alkalmazni

Vitavezetés, felszólalások szabályai

66.§  (1) Az ülés elnöke a napirendi pontok felett – kivéve a tájékoztató jellegű napirendet – vitát nyit.

(2) A bizottság ülésén napirendenként elsőként az adott napirend előadóját illeti meg a szó. A napirend előadóját a vita lezárását követően a zárszó joga is megilleti. Bármelyik bizottsági tag napirendi pontonként a vitát megelőzően az előadóhoz a témához kapcsolódó kérdéseket intézhet. A kérdések elhangzása után – a vita megnyitása előtt – a napirendi pont előadója válaszol, melyhez a tanácskozási joggal nem rendelkező szakértő véleményét is igénybe veheti.

(3) A bizottság felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak. E kérdésben vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) Ügyrendi kérdésben bármelyik bizottsági tag soron kívül szót kérhet. Az ügyrendi javaslat felett a bizottság vita nélkül határoz. Ügyrendi javaslat a bizottsági ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

67.§ (1) A bizottsági tagok és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat az ülés elnökének jelzik. Felszólalásra a bizottsági tagoknak a jelentkezés sorrendjében, a tanácskozási joggal megjelenteknek az elnök az általa megállapított sorrendben adja meg a szót.

(2) A napirend előadója és törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában soron kívül felszólalhatnak több alkalommal is.

(3) Ha a napirendhez több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja. A vita lezárását bármelyik bizottsági tag javasolhatja, e kérdésben a bizottság felszólalás és vita nélkül határoz.

A szavazás módja

68.§ (1) Szavazni személyesen kell. A bizottság döntéseit nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás az elnök által elrendelt döntés szerint kézfelemeléssel vagy név szerint történik. Kézfelemeléssel tartott szavazás esetén a kezét felemeli, név szerinti szavazás esetén saját maga nyilatkozik. Kétség esetén a szavazást kézfelemeléssel meg kell ismételni.

(2) A szavazatok összeszámlálása után az elnök megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.

(3) Bármelyik bizottsági tag javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a bizottság vita nélkül, minősített szótöbbséggel dönt. Ha a jelen lévő bizottsági tagok legalább egyötöde írásban kéri, név szerinti szavazást kell tartani.

(4) Minősített szavazattöbbség szükséges az e rendelet 3. mellékletében meghatározott döntéshez.

Kizárás a bizottsági döntéshozatalból

69.§ (1) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, aki saját maga, vagy hozzátartozója révén az ügyben személyében, vagyoni tekintetben, vagy egyéb módon közvetlenül érintett.

(2) A fennálló kizárási okot a bizottság elnöke és tagja köteles bejelenteni, amelyről a bizottság dönt.

(3) A bizottság elnöke vagy tagja adott ügyben bejelentheti elfogultságát, ilyen esetben a vitában és a döntéshozatalban nem vehet részt.

A bizottság ülésének jegyzőkönyve

70.§  (1) A bizottság üléséről hangfelvétel alapján jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv tartalma megfelelően irányadó.

(3) Ha a bizottsági tag indokolással kéri, akkor felszólalását szó szerint kell a jegyzőkönyvbe felvenni.

(4) A bizottsági tag kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetve véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

(5) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

A jegyzőkönyvbe betekintés szabályai

71.§ A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a bizottság előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe.

A bizottsági döntés végrehajtásának felfüggesztése

72.§ A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a Képviselő-testület következő ülésén határoz.

VII. FEJEZET

NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATOK

73.§ (1) Ha a nemzetiségi önkormányzatok jogainak gyakorlásához az Önkormányzat döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat(ok) erre irányuló kezdeményezését a Képviselő-testület köteles a következő ülésén napirendre tűzni; ha a döntés a Képviselő-testület más szervének hatáskörébe tartozik, akkor az a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül köteles döntést hozni.

(2) A nemzetiségi önkormányzatok egyetértésével kell megalkotni a helyi önkormányzat olyan rendeletét, amely a helyi köznevelés, a helyi média, a helyi hagyományápolás és kultúra, valamint a kollektív nyelvhasználat körében a nemzetiségi lakosságot e minőségében érinti.

(3) A Polgármesteri Hivatal biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok testületi működésének feltételeit, és ellátja az ezzel kapcsolatos teendőket, így különösen a nemzetiségi önkormányzatok testületi működésének rendjéhez igazodó helyiséghasználatot, a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatokat, ideértve az ezzel járó költségek viselését is.

VIII. FEJEZET

TELEPÜLÉSRÉSZI ÖNKORMÁNYZATOK, TANÁCSNOKOK

74.§ (1) A képviselő-testület Mátrakeresztes, Hasznos városrészben az erre irányuló kérelem esetén településrészi önkormányzatot hozhat létre. A kérelem az önkormányzati képviselők általános választása évében és az azt követő évben, december 31-ig terjeszthető elő.

(2) A településrészi önkormányzat létrehozását a kezdeményezés évének január 1-jei állapota szerint Hasznos városrészben és Mátrakeresztes városrészben a városrészekben állandó lakóhellyel rendelkező választópolgárok 20-20%-a kezdeményezheti az (1) bekezdésben foglaltak alapján.

A kezdeményezésnek tartalmaznia kell a választópolgár nevét, anyja nevét, lakcímét, személyi azonosítóját, saját kezű aláírását.

(3) A településrészi önkormányzat vezetőjét a képviselő-testület a képviselők közül, 2 tagját bármely képviselő, vagy a településrészen választójoggal rendelkező választópolgár által írásban javasolt, a településrészen lakóhellyel rendelkező választópolgárok közül választja minősített többséggel.

Amennyiben települési képviselő nem vállalja a részönkormányzat vezetői tisztségét, úgy a képviselő-testület településrészi önkormányzatot nem hoz létre.

(4) A részönkormányzat elnevezése:

     Mátrakeresztesi Településrészi Önkormányzat

     Hasznosi Településrészi Önkormányzat.

(5) A településrészi önkormányzat nem jogi személy.

(6) A településrészi önkormányzat megbízatása a képviselő-testület megbízásáig tart.

(7) A településrészi önkormányzat vezetője évente egyszer köteles az általa vezetett testület munkájáról tájékoztatni a képviselő-testületet.

(8) A részönkormányzat feladat- és hatáskörét, működésének alapvető szabályait a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

(9) A részönkormányzatnak átadott anyagi eszközöket az éves költségvetés tartalmazza.

A tanácsnok

75.§  (1) A Képviselő-testület tagjai sorából meghatározott önkormányzati feladatkörök felügyeletének ellátására – a feladatkör egyidejű megjelölésével – tanácsnokokat választhat.

(2) A tanácsnok megválasztása határozott időre, vagy meghatározott feladat ellátására is szólhat.

(3) A képviselő-testület tagjai közül egy fő Civil és Sport Kapcsolatok Tanácsnokát, valamint egy fő Gazdasági Kapcsolatok Tanácsnokát választ.

         (4) A tanácsnokok feladatkörét a 4. melléklet tartalmazza.

(5) A tanácsnokok az általuk ellátott feladatokról évente  egyszer beszámolnak a képviselő-testületnek.

IX. FEJEZET

A POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ, ALJEGYZŐ

A polgármester

76.§ (1) A Képviselő-testület gyakorolja a polgármester tekintetében a munkáltatói jogokat, és állapítja meg a jogszabályok keretén belül az illetményét és költségtérítését.

(2) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(3) A Képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre ruházza. Ennek jegyzékét e rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(4) A Képviselő-testület a polgármesterre átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.

(5) A Képviselő-testület a polgármesterre átruházott hatáskörét minősített szótöbbséggel hozott döntésével esetileg magához vonhatja.

(6) Az Mötv. 68. § (2) bekezdése alapján a képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert – amennyiben a képviselő-testület határozatképtelenség, vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a következő ügyekben döntést hozhat:

    a) pályázat benyújtása az önkormányzat nevében

    b) pályázatokkal kapcsolatos nyilatkozatok megtétele,

    c) területszervezési eljárásokkal kapcsolatos  véleménynyilvánítás,

    d) hatósági cégeljárási ügyekben hiánypótlási felhívás teljesítése,

    e) közbeszerzési eljárás ajánlati felhívásának elfogadása,

    f) közbeszerzési eljárás eredményének megállapítása.

(7) A képviselő-testület az Mötv. 68. § (3) bekezdése alapján rendelkezik, hogy a polgármester a két ülés közötti időszakban felmerülő, halasztást nem tűrő önkormányzati ügyekre vonatkozó döntési jogköre a következő ügyekre terjed ki:

    a) döntés pályázat benyújtásáról,

    b) pályázati eljárásban hiánypótlás teljesítése, egyéb nyilatkozatok megtétele,

    c) költségvetési rendelet bevételeinek és kiadásainak előirányzatait – beleértve a tartalék      előirányzatot is – a költségvetési rendelet módosítások közötti időszakban legfeljebb egy alkalommal 5.000 E Ft-ot meg nem haladó mértékig módosítsa, az előirányzatok között átcsoportosítást hajtson végre,

    d) vis maior ügyben döntés a közbeszerzési törvény hatálya alá nem tartozó, de a beszerzés gazdaságosságának igazolása érdekén legalább 3 ajánlat bekérésének szükségessége esetén az ajánlatbekérésekről /pl. építési, felújítási, anyag- és eszközbeszerzési, tervezési, műszaki, ellenőrzési, szakértői/

(8) A polgármester a (6)-(7) bekezdés szerinti döntéséről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

A polgármester feladatai

77.§ (1) A polgármesternek a Képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

  a) segíti a képviselők munkáját,

  b) összehívja és vezeti a Képviselő-testület üléseit,

  c) képviseli az önkormányzatot,

  d) az önkormányzati rendeleteket, valamint a Képviselő-testület üléséről készült  jegyzőkönyvet a jegyzővel együtt aláírja.

(2) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő jogkörei:

   a) kötelező jelleggel indítványozhatja a bizottság összehívását;

   b) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit;

(3) A polgármester egyes egyéb jogkörei:

   a) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a Polgármesteri Hivatal       feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és    végrehajtásában;

   b) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági    jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja;

   c) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a Képviselő-testületnek a hivatal belső        szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének           meghatározására;

   d) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;

   e) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, és az önkormányzati   intézményvezetők tekintetében;

   f) meghatározza a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek azon körét, akik        kinevezéséhez, vezetői megbízásához, felmentéséhez, vezetői megbízásának            visszavonásához, jutalmazásához egyetértése szükséges.

(4) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a polgármester feladat- és hatáskörét a mindenkor hatályos jogszabályok állapítják meg.

Alpolgármester

78.§ (1) A Képviselő-testület – legalább 1 főt a saját tagjai közül – a polgármester javaslatára, titkos szavazással a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére alpolgármester(eke)t választ, és a választásakor dönt arról, hogy a tisztség foglalkoztatási jogviszonyban vagy társadalmi megbízatásban kerül betöltésre. A társadalmi megbízatású alpolgármester munkaideje heti 20 óra és havi egy szerdai fogadónap.

        (2) Az alpolgármester(ek) a polgármester irányításával látja(ák) el a feladatokat. Az alpolgármesterek közötti feladat- és munkamegosztást és a polgármester helyettesítése rendjét a polgármester állapítja meg.

(3) Az alpolgármester(ek) tevékenységéről(ükről) rendszeresen beszámol(nak) a       polgármesternek és minden év utolsó testületi ülésén a képviselő-testületnek.

(4) A nem képviselő alpolgármester jogállására az Mötv. 75. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.

A jegyző, aljegyző

79.§ (1) A polgármester – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.

        (2) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

        (3) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésében foglaltakon túl:

   a) előkészíti a Képviselő-testület, valamint a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket;

   b) ellátja a Képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével       kapcsolatos feladatokat;

   c) gondoskodik a Képviselő-testület ülése jegyzőkönyvének elkészítéséről, melyet a   polgármesterrel együtt aláír;

   d) a Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét az ülést követő 15 napon belül megküldi a Nógrád Megyei Kormányhivatalnak ;

   e) a Képviselő-testület ülésén az előterjesztés vitájában, a szavazás előtt bármely javaslatot érintően törvényességi észrevételt tehet.

   f) vezeti a Polgármesteri Hivatalt;

   g) ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben előírt államigazgatási feladatot,            hatósági jogkört;

   h) ellátja az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek pénzügyi,   gazdasági ellenőrzését;

   i) ellátja a Polgármesteri Hivatal mint költségvetési szerv operatív gazdálkodási feladatai    irányítását.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakon túlmenően a jegyző feladat- és hatáskörét a mindenkor hatályos jogszabályok állapítják meg.

(5) A polgármester a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – aljegyzőt nevezhet ki a hivatal köztisztviselői közül. Az aljegyző kapcsolt munkakörben látja el a jegyző helyettesítését és a jegyző által meghatározott feladatokat.

(6) A jegyző és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy akadályoztatásuk, távollétük esetén a jegyzői feladatokat a munkaköri leírásokban meghatározott helyettesítés rendje szerint a jegyző által kijelölt hivatali köztisztviselő látja el.

X. FEJEZET

A POLGÁRMESTERI HIVATAL

80.§  (1) A Képviselő-testület Pásztói Polgármesteri Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre.

(2) A hivatal feladatkörébe tartozik az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos teendők ellátása.

(3) A Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek, ügykezelőinek és fizikai alkalmazottainak köztisztviselői és munkajogviszonyára a Közszolgálati tisztviselőkről szóló és a Munka Törvénykönyvéről szóló törvényt és a végrehajtását szolgáló központi és helyi jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A Képviselő-testület a jegyző javaslatára benyújtott polgármesteri előterjesztés alapján meghatározza a hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint az ügyfélfogadás rendjét, melyet a 8. melléklet tartalmaz. A Polgármesteri Hivatal Szervezeti- és Működési Szabályzatát a 6. melléklet tartalmazza.

(5) A Polgármesteri Hivatal gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv.

XI. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI

A költségvetés

81.§  (1) A Képviselő-testület meghatározza gazdasági programját és évenként költségvetéséről rendeletet alkot.

(2)

(3) A polgármester a zárszámadásról szóló rendelet-tervezetet a költségvetési évet követő 4 hónapon belül terjeszti a Képviselő-testület elé.

Az önkormányzat vagyona

82.§ Az önkormányzat törzsvagyonára és a tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat külön rendelet szabályozza.

XII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

83.§ (1)  Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - 2014. november 20-án lép               

         hatályba.

        (2) A VI. fejezet, a 75. § (3) bekezdése és a 4. melléklet 2014. november 13-án lép hatályba.

84.§ (1) Az SZMSZ rendeletmódosítással nem járó mellékleteinek és függelékeinek naprakészen tartásáról a jegyző a hivatal útján gondoskodik.        

(2) A rendelet mellékletei és függelékei az alábbiak:

   a) A Képviselő-testület feladatköre és önként vállalt önkormányzati feladatainak jegyzéke          (1. melléklet);

   b) Az előterjesztések rendje és a rendeletalkotás általános szabályai (2. melléklet);

   c) A minősített szavazattöbbséget igénylő kérdések jegyzéke (3. melléklet);

   d) Az állandó bizottságok feladat- és hatásköre, a Képviselő-testület által bizottságokra átruházott hatáskörök jegyzéke, tanácsnokok feladatköre (4. melléklet);

   e) A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzéke (5. melléklet);

   f) A Polgármesteri Hivatal Szervezeti- és Működési Szabályzata, valamint annak             mellékletei (6. melléklet);

        fa) A Hivatal munkarendje és ügyfélfogadási rendje (6/A. melléklet);

        fb)

       fc) A Hivatal hatályos szabályzatainak jegyzéke (6/C. melléklet);

        fd) Belső kontroll (6/D. melléklet);

   g) Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek köre, a polgármesteri és képviselői    vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás (7. melléklet);

   h) A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendje (8. melléklet);

i) A Képviselő-testület tagjainak névsora, lakcíme, a Képviselő-testület állandó bizottságai,   elnökük és tagjaik neve, címe, tanácsnokok neve, címe (1. függelék);

j) Polgármester, képviselők, bizottságok nem képviselő tagjai által teendő eskü szövege (2. függelék)

   k) A tiszteletdíj mértéke (3. függelék)

l) A Polgármesteri Hivatal tevékenységei és az azokhoz rendelt kormányzati funkciók   szakfeladatok./4. függelék)

   m) A Polgármesteri Hivatal szervezeti ábrája (5. függelék)

(3) A rendelet hiteles példánya a mellékletekkel együtt a Polgármesteri Hivatalban ügyfélfogadási idő alatt, illetve a Teleki László Városi Könyvtár és Művelődési Központban nyitvatartási idő alatt megtekinthető.

85.§ Hatályát veszti az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályairól szóló          4/2011.(II.16.) önkormányzati rendelet, valamint a helyi önkormányzati képviselők juttatásáról szóló 23/2006. (X. 20.) önkormányzati rendelet.

Pásztó, 2014. november 13.