Pásztó Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2019.(II.1.) önkormányzati rendelete

a közterület használatának szabályairól

Hatályos: 2019. 02. 02- 2022. 12. 31

Pásztó Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2019.(II.1.) önkormányzati rendelete

a közterület használatának szabályairól

2019.02.02.

Pásztó Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdés, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 37. § (4) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.évi LXXVIII. törvény 54. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:

a) Pásztó város közigazgatási területén minden természetes és jogi személyre,

valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre,

b) Pásztó város területén a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy

önkormányzati tulajdonban álló földterületre, amelyet az ingatlan-nyilvántartás

ekként tart nyilván.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazása tekintetében:

1. használaton kívüli gépjármű: az üzemképtelen, a roncs-, továbbá az elhagyott gépjármű;

1. üzemképtelen gépjármű: üzemképtelennek minősül minden olyan jármű, amely

hatósági engedéllyel vagy jelzéssel nem rendelkezik, és a közúti forgalomban ezek hiányában nem vesz részt, továbbá az is, amely baleset folytán megsérült;

1. roncs gépjármű: minden olyan ingó dolog, amely rendeltetését tekintve

nyilvánvalóan a közúti közlekedésben való részvétel célját szolgálta, és amely látható állapotát tekintve a forgalomba való visszahelyezésre már alkalmatlan;

1. elhagyott gépjármű: minden olyan közúti közlekedésre alkalmas és hatósági

jelzéssel rendelkező jármű, amelynek tulajdonosát, üzembentartóját, használóját nem lehet megállapítani, és amelyet bármely okból a közterület-felügyelet jelzésétől vagy az elhagyott jármű észlelésére vonatkozó bejelentéstől számítva a közterületen legalább hat hónapot meghaladóan úgy tárolnak, hogy azzal a forgalomban nem vesznek részt, és közterület-használati engedéllyel nem rendelkeznek;

1. hirdető berendezés: a hirdetmény megjelenítésére szolgáló hordozó eszköz, annak kialakításától, anyagától, méretétől, elhelyezési módjától függetlenül;

2. idényjellegű árusítás közterületen: Húsvét, Nőnap, Anyák napja, Halottak napja, Karácsony előtt maximum 10 napig az ünnephez köthető áruk értékesítése;

3. környezetbe illő kialakítás: olyan műszaki megoldás, mely alkalmas Pásztó városképének, megőrzendő épített értékeinek védelmére, természetes anyagokból és előzetesen jóváhagyott kivitelben készült, ideértve a Polgármesteri Hivataltól bérelhető egységes pavilonokat is;

4. közterület eredeti állapota: a közterület használatának, igénybevételének megkezdésekor fennálló állapot;

1. közterületi rend: a közterület rendeltetésszerű használatára, igénybevételére

vonatkozó szabályok megtartása;

1. mozgóbolt: kiskereskedelmi tevékenység folytatására kialakított jármű, illetve járműre szerelt vagy általa vontatott eszköz;

2. választási hirdetmény: kizárólag a választási eljárási törvény szerinti hirdetmény (különösen: választási plakát, hirdetőtábla, molinó, zászló);

3. vendéglátó-ipari előkert (terasz): a vendéglőhöz közvetlenül kapcsolódó olyan közterület, ahol a vendéglátó egységek üzemeltetői az üzlet előtt a homlokzat hosszában, szezonális jelleggel, a gyalogos közlekedés részére legalább 1,5 m széles gyalogos sávot meghagyva, kizárólag környezetbe illő kialakítású asztalokat, székeket, ezek fölé napellenzőt, megfelelő kerítést vagy dísznövényeket helyezhetnek el.

4. országos ünnepek: állami, nemzeti ünnepek, nőnap, anyák-napja, húsvét, mindenszentek, karácsony, szilveszter.

5. Közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.évi LXXVIII.törvény 2. § 13.pontja szerinti közterület

A közterület rendeltetéstől eltérő használata

3. § (1) A közterület rendeltetése különösen:

a) közlekedés biztosítása az utakon, tereken, járdákon,

b) pihenőhelyek biztosítása parkokban, emlékhelyek kialakítása szoborparkokban

c) közművek elhelyezése.

(2) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához (a továbbiakban: közterület-használat)

engedély szükséges.

A közterület-használat jogcímei

4. § Közterület-használati engedélyt kell kérni a közterület:

1. kereskedelmi és vendéglátó célú igénybevételéhez:

1. árusító és egyéb fülke (különösen: élelmiszer, cukorka, gyümölcs, virág, könyv,

hírlap, dohány árusítására szolgáló bódé, pavilon) elhelyezésére;

1. idényjellegű, alkalmi árusításra;

2. üzleti szállítás vagy rakodás alkalmával göngyölegek elhelyezésére,

árukirakodásra;

1. kiállítás, vásár, alkalmi vásár céljára;

2. könyvárusítás céljára;

3. mutatványos tevékenység céljára;

4. cirkuszi tevékenység végzésére;

5. forgalom elől elzárt területen üzletekbe történő szállítás céljára;

1. vendéglátó-ipari előkert céljára;

2. a piac eladóterének időszakos kiterjesztése kapcsán;

1. reklám- és hirdetési célú igénybevételéhez:

1. a közterületre nyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, üzleti védőtető

(előtető), ernyőszerkezet, hirdető-berendezés, fényreklám, továbbá cég- és címtábla elhelyezésére;

1. önálló hirdető-berendezés telepítésére;

2. reklámhordozó céllal elhelyezett járművek tárolásához;

3. a közterületre jogszerűen – hozzájárulás alapján – kihelyezett bármilyen

építményre vagy tárgyra, különösen pavilonra, nyíltszerkezetű elárusító pultra vagy építési vagy egyéb célt szolgáló állványzatra felszerelt reklám elhelyezésére;

1. a légtérben kifüggesztett transzparens (molinó) elhelyezésére csak helyi vagy

regionális jelentőségű nonprofit orientált célra (különösen kulturális, sport, egyházi, jótékonysági rendezvény tekintetében);

1. építési és karbantartási célú igénybevételéhez:

1. építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére;

2. helyi közutak, járdák, építési területként történő igénybevételéhez

2. gépjárműtárolással, várakozóhelyek megváltásával kapcsolatos igénybevételéhez

1. az egyes létesítményekhez a közút területén kívül szükséges gépjármű

várakozóhelyek céljára;

1. a tehergépjármű közterületen történő tárolásához kivételesen indokolt esetben;

2. a közút területén kívül ideiglenesen parkolók létesítésére;

1. egyéb célú igénybevétele esetén

1. sport- és kulturális rendezvények, egyházi rendezvények céljára;

2. közhasználatra még át nem adott közterületek ideiglenes hasznosítására;

3. egyéb, az előzőekben nem sorolt anyagok, tárgyak tárolása (pl.: tüzelőanyag).

Mentesség a közterület-használati engedély alól

5. § Nem kell közterület-használati engedély:

1. a közterületen üzemzavar elhárítási munkálatokhoz;

2. üzlethomlokzat, kirakatszekrény, hirdető-berendezés (fényreklám), cég- és címtábla elhelyezéséhez, ha az a közterületbe 10 cm-en túl nem nyúlik be;

3. tüzelő-, egyéb anyag vagy tárgy, építőanyagok, továbbá építéshez szükséges segédeszközök közterületen történő tárolásához, ha az a 48 órás időtartamot nem haladja meg.

Közterület-használati engedély kiadásának tilalma

6. § Nem adható közterület-használati engedély:

1. közterületen nem árusítható termékek forgalmazásához;

2. teher- és különleges járművek, valamint ezek vontatmányainak elhelyezésére a városközponti díjövezetben még különösen indokolt esetben sem;

3. környezeti ártalmakkal járó tevékenység gyakorlására;

4. környezetbe nem illő kialakítású pavilonokra, árusítófülkékre;

5. az engedély hatályának lejártától számított 2 évig olyan engedélyesnek, aki fizetési kötelezettségének az első póthatáridő leteltéig sem tesz eleget.

A közterület-használati engedély időbeli korlátai

7. § A közterület használata:

1. visszavonásig – határidő nélkül;

2. ideiglenes jelleggel meghatározott időre, vagy

3. a feltétel bekövetkeztéig engedélyezhető.

A közterület-használat engedélyezése

Az engedélyező hatóság

8. § A képviselő-testület a közterület-használattal kapcsolatos hatáskörét a jegyzőre átruházza.

9. § A közterület-használat mértékének és módjának ellenőrzése az engedélyező hatóság mellett az önkormányzat által megbízott személy vagy szerv feladata.

Az engedély iránti kérelem

10. § (1) A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja.

(2) Ha a közterület állandó jellegű használata építési engedélyhez kötött épület vagy más építmény elhelyezése céljából szükséges, az erre vonatkozó engedélyt az építési engedély kérelem benyújtása előtt az építtetőnek kell beszereznie.

(3) Az építési munka végzésével kapcsolatos tevékenységre – állvány, építőanyag, törmelék elhelyezésére – közterület-használati engedély csak az építési munka végzésének tartamára adható.

(4) Az egyes ünnepekhez kapcsolódó alkalmi árusítás céljára közterület-használati engedély a rendelkező rendelkezésekbe az országos ünnepek kezdetét megelőző 10. naptól kezdődő időszakra adható.

(5) A közterület-használati engedély nem pótolja a jogszabályokban előírt egyéb – hatósági, szakhatósági – engedélyek (pl. építésügyi, kereskedelmi, egészségügyi, rendészeti szakhatóságok) beszerzését.

(6) A közterület-használati engedély iránti kérelmet a közterület tényleges használatát legalább 8 munkanappal megelőzően kell benyújtani.

11. § Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

- az engedélyt kérő nevét és állandó lakó- (telep-) vagy székhelyének címét,

- a közterület-használat célját és időtartamát,

- a közterület-használat helyének, helyrajzi szám szerinti pontos területnagyságának, módjának meghatározását és/ vagy helyszínrajzon történő megjelölését,

- a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okiratmásolatát,

- a keletkező hulladék gyűjtésének és elhelyezésének, a terület tisztán tartásának módját.

Az engedély megadása

12. § (1) Az engedély megadása során figyelembe kell venni a helyi rendeleteket, építésügyi szabályzatot, a városrendezési terveket, a városképi és műemlékvédelmi, a köztisztasági, közegészségügyi, továbbá a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában előírt követelményeket, s ellenőrizni kell az egyéb feltételek fennállását is.

(2) A közterület időszakonként megismétlődő használatára esetenként legfeljebb egy évre lehet engedélyt adni.

(3) A közterületen árusítható termékek körét a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX.29.) Kormányrendelet 5. melléklete határozza meg.

(4) Ha egy adott közterület használatára ugyanazon a napon több kérelmet is benyújtanak, akkor azt érkezési sorrendben kell elbírálni.

13. § (1) A közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos határozatot a kérelem benyújtásától számított 8 munkanapon belül kell meghozni.

(2) Az engedélyező a közterület-használati engedélyben köteles a használat feltételeit rögzíteni.

(3) Az engedélyekről nyilvántartást kell vezetni.

14. § Építőanyag tárolására közterület-használati engedély csak abban az esetben adható, ha a telken belüli tárolásra nincs alkalmas hely.

15. § Épületnek és építménynek nem minősülő, járműtárolásra is felhasználható sátor elhelyezése közterületen nem engedélyezhető.

16. § A városközponti övezetben ömlesztett építőanyag csak kalodában, építési törmelék csak konténerben tárolható. A területi övezeteket az 1. melléklet tartalmazza.

17. § (1) A vendéglátó-ipari előkert környezetbe illő kialakításának megítéléséhez – ideértve az engedélyezett méretű hirdetőtáblát is – a városi főépítész véleményét be kell szerezni.

(2) A vendéglátó-ipari előkert közúttal közvetlenül érintkező oldalát a közúttól el kell keríteni.

(3) A vendéglátó-ipari előkert nyitva tartását az engedélyben szabályozni kell, ez azonban legfeljebb 22:00 óráig engedélyezhető.

(4) A vendéglátó ipari előkertben zeneszolgáltatás tilos, zenés rendezvény nem tartható.

(5) A közérdek sérelmére okozott, a köznyugalmat súlyosan vagy rendszeresen zavaró tevékenységek esetén a közterület-használat megszüntethető.

Az engedély tartalma

18. § (1) Az engedélynek tartalmaznia kell:

- az engedélyes nevét és állandó lakóhelyének, nem természetes személy esetén székhelyének, (telephelyének) címét, elérhetőségét;

- a közterület-használat célját és jellegét (állandó vagy ideiglenes); ideiglenes jellegűnél azt a feltételt vagy időpontot is, ameddig az engedély hatályos;

- a közterület-használat helyét, módját, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását;

- az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírásokat;

- az engedély megszüntetése vagy visszavonása esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását;

- a közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetében a díj mértékét és fizetésének módját;

- a jogorvoslat lehetőségét és módját.

(2) Az anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatos engedélyben azt is ki kell kötni, hogy a tárolás csak a munka-, baleset- és egészségvédelmi óvórendszabályokban előírt módon történhet.

19. § Az építési munka végzésének tartamára szóló közterület-használati engedélyben

1. – szükség szerint – elő kell írni a közterület felől a városképi követelményeket kielégítő kerítés létesítését,

2. amennyiben a járdát teljes szélességben el kell foglalni és a gyalogközlekedés a másik oldalon lévő járdára nem terelhető át – az engedélyes köteles a gyalogosok számára védőtetővel ellátott átjárót létesíteni és azt szükség szerint nappal is megvilágítani, továbbá a közlekedés útjában álló oszlopokat és ezek alátéteit fehérre meszelni.

20. § Az utcai árusítás céljára szolgáló közterület-használati engedélyben azt is meg kell jelölni, hogy az árusítás építményből, meghatározott helyen vagy körzetben kézből vagy járműről történik.

Az engedély hatálya

21. § (1) A közterület-használati engedély hatálya megszűnik:

- meghatározott idő elteltével;

- megállapított feltétel bekövetkeztével;

- a jogosult halálával, jogi személy – jogi személyiséggel nem rendelkező társaság – esetében jogutód nélküli megszűnésével;

- ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat hatálya megszűnik vagy a jogosult a tevékenység folytatására való jogosultságát egyébként elveszti;

- a közterület-használatát rendjét érintő jogszabályok megváltozása miatti visszavonással;

- az engedélyben vagy a közterület-használatra, illetve az ezzel kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó jogszabályokban foglaltak megsértése miatti rendkívüli visszavonással.

(2) Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben a tulajdonos önkormányzat a közterület-használati engedély érvényének megszűnésére 30 napos határidőt állapít meg.

(3) Megszűnik az engedély hatálya a bejelentés időpontjától akkor is, ha a jogosult bejelenti az önkormányzatnak, hogy a közterület használatával – érdekkörében felmerült okból – felhagy.

(4) A közterület-használattal járó kötelezettségek – különösen a közterület-használati díj megfizetése – szempontjából azt az időt is be kell számítani a közterület-használatba, ameddig a jogosult az eredeti állapotot hiánytalanul helyre nem állította.

(5) A meghatározott időre szóló engedély érvénye az engedélyesnek az engedélyezett időtartam lejárta előtt legalább 15 nappal benyújtott kérelmére meghosszabbítható, illetőleg meghatározott időszakra szüneteltethető.

A közterület-használati díj számítása

22. § (1) A közterület-használati díjat e rendelet 1. mellékletében foglalt díjtételek alapulvételével kell megállapítani.

(2) A létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának megállapításánál a létesítmény négyzetméterekben számított alapterületét vagy területét, továbbá a hozzá tartozó – az alapterületen túlnyúló – szerkezet (ponyva, tető) területének vetületét együttesen kell figyelembe venni.

(3) Hirdetőtábla és hirdető berendezés esetén annak hirdetőfelületét kell számításba venni.

(4) A számítás szempontjából minden töredék négyzetméter egész négyzetméternek számít.

(5) Kézből történő utcai árusítással elfoglalt közterületet egységesen egy négyzetméternek kell tekinteni.

(6) Az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítésének meghosszabbítása idejére az egyébként irányadó közterület-használati díj állapítandó meg.

A közterület-használati díj megfizetése

23. § (1) Az engedélyes a közterület-használatért díjat köteles fizetni.

(2) Az engedélyes a közterület-használati díjat a közterület tényleges használatára, a közterületen lévő létesítmény üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni, kivéve, ha azt hatósági intézkedés miatt kénytelen szüneteltetni.

24. § (1) Az éves díjat a tárgyév január 31-ig egy összegben, az egy évtől rövidebb időtartamra szóló közterület-használati díjat az engedély kiadásakor egy összegben kell megfizetni az önkormányzat pénztárába vagy utalással a Pásztó Városi Önkormányzat 11741024-15450827 számú számlájára.

(2) A díj előírt határidőre történő be nem fizetés esetén a rendelet 28. § (2) bekezdését kell alkalmazni.

Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól

25. § Nem kell a közterület-használati díjat fizetni:

- a közterület-fenntartói szolgáltatást nyújtó szervezet által fenntartott létesítményekért;

- a közterületen kertészeti tevékenységet szolgáló létesítményekért;

- a közforgalmú közlekedési szolgáltatás ellátása céljából létesített állomáshelyekért és megállóhelyekért (ideértve a menetrend szerint végzett tömegközlekedést);

- a közterületi rendezvényeken egészségügyi és köztisztasági célokat szolgáló létesítményekért és tárgyakért;

- a szobrok, emlékművek, díszkutak, szökőkutak, vízmedencék és más köztárgyak elhelyezéséért;

- a fegyveres erők, fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a mentők, a tűzoltóság és a vízügyi szolgálat közterületi létesítményeiért;

- azokért a létesítményekért, tárgyakért és eszközökért, amelyek közvetlen életveszély vagy balesetveszély elhárítását szolgálják a közterületen;

- önkormányzati és országgyűlési képviselői választások jelöltjeinek a kampány időszaka alatti hirdetéseire;

- kifejezetten közérdekű sport, kulturális, tájékoztató vagy jótékonysági rendezvényekhez.

26. § A jegyző a díj fizetésének kötelezettsége alól, kérelemre felmentést adhat:

a) ha a közterület használatára közérdek,

b) adomány-gyűjtés vagy jótékony célú rendezvény céljából kerül sor, feltéve, hogy az a település kulturális és szociális érdekeinek megfelel és nem kapcsolódik hozzá kereskedelmi tevékenység.

A közterület-használat megszüntetése

A közterület-használat megszüntetése és az engedély megvonása

27. § (1) A közterület-használat közérdekből bármikor megszüntethető. Ilyen esetben az engedélyes részére - más helyen - közterület-használat lehetőségét biztosítani nem kell. Ez esetben az előre fizetett díj arányos részét vissza kel fizetni.

(2) Meg kell vonni az engedélyt, ha az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra és módon használja, vagy díjfizetési kötelezettségének az esedékesség időpontjáig nem tesz eleget.

(3) Ha az engedélyes a közterület-használatát az engedélyben feltüntettt határidő lejárta előtt meg kívánja szüntetni, köteles ezt a szándékát az engedély egyidejű visszavonása mellett az engedélyező hatóságnak 15 nappal korábban írásban bejelenteni.

(4) Ha az engedély érvényét veszti, az engedélyes saját költségén köteles az eredeti állapotot –minden kártalanítási igény nélkül- helyreállítani.

A közterület engedély nélküli használatának jogkövetkezményei

28. § (1) A közterület engedély nélküli használata esetén a használó az engedélyező hatóság felhívására köteles a használatot megszüntetni és a közterület eredeti állapotát a saját költségén – minden kártalanítási igény nélkül- helyreállítani.

(2) . Azt, aki közterületet engedélyhez kötött esetben engedély nélkül vagy az engedélyben foglalt feltételektől eltérő módon használ, az engedély nélküli vagy az eltérő használat tartamára az egyébként fizetendő közterület-használati díj háromszoros megfizetésére és az eredeti állapot helyreállítására lehet kötelezni

29. § (1) Közterületen engedély nélkül kint lévő anyagok, hirdetőtáblák beszállításáról az engedélyező hatóság gondoskodhat, amennyiben a tulajdonos személye ismeretlen, vagy azt a tulajdonos nem szállítja el. Utóbbi esetben a költségek a tulajdonost terhelik

(2) A z engedély kérelem beadása, vagy a terület elhagyására szóló kötelezés megfellebbezése a terület használatára nem jogosít.

Közterület helyreállítása

30. § (1) Az engedélyes által igénybevett közterületek eredeti állapotba történő helyreállítását, az engedély érvényességi idejének lejáratát- visszavonását- követően, 3 napon belül az engedélyes, az érvényben lévő műszaki szabványok, hatályos jogszabályok és irányelvek figyelembevételével saját költségén köteles elvégezni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak elmulasztása esetén, az eredeti állapot helyreállításával kapcsolatosan felmerülő költségek engedélyest terhelik.

A gépjárművek közterületi tárolásának szabályai

31. § (1) Jelzőtáblával főútvonalként megjelölt főútvonalon használaton kívüli gépjármű nem tárolható.

(2) Az üzembentartó használaton kívüli gépjárművét saját költségén köteles a közterületről haladéktalanul eltávolítani.

(3) Ha a gépjármű csupán azért minősül használaton kívülinek, mert hatósági engedéllyel és jelzéssel nem rendelkezik, közterületen nem tárolható.

(4) A használaton kívüli gépjárműveket azok tulajdonosa saját ingatlanán vagy bérleményén köteles tárolni.

32. § (1) Mellékútvonalon használaton kívüli gépjármű legfeljebb 10 napig tárolható.

(2) A gépjármű üzembentartója vagy tulajdonosa az (1) bekezdés szerint tárolt járművek esetében köteles nevét, címét a közterület-használati engedély másolatát a járművön jól látható helyen ( a szélvédőüveg mögött) elhelyezni.

(3) Vállalkozási célra használt 3500 kg össztömeget meghaladó gépjármű közterületen nem tárolható, azok csak a Helyi építési szabályzatban megjelölt ipari övezetben tárolhatók.

33. § (1) Ha az építtető az általa beépítésre szánt területen vagy meglévő épület nagyobb parkoló igénnyel járó bővítése, továbbá rendeltetési mód változtatás esetén nem tudja biztosítani a parkolóhelyeket, az önkormányzattal megállapodást köthet arra, hogy az önkormányzat a beépítésre szánt területtől legfeljebb 500 m-es körzeten belül megépíti a közterületek közlekedésre szánt területén az építtető helyett a szükséges számú parkolóhelyeket, amennyiben a megépítés feltételei az önkormányzat számára adottak.

(2) Az építtető az (1) bekezdésben foglalt esetben létesítési hozzájárulást fizet az önkormányzatnak, amelynek összege személygépkocsi esetében egységesen bruttó 600.000 Ft / férőhely, amely összeg 60 %-át az építési engedély iránti kérelem benyújtásával egyidőben kell befizetni. A fennmaradó 40 %-át a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtásával egyidőben kell befizetni, de legkésőbb az építési engedély iránti kérelem benyújtását követő egy éven belül.

(3) Az önkormányzat az (1) bekezdés szerinti megállapodásban vállalja, hogy a befizetett létesítési hozzájárulás összegének megfelelően 1 éven belül a közterületek közlekedésre szánt területén kialakítja a szükséges parkolóhelyeket.

(4) Az építtető az (1) bekezdés szerinti megállapodás aláírásával és a létesítési hozzájárulás megfizetésével teljesíti a szükséges parkolóhelyek kialakítását.

(5) A közterületek közlekedésre szánt területének felhasználásával kialakításra kerülő parkolóhelyek továbbra is az önkormányzat tulajdonában maradnak, az építtető sem tulajdonjogot, sem kizárólagos használati jogot nem szerez.

(6) Az (1) bekezdés szerinti parkolási igényű létesítmény tulajdonosa, illetve bérlője változása esetén – amennyiben nem merül fel többet igény, illetve nem történt visszatérítés – nem kell létesítési hozzájárulást fizetni.

(7) / Az építtetők által befizetett létesítési hozzájárulások összegét kizárólag parkolóhelyek, leálló sávok kiépítésére lehet fordítani.

(8) / Ha az építtető városrendezési célból felajánlja ingyenesen az önkormányzatnak az ingatlan egy részé az előírt parkolók kialakításához szükséges közterület céljára, akkor a saját költségére az önkormányzat által ellenőrzött és meghatározott módon megépítheti a kialakított közterületen a szükséges parkolóhelyeket. Ebben az esetben nem köteles hozzájárulást fizetni.

(9) A létesítési hozzájárulások befizetéséről a parkolóhelyekről a jegyző, illetve az általa megbízott személy naprakész nyilvántartást köteles vezetni.

A tiltott helyen várakozó és a használaton kívüli gépjárművel elszállítása

34. § (1) A használaton kívüli gépjármű hatósági elszállítása előtt az Önkormányzat illetékese írásban felszólítja az üzembentartót vagy tulajdonost ( továbbiakban együtt: üzemben tartó)gépjárművének közterületről 3 napon belül történő eltávolítására.

(2) A szabálytalan elhelyezés miatt baleseti veszélyt jelentő, vagy a forgalmat nagymértékben akadályozó, a közterületen tárolt használaton kívüli gépjárműveket az Önkormányzat, az erre felhatalmazott vállalkozóval elszállítatja.

(3) Hatósági engedéllyel vagy jelzéssel nem rendelkező gépjármű esetében, ha az üzembentartó kiléte nem állapítható meg, a jármű azonnali hatállyal elszállítható. (4) A hatósági elszállításnál a gépjármű műszaki állapotát az Önkormányzat képviselője- szükség esetén szakértő bevonásával- állapítja meg és erről jegyzőkönyvet, továbbá videó vagy fényképfelvételt készít. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a gépjárművön, járműben talált tárgyakat is.

35. § (1) Tárolóhely fenntartásáról az Önkormányzat által kijelölt szervezet gondoskodik.

(2) Az Önkormányzat az elszállítás napjától számított 15 napon belül az üzembentartót, vagy a tulajdonost írásban felszólítja, hogy a járművet a tárolás helyéről 30 napon belül szállíttassa el.

36. § (1) A hatósági engedéllyel és jelzéssel nem rendelkező, továbbá az elszállítás napjától számított 30 nap elteltével ki nem váltott használaton kívüli gépjárműveket az Önkormányzat által megbízott szervezet értékesítheti.

(2) A gépjárművel és azokon lévő tárgyak felhasználására és értékesítésére a Polgári Törvénykönyv felelős őrzésére vonatkozó szabályai az irányadók.

(3) Az üzembentartó vagy tulajdonos jogosult az elévülési időn belül az értékesítés során befolyt és az Önkormányzat, illetve az általa megbízott szervezet, költségeivel csökkentett összegre vonatkozó igényeit érvényesíteni., illetve a többletköltséget megtéríteni, amennyiben a tulajdonjog igazolást nyer.

37. § (1) Kiépített parkolóhelyre árusítás vagy egyéb tárolási célból csak indokolt esetben adható engedély.

(2) Kiépített parkolóhely használata, forgalmi engedéllyel rendelkező személygépjármű elhelyezése céljára egy évnél hosszabb időre is engedélyezhető.

Filmforgatás szabályai

38. § (1) A filmforgatási célú közterület-használattal összefüggő, a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvényben (továbbiakban: Mktv.) meghatározott képviselő-testületi hatásköröket a polgármester gyakorolja.

(2) A filmforgatási célú közterület-használat nem haladhatja meg a 30 napot, mely indokolt esetben legfeljebb két alkalommal meghosszabbítható.

(3) A filmforgatási célú közterület-használat naponta 7.00-21.00 óra közötti időtartamra vonatkozhat, különösen indokolt esetben ettől eltérő időtartam is engedélyezhető.

(4) A közterület filmforgatási célú igénybevétele szempontjából Pásztó Város

közigazgatási területén lévő, turisztikailag kiemelt, városközponti területek a

- Múzeum tér

- Műemléki központot határoló közterületek

ba/ Kossuth Lajos utca,

bb/ Deák Ferenc utca,

bc/ Hársfa úti járdák,

bd/ Szent Imre tér

- Csillag tér,

- Semmelweis utca és parkoló,

- Kölcsey utca,

- Fő utcai járdák és a

- település Zeneiskolával szomszédos

önkormányzati tulajdonú közterületei.

(5) A turisztikailag kiemelt, központi területeken a közterület-használat együttesen ugyanazon időintervallum alatt nem haladhatja meg összességében az 500 m2 területet.

(6) A kérelmező a tevékenysége során köteles tartózkodni a közterület más

használóinak szükségtelen zavarásától.

(7) A filmforgatási célú közterület-használatot akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható, valamint rendkívüli természeti események esetén a közterület-használati engedélyt olyan időtartamban kell meghosszabbítani, és a közterület-használatot engedélyezni, ameddig a filmforgatás akadályozott volt. Az akadály elhárulása után, az esetleges kárelhárítást és helyreállítást követően 15 napon belül újra biztosítani kell a használatba adott közterületet.

39. § (1) A közterület filmforgatási célú igénybevételéért fizetendő díj megállapítására az Mktv. rendelkezései az irányadóak.

(2) A fizetendő díj 50 %-kal csökken, ha a film forgatásának célja Pásztó történelmének, kulturális örökségének, egyházi életének, gazdasági, tudományos, művészeti értékeinek, sport és kulturális életének, turisztikai nevezetességeinek, épített és természeti környezet értékeinek bemutatása.

(3) Mentesség kizárólag közérdekű célokat szolgáló filmalkotások forgatása esetén adható. Közérdekű célokat szolgálnak különösen az oktatási, a tudományos és az ismeretterjesztő témájú filmalkotások.

A közhasználatú zöldterületek használatára vonatkozó rendelkezések

Zöldterületek használata

40. § (1) A közhasználatú zöldterületeket és azok építményeit, berendezéséit és felszereléseit a rendeltetésüknek megfelelő célra és módon – állaguk sérülése nélkül- mindenki ingyenesen használhatja.

(2) A zöldhasználatú zöldterületet, építkezés céljából igénybe vevőnek kötelessége az építés során megmaradó fák, cserjék és zöldterületek védelme.

(3) Ha a közhasználatú zöldterület rendeletetéstől eltérő – engedélyezett – használata folytán a rajta lévő növényzet, építmények vagy felszerelések károsodása, megsemmisülése esetén a jogosított saját maga vagy megbízottja útján köteles a pótlásról, helyreállításról gondoskodni. Ennek elmulasztásakor köteles a pótlás költségeit megtéríteni.

(4) A térítés összege: a megsemmisült növényzet és tárgyak bekerülési költsége, az ültetés költsége és a beállítási időben felmerülő ( fáknál 5 év, cserjéknél 3 év, füves terület esetén 1 év) fenntartás költségei.

(5) A pótlási kötelezettséget a tevékenység befejezését követő 1 éven belül kell teljesíteni.

Zöldterületen tiltott tevékenységek

41. § A közhasználatú zöldterületen tilos:

- olyan tevékenység folytatása, magatartás tanúsítása, mely mások nyugalmát, pihenését zavarja (pihenő helyeken, kisgyermekek részére fenntartott helyeken labdázni, 22,00 óra után hangoskodni, lármázni);

- virágok, egyéb növények szedése, csonkítása, fákon hirdetés kifüggesztése, fák ágainak letörése;

- járművel közlekedni, várakozni;

- 14 éven aluli gyermekek részére készült labdapályákat, játszótereket és azok felszerelését felnőttnek használni;

- síkosság-mentesítési keverék vagy azzal leszórt hó elhelyezése;

- engedély nélkül rendeltetéstől eltérő célú használat (árusítás, felbontás, építési törmelék lerakása).

Záró rendelkezések

42. § A közterület használat engedélyezésével kapcsolatos eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016.évi CL. törvény rendelkezéseit e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

43. § (1) E rendelet betartásának ellenőrzéséről, a feladatok végrehajtásáról a jegyző a Hivatal munkaszervezetén keresztül gondoskodik.

(2) A rendeletben előírtak be nem tartása esetén a közigazgatási szabálysértések szankcióihoz kapcsolódó átmeneti szabályozásáról szóló 2017.évi CLXXIV.törvény rendelkezései az irányadók.

44. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a közterület-használat szabályairól és a közterületen történő szeszesital fogyasztás tilalmáról szóló 24/2009.(IX.30.) önkormányzati rendelet.

45. § E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépéskor még el nem bírált , folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

1. melléklet

Városközpont: Fő utca a Csillag tértől a Hunyadi utcáig, Deák Ferenc utca, Múzeum tér,Kölcsey utca., Gyárliget utcaEgyéb terület: A városközpont kivételével a város közigazgatási területe.

Ssz	A közterület-használat módja	Mértékegység	Városközpont	Egyéb
1.	Árusító pavilon (különösen: élelmiszer, gyümölcs, virág, hírlap, stb.)	Ft/m²/hó	1290	805
2.	Idényjellegű alkalmi és mozgó árusítás (december 1 – 24 közötti napok esetében)	Ft/m²/nap	6000	6000
3.	Idényjellegű alkalmi és mozgó árusítás (december 25 – november 30. közötti napok esetében)	Ft/m²/nap	3000	3000
4.	Működési engedéllyel rendelkező üzlet előtt áru kipakolása állványon vagy göngyölegben	Ft/m²/hó	2900	2255
5.	Könyv árusítás	Ft/m²/nap	805	485
6.	Mutatványos tevékenység - 3 napnál hosszabb időtartam esetén - 3 nap vagy annál rövidebb időtartam esetén	Ft/m²/nap	-----------------	140 175
7.	Cirkuszi tevékenység	Ft/m²/nap	-----------------	80
8.	Vendéglátó-ipari terasz	Ft/m²/hó	1125	805
9.	Közterületre nyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, üzleti előtető, hirdető berendezés, fényreklám, továbbá cég- és címtábla elhelyezés	Ft/m²/hó	965	645
10.	Önálló hirdető berendezés, tábla	Ft/m²/hó	1450	1125
11.	Mobil hirdető tábla	Ft/db/nap	160	130
12.	Reklámhordozó céllal elhelyezett járművek tárolása	Ft/m²/nap	3220	3220
13.	Légtérben kifüggesztett transzparens (molinó) elhelyezése	Ft/m²/nap	320	320
14.	Építési munkával kapcsolatos építőanyag és törmelék tárolás, állványozás	Ft/m²/nap	100	50
15.	Rendeletben megengedett gépjármű tárolás max. 10 napig	Ft/gk/nap	1290	965
16.	Javító és szolgáltató tevékenység	Ft/m²/nap	1610	965
17.	Sport és kulturális rendezvények	Ft/m²/nap	35	15
18.	Egyéb az előzőekben fel nem sorolt anyagok tárolása (pl. tüzelőanyag)	Ft/m²/nap	-----------------	80

A táblázatban fel nem sorolt közterület-használat esetén a díjat a jegyző állapítja meg, és az igénybevevő a közterület igénybevételével veszi tudomásul.