Nógrádszakál Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésben meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk. (1) bekezdés d) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. §.(1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:                                                                        I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nógrádszakál Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat)

2. Az önkormányzat székhelye: 3187 Nógrádszakál, Madách út 18.
3. Az önkormányzat működési területe: Nógrádszakál község közigazgatási területe.
4. Az önkormányzat közös önkormányzati hivatalt működtet Ludányhalászi és Piliny községek önkormányzataival, melynek elnevezése: Ludányhalászi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)

5. Székhelye: 3188 Ludányhalászi, Rákóczi út 69.

6. A hivatal állandó kirendeltségeinek megnevezése, címe:

1. Ludányhalászi Közös Önkormányzati Hivatal Nógrádszakáli Kirendeltsége 3187 Nógrádszakál, Madách út 18.
2. Ludányhalászi Közös Önkormányzati Hivatal Pilinyi Kirendeltsége 3134 Piliny, Losonci út 25.

2. § Az önkormányzat jelképei a címer és a zászló. Az önkormányzat jelképeiről, valamint azok használatáról szóló szabályokat a 14/2015.(XII.01.) önkormányzati rendelet szabályozza.
3. § Az önkormányzat ünnepei:

1. Falunap: minden év augusztus hó első szombat
2. Szüreti felvonulás: minden év október hó első szombat
3. Március 15-i megemlékezés Ludányhalászi Művelődési Ház előtt
4. május első vasárnapja- Anyák napja
5. Idősek napi ünnepély a Művelődési Házban

4. § (1) Az önkormányzat által alapított kitüntető cím: „Nógrádszakálért” cím

2. A kitüntető címek adományozásának szabályait rendelet szabályozza.

5. § (1) Az önkormányzat hivatalos lapja: Nógrádszakáli Hírmondó

2. Megjelenés gyakorisága: negyedévente
3. Az önkormányzat honlapja: www.nogradszakal.hu

6. § Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai:

1.    SZLOVÁKIA - Busa

2. AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEI

7. § Az önkormányzat szervei:

1. polgármester
2. képviselő-testület bizottsága
3. Közös Önkormányzati Hivatal
4. jegyző
5. az önkormányzat társulásai

2. FEJEZET

FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK

8. § (1) A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. (Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény ( a továbbiakban: Mötv.  10.§ (1) (2) bekezdése)

2. A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok körét a Mötv. 13. §-a rögzíti.
3. Ezen kívül a önkormányzat számára törvény kötelező feladat- és hatáskört állapít meg az ön kormányzatok eltérő adottságainak a Mötv. 1 l. §-ában foglaltak figyelembevételével.
4. A képviselő-testület hatásköréből nem ruházhatók át az Mötv. 42. §-ában meghatározott hatáskörök.
5. A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni.
6. Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. Az önként vállalt helyi közügy felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.
7. Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben, - a fedezet biztosításával egyidejűleg - kell állást foglalni.
8. A képviselő-testület részt vehet gazdasági vállalkozásban, de az a kötelező alapellátási feladatait, az azokhoz szükséges anyagi eszközöket nem veszélyeztetheti. A kötelező feladatai ellátásán túl fennmaradó anyagi eszközeivel, ingatlanaival, más vagyoni értékű jogaival saját felelősségére a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok és a vagyongazdálkodási rendelet alapján rendelkezhet.

9. § A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a társulásra és a polgármesterre az 1. sz. melléklet szerint átruházza.
10. § Az átruházott hatáskör gyakorlója az általa hozott döntésekről beszámol a döntés meghozatalát követő legközelebbi rendes ülésen.

3. MŰKÖDÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

11. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő. A polgármester és a képviselő-testület tagjainak névsorát az 2.sz. melléklet tartalmazza.

2. A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 3, azaz három fő jelen van.
3. A képviselő köteles szóban vagy írásban bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni, megbízatásának teljesítése akadályba ütközik.

12. § A képviselő-testület alakuló ülést, rendes ülést, rendkívüli ülést és más képviselő-testületekkel együttes ülést tart.

4. ALAKULÓ ÜLÉS

13. § (1) A képviselő-testület az alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti. 

A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen megalkotja, vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét,

(2)     Az alakuló ülés napirendje:

1. a Helyi Választási Bizottság beszámolója a választások eredményéről,
2. képviselők eskütétele,
3. a polgármester eskütétele,
4. a polgármester programjának ismertetése,
5. a polgármester illetményének megállapítása,
6. az alpolgármester megválasztása,
7. az alpolgármester eskütétele,
8. az alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása
9. az állandó bizottságok létrehozása.

5. RENDES ÜLÉS

14. § (1) A képviselő-testület az ülések számát, idejét éves munkatervben állapítja meg.                                      A munkaterv szerint megtartott ülés, rendes ülés.

2. A képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart.

6. RENDKÍVÜLI ÜLÉS

15. § (1) A munkatervtől eltérő időpontra összehívott ülés rendkívüli ülés.

2. A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontra is összehívhatja, ha az adott ügy halaszthatatlan tárgyalást igényel.
3. A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesterhez kell benyújtani az ülés tervezett időpontja előtt legalább 8 nappal. Az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés javasolt időpontját, és a napirendjére vonatkozó javaslatot.
4. Rendkívüli ülésen kizárólag az előre meghirdetett és a meghívón feltüntetett napirend tárgyalható.
5. A rendkívüli ülés szabályai mellőzhetők, ha az ülés összehívására nyitva álló időn belül a képviselő-testület rendes ülést tart. Ebben az esetben a rendkívüli ülésre javasolt napirendet a rendes ülés napirendjére kell felvenni.

7. KÉPVISELŐ-TESTÜLETEK EGYÜTTES ÜLÉSE

16. § (1) A Nógrádszakáli Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete, Ludányhalászi és Piliny községek Önkormányzatainak Képviselő-testületeivel, a Közös Önkormányzati Hivatal munkájával kapcsolatos ügyekben, szükséges szerint együttes testületi ülést tartanak.

2. Az együttes ülést az a polgármester vezeti, amely településen az ülés megtartására kerül.
3. Az együttes ülésen a határozatképességet a résztvevő képviselő-testületek külön-külön megállapított határozat képessége figyelembevételével kell megállapítani.
4. Az együttes ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni a képviselő-testületi üléseiről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok szerint. A jegyzőkönyvet az érintett települések polgármesterei és a jegyző írják alá.

8. MUNKATERV

17. § (1) A munkaterv előkészítése a polgármester feladata. A munkaterv elkészítéséhez javaslatot lehet kérni:

1. a képviselő-testület tagjaitól,
2. a jegyzőtől,
3. a bizottságtól,
4. az önkormányzati intézmények vezetőitől,
5. a helyben működő gazdasági társaságok, és civil szervezetek vezetőitől.

2. A munkaterv tartalmazza:

1. az ülések tervezett időpontját, napirendjét, a napirendi pontok előadóit,
2. a bizottság megnevezését, ha az előterjesztést előzetesen a bizottságnak kell megvitatnia,
3. a közmeghallgatás időpontját, helyét, témáját,
4. egyéb szervezési feladatot.

9 AZ ELŐTERJESZTÉSEK

18. § (1) Előterjesztésnek minősül:

1. a munkatervbe felvett döntést igénylő javaslatok,
2. egyéb, a munkatervben nem szereplő, de döntést igénylő ügyre vonatkozó javaslatok,
3. beszámolók,
4. tájékoztatók.

2. Előterjesztés benyújtására jogosultak:

1. a települési képviselő,
2. a polgármester,
3. az alpolgármester,
4. képviselő-testület bizottsága,
5. a jegyző,
6. intézményvezetők,
7. a képviselő-testület által felkért szervek, szervezetek vezetői,
8. külön jogszabályban erre feljogosított személyek és szervezetek.

3. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

1. a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatását
2. az előzményeket
3. a jogszabályi felhatalmazást
4. több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket
5. költségkihatásokat
6. határozat-rendelet tervezet.

19. § (1) Az előterjesztéseket általában írásban kell a képviselő-testület elé terjeszteni. Azokat az előterjesztéseket, amelyek a 15. § (2) bekezdésében említett határidőn belül nem készíthetők el, lehetőség szerint ugyancsak írásban kell rögzíteni, és azokat legkésőbb az ülés kezdetéig a képviselők rendelkezésére kell bocsátani (kiosztásos anyag). Szóbeli előterjesztésre csak kivételesen kerülhet sor, melyet a polgármester engedélyez.

2. Kizárólag írásban nyújthatók be az alábbi előterjesztések:

1. rendeletalkotás,
2. helyi népszavazás kiírása,
3. kitüntetések adományozása,
4. hitelfelvétel,
5. önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz való csatlakozás,
6. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése.

10. AZ ÜLÉS ÖSSZEHÍVÁSA

20. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, ill. a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a képviselő-testület összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat a legidősebb képviselő (korelnök) látja el.

2. A rendes ülésre szóló meghívót az ülés előtt legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig az ülés előtt legalább 1 nappal kell megkapniuk a képviselőknek, és a meghívottaknak.
3. Rendkívüli körülmények által indokolt esetben az ülés formális meghívó nélkül telefonon vagy szóban is összehívható.
4. A meghívó tartalmazza:

1. az ülés helyét, időpontját,
2. a javasolt napirendeket,
3. a napirendek előterjesztőit.

5. A meghívót az ülést összehívó írja alá.
6. A lakosság tájékoztatása érdekében a meghívót az Önkormányzat hirdetőtábláján a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően ki kell függeszteni
7. A meghívóhoz mellékelni kell az írásbeli előterjesztéseket. Amennyiben a meghívás meghatározott napirendi ponthoz kapcsolódik, úgy a meghívott részére csak az erre vonatkozó írásbeli előterjesztéseket kell mellékelni
8. Az ülésre a jogszabályban előírtakon túl, tanácskozási joggal meg kell hívni:

1. napirendi pontok előadóit az őket érintő napirendi pontokhoz,
2. helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét, a helyi nemzetiségi önkormányzatot érintő napirendi pontokhoz,
3. a napirend által érintett helyi önszerveződő közösség képviselőjét,
4. az oktatási nevelési intézmény vezetőit, az intézményt érintő napirendi pontokhoz,
5. akinek meghívását a polgármester szükségesnek tartja.

11. AZ ÜLÉS VEZETÉSE, A TANÁCSKOZÁS RENDJE

21. § (1) A nyílt képviselő-testületi ülésen bárki részt vehet.

2. Azon ügyek tárgyalásakor, melyek esetében az érintett nyilatkozatától függ a zárt ülés tartása a képviselő-testület az érintettől az ülést megelőzően írásban, vagy az érintett meghívása esetén az ülés keretében a napirendi pont tárgyalása előtt szóban nyilatkozatot kér arra vonatkozóan, hogy hozzájárul-e a nyilvános ülés megtartásához. Az érintett írásban benyújtott nyilatkozatát a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell.
3. A képviselő-testület az érdekelt, az előterjesztő, vagy a képviselő-testület bármely tagja javaslata alapján zárt ülést rendelhet el, azokban az esetekben, amikor a képviselő-testület vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
4. A képviselő-testület ülésein:

1. a képviselők tanácskozási és szavazati joggal rendelkeznek,
2. a jegyző állandó tanácskozási joggal rendelkezik,
3. a napirendhez meghívott az adott napirendre vonatkozóan tanácskozási joggal rendelkezik,
4. a hallgatóság sem tanácskozási, sem szavazati joggal nem rendelkezik, az ülésvezető engedélye alapján szólalhat fel.

22. § (1) Az ülést vezető állandó feladatai az ülés jellegétől függetlenül:

1. az ülés megnyitásakor számszerűen megállapítja a határozatképességet és azt az ülés teljes időtartama alatt folyamatosan vizsgálja,
2. javaslatot tesz az ülés napirendjére,
3. minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát,
4. döntésre alkalmas módon összegzi az elhangzott javaslatokat,
5. az előterjesztésben és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot, és
6. a szavazás eredményének megállapítása után kihirdeti a határozatot.

23. § (1) A képviselő-testület a napirendi pontokat az általa elfogadott sorrend szerint tárgyalja

2. A képviselők bármelyike javasolhatja a napirendi pont megtárgyalását, elhagyását, elnapolását, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz. Az erre irányuló javaslatot a napirendek meghatározásáról szóló képviselő-testületi döntés előtt kell előterjeszteni.

12. SÜRGŐSSÉGI INDÍTVÁNY

24. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan előterjesztés, amely a napirendi pontok között nem szerepel.

2. A sürgősségi indítványt rövid indokolással legkésőbb az ülést megelőző munkanapon kell írásban benyújtani a polgármesternél.
3. A sürgősség elfogadásáról a testület vita nélkül egyszeri szótöbbséggel dönt.
4. Amennyiben a képviselő-testület a sürgősségi indítványt elutasítja, a napirendre való felvételéről és a tárgyalás időpontjáról dönt.

13. VITA

25. § (1) Az ülés vezető a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

1. az előadó az előterjesztést összefoglalja, ahhoz szóbeli kiegészítést tehet,
2. a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal részt vevők az előadóhoz kérdéseket tehetnek fel, melyre az előadó köteles rövid választ adni,
3. a kérdésekre adott válaszok után kerül sor a hozzászólásokra, a jelentkezés sorrendjében.

2. A napirendi pont vitájában jelentkezési sorrendben a képviselők és a tanácskozási joggal részt vevők kapnak szót.
3. Az ülésvezető lezárja a vitát, ha megállapította, hogy nincs több hozzászóló. A vita lezárásáról szóló döntését az ülésvezető kimondja.
4. A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először az ülésen tett módosító és kiegészítő javaslatokról, majd az előterjesztésben szereplő, módosításokkal kiegészített javaslatról dönt.

14. TANÁCSKOZÁS RENDJÉNEK FENNTARTÁSA

26. § (1) Az ülés vezetője biztosítja az ülés rendjét, melynek keretében:

1. figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendtől, a tanácskozáshoz nem illő, méltatlan magatartást tanúsít, vagy az ülés rendjét egyéb módon zavarja,
2. ismétlődő rendzavarás esetén megvonhatja a szót a hozzászólótól,
3. a képviselő kivételével kizárja az ülésről a rendbontót, ha az a)-b) pontokban foglalt intézkedései eredménytelenek.

2. Az ülés vezetőjének a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.
3. A nyilvános ülésen, a képviselő-testület tagjain kívüli meghívott személyek és a hallgatóság a kijelölt helyen foglalhatnak helyet.
4. A hallgatóság a napirendekhez nem szólhat hozzá, a meghívott személyek a saját napirendjükhöz hozzászólhatnak.
5. A Képviselő-testület ülésének ideje alatt az ülésteremben mobiltelefont használni nem lehet.

15. INTERPELLÁCIÓ, KÉRDÉS

27. § (1) Interpelláció olyan felszólalás, amelynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával vagy valamely irányítása alatt álló szervezet hatáskörébe kell tartoznia.

Nem tekintheti interpellációnak a korábban már megválaszolt és a testület által elfogadott interpelláció, amennyiben újabb körülmény nem merül fel.

2. Interpellációt a települési képviselő a polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottsághoz és jegyzőhöz (a továbbiakban: interpellált) intézhet, melyet írásban a polgármesternél kell benyújtani az ülést megelőzően legalább 3 nappal. Az interpellációt legkésőbb annak képviselő- testületi ülésen történő ismertetéséig vissza lehet vonni.
3. Az interpellált a benyújtott interpellációra a benyújtást követő rendes ülésen szóban köteles érdemi választ adni.
4. Ha a válaszadás olyan előzetes vizsgálatot igényel, amely a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem folytatható le, az interpellált az ülést követő 15 napon belül írásban köteles válaszolni. Ebben az esetben a választ minden települési képviselőnek meg kell küldeni.
5. Az interpelláló képviselő a válasz elfogadásáról a (3) bekezdésben foglalt esetben az ülésen, a (4) bekezdésben foglalt esetben a soron következő rendes ülésen nyilatkozik.
6. Ha az interpelláló képviselő a válaszadáskori ülésen nincs jelen, az interpellációt a soron következő rendes ülésig elnapoltnak kell tekinteni.

28. § (1) Az interpelláló képviselő a 27. § (5) bekezdésben tett nyilatkozatát követően az interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület a 31.§ (2) bekezdés c) pontjára figyelemmel dönt.

2. Ha a képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, elrendeli az interpelláció bizottság általi részletes kivizsgálását, melyben az interpelláló képviselő is részt vehet.
3. A képviselő-testület a (2) bekezdésben foglalt esetben, az interpelláció tárgyában a bizottsági jelentés alapján a jelentést követő rendes ülésen dönt.
4. Ha az interpellált a bizottság, és az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, akkor az interpellációra adott válaszról a képviselő-testület dönt.

29. § (1) A képviselő a testületi ülésen a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottsághoz és a jegyzőhöz kérdést intézhet akár írásban, akár szóban.

2. Kérdésnek kell tekinteni minden olyan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre, előkészítésre vonatkozó tudakozódást, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe.
3. A kérdésre az ülésen kell érdemi választ adni. Ha a válaszadás olyan előzetes vizsgálatot igényel, amely miatt az ülésen nem adható válasz, akkor a kérdezett az ülést követő 15 napon belül írásban köteles válaszolni. Ebben az esetben a választ minden települési képviselőnek meg kell küldeni.
4. A kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület nem hoz döntést.

16. HATÁROZATKÉPESSÉG

30. § (1) A határozatképességet az ülésvezető az ülés egész időtartama alatt köteles és jogosult vizsgálni. Erre bármely képviselő felhívhatja az ülésvezető figyelmét az ülés ideje alatt.

2. A határozatképtelen ülést megnyitni nem lehet, helyette az ülést 8 napon belül ugyanazon napirendi pontokkal össze kell hívni.
3. Ha az ülés a megnyitását követően válik határozatképtelenné, az ülés vezetője legfeljebb

15 perces szünetet rendel el. Ennek eredménytelen eltelte után az ülést be kell rekeszteni és a még hátralévő napirendeket a (2) bekezdésben foglalt szabályok szerint összehívott ülésen kell megtárgyalni.

4. A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén - közeli hozzátartozójára is kiterjedően - bejelenteni személyes érintettségét.
5. A személyesen érintett képviselő - érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kívánt részt venni.
6. A képviselő, polgármester személyes érintettségére az Mötv. 49. § vonatkozik.

17. DÖNTÉSHOZATAL

31. § (1) A képviselő-testület rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

2. A képviselő-testület határozathozatal nélkül a szavazati arányok rögzítésével dönt:

1. az ügyrendi kérdésekről,
2. tájékoztatók tudomásulvételéről,
3. az interpellációra adott válasz elfogadásáról.

3. A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazásában ügyrendi kérdés minden, az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.
4. Az előterjesztésben szereplő, valamint a vitában elhangzott valamennyi javaslatot egyenként kell szavazásra bocsátani úgy, hogy először a vitában elhangzott módosító javaslatokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról kell dönteni. A szavazás során ellenpróbát kell tartani.

32. § (1) Minősített többség szükséges: a Mötv. 50. §-ában foglaltakon túl

1. hitelfelvételhez,
2. az önkormányzati tulajdon elidegenítéséhez,
3. hatáskörgyakorlás átruházása és visszavonása

(2) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több mint a fele jelen van. A határozatképességet folyamatosan figyelemmel kell kísérni.

(3) A javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen levő önkormányzati képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén az önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A betöltetlen önkormányzati képviselői helyet a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni.

Az ülésvezető megállapítja a szavazás eredményét. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni.

33. § (1) Határozathozatal kezdeményezésére jogosultak:

1. polgármester
2. képviselő
3. a képviselő-testület bizottsága
4. jegyző
5. a települési nemzetiségi Önkormányzat elnöke
6. önkormányzati intézmény vezetője
7. civil szervezet képviselője

2. A képviselő-testület határozatainak számozását évente újra kezdi. A határozatok számozása folyamatos.
3. A képviselő-testület által hozott határozat megjelölése tartalmazza:

1. a képviselő-testület megnevezését,
2. a határozat számát arab számmal,
3. meghozatalának idejét évét, hónapját és napját,
4. a “határozat” kifejezést,

az alábbiak szerint:

NÓGRÁDSZAKÁL KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

........ /....... év (........... hónap....... nap) határozata

4. A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának dátuma.
5. A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti meg­fogalmazásban, valamint szükség szerint a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy, szerv megnevezését. E §-ban foglaltakat az önkormányzati hatósági ügyekben hozott határozatokra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.

6. A jegyző a határozatokról nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:

1. a határozat számát, tárgyát,
2. a végrehajtásért felelős megnevezését és a végrehajtás határidejét.

7. A képviselő-testület normatív határozatát a 35.§ (5) bekezdésében foglaltak szerint, a rendelet kihirdetésére vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kell közzé tenni.

34. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

1. a képviselő,
2. a polgármester,
3. az alpolgármester,
4. a képviselő-testület bizottsága,
5. a jegyző,
6. helyi nemzetiségi önkormányzat.

2. A kezdeményező feladata, hogy a kezdeményezés tartalmazza a szabályozás indokát, a szabályozásra vonatkozó érdemi javaslatot. Rendeletalkotásra vonatkozó javaslat csak olyan ügyre irányulhat, amelyben a képviselő-testületnek van rendeletalkotási joga.
3. A kezdeményezést írásban a polgármesterhez kell benyújtani. A polgármester a jegyző és a tárgy szerint illetékes bizottság bevonásával a kezdeményezést megvizsgálja, majd azt a képviselő-testület elé terjeszti.
4. A képviselő-testület állást foglalhat a rendelet tervezetének előkészítéséről, főbb elveiről, meghatározhatja az előkészítés menetét, az egyeztetések és a vitafórumok rendjét, a tervezet előkészítéséhez szakértőket kérhet fel.
5. A rendelet-tervezet normaszövegének elkészítése a jegyző feladata.
6. Az előterjesztésre a rendelet normaszövegén túl annak megalkotását minden esetben meg kell indokolni, valamint csatolni kell a rendelettel kapcsolatos előzetes hatásvizsgálatot.
7. A rendelet hatályosulását a jegyző kétévente köteles vizsgálni és az erről szóló jelentést a képviselő-testület előterjeszti.

35. § (1) A képviselő-testület által alkotott rendelet megjelölése tartalmazza:

1. a képviselő-testület megnevezését,
2. a rendelet számát arab számmal,
3. kihirdetésének idejét évét, hónapját és napját,
4. az „önkormányzati rendelet” kifejezést,
5. a megnevezését és címét

az alábbiak szerint:

NÓGRÁDSZAKÁL KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

........ /....... év (............ hónap....... nap) önkormányzati rendelete

2. A zárójelben feltüntetett dátum a kihirdetés időpontja.
3. A rendeleteket külön-külön, naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal kell ellátni.
4. Az elfogadott rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
5. A rendelet kihirdetése az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztésével történik. A kihirdetés ideje az Önkormányzat hirdetőtábláján való kihelyezés napja, melyet a rendelet eredeti példányán záradékként kell feltüntetni.
6. A kihirdetett rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, mely tartalmazza:

1. a rendelet számát, tárgyát, b) a megalkotás időpontját,

B) a hatálybalépés időpontját,

C) a módosító vagy hatályon kívül helyező rendelet számát, hatálybalépésének időpontját.

18. SZAVAZÁS RENDJE, MÓDJA

36. § (1) Szavazni csak személyesen lehet.

(2) A szavazás nyílt vagy titkos.

37. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel vagy névszerinti szavazással történik.

2. A Képviselő-testület név szerinti szavazást tarthat a Mötv. 48. § (3) bekezdésében foglalt esetekben.
3. Névszerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A jegyző a szavazatok összesítéséről a polgármestert tájékoztatja. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

38. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat a Mötv. 48. § (4) bekezdésén túl akkor, ha bármelyik képviselő javaslatára a képviselő-testület úgy dönt.

2. A titkos szavazás lebonyolításáról az Ügyrendi Bizottság gondoskodik. A bizottság feladata a szavazólapok elkészítése, a titkosság feltételeinek biztosítása, a szavazatok összeszámlálása
3. Amennyiben az ülésen az Ügyrendi Bizottság tagjai határozatképes létszámban nincsenek jelen, akkor a szavazással járó feladatok ellátásra 3 fős eseti bizottságot kell választani az ülésen jelenlévő képviselőkből. Ennek tagjaira az ülésvezető tesz javaslatot, mely javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
4. A titkos szavazás eredményét a bizottság külön jegyzőkönyvbe foglalja, melyet a képviselő- testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

19. JEGYZŐKÖNYV

39. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, a Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározott tartalommal.

2. A jegyzőkönyvet, mely közokiratnak minősül, a polgármester és a jegyző, írja alá.
3. A jegyzőkönyv mellékletét képezi:

1. a meghívó,
2. az írásbeli előterjesztések,
3. a jelenléti ív,
4. az írásban benyújtott hozzászólások, egyéb indítványok,
5. az elfogadott rendeletek,
6. a névszerinti szavazásról készített névsor egy eredeti példánya.

4. A jegyző gondoskodik a jegyzőkönyv elkészítéséről, az eredeti példány megőrzéséről és évenkénti beköttetéséről.
5. A jegyzőkönyv eredeti példányát piros fehér zöld zsinórral átfűzve, önkormányzati bélyegzővel ellátva kell hitelesíteni nyílt és zárt ülésenként külön-külön.
6. A jegyzőkönyvekbe történő betekintést a zárt ülés jegyzőkönyveinek kivételével a jegyzőnél kell előzetesen kezdeményezni. A jegyzőkönyv az Önkormányzatnál munkaidőben tekinthető meg a jegyző, annak akadályoztatása esetén az igazgatási előadó jelenlétében.

40. § (1) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül, a jegyzőkönyvre vonatkozó előírások megtartásával.

2. Az zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak.
3. Zárt ülés jegyzőkönyvéről a külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekről nyilvános adat megismerése biztosítására kivonatot kell készíteni, melyben a nem közérdekű adat és a közérdekből nem nyilvános adat kipontozásra kerül.

20. A LAKOSSÁGGAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS

41. § (1) A képviselő-testület a lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre.

(2) Fontosabb lakossági fórumok:

1. közmeghallgatás
2. falugyűlés

42. § (1)A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.                    A közmeghallgatás falugyűlés keretében is megtartható.

2. A közmeghallgatás helyéről, idejéről a tárgyalásra kerülő tárgykörökről az Önkormányzat hirdetőtábláján és a település honlapján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 5 nappal.
3. A közmeghallgatást az ülésvezető vezeti, melyről jegyzőkönyv készül. Tartalmára, készítésére, a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadók.
4. Közmeghallgatást kell tartani a képviselő-testület döntése alapján is, az általa megjelölt témakörben.

43. § A falugyűlés összehívása szükség szerint, a lakosság széles rétegeit érintő témákban kerül sor.                            A falugyűlés célja az adott témában megfelelő információ nyújtása a képviselő-testület felé.
44. § A képviselő-testület a helyi népszavazás feltételeit, eljárási rendjét külön - 15/2017.(XI.28.) számú - rendeletben szabályozza.

3. FEJEZET

21. TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK

45. § (1) Képviselő az Mötv. -ben meghatározottakon felül - köteles:

1. írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,
2. a képviselő-testület vagy a tisztviselők felkérése alapján részt venni a képviselő- testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
3. kapcsolatot tartani a választópolgárokkal.

2. Az igazolatlan távollét következményeiről a képviselő-testület tagjainak tiszteletdíjáról szóló önkormányzati rendelet rendelkezik.
3. A települési képviselők tiszteletdíját az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.
4. Amennyiben a képviselő személyes érintettsége estén - törvényben meghatározott - bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor - erre irányuló indítvány esetén - a képviselő-testület soron következő ülésén dönt a képviselő tiszteletdíjának 50%-os csökkentéséről.

22. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

46. § (1) A képviselő-testület 3 fős ügyrendi bizottságot választ tagjai közül, melynek névsorát, feladat-, és hatáskörét a 3. sz. melléklet szerint határozza meg.

2. A képviselő-testület meghatározott időre vagy meghatározott feladatok ellátására ideiglenesen bizottságot hozhat létre, melynek feladat- és hatáskörét, személyi összetételét a képviselő-testület a létrehozással egyidejűleg határozza meg.
3. Az ideiglenes bizottság megbízatása a feladat elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

47. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. A bizottság elnökének távolléte, akadályoztatása esetén az ülés vezetésére a bizottság által választott olyan tag jogosult, aki egyben települési képviselő is.

2. A meghívót a 19.§ (2) bekezdés szerint kell megkapniuk a bizottsági tagoknak, és a meghívottaknak.
3. Az elnök köteles a bizottságot összehívni:

1. a képviselő-testület határozatára,
2. a bizottsági tagok kétharmadának indítványára,

4. A bizottsági ülések jegyzőkönyveit az elnök írja alá.

23. A POLGÁRMESTER

48. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

2. A polgármester a Mötv. 57. §-ában foglaltakon túl:

1. gondoskodik a helyi önkormányzat költségvetésének végrehajtásáról,
2. kapcsolatot tart a helyi társadalmi és gazdasági szervekkel,
3. a helyi önkormányzat nevében kötelezettséget vállalhat, erre más személyt is felhatalmazhat,
4. az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető helyzetben a helyi önkormányzat költségvetése terhére átmeneti intézkedést hozhat, melyről a legközelebbi képviselő-testületi ülésen be kell számolni,
5. ellátja az ár- és belvízvédekezéssel kapcsolatos, hatáskörébe utalt feladatokat,
6. gondoskodik a környezetvédelmi és természetvédelmi feladatok ellátásáról,
7. ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

3. A polgármester törvényben meghatározott illetményéről, jutalmazásáról a képviselő-testület dönt. A polgármester jutalmazására bármelyik képviselő javaslatot tehet.
4. A polgármester minden kedden 9.00 - 12.000 óráig fogadónapot tart.

24. ALPOLGÁRMESTER

49. § (1) A képviselő-testület 2 társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

2. Az alpolgármester minden hónap utolsó hetének keddi napja 14⁰⁰-16⁰⁰ óráig fogadóórát tart.
3. Az alpolgármesterek feladatát, hatáskörét a polgármester határozza meg.
4. A polgármestert tartós akadályoztatása esetén teljes jogkörrel helyettesíti.

25. JEGYZŐ

50. § (1) A közös önkormányzati hivatalt alkotó önkormányzatok polgármesterei - pályázat útján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt neveznek ki, a Mötv. 83.§-ában foglaltak alapján, határozatlan időtartamra.

2. A közös önkormányzati hivatalta jegyző vezeti. A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a körben:

1. előkészíti a képviselő-testületi ülésekre és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket
2. ellátja a testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat
3. tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottságok ülésein
4. jelzi a képviselő-testületnek és polgármesternek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő a döntés-előkészítés során, a szavazás előtt az előterjesztés vitájában
5. gondoskodik a testületi ülések jegyzőkönyvének elkészítéséről, azt a polgármesterrel együtt aláírja, és az Mötv. rendelkezése szerint megküldi azt a Nógrád Megyei Kormányhivatal részére
6. évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről.

3. A jegyzőt akadályoztatása esetén a Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott köztisztviselő helyettesíti.

26. KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL

51. § (1) Az önkormányzat hivatalának elnevezése Ludányhalászi Közös Önkormányzati Hivatal.

2. A hivatal székhelye: 3188 Ludányhalászi, Rákóczi út 69.
3. A Hivatal belső felépítését, működésének részletes szabályait feladat- és hatáskörét a Ludányhalászi Közös Önkormányzati Hivatal alapító okirata, a közös önkormányzati hivatalt létrehozó megállapodása és a szervezeti és működési szabályzata rögzíti.

27. TÁRSULÁSOK

52. § (1) Az Mötv. 87.§ -ában foglaltaknak megfelelően, a képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulásokat hozhat létre.

2. A társulási tanácsban az önkormányzatot a polgármester képviseli. Akadályoztatása estén a társulási üléseken a polgármestert az alpolgármester helyettesítheti. A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása estén a helyettesítő személyéről a képviselő-testület dönt. Ezen esetben helyettes, csak képviselő lehet.
3. A helyettesítésről szóló döntésben meg kell határozni, hogy teljes, vagy részleges jogkörben helyettesítik-e a polgármestert, és ez utóbbi esetben pontosan meg kell határozni a meghatalmazás terjedelmét.
4. A polgármester évente beszámol a képviselő-testületnek a társulások működéséről, a végzett tevékenységéről.
5. Az önkormányzati társulások felsorolását a 4. sz. melléklet tartalmazza.

4. FEJEZET

TELEPÜLÉSI NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT

53. § (1) Nógrádszakálban 3 fő települési nemzetiségi önkormányzati képviselőből álló közvetlen módon megválasztott Roma Nemzetiségi Önkormányzat működik.

2. Nógrádszakál Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete a rendelkezésre álló anyagi eszközök arányában - az éves önkormányzati költségvetési rendelet keretein belül - a Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásról, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben foglaltak alapján.
3. Nógrádszakál Községi Önkormányzatának képviselő-testülete a Roma Nemzetiségi Önkormányzat testületének működését megállapodásban foglaltak szerint biztosítja.
4. A polgármester, alpolgármester szükség szerint egyeztető megbeszélést folytat a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökével.

5. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE, VAGYONA

28. GAZDASÁGI PROGRAM

54. § (1) A képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti.

2. A gazdasági program, fejlesztési terv a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól.
3. A gazdasági programot a képviselő-testület az Mötv. 116. §-ban foglaltaknak megfelelően készíti el.

29. KÖLTSÉGVETÉS

55. § (1) A Képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a feladatfinanszírozási rendszer keretében nyújtott támogatás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

2. A költségvetés tervezetében először a törvényben vagy önkormányzati rendeletben kötelezően előírt önkormányzati feladatok megvalósítását kell kidolgozni, ezek után kell javasolni további, még vállalható önkormányzati feladatokat.
3. A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, a rendelettervezetet a költségvetési szervek vezetőivel, az önkormányzati társulás résztvevőivel egyezteti, és ezt követően a polgármester az államháztartásról szóló törvény rendelkezése szerint nyújtja be a képviselő- testületnek.
4. Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a 5. sz. melléklet tartalmazza.
5. Az önkormányzat átmeneti fizetésképtelensége esetén - az összeghatárokra figyelemmel - a polgármester előterjesztésére a képviselő-testület dönt rövidlejáratú hitel felvételéről. Tartós fizetésképtelenség esetén a polgármester köteles haladéktalanul a képviselő-testületet tájékoztatni.

56. § (1) A képviselő-testület a költségvetés végrehajtásáról - a tárgyév lezárása után - zárszámadási rendeletet alkot, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 91.§ (1) bekezdésében foglaltak szerint.

(2) Az Önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.

30. ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA

57. § Az önkormányzati vagyonról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló szabályokat a 14/2012. (IV.27.) számú önkormányzati rendelet szabályozza.

31. BELSŐ KONTROLLRENDSZER

58. § (1) A jegyző köteles - a jogszabályok alapján meghatározott - belső kontrollrendszert, ezen belül belső ellenőrzést működtetni, amely biztosítja a helyi önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.

2. Az önkormányzat a belső ellenőrzési tevékenységét a Nógrádszakál Községi Önkormányzatának Belső Ellenőrzési Kézikönyve szerint külső szervezet bevonásával végzi.
3. A Belső Ellenőrzési Kézikönyv hatálya kiterjed az önkormányzat költségvetési szerveire és a nemzetiségi önkormányzatra egyaránt.

6. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

59. § (l) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 2/2015. (II.10) és az azt módosító 3/2016. (II.16.) önkormányzati rendelet.