^[1]Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény: 16. § (1) bekezdésében, a lakások bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1)-(2) bekezdésében, 4. § (3) bekezdésében, 5. § (3) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 19. §-ában, 21. § (6) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 27. § (2) bekezdésében, 31. § (2) bekezdésében, 33. § (3) bekezdésében és 35. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

 
Alapvető szabályok

 
I. Fejezet

 
Általános rendelkezések

 
1. A rendelet hatálya

 
 
1. §

 
E rendelet hatálya kiterjed:

 a) ^{[2] [3]}Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában lévő valamennyi lakásra és Győr Megyei Jogú Város közigazgatási területén történő önkormányzati támogatással megvalósuló lakásvásárlás és -építés támogatására, 

b) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdése szerinti személyekre, valamint

c) a 14/A. alcím és a IV. Fejezet tekintetében Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott intézményekre.

2. Értelmező rendelkezések

 
2. §

 
E rendelet alkalmazása szempontjából:

 
1. ^[4] bérbeadó:

 a) a GYŐR-SZOL Zrt.,

 b) ^[5]

 c) a bérlőkijelölési joggal rendelkező, önkormányzattól független szerv és

 d) a 2. mellékletben felsorolt lakás esetében a Hajléktalanokat Segítő Szolgálat.

 
2. család: az együtt költözni szándékozók csoportja,

 
3. fiatal házaspár: a kölcsönkérelem benyújtásának időpontjában a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét,

 
4. jövedelem: az Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint számított jövedelem,

 
5. közeli hozzátartozó, hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló ^[6]2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 1. és 2. pontja szerinti személy,

 
6. közüzemi díjak:

a) a távhőszolgáltatás,

b) a hidegvíz szolgáltatás,

c) a meleg víz szolgáltatás,

d) a kommunális szolgáltatás,

e) a villamos energiaszolgáltatás és

f) a gázszolgáltatás

díja,

 
7. lakbér: az önkormányzati lakások lakbérének mértékéről, a külön szolgáltatási díjakról, ezek megfizetésének módjáról szóló önkormányzati rendelet (a továbbiakban: lakbér rendelet) alapján számított díj,

7/a. mozgáskorlátozott: az a személy, aki mozgáskorlátozottságára tekintettel emelt összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül,

 
8. munkaviszony: a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény és az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény alapján létesített foglalkoztatási jogviszony,

 
9. tulajdonos: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata,

 
10. tulajdonosi jog gyakorlója: a ^[7]Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) által átruházott hatáskörben eljáró Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottság (a továbbiakban: Bizottság), valamint a polgármester,

 
11. vagyon: az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint számított vagyon.

 
12. ^[8] bérlakás: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában álló lakás,

 
13. ^[9] önkormányzati bérlakás: önkormányzat tulajdonában álló lakás,

14. ^[10]intézményi bérlakás: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott intézmény feladatának ellátásához vagy a feladata ellátásában közreműködő, vele munkaviszonyban, közalkalmazotti vagy közszolgálati jogviszonyban álló személy lakhatásához biztosított bérlekás és

15. ^[11]lakásegység: egy lakóépületen belül található, huzamosabb tartózkodás céljára szolgáló, önálló bejárattal rendelkező, fűthető helyiségcsoport, amely rendelkezik legalább eg 12 m²-t meghaladó lakó-, 4 m²-t meghaladó főző- és 4 m²-t meghaladó egészségügyi helyiséggel. A különálló egészségügyi helyiségek mérete összeszámítandó.

3. Hatásköri rendelkezések

 
3. §

 
(1) ^[12] A lakások bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Lakástv.) foglalt bérbeadói jogosítványokat és kötelezettségeket a tulajdonos, a tulajdonosi jog gyakorlója és a bérbeadó e rendeletben foglaltak szerint megosztva gyakorolják és teljesítik.

 
(2) ^{[13] [14]}A Közgyűlés a Bizottságra a következő hatásköröket ruházza át:

a) ^[15]a (3) bekezdés b)-c) pontja kivételével, az 5. § 1-7. és 9. pontjában szereplő célra biztosított bérlakás bérbeadásával kapcsolatos döntést,

b) ^[16]

c) a 10. § (1) bekezdésében, a 14. § (1) bekezdésében és a 16. § (1) bekezdésében meghatározott pályázat kiírását,

d) az előzetes regisztrációval bérbe adható lakások nyilvántartásába történő felvételről való döntést, valamint

e) a lakáshoz jutási támogatással kapcsolatos döntést.

 
(3) ^{[17] [18]}A polgármester Közgyűlés által átruházott hatáskörébe tartozik:

a) ^[19]az 5. § 8. és 10-16. pontjában felsorolt célokra biztosított bérlakások bérbeadásával,

b) a 2. számú mellékletben felsorolt lakások esetében az átmeneti elhelyezéssel,

c) a 44. § (1) bekezdése és a 46. § (1) bekezdése szerinti hozzájárulással,

d) az 52. § (1) bekezdése szerinti vizsgálattal,

e) az 55. § (1) bekezdés e) pontja szerinti lakásbérleti szerződés hosszabbításával, 

f) az 58. §-ban meghatározott bérleti jogviszony helyreállításával és

g) ^[20]a tulajdonosi jog gyakorlójának a lakáspályázat vagy kérelem jóváhagyó döntését követő bérlőkijelöléssel

kapcsolatos döntés meghoztala.

4. Az eljárásra vonatkozó szabályok

 
4. §

 
(1) A jogosultságok megállapítására irányuló eljárások - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - kérelemre, formanyomtatvány benyújtásával indulnak.

 
(2) A 10-19. §-ban meghatározott pályázat útján elnyerhető bérlakások esetében az eljárás pályázati nyomtatvány benyújtásával indul.

 
(3) A kérelmet és a pályázatot - a 19. §-ban meghatározott pályázatok kivételével - Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal hatáskörrel rendelkező szervezeti egységénél (a továbbiakban: hatáskörrel rendelkező szervezeti egység) lehet benyújtani.

 
(4) A 19. § szerinti pályázatot a GYŐR-SZOL Zrt. hatáskörrel rendelkező szervezeti egységénél lehet benyújtani.

 
(5) A kérelemhez és a pályázathoz csatolni kell a formanyomtatványon felsorolt mellékleteket és igazolásokat.

4/A. §

(1) Az e rendeletben szabályozott eljárások során az adatok kezelésére, továbbítására vonatkozóan az információs önrendelkezési jogről és az információszabadságról szóló törvény rendelkezései alkalmazandók.

(2) Adatkezelő szerv

a) Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata és

b) Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala.

5. Bérlakás biztosításának módjai

 
5. §

^[21]A tulajdonosi jog gyakorlója az alábbi célokra biztosít bérlakást:

1. előtakarékossággal meghirdetett pályázatra,

2. felújításra meghirdetett pályázatra,

3. mozgáskorlátozottak számára kialakított bérlakások pályázatára,

4. előzetes regisztrációval meghirdetett pályázatra,

5. szociális helyzet alapján történő elhelyezésre,

6. nyugdíjasok házában történő elhelyezésre,

7. átmeneti elhelyezésre,

8. városérdek által indokolt feladat megoldására,

9. piaci vagy költségelvű lakbérrel történő pályázatra,

10. nyugdíjasok házából távozó bérlő elhelyezésére,

11. felújítás, átalakítás, korszerűsítés, bontás folytán megszűnő bérlakások bérlőinek elhelyezésére,

12. városfejlesztési, városrendezési célok megvalósítását szolgáló elhelyezési igény kielégítésére,

13. közgyűlési döntés alapján önkormányzati ingatlan értékesítésének elősegítéséhez szükséges elhelyezésre,

14. bírósági ítélet vagy hatósági határozat végrehajtására,

15. társbérlet felszámolására és

16. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott intézmény feladatának ellátására.

MÁSODIK RÉSZ

 
A bérlakás

 
II. Fejezet

 
Lakásbérleti jog elnyerése pályázat útján

 
6. A pályázatokra vonatkozó általános szabályok

 
6. §

 
(1) ^[22] [23] A tulajdonosi jog gyakorlója az 5. § 1-4. pontjában meghatározott lakásgazdálkodási feladatok ellátásához szükséges bérlakásokat pályázat útján hirdeti meg.

 
(2)A pályázat kiírója határozza meg e rendelet figyelembe vételével a pályázat tartalmát és részletes feltételeit.

7.§

 
(1) Pályázatot nagykorú, természetes személy nyújthat be azzal, hogy házas- vagy élettárs csak együttesen pályázhat.

 
(2) ^[24]​Nem jogosult pályázatot benyújtani az a személy, aki vagy akinek családtagja:

a) rendelkezik

aa) lakástulajdonnal,

ab) átmeneti elhelyezés kivételével önkormányzati bérlakással, kivéve, ha a pályázat az 5. § 3., 4. vagy 6. pontjában meghatározott célra biztosított bérlakásra irányul,

ac) érvényes tartási szerződéssel vagy

ad) haszonélvezeti joggal,

b) 10 éven belül bérlakást kedvezményesen vásárolt, vagy a vételi vagy elővásárlási jogáról a vételre jogosult javára lemondott,

c) 10 éven belül bérlakást pénzbeli térítéssel visszaadott vagy magántulajdonra cserélt,

d) 10 éven belül bérleti jogát neki felróható okból

da) a bérbeadó felmondással megszüntette,

db) bérlőtársi jogát a bíróság megszüntette vagy

dc) a tulajdonosi jog gyakorlója nem járult hozzá az újabb, határozott idejű szerződés megkötéséhez,

e) 5 éven belül bérlakást visszaadott, vagy

f) az általa bérelt bérlakás kiürítése iránti perben hozott bíróság kiürítést elrendelő döntésének jogerőre emelkedésétől számított 10 év még nem telt el.

8. §

 
A tulajdonosi jog gyakorlója nem köteles újabb pályázatot hirdetni, ha a lakásra már kétszer meghirdetett pályázat eredménytelen maradt. Két sikertelen pályázatot követően - a tulajdonosi jog gyakorlójának döntése alapján pályázati eljárás nélkül, a korábban kiírt pályázati feltételekkel - a lakás bérbe adható.

 
9. §

 
A bérbeadó és a pályázat nyertese a lakás átvételkori műszaki állapotát jegyzőkönyvben rögzíti, és tételes kimutatást készít a hirdetményben előírt felújítási, karbantartási munkálatokról.

7. Előtakarékossággal meghirdetett pályázatok

 
10. §

 
(1) A tulajdonosi jog gyakorlója évente két alkalommal - március 1. napjáig és október 1. napjáig - az előtakarékosság vállalásával bérbe adható lakásainak (a továbbiakban: előtakarékos bérlakás) hasznosítására pályázatot hirdet.

 
(2) A pályázati hirdetmény tartalmazza:

a) azon épületek jegyzékét, amelyekben előtakarékos bérlakás található,

b) a pályázat benyújtásának módját, határidejét és helyét,

c) az ^[25]előtakarékosság havi összegét,

d) pályázati kategóriánként az együtt költözők legkisebb létszámát,

e) az esetleges felújítási munkálatok bruttó költségét és az elvégzésére biztosított időtartamot és

f) a pályázat elbírálásának szempontjait.

 
(3) A pályázat elbírálásának szempontjai különösen:

a) a pályázó benyújtott érvényes pályázatainak száma,

b) a pályázó jövedelmi viszonya,

c) a pályázó gyermekeinek száma,

d) a pályázó lakhatási körülménye,

e) a bejelentett győri lakcímmel rendelkező pályázó életvitelszerű győri tartózkodásának kezdete,

f) a pályázó családi állapota,

g) a pályázó 40 év alatti életkora vagy

h) a pályázó állami gondoskodás alatt állt, átmeneti vagy tartós nevelt volt.

 
11. §

 
(1) A tulajdonosi jog gyakorlója dönt:

a) a pályázatok érvényességéről és

b) az érvényes pályázatok sorrendjéről.

 
(2) A döntéssel megállapított sorrend a következő pályázat kiírásáig érvényes.

 
(3) Az elhelyezés során csak a lakhatást befolyásoló, szakorvos által igazolt súlyos egészségügyi probléma és a határozattal megállapított súlyos mozgáskorlátozottság vehető figyelembe.

^[26]12. §

(1) Az előtakarékos bérlakás 5 év időtartamra adható bérbe. A bérleti szerződés nem hosszabbítható meg.

(2) A bérlő a bérleti jog fennállása alatt a lakásbérleti szerződésben rögzített előtakarékosság összegét havonta az általa választott pénzintézethez vagy lakástakarék-pénztárhoz fizeti be.

(3) A bérlő évente egy alkalommal a bérleti szerződésben rögzített határnapig a (2) bekezdésben foglalt befizetési kötelezettségének teljesítését igazolja a hatáskörrel rendelkező szervezeti egységnél.

(4) A bérbeadó a bérleti szerződést azonnali hatállyal felmondja, ha a bérlő

a) a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségét elmulasztja, vagy

b) a befizetés igazolásának határnapjáig az előírt előtakarékosság összegéből legalább háromhavi elmaradást halmoz fel.

(5) Amennyiben a bérlő az előtakarékos bérlakás bérleti szerződésének érvényességi ideje alatt kamatmentes kölcsöntámogatásban részesül, a bérleti szerződés lejártának időpontja

a) ingatlan építése esetén a kölcsönszerződés megkötésétől számított 18 hónap, vagy

b) ingatlan vásárlása esetén a kölcsönszerződés megkötésétől számított 6 hónap

időtartamra módosul azzal, hogy az eredeti bérleti szerződés lejártának időpontját nem lépheti túl.

13. §

 
(1) Az előtakarékossággal meghirdetett pályázat nyertese a lakásbérleti jogviszonyának megszűnésekor csak a 9. §-ban foglaltakon felüli munkálatokat köteles elvégezni.

 
 
(2) Ha az előtakarékos bérlakást felújítási munkálatok terhelik, a pályázó a felújítási munkálatok pályázati hirdetményben meghatározott időtartamára bérleti előszerződést köteles kötni. A felújítási munkák elvégzését a bérbeadó ellenőrzi, melyről a tulajdonosi jog gyakorlója felé igazolást ad ki. A lakás felújítási munkálatainak elvégzését követően a bérleti szerződést a 12. § (1) bekezdésben meghatározott időtartamra kell megkötni.

 
(3) Előtakarékos bérlakás esetén, az elhasználódás mértékének megfelelő, a bérbeadó által előzetesen kalkulált értéket (a továbbiakban: amortizációs költség) a bérlő és a bérbeadó a bérleti szerződésben rögzíti. A bérlő a bérleti jogviszony fennállása alatt, havi egyenlő részletekben a lakbérfizetéssel egyidejűleg köteles azt a bérbeadónak megfizetni.

 
(4) A bérleti szerződésben megjelölt berendezési tárgyak rendes elhasználódás miatt szükséges cseréje a bérbeadó feladata.

8. Felújításra meghirdetett pályázatok

 
14. §

 
(1) A tulajdonosi jog gyakorlója a megüresedett és rossz műszaki állapotú lakásállományból felújítási munkálatok előírásával pályázatot hirdethet.

 
(2) Felújításra meghirdetett pályázat érvényességéhez szükséges - a 7. § (2) bekezdésben foglaltakon túl - a pályázó nevére szóló igazolás arról, hogy rendelkezik a felújítási költség fedezetével.

 
(3) A pályázati hirdetmény tartalmazza:

a) a bérlakás címét, műszaki jellemzőit (szobaszám, alapterület, komfortfokozat, stb.),

b) az elvégzendő munka megjelölését, várható költségét és az elvégzésére biztosított időtartamot,

 c) a bérlakás lakbérének összegét,

 d) a bérlakás megtekinthetőségének időpontját,

 e) a pályázat benyújtásának módját, határidejét és helyét,

 f) pályázati kategóriánként az együtt költözők legkisebb létszámát,

 g) a bérleti szerződés időtartamát és

 h) a pályázat elbírálásának szempontjait.

 
(4) Az elbírálás szempontjai különösen:

 a) a pályázó lakhatási körülménye,

b) a pályázó jövedelmi viszonya,

c) a pályázó gyermekeinek száma,

d) a pályázó korábban benyújtott érvényes pályázatainak száma,

e) gyermeket egyedül nevelő szülő,

f) a pályázó lakásprobléma jelzésének időpontja az önkormányzat felé,

g) a bejelentett győri lakcímmel rendelkező pályázó életvitelszerű győri tartózkodásának kezdete,

h) a pályázó családjában tartósan beteg, mozgásképtelen vagy rokkant személy él,

i) a hajléktalanság ténye,

j) a pályázó családi állapota,

k) a pályázó állami gondoskodás alatt állt, átmeneti vagy tartós nevelt volt, valamint

l) ^[27]a pályázó családjában lakhatási körülménye miatt védelembe vett gyermek él.

15. §

 
(1) A pályázati hirdetményben kiírt felújítási költség és a felújítás során felmerült - esetleges - többletköltségek viselése a nyertes pályázót terheli.

 
(2)A nyertes pályázó, a felújítási munkálatok pályázati hirdetményben meghatározott időtartamára bérleti előszerződést köteles kötni. A pályázati hirdetményben meghatározott időtartamtól, a bérbeadó által igazolt, műszakilag indokolt esetben lehet eltérni.

 
(3)A bérleti szerződést határozott időre - a pályázati hirdetményben meghatározott időtartamra - a lakás felújítási munkálatainak elvégzését követően kell megkötni. A felújítási munkák elvégzését a bérbeadó ellenőrzi, melyről a tulajdonosi jog gyakorlója felé igazolást ad ki.

 
(4) Ha a pályázó a pályázatban előírt felújítási munkálatokat a meghatározott határidőig nem vagy nem megfelelő minőségben végzi el, köteles a bérlakást az előszerződés lejártát követő 10 napon belül a bérbeadó rendelkezésére bocsátani. Az elvégzett munkával és a beépített anyagokkal a pályázó és a bérbeadó egymás között elszámol.

 
(5) A bérleti szerződés az e rendelet 53-54. §-ban és az 55. § (1) bekezdés c) pontban foglaltak szerint meghosszabbítható.

9. Előzetes regisztrációval meghirdetett pályázatok

 
16. §

 
(1) A tulajdonosi jog gyakorlója ^[28] bérlakásai egy részét előzetes regisztrációhoz kötött pályázaton hasznosíthatja.

 
(2) A tulajdonosi jog gyakorlója a regisztrációs pályázatra történő hasznosításra kijelölt lakások jegyzékét közzéteszi.

17. §

 
(1) Regisztrációs kérelem bármikor benyújtható. A regisztrációs nyilvántartásba történő felvételt a tulajdonosi jog gyakorlója jóváhagyhatja, ha a kérelmező:

a) családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: nyugdíjminimum):

aa) egyedülállók esetében 250 %-át meghaladja, de a ^[29]375%-át nem éri el vagy

ab) egyéb esetben 200 %-át meghaladja, de a ^[30]325%-át nem éri el,

b) nem rendelkezik előtakarékos bérlakásra érvényes szerződéssel,

c) vállalja, hogy sikeres pályázat esetén korábbi bérlakását a pályázaton elnyert bérlakás átvételét követő 90 napon belül, a bérbeadó által előírt karbantartási feladatok elvégzését követően a bérbeadó rendelkezésére bocsátja,

d) nem áll fenn sem lakbérhátraléka, sem közüzemi díjtartozása és

e) vagyoni körülményei folytán lakásgondját más formában megoldani nem tudja.

 
(2) A regisztrációs kérelemben szereplő adatok valódiságáról a tulajdonosi jog gyakorlója helyszíni szemle során győződik meg, és az ott tapasztaltakat jegyzőkönyvben rögzíti.

 
(3) A kérelem és a helyszíni szemle adatai alapján a tulajdonosi jog gyakorlója döntést hoz a regisztrációs nyilvántartásba történő felvételről. A regisztrációs nyilvántartásba való felvételről szóló döntés egy évig érvényes.

18. §

 
(1) Pályázatot az a személy nyújthat be, akinek a regisztrációs kérelmét a tulajdonosi jog gyakorlója jóváhagyta.

 
(2) A pályázati hirdetmény tartalmazza:

a) a bérlakás címét, műszaki jellemzőit (szobaszám, alapterület, stb.),

b) a bérlakás lakbérének összegét,

c) a bérlakás megtekinthetőségének időpontját,

d) a pályázat benyújtásának módját, határidejét és helyét,

e) az esetleges felújítási munkálatok bruttó költségét és az elvégzésére biztosított időtartamot,

f) a bérleti szerződés időtartamát és

g) a pályázat elbírálásának szempontjait.

 
(3) A pályázat elbírálásának szempontjai különösen:

a) a pályázó lakhatásának körülménye,

b) a pályázó jövedelmi viszonya,

c) a pályázó gyermekeinek száma,

d) gyermeket egyedül nevelő szülő,

e) a pályázó lakásprobléma jelzésének időpontja az önkormányzat felé,

f) a bejelentett győri lakcímmel rendelkező pályázó életvitelszerű győri tartózkodásának kezdete,

g) a hajléktalanság ténye,

h) a pályázó családi állapota,

i) a pályázó állami gondoskodás alatt állt, átmeneti vagy tartós nevelt volt, valamint

j) ^[31]a pályázó családjában lakhatási körülménye miatt védelembe vett gyermek él.

 
(4) ^[32]A bérleti szerződést első alkalommal a bérbeadó 2 év időtartamra köti.

 
(5) A bérleti szerződés az e rendelet 53-54. §-ban és az 55. § (1) bekezdés b) pontban foglaltak szerint meghosszabbítható.

^[33]9/A. Mozgáskorlátozott személyek számára kialakított bérlakások pályázata

18/A. §

(1) A tulajdonosi jog gyakorlója a mozgáskorlátozott személyek számára kialakított önkormányzati bérlakásai egy részének hasznosítására pályázatot hirdet mozgáskorlátozott személyek számára.

(2) A pályázati hirdetmény tartalmazza:

a) a mozgáskorlátozott személyek számára kialakított, pályázható bérlakások jegyzékét,

b) a pályázat benyújtásának módját, határidejét és helyét,

c) a mozgáskorlátozott személyek számára kialakított bérlakásba együtt költözők legkisebb létszámát,

d) az esetleges felújítási munkálatok bruttó költségét és az elvégzésére biztosított időtartamot, valamint

e) a pályázat elbírálásának szempontjait.

(3) A pályázat elbírálásának szempontjai különösen:

a) a pályázó egészségi állapota,

b) a pályázó családi állapota,

c) a pályázó és családja jövedelmi viszonya,

d) a pályázó gyermekeinek száma,

e) a pályázó lakhatási körülménye,

f) a bejelentett győri lakcímmel rendelkező pályázó életvitelszerű győri tartózkodásának kezdete, 

g) a pályázó állami gondoskodás alatt állt, átmeneti vagy tartós nevelt volt, valamint

h) ^[34]a pályázó családjában lakhatási körülménye miatt védelembe vett gyermek él.

(4) A 3. § (2) bekezdésében meghatározott tulajdonosi jog gyakorlója a pályázat elbírálásához kikéri a Mozgáskorlátozottak Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesületének véleményét.

(5) A mozgáskorlátozott személyek számára kialakított bérlakás 5 év időtartamra adható bérbe. A bérleti szerződés az 53-54. §-ban és az 55. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltak szerint meghosszabbítható.

10. Piaci vagy költségelvű lakbérrel történő pályáztatás

 
19. §

 
(1) A tulajdonosi jog gyakorlója a bérlakásai egy részét piaci vagy költségelven megállapított lakbérrel hasznosítja.

 
(2) A tulajdonosi jog gyakorlója által kijelölt bérlakások hasznosítása pályázati úton történik. A pályázat lebonyolítását - a tulajdonosi jog gyakorlójának felhatalmazása alapján - a GYŐR-SZOL Zrt. végzi.

 
(3) Piaci és költségelvű lakbérrel meghirdetett pályázatok esetén nem kell alkalmazni e rendelet 7. § (1) és (2) bekezdését és 8. §-át.

 
(4) A pályázati hirdetmény tartalmazza:

a) a bérlakás címét, műszaki jellemzőit (szobaszám, alapterület, stb.),

b) azt, hogy a bérlakás lakbére piaci vagy költségelven kerül megállapításra,

c) a bérlakás lakbérének összegét,

d) a bérlakás megtekintésének időpontját,

e) a pályázat benyújtásának módját, határidejét, helyét és

f) a bérleti szerződés időtartamát.

20. §

 
(1) A pályázatot a GYŐR-SZOL Zrt. bírálja el.

 
(2) A pályázat nyertese az a személy, aki a legtöbb havi lakbér előre történő megfizetését vállalja. Azonos ajánlatok esetén az a személy, aki a pályázatát előbb nyújtotta be.

 
21. §

 
(1) A bérleti szerződést a bérbeadó egy év ^[35] időtartamra köti.

 
(2) A bérleti szerződés meghosszabbításáról és annak időtartamáról a bérbeadó dönt. A bérleti szerződés meghosszabbítása esetén nem kell alkalmazni az e rendelet 53-54. §-ban foglalt szabályokat.

III. Fejezet

 
Kérelem alapján történő bérbeadás

 
11. A szociális helyzet alapján történő elhelyezések

 
22. §

 
(1) Kérelmet nagykorú, természetes személy nyújthat be azzal, hogy házas- vagy élettársak csak együttesen kérelmezhetik az elhelyezést.

 
(2) Szociális helyzet alapján a kérelmet a tulajdonosi jog gyakorlója akkor hagyhatja jóvá, ha:

a) a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum:

aa) egyedülállók esetében 150 %-át eléri, de a 250 %-át nem haladja meg vagy

ab) egyéb esetben 100 %-át eléri, de a 200 %-át nem haladja meg és

b) a kérelmező vagyoni körülményei miatt lakhatását más formában megoldani nem tudja.

 
(3) ^[36]Az egy főre jutó átlagjövedelemtől függetlenül a kérelem elutasítandó, ha:

a) a család bármely tagja

aa) lakástulajdonnal vagy haszonélvezeti joggal rendelkezik,

ab) az átmeneti elhelyezés kivételével önkormányzati bérlakással rendelkezik,

ac) érvényes tartási szerződéssel rendelkezik vagy

ad) bérlőtársi jogáról lemondott, a lemondástól számított 1 évig,

b) a család bármely tagjának 10 éven belül

ba) a bérleti jogát a bérbeadó felmondással megszüntette,

bb) bérlőtársi jogát a bíróság megszüntette,

bc) a tulajdonosi jog gyakorlója nem járult hozzá az újabb, határozott idejű szerződés megkötéséhez,

bd) bérlakást kedvezményesen vásárolt vagy a vételi vagy elővásárlási jogáról a vételre jogosult javára lemondott,

be) bérlakást térítés ellenében visszaadott,

bf) bérlakást magántulajdonra cserélt, vagy

bg) az általa bérelt bérlakás kiürítése iránti perben a bíróság kiürítést elrendelő döntése jogerőre emelkedett, vagy

c) a család bármely tagja 5 éven belül bérlakást - a b) pont be) alpontban foglalt kivétellel - visszaadott.

(4) ^[37]A kérelem elbírálásának szempontjai különösen:

a) a kérelmező lakhatásának körülménye,

b) a kérelmező jövedelmi viszonya,

c) a kérelmező gyermekeinek száma,

d) a kérelmező gyermeket egyedül nevelő szülő,

e) a kérelmező lakásprobléma jelzésének időpontja az önkormányzat felé,

f) a bejelentett győri lakcímmel rendelkező kérelmező életvitelszerű győri tartózkodásának kezdete,

g) a hajléktalanság ténye,

h) a kérelmező családi állapota,

i) a kérelmező állami gondoskodás alatt állt, átmeneti vagy tartós nevelt volt, valamint

j) a kérelmező családjában lakhatási körülménye miatt védelembe vett gyermek él.

23. §

 
(1) ^[38]A szociális helyzet alapján benyújtott kérelemben szereplő adatok valódiságáról a tulajdonosi jog gyakorlója helyszíni szemle során győződik meg, és az ott tapasztaltakat jegyzőkönyvben rögzíti. A helyszíni szemlén készített jegyzőkönyv, a helyszíni szemle időpontjától számított 6 hónapon belül benyújtott kérelmek esetében, amennyiben a kérelmező körülményeiben lényeges változás nem történt, ismételten felhasználható.

 
(2) A tulajdonosi jog gyakorlója a helyszíni szemlét követően dönt a kérelemről.

 
(3) A kérelem elfogadása esetén a kérelmezőt a tulajdonosi jog gyakorlója legfeljebb egy év időtartamra nyilvántartásba veszi. Ha az egy éves időtartam alatt nem kerül sor a bérleti szerződés megkötésére, a kérelmezőnek újabb kérelmet kell benyújtania.

 
(4) ^[39]

 
(5)A bérleti szerződést a bérbeadó határozott időre, első alkalommal egy év időtartamra köti.

 
(6) A bérleti szerződés az e rendelet 53-54. §-ban és az 55. § (1) bekezdés a) pontban foglaltak szerint meghosszabbítható.

12. A nyugdíjasok házában történő elhelyezés

 
24. §

 
(1) ^[40]A tulajdonosi jog gyakorlója a nyugdíjasok házában történő elhelyezésre irányuló kérelmet akkor hagyhatja jóvá, ha a kérelmező nyugdíjas vagy az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte, önmaga ellátására képes, továbbá vállalja, hogy

a) a határozatlan idejű bérleti szerződéssel bérelt bérlakását, kiürítve visszaadja,

b) a határozott idejű bérleti szerződéssel bérelt bérlakását, kiürítve visszaadja,

c) a tulajdonában álló lakás- vagy ingatlanhányad forgalmi értékének 50%-át, de legalább 1.500.000,- Ft és legfeljebb 3.500.000,- Ft összeget a tulajdonos költségvetési elszámolási számlájára, legkésőbb a bérlőkijelölő nyilatkozat aláírásának napjáig befizet, vagy

d) amennyiben bérlakásra bérleti joggal vagy ingatlantulajdonnal nem rendelkezik, de legalább 1.000.000,- Ft összeget a tulajdonos költségvetési elszámolási számlájára legkésőbb a bérlőkijelölő nyilatkozat aláírásának napjáig befizet.

(2) ^[41]Nyugdíjasok házában történő elhelyezés iránti kérelmet természetes személy nyújthat be azzal, hogy házas- vagy élettársak csak együttesen kérelmezhetik az elhelyezést.

 
(3) A tulajdonosi jog gyakorlójának a nyugdíjasok házában történő elhelyezésre irányuló kérelemről szóló döntése három évig érvényes.

25. §

 
(1) ^[42]

 
(2) Bérlőnek az előírt feltételek fennállása esetén az jelölhető ki, akinek az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény vezetője által végzett gondozási szükséglet vizsgálat alapján a gondozási szükséglete a napi 4 órás időtartamot nem haladja meg. Ha a vizsgálat eredményeként a gondozási szükséglete a napi 4 órát meghaladja a tulajdonosi jog gyakorlója az elhelyezésről szóló döntését visszavonja.

 
(3) Az elhelyezésnél előnyben részesül az a kérelmezőt, aki

a) a 24. § (1) bekezdés a) pontja alapján kéri a nyugdíjasok házában történő elhelyezést,

b) a 24. § (1) bekezdés c) pontja alapján kéri a nyugdíjasok házában történő elhelyezést és az előírtnál magasabb összegű befizetést vállal vagy

c) több mint három éve lakik Győr Megyei Jogú Város közigazgatási területén.

26. §

 
A 24. § (1) bekezdés c) pontja alapján történő elhelyezéseknél a fizetendő térítési díj összegének megállapításánál a kérelmezőnek, a kérelem benyújtását megelőző 3 éven belül tulajdonát képező lakásingatlan vagy ingatlanhányad forgalmi értékét kell alapul venni.

27. §

 
(1) A nyugdíjasok házában elhelyezett bérlők által igénybe vehető térítés nélküli szolgáltatások:

a) 24 órás gondozói ügyelet,

b) ^[43]

c) szükség esetén szakirányú segítséghívás (orvosi szolgálat, mentőszolgálat, stb.),

d) gyógyszeradagolás és

e) éjszakai ügyeletben (naponta 20.00-07.00 óráig) tisztázás, egyéb nem rendszeres segítségnyújtás.

 
(2) ^[44]A nyugdíjasok házában elhelyezett bérlők által szociális alapszolgáltatásként, térítés ellenében igénybe vehető szolgáltatások:

a) étkeztetés,

b) házi segítségnyújtás és

c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás.

13. Átmeneti elhelyezés

 
28. § ^[45]

 
(1) Átmeneti elhelyezés iránti kérelmet a tulajdonosi jog gyakorlója jóváhagyhatja:

  a) ^[46]az 5. § 11-13. pontja szerinti esetben,

b) lakóingatlan építése vagy

c) krízishelyzet miatt,

amennyiben a kérelmező lakhatása átmenetileg nem megoldott.

 
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a jogerős építési engedély bemutatása szükséges.

 
(3) Átmeneti elhelyezés iránti kérelmet nagykorú, természetes személy nyújthat be.

 
(4) A bérleti szerződést a bérbeadó határozott időre:

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a másik bérlakás biztosításáig, vagy

b) egyéb esetben legfeljebb egy év időtartamra

köti.

 
(5) A bérleti szerződés az 54. § (1) bekezdésben és az 55. § (1) bekezdés d) és e) pontjában foglaltak szerint meghosszabbítható.

^{14. Intézményi bérlőkijelöléssel történő elhelyezés​ [47]}

14/A. Intézményi bérlakásban történő elhelyezés^[48]

^[49]29. §

(1) Az intézményi bérlakás iránti intézményi kérelmet a tulajdonosi jog gyakorlója akkor hagyja jóvá, ha a bérlakás az intézmény

a) feladatának ellátásához vagy

b) a feladatellátáshoz szükséges humánerőforrás elhelyezéséhez

önkormányzati érdekből elengedhetetlenül szükséges.

(2) A bérleti szerződést a tulajdonosi jog gyakorlója az intézménnyel, mint bérlővel legfeljebb három év határozott időtartamra köti.

(3) A bérleti szerződés az 53-55. §-ban foglaltak szerint meghosszabbítható.

(4) A bérlő az (1) bekezdés b) pontja alapján bérbe adott intézményi bérlakás használatára szerződést köthet az intézmény feladatellátásához szükséges, az intézménnyel munkaviszonyban, közalkalmazotti vagy közszolgálati jogviszonyban álló személlyel.

(5) Az intézményi lakás használatára vonatkozó szerződés határozott időre, legfeljebb a bérleti szerződésben foglalt időpontig, de legfeljebb az intézménnyel fennálló munkaviszony, közalkalmazotti vagy közszolgálati jogviszony időtartamára köthető.

(6) Az intézményi lakás használatára vonatkozó szerződésben megállapított, a lakás használatáért fizetendő díj nem haladhatja meg a bérlő lakbérfizetési kötelezettségének mértékét.

(7) A lakás használatára vonatkozó szerződés tartalmában - a (5)-(6) bekezdés kivételével - a Lakástv., e rendelet, valamint a bérbeadó és a bérlő között létrejött bérleti szerződés rendelkezéseit figyelembe vevő intézményi szabályzat alapján a bérlő és a lakás használója állapodnak meg.

14/B. városérdek által indokolt elhelyezés ^[50]

^[51]30. §

Városérdek által indokolt elhelyezés a tulajdonosi jog gyakorlójának egyedi döntése alapján lehetséges a bérleti szerződésben meghatározott feltételekkel.

^[52]31. §

^[53]32. §

IV. Fejezet

 
A lakásbérlet

 
15. A felek jogai és kötelességei

 
33. §

 
(1)A bérlakás bérbeadásakor és visszavételekor leltárt kell felvenni, melyben fel kell tüntetni:

a) a lakásberendezések tételes felsorolását, azok hiányát, a pótlásra kötelezett megnevezését, a pótlás határidejét,

b) a festés, mázolás, a lakásberendezések, a burkolatok és a nyílászárók állapotát és

c) a bérlő és a bérbeadó esetleges észrevételeit.

 
(2) A bérbeadó a bérlakást - a 14. § (1) bekezdése alapján bérbe adott lakások kivételével - rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át a bérlőnek.

 
(3) A bérlakás akkor is alkalmas a rendeltetésszerű használatra, ha egyes berendezéseket:

a) a bérbeadó és a bérlő megállapodása alapján a bérbeadó költségére a bérlő szerzi be, vagy

b) a bérbeadó azért nem szolgáltat, mivel a bérlő a lakásbérleti szerződés alapján arra nem tarthat igényt.

 
(4) A bérlakásnak a bérlő birtokába adását és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotát a felek aláírásukkal ismerik el.

 
(5) A bérbeadó köteles gondoskodni - a Lakástv.-ben meghatározottakon túl -, ha a felek másképp nem állapodnak meg:

a) a közös használatra szolgáló helyiségben lévő olyan berendezések használatának biztosításáról, amelyek egyedi fogyasztása mérhető,

b) a házi szemét elszállításához szükséges edényzetről és

c) a vízellátás és csatorna használat (szennyvízelszállítás) biztosításáról, ha a közmű szolgáltatóval külön szerződés nem köthető.

 
(6) Az (5) bekezdés szerinti szolgáltatás, külön szolgáltatási díj ellenében történik, melynek összegét a ténylegesen felmerülő önköltség és a vonatkozó jogszabályok alapján kell meghatározni.

 
(7) A bérbeadótól a szerződésben átvállalt kötelezettség teljesítése esetén a bérlőt az épület tényleges üzemeltetési költségéből a bérlakásra eső költségnek megfelelő mértékű lakbérmérséklés illeti meg.

34. §

 
(1) A bérbeadó az azonnali beavatkozást igénylő hibát a tudomására jutást követően haladéktalanul kivizsgálja, majd:

a) a hiba kijavítását azonnal elvégzi vagy

b) a bérlőt (ha azt vállalja) megbízza a munka elvégzésével, melynek igazolt költségét a bérbeadó a munka átvétele után haladéktalanul köteles megtéríteni a bérlőnek.

 
(2) A bérbeadó bejelentés esetén az azonnali beavatkozást nem igénylő hibákat a Lakástv.-ben meghatározottak szerint, de az épület használatát akadályozó hibák esetében legkésőbb a bejelentéstől számított egy éven belül köteles megszüntetni.

 
(3) ^[54]A bérbeadó és a bérlő megállapodása hiányában a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, azok pótlásával vagy cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a Lakástv. 13. §-a az irányadó.

35. §

 
(1)A bérlő köteles gondoskodni a bérlakás:

a) tisztán tartásáról,

b) nyílászáróinak karbantartásáról, felújításáról,

c) a burkolatainak, berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról és cseréjéről, valamint

d) a belső falak felületképzéséről.

 
(2) A felek - a (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően - megállapodhatnak arról, hogy a munkálatokat a bérlő helyett a bérbeadó végzi el. Ebben az esetben a bérlő a lakbéren felül köteles megfizetni a bérbeadónak a megállapodásban átvállalt munka költségét. A megállapodásnak tartalmazni kell az átvállalt munkák tételes felsorolását, a teljesítés módját és esedékességét, valamint ezek igazolt költségeit.

 
(3) A nyugdíjasok házában az e rendelet és a bérleti szerződés szerint a bérlőt terhelő javítási és karbantartási munkálatok elvégzéséről - a bérlő kérésére és költségére - a bérbeadó gondoskodik a (2) bekezdésben foglaltak szerint.

 
(4) A nyugdíjasok házában történő elhelyezéskor a bérlőt, a visszaadott bérlakással kapcsolatban karbantartási kötelezettség és amortizációs költség nem terheli.

36. §

 
(1) A lakásbérleti jogviszony fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. A bérlő a két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles a bérbeadó részére írásban bejelenteni, és a bejelentésében megjelölni az elérhetőségét és a kapcsolattartás módját.

 
(2)A bérlő és a vele együtt lakó személyek a lakást az együttélés követelményeinek megfelelően jogosultak használni, kötelesek tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a többi lakó nyugalmát zavarná.

37. §

(1) A bérlő bérleményében műszaki változtatást a bérbeadó tudtával és hozzájárulásával hajthat végre a két fél között megkötött megállapodás alapján.

 
(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell:

a) a tervezett munka műszaki leírását, a kezdés és a befejezés várható időpontját,

b) a költségviselési kötelezettséget, az elszámolás módját,

c) a műszaki és hatósági előírások, engedélyek beszerzésének a kötelezettségét, bejelentési kötelezettség esetén a hatósági eljárás kezdeményezését,

d) a végzett munka eredményeként kialakított berendezések tulajdonjogát,

e) a leszerelt berendezések, kibontott anyagok feletti rendelkezési jogot, azok elszámolását, elszállíttatását és

f) minden olyan lényeges kérdést, melyet a szerződő felek szükségesnek tartanak.

 
(3) A bérbeadó a komfortfokozatot növelő átalakításhoz a műszaki feltételek és a szakhatósági engedélyek megléte esetén a hozzájárulást megadja, ha az átalakítás eredményeként:

a) komfortos bérlakás,

b) összkomfortos bérlakás vagy

c) új bérlakás

jön létre.

 
(4) A (3) bekezdés szerinti komfortfokozatot növelő átalakításhoz biztosított költségtérítés:

a) a (3) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a 15 évre számított lakbér-növekmény,

b) a (3) bekezdés b) pontjában foglalt esetben a 10 évre számított lakbér-növekmény vagy

c) a (3) bekezdés c) pontjában foglalt esetben a 20 évre számított lakbér-növekmény

mértékéig érvényesíthető.

 
(5) A komfortfokozat növelésével járó költségeket bérbeszámítás formájában kell a bérlő részére megtéríteni a lakbérrendelet alapján.

 
(6) A beszámítás módja:

a) a bérlő a komfortosítás előtti lakbért fizeti a beszámított összeg lejártáig,

b) a bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlőnek a bérbeszámítással még érvényesíthető összeget a bérbeadó köteles kifizetni vagy

c) ha a bérlakás a bérlő részére kerül eladásra - a bérbeszámítással érvényesíthető - még ki nem fizetett összeget a forgalmi érték megállapításánál csökkentő tényezőként kell figyelembe venni.

 
(7) A bérbeszámítással a bérlakásba beépített szerkezetek, berendezések az aktuális műszaki állapotban a bérbeszámítás megfizetésének napjától az önkormányzat tulajdonába kerülnek.

38. §

 
(1) A bérbeadó az átalakítás, a korszerűsítés költségeihez nem köteles hozzájárulni a 37. § (3) bekezdésben felsorolt feltételek megléte esetén sem, ha a lakóépület a részletes rendezési terv szerint lebontásra kerül, építése vagy teljes felújítása óta 35 év eltelt. Ez esetben az átalakítás, korszerűsítés költsége megtérítési kötelezettség igény nélkül a bérlőt terheli.

 
(2) Ha a munkák végzése során a lakóépület, bérlakás vagy a lakásberendezés megrongálódik, az így keletkezett hibát, a munkát végeztető egyidejűleg köteles kijavíttatni.

39. §

 
(1) Ha a bérbeadói kötelezettségek teljesítése 15 napon túl korlátozza a bérlakás használatát, a bérlőt olyan arányban illeti meg lakbércsökkentés a 16. naptól, mint amilyen arányt jelent a bérlakás alapterületéhez képest a használati jog korlátozása.

 
(2) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a bérleti szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését:

a) évente legalább egy alkalommal - a bérlő szükségtelen háborítása nélkül - ellenőrzi vagy

b) nem rendeltetésszerű használatra utaló bejelentés, adat alapján bármikor ellenőrizheti.

 
(3) A bérlő arra alkalmas időben a bérlakásba történő bejutást biztosítani és az ellenőrzést tűrni köteles.

40. §

 
(1) A bérlő a bérlakást - az épület bontás vagy teljes rekonstrukciója miatt történő leürítésének esetét kivéve - a szerződés megszűnésekor kiürítve, tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérbeadónak visszaadni a 33. § (1) bekezdése szerinti leltárral.

 
(2) A bérlő a megállapított hiányosságokért és az őt terhelő kötelezettségek elmulasztása következtében keletkezett hibákért felel.

 
(3) A bérlőnek nyilatkozni kell az őt terhelő hibák és hiányosságok megszüntetésének, és ezek költségtérítésének módjáról és határidejéről.

 
(4) Ha a bérlő nem nyilatkozott, vagy a bérbeadó a nyilatkozatát nem fogadta el, a bérbeadó a bíróságtól kérheti a bérlő felelősségének és a költségek megtérítésének megállapítását.

 
(5) A bérlő a saját költségén - bérbeszámítási igény nélkül - létesített lakásberendezéseket a lakás visszaadásakor:

a) a bérlakás állagának sérelme nélkül leszerelheti, elviheti az eredeti állapot helyreállítása mellett, vagy

b) a bérbeadónak megvásárlásra felajánlhatja, melynek elfogadása esetén az elszámolás feltételeiről a felek megállapodást kötnek.

41. §

 
(1) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnik meg, az örökös vagy közeli hozzátartozó:

a) ^[55]a bérlakásban maradt hagyatéki tárgyakat az örökhagyó halálát övető 90 napon belül elszállítja és a lakást kiürített és tiszta állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátja és

b) nem köteles a bérlő által elmulasztott karbantartási és javítási munkákat elvégeztetni.

 
(2) Ha az örökös vagy közeli hozzátartozó a hagyatéki tárgyakat a bérlakásból határidőre nem szállítja el, a bérbeadó - az örökös vagy közeli hozzátartozó költségére és veszélyére - raktárba vagy arra alkalmas más helyiségbe helyezheti el. Ennek során a hagyatékról leltárt kell felvenni, és azt az ügyiratkezelés szabályai szerint kell megőrizni.

 
(3) A raktárban elhelyezett hagyatéki tárgyakat a bérbeadó 30 napig köteles megőrizni. Ha az örökös vagy közeli hozzátartozó értesítés után a hagyatékot nem szállítják el, költségükre a bérbeadó az ingó-értékbecslést követően az értékesíthető tárgyakat áruba bocsátja, az értékteleneket a szeméttelepre szállítja. Az értékesítésből befolyt összeg felmerült költségekkel csökkentett része a Ptk.-ban meghatározott jogosultat illeti meg.

 
(4) Amíg az örökös vagy közeli hozzátartozó a hagyatéki tárgyakat a bérlakásból nem szállítja el, a lakással kapcsolatos valamennyi költség és a használati díj őket terheli.

 
(5) Ha az örökös vagy közeli hozzátartozó a bérlakást 90 napon belül nem adja át a bérbeadónak, a 90. napot követő naptól kétszeres összegű használati díjat köteles havonta fizetni.

42. §

 
(1) Bérlakás 6 m2-t meg nem haladó része nem lakás céljára, a tulajdonosi jog gyakorlója hozzájárulásával, az eredeti bérleti szerződésnek megfelelően használható.

 
(2) A (1) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó, de legfeljebb egy lakószoba nagyságú bérlakás-rész nem lakáscélú felhasználására akkor adhat a tulajdonosi jog gyakorlója hozzájárulást, ha a bérlő vállalja a helyiségbérleti díj megfizetését.

 
(3) Az (1) bekezdésben foglalt mértéket meghaladó használat esetén a bérbeadó, arányos területbontással szerződést módosít.

16. A befogadás szabályai

 
43. §

 
(1) A bérlő köteles a bérlakásba beköltöző személyek befogadása előtt 30 nappal a bérbeadó hozzájárulását megkérni, kivéve, ha a beköltözők a Lakástv. 21. § (2) bekezdése alapján bérbeadói hozzájárulás nélkül befogadható személynek minősülnek.

 
(2) A nyugdíjasok házában lévő bérlakásba a bérlő csak olyan házas- vagy élettársát fogadhatja be, aki:

a) nyugdíjas vagy az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte vagy két éven belül eléri és

b) a 25. § (2) bekezdésében előírtaknak megfelel.

 
(3) A bérbeadó a hozzájárulás iránti kérelemre 30 napon belül köteles nyilatkozni. A határidő újabb 30 nappal - a kérelmező egyidejű értesítése mellett - meghosszabbítható.

 
(4) A bérlő a Lakástv. 21. § (2) bekezdése alapján bérbeadói hozzájárulás nélkül befogadható személyeket is köteles a bérbeadónak írásban bejelenteni, és a bejelentésben a befogadni kívánt személyek születési adatait és a rokoni kapcsolatot megjelölni.

 
(5) Ha a bérbeadó 30 vagy a meghosszabbított további 30 napon belül a kérelemre nem válaszol, a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.

 
(6) A bérbeadó a hozzájárulást megtagadhatja, ha:

a) az együtt élő személyek száma meghaladná az 1. számú mellékletben meghatározott, bérlakásban lakók jogos lakásigény mértékének felső határát,

b) a bérlő és a vele együtt lakó személyek - különös tekintettel a lakásban élő kiskorúakra - lényegesen rosszabb körülmények közé jutnának vagy

c) a bérlőnek a bérbeadóval szemben tartozása áll fenn.

 
(7) ^[56]

 
(8) A bérbeadó a (1) bekezdésben foglaltakat köteles a bérlemény-ellenőrzések során megvizsgálni.

 
17. A bérlőtársi elismerés feltételei

 
44. §

 
(1) Bérlakásra bérlőtársi szerződés megkötéséhez a tulajdonosi jog gyakorlója - a Lakástv-ben meghatározott eseteken túl - akkor járulhat hozzá, ha:

a) a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül befogadható nagykorú személy:

aa) legalább 1 éve életvitelszerűen együtt lakik a bérlővel,

ab) kérelméhez a bérlő hozzájárul és

ac) a kérelmező esetében nem állnak fent az e rendelet 22. § (3) bekezdésében foglaltak vagy

b) a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával befogadható nagykorú személy

ba) legalább 5 éve életvitelszerűen együtt lakik a bérlővel,

bb) kérelméhez a bérlő hozzájárul és

bc) a kérelmező esetében nem állnak fent az e rendelet 22. § (3) bekezdésében foglaltak.

 
(2) Az (1) bekezdés b) pont ba) alpont tekintetében a bérlőtársként történő elismerés során az együttlakás tényétől függetlenül csak bérbeadó igazolt hozzájárulása óta eltelt időt lehet együttlakásként figyelembe venni.

 
45. §

 
(1) A tulajdonosi jog gyakorlója a bérlőtársi elismeréshez történő hozzájárulást megtagadhatja, ha a bérlőnek a bérbeadóval vagy közüzemi szolgáltatókkal szemben fennálló lakbér vagy közüzemi díj hátraléka van.

 
(2) ^[57]

(3) ^[58]Mozgáskorlátozott személyek számára kialakított bérlakásra bérlőtársi jogviszony nem létesíthető.^[59]

18. A lakáscsere szerződéshez történő hozzájárulás feltételei

 
46. §

 
(1) A tulajdonosi jog gyakorlója a lakáscsere szerződéshez kizárólag akkor járulhat hozzá, ha a bérlakás bérlője a lakást:

 a) ^[60] másik önkormányzati bérlakás bérletére vagy

b) egy lakásnak megfelelő tulajdoni hányadot jelentő tehermentes lakásingatlan tulajdonjogára

cseréli.

 
(2) Egy lakás több lakásra is elcserélhető.

 
(3) A tulajdonosi jog gyakorlója a lakáscseréhez kért hozzájárulást megtagadja, ha:

a) a bérlakás bérleti szerződése határozott időre vagy feltétel bekövetkezéséig szól és az új bérlő ezen bérlakásra határozatlan időtartamú szerződést kíván kötni,

b) a bérlakásba együtt beköltöző személyek száma meghaladná az 1. számú mellékletben meghatározott jogos lakásigény mértékének felső határát,

c) a bérlőnek a bérbeadóval szemben fennálló lakbér vagy közüzemi hátraléka van, kivéve, ha erre vonatkozóan a bérbeadóval 1 évet meg nem haladó részletfizetési megállapodást köt,

d) előtakarékossággal bérbe adott bérlakást kívánnak elcserélni vagy

e) az 63. § (4) bekezdésében foglaltak alapján.

 
(4) Ha a cserélő felek a csereszerződésben másként nem állapodtak meg, a bérlővel együtt lakó valamennyi személy köteles a bérlakást a bérlővel együtt elhagyni.

 
47. §

 
(1) Bérlőkijelölési joggal vagy tartási szerződéssel érintett lakás cseréje esetén a bérlőkijelölési jog jogosultja, vagy az eltartó cseréhez való hozzájárulása is szükséges.

 
(2) Nyugdíjasok házában lévő bérlakás csak olyan kérelmezővel cserélhető, aki megfelel az e rendelet 25. § (2) bekezdés rendelkezéseinek.

(3) ^[61]Mozgásorlátozott személyek számára kialakított bérlakás csak mozgáskorlátozott kérelmezővel cserélhető. A tulajdonosi jog gyakorlója a cserekérelem elbírálásához kikéri a Mozgáskorlátozottak Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesületének véleményét.

 
48. §

 
A lakáscsere szerződésnek - a Ptk.-ban meghatározottakon túl - tartalmaznia kell:

a) a cserepartner tájékoztatását a bérlakással összefüggő - e rendelet szabályai szerinti - bérlői kötelezettségekről,

b) a cserepartner tájékoztatását a bérlakásra vonatkozó - cserét követő - a lakbérrendeletnek megfelelő lakbér összegéről,

c) a bérlővel együtt lakó személyek felsorolását és adatait, lakáshasználati jogcímükkel együtt és

d) a felek megállapodásától függően:

da) a bérlővel együtt kiköltöző személyek adatait és

db) a lakásban visszamaradó vagy az oda beköltöző személyek adatait és lakáshasználati jogcíműket.

19. A tartási szerződéshez történő hozzájárulás feltételei

 
49. §

 
(1) A bérbeadó a tartási szerződéshez nem járul hozzá, ha:

a) az eltartott tartós bentlakást biztosító idősek otthonában elhelyezést nyert vagy ilyen kérelme van folyamatban, kivéve, ha az elhelyezésről lemond,

b) az eltartott tartása más módon megoldott vagy

c) életkora vagy egyéb körülményei alapján a bérlő tartásra nem szorul.

 
(2) A tartási szerződéshez való hozzájárulás megadása előtt az eltartott köteles igazolást becsatolni a bérbeadóhoz az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakról.

 
(3) A tartási szerződés iránti hozzájárulási kérelem esetén a bérbeadó a hozzájárulás megadása előtt bérlemény-ellenőrzést tart, melynek során vizsgálja, hogy a hozzájárulás megadásának feltételei fenn állnak-e.

(4) ^[62]Mozgáskorlátozott személyek számára kialakított bérlakásra tartási szerződés nem köthető.

20. A jogcím nélküli lakáshasználat

 
50. §

 
(1) A jogcím nélkül lakó személy mindaddig, amíg a bérbeadó birtokába nem kerül a bérlemény, a lakbér rendelet a jogcímnélküli lakáshasználóra vonatkozó díjelőírásnak megfelelő díjat köteles fizetni.

 
(2) A bérlő halálát követően a bérlakásban maradt, jogcím nélkül lakó személy elhelyezésre nem tarthat igényt, kivéve, ha:

a) a bérlakásba 5 évnél régebben jogosultan költözött be vagy

b) a bérlővel legalább 5 éve életvitelszerűen együtt élő testvér, unoka vagy élettárs

és nem állnak fent az e rendelet 22. § (3) bekezdésében foglalt kizáró feltételek.

 
21. Hozzájárulás albérleti szerződéshez

 
51. §

 
(1)  ^[63] [64]A bérlő - az előtakarékos bérlakás, a mozgáskorlátozott személyek számára kialakított bérlakás, a nyugdíjasházi bérlakás, továbbá az átmeneti elhelyezésre szolgáló bérlakás kivételével - az 1 szobásnál nagyobb önkormányzati bérlakásának legfeljebb 50%-át, a bérleti jogviszony fennállásáig, de legfeljebb 2 év időtartamra lakás céljára albérletbe adhatja. Az albérleti szerződés megkötéséhez a bérbeadó előzetes, írásbeli hozzájárulása szükséges.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott idő lejártát követően az albérletbe adáshoz való hozzájárulás kérelemre meghosszabbítható.

 
(3) Az albérleti díjról a felek szabadon állapodnak meg.

 
(4) Az albérleti szerződés érvényességének feltétele a szerződés írásba foglalása.

 
(5) A lakásbérleti jogviszony megszűnésével egyidejűleg az albérleti szerződés megszűnik.

 
(6) Az albérlő elhelyezésre nem tarthat igényt.

 
(7) A bérlakás fizetővendéglátás céljára nem hasznosítható.

 
(8) Albérletbe adás esetén - az albérleti szerződés fennállása alatt - a bérlő az albérlő által használt lakószobára jutó mindenkori lakbér másfélszeresével növelt összegű lakbért köteles a bérbeadónak megfizetni.

 
(9) Ha a bérlő a bérlakást hozzájárulás nélkül vagy az abban foglaltaktól eltérően adja albérletbe, a bérbeadó a bérleti szerződést felmondja.

V. Fejezet

 
A lakásbérleti jogviszony

 
22. A lakásbérleti jogviszony folytatása

 
52. §

 
(1) A bérlakás bérleti jogviszonya folytatásának a Lakástv. 32. §-ában előírt feltételek meglétét a jogviszonyfolytatást kérő kérelmére a tulajdonosi jog gyakorlója megvizsgálja és annak eredményéről a kérelmezőt és a bérbeadót tájékoztatja.

 
(2) ^[65]A bérleti jogviszony folytatására irányuló kérelem a bérlő halálát követő 90 napon belül nyújtható be.

(3) ^[66]Mozgáskorlátozott személy számára kialakított bérlakás esetén csak a bérbeadó hozzájárulása nélkül befogadható, mozgáskorlátozott hozzátartozó jogosult a bérleti jogviszony folytatására. Ellenkező esetben a bérleti jogviszony folytatására az 1. számú mellékletben meghatározott jogos lakásigény mértékének megfelelő másik önkormányzati bérlakásban jogosult a bérleti jogviszony fennállásának időtartamára.

 
23. A lakásbérleti szerződés meghosszabbítása

 
53. §

 
A bérlő a lakásbérleti szerződés lejártát megelőző 60. naptól a szerződés lejártáig nyilatkozik a bérleti szerződés meghosszabbításának szándékáról. Ha a bérlő az előírt határidőig nem tesz nyilatkozatot és azt a tulajdonosi jog gyakorlójának felszólítását követő 60 napon belül sem pótolja, a szerződés nem hosszabbítható meg.

 
54. §

 
(1) ^[67] A tulajdonosi jog gyakorlója a lakásbérleti szerződést meghosszabbítja, ha:

 a) a bérlő, valamint a vele együtt lakó személy vagyoni viszonyai nem teszik lehetővé lakhatásuk önálló megoldását,

 b) a bérlőnek nem áll fenn lakbérhátraléka és közüzemi díjtartozása,

 c) a bérlő, valamint a vele együtt lakó személy a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást a bérleti jogviszony időtartama alatt nem tanúsítottak, 

d) a bérlő és a vele együtt lakó személy a bérlakást, valamint a lakáshoz tartozó közös használatú helyiségeket rendeltetésszerűen használják,

e) a bérlakás felújításban, átalakításban, korszerűsítésben, bontásban vagy városfejlesztési, városrendezési célok megvalósításában, a szerződéshosszabbítás kezdeményezésétől számított 3 éven belül nem érintett és

f) ^[68]a 36. § (1) bekezdésben foglaltaknak eleget tesz.

 
(2) A tulajdonosi jog gyakorlója a lakásbérleti szerződést egy alkalommal, legfeljebb 1 évre meghosszabbíthatja, ha:

a) a bérlő, valamint a vele együtt lakó személyek vagyoni viszonyai nem teszik lehetővé lakhatásuk önálló megoldását,

b) a bérlőnek:

ba) lakbérhátraléka áll fenn, de vállalja annak a bérleti jogviszony alatt legalább 20 %-os mértékű csökkentését,

bb) a bérlőnek közüzemi díjtartozása áll fenn, de vállalja annak a bérleti jogviszony alatt legalább 20 %-os mértékű csökkentését vagy

bc) közüzemi szolgáltatás megszüntetésre került, de ez a lakhatást nem veszélyezteti,

c) a bérlő, valamint a vele együtt lakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást a bérleti jogviszony időtartama alatt nem tanúsítottak és

d) a bérlő és a vele együtt lakó személyek a bérlakást, valamint a lakáshoz tartozó közös használatú helyiségeket rendeltetésszerűen használják.

 
(3) A tulajdonosi jog gyakorlójának döntése alapján a meghosszabbított bérleti jogviszony alatt a bérlő köteles a ^[69]Család- és Gyermekjóléti Központtal együttműködni, ha:

a) a bérlőnek a lakbér és közüzemi díjtartozása meghaladja a nyugdíjminimum ^[70]háromszorosát,

vagy

b) a közüzemi szolgáltatás megszüntetésre került.

 
(4) A tulajdonosi jog gyakorlója a (2) bekezdés alapján meghosszabbított lakásbérleti szerződést további legfeljebb 1 évre meghosszabbíthatja, ha:

a) a bérlő, valamint a vele együtt lakó személyek vagyoni viszonyai nem teszik lehetővé lakhatásuk önálló megoldását,

b) fennálló lakbér vagy közüzemi díjtartozásait legalább 20%-os mértékben csökkentette,

c) a bérlőnek:

ca) lakbérhátraléka áll fenn, de vállalja annak a bérleti jogviszony alatt legalább 20 %-os mértékű csökkentését,

cb) a bérlőnek közüzemi díjtartozása áll fenn, de vállalja annak a bérleti jogviszony alatt legalább 20 %-os mértékű csökkentését vagy

cc) a közüzemi szolgáltatás megszüntetésre került, de ez a lakhatást nem veszélyezteti,

d) a bérlő, valamint a vele együtt lakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást a bérleti jogviszony időtartama alatt nem tanúsítottak,

e) a bérlő és a vele együtt lakó személyek a bérlakást, valamint a lakáshoz tartozó közös használatú helyiségeket rendeltetésszerűen használják és

f) a tulajdonosi jog gyakorlója a ^[71]Család- és Gyermekjóléti Központtal való együttműködésre kötelezte a bérlőt, és az együttműködés megvalósult.

 
(5) A tulajdonosi jog gyakorlója a (4) bekezdés alapján meghosszabbított lakásbérleti szerződést mindaddig további legfeljebb 1 évre meghosszabbíthatja, amíg a bérlő a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek eleget tesz.

 
55. §

 
(1) ^{[72] [73]}A tulajdonosi jog gyakorlója az 54. § (1) bekezdése alapján a lakásbérleti szerződést:

a) szociális helyzet alapján juttatott bérlakás esetén 3 év,

b) előzetes regisztrációhoz kötött pályázaton elnyert bérlakás esetén 3 év,

c) felújítási kötelezettséggel elnyert bérlakás esetén 5 év,

d) mozgáskorlátozott személyek számára kiírt pályázaton elnyert bérlakás esetén 5 év,

e) átmeneti elhelyezés esetén legfeljebb két alkalommal, legfeljebb 1 év,

f)^[74] a városérdek által indokolt elhelyezés esetén 3 év vagy

g) ^[75]intézményi bérlakás esetén 5 év

időtartamra hosszabbítja meg.

 
(2) A tulajdonosi jog gyakorlója a döntéséről a bérbeadót és a bérlőt írásban tájékoztatja, mely alapján a bérlő és a bérbeadó ismételten bérleti szerződést köt.

24. Bérlő másik bérlakásban történő elhelyezése

 
56. §

 
(1) ^[76]​Bérlőt a tulajdonos csak az 5. § 10-15. pontban foglalt esetben vagy szakorvosi igazolás alapján egészségügyi okok miatt helyezheti el másik bérlakásban.

 
(2) A tulajdonosi jog gyakorlója indokolt esetben a másik bérlakásban történő elhelyezés mellett közös megegyezéssel pénzbeli térítést is biztosíthat. A térítési összeg kifizetésére csak a bérlakás - tiszta és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, a bérbeadó által előírt feladatok elvégzését követően - a bérlő birtokából történő visszavétele után kerülhet sor, kivéve, ha a lakásjelleg megszűnik.

 
(3) A tulajdonosi jog gyakorlója - előzetes egyeztetést követően - a bérlőnek a lakásváltoztatással kapcsolatban indokoltan felmerült, igazolt költségeit megtéríti.

 
57. §

 
(1) A nyugdíjasházból távozó bérlő az e rendelet 1. számú mellékletében szabályozott jogos lakásigény mértékének megfelelő szobaszámú bérlakásban történő elhelyezésre tarthat igényt.

 
(2) A bérleti szerződést, ha:

a) a bérlő a 24. § (1) bekezdés a) pontja alapján került nyugdíjasházi elhelyezésre

határozatlan időtartamra vagy

b) a bérlő egyéb módon került nyugdíjasházi elhelyezésre határozott időre, öt év

időtartamra

kell megkötni.

 
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a szerződés lejártakor, a tulajdonosi jog gyakorlójának döntése alapján - az 54. § figyelembe vételével - újabb bérleti szerződés köthető

25. Bérleti jogviszony helyreállítása

^[77]58. §

(1) ^[78]​A bérleti jogviszonyt a tulajdonosi jog gyakorlója helyreállíthatja azzal a jogcím nélküli lakáshasználóval, aki a lakásnak korábban bérlője volt, a bérleti szerződése lakbérhátralék felhalmozása vagy a lakás közüzemi díjának meg nem fizetése miatt került felmondásra és a jogviszony helyreállítása iránti kérelmet a bérleti szerződés megszűnését követő 60 napon belül benyújtja,

a) a megszűnt bérleti szerződéssel megegyező időtartamra, ha

aa) a volt bérlő a lakbértartozását, valamint a közüzemi díjtartozását a bérleti szerződés megszűnését követő 60 napon belül kiegyenlíti,

ab) a lakást folyamatosan, életvitelszerűen lakja,

ac) a részére bérbe adott lakásra vonatkozó feltételeknek továbbra is megfelel és

ad) a bérleti szerződés feltételeit vállalja, vagy

b) a helyreállítástól számított legfeljebb 1 éves időtartamra, ha

ba) a volt bérlő a lakbértartozását 60 napon belül kiegyenlíti, valamint a közüzemi szolgáltatóval a fennálló tartozás megfizetésére megállapodást köt,

bb) a lakást folyamatosan, életvitelszerűen lakja,

bc) a részére bérbe adott lakásra vonatkozó feltételeknek továbbra is megfelel és

bd) a bérleti szerződés feltételeit vállalja.

(2) Nem állítható helyre a bérleti jogviszony azzal a jogcím nélküli lakáshasználóval, akinek volt bérleményében jogellenesen befogadott személy lakik.

VI. Fejezet

 
A lakásbérleti jogviszony megszüntetése

 
26. A lakásbérleti jogviszony megszüntetése felmondással

 
59. §

 
(1) Előtakarékos bérlakás esetén lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó - a Lakástv. 24. §-ában foglalt eseteken túl - felmondja, ha a bérlő:

a) a 13. § (3) bekezdésében rögzített amortizációs költség háromhavi befizetését vagy háromhavi részlet összegének megfelelő mértékű befizetést nem teljesíti, vagy

b) a 12. § (2) bekezdésében rögzített előtakarékosság háromhavi részletének befizetését vagy háromhavi részlet összegének megfelelő mértékű befizetést nem teljesíti.

 
(2) A bérbeadó a lakásbérleti szerződést felmondhatja, ha:

a) a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak, vagy

b) a bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt lényeges kötelezettségét, (karbantartási, közüzemi díjfizetési, stb.) a bérbeadó által írásban megjelölt határidőben nem teljesíti.

27. A lakásbérleti jogviszony pénzbeli térítéssel történő megszüntetése

 
60. §

 
(1) Határozatlan idejű bérleti szerződés megszüntetése esetén a tulajdonosi jog gyakorlója és a bérlő megállapodása alapján a bérlőt - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - pénzbeli térítés illeti meg.

 
(2) ^[79]A bérlőt pénzbeli térítés nem illeti meg:

a) határozott időre vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig bérbe adott bérlakásra megkötött bérleti szerződés megszüntetése esetén, a (3) bekezdésben szabályozott eset kivételével, valamint

b) ^[80]nyugdíjasházi elhelyezés miatt visszaadott bérlakás bérleti szerződésének megszüntetése esetén, kivéve, ha az elhelyezés az 5. § 11-13. pontja alapján történik.

 
(3)^[81] Ha a határozott időre bérbe adott bérlakás bérleti szerződése az 5. § 11-13. pontban felsoroltak miatt szűnik meg, a tulajdonosi jog gyakorlója és a bérlő megállapodása alapján a bérlőt pénzbeli térítés illeti meg. A megállapodásban rögzített pénzbeli térítés összegéből levonandó a lakbér és a 2. § 6. pont a)-d) pontjában felsorolt közüzemi díjhátralék összege, amely a hátralék rendezésére fordítandó.

 
61. §

 
(1) ^[82]​A pénzbeli térítés mértéke nem haladhatja meg a visszaadásra kerülő bérlakás forgalmi értékének 30%-át, kivéve, ha a bérleti szerződés az 5. § 11-13. pontban felsoroltak miatt szűnik meg. A megállapodás csak a forgalmi értékbecslés elvégzése után köthető meg.

 
(2) A teljes térítési összeg kifizetésére csak a bérlakásnak a bérlő birtokából történő visszavétele után kerülhet sor.

 
(3) A tulajdonosi jog gyakorlója a bérlővel kötött megállapodás alapján a térítési összeg legfeljebb 50%-át a megállapodás megkötését követően a bérlő részére kifizetheti abban az esetben, ha a bérlő vállalja, hogy a bérlakást 60 napon belül a megállapodásban rögzített módon a bérbeadó rendelkezésére bocsátja.

 
(4) A nyugdíjasházból távozó bérlőt - amennyiben a 24. § (1) bekezdés c)-d) pont alapján került elhelyezésre és az 56. § (1) bekezdésben foglalt elhelyezésre nem tart igényt - pénzbeli térítés illeti meg, amelynek mértéke:

a) a bérleti szerződés megkötésétől számított 6 hónapon belül az általa befizetett összeg 80 %-a,

b) a bérleti szerződés megkötésétől számított 1 éven belül az általa befizetett összeg 60 %-a,

c) a bérleti szerződés megkötésétől számított 2 éven belül az általa befizetett összeg 50 %-a vagy

d) a bérleti szerződés megkötésétől számított 2 éven túl az általa befizetett összeg 40 %-a.

 
(5) A bérlő köteles a bérlakást tiszta és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, továbbá a bérbeadó által előírt feladatok elvégzését követően a bérbeadó rendelkezésére bocsátani. A karbantartási munkálatoktól a tulajdonosi jog gyakorlója eltekinthet.

 
(6) Ha a bérlő a megállapodásban rögzített határidőig a bérlakást nem bocsátja a bérbeadó birtokába, mindaddig, amíg a birtokában tartja, a mindenkori lakásbérleti díj háromszoros mértékének megfelelő díjat köteles megfizetni.

28. Lakásbérleti jogviszony megszüntetése elővásárlási jog alapításával

 
62. §

 
(1) ^[83] Bérlakás bérleti jogviszonya - a (3) bekezdésbe foglalt kivétellel - közös megegyezéssel a megszüntetett szerződésben megjelölt bérlakásra vonatkozó elővásárlási jog alapításával egyidejűleg is megszüntethető. Ez esetben a bérlőt sem pénzbeli térítés, sem másik bérlakás nem illeti meg.

 
(2) Határozott időre szóló bérleti jogviszony esetén a tulajdonosi jog gyakorlója dönt az (1) bekezdés szerinti értékesíthetőségről.

 
(3) Elővásárlási lehetőség nem áll fenn:

a) a nyugdíjasházakban elhelyezkedő bérlakásra,

b) az előtakarékos bérlakásra,

c) ^[84]

d) ^[85]az ingatlanfejlesztés céljára kijelölt, továbbá városrendezési célok megvalósítását szolgáló területeken elhelyezkedő lakásra,,

e) a bontásra kijelölt épületekben elhelyezkedő bérlakásra,

f) ^[86]

g) a tizenöt évnél nem régebben teljes rekonstrukción átesett vagy épült bérlakásra és

h) a műteremlakásra.

 
(4) ^[87]A (3) bekezdés d) és e) pontjában foglalt feltételek szerinti épületek és bérlakások jegyzékét az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló rendelet tartalmazza.

 
(5) A bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszűnésének feltételeit és az elővásárlási jog alapítását a tulajdonosi jog gyakorlója és a bérlő külön írásbeli szerződésben rögzíti.

 
(6) A szerződés megkötésének feltétele, hogy a bérlőnek:

a) lakbér és

b) közüzemi díj

hátraléka nincs.

 
(7) ^[88]

 
(8) Az egyszeres és többszörös bérlőkijelölési joggal érintett lakások esetében a bérlő, a tulajdonosi jog gyakorlója és a bérlőkijelölési jog jogosultja a külön jogszabályokban foglaltak figyelembevételével háromoldalú szerződésben rögzítik az elővásárlási jog alapítását. A megállapodásban az egyszeres és többszörös bérlőkijelölési jog jogosultjának vállalnia kell, hogy feladatai ellátásához a megállapodás létrejöttétől számított 10 évig nem kezdeményezi lakás juttatását.

 
(9) Az elővásárlási jog legfeljebb a bérleti jogviszony megszűnésétől számított két év időtartamra alapítható, amelyet a tulajdonosi jog gyakorlója a bérlő kérelmére egyszer, további egy évvel meghosszabbíthat.

 
63. §

 
(1) A bérleti jogviszonyt megszüntető és az elővásárlási jogot alapító szerződés aláírását követő 30 napon belül a bérbeadó, a tulajdonosi jog gyakorlója és a bérlő írásbeli szerződése alapján, az abban foglalt tartalommal, a korábbi bérlővel lakáshasználati szerződést köt, melynek egyéb feltételei azonosak a bérleti szerződésben foglaltakkal.

 
(2) Ha a 62. § (9) bekezdésben foglalt időtartam alatt nem jön létre érvényes adásvételi szerződés az elővásárlási jogot alapító szerződésben megjelölt bérlakásra, az elővásárlási jog és a lakáshasználati szerződés megszűnik, és az eredeti tartalommal - a szerződéskötéskor hatályos jogszabályok figyelembevételével - a bérlő és a bérbeadó az elővásárlási jogot alapító szerződésben megjelölt bérlakásra a tulajdonosi jog gyakorlója nyilatkozata alapján új bérleti szerződést köt.

 
(3) A 62. § (9) meghatározott időtartam alatt a használati jog folytatására az 52. §-ban rögzített szabályokat kell alkalmazni.

 
(4) A lakáshasználati szerződés időtartama alatt a bérlakásra nem köthető csereszerződés.

 
(5) A lakáshasználati szerződés időtartama alatt a bérlakásra - a 49. §-ban foglaltak szerint - tartási szerződés köthető.

 
(6)A használati jognak a (3) bekezdés alapján történő folytatása esetén a tulajdonosi jog gyakorlója és a jogviszony folytatója az elővásárlási jog alapítására új, a jogelődével azonos tartalmú szerződést köt.

HARMADIK RÉSZ

 
A lakáshoz jutási támogatás

 
VII. Fejezet

 
A kamatmentes önkormányzati kölcsöntámogatás

 
29. A lakáshoz jutási támogatás feltételei

 
64. §

 
(1) ^[89]Lakástulajdonnal vagy önkormányzati bérlakás - az előtakarékos bérlakás és az átmeneti elhelyezésre szolgáló bérlakás kivételével - bérleti jogával nem rendelkező nagykorú, természetes személy első lakástulajdona megszerzéséhez kamatmentes önkormányzati kölcsöntámogatást (a továbbiakban: kölcsöntámogatás) kaphat.

 
(2) Kölcsöntámogatás csak egyszer és egyféle jogcímen, Győr Megyei Jogú Város közigazgatási területén történő, legalább egy lakásegységet kitevő ingatlantulajdon vásárlásához vagy építéséhez biztosítható. Jogerősen elbírált kérelem azonos tartalommal ^[90] ismételten nem terjeszthető elő.

 
65. §

 
(1) Nem nyújtható kölcsöntámogatás:

a) építkezés esetén, ha a kérelmező nem tudja hitelt érdemlő módon igazolni, hogy a kérelem benyújtásakor rendelkezik a telekingatlan (hányad) tulajdonjogával,

b) telekvásárláshoz,

c) pénzintézeti vagy magánhitel kiváltásához vagy előtörlesztéséhez,

d) haszonélvezettel, jelzálogjoggal, opciós joggal terhelt ingatlan vásárlásához, építéséhez és bővítéséhez,

e) lakóépület átalakításához, felújításához,

f) önkormányzati tulajdonú bérlakás megvásárlásához vagy

g) ráépítés esetén, ha az ingatlan tulajdonosa nem járul hozzá, hogy a kölcsön biztosítékául jelzálogjog az ingatlanra bejegyzésre kerüljön.

 
(2) Kölcsöntámogatás csak az e rendelet 1. mellékletében meghatározott jogos lakásigény mértékét meg nem haladó, de legfeljebb 120 m² hasznos alapterületű ingatlan építéséhez, vásárlásához biztosítható, függetlenül attól, hogy az épület hány ütemben épül meg. Fiatal gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény felső határának meghatározásánál legfeljebb 2 születendő gyermeket, egygyermekes fiatal házaspár esetében további egy születendő gyermeket is számításba lehet venni.

 
(3) Nem részesülhet kölcsöntámogatásban az a személy, házas- vagy élettársa, aki:

a) előző lakásának bérleti jogviszonya a bérlőnek felróható okból a bérbeadó felmondása vagy bírói ítélet következtében szűnt meg, vagy ez okból a tulajdonosi jog gyakorlója nem járult hozzá az újabb, határozott idejű szerződéskötéséhez,

b) bérlakást kedvezményes feltételekkel vásárol vagy vásárolt meg,

c) bérlakásának bérleti joga úgy szűnt meg, hogy vételi jogáról arra jogosult javára lemondott,

d) házas- vagy élettársa - a kölcsöntámogatással érintett ingatlanon kívül - lakás tulajdonjogával vagy egy lakásegységet kitevő ingatlan tulajdoni hányadával rendelkezik vagy rendelkezett,

e) lakóingatlanban a kölcsöntámogatással érintett ingatlanon kívül 50 %-ot meghaladó tulajdonrésszel vagy haszonélvezetével rendelkezik,

f) a kölcsöntámogatásra irányuló kérelmében olyan valótlan adatot közöl, amely számára jogosulatlan előnyt eredményezne vagy

g) ^[91]​nem rendelkezik a kölcsöntámogatás visszafizetéséhez szükséges jövedelemmel ^[92]vagy a munkáltatói hitel nélkül számított önrész nem éri el az ingatlan vételára vagy a kivitelezési költség 10%-át.

 
66. §

 
(1) A kölcsönösszeg erejéig, a kölcsöntámogatás visszafizetésének időtartamára az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot kell bejegyeztetni Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata javára.

 
(2) A kölcsöntámogatás igénybevétele után nem járul hozzá a kölcsönt nyújtó, hogy a támogatott ingatlanra haszonélvezeti jog kerüljön bejegyzésre.

 
(3) Használt lakás vásárlása esetén a kölcsöntámogatás akkor is adható, ha az ingatlan-nyilvántartásban, a korábbi tulajdonos javára pénzintézeti hitel jelzálogjoga került bejegyzésre, és ennek - legfeljebb a vételár teljes kiegyenlítésének határidejéig történő - törléséről az adás-vételi szerződésben megállapodtak.

 
(4) Az adható kölcsöntámogatás legmagasabb összege 2.000.000,- Ft.

 
(5) Ha a kérelmező tulajdonrésszel rendelkezik vagy rendelkezett, az adható kölcsöntámogatás rá jutó legmagasabb összegét a tulajdoni hányad arányában csökkenteni kell.

 
(6) Amennyiben a házas- vagy élettársak egyike lesz a kölcsöntámogatással érintett ingatlan tulajdonosa, a házas- vagy élettársak adóstársként kötelesek a kölcsön visszafizetését vállalni.

 
67. §

 
 
(1) A kölcsöntámogatás akkor biztosítható, ha az igénylő az erre irányuló kérelmét a pénzintézeti hitelszerződés megkötése előtt nyújtotta be a kölcsönt nyújtóhoz.

 
(2) A kölcsöntámogatás akkor is adható, ha a bérlő a bérlakásáról a kérelem benyújtását megelőzően lemondott.

 
(3) ^[93]

 
(4) ^[94]​Az adóst terheli a jelzálogjog bejegyzésének és törlésének költsége is.

 
(5) Kölcsöntámogatás hátralékára részletfizetési kedvezmény nem biztosítható.

 
(6) További hitel jelzálogjogának bejegyzéséhez a kölcsönt nyújtó abban az esetben járul hozzá, ha az adósnak kölcsöntámogatás hátraléka nincs.

 
68. §

 
(1) A kölcsöntámogatás saját erőként figyelembe veendő pénztámogatás.

 
(2) Az Önkormányzat által korábban folyósított kölcsöntámogatást, valamint ezen összeg után a folyósítás időpontjától kezdődően a visszafizetés napjáig járó, minden késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamattal együtt azonnal, egy összegben vissza kell fizetni, ha:

a) a kölcsön futamideje alatt a tulajdonosi jog gyakorlójának tudomására jut, hogy a kedvezményezett a kölcsönt nyújtó félrevezetésével jutott a támogatáshoz,

b) az ingatlant 5 éven belül a javára kikötött értékkülönbözettel másik lakásra cseréli el, kivéve, ha anyagi körülményei miatt kényszerül a lakás értékesítésére és kisebb lakás vásárlása mellett az értékkülönbözetből csak az igazolt köztartozásait és hiteleit tudja visszafizetni,

c) a kölcsöntámogatással épített, vásárolt, lakást, vagy annak egyes helyiségeit bérlet, ágybérlet, idegenforgalmi szervvel kötött megállapodás alapján fizetővendéglátás céljára vagy nem lakás céljára hasznosítja vagy

d) ingatlanának egy részét ^[95] értékesíti.

 
(3) A jelzálogjog átjegyezhető, ha a kedvezményezett:

a) a lakást nagyobb és értékesebb, tulajdonába kerülő másik lakásra cseréli el vagy építéssel, illetve adás-vételi szerződéssel szerez újabb, tulajdonába kerülő lakást, és a kölcsöntámogatással érintett ingatlan eladásából származó teljes bevételét az újabb lakás megszerzésére fordítja,

b) a kölcsöntámogatással érintett régi lakás elidegenítése az új lakás vásárlását követően történt és pénzintézeti igazolást csatol arról, hogy az elidegenítésből származó teljes bevételt az új lakás vásárlásához a felvett kölcsön előtörlesztésére fordította vagy

c) a lakást házassági vagy élettársi vagyonközösség megszüntetése érdekében volt házas- vagy élettársának idegenítette el.

 
(4) A kölcsöntámogatás visszafizetésének határideje 10 év.

 
(5) ^[96]

 
(6) A kölcsöntámogatás a futamidő alatt bármikor kamatmentesen visszafizethető.

 
NEGYEDIK RÉSZ

 
Záró rendelkezés

 
69. §

 
(1) A rendelet 2011. november 1. napján lép hatályba.

 
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az önkormányzati tulajdonú lakások bérletéről, valamint a lakásvásárlás és építés támogatásáról szóló 29/2004. (V. 10.) ÖK. rendelete valamint az ezt módosító 10/2006. (III.20.) Ök. rendelet, a 12/2007. (III.23.) Ök. rendelet, a 40/2007. (XII. 21.) Ök. rendelet, 15/2008. (IV. 21.) Ök. rendelet, 18/2008. (V.15.) Ök. rendelet, 35/2008. (X. 31.), 51/2008. (XII. 20.) Ök. rendelet, 19/2009. (V.25.) rendelet, 31/2009. (IX. 18.) rendelet.

 
Átmeneti rendelkezés

 
70. §

Az e rendelet hatályba lépését megelőzően a bérlakás egy részének nem lakás célú hasznosítására kötött megállapodásra a megkötés időpontjában hatályos rendelkezések az irányadók.