Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának közgyűlése

az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. és 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

a sportról szóló 2004. évi I. törvény 55. § (6) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 15. pontban meghatározott feladatkörében eljárva, valamint

a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:

1. §

(1) Az önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szerveknél folyó étkeztetésről szóló 25/2001. (VI. 1.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Étkeztetési rendelet) bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:

„Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:”

(2) Az Étkeztetési rendelet 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„A rendelet hatálya Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) fenntartásában lévő költésvetési szervnél, továbbá az Önkormányzat közigazgatási területén a tankerületi központ, valamint az állami szakképzési és felnőttképzési szerv (a továbbiakban együtt: köznevelési fenntartó) által fenntartott nem bentlakásos nevelési-oktatási intézménynél

a) az ellátotti étkeztetésre,

b) az alkalmazott által igénybe vett étkeztetésre és az azért fizetendő térítési díjra, valamint

c) az a) és b) pont alá nem tartozó természetes személy által igénybe vett, valamint a jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (a továbbiakban együtt: külső személy) által biztosított étkeztetésre és az azért fizetendő térítési díjra

terjed ki.”

(3) Az Étkeztetési rendelet a következő 1/A. §-sal egészül ki:

 „E rendelet alkalmazásában:

a) alkalmazott: az Önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szervnél vagy a köznevelési fenntartónál feladatkörükbe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatott közalkalmazott, valamint a közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatott;

b) családtag: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott személy;

c) ellátott: szociális alapszolgáltatást, szakosított ellátást, gyermekjóléti alapellátást vagy gyermekvédelmi szakellátást igénybevevő, továbbá a köznevelési intézmény neveltje, tanulója;

d) elvitel: a költségvetési szerv vezetőjének előzetes engedélyével, éthordóban kizárólag főzőkonyhából történő, természetes személy általi étel-vásárlás.”

(4) Az Étkeztetési rendelet 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„A főzőkonyhával rendelkező költségvetési szerv vezetője - a főzőkonyha teljesítőképességének figyelembevételével - engedélyezheti az ott készített étel elvitelét.”

(5) Az Étkeztetési rendelet 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„A költségvetési szervnél a 2. § szerinti étkeztetést igénybevevő az ételt - a 3. §-ban foglalt esetet kivéve - a költségvetési szerv éttermében vagy a költségvetési szerv más, étkeztetésre alkalmas helyiségében fogyasztja el. Óvodában, szociális és gyermekjóléti intézményben a külső személy nem étkezhet.”

(6) Az Étkeztetési rendelet 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„A költségvetési szerv vezetője rendszeresen ellenőrzi, hogy a költségvetési szervben folyó közétkeztetés megfelel-e a közétkeztetésre vonatkozó jogszabályi követelményeknek.”

(7) Az Étkeztetési rendelet 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az alkalmazott, valamint a külső személy által fizetendő nyersanyagnorma azonos az ellátott által fizetendő nyersanyagnormával. Az alkalmazott esetében diétás-étkeztetés alkalmazására csak szakorvosi igazolás alapján kerülhet sor. Külső személy diétás étkeztetést nem igényelhet.”

(8) Az Étkeztetési rendelet 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

 „A munkahelyi étkeztetés igénybevételére az alkalmazott, valamint a családtagja jogosult.”

(9) Az Étkeztetési rendelet 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„Ha a rezsiköltség nem állapítható meg, akkor köznevelési intézmény és gyermektábor esetében a rezsiköltségnek a nyersanyagnorma 78%-a, egyéb költségvetési szerv esetében a nyersanyagnorma 60%-a tekintendő.”

2. §

(1) A közterületek felbontásáról és a közúton folyó munkákról szóló 5/2004. (II. 20.) Ök. rendelet (a továbbiakban: Útbontási rendelet) 2. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az értékcsökkenési díj a rendelet 1. mellékletében meghatározott összeg, mely a közterületi burkolat elkészültétől számított 5 éven belüli felbontása miatt bekövetkezett értékvesztés kiegyenlítését szolgálja. Az értékcsökkenési díj

a) a bontott terület nagyságától és nemétől függetlenül közterületbontásonként, vagy ha a bontás több közterületet érint, közterületenként fizetendő alapdíjból és

b) a bontott terület nagyságától függően fizetendő helyreállítási díjból

áll.

(7) Önkormányzati beruházás

a) azon építési tevékenység, amelynek építtetője

aa) az Önkormányzat vagy

ab)  az Önkormányzat fenntartásában lévő intézmény vagy

b) olyan településrendezési előszerződésben vagy településrendezési szerződésben rögzített településrendezési kötelezettség, mely nem kizárólag az adott fejlesztési cél megvalósításához kapcsolódik.”

(2) Az Útbontási rendelet 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A váratlan közterületbontás esetén a közmű üzemeltetője a közterület felbontásának bejelentésével egyidejűleg dokumentummal igazolja, hogy a közműhálózat rendeltetésszerű állapotának fenntartása érdekében minden tőle elvárhatót megtett, elvégezte a szükséges karbantartást, ellenőrzést. „Vis maior” esemény bekövetkezése esetén a „vis maior” jelleg is igazolandó.”

(3) Az Útbontási rendelet 7. § (3a) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c) a helyreállítást követő 30 napon belül a rendelet 1. mellékletében meghatározott értékcsökkentési díjat megfizeti az Útkezelő Szervezet részére az önkormányzati beruházás kivételével.”

(4) Az Útbontási rendelet 9. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A közterület-bontási hozzájárulás kiadásának ügyintézési díja közműhálózatra történő egyszerű bekötés esetén 3.000,- Ft, minden egyéb esetben 10.000,- Ft. Az ügyintézési díj az Útkezelő Szervezet részére a kérelem benyújtásával egyidejűleg fizetendő.”

(5) Az Útbontási rendelet a következő 10/B-10/C. §-sal egészül ki:

„10/B. § (1) A 10/A. § alá nem tartozó esetekben az Útkezelő Szervezet jóteljesítési biztosítékot írhat elő a kérelmező részére a bontási munkával érintett közterület eredeti állapotba történő helyreállítása érdekében az önkormányzati beruházás kivételével.

(2) A jóteljesítési biztosíték formája a kérelmező választása szerint:

a) feltétel nélküli bankgarancia nyújtása az Útkezelő Szervezet, mint kedvezményezett részére vagy

b) pénzösszeg letétbe helyezése az Útkezelő Szervezet letéti számlája javára.

(3) A jóteljesítési biztosíték mértéke a bontandó terület nagyságától, a burkolat nemétől, minőségétől, a bontási munka tervezett időtartamától és egyéb lényeges körülménytől függően kerül megállapításra.

(4) A jóteljesítési biztosíték érvényességi ideje: a végleges helyreállítás időpontjától számított 60 nap.

(5) Amennyiben a kérelmező a bontási munkával érintett közterület eredeti állapotba történő helyreállításáról nem vagy nem megfelelően gondoskodik a 12. § szerint előírt határidőben, úgy az Útkezelő Szervezet a (4) bekezdésben meghatározott határidőn belül jogosult érvényesíteni a bankgaranciát vagy felhasználni a letétbe helyezett összeget és a biztosíték terhére intézkedik a helyreállítási munkálatok elvégzéséről.

(6) Amennyiben a kérelmező a bontási munkával érintett közterület eredeti állapotba történő helyreállításáról megfelelően gondoskodik a 12. § szerint előírt határidőben, úgy az Útkezelő Szervezet a jóteljesítési biztosítékot visszaadja.

10/C. § (1) Közterület-bontási hozzájárulás nélkül végzett közterületbontás esetén

a) közművel kapcsolatos bontási munkánál a kérelem benyújtására kötelezett közmű-üzemeltető, vagy

b) az a) ponton kívüli esetben az, akinek a közterület bontás az érdekében áll

az Útkezelő Szervezet részére - a jogszabályban meghatározott egyéb díjon felül - a rendelet 2. melléklet szerinti pótdíjat fizet az Útkezelő Szervezet erre vonatkozó külön írásbeli felhívásától számított 8 napon belül.

(2) Határidőre helyre nem állított vagy nem megfelelő minőségben helyreállított burkolat esetén a jogosult az Útkezelő Szervezet részére a rendelet 2. melléklete alapján az Útkezelő Szervezet által meghatározott pótdíjat fizet az Útkezelő Szervezet erre vonatkozó külön írásbeli felhívásától számított 8 napon belül.

(3) A pótdíj kiszabása során az Útkezelő Szervezet mérlegeli a bontással érintett terület jellemzőit, a jogsértő állapot időtartamát, a magatartás ismétlődését és gyakoriságát, a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, valamint a jogsértést elkövető vagy a jogosult együttműködő magatartását.

(4) A pótdíj ismételten kiszabható mindaddig, amíg a jogsértő állapot meg nem szűnik.”

(6) Az Útbontási rendelet 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közterület végleges helyreállításáért a jogosult felelősséggel tartozik.

(2) A közterület végleges helyreállítását a jogosult haladéktalanul bejelenti írásban az Útkezelő Szervezet felé.”

(7) Az Útbontási rendelet 1. sz. melléklete helyébe jelen rendelet 1. melléklete lép.

(8) Az Útbontási rendelet jelen rendelet 2. mellékletével egészül ki.

3. §

(1) Győr belváros behajtási rendjének szabályozásáról szóló 19/2010. (VI. 25.) GYMJVÖ. rendelet (a továbbiakban: Behajtási rendelet) 2. § 12. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) hétköznap 07:00 - 09:30 és 17:00 - 19:00 óra között, szombaton és vasárnap 07:00 - 09:00 óra között;”

(2) A Behajtási rendelet 2. §-a a következő 21. ponttal egészül ki:

„21. pénz- és értékszállító jármű: pénz- és értékszállítási tevékenységet is ellátó személy- és vagyonvédelmi vállalkozás jól látható, azonosításra alkalmas jelzővel ellátott gépjárműve.”

(3) A Behajtási rendelet 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A zárt rendszerű övezetbe való behajtáshoz a behajtási engedélyhez elektronikus kulcsot is kap a kérelmező. Az elektronikus kulcs csak a hozzá tartozó, érvényes behajtási engedéllyel együtt használható.”

(4) A Behajtási rendelet 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § (3) Az elektronikus kulcs egy mágneskártya vagy egy egyedi elektronikus azonosító, amely a zárt rendszerű övezetnél elhelyezett süllyedő oszlopos kapu nyitásával teszi lehetővé az arra jogosult számára a ki- és belépést, egyben regisztrálva annak időpontját.”

(5) A Behajtási rendelet 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Egy éves időtartamra szóló behajtási engedély adható a gépjármű tulajdonosa vagy üzembentartója részére, a környezetvédelmi övezetben, a védett övezetben és a zárt rendszerű övezetben pénz- és értékszállítási tevékenységet is ellátó személy- és vagyonvédelmi vállalkozás tulajdonában álló pénz- és értékszállító járműve részére.”

(6) A Behajtási rendelet 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A rendelet 2. számú mellékletében megjelölt útszakaszon felállított süllyeszthető oszlopok akadályozzák meg az engedély nélküli bejutást a zárt várakozási övezetbe. A süllyeszthető oszlopok nyitására a jelen rendeletben rögzítetett módon és feltételekkel van lehetőség:

a) behajtási engedéllyel rendelkezők számára kiadott elektronikus kulccsal,

b) egyszerű nyomógombbal diszpécser szolgálaton keresztül, vagy

c) automatikus kapunyitással.”

(7) A Behajtási rendelet 22. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5a) Az (5) bekezdés szerinti újraaktiválás díja a visszavont behajtási engedély esetén a 4. mellékletben megállapított összeg.”

(8) A Behajtási rendelet 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az időtúllépés miatti hosszabbítás díja a 4. mellékletben megállapított összeg.”

(9) A Behajtási rendelet 1. számú melléklete helyébe jelen rendelet 3. melléklete lép.

(10)  A Behajtási rendelet 4. számú melléklete helyébe jelen rendelet 4. melléklete lép.

4. §

A településrendezési szerződések-megkötésének szabályairól, és a közterület-kialakítási terv készítésének rendjéről szóló 17/2011. (VI. 27.) GYMJVÖ. rendelet 2. § 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. településrendezési szerződés (a továbbiakban: TRSZ): olyan közigazgatási szerződés, mely a településfejlesztési célok megvalósítása érdekében vállalt kötelezettségeket, műszaki, jogi feltételeket és biztosítékokat rögzíti”

5. §

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 30/2012. (XII. 19.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: SZMSZ) 4. melléklet 2.32. és 2.33. alpontjai helyébe a következő rendelkezés lép és a kiegészül a 2.34. alponttal:

„2.32. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának egyes kimagasló sporteredmények önkormányzati jutalmáról szóló rendeletben meghatározott hatásköröket,

2.33. az Önkormányzat nevében kötendő - a Közgyűlés át nem ruházható hatáskörébe nem tartozó - együttműködési vagy bármilyen más megállapodás, szerződés, két- vagy többoldalú nyilatkozat megkötését, aláírását, az Önkormányzat vagy a Közgyűlés nevében - a Közgyűlés át nem ruházható hatáskörébe nem tartozó - bármilyen egyoldalú nyilatkozat megtételét, vélemény, egyetértés, állásfoglalás stb. megadását, döntés meghozatalát, igazolás kiadását, valamint

2.34. az Önkormányzat vagy a Közgyűlés képviseletében eljárva - a Közgyűlés át nem ruházható hatáskörébe nem tartozó - döntés meghozatalát, valamennyi szükséges eljárási cselekmény elvégzését, intézkedés, nyilatkozat, vélemény, egyetértés és állásfoglalás megtételét.”

6. §

Az államháztartáson kívüli forrás átvételéről, átadásáról, valamint önkormányzati forrás átadásáról szóló 42/2013. (XII. 20.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Pénzeszköz-átadási rendelet) 6. § (3) bekezdésének a) pont af)-ah) alpontja helyébe a következő af)-ah) alpont lép és kiegészül a következő ai) alponttal:

„af) a „Sporttámogatás” kiadási jogcím terhére összeghatárra tekintet nélkül a sportról szóló 14/2015. (III. 27.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdés b) pontja kivételével,

ag) az öntevékeny művészeti csoportok tevékenységének támogatása és a kulturális szervezetek egyedi támogatása esetén összeghatárra tekintet nélkül,

ah) a mindenkori költségvetési rendeletben „Kulturális, sport és városmarketing területek kiadásai” és „Egyéb önkormányzati igazgatási feladatokkal összefüggő kiadások” kiadási csoportokban szereplő kiadási jogcímek esetében összeghatárra tekintet nélkül, valamint

ai) a közgyűlési határozattal a polgármesterre átruházott hatáskörben hozott esetekben összeghatárra tekintet nélkül.”

7. §

A behajthatatlan követeléssel kapcsolatos eljárásról, valamint a követelés elengedésének eseteiről és módjáról szóló 19/2014. (IX. 12.) önkormányzati rendelet 4. § o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„o) az önkormányzati tulajdonú lakás értékesítéséből származó tőkekövetelés összege után felszámított kamat, költség, díj vonatkozásában, ha a kötelezett külön megállapodás keretében vállalja a fennálló követelés tőkerészének megfizetését és a tartozás együttes összegének a tőkekövetelés összegét jelentősen meghaladó mértéke a kötelezett létfenntartását veszélyeztetné, feltéve hogy a kötelezett nem rendelkezik a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott vagyonnal, ide nem értve a pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál vagyonnak nem minősülő vagyontárgyat."

8. §

A parkolóhely-létesítés szabályairól szóló 5/2018. (I. 26.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Parkolási rendelet) 4. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) a 3. § (1) bekezdés a) és b) pontja esetén a GYŐR-SZOL Zrt.-vel, a 3. § (1) bekezdés c) pont esetén a GYŐR-SZOL Zrt.-vel és a telek tulajdonosával együttesen történő szerződés megkötése a parkolóhely-létesítés feltételeire, megvalósítására és - a GYŐRSZOL Zrt. tulajdonában álló parkolóházban megvalósult parkolóhely létesítését kivéve - a megvalósított parkolóhelynek Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) javára történő térítésmentes átadására vonatkozóan, és”

9. §

(1) Az Étkeztetési rendelet

a) 1. alcímében az „Általános rendelkezések” szövegrész helyébe az „1. Általános rendelkezések” szöveg,

b) 8. §-ában a „az e rendelet 6. §-ban említett nyersanyagnormától” szövegrész helyébe az „a nyersanyagnormától” szöveg,

c) 2. alcímében az „A költségvetési szervek alkalmazottai és azok családtagjai étkeztetésére vonatkozó szabályok” szövegrész helyébe a „2. A költségvetési szervek alkalmazottai és azok családtagjai étkeztetésére vonatkozó szabályok” szöveg,

d) 13. §-ában „az élelmiszerrel (étkeztetéssel) közvetlen kapcsolatban lévő munkaköröket” szövegrész helyébe „a munkaköröket” szöveg,

e) 3. alcímében az „Az étkeztetésért fizetendő térítési díj, és a munkáltatói hozzájárulás meghatározása” szövegrész helyébe a „3. Az étkeztetésért fizetendő térítési díj” szöveg,

f) 4. alcímében az „Egyéb rendelkezések” szövegrész helyébe a „4. Egyéb rendelkezések” szöveg,

g) 20. §-ában a „konyhával” szövegrész helyébe a „főzőkonyhával” szöveg, valamint

h) 5. alcímében a „Záró rendelkezés” szövegrész helyébe az „5. Záró rendelkezés” szöveg

lép.

(2) Az Útbontási rendelet b) 10/A. § (1) bekezdésében a „kérelmező” szövegrész helyébe a „kérelmet benyújtó (a továbbiakban: kérelmező)” szöveg lép.

(3) A Behajtási rendelet

a) 6. § (5) bekezdésében az „Az elektronikus kulcs” szövegrész helyébe az „A mágneskártya alapú elektronikus kulcs” szövegrész, valamint az „Elektronikus kulcs” szövegrész helyébe az „A mágneskártya alapú elektronikus kulcs” szöveg, valamint

b) 22. § (3) bekezdésében és 24. § (3) bekezdésében az „az elektronikus kulcs” szövegrész helyébe a „a mágneskártya alapú elektronikus kulcs” szöveg

lép.

(4) A Pénzeszköz-átadási rendelet:

a) 10/B. § (3) bekezdésében az „a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény” szövegrész helyébe az „a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény” szöveg, valamint az „az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény” szövegrész helyébe az „az államháztartásról szóló törvény” szöveg

b) 10/C. § (1) bekezdés a) pontjában az „az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény” szövegrész helyébe az „az adózás rendjéről szóló törvény” szöveg

lép.

(5) A sportról szóló 14/2015. (III. 27.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdés a) pontjában a „(a továbbiakban: „Sporttámogatás – 1%”)” szövegrész helyébe „(a továbbiakban: „Sporttámogatás”)”, valamint a 6. § (1) bekezdésében és a 8. §-ában a „ „Sporttámogatás – 1%” ” szövegrész helyébe „ „Sporttámogatás” ” szöveg lép.

(6) A Parkolási rendelet 4. § (1) bekezdés c) pontjában a „történő megfizetése” szövegrész helyébe a „történő, építtető általi megfizetése” szöveg lép.

10. §

(1) A rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet 2-3. §-a, a 9. § (2)-(3) bekezdése, valamint a 11. § (2) bekezdése 2019. július 1-jén lép hatályba.

11. §

(1) Hatályát veszti az Étkeztetési rendelet:

1. 6. §-a,

2. 9-10. §-a,

3. 13. §-ában a „rendszeres, folyamatos” szövegrész,

4. 13/A. §-a,

5. 18-19. §,

6. 22-25. §,

7. 27. §-a és az azt megelőző „Jogharmonizációs záradék” alcím, valamint

8. 1. melléklete.

(2) Hatályát veszti a Behajtási rendelet VII. fejezete.

(3) Hatályát veszti az SZMSZ:

a) VI. fejezete,

b) 2. mellékletének 3.4.7. alpontja, valamint

c) 3. melléklete.