A rendelet megalkotásának célja, hogy a közmű- és közterület-fejlesztésekhez kapcsolódó helyi közteherviselés rendszere igazságos, méltányos és végrehajtható formában kerüljön újraszabályozásra. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 4. §-a alapján a helyi közügyek alapvetően a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, valamint a helyi önkormányzás és a lakossággal való együttműködés szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódnak. Az Mötv. 8. § (1) bekezdés a) pontja pedig kimondja, hogy a helyi közösség tagjai a helyi önkormányzás alanyaként kötelesek öngondoskodással enyhíteni a közösségre háruló terheket, képességeik és lehetőségeik szerint hozzájárulni a közösségi feladatok ellátásához.

E törvényi elv alapján indokolt olyan önkormányzati szabályozást kialakítani, amely a közösségi beruházások – így különösen a közmű- és közútfejlesztések – finanszírozásába arányosan bevonja az érintett lakosságot. A cél, hogy a közösség tagjai nemcsak haszonélvezői, hanem teherhordozói is legyenek a helyi fejlesztéseknek, méltányos hozzájárulás útján.

A jelenleg hatályos önkormányzati szabályozás az útépítési és közműépítési hozzájárulásról szóló 44/1999. (XII. 30.) önkormányzati rendeleten (a továbbiakban: Ör.) alapul. Az Ör. által alkalmazott megállapodásos rendszer a jelenlegi társadalmi és jogi környezetben már nem megfelelő. Az önkéntességen alapuló kötelezettségvállalás nem biztosítja az egységes jogérvényesítést, és hátrányos helyzetbe hozza a jogkövető magánszemélyeket a nem fizetőkkel, illetve a megállapodás megkötésében együtt nem működő jogalanyokkal szemben.

Jelen rendelet ezzel szemben hatósági típusú, közigazgatási eljárásban meghozott döntéshez köti a hozzájárulási kötelezettség megállapítását, amely biztosítja az érintettek számára a jogorvoslathoz való jogot és a bírósághoz fordulás lehetőségét, egyúttal megteremtve a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülését is.

Rögzíti a rendelet földrajzi és tárgyi hatályát: a Győr Megyei Jogú Város közigazgatási területén, önkormányzati beruházásban megvalósuló közút-, járda- vagy közműfejlesztések esetén alkalmazandó.

A közérthetőség és jogérvényesítés érdekében a rendelet részletesen meghatározza a kulcsfogalmakat, különös tekintettel a „közvetlenül érintett ingatlan”, „teljes létesítési költség” és „közműpótló létesítmény” fogalmakra. Ez utóbbi definíció rugalmasan kezeli a vízzáró, zárt rendszerű egyedi szennyvízkezelési megoldásokat, és nem korlátozza a mentességet kizárólag engedélyhez kötött létesítményekre.

A szakasz részletesen szabályozza a hatósági eljárás keretében történő hozzájárulás-megállapítást. A hozzájárulás mértékét a tényleges beruházási költségek alapján, arányosan kell meghatározni. A társasházak esetében a tulajdoni hányad alapján történő elosztás biztosítja az egyenlő teherviselést. Az előírt értesítési és iratbetekintési szabályok megfelelnek az Ákr. alapelveinek.

A mentességek rendszerében hangsúlyos elemként jelenik meg a jogszerűen használt közműpótló rendszer megléte. A rugalmas megközelítés lehetővé teszi a vízzáró, rendszeresen ürített zárt szennyvíztárolók elismerését is, amennyiben a rendeltetésszerű működés igazolható. A szakasz külön kezeli a szociális, városfejlesztési és műszaki alapú részleges mentességeket. A fizetés módjához kapcsolódó kedvezmények (részletfizetés, halasztás) a közteherviselés méltányos érvényesülését szolgálják.

A jegyző feladatkörébe utalja a végrehajtási cselekményeket, biztosítva ezzel az önkormányzati döntések érvényesítését.

Az önkormányzat fejlesztési listát készít és egyeztetéseket folytat az érintettekkel. A szakasz nem a hatósági eljárás része, hanem a lakossági bevonás és partnerség biztosítását szolgálja, így deklaratív és konzultatív jellegű.

Hatályvesztő rendelkezést tartalmaz.

A hatálybalépésre vonatkozó rendelkezést tartalmaz.

Rendezik a korábbi megállapodásos rendszerből eredő jogviszonyokat, és egyértelművé teszik, hogy az új szabályozás milyen esetekben és milyen határidővel alkalmazandó a már megvalósult fejlesztésekre.