a) rendeltetési

b) építési (a beépítésre szánt területek építési előírásait rögzítő zónák)

c) környezetvédelmi

d) értékvédelmi

e) tilalmi és korlátozási zónákat jelöl ki.

a) A terület nagy laksűrűségű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál.

b) A területen

- lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportlétesítmény, továbbá kivételesen

- szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági építmény, többszintes parkolóházhoz kapcsolódó üzemanyagtöltőhelyezhető el.

c) A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, valamint önálló üzemanyagtöltő állomás.

a) A terület jellemzően közepes laksűrűségű, általában több önálló rendeltetésű egységet magába foglaló jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál.

b) A területen

- lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportlétesítmény, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület, továbbá kivételesen

- szálláshely, szolgáltató épület, igazgatási épület, termelő kertészeti építmény, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró egyéb gazdasági építmény

helyezhető el.

c) A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára valamint önálló üzemanyagtöltő állomás.

d) A területen hulladékudvar kialakítható.

e) Légszennyezéssel járó TEAOR tevékenység céljára új épület építése (pl. asztalos üzem, autófényező üzem stb.) nem engedélyezhető, a meglévő nem bővíthető.

a) A terület jellemzően alacsony laksűrűségű, összefüggő kertes, legfeljebb négy önálló rendeltetési egységet magába foglaló jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál.

b) A területen legfeljebb négylakásos lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület, továbbá a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, sportépítmény, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági építmény kivételesen helyezhető el.

c) A területen nem helyezhető el szálláshely szolgáltató épület – a megengedett lakásszám kétszeresét meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével - egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, valamint üzemanyagtöltő állomás.

d) A területen hulladékudvar kialakítható.

e)Légszennyezéssel járó TEAOR tevékenység céljára új épület építése (pl. asztalos üzem, autófényező üzem stb.) nem engedélyezhető, a meglévő nem bővíthető.

a) A terület jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

b) A területen

- lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület a terület azon részén, ahol a gazdasági célú használat az elsődleges, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, parkolóház, továbbá kivételesen

- nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény

helyezhető el.

c) A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

a) A terület jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.

b) A területen elhelyezhető

- igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, többszintes parkolóházhoz kapcsolódó üzemanyagtöltő, nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, más lakások, csak az I. emelet feletti szinteken és csak akkor, ha az épületben elhelyezett összes lakószint-terület nem lépi túl az épület összes szintterületének 50%-át, továbbá kivételesen

- olyan üzemanyagtöltő is, mely nem többszintes parkolóházhoz kapcsolódik.

c) A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

a) A terület a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célokat szolgáló építmények befogadására kijelölt terület.

b) A területen

- mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú épület, gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, igazgatási épület, parkolóház, üzemanyagtöltő, sportépítmény, továbbá kivételesen

- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, egyéb közösségi szórakoztató épület

helyezhető el.

c) Gazdasági területen önálló telken kialakult szolgálati lakásoknál a lakófunkció megtartható, de az épület önálló lakóegységgel tovább nem bővíthető.

a) A terület a környezetét erősen zavaró gazdasági célú ipari építmények, valamint védőtávolságot igénylő mezőgazdasági majorok elhelyezésére szolgál.

b) A területen

- a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fetőzésveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági építmények

helyezhetők el.

a) A terület a jellemzően ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási telephelyek, kereskedelmi, szolgáltatási épületek, továbbá védőtávolságot nem igénylő mezőgazdasági majorok elhelyezésére szolgál.

b) A területen

- az a) pontban felsoroltakon túlmenően kivételesen elhelyezhetők gazdasági célú épületeken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek

- továbbá 10 000 m² épület-szintterületet nem meghaladó kereskedelmi és szolgáltató épületek, valamint épületnek minősülő közlekedési építmények.

a) A terület jellemzően üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

b) A területen

- olyan üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.

c) A területen

1. olyan kiskereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület üdülési rendeltetését nem zavarják és az üdülési használatot szolgálják,

2. nem helyezhetők el az üdülési rendeltetést zavaró szórakoztató, kulturális építmények.

d) A területen állattartó épület továbbá különálló árnyékszék nem helyezhető el.

e) A területen csak a terület igényei szerinti parkolók és garázsok helyezhetők el. A 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára parkoló vagy garázs, valamint üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.

f) A területen hulladékudvar nem alakítható ki.

a) A terület legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

b) A területen

- csak olyan építmények helyezhetők el, melyek a terület rendeltetésével összhangban vannak, ill. azt szolgálják. Elhelyezhetők sportlétesítmények is.

c) A területen

- ha az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik - a lovas turizmust szolgáló lóistálló kivételével – különálló árnyékszék, továbbá állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény – a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével – nem helyezhető el.

d) A területen csak a terület igényei szerinti és a 3,5 t önsúlynál nem nehezebb gépjárművek számára szolgáló parkolók és garázsok helyezhetők el. Üzemanyagtöltő állomás nem létesíthető.

d) A területen hulladékudvar nem alakítható ki.

a) A közúti közlekedés céljára kijelölt terület.

b) A területen a vasutak, a légi közlekedés építményeit kivéve

- az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű-várakozóhelyek (parkolók), járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közművek és a hírközlés építményei, továbbá

- a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás

helyezhető el.

c) Az elhelyezhető építmények és épületek által elfoglalt terület a közlekedési és közműterület 2%-át, az újonnan elhelyezendő épületek magassága a 7,5 m-t nem haladhatja meg. Ennél magasabb épület az illetékes közlekedési hatóság ajánlására a Főépítész hozzájárulásával lehet engedélyezni.

a) A repülőterek céljára kijelölt terület.

b) A területen a légi közlekedés építményei helyezhetők el.

c) Az építmények által elfoglalt terület legfeljebb a telekterület 10%-a lehet.

a) A terület elsődlegesen védelmi (védő, környezet-védelmi, ill. természetvédelmi) rendeltetésű célokat szolgál.

b) A területen épület újonnan nem helyezhető el.

a) A terület elsődlegesen a közcélú egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetésű erdőhasználat céljára szolgál.

b) A 100 000 m²-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 2%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. A beépített területekhez legfeljebb 2-szer nagyobb közhasználat elől elzárt terület tartozhat. Az így igénybevett telekrészen kívüli területek tulajdoni állapottól függetlenül a közhasználat elől nem zárhatók el.

c) Az újonnan elhelyezendő építmények magassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t.

a) A zónába az előző zónákba nem sorolható erdők területei tartoznak.

b) A 100 000 m²-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

c) Az újonnan elhelyezendő építmények magassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t.

a) A zónába a jellemzően kistelkes, kisüzemi művelésű, hagyományosan kertgazdálkodású területrészek (zömmel volt zártkerti területek) tartoznak.

b) A zónában lakóépület nem építhető, a területen csak gazdasági épület (présház, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló), illetve földdel borított pince helyezhető el. Állattartó épület csak az önkormányzat állattartó rendeletében meghatározott állatszám mértékéig, a megadott építési kereteken belül engedélyezhető.

c) A telken új épület szabadonállóan, a telek homlokvonalától legalább 10 m előkerttel és 3,0 m oldalkert biztosításával helyezhető el. Sarokteleknél a telek hosszabbik oldalán az előkert mérete min. 5 m.

A 12 m-nél keskenyebb saroktelek hosszabbik oldalán az előkert mérete min. 3 m . Amennyiben a kertes mezőgazdasági terület tömbjén belül a kialakult beépítési mód oldalhatáron álló vagy vegyes, úgy a beépítési mód megállapításánál az illeszkedés szabályait kell alkalmazni

d) Az építmény-elhelyezés feltételei a zónába eső telkeken:

Telekszélesség az építési helynél: min. 10 m

Telekterület:

- legalább 720 m ² , ennél kisebb telken épület nem helyezhető el (kivéve árnyékszék max. 2 m ² )

- az 720 m ² -t meghaladó területű telken a b) pont alatti épületek létesíthetők.

Beépítettség:

- legfeljebb 3%

Az 1 ha fölötti telekterületen max. 1%, vagy 300 m ² . Építménymagasság: max. 4,5 m.

e) Az övezet területén meglévő épületek, melyek a fent meghatározottaknál kisebb telkeken állnak megtarthatók, felújíthatók, de alapterületük nem bővíthető.

f) Új épület forráshoz, vízfolyáshoz, vízfelülethez 50 m távolságon belül nem helyezhető el.

a) A zónába a jellemzően szántóföldi művelésű, nagytelkes, árutermelő hasznosítású, mezőgazdasági területek tartoznak.

b) A zónában a mezőgazdasági hasznosítást (növénytermesztést és állattenyésztést) szolgáló lakó-, és gazdasági épületek illetve földdel borított pince helyezhető el.

c) Az övezetekben a beépíthetőség szempontjából említett művelési ágak az esetben vehetők figyelembe, ha a telek területének legalább 75%-a az említett művelési ágban nyilvántartott (földhivatali nyilvántartás) és ténylegesen is úgy művelt.

d) A telken újonnan létesülő épület szabadonállóan, a telek homlokvonalától legalább 20 m-re és 3,0 m oldalkert biztosításával helyezhető el. Szomszédos telkeken álló épületek között legalább 15 m távolságnak kell lenni.

e) Új épület forráshoz, vízfolyáshoz, vízfelülethez 50 m távolságon belül nem helyezhető el.

f) Az építmény-elhelyezés feltételei a zónába eső telkeken:

- Beépíthető telek területe szántó, kert művelési ág esetén:

lakóépület: min.20 ha (200 000 m²)

gazdasági épület: min. 5 ha (50 000 m²)

- Beépíthető telek területe szőlő, gyümölcsös, intenzív hasznosítású kert (pl. üvegházas, fóliás virág és zöldségkertészet) művelési ág esetén:

lakóépület: min. 6 ha (60 000 m²)

gazdasági épület: min. 2 ha (20 000 m²)

- Beépítettség: max. 3%, de az épület(ek) összes bruttó alapterülete telkenként max. 1200 m², ezen belül a lakóépület alapterülete max. 300 m² lehet. Azon telken, melynek csak egy része tartozik olyan művelési ágba, mely a beépítés szempontjából megfelelő (szántó, kert) az egyéb művelési ágú telekrész területe (pl. gyep, nádas, erdő) a beépíthetőség számításánál nem vehető figyelembe.

Egy telken egy újonnan kialakítható tanyaudvar lehet, amelynek területe (lakóépület, gazdasági építmények és a hozzátartozó udvar által elfoglalt terület)

- nem lehet nagyobb, mint 6000 m2 és a telek 50%-a,

- utólag sem alakítható át önálló telekké, ha a megosztás következtében az újonnan kialakuló telek a - legfeljebb 3%-os - beépítettség előírásának nem felel meg.

- Építménymagasság: max. 4,5 m. Amennyiben az építmény sajátos funkciója (technológiája) miatt ennél nagyobb építménymagasságot igényel (pl. gabonasiló), úgy az a városi főépítész jóváhagyó véleményezése esetén engedélyezhető.

g) Az övezetben nagy létszámú állattartó telep (Állategészségügyi Szabályzat - 41/1997. (V. 28.) FM rendelet meghatározása szerinti értelmezésben) belterülethez, lakó-, és üdülőterülethez, egészségügyi- szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterülethez 300 m-nél, forráshoz, vízfolyásokhoz, vízfelületekhez 100 m-nél közelebb nem létesíthető. Hígtrágyás állattartás csak úgy folytatható, hogy az ne járjon együtt szabadtéri trágyalégyüjtő létesítésével és ne veszélyeztesse a talaj és a vizek minőségét.

a) A zónába jellemzően a természetes és természetközeli állapotú, a felszíni és felszín alatt vizek védelmét, valamint a tájképvédelmet is szolgáló, ökológiai hálózati elemként is funkcionáló és részben természeti, vagy természetvédelmi területként is védettség alá eső mezőgazdasági művelésű ágú területrészek tartoznak.

b) A zónában a gyep (rét, legelő), nádas, mocsár, vízállásos földhivatali besorolású telkek művelési ága nem, illetve csak beerdősülés után (erdőre) változtatható meg.

c) Elhelyezhető épületek:

- lakóépület nem építhető

- gazdasági épületként gyepeken csak a gyepterületek művelésével (pl. szénatároló), a legeltetéses állattartással (istálló, karám) kapcsolatos építmény építhető

- elhelyezhető a természetvédelmi bemutatást és kezelést szolgáló épület és a sportolási célú állattartást szolgáló istállóépület is.

- nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető, hígtrágyás rendszerű állattartás nem folytatható

d) Az építés részletes előírásai:

- A gazdasági ill. természetvédelmi célokat szolgáló épülettel beépíthető telek nagysága min. 8 ha (80 000 m2)

- Beépítettség: max. 0,5%, de telkenként max. 300 m² összalapterületű épület(ek) építhető(k) a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájbaillő, magastetős, földszintes kialakítással.

- Építménymagasság: max. 3,5 m

- Beépítési mód: szabadonálló

- előkert: min. 10 m,

- oldalkert min. 3 m.

e)

f) Új épület forráshoz, vízfolyáshoz, vízfelülethez 50 m távolságon belül nem helyezhető el.

a) A zónába olyan kistelkes (korábban jellemzően zártkerti besorolású, szőlőhegyi) területek tartoznak, melyek nem, vagy csak minimális mértékben beépítettek, tájképi és tájhasználati szempontból természetes jellegűek.

b) A zónában épületek csak az alábbi feltételek betartásával építhetők:

- A telek művelési ága:

- - csak szőlő, vagy gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott és így művelt telek építhető be.

- A beépíthető telek szükséges nagysága:

- - szőlő művelési ág esetében 1 ha (10 000 m²)

- - gyümölcsös művelési ág esetében 3 ha (30 000 m²)

- -Azon telken, melynek csak egy része tartozik olyan művelési ágba, mely a beépítés szempontjából megfelelő (tehát szőlő, vagy gyümölcsös), az egyéb művelési ágú telekrész területe (szántó, kert, gyep, erdő) a beépíthetőség számításánál nem vehető figyelembe.

c) Elhelyezhető épületek, építmények:

- gazdasági épületként csak a szőlő vagy gyümölcsös művelésével, terméktárolással, borfeldolgozással kapcsolatos építmény építhető

- földdel borított pince létesíthető

- lakóépület, állattartó épület, üvegház, fóliasátor nem építhető

d) Az építés részletes előírásai:

- Beépítettség: max. 1 %, de telkenként max. 500 m² összalapterületű épület(ek) építhető(k), a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájbaillő, magastetős, földszintes kialakítással.

- Építménymagasság: max. 3,5 m

- Beépítési mód: szabadonálló

előkert: min. 10 m, oldalkert min. 3 m.

e)

f) Az épületnek forrástól, vízfolyástól, tóparttól min. 50 m távolságra kell lennie.

a) a folyóvizek medre és parti sávja,

b) az állóvizek medre és parti sávja,

c) a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,

d) a vízbeszerzési területek és

e) vízműterületek tartoznak.

a) Ha a telek jelenlegi beépítettsége nem felel meg az építési előírásoknak, a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető, kivéve a tetőtér-beépítést, amely esetben az építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető.

Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az (1) bekezdés szerinti előírásokat kell alkalmazni.

b) Ha a telek jelenlegi méretei nem felelnek meg az építési előírásoknak akkor a telekméretek - a szabályozási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve - tovább nem csökkenthetők és a telek beépíthető, ha a telekre vonatkozó egyéb országos és építési előírások (elő-, oldal- hátsókert méretek, tűztávolság stb.) betarthatók.

c) Ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak az előírástól eltérő beépítési mód megtartható, de az épületek csak a telekre vonatkozó egyéb országos és építési előírások betartása esetén és az előírások szerinti építési helyen belül, bővíthetők.

d) Ha a telek jelenlegi építményeinek építménymagassága meghaladja az építési előírásokban előírt értéket, a meglévő építmények bővíthetők, de a bővítmények építménymagassága az előírt értéket nem haladhatja meg. A kialakult építménymagassági érték megtartása mellett a meglévő tetőtér beépíthető. Ha a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó építménymagassági előírásokat kell érvényesíteni.

a) Újonnan az utcavonalon jellemzően magastetős, 7,5-16,0 m közötti építménymagasságú épületek helyezhetők el. A nem utcavonalon elhelyezendő további építmények csak szabadon, vagy oldalhatáron állóan és legfeljebb 6,0 m építménymagassággal telepíthetők. A magastetőtől eltérő lapostető, vagy összetett tetőidomú egyéb tetők kialakítása csak az illetékes tervtanács és a városi főépítész jóváhagyó véleménye esetén létesíthető.

b) Újonnan előkert nem alakítható ki kivéve, ha a szabályozási tervlap másként jelöli.

c) Újonnan kialakítható legkisebb telekterület 450-1100 m², a telekmélység legalább 25-35 m közötti lehet, kivéve ha a szabályozási tervlap másként jelöli.

d) Új építményeket zártsorú-általános vagy zártsorú-keretes, kivételesen szabadonálló- beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni.

e) A telek maximális beépítettsége új épület elhelyezése esetén 40-100% között változhat az övezeti előírásnak megfelelően.

a) Újonnan az utcavonalon jellemzően magastetős, 4,5-12,5 m közötti építménymagasságú épületek helyezhetők el. A nem utcavonalon elhelyezendő további építmények csak szabadon, vagy oldalhatáron állóan, és legfeljebb 4,5 m építménymagassággal építhetők. A magastetőtől eltérő lapostető, vagy összetett tetőidomú egyéb tetők kialakítása csak az illetékes tervtanács és a városi főépítész jóváhagyó véleménye esetén létesíthető;

b) újonnan előkert nem alakítható ki, kivéve ha a szabályozási tervlap másként nem jelöli és a kialakult helyzet az illeszkedés szabályainak alkalmazásával az előkert létesítését indokolja;

c) telek maximális beépítettsége új épület elhelyezése esetén 30-60% között változhat az övezeti előírásnak megfelelően

d) újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 180-700 m² közötti lehet;

e) új építményeket zártsorú-általános beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni figyelemmel a kialakult állapotokra és az illeszkedés szabályaira is.

a) Újonnan 3,5-12,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el.

b) újonnan kialakítható telek legkisebb területe szabadonálló-általános beépítés esetén legalább 700-4000 m², oldalhatáron álló, beépítés esetén 600-2500 m² közötti, ikres beépítés esetén 600-900 m2 közötti lehet. Az övezeti jel kialakult telekosztás esetén ennél kisebb telekméretet (450 m²) is előírhat, ez esetben ez a határérték a meglevő telkek közötti telekrendezés során kialakítható telekméret alsó határa, mely telekrendezés esetén azonban a telekszám nem növekedhet.

c) az építményeket újonnan szabadonálló-általános, oldalhatáron álló vagy ikres beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni,

d) Ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik nem kialakult építési zónában, 5,0 m előkert létesítése kötelező. Kialakult beépítés esetén az egységesen kialakult környezethez illeszkedő előkert méretet kell alkalmazni.

e) Kialakult beépítés esetén az egységesen kialakult környezethez illeszkedő előkert méretet kell alkalmazni, illetve az építési zónák általános előírásai (MÉSZ 28. § (24) szerint kell eljárni.

a) újonnan 3,5 - 7,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el;

b) újonnan kialakítható telek legkisebb területe szabadonálló-általános beépítési mód esetén 600-4000 m2, oldalhatáron álló, vagy zártsorú beépítési mód esetén 450-2500 m2 közötti lehet;

c) az új építményeket szabadonálló-általános, oldalhatáron álló, vagy zártsorú beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni;

d) ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik előkert nem létesíthető, illetve kialakult helyzet esetén az építési zónák általános előírásai (MÉSZ 28. § (24) szerint kell eljárni;

e) az építési telkek nem kialakult övezetben újonnan legfeljebb 30%-ig építhetők be.

a) újonnan legfeljebb 3,5 - 4,5 építménymagasságú épületek engedélyezhetők,

b) újonnan építési telek csak a rendezési terv előírásai alapján alakíthatóak ki,

c) az új építményeket szabadonálló-általános, vagy zártsorú-általános beépítési módhoz tartozó építési helyen belül szabad elhelyezni,

d) az építési telek beépítettsége nem haladhatja meg a 80%-ot, kivéve ha a kialakult állapot ettől eltérő beépítettségi mértékű.

a) legfeljebb 3,5-35,0 m építménymagasságú épületek helyezhetők el;

b) az újonnan kialakítható legkisebb telekterület 1100-4000 m2 közötti lehet; kivéve a sorgarázsok számára kialakítható telkeket, amelyek legkisebb területe 180 m2 lehet. Az új építményeket szabadonálló-telepszerű, vagy szabadonálló-általános - kivételes esetben zártsorú - beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni;

c)

d) az előkert szabadon választható, kivéve, ha azt a szabályozási terv meghatározza;

e) az építési telek újonnan legfeljebb 5-100% mértékéig építhető be.

a) az építési telken elhelyezendő építmény bármely része, ill. hirdető berendezése az épület járdaszintjétől mért 3,0 m magasság felett közterület fölé legfeljebb a közterület szabályozási szélességének 1/20 mértékéig nyúlhat be. A közterület fölé kinyúló épületrész kinyúlása nem lehet több, mint 3,0 m, homlokzati hossza pedig nem haladhatja meg az épület utcai homlokzati hosszának 1/3-át. A legfeljebb 1,0 m kinyúlású előtető és 1,0 m-nél nem mélyebb, áttört korlátú erkély a kinyúlás mértékébe nem számít bele.

b) az épületrész kinyúlása közterület fölé 12 m-nél keskenyebb utcákon nem engedélyezhető, kivéve az előtetőt és az áttört korlátú erkélyt, amely kinyúlása legfeljebb 1,0 méter lehet. Védett területeken épületrész kinyúlása a közterület fölé csak a városi főépítész hozzájárulásával létesíthető;

c)

d) Az a) és b) pontban megadott 1/3 homlokzathossztól eltérni csak az illetékes tervtanács és a városi főépítész hozzájárulásával lehet.

a) az épület utcai beépítési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza – ha a sajátos előírások másként nem rendelkeznek - 20,0 méternél nagyobb nem lehet, kivéve ha a kialakult helyzet és az illeszkedés szabályai ettől eltérő méretet indokolnak. Ez esetben a városi főépítész jóváhagyását be kell szerezni;

b) a második önálló épület építése mindaddig nem engedélyezhető, míg az utcavonalon elhelyezett épület nem alkot telekhatártól telekhatárig terjedő zárt térfalat.

a) melléképület nem kialakult kategóriájú építési övezetben a beépítési módnak megfelelő építési helyen belül szabadon elhelyezhető

b) melléképület kialakult kategóriájú építési övezetben a hátsókertben is elhelyezhető

c) melléképület építménymagassága max. 3,5 m lehet

a) 4,0 m-ig csökkenthető, beépítési módtól függetlenül, ha az egymást átfedő szemben fekvő homlokzatok közül legalább az egyik homlokzaton a nyílások helyiségenként 0,40 m² nyíló felületnél nem nagyobbak, és a nyílásos homlokzatú épület magassága a 4,5 m-t nem haladja meg;

b) 2,0 m-ig csökkenthető, zártsorú beépítési mód esetén, ha az egyik homlokzat nyílás nélküli tűzfal és a másik homlokzaton helyiségenként 0,40 m² nyíló felületnél nem nagyobbak a nyílások;

a) a beépítési vonal az épület közterületi határvonalának 1/3 hosszán a telekirányban visszaléphet. Nem számít visszalépésnek az épület homlokzati falvastagságának mértékét meg nem haladó homlokzati sík változás.

b) amennyiben előkert nem alakítható ki, úgy a telekirányban az a) pontban szabályozott módon kialakítható építési vonal és a szabályozási vonal közötti területet a közhasználat elől nem szabad elzárni, és a területre a közterületi építési szabályokat kell alkalmazni.

c) A 30 cm mélységet meg nem haladó homlokzattagozatok nem számítanak bele a közterület felé való benyúlásba. Teljes homlokzat-hosszban alkalmazhatóak a közterület tulajdonosának hozzájárulása nélkül.

a) Telekalakítás ott is engedélyezhető, ahol a telekalakítással kialakuló

telekméret az építési övezeti előírás irányába hat, de nem éri el az ott előírt mértéket.

b) telekmérettől függetlenül a beépítettség csak az övezetben megengedett legkisebb telekméret kétszereséig vehető számításba

a) Előkertek megállapítása

b) Hátsókertek megállapítása

c) Telekmegosztás esetén az alakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység meghatározásánál

d) Kötelező építési vonal kijelölése a megadott építési helyen belül

e) Épület elhelyezés az építési helyen belül

f) Melléképületek elhelyezése az építési helyen belül, különös tekintettel a beépítési módra, az elő-, oldal-, és hátsókertre, valamint a tetőformára és a kialakult állapotokra.

g) Az épületek homlokzati színezésének, tetőformájának és tetőhéjazatának kialakításánál, változtatásánál, anyagának és színezésének meghatározásánál.

h) Védett területeken és létesítményeknél a tetőforma megállapításánál, különös tekintettel a zártsorú beépítési móddal szabályozott hézagosan zártsorú beépítéseknél. Itt a szomszédos telek felé a kialakult állapotnak megfelelően a meglévő nyeregtető megtartható.

i) Beépítési módok helyi alkalmazása esetében

j) Minden olyan esetben, amikor a MÉSZ és a Szabályozási terv nem ad egyértelmű szabályozást.

a) OLDALHATÁRON ÁLLÓ BEÉPÍTÉSI MÓD

Oldalhatáron álló beépítéssel szabályozott terület olyan saroktelkénél, ahol a kialakult beépítés, vagy a kedvező tájolás a szomszédos ingatlantól oldalkert kialakítását teszi szükségessé, a telek hosszabbik oldala felől előkert létesítése nem kötelező.

b) SZABADONÁLLÓ BEÉPÍTÉSI MÓD Szabadonálló beépítéssel szabályozott terület 16 m-nél keskenyebb saroktelkénél a telek hosszabbik oldala felől min. 3,0 m-es előkertet kell tartani.

a) közterülethez csatlakozó része a szabályozási tervben jelölt övezeti határig (mint feltételezett telekhatárig) beépíthető, továbbépíthető.

b) közterülethez nem csatlakozó részére építési engedély nem adható.

c) telekszélességének megváltoztatására irányuló telekrendezés engedélyezhető.

a) az érzékeny (zajvédelmi szempontból fokozottan védett)

b) az átlagos érzékenységű I.,

c) az átlagos érzékenységű II.,

d) a nem érzékeny, zónák.

a) a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet előírásai szerint kell eljárni.

b) építési tevékenység csak az illetékes vízügyi hatóság hozzájárulásával folytatható.

c) az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi felügyelőség 4672-32/2012 határozatának előírásai betartandók.

a) építési tevékenység csak a vízügyi szakhatóság és a vízfolyás tulajdonosának és kezelőjének hozzájárulásával engedélyezhető.

b) csak környezetkímélő mező- és erdőgazdálkodás folytatható.

c) A Mechatronikai Ipari Park területén a

12998, 12995,12997/1,12997/3,12997/5,12997/8,12997/9,12997/10 hrsz.-ú és ezekből

további telekfelosztással létrejött ingatlanokon a beruházások tervezésénél

ca)- a 21/2006.(I.31.) Korm. rendelet előírásai betartandók,

cb)- az árvíz levonulásának időszakában számolni kell a talajvíz megemelkedésével,

cc)- az engedélyezési tervdokumentáció készítésénél meg kell kérni az ÉKÖVIZIG szakvéleményét.

a) A helyrehozatali kötelezettséggel terhelhető területek lehatárolását a szabályozási terv és jelen rendelet 22. sz. melléklete tartalmazza.

b) A helyreállítási kötelezettségre kötelezett telkek listáját jelen rendelet 29. sz. melléklete hrsz szerint tartalmazza.

c) A helyrehozatali kötelezettséggel terhelhető ill. terhelt területeken az önkormányzat a településkép védelme ill. javítása érdekében elrendelheti:

- az épületek, építmények kötelező felújítását, a közterületről látszó homlokzatok eredeti állapotra (archív felvételek, egyéb ábrázolások alapján) történő helyreállítását, jókarban tartását, felújítását,

- szükség esetén a munkálatokat megelőző építéstörténeti, művészettörténeti kutatást ill. régészeti feltárást,

- a felújítás során az épület egységes és környezetbe illeszkedő megjelenését zavaró épületrészek, oda nem illő elemek (pl. portál, cégér, hírdetés, vitrin stb.) eltávolítását, bontását, átalakítását,

- az épületen található művészi értékű részletek szakértővel való felújíttatását,

- kerítés, falkerítés létesítését, javítását, egyes elemek szükség szerinti

cseréjét,

- a közterületről látható telekrész kulturált rendbetételét, beleértve a meglevő növényzet gondozását, a városképet zavaró ingóságok, anyagok stb. eltávolítását,

- az építés engedélyezési eljárás keretében a tervezett beavatkozás városképi hatásának a környezetre is kiterjedő vizsgálatát, a munkák szakszerű végzéséhez szükséges tervdokumentációk elkészíttetését.

d) A helyrehozatali kötelezettség akkor rendelhető el, ha az ingatlantulajdonos számára:

- a városrehabilitációs és városképjavító önkormányzati elképzelés ismertetésre és a felújítás szükségessége indoklásra került,

- a helyreállítás építészeti és műszaki tervei valamint várható költségei ismertek

- az önkormányzatot terhelő és az önkormányzat által megelőlegezendő költségek fedezete a költségvetésben biztosított.

e) Az elrendelő határozatban rögzíteni kell - a műszaki tervek és a tételes költségvetés alapján - az elrendelt munkák pontos műszaki tartalmát, valamint a munkák kötelezetteket ill. az önkormányzatot terhelő költségvonzatait.

f) A helyrehozatali kötelezettséggel terhelhető ill. terhelt területeken az önkormányzat az épületek településképi érdekből történő helyrehozatalához, felújításához - külön rendeletben szabályozott módon és feltételek szerint - támogatást nyújthat.

g) Ha az ingatlantulajdonos a helyreállítási kötelezettségre való szabályszerű felszólítás ellenére a városképet rontó állapot megszűntetése ill. javítása érdekében a megadott határidőig hatékony és eredményes intézkedést nem tesz, az építésügyi hatóság a felújítás/helyreállítás teljesítése érdekében - a d) pontban felsorolt feltételek fenállása esetén - az ingatlan tulajdonosát kötelezheti.

a) A védett természeti értékek felsorolását és a védettségi rendeletek számát a 3. sz. függelék tartalmazza.

b) A helyi védett természeti értékekre vonatkozó előírásokat Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat vonatkozó rendeletei tartalmazzák.

a) 6,0 m , ha kettőnél nem több, 80 m-nél nem távolabbi bejáratú építési telket közelít meg,

b) 10 m , ha 200 m-nél nem távolabbi bejáratú építési telkeket közelít meg,

c) 12 m egyoldali fasorral, ha 400 m-nél nem távolabbi bejáratú építési telkeket közelít meg.

- 150 m-nél hosszabb, zsákutcaként kialakított magánutat végfordulóval kell megépíteni.

- 200 m-nél nagyobb hosszúságú magánút zsákutcaként nem alakítható ki.

- Kettőnél több telek megközelítésére szolgáló magánutat közforgalom elől elzárni nem szabad. Amennyiben rendezett szabályokkal meghatározott módon a kiszolgált területen a közszolgáltatást végzők, valamint a területen jelenlévőkhöz érkező látogatók bejutása biztosítható, a közforgalom elől el nem zártság követelménye kielégítettnek tekintendő - Építési telek kiszolgálását is biztosító magánút telkét csak a magánúttal érintett teljes területre vonatkozó telekrendezési terv alapján lehet engedélyezni.

A magánúttal feltárásra kerülő tömbbelső telkeinek szélessége a kialakult telekszélességek figyelembe vételével is engedélyezhető az övezetre vonatkozó egyéb előírások betartásával

a) A védőtávolságon belül építmény elhelyezése nem engedélyezhető.

b) Külterületen lakás, kereskedelmi, vendéglátási célú szállásjellegű új épület építése vagy meglévő épület felsorolt célra történő átalakítása csak az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvíz-ellátás megléte esetén engedélyezhető.

a) A központi szennyvíztisztító telep védőtávolsága 500 m.

b) Élővízfolyásba az iparterületekről ipari eredetű szennyvíz csak a hatóságok által előírt, megfelelő kezelés után engedhető be.

a) Városképvédelmi szempontból a villamos - közép- és kisfeszültségű és közvilágítási - hálózatokat a települési és a természeti értékvédelmi, a városképvédelmi, a felújítási kötelezettséggel terhelhető zónákon, valamint a nagyvárosi lakóterület rendeltetésben és a polgárvárosi karakter zónák területén belül földbe fektetve kell építeni.

b) Azokon a területeken, ahol a hálózatok föld felett vezethetők, a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni.

a) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az építmények utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezéseket telkek előkertjében (a kerítésbe építve), udvarán vagy az épület alárendeltebb homlokzatára kell szerelni.

b) A biztonsági sávon, ill. védőterületen belül épület, építmény elhelyezése nem engedélyezhető.

a) A meglevő föld feletti távhő vezetékeket a szükséges rekonstrukció során föld alá kell áthelyezni.

b) Új távhő vezetéket csak föld alatt szabad elhelyezni.

a) Városképvédelmi szempontból távközlési hálózatokat a települési értékvédelmi és felújítási kötelezettséggel terhelhető zónákon belül csak földbe fektetve, vagy alépítménybe helyezve szabad létesíteni.

b) Azokon a területeken, ahol a távközlési hálózatok föld felett vezethetők, a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös oszlopsoron kell vezetni.

c) Távközlési műtárgyak (pl. antenna) telepítésénél a településkép védelmi követelményeket a létesítmény engedélyezési eljárásával kapcsolatos építésügyi szakhatósági közreműködés során a városi főépítész szakvéleménye alapján kell meghatározni.

a) magassága nem haladhatja meg az 5,0 m-t,

b) felülete nem lehet 3,0 m-nél nagyobb. A felület meghatározásánál az egymástól 3,0 m-nél nem távolabb fekvő hirdető berendezések együttes felületét kell figyelembe venni.

a) A sajátos előírások hatálya Miskolc–Lillafüred–Hámor városrész szabályozási tervlapon lehatárolt területére terjed ki.

b) Az egyes építési zónákban a MÉSZ 1-3. táblázatok előírásai szerint helyezhetők el az építmények.

c) Az a) pontban lehatárolt területen a telekhatárokon tömör falkerítés nem építhető.

d)

e) Új pavilonok közterületen nem létesíthetők, a meglévő pavilonok cserélhetők és 10 % alapterületi mértékig egyszeri alkalommal bővíthetők.

a) A sajátos előírások hatálya Miskolc–Bükkszentlászló városrész szabályozási tervlapon lehatárolt területére terjed ki.

b) Az építési zónákban az újonnan elhelyezendő épületek esetén a telek beépítettségét a szabályozási tervlapon jelölt nem beépíthető telekrész (hátsókert) figyelmen kívül hagyásával kell meghatározni.

c) Bükkszentlászlón a mezőgazdasági kertes zónában újonnan épület nem telepíthető.

d) Az építési zónákban, ha a szabályozási tervlap másként nem intézkedik, újonnan előkertet kialakítani csak az illeszkedés szabályainak figyelembevételével szabad.

a) A sajátos előírások hatálya Diósgyőr városrész szabályozási tervlapon lehatárolt területére terjed ki.

b)

c) A szabályozási tervlapon jelölt építési helyeket kivéve, újonnan előkert csak az illeszkedés szabályainak figyelembevételével alakítható ki. A jelölt építési helyeken újonnan előkert nem alakítható ki.

d)

e) Új pavilonok közterületen nem létesíthetők, a meglévő pavilonok cserélhetők és 10 % alapterületi mértékig egyszeri alkalommal bővíthetők.

f) Diósgyőri Stadion környezetére vonatkozó sajátos előírások

- Új beépítéseknél előfeltételül kell szabni a terület vízrendezését és a csapadékvíz elvezetésének megoldását.

- A módosítással érintett terület hasznosítása, beépítése során, a településrészen található kutat, kutakat figyelembe kell venni.

- Az újonnan kialakításra kerülő létesítmények ivóvízigényét, amennyiben a műszaki lehetőség adott, a meglévő, illetve az újonnan kiépítendő ivóvíz hálózatról kell biztosítani.

- Az újonnan kialakításra kerülő és más, rácsatlakozás nélküli ingatlanok esetében a rákötési lehetőséget, amennyiben műszakilag lehetséges, a meglévő, illetve az újonnan kiépítendő szennyvízelvezető közműhálózatra biztosítani kell.

f) A vízügyi hatóság vízbázisvédelmi előírásai, korlátozásai alá eső 32837/2. hrsz. telken új épület, építmény építése tilos. Földmunkával járó tevékenységek közül csak a régészeti feltárás, illetve a közmű építés engedélyezett.

g) A 32532/2., 32532/3. és 32532/4. hrsz.-ú telkeken kialakított Vk-600000 övezetben a MÉSZ 7. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott funkciók közül üzemanyagtöltő nem helyezhető el.

h) A sajátos előírások Diósgyőr városrész szabályozási tervlapon lehatárolt területén (D) a Szabályozási Terv jelmagyarázatában meghatározott „utca-, gyalogos tér díszburkolattal” területen csak célforgalom fogadásával kapcsolatos jármű mozgások engedhetők meg. Az átmenő forgalom a területen nem megengedett. A tiltások forgalomtechnikai eszközökkel is érvényre juttatásra kerülnek.

i) A 33232/2., 33232/3., valamint a 33233. hrsz.-ú telkeken gépjármű parkoló kialakítása csak az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelősége, mint I. fokú hatóság Miskolc város ivóvízellátásába bekapcsolt hideg vizes karsztforrások védőterületeinek és védőidomainak kijelölése tárgyában hozott határozatában foglaltak betartásával történhet

a) A sajátos előírások hatálya Miskolctapolca városrész szabályozási tervlapon lehatárolt területére terjed ki.

b) Kertvárosi lakóterületen belül szálláshely szolgáltató épület (panzió) csak 1100 m²-t meghaladó területű telken létesíthető.

c) Lakóterületen legfeljebb négy lakásos épület építhető.

d) Hétvégiházas üdülőterületen legfeljebb két rendeltetési egységet magába foglaló üdülőépület építhető.

e) Vegyes lakó és üdülőövezetben a telkenkénti rendeltetési egységek száma sem lakó sem üdülőépület esetén nem haladhatja meg a négyet.

f) Ahol az építési övezet kódja a beépítettség mértékét X-szel jelöli, ott:

- 500 m²-nél kisebb telek esetén a beépítettség nem haladhatja meg a 20 %-ot,

- 500-1000 m² területű telek esetén az 500 m² feletti telekrészre számított beépítettség nem haladhatja meg a 15 %-ot,

- 1000-2000 m² területű telek esetén az 500- 1000 m² közötti telekrészre számított beépítettség nem haladhatja meg a 15 %-ot, az 1000-2000 m² közötti telekrészre számított beépítettség pedig nem haladhatja meg az 5 %-ot,

- 2000 m²-nél nagyobb telek esetén a beépítettség számításánál a 2000 m²feletti részt figyelmen kívül kell hagyni.

g) A lakó és üdülőtelkek területének min. 60 %-át növényzettel intenzíven fedetten kell kialakítani, a telekterület minden 100 m² –e után legalább egy nagy lombkoronát növelő fa megléte vagy elültetése a használatbavételi engedély kiadásának feltétele.

h) A lakó és üdülőtelkek területének max. 10 %-a lehet burkolt felület.

i) Egy lakó-, üdülő-, ill. lakó-üdülő rendeltetésű telken terepszint felett csak egy épület építhető.

j) Tapolcán az előkert mérete az 5 m-t meghaladhatja.

k) Új pavilonok közterületen nem létesíthetők, a meglévő pavilonok cserélhetők és 10 % alapterületi mértékig egyszeri alkalommal bővíthetők.

a) A sajátos előírások hatálya Miskolctapolca városrész szabályozási tervlapon lehatárolt területére terjed ki.

b) Az Egyetemváros területén az alövezeti előírások nem telekre, hanem építési helyre vonatkoznak.

a) A sajátos előírások hatálya Miskolc belvárosi - rehabilitációs - városrészének szabályozási tervlapon lehatárolt területére terjed ki.

b) A Belváros területén az építménymagasság - ahol azt a funkcionális kialakítás, vagy az illeszkedés megkívánja - az építési övezetben meghatározott értéktől +1,0 m-t eltérhet. Az építménymagasság a maximális magasságot szabályozó kódtól eggyel alacsonyabb számú kódnak megfelelő építménymagasságnál nem lehet kisebb, kivéve kialakult állapot és védett létesítmény vagy terület esetében.

c) A területen zártsorú beépítési mód esetén az épületek utcára merőleges épületrészének vetületi hossza a 20,0 m-t meghaladhatja.

d) A területen a parkolóházak közterületről látható homlokzatán kéregszerűen dekoratív homlokzatot adó funkciók (iroda, kereskedelem) elhelyezhetők, de e funkciók csak a parkolóházzal együtt, az épület részeként építhetők.

e) A tömbök belsejében nyitandó utakat gyalogos felületként kell kialakítani, gépjárműforgalom a tömbök belsejébe csak időszakosan és csak célforgalmi jelleggel, korlátozott mértékben engedhető.

f) A tömbök belsejében nyitott utak melletti új beépítés esetén a közterületekkel érintkező földszintek legalább 70 %-án közcélú - közhasználatú vendéglátás, kereskedelem, közforgalmú iroda stb. - funkciót kell elhelyezni.

g)

h) Új pavilonok közterületen nem létesíthetők, a meglévő pavilonok cserélhetők és 10 % alapterületi mértékig egyszeri alkalommal bővíthetők.

i) A területen melléképület nem létesíthető.

j) A Szent István tér Petőfi utca Reményi Ede utca és Meggyesalja utca által határolt tömbre vonatkozó kiegészítő előírások:

- A tömb beépítése előtt a déli tehermentesítő, vagy az azt helyettesítő útra közlekedési alátámasztó munkarészt kell készíttetni, tisztázva a belvárosi közlekedési összefüggéseket valamint a megépíteni kívánt létesítmények közlekedési és árufeltöltési és egyéb ellátási feltételeit és ezek hatását a belvárosi közlekedési rendre.

- A tömb beépítése előtt a Szinva patak nyomvonalának áthelyezését, vagy a tömbön való átvezetését vízügyi munkarésszel kell alátámasztani.

- A tömb beépítésénél biztosítani kell a terület belső tagolását a megfelelő átriumokkal és passzázsokkal a tervpályázat szellemiségének megfelelően. -A terveket a városi tervtanácsi rendnek és magasabb rendű jogszabályoknak megfelelően kell véleményeztetni.

k) A Szent István tér Városház tér Széchenyi utca Erzsébet tér által határolt tömbben a Városház tér felőli oldalon az építménymagasság értéknél az illeszkedés szabályait is figyelembe kell venni.

l) A Szent István térre néző épületek homlokzatmagassága nem lehet magasabb a jelenlegi városháza sarki épületének a párkánymagasságánál.

m) A Szent István tér és Avas-hegy közötti gyalogos átjáró műtárgy magassága a 137.40 mBf szintnél nem lehet magasabb, kivéve az ebből a szintből kiemelkedő mellvédkorlát vagy tető, ami a műtárgy alapterületének 5 %-ánál nem lehet több.

n) Az Erzsébet-téren a fürdő és 2414 hrsz.-ú ingatlan homlokzati síkjában két oldalán kapuval áttört falkerítést kell kialakítani.

o) A 2414 hrsz.-ú ingatlan déli tűzfalát homlokzatosítani kell.

p) A Szent István tér, kötelező építési vonallal nem jelölt részén a homlokzatmagasság nem lehet nagyobb, mint a városháza új tornyának homlokzatmagassága.

a) A sajátos előírások hatálya Miskolc, Keleti gazdasági terület szabályozási tervlapon lehatárolt nem összefüggő területegységeire terjed ki.

b) A gazdasági területen további mezőgazdasági major nem helyezhető el, a meglévők tovább nem bővíthetők azokon csak állagmegóvását szolgáló építési tevékenység végezhető.

c) Ahol az építési övezet kódja a legkisebb megengedett építési telek nagyságát X-szel jelöli, ott a kialakítható legkisebb telekterület mérete

d) A 27. § (2) bekezdés b) pont legkisebb telekterületre vonatkozó előírásait nem kell alkalmazni.

e) A belvízzel veszélyeztetett területeken az úthálózatot az uralkodó vízszint figyelembevételével kell megvalósítani. A telkek rendezett terepszintjét, az építmények padlószintjét ezek figyelembevételével kell meghatározni.

f) Az építési telkek csapadékvíz elvezetését vízkészlet-gazdálkodás keretében szükséges megtervezni. Ennek során a felszíni víz telken történő visszatartásáról (víztakarékos öntözési technológia, tisztított víz visszaforgatása) gondoskodni kell.

g) Az övezeti jelben megengedett építménymagasságnál magasabb építmény (antenna. torony, technológiai berendezés. stb.) legfeljebb 30 m magasságig, a megengedett legnagyobb beépítettség mérték legfeljebb 5 %-áig létesíthető.

h) A szabályozási terven jelölt kötelező növénytelepítést a beépítéssel egyidejűleg kell megvalósítani és legkésőbb a használatbavételi engedélyezési eljárás megindításáig be kell fejezni. A zöldfelület tárolási, üzemi célra nem használható.

i) A tervezett építmények takaró fásításait, felszíni parkoló helyek fásításait, vízfolyások, csatornák és közlekedési útvonalak menti fásításokat, a 30-50 m szélességű tervezett zöldsávokat és erdősávokat legalább 80 %-ában őshonos, tájba illő, növényállománnyal kell telepíteni és fenntartani.

j) A vízfolyások és csatornák 20 méteres szabályozási szélességén belül háromszintű növénytelepítés szükséges, fa, cserje és hagymás-évelő növények telepítésével. A vízfolyások és csatornák, amelyek az ökológiai hálózat részét képezik szigeteletlen, burkolatlan földmederrel kell megépíteni.

k) Parkolókban 4 parkolóhelyenként 1db nagylombkoronát nevelő, minimum 14/16 cm törzskörméretű kétszer iskolázott fa telepítendő, amihez 4 m²/fa ültetési zöldfelület betartása szükséges.

l) A gazdasági, kereskedelmi, ipari épületek takaró fásításait, valamint a Gip, Gksz, Ge területek tervezett 30-50 méteres zöldsávjait háromszintű növénytelepítéssel szükséges kialakítani, mint magas, nagy lombkoronájú fa – kis vagy közepes lombkoronájú fa – cserje szint, vagy magas, nagy lombkoronájú fa – magas cserje – alacsony cserje szint.

a) az egyes homlokzatfelületeket az adott homlokzati falszakasz külső felületének és a tető felső síkjának metszésvonala, vagy érintővonala és a falszakasz terepcsatlakozása közötti magassággal kell megállapítani,

b) az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani - a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m²-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m²-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével - mindazoknak az épületrészeknek (attika-fal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb épületrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az épület irányában legfeljebb 6 m magasságig emelkedő 45^o alatt vont sík fölé emelkednek, legfeljebb két oromfal kivételével,

c) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzatfelületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni,

d) az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni.

Az építmény egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.