Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 25/2003. (VI.27.) önkormányzati rendelete
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyona feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól
Hatályos: 2023. 09. 26- 2024. 02. 19Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 25/2003. (VI.27.) önkormányzati rendelete
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyona feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól
Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjában, a 11. § (16) bekezdésében, a 13. § (1) bekezdésében, valamint a 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és e) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:1
I. A rendelet célja és hatálya
1. § (1) A rendelet célja, hogy meghatározza Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) vagyonnal való rendelkezésének szabályait.
(2) 2 A rendelet hatálya kiterjed: az önkormányzat tulajdonában lévő illetve tulajdonába kerülő nemzeti vagyonra (továbbiakban vagyon).
(3) 3 Nem terjed ki a rendelet hatálya:
- települési nemzetiségi önkormányzatok vagyonjuttatására
- az önkormányzat költségvetési szerveinek – beleértve a Polgármesteri Hivatalt is – működési célú pénzeszköz átvételére irányuló döntéseire
- az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására, elidegenítésére
- az önkormányzat pénzvagyonára.
II. Az önkormányzat vagyona
2. § (1) 4 Az önkormányzat vagyona: befektetett és forgóeszközök (a tulajdonában lévő ingatlanok és az azokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, ingók, immateriális javak, értékpapírok).
(2) E rendelet alkalmazásában:
a) ingatlanok: az ingatlan önálló helyrajzi számmal és más nyilvántartási adatokkal rendelkező földrészlet az azon lévő épületekkel, építményekkel, ezek részeivel, és egyéb, a földrészlet tulajdonjogától függetlenül önálló ingatlanként nyilvántartott épület, építmény, helyiség, társasházi külön tulajdon a hozzátartozó közös tulajdonnal együtt
b) ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok: földhasználati jog, haszonélvezet és használat joga, bérleti jog, haszonbérleti jog, szolgalmi jog, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok
c) ingó vagyon: a műszaki berendezések, gépek, járművek, egyéb berendezések, felszerelések, tenyészállatok, készletek
d) immateriális javak: alapítás-átszervezés aktivált értéke, vagyoni értékű jogok,
üzleti-, vagy cégérték, szellemi termékek
e) értékpapírok: egyéb részesedés, saját részvények-üzletrészek, és ami a számviteli törvény és az önkormányzat számviteli politikája alapján értékpapírnak számít
f) 5
f) követelések: a külön jogszabályokban meghatározott, előírt, de még ki nem egyenlített összegek (ideértve a helyi adókból és az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is) az államháztartás szervezete által teljesített, és az igénybevevő által szerződésekből jogszerűen eredő elfogadott, elismert termékek értékesítéséből, és szolgáltatások nyújtásából származó – általános forgalmi adót is tartalmazó – pénzértékben kifejezett fizetési igények, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, a tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékesítéséből származó követelések, valamint a rövid lejáratú kölcsönök, visszterhesen átadott pénzeszközök
g) bruttó érték: a beszerzés, a létesítés, a felújítás, a térítésmentes átvétel, a saját kivitelezésű beruházás (felújítás) aktivált értéke
h) 6 hasznosítás: a tulajdonosi joggyakorló vagy a nemzeti vagyon használója által a nemzeti vagyok birtoklásának, használatának, hasznok szedése jogának bármely – a tulajdonjog átruházását nem eredményező – jogcímen történő átengedése, ide nem értve a vagyonkezelésbe adást, valamint a haszonélvezeti jog alapítását.
i) 7 Nvt: a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény.
j) 8 Mötv: a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
k) 9 Flt: a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
l) 10 Ptk.: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
3. § (1) 11 Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.
(2) 12 Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, melyet a többi vagyontárgytól elkülönítetten kell nyilvántartani. A törzsvagyon a közvetlenül kötelező önkormányzati feladat ellátását, vagy hatáskör gyakorlását szolgálja.
4. § (1) 13 A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon lehet forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes.
(2) 14 Forgalomképtelen törzsvagyon:
A. Az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyon:
a) a helyi közutak és műtárgyaik,
b)15 az önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok, közkertek,
c) az önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt, valamint
d) az önkormányzat tulajdonában álló – külön törvény rendelkezése alapján részére átadott – vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket.
B. 16 Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon:
a) levéltári anyagok, tervtári terv- és iratanyagok,
b) mindaz a vagyon, melyet törvény, vagy közgyűlési rendelet annak nyilvánít.
(3)17 18 Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon:
a) műemléki védettségű ingatlanok,
b) a muzeális értékek és gyűjtemények,
c) a közművek, közművek védőterületei – vízművek és hozzájuk tartozó védőterületek, szennyvíztisztító telepek és a hozzájuk tartozó védőterületek -,
d) a védett természeti területek és emlékek,
e) a köztemetők,
f) 19 a sportpályák és sportcélú építmények,
g) helyi közforgalmú pályák és vasúti tartozékai,
h) 20 a strandok és egyéb üdülési célú építmények (ideértve az állat-, és növénykerteket),
i) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos építmények (hulladéklerakók, -válogatók),
j) az önkormányzati intézményekre rábízott ingó- és ingatlan vagyon,
k) az önkormányzati közfeladat ellátása érdekében a közfeladatot ellátó szervezet részére kezelésbe, üzemeltetésbe, bérbe illetve használatba, hasznosítás céljára használatba, kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetésbe átadott önkormányzati ingó- és ingatlan vagyon, kivéve az 1. sz. mellékletében meghatározott vagyontárgyakat,
l) önkormányzati tulajdonú középületek,
m) önkormányzati alapítású közalapítványok használatába adott vagyon,
n) az erdők,
o) mindazon vagyon, amelyet törvény, vagy közgyűlési rendelet annak nyilvánít
p) kizárólagos vagy többségi önkormányzati tulajdonban álló, közszolgáltatási tevékenységet, vagy parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló társasági részesedések, úgy mint:
pa) Szegedi Közlekedési Kft. üzletrésze
pb) Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. üzletrésze
pc) Szegedi Távfűtő Kft. üzletrésze
pd) Szegedi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. önkormányzati üzletrésze
pe) Szegedi Vízmű Zrt. önkormányzati üzletrésze
pf) IKV Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodási Zrt. üzletrésze
q) jogszabály által vagyonkezelésbe adott vagyon.
5. §21 (1) 22 Üzleti vagyon mindaz, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.
(2) Az önkormányzati tulajdonú ingatlanok forgalomképesség szerinti besorolását tételesen az ingatlanvagyon-kataszter tartalmazza
III. Vagyonkataszter, vagyonkimutatás, vagyonértékelés
6. §23 (1) Az önkormányzatok feladata a tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló jogszabályok szerinti ingatlanvagyon-katasztert felfektetni, folyamatosan vezetni és a kataszterben szereplő adatok, valamint a számvitel egyezőségéről gondoskodni.
(2) 24 A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a nemzeti vagyont, annak értékét és változásait, illetve a vagyon elsődleges rendeltetése szerinti közfeladat megjelölését.
(3) A kataszter ingatlan adatlapjának, valamint a földre, az épületre, a közműre és egyéb építményre vonatkozó betétlapjainak az adatai meg kell hogy egyezzenek a földhivatal ingatlan-nyilvántartásának azonos tartalmú adataival, illetve a vagyon-, közmű kezelőjének nyilvántartásával.
(4) A számviteli nyilvántartással való egyezőség érdekében a kataszterben előírás a bruttó érték nyilvántartás, valamint a bruttó érték változás és az egyenleg vezetése is.
7. § (1) Az ingatlanok értékelését csak szakképzettséggel rendelkező személyek végezhetik.
(2) 25 Amennyiben az önkormányzat vagyonának hasznosítása érdekében az adott forgalomképes ingatlanát értékeli, úgy a vagyonkataszterben szereplő becsült érték módosítására kerül sor.
(3) A kataszter naprakész vezetéséért, valamint a változás tulajdonos felé való bejelentéséért a vagyonkezelő is felelős.
(4) 26 Az ingatlanvagyon-kataszter vezetésének módját az Önkormányzat ingatlanvagyon kataszteri szabályzata szabályozza.
(5) 27 Az önkormányzati ingatlanvagyon-kataszter adatkezelője a Polgármester.
Vagyonkimutatás
8. §28 Az Önkormányzat vagyonkimutatása zárszámadáskor a rendelet 6. sz. mellékletében meghatározott tartalommal kerül a közgyűlés elé.
9. §29 Az önkormányzati vagyonkezelő, vagy az önkormányzati kataszteri nyilvántartást vezető szervezetek kezelésében lévő önkormányzati vagyon nyilvántartása, leltározása és az önkormányzati főkönyv felé való feladása ezen szervezetek kötelessége – a nyilvántartásról az egyezőség biztosítása érdekében köteles adatot szolgáltatni.
Vagyonértékelés
10. § (1) A vagyon értékét – elidegenítés, egyéb módon történő hasznosítás, megterhelés, valamint csere esetén az értékkülönbözetet – forgalmi értékbecslés alapján kell meghatározni, mely 3 hónapnál régebbi nem lehet.
IV. Vagyongazdálkodás, a vagyonnal való rendelkezés és a tulajdonosi jogok gyakorlása
11. § (1) A vagyongazdálkodás célja és alapvető feladata az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai eredményes ellátásának elősegítése.
(2) 31 A vagyongazdálkodás során a vagyontárgyak hasznosítása nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását. A vagyonnal felelős módon rendeltetésszerűen kell gazdálkodni.
(3) Vagyontárgy, vagyonrész vállalkozásba történő bevitelére, illetve vállalkozásból való kivonására csak gazdasági-műszaki elemzés alapján kerülhet sor.
(4) Nem önkormányzati feladatellátást célzó vállalkozásban, vagy más tevékenységben csak olyan önkormányzati vagyontárgyakkal lehet részt venni, melyek hiánya az önkormányzati feladatok ellátását nem veszélyezteti.
(5) 32
(6) 33
(7) 34
(8) 35
12. § (1) 36 A rendelet alkalmazásában a vagyonnal való rendelkezés és a tulajdonosi jogok gyakorlása:
a) az elidegenítés, adományozás,
b) 37 a vagyon megterhelése, ideértve a vagyon biztosítékul adását, zálog- és jelzálogjog, illetve szolgalmi jog alapítását, használat jogának biztosítását, haszonkölcsönbe adását, elidegenítési és terhelési tilalom vállalását,
c) a vagyon gazdasági és nonprofit gazdasági társaságokba apportként történő bevitele, alapítványok, közalapítványok rendelkezésére bocsátása,
d) az önkormányzat tulajdonán fennálló vagyonértékű jog gazdasági társaság rendelkezésére bocsátásához való hozzájárulás,
e)38 a vagyonhasznosítás, ideértve a vagyon használatba, hasznosítás céljából való használatba adása, üzemeltetésbe, bérbe, haszonbérbe, kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetésbe adását, lízing szerződéssel való hasznosítását, koncesszióba adását, támogatásra történő felajánlásait,
f) 39 az önkormányzatot megillető ingatlanra vonatkozó jogok és követelések alapítása, gyakorlása és töröltetése, kivéve a jelzálogjog törlése,
g) 40 gazdasági és nonprofit gazdasági társaságokban üzletrész, részvény alapján az önkormányzatot megillető tulajdonosi jog gyakorlása, elővásárlási jog gyakorlásáról való döntés,
h)41 önkormányzati/állami közfeladat ellátása érdekében a vagyon üzemeltetésbe, használatba, illetve hasznosítás céljából való használatba, vagyonkezelésbe, kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetésbe adása és elvonása,
i) vagyonszerzés,
j) (tagi) kölcsön nyújtása,
k) önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban az önkormányzatot megillető jog gyakorlása,
l) közérdekű kötelezettségvállalás.
(2) A vagyonnal való rendelkezésre vonatkozó szabályokat a vagyont érintő megállapodások módosítása, kiegészítése és megszüntetése esetén is alkalmazni kell.
A tulajdonosi jogok gyakorlása
13. § (1) Az önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.
(2) 42 A tulajdonosi jogokat a közgyűlés, illetve átruházott hatáskörben a polgármester és a közgyűlés bizottságai gyakorolják. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható, azok gyakorlásáról a címzettek kötelesek a közgyűlésnek a zárszámadáshoz kötődően évente legalább egyszer beszámolni.
14. §43 (1) 44 A forgalomképtelen vagyon tulajdonjogát nem érintő hasznosítása a Közgyűlés hatásköre.
a)45 Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon – az Nvt-ben, illetve más törvényben foglalt kivétellel – nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog, vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá az Önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető.
b)46 Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon elidegenítési és – vagyonkezelői jog, kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog, jogszabályon alapuló továbbá az ingatlanra közérdekből jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog, vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá az Önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével – terhelési tilalom alatt áll, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető.
(2) A forgalomképtelen vagyontárgyak tulajdonjogát nem érintő hasznosítása, és megterhelése tárgyában az /1/ bekezdésben foglaltaktól eltérő módon, a 17/A. §-a szerinti tulajdonosi jogok gyakorlója dönt:
a) a döntés meghozatalakor hatályos SZÉSZ rendelkezéseivel összhangban álló esetekben az ideiglenesen nem hasznosított forgalomképtelen ingatlanok mezőgazdasági célú bérbeadásáról
b) 47 forgalomképtelen vagyontárgy 12. § /1/ bekezdésének b) pontja szerinti szolgalmi joggal való megterheléséről, valamint a Ptk. 5:27. §-a szerinti használati jog biztosításáról.
c) 48 állami beruházással érintett forgalomképtelen vagyonnak a beruházó és kivitelező általi használata biztosításáról,
d) 49 túlhasználat rendezése érdekében a döntés meghozatalakor hatályos SZÉSZ rendelkezéseivel összhangban a túlhasználattal érintett ingatlan/ingatlanrész bérbeadásáról.
15. § (1) 50 A 4. § (3) bekezdésének c) j) l) p) pontjaiban felsorolt vagyonelemekről való rendelkezés az Nvt. 5. § (7)-(8) bekezdései szerint történik.
(2) 51 Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon és üzleti vagyon tulajdonjogát csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet ingyenesen átruházni az Nvt. 13. § (3)-(12) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
1. Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon és üzleti vagyon körébe tartozó ingatlanok tulajdonjogának ingyenes átruházásáról a Közgyűlés dönt.
2. Az Mötv. 108/C. §-a alapján a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon és üzleti vagyon körébe tartozó ingóvagyon tekintetében a tulajdonjog ingyenes átruházásáról
a) 10 millió Ft értékhatárig a Polgármester,
b)52 10 millió Ft-tól – 100 millió Ft értékhatárig a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság (PVB),
c)53 100 millió Ft értékhatár felett a Közgyűlés dönt.
(3) 54 A Közgyűlés jogosult az önkormányzati vagyont az Nvt. 11. § (13) bekezdésében meghatározott feladat és szolgáltatás ellátás céljából az ahhoz szükséges mértékben ingyenesen használatba adni. A kedvezményezett visel minden, a használattal kapcsolatban felmerülő költséget – ideértve az esetlegesen felmerülő adófizetési kötelezettséget, továbbá a versenyeztetéstől eltekinteni csak az Nvt. és más törvényben meghatározott feltételek alapján lehet.
(4) 55 Önkormányzati vagyont térítés ellenében (csak tartós közérdekű cél megvalósítása céljából) kizárólag határozott időre lehet a Ptk. és az Nvt. szabályainak megfelelően használatba adni.
(5) 56 Gazdasági társaságot alapítani, megszüntetni, részére önkormányzati vagyont juttatni, gazdasági társaságban tulajdoni részesedést megszerezni – ideértve az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos döntést is - kizárólag a Közgyűlés jogosult.
(6) 57 Amennyiben önkormányzati vagyonnal kapcsolatosan szükséges a tulajdonos hozzájárulása és az nem jár önkormányzati kötelezettségvállalással, úgy a hozzájárulás megadásáról a Polgármester dönt, és gyakorolja a hatósági eljárásban a tulajdonost megillető jogokat.
(6a) 58 A vízgazdálkodással, energiaellátással vagy távközléssel kapcsolatos nyomvonalas közművezeték létesítése iránti tulajdonosi hozzájárulás kiadására vonatkozó kérelmet a 2. sz. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez – a kérelem érdemi elbírálásának érdekében – mellékelni kell:
a) Szeged Városi Főépítész nyilatkozatát a városrendezési tervvel, a helyi építési szabályozási tervvel, valamint a városi fejlesztési tervekkel való összhang vonatkozásában,
b)59 A közterület kezelőjének, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.-nek az általa kezelt burkolt-, illetve zöldfelületeket érintően a kérelemben szereplő beruházás kivitelezésére vonatkozó álláspontját, feltételeit tartalmazza,
c)60 Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Városüzemeltetési Iroda Környezetgazdálkodási, Közmű és Közútkezelési Osztály Környezetgazdálkodási Csoport nyilatkozatát a zöldterülettel, a fás szárú növényekkel és a gyepesített területekkel kapcsolatos, a kérelem tárgyára vonatkozó feltételeiről. A nyilatkozat a kérelem tárgyának Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról szóló 19/2015.(V.14.) önkormányzati rendelet (SZÉSZ) 33. §-ban foglaltaknak való megfelelőségét vizsgálja.
(7) 61 Az önkormányzati vagyon forgalomképesség szerinti besorolásának megváltoztatása a Közgyűlés hatásköre az Nvt. Rendelkezéseinek figyelembevételével. A Közgyűlés ingatlan vonatkozásában a besorolás megváltoztatásáról abban az esetben dönthet, amennyiben azt törvény nem zárja ki, valamint a kérdéses vagyontárgy rendeltetése megváltozik, és a rendeltetési mód megváltozása összhangban áll az akkor hatályos SZÉSZ rendelkezéseivel.
(8) 62 Az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok mezőgazdasági célú bérbeadása során általánosan alkalmazott bérleti díjtételekről és a megkötendő haszonbérleti, illetve bérleti szerződések időtartamáról a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság (PVB) dönt. A díjtételek 5 évente felülvizsgálatra kerülnek.
V. A vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlója
16. §63 (1)64 A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlóját a vagyonnal kapcsolatos rendelkezési jog gyakorlása esetén a vagyontárgy piaci értéke határozza meg, kivéve az önkormányzati közfeladat ellátása érdekében vagyon üzemeltetésbe, bérbe illetve használatba, hasznosítás céljára használatba, vagyonkezelésbe, kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetésbe adását (a rendelet 12. § (1) h) pontja), ahol a tulajdonosi jog gyakorlója a közgyűlés, valamint a vagyon megterhelését (a rendelet 12. § (1) b) pontja) és a vagyonhasznosítás esetén (a rendelet 12. § (1) e) pont) a bérbeadást, ahol a megterhelés ellenértéke, illetve a bérleti díj összege az irányadó, abban az esetben, amennyiben a szerződés egyszeri díjat – ellenértéket – tartalmaz. A piaci értéket, ellenértéket forgalmi értékbecslés alapján kell meghatározni.
(2) A vagyon megterhelésének, illetve bérbeadásának az ellenértéke olyan szerződés esetén, amely nem tartalmaz egyszeri díjat (ellenértéket):
a) határozott időre, négy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetében a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás;
b) 65 határozatlan időre kötött szerződés vagy négy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén a négy éves időtartamra számított ellenszolgáltatás.
(3) Amennyiben több vagyontárgyat érint egy jogügyletben a hasznosítás, megterhelés, vagy azok több szempontból vonatkoznak ugyanarra a vagyontárgyra, - úgy az értéket,- ellenértéket azok együttes értéke,- ellenértéke határozza meg.
17/A. §66 (1)67 Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon és üzleti vagyonnal való rendelkezésről jelen rendelet 12. § (1) bekezdés a), b), d), e), f), i) és l) pontjaiban meghatározottak – kivéve a jelzálogjog törlése – esetén
a) 10 millió Ft értékhatárig a Polgármester,
b) 10 millió Ft-tól – 100 millió Ft értékhatárig a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság (PVB),
c) 100 millió Ft értékhatár felett a Közgyűlés dönt.
Licitálással történő versenyeztetési eljárás keretében történő ingatlan értékesítés esetén amennyiben a licit során kialakult vételár alapján a tényleges értékesítés már nem a kijelölést hozó személy/szervezet hatáskörébe tartozna, úgy ebben az esetben is az adásvételi szerződés aláírásáról az értékesítésre kijelölésről döntést hozó tulajdonosi joggyakorló dönt.
(2) A jelzálogjog törlésről értékhatárra tekintet nélkül a Polgármester dönt.
17/B. §68 (1) Az IKV Zrt. a hasznosításában lévő, 100 %-os önkormányzati tulajdonban lévő lakóház-ingatlanok udvarának, egyéb közös területének, a kizárólagos önkormányzati tulajdonú, udvar megjelölésű ingatlanoknak gépkocsi beállás céljára, antenna elhelyezés érdekében történő, valamint a haszonbérletében lévő önkormányzati ingatlanon lévő ideiglenes felépítmény alatti földterület használatára vonatkozó megállapodásokat saját hatáskörben köti.
(2) Az IKV Zrt. a hasznosításában lévő, kivett beépítetlen terület megjelölésű ingatlanok gépkocsi beállás céljára, illetve antenna elhelyezés érdekében történő használatára vonatkozó megállapodásokat a polgármester előzetes, a jogügylet létrejöttének jóváhagyására vonatkozó döntését követően saját hatáskörben köti.
17/C. §69
17/D. §70
18. §71
19/A. §72
19/B. §73
VI.74 Önkormányzati kizárólagos és résztulajdonban levő gazdasági és nonprofit gazdasági társaságokkal kapcsolatos rendelkezések, társasházi önkormányzati tulajdonra és az önkormányzati társulásokra vonatkozó szabályok
20. § (1) 75 Az önkormányzat csak olyan Nvt. alapján átlátható vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét és kötelező feladatainak ellátását nem veszélyezteti.
(2) 76 A Közgyűlés a gazdasági, illetve nonprofit gazdasági társaságokba választja, vagy megállapodás alapján kijelöli az önkormányzat, mint tulajdonos képviselőit az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagságra.
(3) 77 Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseletében a 23. §-ban foglalt kivétellel a polgármester jár el, aki e jogát a polgári jog szabályainak megfelelően ruházhatja másra. Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok tulajdonosi ellenőrzése keretében a polgármestert az alábbi jogosultságok illetik meg különösen:
a) adatszolgáltatás kérése,
b) iratbetekintés,
c) tájékoztatás, felvilágosítás kérése.
21. §78 (1)79 A kizárólagos önkormányzati tulajdonú társaságok javadalmazási szabályzatainak, szervezeti és működési szabályzatainak és beszerzési szabályzatainak jóváhagyása a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság hatáskörébe tartozik.
(2)80 Kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő társaságok esetén azokban az ügyekben, melyeket a 2013. évi V. törvény (a Polgári törvénykönyv), illetve a létesítő okirat a társaság legfőbb szerve kizárólagos hatáskörébe utal, a Közgyűlés dönt, azzal, hogy a kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő társaságok befektetéséről, szerződéskötéséről - ideértve a saját taggal kötendő szerződéseket is -, kötelezettségvállalásáról, az őket megillető követelés részletekben történő megfizetésének engedélyezéséről, a követelésről való lemondásról, illetve a társaság tulajdonában lévő ingatlanok elidegenítéséről, megterheléséről a (3)-(8) bekezdések rendelkeznek.
(3) 81 A kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági és nonprofit gazdasági társaságok befektetéséről, szerződéskötéséről, kötelezettségvállalásáról, az őket megillető követelés részletekben történő megfizetésének engedélyezéséről, a követelésről való lemondásról
a) az ügyvezető igazgató/vezérigazgató dönt
aa) 0-50 millió Ft értékhatárig azoknál a társaságoknál, ahol a jegyzett tőke 1/3-a nem haladja meg a 50 millió Ft-ot;
ab) 0 Ft-tól 100 millió Ft értékhatárig azoknál a társaságoknál, ahol a jegyzett tőke 1/3-a az 50 millió Ft-ot meghaladja.
b) a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság (PVB) dönt 50-100 millió Ft értékhatárig azoknál a társaságoknál, ahol a jegyzett tőke 1/3-a nem haladja a 50 millió Ft-ot.
c) a Közgyűlés dönt 100 millió Ft értékhatár felett.
A határozott vagy határozatlan időre létrejövő ügyleteknél, az értékhatárok megállapításánál ügyletenként kell a rendelet 16. § /2/ bekezdése a-b) pontjaiban foglaltak szerinti ügyletértéket vizsgálni.
(4) A kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági és nonprofit gazdasági társaságok az őket megillető követelésről való lemondásának előfeltétele, hogy a követelés érvényesítése nem vezetett eredményre és ez nem is várható, vagy a követelés érvényesítése aránytalan ráfordítást eredményezne, illetve a lemondás a társaság számára a követeléssel összevethető mértékű egyéb előnnyel jár.
(5) Azon kizárólagos és többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok esetében, ahol a közfeladat ellátási szerződés alapján hasznosítási feladat ellátására is kötelezett a társaság, a közfeladat ellátásra kapott ingatlanok, ingatlanrészek bérbeadásakor az ügyletre jelen § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(6) A kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági és nonprofit gazdasági társaságok tulajdonában lévő ingatlanok elidegenítése, megterhelése esetén a megterhelés összege, illetve az elidegenítés esetén az ingatlan forgalmi értéke alapján:
a) 100 millió Ft értékhatárig a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság előzetes véleményének kikérését követően a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság (PVB)
b) 100 millió Ft értékhatár felett a Közgyűlés dönt.
(7)82 A (3) és (6) bekezdésekben foglalt szabályokat nem kell alkalmazni a kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok azon kötelezettségvállalásai, szerződéskötései, ingatlan elidegenítései tekintetében, amely ügyletek a 1200/2023. (V.17.) és 1201/2023. (V.17.) Korm. határozatokban foglalt célok megvalósítása érdekében köttetnek. Ezen ügyletek megkötése értékhatártól függetlenül az érintett gazdasági társaság vezérigazgatója/ügyvezetője hatáskörébe tartozik.
(8)83 A (3) bekezdésben foglalt szabályokat nem kell alkalmazni a kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok saját taggal kötendő azon szerződéseire, amelyeknél az önkormányzat költségvetésének végrehajtási rendelete szerint az önkormányzat fizetési kötelezettségének jóváhagyására hatáskörrel rendelkező már döntést hozott.
22. §84 (1) 85 Azon gazdasági társaságok esetén, amelyekben az Önkormányzat önállóan, vagy az állammal együttesen nem rendelkezik többségi befolyással, a tulajdoni részesedések (üzletrész, részvény) elidegenítéséről, megterheléséről, valamint azon gazdasági társaságok esetén, amelyekben az önkormányzati önálló vagy az állammal együttes többségi befolyás fennáll, a tulajdoni részesedés megterheléséről
a.)86 Kft-k, valamint Rt-k esetében 0-100 millió Ft között a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság (PVB) dönt,
b.)87 Kft-k, valamint Rt-k esetében 100 millió felett a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság (PVB) előzetes véleményének kikérését követően a közgyűlés dönt.
(2) 88 Az önkormányzati önálló vagy az állammal együttes többségi befolyás alatt álló gazdasági társaságok tulajdoni részesedéseinek elidegenítéséről a Közgyűlés rendelkezik.
23. §89 (1)90 A nem kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok legfőbb szervében a tulajdonosi jogokat – a 22. §-ban, valamint az (1a) és (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság (PVB) gyakorolja, azzal, hogy amennyiben a döntés az Önkormányzat részére pénzügyi kötelezettségvállalást, vagy bevételről való lemondást jelent,
a) 100 millió forint értékhatárig a PVB,
b) 100 millió forint értékhatár felett a Közgyűlés dönt.
(1a)91 A hitelfelvételhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségvállalást tartalmazó, egyoldalú jognyilatkozatok (komfortlevelek) és Áht. 96.§ szerinti kezességvállalások jóváhagyása tekintetében az Önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól szóló hatályos rendelet szabályai az irányadóak.
(2) A Polgármester eseti döntése alapján az általa kijelölt személy jár el az érintett gazdasági társaság legfőbb szervének ülésén.
24. §92
24/A. §93
A társasházi önkormányzati tulajdonra vonatkozó szabályok
25. §94 A társasházak legfőbb szervében a közös tulajdon részre vonatkozó felújítással, beruházással, annak elidegenítésével, valamint a pénzügyi kötelezettségvállalással, alapító okirat módosításának jóváhagyásával, magántulajdonostárs építésügyi hatósági engedélyhez kötött, társasházi közös tulajdont érintő kérelmével kapcsolatos társtulajdonosi jogokat a Polgármester gyakorolja, kivéve az ingatlan üzemeltetésével összefüggésben felmerülő pénzügyi kötelezettségvállalással járó ügyeket legfeljebb 10 millió Ft értékhatárig, amelyekben az önkormányzati tulajdonrész bérbeadásával, haszonbérbeadásával megbízott szervezet saját hatáskörében jár el.
Az önkormányzati társulásokra vonatkozó szabályok95
25/A. § (1) Az önkormányzati társulás társulási tanácsában Szeged megyei Jogú Város Önkormányzata képviseletében a Polgármester jár el, aki e jogát a polgári jog szabályainak megfelelően bízhatja másra.
(2)96 Az önkormányzati társulás Társulási Tanácsának döntéshozatali hatáskörébe tartozó pénzügyi kötelezettségvállalásáról 10 millió forintig a polgármester, 10 millió Ft felett a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság (PVB) dönt.
26. §97
VII. Vagyon önkormányzat javára történő megszerzésének szabályai
27. § (1) Az önkormányzat – vagyona gyarapítására az éves költségvetési előirányzat terhére
a) elővásárlási jog gyakorlása esetén,
b) tulajdonjog rendezés (közös tulajdon megszüntetése stb.) miatt,
c) 98 közérdekből (így különösen városrendezés, városfejlesztés, lakásgazdálkodás)
vásárolhat ingatlanokat, vagyoni értékű jogokat és egyéb vagyontárgyakat.
(2) Az (1) bekezdés a) és c) pontokban felsorolt célok megvalósítását szolgáló éves költségvetési előirányzatok felhasználásával ingatlanokat vásárolni csak jóváhagyott rendezési terv figyelembevételével, a célok megvalósítását szolgáló éves ütemezésben, a Városi Főépítész szakvéleménye alapján lehet.
(3) 99 Vagyongyarapításról a forgalmi érték alapján jelen rendelet 17/A. §-a szerinti tulajdonosi jogok gyakorlója dönt, kivéve a Ltv. 85/F. § (1) bekezdésében biztosított elővásárlási jog gyakorlása, illetve árverésen kívüli, árverési vétel hatályával történő ingatlanszerzést, amely esetekben – értékhatárra tekintet nélkül – a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság (PVB) dönt.
VIII. A vagyonkezelés szabályai
28. §105 Az önkormányzati közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében az Önkormányzat a közfeladatot a Nvt. Alapján átlátható jogi személynek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek átadhatja, s a feladatátadáshoz szükséges, tulajdonában lévő törzsvagyonára és üzleti vagyonára az átvevőt megillető vagyonkezelői jogot létesíthet.
29. §106 (1) A vagyonkezelésbe átadott vagyon a közfeladat ellátását biztosítja, így a vagyonkezelésbe adható vagyoni kör az átadni kívánt önkormányzati közfeladatokhoz igazodik.
(2) 107 Az Önkormányzat különösen az alábbi közfeladatokhoz kapcsolódva tartja lehetségesnek a vagyonkezelői jog létesítését:
- az épített és természeti környezet védelme
- a köztemető fenntartása
- a helyi közutak és közterületek fenntartása, közterületen közúti járművel való várakozás (parkolás) biztosítása
- a köztisztaság és a településtisztaság biztosítása
- gondoskodás a helyi tűzvédelemről
- 108 gondoskodás az óvodákról
- az egészségügyi ellátásról gondoskodás
- a szociális ellátásról gondoskodás
- gondoskodás a gyermek és ifjúsági feladatokról
- a közösségi tér biztosítása
- közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása
- nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása
- az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése
- turizmusfejlesztési feladatok ellátása
- a termál-, gyógyfürdők fenntartása
(3) 109
A vagyonkezelés fogalma
30. §110 A vagyonkezelő jogait és kötelezettségeit – ha jogszabály vagy a vagyonkezelési szerződés másként nem rendelkezik az Nvt. 11. § (8) bekezdése határozza meg.
31. §111 (1) 112 Vagyonkezelői jogot az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolva ellenérték fejében, vagy ingyenesen lehet megszerezni és gyakorolni.
(2) 113
(3) 114
(2) A vagyonkezelői jog megszerzésének feltétele, hogy a vagyonkezelő a feladatellátással összefüggő jogokat, kötelezettségeket átvegye.
(5) 115
(3) Ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jog megszerzéséhez az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés is szükséges. A vagyonkezelői jog jogosultja köteles gondoskodni az őt megillető vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről.
(4) A közgyűlés hatásköréből nem ruházható át a vagyonkezelési szerződés megkötéséről, megszüntetéséről, tartalmának megállapításáról hozandó döntés.
A vagyonkezelési szerződés részletes szabályai
32. §116 A vagyonkezelési szerződés kötelező tartalmi elemeit az Nvt. és az MÖtv. vagyonkezelésre vonatkozó szabályai, az önkormányzati közfeladatot szabályozó külön törvény és jelen rendelet határozza meg.
33. §117 A vagyonkezelési szerződésnek – figyelemmel az önkormányzati közfeladatra és az ahhoz kapcsolódó önkormányzati vagyon sajátos jellegére – tartalmazni kell:
- a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladat és az ellátható egyéb tevékenységek meghatározását, kikötve, hogy a vagyonkezelő a közfeladaton kívüli egyéb tevékenységet csak olyan módon és mértékben láthat el, hogy az ne veszélyeztesse az átadott közfeladat ellátását,
- a vagyonkezelő által a feladatai ellátásához alvállalkozók, illetőleg közreműködők igénybevételére, és ezzel összhangban a vagyonkezelésbe adott vagyon birtoklására, használatára vonatkozó korlátozó rendelkezéseket,
- a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek a helyi önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzéket értékével együtt, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelölését, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket, és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit,
- a118 vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, illetve az ingyenesség tényét, a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,
- az önkormányzat költségvetését megillető – a vagyonkezelésbe adott vagyon kezeléséből származó – befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket,
- a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket,
- a teljesítés biztosítására szolgáló mellék-kötelezettségeket és egyéb biztosítékokat,
- a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való mérhetően eredményes gazdálkodásra vonatkozó előírásokat,
- a vagyonkezelési szerződés időtartamát.
34. §119 A vagyonkezelő jogai, kötelezettségei:
(1) A vagyonkezelő jogosult – az Önkormányzat hozzájárulása esetén – a kezelésbe átadott vagyon használatát a feladatai ellátásához igénybe vett alvállalkozónak, közreműködőnek kizárólag a vagyonkezelési szerződésben meghatározott célra átadni. Az Önkormányzat a hozzájárulásáról a jelen rendelet 17/A. §-ában meghatározott tulajdonosi jogok gyakorlója dönt.
35. §122 A vagyonkezelésbe átadott vagyon birtokba adására – vételére vonatkozó szabályok:
(1) A birtokba adás előtt:
- az önkormányzatnak rendeznie kell az ingatlanra fennálló közterheket és az általa létesített jogviszonyból származó és esedékes kifizetéseket, vagy teljesítéseket
- a folyamatban lévő befejezetlen beruházások kivételével el kell végeznie a megkezdett, de még be nem fejezett, őt terhelő feladatokat,
- vagyonleltárt kell készítenie.
(2) A birtokba adási- és vételi eljárás során jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet az Önkormányzat ingatlanvagyon-kataszter vezetésével megbízott szervezeti egység részére 15 napon belül meg kell küldeni.
36. §123 A vagyonkezelési feladatokhoz kapcsolódóan szükségessé váló engedélyeztetési eljárás szabályai
- A124 vagyonkezelőnek a tulajdonosi hozzájárulást kell beszereznie a vagyonkezelési tevékenység körében felmerülő bármely hatósági engedélyhez kötött tevékenységhez. A tulajdonosi hozzájárulást a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság (PVB) jogosult megadni.
- Nem terjed ki a tulajdonosi hozzájárulás beszerzésének kötelezettsége az azonnali veszélyelhárítást szolgáló, de egyébként hozzájáruláshoz kötött tevékenységre.
Az így elvégzett tevékenységet és annak indoklását a tulajdonosnak 15 napon belül jelenteni kell.
- A vagyonkezelő tulajdonosi hozzájárulás nélkül adhat be kérelmet elvi hatósági engedély, szakhatósági hozzájárulás, állásfoglalás iránt.
37. §125 A kezelt vagyon nyilvántartása:
(1) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon eszközeiről olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza azok könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés összegét, az azokban bekövetkezett változásokat.
(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, illetve közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani oly módon, hogy az a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységéből származó bevételeitől, illetve költségeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen.
A vagyonkezelői jog megszűnése
38. §126 (1) 127 A vagyonkezelői jog megszűnését az Mötv. 109. § (10)-(12) bekezdései szabályozzák.
(2) A vagyonkezelő a kezeléséből kivont vagyon Önkormányzat részére való birtokba adására köteles, azt nem tagadhatja meg, feltételhez nem kötheti.
A vagyonkezelés ellenőrzése
39. §128 (1) A vagyonkezelői jogot, a vagyonkezelési szerződésben meghatározott jogok, kötelezettségek teljesítését az Önkormányzat a polgármester útján évente ellenőrzi.
(2) A vagyonkezelő a tulajdonosi ellenőrzést köteles tűrni, az ellenőrzés érdekében kötelezhető minden közérdekből nyilvános adat, valamint – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő – az önkormányzati vagyonra és vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatására és okirat bemutatására.
(3) A közgyűlés azonnali intézkedését nem igénylő esetekben a polgármester köteles a közgyűlést évente tájékoztatni az ellenőrzés eredményéről.
Az önkormányzati közfeladat ellátása bérlet, üzemeltetés, illetve használat, hasznosítás céljából használatba adás útján129
40. §130 Amennyiben a vagyonkezelői jog létesítését a jogszabályi rendelkezések nem teszik lehetővé, illetve az Önkormányzat a közfeladatát nem vagyonkezelő útján kívánja ellátni, úgy a Közgyűlés a közfeladat ellátására vonatkozó megállapodás megkötésével a feladatellátáshoz szükséges önkormányzati vagyont bérbe üzemeltetésre, vagy használatba, hasznosítás céljára használatba adja át a kizárólagos-, vagy többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságának, nonprofit gazdasági társaságának, az Önkormányzat alapításával működő többcélú társulásának, továbbá önkormányzati érdekből államháztartáson belüli költségvetési szervnek, illetve az Önkormányzat által elismert közösségi célok megvalósítása esetén – a közfeladat ellátására vonatkozó megállapodás nélkül is – egyháznak, egyházi jogi személynek, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak és az általa fenntartott felsőoktatási intézményeknek, valamint más szervezeteknek.
41. §131 (1) 132 Az önkormányzat intézményei a közfeladataik ellátásához szükséges Önkormányzat tulajdonában lévő ingó- és ingatlan vagyonra vonatkozó használati/vagyonkezelési jogukat az alapító okiratokban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódva a rendelet IX. fejezetében szabályozottak szerint gyakorolják.
(2) 133 Az Önkormányzat tulajdonában lévő a vagyonkezelésbe nem adott forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes és üzleti vagyonának a közfeladat ellátásához szükséges körét a közfeladat átadásához kapcsolódva a közgyűlés üzemeltetés, használat, illetve hasznosítás címén bízhatja a rendelet 40. §-ában meghatározott szervezetre.
a) Az üzemeltetés mindazon tevékenységek összessége, melynek célja az ingatlannak, ingóknak a rajta, vele, vagy benne végzendő feladat folyamatos ellátásához szükséges állapot fenntartása. Az üzemeltetésre átadott vagyon rendeltetésszerű, folyamatos használatra alkalmas állapotban tartása, értékének megőrzése, természetes állapotának megóvása érdekében szükséges a folyamatos karbantartási, korszerűsítési, átalakítási, pótlólagos beruházási, esetleges felújítási feladatok ellátása.
b) A használatba adás során a használó a használatába adott ingó- és ingatlan vagyont a rábízott feladat ellátása érdekében oly módon használja, hogy azt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban tartsa, értékét megőrizze.
IX. Intézményekre vonatkozó szabályok
42. §134 Az önkormányzati intézmény a vagyonkezelésbe adott ingatlan egy részének bérbeadására egy éven belüli időtartamra 5 millió Ft szerződéses összeghatárig saját hatáskörben, 5 millió Ft szerződéses összeghatár felett, vagy egy éven túli időtartamra
a) 10 millió Ft szerződéses összeghatárig a Polgármester előzetes jóváhagyásával,
b) 10-100 millió Ft közötti szerződéses összeg esetében a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság (PVB) előzetes jóváhagyásával,
c) 100 millió Ft szerződés összeghatár felett a Közgyűlés előzetes jóváhagyásával
köthet jogügyletet.
43. §135 Az önkormányzati intézmény a használatába adott ingóság - alaptevékenysége sérelme nélkül való - értékesítéséről
a) 2 millió Ft értékhatárig az intézmény vezetője,
b) 20 millió Ft értékhatárig a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság (PVB) véleményének ismeretében az intézmény vezetője
c) 20 millió Ft értékhatár felett a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság (PVB) javaslata ismeretében a közgyűlés dönt.
44. §136 A költségvetési szerv vezetője felelős a költségvetési szerv használatába/vagyonkezelésébe adott vagyon rendeltetésszerű használatáért, hogy az alapító okiratban előírt tevékenységeit a jogszabályi előírásoknak megfelelően lássa el. A költségvetési szerv vezetője köteles jelezni a tulajdonos felé, amennyiben a használatába/vagyonkezelésébe adott vagyon feladatai ellátásához nem szükséges.
45. §137
X.138 Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházása és egyéb hasznosítási eljárásaira vonatkozó általános szabályok
46. §139 (1) 140 Az önkormányzati vagyonnal való rendelkezési jog gyakorlása a Ptk. 5:30. § /1/ bekezdésében foglaltakat figyelembe véve - a 47. §-ban foglaltak kivételével - csak versenyeztetési eljárás keretében, csak természetes személyek vagy Nvt. alapján átlátható szervezetek részére történhet. A versenyeztetési kötelezettség a tulajdonosi joggyakorlón kívül a nemzeti vagyon használójára, mint tényleges hasznosításba adóra is vonatkozik.
(2) Nem természetes személynek a szerződés aláírását megelőzően
- igazolni kell, hogy az Nvt. 3. § (1) bekezdése 1. pont a) alpontjai hatálya alá tartozó szervezet, vagy
- cégszerűen nyilatkoznia kell, hogy az Nvt. 3. § (1) bekezdése 1. pont b) vagy c) alpontjai hatálya alá tartozik.
(3) A versenyeztetési eljárás formái:
a) nyilvános, vagy zártkörű pályázat,
b) árverés, vagy versengő ajánlatkérés,
c) zártkörű elhelyezés.
(4) Versenyeztetési eljárás útján kell hasznosítani az önkormányzati vagyont, amennyiben a vagyontárgy forgalmi értéke
a)141 ingatlan és a b) ponton kívüli minden egyéb vagyonelem esetén a 25 millió Ft-ot
b)142 ingó esetében a 10 millió Ft-ot
c)143
meghaladja.
(5) A tulajdonosi joggyakorló dönt az alkalmazandó versenyeztetési eljárás formájáról, azzal, hogy az ingatlant pályázati eljárás keretében kell értékesíteni, amennyiben a forgalmi értéke meghaladja az 50 millió forintot.
(6) Az állam elővásárlási joga vonatkozásában az Nvt. 14. § (2), (4)-(5) bekezdései az irányadóak.
(7) Értékesítésen kívüli hasznosítás esetén a szerződés időtartamára az Nvt. 11. § (10) bekezdése az irányadó.
47. §144 (1) Versenyeztetési eljárás nélkül az önkormányzati vagyon értékesítésére akkor kerülhet sor, ha:
a) a vagyontárgy értéke nem éri el jelen rendelet 46. § /4/ bekezdésében meghatározott értéket, vagy
b) törvény ezt lehetővé teszi.
(2) Versenyeztetési eljárás nélkül az önkormányzati vagyon értékesítésén kívüli hasznosítására akkor kerülhet sor, ha:
a) törvény ezt lehetővé teszi, vagy
b) a vagyontárgy értéke nem éri el jelen rendelet 46. § /4/ bekezdésében meghatározott értéket.
Nyilvános, vagy zártkörű pályázat
48. § (1) 145 A pályázat során követendő eljárás rendjét e rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.
(2) A pályázatok főszabályként nyilvánosak.
(3) Nyilvános pályázat helyett csak akkor írható ki zártkörű pályázat, ha
a) 146 a pályázat tárgyául szolgáló önkormányzati vagyon, illetve a vagyonnal ellátandó közfeladat jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása előre meghatározott ajánlattevők, befektetők, illetőleg társasági partnerek részvételét teszi szükségessé,
b) az önkormányzati érdekek, különösen a közszolgáltatás ellátása, vagy az üzleti titok megóvása azt indokolttá teszik,
c) a kiírásban foglaltak teljesítésére csak meghatározott ajánlattevők képesek.
(4) A pályázat módjáról a kiírásról történő döntés alkalmával kell rendelkezni.
49. § (1) A tulajdonosi joggyakorló a pályázat kiírásával egyidejűleg rendelkezik arról, hogy maga vagy a tulajdonos más szerve jogosult a pályázatot elbírálni.
(2) A pályázat eredményét az elbírálást követően legkésőbb 8 munkanapon belül írásban kell közölni valamennyi ajánlattevővel.
(3) 147 A pályázati eljárás eredményeként – a 50. §-ban foglalt kivétellel – csak azzal a pályázóval köthető szerződés, aki a pályázatot megnyerte.
(4) A pályázat nyertese az, aki a pályázati felhívásban, illetve a részletes pályázati kiírásban foglalt elbírálási szempontoknak megfelelően a legkedvezőbb ajánlatot tette.
(5) A megkötendő szerződésben szerepeltetni kell az önkormányzat érdekeit szolgáló kikötéseket, az esetleges biztosítékokat és mellékkötelezettségeket, a nem, vagy nem szerződésszerű teljesítés esetén alkalmazható szankciókat, továbbá lehetővé kell tenni a szerződés teljesítésének ellenőrizhetőségét.
50. § (1) Ha a pályázat nyertesével a szerződés megkötése – a szerződéskötésre rendelkezésre álló határidőben – meghiúsul, vagy a szerződés aláírása után a nyertes pályázó a szerződést nem, vagy nem szerződésszerűen teljesíti és ezért a kiíró a szerződéstől eláll, vagy felmondja azt, úgy a kiíró jogosult a második legkedvezőbb ajánlatot tevő pályázóval szerződést kötni, vagy új pályázatot kiírni.
(2) A nyertes pályázó helyébe lépő pályázóval csak akkor köthető szerződés, ha a pályázati felhívás, illetve a részletes pályázati kiírás erre lehetőséget adott, és
a) a pályázót a pályázat eredményének kihirdetésekor a kiíró a nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősítette, továbbá
b) a szerződésnek a kiíró által történő – az /1/ bekezdésben foglalt okok miatt való – felmondásakor, vagy a szerződéstől történő elállásakor a szerződéskötéstől számított 6 hónap még nem telt el.
Az árverés, a versengő ajánlatkérés, a zártkörű elhelyezés
51. § (1) Az árverés a vagyon elidegenítésének nyilvános, a pályázó közvetlen részvételével és jelenlétével megvalósuló versenyeztetése, mely során az ellenérték – a rendelet eltérő rendelkezése hiányában – a licitlépcsők alkalmazásával kialakult legmagasabb ajánlati ár.
(2) A kiíró az árverés lebonyolítására más szervet, vagy személyt is megbízhat.
(3) 148 Az árverés lebonyolítására vonatkozó szabályokat a rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza.
(4) A versengő ajánlatkérésre az árverés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy azon csak a kiíró által meghívottak vehetnek részt és alkalmazására legalább három versengő jelenléte szükséges.
(5) Zártkörű elhelyezés a tulajdonosi joggyakorló kezdeményezésére történő olyan értékesítés, amikor a tulajdonos – a rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén – a tulajdonában álló részesedéseket befektetési bank, vagy értékpapír forgalmazó társaság közreműködésével (a bank által alkalmazott árképzési elvek alapján meghatározott, kölcsönösen elfogadott értéken) ajánlja fel értékesítésre külső befektetőknek oly módon, hogy az elidegenítést lebonyolító bank, illetve társaság kötelezettséget vállal az ily módon elidegenítésre nem kerülő részvények lejegyzés útján történő megvételére.
(6) Zártkörű elhelyezés esetén nem történik ajánlatkérés, ha az eljáró bank, vagy értékpapír forgalmazó társaság az eladási szándékot tükröző – eladási árat is magában foglaló – ajánlatot a leendő befektetőknek közvetlenül küldi meg.
(7) Az eredmény megállapítására, a szerződés megkötésére, a titoktartási kötelezettségre vonatkozóan a pályázati eljárásra vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni.
Vegyes rendelkezések:
52. § (1)149 A Rendeletben meghatározott értékhatárok - kivéve a 46.§ (4) bekezdés esetét - nettó értéket jelentenek.
(2) A vagyonnal kapcsolatos költségek összegét a költségvetésben vagyonkezelési költségek címén kell megtervezni.
Záró rendelkezések
53. § Ez a rendelet 2003. július 1. napján lép hatályba, azzal egyidejűleg hatályát veszti Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyona feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályozásáról szóló, 23/2002.(VI.20.) és 11/2003. (IV.01.) Kgy. rendeletekkel módosított 28/2001. (IX.06.) Kgy. rendelete.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
54. §150 E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
1. melléklet151
2. melléklet153
3. melléklet154
4. melléklet155
I. A pályázat kiírása, meghirdetése
1) 156 A nyilvános pályázatot legalább egy országos napilapban és a Szegedi Tükörben, a város közszolgálati lapjában kell meghirdetni.
2) Zártkörű pályáztatás esetén legalább 3 érintettnek kell egyidejűleg megküldeni a pályázati felhívást az ajánlattételi határidőt megelőzően legalább 20 nappal.
3) Pályázatok leadására határidőt kell megjelölni, melyet úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzétételének napja és a pályázatok benyújtására megjelölt határnap között a pályázók rendelkezésére álló idő ne legyen kevesebb 20 napnál.
4) A pályázati eljárás folyamán – az 5. pont kivételével – a kiíró a pályázati feltételt az eljárás és az elbírálás módját nem változtathatja meg.
5) A kiíró a pályázati felhívásban és a részletes pályázati kiírásban szereplő, illetve a pályázó/pályázók tudomására hozott pályázati feltételeket, illetve szabályokat, vagy azok bármelyikét a pályázat során csak az alábbiak esetén változtathatja meg:
a) ha ezt a jogát a pályázati felhívásban és a részletes pályázati kiírásban kifejezetten fenntartotta magának, és erről a pályázókat megfelelő módon tájékoztatta,
b) ha a pályázatok benyújtási, vagy elbírálási határidejét hosszabbítja meg,
c) ha a pályázónak az ajánlat benyújtására a módosítás közzétételétől – zártkörű pályázat esetén az értesítés elküldésétől – számított legalább 7 nap rendelkezésére áll.
6) Az 5) pont szerinti változtatást a pályázati felhívás közzétételére, illetve az ajánlatok kérésére vonatkozó szabályok szerint kell közzétenni, illetőleg valamennyi érdekeltnek megküldeni.
7) A pályázati felhívásnak (hirdetménynek) tartalmaznia kell:
a) a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét,
b) a pályázat célját, jellegét, (nyilvános, vagy zártkörű), több forduló esetén a fordulók számát, továbbá arra vonatkozó utalást, hogy a pályázó titkosan (a pályázó neve külön zárt borítékban szerepel), vagy név megjelölésével pályázhat,
c) 157 a pályázat tárgyaként az értékesítésre, hasznosításra szánt vagyon megjelölését, hasznosítás esetén a megjelölt tárgy forgalmi értékét, továbbá a pályázati alapárat,
d) szükség esetén a pályázati biztosíték nyújtásának módját és értékét,
e) az ajánlatok benyújtásának helyét, módját, határidejét,
f) ajánlatok bontásának időpontját, helyét,
g) az ajánlati kötöttség minimális időtartamát,
h) a pályázatra vonatkozó kérdések feltevésének, az esetleges további információszerzés helyének és idejének megjelölését,
i) a részletes pályázati kiírás, illetőleg a prospektus, vagy információs dokumentáció rendelkezésre bocsátása esetén ezek megtekintésének, illetve kiváltásának helyét, módját, idejét és költségét,
j) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázat során ajánlatot tett egyik ajánlattevővel sem köt szerződést, és ily módon a pályázatot – akár indoklás nélkül is – eredménytelennek minősítse,
k) a vagyontárgy jellege szerint szükséges további információkat,
l) a pályázat tárgyára vonatkozó terheket, korlátozásokat, az esetleges elővásárlási jogot, illetve az ennek gyakorlásával kapcsolatos feltételeket,
m) az eredményhirdetés módját, helyét és idejét,
n) elbírálás szempontjait,
o) a szerződéskötés időpontját.
8) A pályázati felhívásban, illetve a részletes pályázati kiírásban előírható, hogy az ajánlattevőnek meghatározott fizetési garanciát, vagy szerződéstervezetet is csatolnia kell, ill. a megküldött szerződéstervezet elfogadásáról kell nyilatkoznia.
9) A benyújtott ajánlatok tartalmát a pályázat lezárásáig titkosan kell kezelni.
10) A pályázó részére a pályázati feltételek pontosítása céljából a pályázati felhívásban foglaltakon túl is adható felvilágosítás, biztosítható helyszíni szemle lehetősége, de csak olyan tartalommal, mely nem sérti a többi pályázó esélyegyenlőségét, és az ajánlatok értékeléséig az azok kezelésére vonatkozó előírásokat.
11) A pályázók egyikének biztosított minden információt, adatot és egyéb szolgáltatást a pályázatban résztvevő valamennyi pályázó számára ugyanolyan módon kell biztosítani. Az ilyen felvilágosítás nem eredményezheti a már benyújtott eredeti ajánlat tartalmi elemeinek módosítását, vagy egyes pályázónak más pályázókkal szembeni előnyben részesítését.
II. Pályázati biztosíték
1) A pályázaton való részvétel pályázati biztosíték adásához köthető, melyet a pályázati felhívásban meghatározott időpontig és módon kell rendelkezésre bocsátani.
2) A biztosítékot vissza kell fizetni
a) az ajánlattevők részére a pályázati felhívás visszavonását, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítását követő 10 napon belül
b) a nyertes ajánlattevő valamint a második legkedvezőbb ajánlatot tevő részére a szerződéskötést követő 10 napon belül, a többiek részére az eredmény kihirdetését követő 10 napon belül.
3) Nem jár vissza a biztosíték ha
a) a pályázati kiírás szerint az a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át,
b) az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta,
c) a szerződés megkötése az ajánlattevőnek felróható, vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.
III. A pályázati felhívás, ajánlat visszavonása, kizárás a pályázatból
1) A kiíró a pályázati felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja. A visszavonásra a közzétételnél irányadó szabályokat kell alkalmazni.
2) A pályázati felhívás visszavonása esetén a kiíró a dokumentumok visszaszolgáltatása ellenében köteles a pályázónak az I.7/i pont szerinti ellenértéket visszafizetni.
3) Az ajánlattevő, a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig az ajánlatát bármikor visszavonhatja illetve módosíthatja.
4) Az ajánlattevő nem igényelhet térítést a kiírótól az ajánlata kidolgozásáért, és az ajánlattétellel kapcsolatosan más jogcímen sem terjeszthet elő követelést.
5) Ha az ajánlattevő, vagy az érdekkörében álló más személy a pályázat titkosságát megsértette, a pályázó kizárható az eljárásból.
IV. Az ajánlat
1) Az ajánlattevők ajánlataikat zárt borítékban, hivatalos cégszerű aláírással az adott pályázatra utaló jelzésre személyesen, vagy meghatalmazott által nyújthatják be.
2) Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes és jogilag kötelező erejű nyilatkozatát
f)158 nem természetes személy esetén az átlátható szervezet minősítés igazolását (Nvt. 3. § (1) bekezdés 1. pont a) alpont) illetve nyilatkozatát az Nvt. 3. § (1) bekezdés 1. pont b) vagy c) alpontja hatálya alá tartozásról.
a) a pályázati felhívásban és a részletes pályázati kiírásban foglalt feltételek elfogadására,
b) az általa vállalt szolgáltatásokra és kötelezettségekre,
c) a vételár, vagy ellenszolgáltatás összegére,
d) az ajánlati kötöttségekre vonatkozóan,
e) egyéb, a kiíró által meghatározott kötelezettségvállalásra,
3) Ha a pályázat biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű biztosítékot rendelkezésre bocsátotta, illetve igazolja a biztosíték összegének letétét.
V. Az ajánlatok benyújtása, felbontása
1) Az ajánlati dokumentumokat a beérkezés sorrendjében bírálati sorszámmal kell ellátni, s a pályázatok átvételét tanúsítani.
2) A határidőben beérkezett pályázatok felbontása nyilvánosan történik, a pályázók, illetve meghatalmazottjaik részvételi lehetőségének biztosításával.
3) Az ajánlattevő meghatalmazottja köteles közokirattal, ügyvédi meghatalmazással, teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni a képviseleti jogosultságát, illetve annak mértékét.
4) Az ajánlatok felbontásakor a jelenlevőkkel ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét, lakóhelyét, az ajánlati árat és a fizetési határidőt.
5) Az ajánlatok felbontásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet 5 munkanapon belül meg kell küldeni az ajánlattevőknek.
VI. A pályázatok értékelése, elbírálása
1) Pályázaton benyújtott ajánlatokat bíráló bizottság véleményezi és köteles a kiírónak az elbírálásra indoklással ellátott javaslatot tenni.
2) A bíráló bizottság tagjait a kiíró a pályázat kiírásáról történő döntéssel egyidejűleg, de legkésőbb az ajánlatok benyújtásának határidejéig jelöli ki.
3) Az ajánlatok értékelésében résztvevő személyeket titoktartási kötelezettség terheli. Az ajánlat értékelésében résztvevők az e minőségben tudomásukra jutott információkat kizárólag a pályázat értékelésének céljára használhatják fel.
4) A pályázat értékelésében résztvevő, illetve közeli hozzátartozója nem lehet:
a) az ajánlatot benyújtó pályázó,
b) az ajánlatot benyújtó pályázó alkalmazottja,
c) az ajánlatot benyújtó pályázónál más szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatott,
d) az ajánlatot benyújtó pályázó tulajdonosa (résztulajdonosa), vagy tagja, vezető tisztségviselője, amennyiben a pályázó jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság,
e) az, aki vezető tisztségviselője, vagy tulajdonosa (résztulajdonosa) olyan gazdasági társaságnak, melynek a pályázó a tulajdonosa (résztulajdonosa) vagy vezető tisztségviselője.
5) A pályázat értékelésében résztvevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármely összeférhetetlenségi ok áll fenn.
6) Összeférhetetlenségi kérdésben vita esetén a kiíró dönt. Az összeférhetetlenség megállapítása esetén új bizottsági tagot kell kijelölni.
7) Az ajánlatok felbontása után felvilágosítás kérhető a pályázóktól a többi pályázó egyidejű értesítése mellett annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, illetve összehasonlítása elvégezhető legyen. Ez nem eredményezheti a pályázati ajánlatban megfogalmazott vállalások, feltételek módosítását, csak azok értelmezését szolgálhatja.
8) Érvényes az az ajánlat, amely mind formai, mind pedig tartalmi követelményeit tekintve megfelel a pályázati felhívásban illetve a részletes pályázati kiírásban foglaltaknak.
9) Érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg a pályázati felhívásban, illetve a részletes pályázati kiírásban foglaltaknak.
10) Eredménytelen a pályázat, ha
a) a kitűzött időpontig egyetlen ajánlat sem érkezett, vagy az ajánlatok a pályázati felhívás, illetve a részletes pályázati kiírás alapján nem értékelhetők,
b) a beérkezett ajánlatok egyike sem felelt meg a pályázati felhívás, illetve a részletes pályázati kiírás követelményeinek vagy más, a pályázatra vonatkozó előírásnak, valamint az ajánlat tartalma, vagy az ellenérték jelentősen eltér a kiíró elvárásaitól
c) a kiíró valamely ajánlattevőnek a pályázati tisztaságához fűződő, vagy a többi pályázó érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekménye miatt a pályázat eredménytelenné nyilvánítása mellett döntött.
11) A pályázatra benyújtott ajánlatok közül a pályázati felhívásban illetve a részletes pályázati kiírásban foglalt elbírálási szempontok szerint a legkedvezőbb ajánlat mellett kell dönteni.
VII. pályázati eljárás speciális szabálya159
5. melléklet160
1) Az árverést hirdetmény kibocsátásával kell kitűzni, ebben fel kell tüntetni:
- az ingatlan-nyilvántartási adatokat (település, utca, házszám, helyrajzi szám, nagyság),
- az ingatlan beépíthetőségét, közművesítettségét, tartozékait, épületnél a jellemző sajátosságokat,
- a beépítéssel kapcsolatos esetleges kikötéseket,
- 161az állam Nvt. alapján fennálló elővásárlási jogosultságát,
a) ingatlan vagyontárgy esetében:
b) ingó vagyontárgy esetében a vagyontárgy leírását,
c) az induló árat, fizetési feltételeket,
d) az árverés helyét és idejét,
e) az árverési letéti díj összegét.
2) 162 Az Árverési hirdetményt a Szegedi Tükörben, a város közszolgálati lapjában, vagy szükség esetén országos napilapban kell közzétenni, továbbá ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára, legalább 15 napra.
3) Árverezni személyesen, vagy meghatalmazott útján lehet. A meghatalmazást közokiratba, ügyvédi meghatalmazásba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az árverésen az vehet részt, aki az induló ár 10 %-át letéti díjként az Önkormányzat számlájára – legkésőbb az árverés megkezdéséig – befizeti.
4) Az árverési tárgyalást a kiíró által megbízott személy vezeti. Az árverés megkezdésekor az árverés vezetője az árverezőkkel közli az induló árat (a kikiáltási árat), és felhívja őket ajánlatuk megtételére. A licitálás az induló ár 5 %-ának megfelelő licitlépcsőkkel történik. Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha további ajánlat nincs, az árverés vezetője a megajánlott legmagasabb összeg háromszori kikiáltása után kijelenti, hogy a legtöbbet ajánló a vagyontárgyat megvette, vagy a hasznosítás jogát megszerezte (árverési vevő).
5) Az árverésen nem csökkenthető az induló ár.
6) Az árverési vevő által befizetett letéti díjat be kell számítani az árba.
A második legmagasabb vételi ajánlatot tevő részére a letéti díjat a szerződéskötést követő 15 napon belül, a többi árverezőnek az árverés befejezését követő 15 napon belül vissza kell fizetni.
7) 163 Az árverési vevővel a szerződést az árverést követő 15 napon belül kell megkötni. Ingatlan elidegenítése esetén a szerződést azzal a záradékkal kell ellátni, hogy a szerződés hatálybalépésének feltétele, hogy az állam nem él az Nvt-ben biztosított elővásárlási jogával. Amennyiben az árverési vevő a szerződést a 15 napos határidőn belül saját hibájából nem köti meg, vagy az árat a kiírási feltételek szerint nem fizeti meg, a befizetett letéti díjat elveszíti.
8) Az árverésen az adott vagyontárgyra tett második legjobb ajánlat tevőjének figyelmét az árverésen fel kell hívni arra, hogy az árverés nyertesével kötendő szerződés meghiúsulása esetén a szerződést a kiíró vele is megkötheti.
9) Az árverés sikertelen, ha
a) nem tettek vételi ajánlatot,
b) a második legmagasabb vételi ajánlatot tevő vevő sem köt szerződést.
10) Az árverés sikertelensége esetén a megismételt árverésen nem vehet részt az, aki az előző árverésen nyertes vevőként, vagy utóbb a nyertes helyébe lépett második legjobb ajánlatot tevőként, később a szerződéskötéstől visszalépett, vagy az árat határidőn belül nem fizette meg.
11) Az árverésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) az árverés helyét, idejét,
b) az árverés vezetőjének nevét,
c) az árverésre jogosultak azonosító adatait,
d) az elárverezett vagyontárgy adatait, induló árát, az árverési árat,
e) a legmagasabb és az azt követő ajánlatot tevő árverési vevő nevét, születési évét, anyja nevét, és lakcímét, jogi személy esetében az azonosító adatokat.
12) Az árverési jegyzőkönyvet az árverés vezetője és a közjegyző írja alá.
6. melléklet164
Értéktípus: Forint |
||||
Megnevezés |
Sorszám |
Előző év (Ft) |
Tárgyév (Ft) |
Index (%) |
ESZKÖZÖK |
||||
A/ NEMZETI VAGYONBA TARTOZÓ BEFEKTETETT ESZKÖZÖK |
A |
|||
I. IMMATERIÁLIS JAVAK |
A/I |
|||
1. Vagyoni értékű jogok |
A/I/1 |
|||
a) Forgalomképtelen törzsvagyon |
A/I/1/a |
|||
b) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű törzsvagyon |
A/I/1/b |
|||
c) Korlátozottan forgalomképes vagyon |
A/I/1/c |
|||
d) Üzleti vagyon |
A/I/1/d |
|||
2. Szellemi termékek |
A/I/2 |
|||
a) Forgalomképtelen törzsvagyon |
A/I/2/a |
|||
b) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű törzsvagyon |
A/I/2/b |
|||
c) Korlátozottan forgalomképes vagyon |
A/I/2/c |
|||
d) Üzleti vagyon |
A/I/2/d |
|||
3. Immateriális javak értékhelyesbítése |
A/I/3 |
|||
a) Forgalomképtelen törzsvagyon |
A/I/3/a |
|||
b) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű törzsvagyon |
A/I/3/b |
|||
c) Korlátozottan forgalomképes vagyon |
A/I/3/c |
|||
d) Üzleti vagyon |
A/I/3/d |
|||
II. TÁRGYI ESZKÖZÖK |
A/II |
|||
1. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok |
A/II/1 |
|||
a) Forgalomképtelen törzsvagyon |
A/II/1/a |
|||
b) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű törzsvagyon |
A/II/1/b |
|||
c) Korlátozottan forgalomképes vagyon |
A/II/1/c |
|||
d) Üzleti vagyon |
A/II/1/d |
|||
2. Gépek, berendezések, felszerelések, járművek |
A/II/2 |
|||
a) Forgalomképtelen törzsvagyon |
A/II/2/a |
|||
b) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű törzsvagyon |
A/II/2/b |
|||
c) Korlátozottan forgalomképes vagyon |
A/II/2/c |
|||
d) Üzleti vagyon |
A/II/2/d |
|||
3. Tenyészállatok |
A/II/3 |
|||
a) Forgalomképtelen törzsvagyon |
A/II/3/a |
|||
b) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű törzsvagyon |
A/II/3/b |
|||
c) Korlátozottan forgalomképes vagyon |
A/II/3/c |
|||
d) Üzleti vagyon |
A/II/3/d |
|||
4. Beruházások, felújítások |
A/II/4 |
|||
a) Forgalomképtelen törzsvagyon |
A/II/4/a |
|||
b) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű törzsvagyon |
A/II/4/b |
|||
c) Korlátozottan forgalomképes vagyon |
A/II/4/c |
|||
d) Üzleti vagyon |
A/II/4/d |
|||
5. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése |
A/II/5 |
|||
a) Forgalomképtelen törzsvagyon |
A/II/5/a |
|||
b) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű törzsvagyon |
A/II/5/b |
|||
c) Korlátozottan forgalomképes vagyon |
A/II/5/c |
|||
d) Üzleti vagyon |
A/II/5/d |
|||
III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK |
A/III |
|||
1. Tartós részesedések |
A/III/1 |
|||
a) Forgalomképtelen törzsvagyon |
A/III/1/a |
|||
b) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű törzsvagyon |
A/III/1/b |
|||
c) Korlátozottan forgalomképes vagyon |
A/III/1/c |
|||
d) Üzleti vagyon |
A/III/1/d |
|||
2. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok |
A/III/2 |
|||
a) Forgalomképtelen törzsvagyon |
A/III/2/a |
|||
b) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű törzsvagyon |
A/III/2/b |
|||
c) Korlátozottan forgalomképes vagyon |
A/III/2/c |
|||
d) Üzleti vagyon |
A/III/2/d |
|||
3. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése |
A/III/3 |
|||
a) Forgalomképtelen törzsvagyon |
A/III/3/a |
|||
b) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű törzsvagyon |
A/III/3/b |
|||
c) Korlátozottan forgalomképes vagyon |
A/III/3/c |
|||
d) Üzleti vagyon |
A/III/3/d |
|||
IV. KONCESSZIÓBA, VAGYONKEZELÉSBE ADOTT ESZKÖZÖK |
A/IV |
|||
1.Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök |
A/IV/1 |
|||
a) Forgalomképtelen törzsvagyon |
A/IV/1/a |
|||
b) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű törzsvagyon |
A/IV/1/b |
|||
c) Korlátozottan forgalomképes vagyon |
A/IV/1/c |
|||
d) Üzleti vagyon |
A/IV/1/d |
|||
2. Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök értékhelyesbítése |
A/IV/2 |
|||
a) Forgalomképtelen törzsvagyon |
A/IV/2/a |
|||
b) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű törzsvagyon |
A/IV/2/b |
|||
c) Korlátozottan forgalomképes vagyon |
A/IV/2/c |
|||
d) Üzleti vagyon |
A/IV/2/d |
|||
B/ NEMZETI VAGYONBA TARTOZÓ FORGÓESZKÖZÖK |
B |
|||
I. Készletek |
B/I |
|||
II. Értékpapírok |
B/II |
|||
C/ PÉNZESZKÖZÖK |
C |
|||
I. Lekötött bankbetétek |
C/I |
|||
II. Pénztárak, csekkek, betétkönyvek |
C/II |
|||
III. Forintszámlák |
C/III |
|||
IV. Devizaszámlák |
C/IV |
|||
D/ KÖVETELÉSEK |
D |
|||
I. Költségvetési évben esedékes követelések |
D/I |
|||
II. Költségvetési évet követően esedékes követelések |
D/II |
|||
III. Követelés jellegű sajátos elszámolások |
D/III |
|||
E/ EGYÉB SAJÁTOS ESZKÖZOLDALI ELSZÁMOLÁSOK |
E |
|||
F/ AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK |
F |
|||
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN |
A+..+F |
|||
FORRÁSOK |
||||
G/ SAJÁT TŐKE |
G |
|||
I. Nemzeti vagyon induláskori értéke |
G/I |
|||
II. Nemzeti vagyon változásai |
G/II |
|||
III. Egyéb eszközök induláskori értéke és változásai |
G/III |
|||
IV. Felhalmozott eredmény |
G/IV |
|||
V. Eszközök értékhelyesbítésének forrása |
G/V |
|||
VI. Mérleg szerinti eredmény |
G/VI |
|||
H/ KÖTELEZETTSÉGEK |
H |
|||
I. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek |
H/I |
|||
II. Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek |
H/II |
|||
III. Kötelezettség jellegű sajátos elszámolások |
H/III |
|||
I/ KINCSTÁRI SZÁMLAVEZETÉSSEL KAPCSOLATOS ELSZÁMOLÁSOK |
I |
|||
J/ PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK (=K/1+K/2+K/3) |
J |
|||
FORRÁSOK ÖSSZESEN |
G+...+J |
|||
MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK |
L |
|||
"0"-ra írt eszközök |
L/1 |
|||
Használatban lévő kisértékű immateriális javak, tárgyi eszközök |
L/2 |
|||
Használatban lévő készletek |
L/3 |
|||
01-02. számlacsoportban nyilvántartott eszközök (Áht-n belüli vagyonkezelésbe adott, bérbevett, letétbe, bizományba, üzemeltetésre átvett, stb.) |
L/4 |
|||
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 1. § (2) bekezdés g) és h) pontja szerinti kulturális javak és régészeti leletek (bekerülési érték nélküli) |
L/5 |
|||
Függő követelések |
L/6 |
|||
Függő kötelezettségek |
L/7 |
|||
Biztos (jövőbeni) követelések |
L/8 |
|||
A bevezető a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 31/2022. (XII. 19.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Módosítja a 7/2012.(III.05.) Ö. r. 1. §-a (hatályos 2012. március 6-tól)
Módosítja a 7/2012.(III.05.) Ö. r. 1. §-a (hatályos 2012. március 6-tól)
Módosítja a 7/2012.(III.05.) Ö. r. 2. §-a (hatályos 2012. március 6-tól)
Hatályát veszti és a pontok jelölését módosítja a 7/2012.(III.05.) Ö. r. 2. §-a 2012. március 6-tól
Módosítja a 40/2012.(XII.03.) Ö. r. 1. §-a (hatályos 2012. december 04-től)
Kiegészítette a 21/2014.(XI.24.) Ö. r. 1. §-a (hatályos 2014. november 25-től)
Kiegészítette a 21/2014.(XI.24.) Ö. r. 1. §-a (hatályos 2014. november 25-től)
Kiegészítette a 21/2014.(XI.24.) Ö. r. 1. §-a (hatályos 2014. november 25-től)
Kiegészítette a 42/2017.(XII.19.) Ö. r. 1. §-a (hatályos 2017. december 20-tól)
Módosítja a 7/2012.(III.05.) Ö. r. 3. §-a (hatályos 2012. március 6-tól)
Módosítja a 7/2012.(III.05.) Ö. r. 3. §-a (hatályos 2012. március 6-tól)
Módosítja a 7/2012.(III.05.) Ö. r. 4. §-a (hatályos 2012. március 6-tól)
Módosítja a 7/2012.(III.05.) Ö. r. 4. §-a (hatályos 2012. március 6-tól)
A 4. § (2) bekezdés A. pont b) alpontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 31/2022. (XII. 19.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Módosítja a 40/2012.(XII.03.) Ö. r. 2. §-a (hatályos 2012. december 04-től)
A 4. § (3) bekezdése a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 31/2022. (XII. 19.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Módosítja a 7/2012.(III.05.) Ö. r. 4. §-a (hatályos 2012. március 6-tól)
Módosítja a 4/2019.(II.20.) Ö. r. 1. §-a (hatályos 2019. február 21-től)
Módosítja a 4/2019.(II.20.) Ö. r. 1. §-a (hatályos 2019. február 21-től)
Módosította a 17/2008.(IV.17.) Kgy. r. 1. §-a
Módosítja a 7/2012.(III.05.) Ö. r. 5. §-a (hatályos 2012. március 6-tól)
Számozását módosította a 31/2005.(VI.28.) Kgy. r. 1. §-a
Kiegészítette a 31/2005.(VI.28.) Kgy. r. 1. §-a, módosítja a 7/2012.(III.05.) Ö. r. 6. §-a (hatályos 2012. március 6-tól)
Módosította a 6/2007.(II.23.) Kgy. r. 3. §-a
Kiegészítette a 6/2007.(II.23.) Kgy. r. 4. §-a, hatályos 2007. március 1-től
Kiegészítette a 21/2014.(XI.24.) Ö. r. 2. §-a
Módosította a 6/2007.(II.23.) Kgy. r. 5. §-a, hatályos 2007. március 1-től
Módosítja a 42/2017.(XII.19.) Ö. r. 3. §-a (hatályos 2017. december 20-tól)
Módosítja a 21/2014.(XI.24.) Ö. r. 3. §-a, hatályát veszti a 42/2017.(XII.19.) Ö. r. 10. §-a alapján 2017. december 20-tól
Kiegészítette a 7/2012.(III.05.) Ö. r. 7. §-a (hatályos 2012. március 6-tól)
Hatályát veszti a 6/2007.(II.23.) Kgy. r. 25. §-a alapján 2007. március 1-től
Hatályát veszti a 6/2007.(II.23.) Kgy. r. 25. §-a alapján 2007. március 1-től
Hatályát veszti a 6/2007.(II.23.) Kgy. r. 25. §-a alapján 2007. március 1-től
Hatályát veszti a 6/2007.(II.23.) Kgy. r. 25. §-a alapján 2007. március 1-től
Módosítja a 7/2012.(III.05.) Ö. r. 8. §-a (hatályos 2012. március 6-tól)
Módosítja a 7/2020.(II.26.) Ö. r. 1. §-a (hatályos 2020. február 27-től)
A 12. § (1) bekezdés e) pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 31/2022. (XII. 19.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Módosítja a 33/2015.(XI.25.) Ö. r. 1. §-a, a 4/2019.(II.20.) Ö. r. 2. §-a (hatályos 2019. február 21-től)
Módosítja a 42/2017.(XII.19.) Ö. r. 4. §-a (hatályos 2017. december 20-tól)
A 12. § (1) bekezdés h) pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 31/2022. (XII. 19.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Módosította a 6/2007.(II.23.) Kgy. r. 9. §-a, (hatályos 2007. március 1-től)
Módosította a 31/2005.(VI.28.) Kgy. r. 3. §-a, a 6/2007.(II.23.) Kgy. r. 10. §-a, hatályos 2007. március 1-től
Módosítja a 7/2012.(III.05.) Ö. r. 9. §-a, a 21/2014.(XI.24.) Ö. r. 4. §-a (hatályos 2014. november 25-től)
A 14. § (1) bekezdés a) pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 31/2022. (XII. 19.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § (1) bekezdés b) pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 31/2022. (XII. 19.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
Módosítja a 21/2014.(XI.24.) Ö. r. 4. §-a (hatályos 2014. november 25-től)
Kiegészítette a 9/2019.(IV.29.) Ö. r. 1. §-a (hatályos 2019. május 14-től)
Kiegészítette a 9/2019.(IV.29.) Ö. r. 1. §-a (hatályos 2019. május 14-től)
Módosítja a 40/2012.(XII.03.) Ö. r. 4. §-a (hatályos 2012. december 04-től)
Módosította az 1/2004. (II. 4.) Kgy.r. 1. §-a, a 31/2005.(VI.28.) Kgy. r. 4. §-a, a 6/2007.(II.23.) Kgy. r. 11. §-a, hatályos 2007. március 1-től, a 7/2012.(III.05.) Ö. r. 10. §-a, a 40/2012.(XII.03.) Ö. r. 4. §-a, a 7/2020.(II.26.) Ö. r. 2. § (1) bek. (hatályos 2020. február 27-től)
A 15. § (2) bekezdés 2. pont b) alpontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 31/2022. (XII. 19.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 15. § (2) bekezdés 2. pont c) alpontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 31/2022. (XII. 19.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Módosította a 19/2007.(V.15.) Kgy. r. 1. §-a, a 7/2012.(III.05.) Ö. r. 10. §-a, a 40/2012.(XII.03.) Ö. r. 4. §-a, a 33/2015.(XI.25.) Ö. r. 2. §-a, a 42/2017.(XII.19.) Ö. r. 5. §-a (hatályos 2017. december 20-tól)
Módosítja a 7/2012.(III.05.) Ö. r. 10. §-a (hatályos 2012. március 6-tól)
Módosította a 6/2007.(II.23.) Kgy. r. 11. §-a, a 40/2012.(XII.03.) Ö. r. 4. §-a, a 4/2019.(II.20.) Ö. r. 3. §-a, a 7/2020.(II.26.) Ö. r. 2. § (2) bek. (hatályos 2020. február 27-től)
Módosította a 15/2011.(IV.20.) Önk. rendelet 1. §-a, a 7/2012.(III.05.) Ö. r. 10. §-a, a 40/2012.(XII.03.) Ö. r. 4. §-a, a 21/2014.(XI.24.) Ö. r. 5. §-a (hatályos 2014. november 25-től)
Kiegészítette a 9/2019.(IV.29.) Ö. r. 2. §-a (hatályos 2019. május 14-től)
A 15. § (6a) bekezdés b) pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 31/2022. (XII. 19.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 15. § (6a) bekezdés c) pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 31/2022. (XII. 19.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Kiegészítette a 31/2005.(VI.28.) Kgy. r. 4. §-a, módosítja a 7/2012.(III.05.) Ö. r. 10. §-a (hatályos 2012. március 6-tól)
Kiegészítette a 33/2015.(XI.25.) Ö. r. 3. §-a (hatályos 2015. november 26-tól)
Módosította a 31/2005.(VI.28.) Kgy. r. 5. §-a, a 6/2007.(II.23.) Kgy. r. 12. §-a, hatályos 2007. március 1-től
A 16. § (1) bekezdése a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 31/2022. (XII. 19.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 42/2017.(XII.19.) Ö. r. 6. §-a (hatályos 2017. december 20-tól)
Módosította a 28/2004.(V.20.) Kgy.r. 3.§ (1) bek., a 31/2005.(VI.28.) Kgy. r. 6. §-a, a 6/2007.(II.23.) Kgy. r. 13. §-a, a 17/2008.(IV.17.) Kgy. r. 2. §-a, a 27/2011.(X.04.) Ö. r. 1. §-a, a 21/2014.(XI.24.) Ö. r. 6. §-a, a 4/2019.(II.20.) Ö. r. 4. §-a (hatályos 2019. február 21-től)
A 17/A. § (1) bekezdése a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 31/2022. (XII. 19.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
Kiegészítette a 4/2019.(II.20.) Ö. r. 5. §-a (hatályos 2019. február 21-től)
Hatályát veszti a 7/2012.(III.05.) Ö. r. 36. § (2) bek. alapján 2012. március 6-tól
Hatályát veszti a 7/2012.(III.05.) Ö. r. 36. § (2) bek. alapján 2012. március 6-tól
Hatályát veszti a 40/2012.(XII.03.) Ö. r. 12. § (2) bek. alapján 2012. december 4-től
Hatályát veszti a 7/2012.(III.05.) Ö. r. 36. § (2) bek. alapján 2012. március 6-tól
Hatályát veszti a 7/2012.(III.05.) Ö. r. 36. § (2) bek. alapján 2012. március 6-tól
A fejezet címét módosította az 5/2008.(II.21.) Kgy. r. 4. §-a (hatályos 2008. március 1-től), a 7/2012.(III.05.) Ö. r. 14. §-a, a 33/2015.(XI.25.) Ö. r. 4. §-a (hatályos 2015. november 26-tól)
Módosítja a 7/2012.(III.05.) Ö. r. 15. §-a (hatályos 2012. március 6-tól)
Módosította az 5/2008.(II.21.) Kgy. r. 5. §-a, a 42/2017.(XII.19.) Ö. r. 7. §-a (hatályos 2017. december 20-tól
Módosítja a 7/2012.(III.05.) Ö. r. 15. §-a, a 40/2012.(XII.03.) Ö. r. 5. §-a, a 7/2020.(II.26.) Ö. r. 3. §-a (hatályos 2020. február 27-től)
Módosítja a 21/2014.(XI.24.) Ö. r. 7. §-a (hatályos 2014. november 25-től) A 21. § a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 31/2022. (XII. 19.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 21. § (1) bekezdése a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 13/2023. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 21. § (2) bekezdése a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 13/2023. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 21. § (2) bekezdése a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2023. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 5. §-a szerint módosított szöveg.
Módosítja a 4/2019.(II.20.) Ö. r. 6. §-a (hatályos 2019. február 21-től)
A 21. § (7) bekezdését a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 13/2023. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 11. § (2) bekezdése iktatta be.
A 21. § (8) bekezdését a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2023. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
Módosította az 5/2008.(II.21.) Kgy. r. 7. §-a, a 40/2012.(XII.03.) Ö. r. 7. §-a (hatályos 2012. december 4-től)
Módosítja a 21/2014.(XI.24.)Ö. r. 8. §-a (hatályos 2014. november 25-től)
A 22. § (1) bekezdés a.) pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 31/2022. (XII. 19.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 22. § (1) bekezdés b.) pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 31/2022. (XII. 19.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
Módosítja a 7/2020.(II.26.) Ö. r. 4. §-a (hatályos 2020. február 27-től)
Módosította a 40/2012.(XII.03.) Ö. r. 8. §-a, a 21/2014.(XI.24.) Ö. r. 9. §-a, a 7/2020.(II.26.) Ö. r. 5. §-a (hatályos 2020. február 27-től)
A 23. § (1) bekezdése a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 31/2022. (XII. 19.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg. A 23. § (1) bekezdése a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 13/2023. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23. § (1a) bekezdését a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 13/2023. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 12. § (2) bekezdése iktatta be.
Hatályát veszti a 40/2012.(XII.03.) Ö. r. 12. § (2) bekezdése alapján 2012. december 4-től
Hatályát veszti a 40/2012.(XII.03.) Ö. r. 12. § (2) bekezdése alapján 2012. december 4-től
Módosította a 28/2004.(V.20.) Kgy. r. 6. §-a, a 6/2007.(II.23.) Kgy. r. 15. §-a, a 15/2011.(IV.20.) Önk. rendelet 4. §-a, a 21/2014.(XI.24.) Ö. r. 10. §-a, a 7/2020.(II.26.) Ö. r. 6. §-a (hatályos 2020. február 27-től)
Kiegészítette a 33/2015.(XI.25.) Ö. r. 5. §-a (hatályos 2015. november 26-tól)
A 25/A. § (2) bekezdése a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 31/2022. (XII. 19.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
Hatályon kívül helyezte a 7/2012.(III.05.) Ö. r. 36. § (2) bek. 2012. március 6-tól
Módosította a 28/2004.(V.20.) Kgy. r. 7. §-a, hatályos 2004. június 1-től
Módosította a 28/2004.(V.20.) Kgy. r. 8. §. (1) bek., hatályos 2004. június 1-től, a 31/2009.(IX.30.) Kgy. r. 1. §-a (hatályos 2009.09.30-tól), valamint a 34/2010.(XII.14.) Ö. r. 2. §-a, a 21/2014.(XI.24.) Ö. r. 18. § (1) bekezdése (hatályos 2014. november 25-től)
Kiegészítette a 31/2009.(IX.30.) Kgy. r. 1. §-a (hatályos 2009.09.30-tól), módosította a 34/2010.(XII.14.) Ö. r. 2. §-a, a 21/2014.(XI.24.) Ö. r. 18. § (1) bekezdése (hatályos 2014. november 25-től)
A 27. § (4) bekezdés g) pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 31/2022. (XII. 19.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.
Kiegészítette a 31/2009.(IX.30.) Kgy. r. 1. §-a
a bekezdés számozását módosította a 31/2009.(IX.30.) Kgy. r. 1. §-a, a bizottság elnevezését módosítja a 21/2014.(XI.24.) Ö. r. 18. § (2) bekezdése, módosította a 7/2020.(II.26.) Ö. r. 7. §-a (hatályos 2020. február 27-től)
A bekezdés számozását módosította a 31/2009.(IX.30.) Kgy. r. 1. §-a
Módosította a 6/2007.(II.23.) Kgy. r. 16. §-a, hatályos 2007. március 1-től, a 7/2012.(III.05.) Ö. r. 19. §-a (hatályos 2012. március 6-tól)
Módosította a 6/2007.(II.23.) Kgy. r. 16. §-a, hatályos 2007. március 1-től
Módosítja a 7/2012.(III.05.) Ö. r. 20. §-a (hatályos 2012. március 6-tól)
Módosítja a 21/2014.(XI.24.) Ö. r. 12. §-a (hatályos 2014. november 25-től)
Hatályát veszti a 7/2012.(III.05.) Ö. r. 36. § (2) bek. alapján 2012. március 6-tól
Módosította a 6/2007.(II.23.) Kgy. r. 16. §-a, hatályos 2007. március 1-től, a 7/2012.(III.05.) Ö. r. 21. §-a, a 40/2012.(XII.03.) Ö. r. 9. §-a (hatályos 2012. december 4-tól)
Módosította a 6/2007.(II.23.) Kgy. r. 16. §-a, hatályos 2007. március 1-től
Módosítja a 7/2012.(III.05.) Ö. r. 22. §-a (hatályos 2012. március 6-tól)
Hatályát veszti a 7/2012.(III.05.) Ö. r. 22. §-a alapján 2012. március 6-tól
Hatályát veszti a 7/2012.(III.05.) Ö. r. 22. §-a alapján 2012. március 6-tól
Hatályát veszti a 7/2012.(III.05.) Ö. r. 22. §-a alapján 2012. március 6-tól
Módosította a 6/2007.(II.23.) Kgy. r. 16. §-a, a 7/2012.(III.05.) Ö. r. 23. §-a, a 21/2014.(XI.24.) Ö. r. 18. § (3) bekezdése (hatályos 2014. november 25-től)
Módosította a 6/2007.(II.23.) Kgy. r. 16. §-a, hatályos 2007. március 1-től
Módosítja a 7/2012.(III.05.) Ö. r. 24. §-a (hatályos 2012. március 6-tól)
Kiegészítette a 6/2007.(II.23.) Kgy. r. 16. §-a, hatályos 2007. március 1-től
Módosította a 42/2017.(XII.19.) Ö. r. 8. §-a (hatályos 2017. december 20-tól)
Módosítja a 4/2019.(II.20.) Ö. r. 7. §-a (hatályos 2019. február 21-től)
Kiegészítette a 6/2007.(II.23.) Kgy. r. 16. §-a, hatályos 2007. március 1-től
Kiegészítette a 6/2007.(II.23.) Kgy. r. 16. §-a, hatályos 2007. március 1-től, módosította a 15/2011.(IV.20.) Önk. rendelet 6. §-a (hatályos 2011. április 21-től)
Módosítja a 7/2012.(III.05.) Ö. r. 25. §-a, a 21/2014.(XI.24.) Ö. r. 18. § (1) bekezdése (hatályos 2014. november 25-től)
Kiegészítette a 6/2007.(II.23.) Kgy. r. 16. §-a, hatályos 2007. március 1-től
Kiegészítette a 6/2007.(II.23.) Kgy. r. 16. §-a, hatályos 2007. március 1-től
Módosítja a 7/2012.(III.05.) Ö. r. 26. §-a, a 21/2014.(XI.24.) Ö. r. 18. § (3) bekezdése (hatályos 2014. november 25-től)
Kiegészítette a 6/2007.(II.23.) Kgy. r. 16. §-a, hatályos 2007. március 1-től
A címet módosítja a 7/2012.(III.05.) Ö. r. 27. §-a (hatályos 2012. március 6-tól)
Kiegészítette a 6/2007.(II.23.) Kgy. r. 16. §-a, módosította a 19/2007.(V.15.) Kgy. r. 2. §-a, az 5/2008.(II.21.) Kgy. r. 11. §-a, a 7/2012.(III.05.) Ö. r. 28. §-a (hatályos 2012. március 6-tól) A 40. § a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 31/2022. (XII. 19.) önkormányzati rendelete 13. §-ával megállapított szöveg.
Kiegészítette a 6/2007.(II.23.) Kgy. r. 16. §-a, hatályos 2007. március 1-től
Módosítja a 7/2012.(III.05.) Ö. r. 29. §-a, a 4/2019.(II.20.) Ö. r. 8. §-a (hatályos 2019. február 21-től)
Módosítja a 7/2012.(III.05.) Ö. r. 29. §-a (hatályos 2012. március 6-tól)
Módosította a 31/2005.(VI.28.) Kgy. r. 8. §-a, a 16/2006.(V.15.) Kgy. r. 1. §-a, a 6/2007.(II.23.) Kgy. r. 18. §-a, hatályos 2007. március 1-től, a 7/2012.(III.05.) Ö. r. 30. §-a, a 21/2014.(XI.24.) Ö. r. 13. §-a, a 4/2019.(II.20.) Ö. r. 9. §-a (hatályos 2019. február 21-től) A 42. § a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 31/2022. (XII. 19.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg.
Módosítja a 21/2014.(XI.24.) Ö. r. 14. §-a (hatályos 2014. november 25-től)
Módosítja a 4/2019.(II.20.) Ö. r. 10. §-a (hatályos 2019. február 21-től)
Hatályát veszti a 7/2012.(III.05.) Ö. r. 36. § (2) bek. alapján 2012. március 6-tól
Módosítja a 7/2012.(III.05.) Ö. r. 31. §-a (hatályos 2012. március 6-tól)
Módosította a 31/2005.(VI.28.) Kgy. r. 9. §-a, a 6/2007.(II.23.) Kgy. r. 19. §-a, a 40/2012.(XII.03.) Ö. r. 10. §-a (hatályos 2012. december 4-től)
Módosítja a 21/2014.(XI.24.) Ö. r. 15. §-a (hatályos 2014. november 25-től)
A 46. § (4) bekezdés a) pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 31/2022. (XII. 19.) önkormányzati rendelete 15. §-ával megállapított szöveg.
A 46. § (4) bekezdés b) pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 31/2022. (XII. 19.) önkormányzati rendelete 15. §-ával megállapított szöveg.
A 46. § (4) bekezdés c) pontját a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 31/2022. (XII. 19.) önkormányzati rendelete 17. §-a hatályon kívül helyezte.
Módosította a 31/2005.(VI.28.) Kgy. r. 10. §-a, a 21/2014.(XI.24.) Ö. r. 16. §-a (hatályos 2014. november 25-től)
Módosította a 6/2007.(II.23.) Kgy. r. 21. §-a, hatályos 2007. március 1-től
Módosította az 5/2008.(II.21.) Kgy. r. 12. §-a, hatályos 2008. március 1-től
Módosított a 6/2007.(II.23.) Kgy. r. 23. §-a, hatályos 2007. március 1-től
Módosította a 6/2007.(II.23.) Kgy. r. 22. §-a, hatályos 2007. március 1-től
Az 52. § (1) bekezdése a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 31/2022. (XII. 19.) önkormányzati rendelete 16. §-ával megállapított szöveg.
Kiegészítette a 31/2009.(IX.30.) Kgy. r. 2. §-a (hatályos 2009.09.30-tól)
Kiegészítette a 26/2007.(VII.9.) Kgy. r. 1. §-a, módosította a 17/2008.(IV.17.) Kgy. r. 3. §-a
Hatályon kívül helyezte a 17/2008.(IV.17.) Kgy. r. 3. §-a
Hatályát veszti a 7/2012.(III.05.) Ö. r. 36. § (2) bek. alapján 2012. március 6-tól, kiegészítette a 9/2019.(IV.29.) Ö. r. 3. §-a (hatályos 2019. május 14-től)
Hatályát veszti a 7/2012.(III.05.) Ö. r. 36. § (2) bek. alapján 2012. március 6-tól
a számozást módosította a 6/2007.(II.23.) Kgy. r. 24. §-a, hatályos 2007. március 1-től
Az „egy helyi napilapban” szövegrész helyébe „a Szegedi Tükörben, a város közszolgálati lapjában” szöveg lép a 33/2017.(IX.28.) Ö. r. 9. §-a alapján (hatályos 2017. szeptember 29-től)
Módosította a 40/2012.(XII.03.) Ö. r. 11. §-a (hatályos 2012. december 4-től)
Kiegészítette a 40/2012.(XII.03.) Ö. r. 11. §-a (hatályos 2012. december 4-től)
Kiegészítette a 12/2004. (III. 4.) Kgy.r. 1. §-a
a számozást módosította a 6/2007.(II.23.) Kgy. r. 24. §-a, hatályos 2007. március 1-től
Kiegészítette a 7/2012.(III.05.) Ö. r. 33. §-a (hatályos 2012. március 6-tól)
A „helyi sajtóban” szövegrész helyébe „Szegedi Tükörben, a város közszolgálati lapjában” szöveg lép a 33/2017.(IX.28.) Ö. r. 9. § (2) bekezdése alapján (hatályos 2017. szeptember 29-től)
Módosítja a 7/2012.(III.05.) Ö. r. 33. §-a (hatályos 2012. március 6-tól)
Kiegészítette a 6/2007.(II.23.) Kgy.r. 24. §-a, módosította a 42/2017.(XII.19.) Ö.r. 9. §-a (hatályos 2017. december 20-tól)