Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 19/2015. (V.14.) önkormányzati rendelete
Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 02. 27Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 19/2015. (V.14.) önkormányzati rendelete
Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról
Szeged Megyei Jogú Város közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38. §-ban biztosított véleményezési jogkörében eljáró Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága, a Nemzeti Környezetügyi Intézet, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatala Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály, a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatala, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság, a Csongrád Megyei Önkormányzat, Zsombó Község Önkormányzata, az állami főépítészi hatáskörében eljáró Csongrád Megyei Kormányhivatal, valamint a Partnerségi Szabályzat szerinti résztvevők véleményének kikérésével – az alábbi rendeletet alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A RENDELET HATÁLYA ÉS ALKALMAZÁSA
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Szeged Megyei Jogú Város (a továbbiakban: a Város) közigazgatási területére.
(2) A város közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, továbbá építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni a jelen rendelet 1. sz. mellékletét képező Szabályozási Terv (a továbbiakban: Szabályozási Terv) valamint a Szabályozási Terv szabályozási elemei, illetve jelen rendelet (a továbbiakban: SZÉSZ) előírásai szerint szabad.
(3) A sajátos előírások hatálya a Szabályozási Tervlapokon körülhatárolt területekre terjed ki.
2. A rendelet alkalmazása
2. §1 (1) Az épített környezet védelméről és alakításáról szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.), valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni.
(2) Jelen rendelet előírásait a településképi rendelet előírásaival együtt kell alkalmazni.
A RENDELET FELÉPÍTÉSE ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEI
3. Mellékletek
3. § Jelen rendelet részét képezik az alábbi, a Szabályozási Tervhez szorosan kapcsolódó mellékletek:
(1) 1. melléklet: Szeged Megyei Jogú Város Szabályozási Terve
4. § Jelen rendelet részét képezik az alábbi, az építési szabályzathoz szorosan kapcsolódó mellékletek:
(1) 2. melléklet: Sajátos jogintézménnyel érintett ingatlanok jegyzéke
a) 2.1. melléklet: Változtatási tilalommal érintett ingatlanok jegyzéke
b) 2.2. melléklet: Telekalakítási/építési tilalommal érintett ingatlanok
c) 2.3. melléklet: Elővásárlási joggal érintett ingatlanok
d)2 2.4. melléklet: Helyrehozatali kötelezettséggel érintett ingatlanok
e)3 2.5. melléklet: Beültetési kötelezettséggel érintett ingatlanok
(2) 3. melléklet: Sajátos előírások területi hatálya
(3) 4. melléklet: Fejlesztési területek közművesítettségi elvárása
(4)4 5. melléklet: Lakás rendeltetési egységekhez tartozó telekhányadok meghatározása
4. Értelmező rendelkezések
5. § A rendelet alkalmazása tekintetében:
SZABÁLYOZÁSI ELEMEK BESOROLÁSA ÉS ALKALMAZÁSA
5. Szabályozási elemek értelmezése
6. § (1) A Szabályozási Terven megjelenő határelemek hierarchiáját (fedettségét) az alábbiak szerint kell értelmezni:
1. Belterületi határ
2. Szabályozási vonal
3. Övezethatár
4. Telekhatár
(2) A Szabályozási Terven megjelenő területi szabályozási elemek közül az alábbiak határa övezeti határnak minősül:
1. erdőterület,
2. vízgazdálkodási célú terület, valamint
3. kötöttpályás közlekedési terület (vasútterület).
6. Kötelező szabályozási elemek
7. § (1) A Szabályozási Terv határelemei:
1. meglévő közigazgatási határ,
2. sajátos előírások területének határa a terület sorszámával
3. átmeneti korlátozással érintett terület határa
(2)15 A Szabályozási Terv vonalas szabályozási elemei:
1. szabályozási vonal,
2. szabályozási vonal telekhatáron,
3. szabályozási szélesség,
4. építési övezet/övezet határa és jele,
5. kötelező telekhatár,
6. szerkezeti jelentőségű magánút,
7. előkert, oldalkert, hátsókert építési határvonala,
8. egyes építési helyekre előírt maximális homlokzatmagasság,
9.16 közlekedési terület felől előírt maximális homlokzatmagasság,
10. építési vonal,
11. épületsarok helye,
12. közterületi térfal vonala,
13. kötelező zajvédő fal, vagy homlokzat,
14. városkapu és határa,
15. utcakép szükségessége,
16. ipari építészet megőrzési vonala,
17. áthelyezve-rekonstruálva megőrzendő homlokzat,
18. eredeti állapotában integrálandó homlokzat,
19. homlokzatszerűen kialakítandó tűzfal,
20. kötelező tervpályázat,
21. áttört kerítés létesítési helye,
22. tömör kerítés létesítési helye,
23. urnaelhelyezésre igénybe vehető temetőkerítés-szakasz
24. közterületi építmény megengedett helye,
25. jelentősebb csomópont (rácsatlakozás) helye,
26. telken belüli kötelező fásítás,
27. megtartandó fa,
28.17 közlekedési területi fasor,
29. fasor magánúton,
30. elkülönült használatú telekrész határa,
31. díszkert,
32. földszinten előírt kereskedelmi, szolgáltató funkció.
(3)18 A Szabályozási Terv területi szabályozási elemei:
1.19 I. rendű közlekedési terület,
2.20 II. rendű közlekedési terület (belterületen és külterületi beépítésre szánt területen belül),
3. szerkezeti jelentőségű magánút,
4. erdőterület,
5. zöldterület (közpark, közkert),
6. lakótelepi, illetve intézményi területen belüli közkert,
7. vízfelület vízgazdálkodási célú terület,
8. egyéb vízgazdálkodási célú terület,
9. kötöttpályás közlekedési terület (vasútterület),
10. különleges beépítésre szánt terület,
11. különleges beépítésre nem szánt terület,
12. építési hely,
13. csak melléképület elhelyezésére szolgáló építési hely,
14. hátsókert,
15. csak a tömb egészére érvényes RSZT (részterületi szabályozási terv) alapján beépíthető telekrész,
16. záportározó létesítési helye,
17. árkád,
18. helyi védelem alá tartozó park, illetve intézményterület helyileg védett zöldfelülete,
19.21
20. iparvasút céljára fenntartott, be nem építhető telekrész,
21. telephely közlekedési feltárására szolgáló elkülönült használatú telekrész.
(4)22 A Szabályozási Terv sajátos jogintézményei:
1. telekalakítási és építési tilalommal érintett terület határa,
2. építési tilalommal érintett terület határa,
3. elővásárlási joggal érintett terület határa,
4.23 helyrehozatali kötelezettséggel érintett terület határa,
5.24 beültetési kötelezettséggel érintett terület határa.
7. Jogszabályok által meghatározott, kötelező elemek
8. § (1)25 A Szabályozási Terv jogszabályok által meghatározott kötelező elemei:
1. Védőterületek és korlátozási területek
1a. védőterületek és korlátozási területek, nyomvonalas közlekedési infrastruktúra elem (közút, vasút) kezelői hozzájárulásának határa,
1b. környezetvédelmi védőterületek határa (például bűzös, fertőzésveszélyes telephelyek védőterületei),
1c. árvízvédelmi korlátozások határa (például Tisza – Maros mentett oldali árvízvédelmi töltéslábától számított 110 m-es védősáv),
1d. közmű infrastruktúra elem (vezeték, létesítmény) kezelői hozzájárulásának határa,
1e. temetőn belüli korlátozási terület,
1f. katasztrófavédelmi veszélyességi övezet (belső, középső, külső) határa,
2. világörökségi várományos helyszín határa,
3. műemlék telke,
4. műemléki jelentőségű terület határa,
5. műemléki környezet határa,
6.26 nyilvántartott régészeti lelőhely határa,
7.27 kiemelten védett régészeti lelőhely határa,
7a.28 fokozottan védett régészeti lelőhely határa,
8. régészeti érdekű terület határa,
9. helyi védelem alatt álló épület, képzőművészeti alkotás telke,
10. helyi területi védelem alatt álló településszerkezet,
11. helyi területi védelem alatt álló térfal, sarokbeépítés,
12. NATURA 2000 különleges madárvédelmi terület,
13. NATURA 2000 különleges természetmegőrzési terület,
14. tájvédelmi körzet határa,
15. nemzeti ökológiai hálózat határa
15a. magterület,
15b. ökológiai folyosó,
15c. pufferterület,
16. ex lege láp, szikes tó,
17. ex lege kunhalom,
18. fokozottan védett természeti terület,
19. természeti terület – KNPI adatszolgáltatása alapján,
20. tájképvédelmi terület övezete,
21. országos jelentőségű földtani alapszelvény,
22. erdőrezervátum területe,
23. Ramsari terület,
24. tervezett Ramsari terület,
25. vadászati kíméleti övezet,
26. helyi jelentőségű természetvédelmi terület,
27. helyi védelem alatt álló egyedi fa,
28. helyi védelem alatt álló fasor,
29.29 nem konvencionális szénhidrogén bányatelek határa,
29a.30 szénhidrogén és CO2 bányatelek határa,
29b.31 szénhidrogén és koncessziós kutatás,
30. rekultiválandó terület határa,
31. elsődlegesen vízgazdálkodási rendeltetésű sáv (nagyvízi meder),
32. belvízzel erősen veszélyeztetett terület,
33. Tisza-Maros mentett oldali árvízvédelmi töltéslábától számított 110 m-es védősáv.
(2) A kötelező elemek kizárólag a Szabályozási Terv és a helyi építési szabályzat módosításával változtathatók meg.
(3) A tervezett belterületi határt, a terület-felhasználást, valamint egyéb szerkezeti szintű elemeket érintő változtatások esetében a Szabályozási Terv és a SZÉSZ módosítását megelőzően a településszerkezeti tervet is módosítani kell.
8. Irányadó szabályozási elemek
9. § (1)32 A Szabályozási Terv irányadó szabályozási elemei:
1. tervezett belterület határ, (a közterületi szomszédság függvényében egyben szabályozási vonal, vagy övezethatár)
2. tervezett telekhatár,
3. megszüntető jel,
4. közterület kialakítás ütemezését szabályozó vonal,
5. jelentős szintbeni gépjárműparkoló/taxi állomás/kerékpártároló területének határa és jele (a helyi parkoló rendeletben előírtakon túlmenően),
6. jelentős szint alatti gépjárműtároló területének határa és jele, (a helyi parkoló rendeletben előírtakon túlmenően),
7. magánút,
8.33 átmeneti forgalmi rendeltetésű közlekedési terület,
9. csillapított, illetve vegyes használatú út tengelye,
10. korlátozott közforgalmú gépjármű átjárás,
11. önálló gyalogos közforgalmú átjárás,
12. korlátozott gyalogos közforgalmú átjárás,
13. korlátlan gyalogos közforgalmú átjárás,
14. tervezett villamos nyomvonala,
15. meglévő és önálló (kijelölt) kerékpárút tengelye (nyomvonala a szabályozási területen belül az adottságoknak megfelelően változtatható),
16. az útkorona mBf előírt magassága m-ben, illetve tervezett irányadó terep-, vagy építményszint,
17. közúti csatlakozás helye,
18. tiszta rálátást biztosítandó látványvédelem,
19. javasolt magastető ráépítés,
20. meglévő / tervezett híd,
21. horgászstég,
22. egyéni vízi létesítmény huzamosabb kikötési lehetőséggel,
23. egyéni vízi létesítmény rövid idejű kikötési lehetőséggel,
24.34 közösségi vízi létesítmény huzamosabb kikötési lehetőséggel,
25.35 közösségi vízi létesítmény rövid idejű kikötési lehetőséggel.
(2) Az irányadó szabályozási elemektől a vonatkozó jogszabályok és jelen rendelet betartása mellett, rendeletmódosítás nélkül el lehet térni.
9. Tájékoztató elemek
10. § (1)36 A Szabályozási Terv tájékoztató elemei:
1. Meglévő belterületi határ (a közterületi szomszédság függvényében egyben szabályozási vonal, vagy övezethatár),
2. gépjármű út tengelye,
3. villamos nyomvonala,
3a.37 víztorony,
4. meglévő szennyvízátemelő helye,
5. tervezett szennyvízátemelő helye,
6. szennyvíztisztítómű,
6a.38 meglévő villamosenergia alállomás,
6b.39 tervezett villamosenergia alállomás,
7. transzformátor helye,
7a.40 fűtőmű,
7b.41 gázátadó állomás,
8. gáznyomás-szabályzó helye,
9. közműsáv,
10. villamosenergia átviteli hálózat (400 kV feszültségszinttel),
11. villamosenergia átviteli hálózat (220 kV feszültségszinttel),
12.42 villamosenergia főelosztó hálózat (132 kV feszültségszinttel),
13. védőterületet igénylő olajvezeték,
14. nagynyomású földgáz szállítóvezeték,
15. nagyközép-nyomású földgáz szállítóvezeték,
16. meglévő/tervezett szobor,
17. szennyezett terület (mentesítés folyamatban, vagy megtörtént),
18. hajóállomás, kishajó kikötőhely,
19. olajkút,
20.43 bontandó épület,
21.44 szintvonal,
22.45 aluljáró.
(2)46 A tájékoztató elemektől a vonatkozó jogszabályok és jelen rendelet betartása mellett, rendeletmódosítás nélkül el lehet térni.
SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK
10. Tilalmak
11. § (1) A Szabályozási Terven jelölt és a 2.1. mellékletben szereplő változtatási tilalommal érintett ingatlanok az elrendelés hatálybalépésétől számított maximum 3 évig változtatási tilalom alatt állnak.
(2) A Szabályozási Terven jelölt és a 2.2. mellékletben szereplő építési és/vagy telekalakítási tilalommal érintett ingatlanok az elrendelés hatálybalépésétől számított maximum 10 évig építési és/vagy telekalakítási tilalom alatt állnak.
11. Telekalakításra vonatkozó előírások
12. § (1)47 Az övezeti paraméterekben előírt legkisebb telekméretnél kisebb telkek is kialakíthatók közműépítmények elhelyezése érdekében (például szennyvízátemelő, transzformátorház, vízgépház stb.), továbbá közlekedési célú területek, vagy az ingatlan-nyilvántartásban útként nyilvántartott földrészletek számára.
(1a)48 A szabályozási tervlapon kötelező telekhatárként jelölt esetben, az építési övezetre előírt legkisebb kialakítható telekméretet nem kell alkalmazni.
(2) Nyúlványos (nyeles) telek a Város közigazgatási területén kialakítható.
(3) Sarokteleknél a telekmélység és telekszélesség fogalmai megcserélhetők.
(4) A tömbfeltárásra csak a tömb egészére kiterjedő RSZTK előírásai szerint kerülhet sor.
(5) A telekméretre vonatkozó övezeti előírást telekalakítás esetén kell figyelembe venni.
(6)49 Az 1.2.2. mellékletben meghatározott minimális telekméretek által képzett téglalapnak a kialakításra kerülő telekben elhelyezhetőnek kell lennie.
(7)50 Amennyiben a telekalakítás utak kiszabályozásával érintett ingatlan(ok)ra vonatkozik, úgy a közlekedési célú területrész(eke)t önálló helyrajzi számú ingatlanként ki kell alakítani.
(8)51 Amennyiben a szabályozási tervlapon jelölt közlekedési terület, valamint magánút kialakítása után visszamaradó telekméret nem felel meg az adott építési övezeti előírásoknak, de a telek beépíthető, akkor kialakítható.
12. Elővásárlási jog
13. § A Város területén elővásárlási jog illeti meg az Önkormányzatot valamennyi a szabályozási tervlapon ekképp lehatárolt és a 2.3 mellékletben szereplő ingatlan esetében.
13. Helyrehozatali kötelezettség
14. § (1) Helyrehozatali kötelezettséggel érintett a szabályozási tervlapon ekként lehatárolt és a 2.4. mellékletben szereplő ingatlan.
(2) Helyrehozatali kötelezettségű ingatlanon az építési előírások szerinti épületek felújítását az előírt határidőig be kell fejezni.
14. Beültetési kötelezettség
15. § (1) Beültetési kötelezettségű telekrészen épület nem létesíthető.
(2) Útfelület és egyéb burkolat, kerti berendezés, közmű, melléképítmény a terület maximum 15%-ának igénybevételével helyezhető el.
(3) A telek beültetési kötelezettségű területe a kötelező zöldfelületi arányba beszámítható.
(4) A beültetési kötelezettséggel jelölt terület minimum 85%-os zöldfelületi fedettségű legyen.
15. Településrendezési szerződés, együttműködési megállapodás
16. § (1) A fejlesztési terület mindenkori tulajdonosának, illetve a beruházás mindenkori érdekeltjének településrendezési szerződést, vagy együttműködési megállapodást kell kötnie Szeged MJV Önkormányzatával, melyben rögzíteni kell az övezet létesítményeinek ellátásához szükséges közműcsatlakozások, közutak, növénytelepítések tervezésének, kivitelezésének, költségviselésének és kezelésbe vételének feltételeit.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződésben/megállapodásban meghatározottak szerint megépített közterületi létesítményeket (úthálózat, víziközmű és csapadékvíz elvezető rendszer, valamint a zöldfelületek stb.) az önkormányzat külön vagyonátadási eljárás keretében térítésmentesen a tulajdonába veszi és működteti.
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
16. Korlátozások
17. § (1) A hulladéklerakó-telep védelmi övezetében a levegő védelméről szóló jogszabályban nevesített épületet (így lakóépületet, üdülőépületet, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épületet stb.) elhelyezni nem lehet.
(2) Átmeneti korlátozással lehatárolt területen – a távlati területfelhasználási változás megvalósíthatósága érdekében – újonnan lakóépület nem építhető.
(3) Az árvíz, illetve belvízvédelmi védőterületen a telkeknek a szabályozási tervlapon jelölt részén – árvízvédelmi intézkedések biztosítása érdekében – épület elhelyezése, illetve fásítás telepítése a jelen rendelet vonatkozó előírásai szerint engedélyezhető.
(4) A belvízzel veszélyeztetett, a Szabályozási Tervben rendszeres belvízjárta területként lehatárolt területeken építési engedély kizárólag a csapadékvíz alábbi megoldása(i) esetén adható:
a) csapadékvíz vízvisszatartása,
b) helyben történő felhasználása, vagy hasznosítása, illetve
c) befogadóba történő késleltetett elvezetése.
(5) A közművek védőterületének korlátozási zónájában építmény kizárólag a közmű üzemeltető nyilatkozata alapján helyezhető el.
(6) A nyomvonalas közlekedési infrastruktúra elem védőterületének korlátozási zónájában építmény kizárólag a kezelő, illetve az üzemeltető nyilatkozata alapján helyezhető el.
(7) A telken belüli kötelező fásítással érintett telkekre vonatkozó előírások:
a) A telken belüli kötelező fásítási kötelezettséget legfeljebb 6,0 m tőtávolságban telepített, előnevelt, környezettűrő fákból álló legalább két, illetve a szabályozási terven jelölt szélességű fasor és alatta cserjesor, telepítésével kell teljesíteni.
b) A fasor faegyedeinek helyét az aszfaltozott terület bontásával, legalább 4 m2 vízáteresztő felület kialakításával kell biztosítani előzetes főépítészi konzultáció alapján. A fákat faverem-ráccsal szükséges védeni.
c) Amennyiben az adottságok az a) pont szerinti fasor telepítését nem, vagy csak részben teszik lehetővé, úgy attól a városi főépítésszel konzultálva lehet eltérni.
(8)52 A város közigazgatási területén üzemanyagtöltő állomás nevelési, oktatási, szabadtéri sportolással kapcsolatos, gyógykezelésre szolgáló, egészségügyi, szociális, kulturális és vallási intézmények építményeinek telekhatárától – közlekedési útvonalon mért – 200 méteren belül nem építhető.
17. Belterületbe vonásra vonatkozó rendelkezések
18. § (1) A belterületbe vonás feltételeit a Szeged MJV Önkormányzata és a kérelmező közötti településrendezési szerződés, vagy együttműködési megállapodás állapítja meg.
(2) A belterületi határ módosításának kezdeményezéséről a Közgyűlés önálló határozattal dönt.
(3) A belterületbe vonásnál a termőföld védelméről szóló jogszabályok rendelkezéseit be kell tartani.
18. Beépítésre, beépíthetőségre vonatkozó rendelkezések
19. § (1) Azon építési telkek esetében, ahol az előírások szerinti beépítés lehetőségét elháríthatatlan műszaki vagy természeti körülmény akadályozza, ott az előkert előírt méretétől – kizárólag az akadályozás miatt szükséges legkisebb mértékig – el lehet térni.
(2) Beépítésre szánt területen, terepszint alatti építmény – a közművek és közműépítmények, valamint a parkolási rendeltetésű mélygarázs kivételével – csak az építési hely határain belül helyezhető el.
(3)53 Terepszint alatti építmény csak a terepszint feletti beépítettség mértékének megfelelő nagyságban építhető eltérő előírás hiányában, kivéve a beépítésre szánt területeket, ahol a terepszint alatti építmények bruttó alapterülete a telekre vonatkozó beépítettség szerint számított értéknek legfeljebb a kétszerese lehet.
(4) A szabályozási tervlapon TK (= teljes közművesítés), RK (= részleges közművesítés), valamint SZRK (= szigorított részleges közművesítés) jellel jelölt fejlesztési területek beépítési feltételei:
a) A szabályozási tervlapon TK jellel jelölt területek beépíthetőségének feltétele a teljes közművesítettség kiépülése.
b) A szabályozási tervlapon RK jellel jelölt területek beépíthetőségének feltétele a részleges közművesítettség kiépülése.
c) A szabályozási tervlapon SZRK jellel jelölt területek beépíthetőségének feltétele jelen rendelet szerint definiált szigorított részleges közművesítettség kiépülése.
(5)54 Az RSZTK alapján beépíthető tömbbelsőkkel érintett területeken:
a) az építési övezeti előírásokat (beleértve a gépjármű-elhelyezési kötelezettség teljesítését is) a feltárási korlátozással érintett telekrészek figyelmen kívül hagyásával kell alkalmazni;
b) a feltárási korlátozás kezdetét jelző vonaltól a korlátozással nem érintett telekrészen „hátsókertet” kell biztosítani, melynek mértéke minimum 6,0 méter, vagy ha a telekre előírt homlokzatmagasság értéke ennél nagyobb, akkor az övezeti kódban meghatározott maximális homlokzatmagasság, melyre a központi jogszabályokban a hátsókertre meghatározott szabályok érvényesek;
c)55 a tömbfeltárási korlátozással érintett területen kizárólag a telekrész használatához szükséges melléképület építése engedélyezhető úgy, hogy sem a terület beépítettsége, sem a burkolt felület nagysága nem haladhatja meg az adott helyrajzi számú ingatlanra előírt beépíthetőség értékének 50%-át.
(6) Ha a telek jelenlegi jellemzői az építési előírásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírásoknak megfelelően alakult ki, illetve jogerős építési-, vagy fennmaradási engedély alapján jött létre, az alább felsorolt szabályok szerint lehet építési munkát, illetve telekalakítást végezni:
a) Ha a telek meglévő beépítése/beépítettsége, illetve az épület(ek) kialakítása és egyéb e rendeletben szabályozott műszaki paraméterei nem felelnek meg az építési előírásoknak, akkor
aa) átalakulóban lévő/nem kialakult területeken a meglévő épület felújítható, átalakítható, a rendeltetése megváltoztatható, de a beépítettség, illetve az épület(ek) homlokzatmagassága nem növelhető. Ezen előírás a c) és d) pontok esetében az ott meghatározott eltérésekkel alkalmazandó.
ab) a már kialakult területeken eltérő beépítési mód is alkalmazható, ha az a kialakult állapothoz illeszkedik és a telekre vonatkozó egyéb építési előírások megtarthatók.
b)56 Ha a telek meglévő telekméretei nem felelnek meg az építési előírásoknak, a telekméretek – a szabályozási tervlapon jelölt közlekedési területi határrendezést kivéve – tovább nem csökkenthetők, de a telek beépíthető a vonatkozó építési előírások alapján.
c) Ha a telek meglévő épületének magassága meghaladja az építési előírásokban előírt értéket, a meglévő épület átalakítható, rendeltetése megváltoztatható és bővíthető, ha a homlokzatmagasság nem növekszik, és a telekre vonatkozó egyéb építési előírások betarthatók.
d) Ha a telken a meglévő épület előkerti mérete nem felel meg a vonatkozó építési előírásoknak, az épület bővítésekor az építési hatóság engedélyezheti a meglévő előkerti állapot fenntartását.
(7) Mezőgazdasági- és erdőterületen a meglévő tanyaépület, illetve idegenforgalmi célokat szolgáló épület – függetlenül a teleknagyságtól – átalakítható, korszerűsíthető, felújítható, illetve a jogszabályban lehetővé tett értékkel bővíthető.
(8) Védőterületen és védőtávolságon belül – a meghatározott korlátozások és tilalmak figyelembe vételével – mindennemű tevékenység csak az adott ügyben feladatkörrel rendelkező szakhatóság hozzájárulásával engedélyezhető.
(9)57
(10)58 A Baktói- és a Subasai kiskertekre vonatkozó sajátos beépítési előírások:
a) A Baktói kiskertek – mint fejlesztési kertvárosias lakóterület területén – a 19. § (4) bekezdésben részletezett beépíthetőségi feltételként előírt részleges közművesítettség teljesüléséig a mezőgazdasági területekre vonatkozó általános, valamint a SZÉSZ 74. § szerinti előírásokat kell alkalmazni.
b) A Subasai kiskertek – mint fejlesztési hétvégiházas üdülőterület területén – a 19. § (4) bekezdésben részletezett beépíthetőségi feltételként előírt részleges közművesítettség teljesüléséig a mezőgazdasági területekre vonatkozó általános, valamint a SZÉSZ 74. § szerinti előírásokat kell alkalmazni.
19. Telkek beépítési módjára vonatkozó rendelkezések
20. § (1) Ha az épület(ek) lebontásra kerül(nek), a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és a rá vonatkozó, jelen rendelet szerinti előírásokat kell alkalmazni.
(2)59 Amennyiben egy telek több építési övezetbe, vagy övezetbe tartozik,
a) úgy az övezeti előírásokat az adott telekrészenként kell alkalmazni, mely esetben a telekrészeket – telekalakítás nélkül is – önálló telekként kell kezelni;
b)60 a közlekedési területtel közvetlenül nem érintkező telekrészeknél az övezethatártól 5,0 méteres „előkertet” kell eltartani, melyre a központi jogszabályokban az előkertre meghatározott szabályok érvényesek, és amely kötelező építési vonalnak minősül;
c)61 a közlekedési területtel közvetlenül érintkező telekrészen az övezethatártól „hátsókertet” kell biztosítani,
ca) melynek mértéke minimum 6,0 méter, vagy ha a telekre előírt homlokzatmagasság értéke ennél nagyobb, akkor az övezeti kódban meghatározott maximális homlokzatmagasság, és
cb) melyre a központi jogszabályokban a hátsókertre meghatározott szabályok érvényesek.
(2a)62 Amennyiben egy telek a közlekedési területtel közvetlenül magánúttal, illetve nyéllel érintkezik, a magánúttal feltárt-, illetve a nyél nélküli telek területét figyelembe véve a közlekedési terület felé eső határvonaltól (teljes telekszélességben) minimum 5,0 méteres előkertet kell eltartani, melyre a központi jogszabályokban az előkertre meghatározott szabályok érvényesek, és amely kötelező építési vonalnak minősül.
(3) Zártsorú beépítési módnál, ha a meglévő szomszédos épület(ek) homlokzatmagassága meghaladja a övezetre megállapított értéket, az épület utcai homlokzatmagasságát utcaképi vizsgálat alapján kell meghatározni.
(4) A zártsorú körülépített beépítési mód előírásai
a)63 Zártsorú körülépített udvaros beépítési mód alkalmazása esetén – a telek méretétől függően – az utcai szárny mélysége a telek utcai homlokvonalára merőlegesen mérve maximum 13,0 m, a két oldalszárny együttes szélessége nem haladhatja meg a telekszélesség 50%-át. A hátsó épületszárny mélysége a hátsó telekhatárra merőlegesen mérve maximum 7,0 m, de az utcai és a hátsó szárny együttes mélysége nem haladhatja meg a telek mélységének 40%-át.
b) A telekhatárokra merőleges beépítési mélység, illetve szélesség a legalább 20 m széles, illetve legalább 30,00 m mély telkeknél megnövelhető. Ez esetben az udvar bármely irányban mért mérete nem lehet kisebb, mint a telek ugyanazon irányban mért teljes méretének 40 %-a.
c)64 Oktatási épület esetében a közlekedési terület felőli épület(-szárny) közlekedési területre merőleges épületmélységre vonatkozó korlátozást nem kell figyelembe venni.
d) Ha védelem alatt álló épület bővítése valamely épületszárny meghosszabbításával történik, a bővítmény építési helye a meglévő épületszárnnyal azonos szélességű lehet; de ha az 6,00 m-nél keskenyebb, ezt a korlátozást nem kell figyelembe venni.
e) Új épület építése (foghíjbeépítés) esetén a zártsorú körülépített beépítésben a telek homlokvonalát (homlokvonalait) teljes hosszán, egy ütemben kell beépíteni.
f) A körülépített udvaros építési helyen belül különböző magasságú épületrészek is kialakíthatók, de lakásoknak is helyet adó szomszédos telek beépítetlen telekhatárához csatlakozó épületszárny tűzfal magassága 10,00 m-nél nagyobb nem lehet.
(5)65 Azon építési telkek esetében, ahol az övezeti előírások szabadonálló beépítési módot írnak elő, de a telek – kialakult méretei alapján – ezen előírásoknak megfelelően nem beépíthető, a településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció alapján az előírt beépítési módtól el lehet térni, és a szabadonálló beépítési mód helyett oldalhatáron álló, vagy ikres beépítési módnak megfelelő beépítést kell meghatározni. Az eltérés akkor kezdeményezhető, ha a szabadonálló beépítési módhoz tartozó építési hely telek homlokvonalával párhuzamos szélessége - a telek méretéből adódóan - nem éri el a 6,5 métert.
20. Építmények kialakítására vonatkozó rendelkezések
21. § (1) A legnagyobb homlokzatmagasság a telepítendő technológia, vagy technológiai szempontból szükséges építményrészek (pl. torony, különleges adottságú csarnokrész) esetében az előírthoz képest eltérhet, a szükséges mértékig növelhető.
(2) Az egyes építési övezetekben előírt legnagyobb homlokzatmagasság – területhez kötött sajátos rendelkezések ettől eltérő előírásának hiányában – az épület egyik homlokzatánál sem léphető túl.
(3)66
(4)67 A Város közigazgatási területén újonnan csak olyan
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épület,
b) 3000 m2 – szintenként összesített – alapterületet meghaladó kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épület,
c) 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmény,
d) 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézménye, vagy
e) 300 fő befogadó-képességet – beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot és a személyzet létszámát – meghaladó kórház és menekülésben korlátozott személyeket ellátó intézmény
létesíthető, ahol az előírt tűzoltási felvonulási területet a közlekedési terület igénybevétele nélkül tudják biztosítani.
21. Építmények elhelyezésére vonatkozó általános előírások
22. § (1) Az illeszkedés szabályait kell alkalmazni minden – jelen rendeletben nem körülírt – esetben.
(2)68 Ingatlanok közforgalom számára megnyitott részén
a) az időszakosan elhelyezett árusító építmények, illetve egyéb berendezési tárgyak és köztárgyak elhelyezését a településkép- védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció során egyeztetni szükséges,
b) árusító építmények vagy forgalmi rendszámmal rendelkező közúti járművek, illetve egyéb berendezési tárgyak és köztárgyak állandó jelleggel nem helyezhetőek el,
c)69 tárolás/raktározási céllal parkolóhely, illetve zöldfelület nem foglalható el. Kivétel ez alól az ünnepekhez kapcsolódó árusítás, mely településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció alapján engedélyezhető.
(3)70 Az egyes övezetekre meghatározott részletes előírások a nyomvonal jellegű építmények, azok berendezései és műtárgyai, valamint a közműpótló műtárgyak elhelyezésére vonatkozóan nem jelentenek korlátozást.
22. Kerítés kialakítására vonatkozó előírások
23. § Gazdasági és lakó rendeltetésű terület közös határán, a gazdasági terület ingatlanán 1,8-2,5 m magas tömör kerítés létesítendő, a gazdasági rendeltetésű területbe sorolt telek tulajdonosának kötelezettségeként.
23. Zöldfelületek kialakítására vonatkozó rendelkezések
24. § (1) Az építési telken belüli beépítetlen területek gondozásáról, gyomtalanításáról, a meglévő növényállomány védelméről, valamint a közforgalom számára megnyitott magánterületek növénytelepítéséről és gondozásáról a tulajdonos(ok) köteles(ek) gondoskodni.
(2) A tervezett épületek alaprajzi kialakításánál alkalmazkodni kell a meglévő és tervezett utcai fasorokhoz. Hiányos fasor esetén a pótlás lehetőségét biztosítani kell.
(3)71
(4)72 A szabályozási tervlapon „közlekedési területi fasor”, illetve „fasor magánúton” jellel ellátott szakaszokon új út építése, valamint meglévő közlekedési terület/magánút teljes rekonstrukciója esetén fákat kell telepíteni.
(5)73
(6) Közterületen, illetve korlátozott használatú közterületen:
a)74 növényegészségügyi és balesetvédelmi szempontból kivágott fát a kivágott mennyiséggel azonos számú előnevelt fával kell pótolni.
b) egyéb esetekben a kivágott fát a megsemmisült fa 1,0 m magasságban mért törzskerület felével azonos összkerületű fával, vagy fákkal kell pótolni, kivéve a beépítésre nem szánt és a kertvárosias lakóterületen lévő közterületeket, ahol a fát a kivágott mennyiséggel azonos számú előnevelt fával kell pótolni.
c)75 a nem tervszerűen telepített invazív növényekre az előzőekben szabályozott pótlás-előírás nem vonatkozik.
d) az érintett közmű-üzemeltetőkkel egyeztetni szükséges fásszárú növényültetés vagy közterület rekonstrukció esetén.
(7)76 Közterületen kivágott, vagy megsemmisült 1 darab cserje helyett legalább 2 darab cserjét kell ültetni.
(8)77 Intézmény, ipari és különleges területen az előírt zöldfelületi fedettség mértéke
a) 10 %-kal, de legfeljebb az OTÉK által előírt mértékig csökkenthető, amennyiben a telekre előírt zöldfelületre eső minden 100 m2-re legalább 1 db 14/16 cm törzsátmérőjű nagy vagy közepes lombtömeget nevelő fa elültetésre kerül. A telken már meglévő fák megtartásával az ültetendő fák száma a megmaradó fák számának mértékével csökkenthető.
b) további 5 %-kal, de legfeljebb az OTÉK által előírt mértékig csökkenthető, amennyiben a telekre előírt zöldfelületre eső minden 100 m2-re legalább 20 db 40/60 cm méretű cserje elültetésre kerül.”
(9) Ha az építési telek gazdasági területen található, a zöldfelületi fedettség előírt értéke 5%-kal csökkenthető az OTÉK előírt értékének mértékéig.
(10) A telek tulajdonosa a telke előtti közterületi zöldsávban
a) a meglévő egyöntetű utcai fasorba idegen fafajt nem ültethet,
b) sövényt, illetve fát csak akkor ültethet, ha az a közutakra érvényes előírásokat nem sérti.
(11) A szabályozási tervlapon jelölt „megtartandó fa” városökológiai célból megőrzendő, ezért a geodéziai középpontja körüli:
a) 5 m sugarú kör nem minősül építési helynek, valamint
b) 2 m sugarú körben zöldfelület, vagy vízáteresztő burkolat alakítandó ki, és közműnyomvonal nem vezethető.
(12) Az ingatlanok tulajdonosai kötelesek gondoskodni az ingatlanuk előtti közlekedési célú közterület zöldsávjában lévő lágyszárú növények gondozásáról.
(13) A Szabályozási Terven jelölt telken belüli kötelező fásítás a zöldterületi fedettség számításánál figyelembe vehető.
(14) Az övezeti kódja szerint kötelezően zártsorú beépítési módú sarokteleknél a megnövelt beépíthetőség és a zöldfelületi fedettség összesített értéke 85% legyen.
(15) A Tisza-part természetes, ártéri ökológiai folyosó. A Tisza vízmedrének területén belül és a vízmedrével érintkező földrészleteken örökzöldet telepíteni nem szabad.
(16) Az előírt minimális zöldterületi fedettség 60%-át fásítással kell megvalósítani azokon a telkeken, melyek építési övezet kódjelében a zöldfelületi fedettség ( ) jellel van megkülönböztetve.
24. Reklám, hirdetőtábla elhelyezésére vonatkozó rendelkezések
25. §78
25. Közterület fölé benyúló építmény elhelyezésére vonatkozó rendelkezések
26. §79 Az építési telek homlokvonalán elhelyezendő építmény bármely része, illetve hirdető berendezése a járda szintjétől mért 3,0 m magasság felett a közlekedési terület fölé a közlekedési terület szabályozási szélességének 1/20 mértékéig, legfeljebb 1,0 m-re nyúlhat be, ha a benyúlás a meglévő növényzetet nem károsítja. A 3,0 m magasság alatti benyúlás esetén az OTÉK előírásait kell alkalmazni. Ez az előírás a legfeljebb 1,0 m kinyúlású ereszpárkányra nem vonatkozik.
MŰVI ÉS TERMÉSZETI ELEMEK VÉDELME
26. Közterületek arculatára, városkép- és látványvédelemre vonatkozó rendelkezések
27. § (1) A közigazgatási területen látványterv készítéséhez kötött építmény esetén:
a) A látványtervet a városi főépítésszel egyeztetni kell.
b) A látványtervek látószögét abból a pontból kell felvenni, ahol azt a szabályozási terv kijelöli.
c) A látványterveket színezett formában 3D-ben, a meglévő és tervezett épületek, építmények és növényállomány együttes bemutatásával kell kidolgozni.
d) A szabályozási tervlapon jelölt épületek vagy épületegyüttesek, illetve a tervezett Tisza-híd legjobb építészeti-műszaki megoldására-, és a tervező kiválasztására az építési engedélyezés tervezést megelőzően építészeti tervpályázatot kell rendezni. Ennek megszervezése az építtető feladata.
(2) Az (1) d) pont alatti tervpályázatok lebonyolítása során:
a) A vonatkozó jogszabályokon túlmenően a Csongrád Megyei Építész Kamara és a Város főépítészének részvételét biztosítani kell a pályázat előkészítésében, zsűrizésében.
b) Amennyiben a jogszabály lehetővé teszi meghívásos pályázat lebonyolítását, úgy biztosítani kell a régió (Csongrád, Bács-Kiskun és Békés megyék) referenciával és megfelelő jogosítvánnyal rendelkező építészeinek, tervező irodáinak többségi részvételét.
c) Szempontok a tervpályázati kiíráshoz:
ca) A kiíráshoz az érintett, hatályos szabályozási tervlapot mellékelni kell.
cb) A látványterv – a környezet bemutatásával - minden esetben része a tervezési feladatnak.
cc) Tervezéskor komplex (építészeti - közlekedési – kertészeti és közmű) tervjavaslatok kidolgozására kell törekedni.
(3)80 Városkapu térség mentén fekvő építési telkek közlekedési terület felől feltáruló épületeinek terveit településképi véleményezési eljárás során egyeztetni kell.
27. Régészeti értékek védelme
28. § (1)81
(2) A szabályozási tervlapon feltüntetett régészeti lelőhelyeknek a közhiteles nyilvántartásban szereplő kiterjedését és az érintett helyrajzi számo(ka)t a mindenkori illetékes szakhatósággal egyeztetni kell.
28. Természeti és tájképi értékek védelme
29. § (1) Az országos védelem alatt álló táj- és természetvédelmi területeken, kunhalmok telkén, Natura 2000 hálózat területén, ökológiai folyosó területén, valamint a természetvédelmi területeken bármilyen tevékenység folytatása, építmények elhelyezése csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával történhet.
(2) A helyi védelem alatt álló területek előírásait Szeged Megyei Jogú Város helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről szóló rendelete határozza meg.
(3) A területhasználat során biztosítani kell a táj jellegzetességeinek, a tájra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását.
(4)82 A táji településképvédelmi területeken a hulladéklerakók, mesterséges depóniák magasságát egyedileg, tájképvédelmi vizsgálat alapján kell meghatározni. A magasság azonban sehol sem haladhatja meg a környező terepszinttől mért 5083 métert.
(5)84 A szabályozási tervlapokon „táji településképvédelmi terület”-jellel lehatárolt területen:
a) az építési engedélyezési (bejelentési) dokumentációnak az építmény tájba illesztését, a tájkarakter megőrzését igazoló látványtervet, továbbá helyiséget tartalmazó új építmény építése esetén kertépítészeti tervet is tartalmaznia kell;
b)85
29. Környezetvédelmi követelmények
30. § (1) Föld- és talajvédelem
a) A földmozgatással járó tevékenységek (tereprendezés, alapozás előkészítése stb.) során biztosítani kell:
aa) a kitermelt (megmozgatott) föld ártalommentes elhelyezését;
ab) a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a kiporzás elleni védelmet,
ac) a vízerózió elleni védelmet,
ad) a letermelt humuszos talaj elkülönített letermelését és termesztőközeg céljára történő felhasználását; valamint
ae) a szélerózió elleni védelmet.
(2) Vízvédelem
a) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok, védőgátak folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a kezelő, üzemeltető köteles gondoskodni.
b) A talaj és a felszíni-, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni.
c) Külterületen a telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya, kommunális hulladék és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti gyűjtéséről és az engedéllyel rendelkező kezelőnek való átadásáról.
d) Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba szennyvizet vagy állattartás hulladékait tartalmazó vizet még előtisztítás után, vagy tisztítottan sem szabad bevezetni.
e) Talaj- és talajvízszennyezés lehetőségét jelentő szabadtéri tevékenység csak vízzáró burkolattal ellátott aljzaton végezhető, mely során keletkezett és felfogott vizeket csak a megfelelő előtisztítás után szabad a befogadóba juttatni.
(3) Zaj-, rezgés- és levegővédelem
a) A város igazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek zaj, rezgés és légszennyezőanyag-kibocsátása nem haladja meg a telek besorolása szerinti kibocsátási határértékeket.
(4) Hulladék
a) A város területén csak olyan tevékenység engedélyezhető, amelynél a keletkező hulladék elszállítása, felhasználása, illetve ártalmatlanítása biztosított.
b) Veszélyes hulladék az üzemek, intézmények területén csak zárt rendszerben, átmeneti jelleggel, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások betartásával gyűjthető.
c) Az építési törmeléket, valamint a kikerülő földfelesleget a kommunális hulladéktól elkülönítve kell deponálni.
d) A területen folytatott tevékenység felhagyásakor a hulladék ártalmatlanításáról az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni.
e) Közművek és ingatlanok építési munkáinál a kikerülő bontott anyagokat (pl. aszfalt, törmelék stb.) a Sándorfalvi úti Központi Hulladéklerakó Telepre kell elszállítani.
f) Dögkút - amennyiben nem hulladék elhelyezésre szolgáló területre kerül, - mezőgazdasági vagy erdőövezetben, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások mellett elhelyezhető, ha a kijelölt védőtávolsága más rendeltetésű területek felhasználását nem zavarja.
(5) Katasztrófavédelem
a) A település katasztrófavédelmi besorolásáról, valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló rendelet alapján a város II katasztrófavédelmi osztályba,
b) a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolása szerint „B” azaz közepesen veszélyeztetett kategóriába tartozik.
c) Ha a mértékadó külső tűzivíz igény a közhálózatról nem biztosítható:
ca) a közhálózat által biztosítható tűzivíz igény feletti igényre helyi tűzivíz tároló létesítése szükséges, vagy
cb) az épület tűzszakaszolásával csökkenteni kell a tűzivíz igényt a közhálózat által biztosítható mértékig, vagy
cc) a közhálózat kapacitás bővítésével kell a tűzivíz ellátást biztosítani.
KÖZLEKEDÉS
30. Közlekedés, parkolás előírásai
31. § (1)86 A közlekedési területek szabályozási szélességén belül – a (2) bekezdés kivételével – elsősorban a közút létesítményei és berendezései, valamint pavilon helyezhető el, közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető.
(2) Az (1) bekezdésben nem szereplő, egyéb létesítmények az OTÉK és a mindenkor hatályos Szeged Megyei Jogú Város közterület-használat engedélyezéséről szóló önk.i rendelet előírásai alapján helyezhetők el.
(3) A parkolóhelyeket elsődlegesen vízáteresztő burkolattal kell kialakítani, illetve a parkolófelület árnyékolására szolgáló fákat elsődlegesen minimum 2,0 m széles zöldsávba kell ültetni.
(4) A szabályozási tervlapon jelölt jelentős befogadóképességű parkolók területén legalább a „P” betűjel után álló számnak megfelelő mennyiségű parkolót kell elhelyezni.
(5) Közcélú parkoló létesítésére kijelölt ingatlanon a gépjárműtároló funkción kívüli egyéb önálló rendeltetési egység(ek) járműveinek elhelyezését is telken belül kell megoldani az OTÉK alapján számított mértékben a közcélú parkolószámon felül.
(6) Belterületen kétirányú kerékpárút csak közúttól független vonalvezetés esetén, vagy szervizút-jellegűen elkülönítve, kidolgozott csomópontokkal létesíthető.
(7)87 A telkekről közlekedési területre legfeljebb 1 darab garázskapu és 1 darab a telekre történő beközlekedést biztosító utcai kapu nyitható. Több közlekedési területtel érintkező telek esetében ez az érintett ingatlan közterületi határvonalainként értendő.
(8) Közforgalmú út megközelítését biztosító útcsatlakozás kizárólag közlekedési célú területtel határos telekingatlanhoz létesíthető.
(9) A telekingatlanhoz közlekedési célú területtel határos telekhatáronként:
a) 1 darab, a garázsba és
b) 1 darab, a telekre
történő beközlekedést biztosító útcsatlakozás létesíthető.
(10) Az ingatlan megközelítésére szolgáló útcsatlakozás szélessége: minimum 3,0 méter, maximum 4,0 méter. A 4,0 méternél szélesebb útcsatlakozás létesítését egyedi elbírálás alapján, indokolt esetben az érintett közforgalmú út kezelője engedélyezheti.
(11)88
(12)89 A Város területén csak vázrögzítésre alkalmas kerékpártárolók létesíthetők.
(13)90 A Város területén belül az ingatlanokon az adott rendeltetés szerinti, az országos előírásokban szereplő kerékpártárolók mennyiségének minimum 1,5-szeresét kell biztosítani.
(14)91 Legalább egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani minden lakás és üdülő önálló rendeltetési egysége után.
(15)92 Az 502. sz. út tervezése és kivitelezése során az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Az Öthalom megnevezésű védett földtani alapszelvény sértetlenségét, állékonyságát, védett és fokozottan védett fajok biztonságos költését mindenkor biztosítani kell.
b) Az Öthalom megnevezésű védett földtani alapszelvény legalább 30 méteres szakaszán, az út kivitelezése során hangtompító falat kell kihelyezni.
c) Az Öthalom megnevezésű védett földtani alapszelvény bemutatóhelyet a megépülő úton táblák kihelyezésével mindkét irányból jelezni kell.
31. Magánutak kialakítására vonatkozó rendelkezések
32. § (1) Magánút a város területén bárhol kialakítható.
(2) A Város közigazgatási területén:
a) mind közforgalom számára megnyitott, korlátlan használatú,
b) mind közforgalom számára meg nem nyitott, korlátozott használatú
magánút létesíthető.
(3) A magánút minimális szélessége:
a) gazdasági és különleges területen: 14,0 m,
b) egyéb területen: 8,0 m.
KÖZMŰELLÁTÁS ELŐÍRÁSAI
32. Közművekre vonatkozó általános rendelkezések
33. § (1)93 A közüzemi közműhálózatok, így
33. Vezetékes vízellátásra vonatkozó rendelkezések
34. § Az ágazati szabvány szerinti védőtávolságon belül építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
34. Szennyvízelvezetésre, szennyvízkezelésre vonatkozó rendelkezések
35. § (1) Kis kapacitású egyedi szennyvíztisztító berendezés építése akkor engedélyezhető, ha:
a) a tisztított szennyvizek számára befogadó rendelkezésre áll, vagy
b) a talaj és talajvízviszonyok lehetővé teszik a tisztított szennyvíz elhelyezését.
(2) A szennyvíz elszikkasztását szolgáló létesítmény akkor engedélyezhető, ha:
a) a szikkasztásra a talaj – talajmechanikai szakvélemény alapján – alkalmas,
b) a talajvíz-háztartást kedvezőtlenül nem befolyásolja,
c) a talajt, a talajvizet, egyéb felszín alatti vizet vagy más befogadót határérték felett nem szennyezi,
d) elszíneződéssel nem veszélyeztet,
e) a szennyvíz elhelyezése vízgazdálkodási, közegészségügyi, környezetvédelmi, vagy egyéb érdeket nem sért, valamint
f) megfelel az építmények kialakítására és elhelyezésére vonatkozó jogszabályoknak.
(3) Az egyedi szennyvíztisztító berendezések engedélyezéséhez szaktervező által készített tervdokumentáció szükséges. A tervdokumentációhoz talajmechanikai szakvéleményt kell mellékelni, melyben igazolni kell, hogy a kiválasztott kisberendezés az adott területen meglévő talajvíz viszonyok mellett üzemeltethető.
(4) Az egyedi szennyvízkezelést saját telken belül, ÉME vagy CE engedéllyel rendelkező kisberendezés alkalmazásával kell megoldani.
(5) Zárt szennyvíztároló medencéből az összegyűjtött szippantott szennyvizeket csak engedéllyel rendelkező folyékony hulladékártalmatlanító telepre lehet szállítani.
35. Felszíni vízelvezetésre vonatkozó rendelkezések
36. § (1)99 A bruttó 300 m2-nél nagyobb alapterületű épület elhelyezését lehetővé tevő telken a csapadékvíz helyben tartását és helyben történő felhasználását biztosítani kell.
(2) Zárt burkolatok helyett a beszivárogtatást lehetővé tevő, hézagos burkolt felületek kialakítása részesítendő előnyben.
(3) A záportározók, vízfelületek rendezéséhez előzetesen a vízügyi hatóság állásfoglalását be kell szerezni, mely tisztázza a vízfelület határait, valamint a csatlakozó területek funkcióját.
(4) Az ingatlanok melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztántartásából, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról az ingatlan tulajdonosa vagy kezelője/használója köteles gondoskodni.
36. Árvízvédelemre, belvízvédelemre vonatkozó rendelkezések
37. § (1) A vízoldali töltéslábtól mért 60 m-es, illetve a mentett oldali töltéslábtól számított 110 m-es korlátozási zóna előírásai:
a) Ezen a területen a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló jogszabály vonatkozó előírásai az irányadók.
b) A vízoldali töltéslábtól 60 m-en belül, a mentett oldali töltéslábtól 110 m-en belül anyagnyerő helyek csak a feladat ellátására jogosult szerv hozzájárulása alapján nyithatók.
c) A mentett oldali 110 m-es sávon belül a fedőréteget megbontó építési árkok, munkagödrök csak részletes talajmechanikai adatok és szükség szerint szivárgáshidraulikai számítások birtokában létesülhetnek.
d)100 A terhelés oldalról a folyó érintett szakaszára vonatkozó mértékadó árvízszintet kell figyelembe venni Szeged belterületének vonatkozásában ez a Szegedi Állami Vízmércén mért 1069 cm-es vízállás, ami 84,39 mBf abszolút szintnek felel meg.
e) Építés esetén gondoskodni kell arról, hogy a munkagödör megfelelő földanyaggal rétegesen tömörítve kerüljön visszatöltésre, abba törmelék szerves anyag, szennyezett anyag, hulladék stb. ne kerüljön.
f) Drénezés esetén módot kell adni az összegyülekező víz mennyiségének és minőségének megfigyelésére.
g) A terepszint alatti építményeket annak figyelembe vételével kell kialakítani, hogy káros vízbetörés és szivárgás ne történjen.
h) Árvíz alatt tilos a vizet kiszivattyúzni.
i) Az építés megkezdését és befejezését úgy kell ütemezni, hogy a fedőréteg időszakos megbontása sem okozzon árvízveszélyt, védekezés időszakában az építtető saját költségen köteles a védelemvezető utasítására a szükséges biztonság megteremtő intézkedéseket megtenni.
j) A felszíni vizek elvezetése a belterületi vízrendezés keretén belül valósul meg.
(2) Fakadóvizes sáv:
a)101 Ezen a területen a nagyvízi medrek, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló jogszabály előírásai az irányadók.
b) A fakadóvizes sávban a területet úgy kell kialakítani, hogy a töltés lábtól a víz elvezethető legyen. Ennek érdekében a sávban végzett tereprendezési (feltöltési) munkákat engedélyeztetni kell – a töltéstől kifelé lejtő egyenletes tereprendezést kell kialakítani. A tereprendezésnek összhangban kell lenni a betorkoló utcák geometriájával és a kiépített csapadékvíz elvezető hálózattal.
c)102 Fakadóvizes sávban:
ca) olyan alapozási mód fogadható el, amely a talaj szerkezetét csak a legszükségesebb mértékben bontja meg, illetve nem igényel munkagödör vagy árok visszatöltést, ilyenek a síkalapozási módok: lemezalap, sávalap, pontalap.
cb) a talajszerkezet teherbíró képességének ismeretében mélyalapozás (pl.: dugóalap, cölöpalap) is alkalmazható.
cc) tervezett alapozási munkálatok kizárólag a vízkárelhárításért felelős szervezet hozzájárulásával valósítható meg.
d) A természetes felszín alatti helyiségek és műtárgyak - pince, mélygarázs, medence - kialakítása nem engedélyezhető. Ezek az építmények a természetes felszín feletti feltöltésekben az általános tereprendezési előírásokat betartva valósíthatók meg.
e) Az építmények lábazatát – biztonsággal – terepszint fölé kell emelni. Ennek mértéke tapasztalati értékeken alapul, melyet az eddigi fakadóvíz megjelenés és a kialakított felszíni vízelvezető rendszer határoz meg.
f) A töltéslábnál kialakított zárt szivárgó rendszerek a töltés állékonyságát növelik, annak tartozékaként vannak jelen. Kedvező hatásuk a fakadóvizekre az építmények szempontjából nem vehető figyelembe.
g) Fakadóvizes területen szikkasztás, trágyagyűjtés, veszélyes anyag tárolása nem valósítható meg.
(3) Az árvízvédelmi töltés lábaitól mért 10 m-es védősávok:
a)103 Az árvízvédelmi töltés víz- és mentett oldali 10 m-es védősávjaira a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló jogszabály előírásai az irányadók, továbbá a védősávokra érvényesek a (2) és (3) bekezdésben foglaltak.
b) A víz- és mentett oldali 10-10 m-es sáv a gáttest része, a védelmi tevékenység elsődleges szinttere. A védősávokon építési tilalom van érvényben és itt gyepművelés tartandó fenn.
c) A Régi vasúti híd – Bertalan híd között (Tisza bp. 8+560 – 10+207 tkm szelvényig) és a Bertalan híd – Marostői u. (Vastorony) között (Tisza bp. 10+207 – 11+020 tkm szelvényig) az árvízvédelmi töltés felőli telekhatártól mért 16 m széles sávra építési tilalom van érvényben. Ezen a 16 m széles területen nem szabad olyan tevékenységet végezni, amely a talaj szerkezetét, szilárdságát, összetételét megbontaná, annak elszennyeződését eredményezné. Ez a területhasznosítási szempontból kizárólag gyepművelésű lehet.
d) A töltés felőli telekhatárra zárt, fal jellegű kerítés nem építhető.
e) A meglévő, tűrt közművek fejlesztésekor a védelmi szempontok elsődlegességét kell biztosítani.
f) A 10 m-es sávban történő tereprendezés az árvízvédelmi töltésépítés szabályainak maradéktalan betartása mellett végezhető.
(4) Az árvízvédelmi töltések:
a) Az árvízvédelmi töltésen építési tilalom van érvényben.
b) A már kialakult, a fentiektől eltérő helyzetekben építések a gáttest legszükségesebb megbontásával (humuszolás, sekély alapozások elvégzése) végezhetők. A közművek és egyéb építmények elhelyezése csak kihizlalásban, feltöltésben valósítható meg. Az építkezések munkafázisai a már meglévő árvízvédelmi biztonságot nem gyengíthetik.
c) A gáttestet érintő tereprendezések az árvízvédelmi töltés építés műszaki előírásainak megfelelően, az ott előírt anyagokból történhetnek.
d) Az építkezések kisvízi időszakban végezhetők, árvíz alatt a szükséges helyreállítási munkákat az építtető köteles a védelemvezető utasításai szerint saját költségén elvégezni.
e) Az árvízvédelmi töltést nyomvonalas létesítménnyel keresztezni csak a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló jogszabály alapján, illetve annak betartásával és a vízkárelhárítás szakmai irányításáért felelős szervezet hozzájárulásával, valamint az érintett szakhatóság engedélyével lehet.
(5) Nagyvízi mederben elhelyezkedő üdülőterületek közműbekötését üdülőtelepenként összefogottan, az árvízvédelmi töltést 1 helyen keresztezve kell kialakítani.
(6) Az árvízvédelmi töltésen és 10 m-es védősávjában történő közlekedés:
a) Az árvízvédelmi töltés és 10 m-es védősávja – a Szabályozási Terv ettől eltérő besorolása kivételével – nem közterület és nem közút.
b) A töltésen történő közlekedés elsődlegesen az árvízvédelmi fenntartási, üzemeltetési és védekezési feladatok ellátását biztosítja.
c) A hullámtér megközelítése a töltéshez csatlakozó utak folytatásában, keresztező rampákon történhet.
d) Az árvízvédelmi töltésről és 10 m-es védősávjáról építési telek nem közelíthető meg. Ez alól kivételt képez:
da) a Közép-kikötő sor,
db) az Alsókikötő sor teljes hossza, valamint
dc) Szeged-Tápén található Kőrös sornak a Tisza jobb part 18+123-18+269 és a 18+590-18+985 tkm szelvények közötti szakaszai.
e) A kialakult helyzetet tekintve a belterületi szakaszon a töltés közlekedésre történő igénybevétele az önkormányzat és a vízkárelhárításért felelős szervezet közös megállapodása alapján történhet.
(7) Hullámtér: (a folyók, vízfolyások partvonala és az árvédelmi fővédvonal közötti terület)
a)104 A hullámtérre vonatkozóan a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló jogszabály előírásai az irányadók.
b) A hullámtér a nagyvízi lefolyás területe, érdességének csökkentése, az árhullámok levonulásának segítése miatt szükséges a szegedi szűkületben az erdők tisztántartása, gyérítése, ligetes kialakítása (lásd. Partfürdő, Lapos).
c) A parti és töltés előtéri 10-10 m-es sávokban építési tilalom van érvényben.
d) Árvíz esetén a hullámtéri építmények megközelítésére nincs mód.
e) A hullámtérbe eső különleges intézményi és üdülőövezetekben szennyvíz kibocsátással üzemelő új épület csak teljes közművesítés (víz, villany, közüzemi csatorna) kiépítése esetén létesíthető. Az út, közmű és egyéb kommunális létesítmények csak egységesen építhetők ki.
f)105 A hullámtéri épületek maximális homlokzatmagassága a mértékadó árvízszinttől [Szegedi Állami vízmércén észlelt 1069 cm-es vízállás, azaz 84,39 mBf] mért 4,50 m, de így sem érheti el a terepszinttől képzett homlokzatmagasság a 6,0 m-t.
g)106 Az árhullámok levonulása érdekében az épületek kizárólag oszlopokon létesíthetők. A terepszinten építmény nem helyezhető el (az oszlopok között sem). A beépítés során a folyó érintett szakaszára vonatkozó mértékadó árvízszint veendő figyelembe. A vízszintes tartószerkezet alsó éle e mértékadó árvízszint fölött alakítható ki.
(8) Másodrendű védvonalak:
a) Szeged város árvízvédelmi rendszeréhez az alábbi másodrendű árvízvédelmi töltések tartoznak:
aa) Körtöltés
ab) Kamaratöltés
ac) Északi Iparkörzeti (Béketelepi) lokalizációs töltés
ad) Paphalmi töltés
b)107 A másodrendű árvízvédelmi töltések térszint felett közúttal, kerékpárúttal, nyomócsővel, illetve egyéb nyomvonal jellegű építménnyel történő keresztezésénél az átvezetés szintjeként 83,05 mBf. értéket kell figyelembe venni.
(9) Az építések és beavatkozások engedélyeztetése:
37. Elektromos ellátásra vonatkozó rendelkezések
38. § (1) A védősávon belül építmény elhelyezése a közmű üzemeltetőjének hozzájárulásával engedélyezhető.
(2) Azokon a területeken, ahol a hálózatok föld felett vezethetők, a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra.
(3) A nem közterületen elhelyezett transzformátorállomások esetében a telek beépítettségének számításánál csak a transzformátorállomás 20 m2-t meghaladó beépített területét kell figyelembe venni, de a transzformátorállomás által elfoglalt teljes terület beszámításával adódó beépítés mértéke nem lépheti túl az OTÉK övezeti előírásait.
38. Vezetékes gázellátásra, szénhidrogén kitermelésre vonatkozó rendelkezések
39. § (1) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az építmények utcai homlokzatára esztétikai okokból nem helyezhetők el. A berendezéseket a telkek előkertjében a kerítésbe építve, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára kell szerelni.
(2) A biztonsági sávon, illetve. védőterületen belül épület, építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
(3) A szénhidrogén létesítmény biztonsági zónája az üzemeltető előírásai alapján parkosítható.
39. Távhőellátásra vonatkozó rendelkezések
40. § (1) A meglévő föld feletti távhő vezetékeket a szükséges rekonstrukció során föld alá kell áthelyezni.
(2) Új távhő vezetéket csak föld alatt szabad elhelyezni.
40. Elektronikus hírközlésre vonatkozó rendelkezések
41. § (1) A hírközlési hálózatot
a) azokon a területeken, ahol bármely közműszolgáltató szabad kapacitású alépítménnyel rendelkezik, alépítményben kell elhelyezni.
b) ahol a távközlési hálózatok föld felett vezethetők, a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös oszlopsorra kell vezetni.
(2) Városképvédelmi szempontból a távközlési hálózatokat műemléki környezetben, műemléki jelentőségű területen és új építésű területeken földbe fektetve vagy alépítménybe helyezve szabad létesíteni.
ELTÉRŐ ÉPÍTÉSZETI KARAKTERŰ TERÜLETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI
KARAKTERTERÜLETEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
41. Valamennyi karakterterületre vonatkozó előírás
42. § (1) Karakterterületek csak beépítésre szánt területen belül jelölhetők ki.
(2) A telek beépítési módját, a beépítettség mértékét, az elhelyezhető épületek magasságát, a telek legkisebb méreteit és a zöldfelületi fedettség mértékét az 1. melléklet táblázatai határozzák meg.
(3) Sajátos előírások az 1. melléklet táblázataiban megadott számszerű előírásokat bővíthetik, illetve módosíthatják.
(4)109 Zártsorú beépítési mód esetén:
a)110 az épület mélysége a telek utcavonalára merőlegesen mért 13,00 méternél nagyobb nem lehet, mely korlátozás nem vonatkozik az épületnek a telek beépítettségébe be nem számító terepszint alatti építményrészére, és a Belvárosi (1) építészeti karakterű, már kialakult telkeken meglévő-megmaradó oldalszárnyú épületekkel beépített telkekre;
b) az épület mélységén túl az épülettel összefüggő középszárny megépítése az épület megengedett maximális mélység-vonalának a telek két oldalhatárát metsző pontjaitól a telek belső része felé húzott szögfelező vonalakon belül lehetséges, ezeken túl építményrész sem nyúlhat be.
(5)111 Ha más építési-, vagy sajátos előírás másként nem rendelkezik, az építési vonalra elhelyezett épületen túl az építési helyen belül további épület is építhető. A nem építési vonalon létesülő épület telken belüli elhelyezési módja – a melléképületek kivételével – szabadonálló. Ettől eltérő beépítési mód csak a szomszédos telkeken kialakult beépítésekhez igazodás céljából alkalmazható.
(6)112 A második önálló, nem melléképület építése, valamint meglévő bővítése csak akkor engedélyezhető, ha az építési vonalon álló meglévő vagy tervezett épület homlokzatmagassága egyidejűleg eléri legalább az építési területre előírt alsó értéket.
42. Több karakterterületre együttesen vonatkozó előírás
43. § (1) Az 1-es, 2-es, 3-as és 4-es karakterterületeken:
a)113 A további főépületek térfogata egyenként nem haladhatja meg a közlekedési terület felőli főépület térfogatát.
b) Második főépület csak akkor létesíthető, ha az építési telek területe legalább másfélszerese az adott karakterű építési övezetben előírt, vagy az 1.2.2. mellékletben meghatározott legkisebb telekterületnek. További főépületek csak akkor létesíthetők, ha az építési telek területe legalább kétszerese a karakter építési övezetben előírt vagy az 1.2.2. mellékletben meghatározott legkisebb telekterületnek.
(2)114
(3) A 3-as, 4-es karakterű építési övezetben, ha az építési helyen az épület nem zártsorúan helyezkedik el, akkor az épület utcai építési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza – ha RSZT eltérően nem rendelkezik – legfeljebb 30 m lehet. Saroktelek esetén azt, hogy a vetületi hosszra vonatkozó előírást melyik utca felől kell figyelembe venni, a Szabályozási Terv erre vonatkozó előírása, illetve ennek hiányában a kialakult állapot határozza meg. A meghatározott vetületi méreteken túl erkély sem nyúlhat.
KARAKTER-TERÜLETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI
43. 1-es (Belvárosi) karakterterület
44. § (1) Az 1-es (Belvárosi) karakterterület Ki, Kkö, Vi, Vt, Ln, valamint Lk területfelhasználású övezetekben alkalmazható.
(2) Épület-elhelyezésre vonatkozó rendelkezések:
a) Újonnan az utcavonalon legalább 6,0 m és legfeljebb 20,0 m utcai homlokzatmagasságú főépületek helyezhetők el.
b)115 A nem közlekedési terület felől építendő további főépület homlokzatmagassága az építési övezetben a telekre előírt alsó értéket, illetve a 6,5 m-t nem haladhatja meg.
c) Ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik,
ca)116 előkert újonnan nem létesíthető, a közlekedési terület felőli tervezett építmény utcára néző homlokvonala csak meglévő vagy tervezett szabályozási vonalon helyezhető el; ilyenkor a telek utcai telekhatára egyben kötelező építési vonal is.
cb) a szomszédos telkek beépítettségéhez történő igazodás érdekében kivételesen előkert is létesíthető. Ezen esetekben az előkerttel meghatározott építési hely határa egyben a kötelező építési vonal is.
d)117 A közlekedési területi homlokvonalon álló tervezett építmény utcára néző, szállás jellegű helyiségeinek padlószint-magassága – ha sajátos előírás másként nem rendelkezik - legalább 3 m legyen, és a földszint utca felőli oldalán újonnan csak közösségi, kereskedelmi, szolgáltató funkció helyezhető el, valamint teremgarázs kapuja nyitható.
(3)118
(4) A telek beépítésének feltétele a teljes közművesítettség kiépülése.
44. 2-es (Polgárvárosi) karakterterület
45. § (1) A 2-es (Polgárvárosi) karakterterület Ki, Kkö, Vi, Vt, Lk, valamint Üü területfelhasználású övezetekben alkalmazható.
(2) Épület-elhelyezésre vonatkozó rendelkezések:
a) Újonnan az utcavonalon legalább 4,5 m és legfeljebb 12,5 m utcai homlokzatmagasságú főépületek helyezhetők el.
b)119 A nem közlekedési terület felől építendő további főépület homlokzatmagassága az adott építési övezetben a telekre előírt alsó értéket, illetve a 6,5 m-t nem haladhatja meg.
c)120
d) Ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik:
da) nem kialakult, átalakulóban lévő területek telkeinél előkert újonnan nem létesíthető, ebben az esetben a telek utcai telekhatára kötelező építési vonalnak minősül.
db) már kialakult területek telkeinél a szomszédos telkek beépítettségéhez történő igazodás érdekében kivételesen előkert is létesíthető. Ezen esetekben az előkerttel meghatározott építési hely határa egyben a kötelező építési vonal is.
(3)121
(4) A telek beépítésének feltétele a teljes közművesítettség kiépülése.
45. 3-as (Kisvárosi) karakterterület
46. § (1) A 3-as (Kisvárosi) karakterterület Ki, Vi, Vt, Lk, Lke, valamint Üü területfelhasználású övezetekben alkalmazható.
(2) Épület-elhelyezésre vonatkozó rendelkezések:
a) Újonnan az utcavonalon legalább 3,5 m és legfeljebb 7,5 m utcai homlokzatmagasságú főépületek helyezhetők el.
b)122 A nem közlekedési terület felől építendő további főépület homlokzatmagassága legfeljebb az adott építési övezetben előírt alsó érték, illetve 4,5 m lehet.
c)123
d) Ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik:
da) Előkert újonnan nem létesíthető, ilyenkor a telek utcai telekhatára egyben kötelező építési vonal is.
db) A szomszédos telkek beépítettségéhez történő igazodás érdekében kivételesen előkert is létesíthető. Ezen esetekben az előkerttel meghatározott építési hely határa egyben a kötelező építési vonal is.
(3)124
(4) A telek beépítésének feltétele a részleges közművesítettség kiépülése.
46. 4-es (Kertvárosi) karakterterület
47. § (1) A 4-es (Kertvárosi) karakterterület Vi, Vt, Lke, valamint Üh területfelhasználású övezetekre tagolható.
(2) Épület-elhelyezésre vonatkozó rendelkezések:
a) Újonnan az előkert építési határvonalán legalább 3,5 m és legfeljebb 6,5 m utcai homlokzatmagasságú főépületek helyezhetők el.
b)125 További főépület mindaddig nem engedélyezhető, míg a közlekedési terület felől elhelyezett főépület magassága az adott 4-es karakterű építési övezetben előírt alsó értéket nem éri el. A nem közlekedési terület felől építendő további főépület homlokzatmagassága legfeljebb 4,5 m lehet.
c) Az építményeket ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik:
ca) 5,0 m előkert meghagyásával kell telepíteni, ebben az esetben az előkerttel érintkező építési hely határa egyben a kötelező építési vonal is.
cb)126 már kialakult területek építési telkein a szomszédos telkek előkerti állapotához igazodó méretű előkert is létesíthető. Ebben az esetben az építési hely határa egyben kötelező építési vonal is.
(3)127
(4) A telek beépítésének feltétele a részleges közművesítettség kiépülése.
47. 5-ös (Lakótelepi) karakterterület
48. § (1) Az 5-ös (Lakótelepi) karakterterületbe az Ln terület-felhasználású lakótelepek tartoznak.
(2) Az 5-ös (Lakótelepi) karakterterületen építési telket kialakítani, azokon új építményt elhelyezni az 1. melléklet táblázatai alapján szabad azzal az eltéréssel, hogy a homlokzatmagassági előírásnál csak a felső értéket kell alkalmazni. A táblázat előírásait lakótelepek esetén a szabályozási tervlapon lehatárolt telektömbökre kell értelmezni, mely telektömbbe a lakóépületekhez használat szempontjából tartozó közkertek, közlekedő és parkoló felületek tartoznak.
(3) Lakótelepekre vonatkozó sajátos előírások:
a) Tetőráépítés csak teljes épületre kiterjedően engedélyezhető.
b) Lakóépületek beépítettséget növelő bővítése kizárólag az alábbi esetekben engedélyezhető:
ba) utólagos hőszigetelés,
bb) akadálymentesítés,
bc) felvonóépítés,
bd) a bejárati egység műszakilag szükséges legkisebb mértékű bővítése céljából, valamint
be) ha sajátos előírás erről rendelkezik.
(4)128 A lakótelepeken úszótelek határait túllépő építést, illetve a szintterület növelését, új telek kialakítását engedélyezni csak szabályozási terv alapján lehet, kivéve a közösségi-szórakoztató létesítményeket, melyek a településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció alapján (nem lakótelepi közkert besorolású területen) elhelyezhetők.
(5) A telek beépítésének feltétele a teljes közművesítettség kiépülése.
48. 6-os (Egyéb) karakterterület
49. § (1)129 A 6-os (Egyéb) karakterterület Gipj, Gipe, G, Gksz, Vi, Vt, Kh, Ki, Kk+f, Kke, Kkö területfelhasználású övezetekben alkalmazható.
(2) Az előzőekbe nem besorolható, általában telepszerűen beépített, illetve beépülő, legalább 1100 m2 teleknagyságú telkeket magukba foglaló területek 6-os (Egyéb) karakterterületnek minősülnek.
(3)130
(4) A 6-os (Egyéb) karakterterületen csak az adott építési övezet homlokzatmagasságánál szereplő felső értéket kell megkötésként alkalmazni.
(5) A 6-os (Egyéb) építészeti karakterű gazdasági területek beépítési feltétele:
a) belterületi gazdasági területek esetén a részleges közművesítettség kiépülése.
b) külterületi gazdasági területek esetén jelen rendelet által az övezeti jelben előírt közművesítettség kiépülése.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉS BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
49. Nagyvárosias lakóterület [Ln]
50. § (1) Nagyvárosias lakóterületen 1-es (Belvárosi) és 5-ös (Lakótelepi) karakterű építési övezet jelölhető ki.
(2) A nagyvárosias lakóterületen elhelyezhető épület – az OTÉK 11. §-ban felsorolt rendeltetéseken kívül – az alábbi rendeltetéseket is tartalmazhatja:
a) a helyi lakosság ellátását szolgáló vendéglátás, valamint
b) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység.
(3)131 Nagyvárosias lakóterületen lakás rendeltetési egységenként legalább jelen rendelet 5. melléklet B) pontjában foglalt telekhányadot kell biztosítani. Ettől eltérni csak akkor lehet, ha jelen rendelet 5. melléklet B) pontjában foglaltak alapján a telekre vonatkozó minimális építési követelmények, előírások nem teljesíthetők és az illeszkedés szabályainak alkalmazásával a településképi véleményezési eljárás során a polgármester engedélyezésre javasolja.
50. Kisvárosias lakóterület [Lk]
51. § (1) Kisvárosias lakóterületen 1-es (Belvárosi), 2-es (Polgárvárosi) és 3-as (Kisvárosi) karakterű építési övezet jelölhető ki.
(2) A kisvárosias lakóterületen elhelyezhető épület – az OTÉK 12. §-ban felsorolt rendeltetéseken kívül – az alábbi rendeltetéseket is tartalmazhatja:
a) a helyi lakosság ellátását szolgáló vendéglátás,
b) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipar,
c) termelő kertészet, valamint
d) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység.
(3) A nem utcavonalon építendő, további épületek összes alapterülete épületenként nem haladhatja meg a 400 m2-t, kivétel ez alól a 5. [Belváros] és 6. [Történeti Belváros] területhez kötött sajátos előírások területe.
(4) Kisvárosias lakóterület Lk-SZRK-346664 jelű építési övezetében [Lásd 49-1 számú belterületi SZT-tervlap] önálló melléképület csak a Szabályozási Terven jelölt G-jelű építési helyen belül helyezhető el.
(5)132 Kisvárosias lakóterületen lakás rendeltetési egységenként legalább jelen rendelet 5. melléklet C) pontjában foglalt telekhányadot kell biztosítani. Ettől eltérni csak akkor lehet, ha jelen rendelet 5. melléklet C) pontjában foglaltak alapján a telekre vonatkozó minimális építési követelmények, előírások nem teljesíthetők és az illeszkedés szabályainak alkalmazásával a településképi véleményezési eljárás során a polgármester engedélyezésre javasolja.
51. Kertvárosias lakóterület [Lke]
52. § (1) Kertvárosias lakóterületen 3-as (Kisvárosi) és 4-es (Kertvárosi) karakterű építési övezet jelölhető ki.
(2) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető épület – az OTÉK 13. §-ban felsorolt rendeltetéseken kívül – az alábbi rendeltetéseket is tartalmazhatja:
a) a helyi lakosság ellátását szolgáló vendéglátás, valamint
b) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység.
(3) A jogszabályok vonatkozó rendelkezéseiben nevesített építményeken kívül hulladékudvar kialakítását szolgáló építmények is elhelyezhetők.
(4) Nem helyezhető el:
a) üzemanyagtöltő állomás,
b)133 zajos, bűzös tevékenységet befogadó építmény, még akkor sem, ha az a helyi lakosság alapellátását szolgálja,
c)134 autómosó,
d)135 fémmegmunkálás funkciót tartalmazó építmény.
(5)136 Építési telkenként a rendeltetési egységek száma maximum kettő lehet.
(6)137
52. Településközpont terület [Vt]
53. § (1) Településközpont területen 5-ös (Lakótelepi) karakterű építési övezet nem jelölhető ki.
(2) A településközpont területen elhelyezhető épület – az OTÉK 16. §-ban felsorolt rendeltetéseken kívül – az alábbi rendeltetéseket is tartalmazhatja:
a) vendéglátás,
b) nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység, valamint
c) termelő kertészet.
(3)138 Településközpont területen lakás rendeltetési egységenként legalább jelen rendelet 5. melléklet D) pontjában foglalt telekhányadot kell biztosítani. Ettől eltérni csak akkor lehet, ha jelen rendelet 5. melléklet D) pontjában foglaltak alapján a telekre vonatkozó minimális építési követelmények, előírások nem teljesíthetők és az illeszkedés szabályainak alkalmazásával a településképi véleményezési eljárás során a polgármester engedélyezésre javasolja.
53. Intézmény terület [Vi]
54. § (1) Intézmény területen 5-ös (Lakótelepi) karakterű építési övezet nem jelölhető ki.
(2) Az intézmény területen elhelyezhető épület – az OTÉK 17. §-ban felsorolt rendeltetéseken kívül – az alábbi rendeltetéseket is tartalmazhatja:
a) vendéglátás, valamint
b) nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység.
(3) Az épületekben kialakítható összes lakó rendeltetésű szintterület – épületenként – nem lépheti túl az összes szintterület 75%-át.
54. Kereskedelmi, szolgáltató terület [Gksz]
55. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató területen csak 6-os (Egyéb) karakterű építési övezet jelölhető ki.
(2) Kereskedelmi, szolgáltató területen a jogszabályok vonatkozó rendelkezéseiben nevesített építmények és a 10 000 m2 épület-szintterületet meg nem haladó kereskedelmi épületek helyezhetők el.
(3) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető épület – az OTÉK 19. §-ban felsorolt rendeltetéseken kívül – az alábbi rendeltetéseket is tartalmazhatja:
a igazgatás, egyéb iroda,
b parkolóház, üzemanyagtöltő,
c sportépítmény,
d egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális építmény, valamint
e egyéb közösségi szórakoztatás.
55. Környezetre jelentős hatást gyakorló ipari terület [Gipj]139
56. § Környezetre jelentős hatást gyakorló ipari területen csak 6-os (Egyéb) karakterű építési övezet jelölhető ki.
56.140 Egyéb ipari terület [Gipe]
57. § (1) Egyéb ipari területen csak 6-os (Egyéb) karakterű építési övezet jelölhető ki.
(2) Egyéb ipari területen a jogszabályok vonatkozó rendelkezéseiben nevesített építmények, az épületnek minősülő közlekedési építmények, valamint a 10 000 m2 épület-szintterületet meg nem haladó kereskedelmi épületek helyezhetők el.
(3)141 Egyéb ipari területen a felsorolt rendeltetéseken túl a következő rendeltetéseket tartalmazó épület(ek) is elhelyezhető(k):
a) iroda,
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) logisztika, raktár, valamint
d) energiaszolgáltatási, településüzemeltetési.
56/A. Általános gazdasági terület [G]142
57/A. § (1) Általános gazdasági területen csak 6‐os (Egyéb) karakterű építési övezet jelölhető ki.
(2) Az általános gazdasági területen a következő rendeltetéseket tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el:
a) ipari és gazdasági,
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) raktározási,
d) iroda,
e) parkolóház,
f) üzemanyagtöltő,
g) sportolási,
h) szociális,
i) oktatási,
j) egészségügyi,
k) fenntartási,
l) őrző‐védő.
57. Üdülőházas terület [Üü]
58. § (1) Üdülőházas területen 2-es (Polgárvárosi) 3-as (Kisvárosi) és 4-es (Kertvárosi) karakterű építési övezet jelölhető ki.
(2) Üdülőházas területen a jogszabályok vonatkozó rendelkezéseiben nevesített építmények helyezhetők el.
58. Hétvégi házas terület [Üh]
59. § (1) Hétvégi házas területen csak 4-es (Kertvárosi) karakterű építési övezet jelölhető ki.
(2) Hétvégi házas területen a jogszabályok vonatkozó rendelkezéseiben nevesített építmények, a terület rendeltetésével összhangban lévő és azt szolgáló épületek, valamint sportépítmények helyezhetők el.
59. Különleges beépítésre szánt területek [K]
60. § Különleges beépítésre szánt területen 4-es (Kertvárosi) és 5-ös (Lakótelepi) karakterű építési övezet nem jelölhető ki.
60. Különleges hulladékgazdálkodási terület [Kh]
61. § Különleges hulladékgazdálkodási területen a hulladékgazdálkodási tevékenységhez, a hulladék átvételéhez, kezeléséhez, lerakásához, a telephely fenntartásához, kiszolgálásához, védelméhez kapcsolódó rendeltetéseket tartalmazó építmények helyezhetők el.
61. Különleges intézményi terület [Ki]
62. § A különleges intézményi területen csak a szabályozási tervlapon megnevezett funkciójú intézmények, és az ezek működtetéséhez, fenntartásához, kiszolgálásához, védelméhez kapcsolódó rendeltetéseket tartalmazó építmények helyezhetők el.
62. Különleges kereskedelmi terület [Kke]
63. § (1) Különleges kereskedelmi területen a 10 000 m2 bruttó szintterületet meghaladó bevásárlóközpontok és nagykiterjedésű kereskedelmi célú létesítmények, vásárok, kiállítások, kongresszusi létesítmények és ezek fenntartásához, kiszolgálásához, védelméhez kapcsolódó rendeltetéseket tartalmazó építmények helyezhetők el.
(2) Különleges kereskedelmi területen kivételesen elhelyezhetők:
a) a különleges funkciót hordozó épületeken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, továbbá
b) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek.
(3) A bruttó szintterületbe a gépkocsi tároló alapterületét nem kell beszámítani.
63. Különleges kutatás-fejlesztési terület [Kk+f]
64. § Különleges kutatás-fejlesztési területen a kutatás-fejlesztést szolgáló kutatóintézeti tevékenységhez, a felsőoktatáshoz kapcsolódó létesítmények, és ezek fenntartásához, kiszolgálásához, védelméhez kötődő rendeltetéseket tartalmazó építmények helyezhetők el.
64. Különleges közlekedési terület [Kkö]
65. § Különleges közlekedési területen a közúti, vasúti és légi személyszállítási és utasforgalmi, valamint kapcsolódó teherforgalmi tevékenységhez, a telephely fenntartásához, kiszolgálásához, védelméhez kapcsolódó rendeltetéseket tartalmazó építmények (pl. autóbusz-pályaudvar, repülőtér, parkolóház stb.), valamint nagy kapacitású közterületi parkolók építményei helyezhetők el.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
65. Általános előírások
66. § (1)143 Beépítésre nem szánt területen a homlokzatmagasság maximum 7,5 m lehet. Ettől eltérni kizárólag technológiai indok esetén a településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció alapján lehet.
(2)144 A beépítésre nem szánt területek közé tartoznak a szabályozási tervlapokon jelölt I. és II. rendű közlekedési területek és az I. és II. rendű nem közlekedési célú területek is.
66. Közlekedési és közműterületek [KÖu, KÖk]
67. § (1) A közlekedési és közműterületen a közlekedés, a közmű és a hírközlés építményei helyezhetők el.
(2) Közúti közlekedési [KÖu-jelű] területen a kötöttpályás, a légi és a vízi közlekedés építményeit kivéve, a jogszabályok vonatkozó rendelkezéseiben nevesített építmények helyezhetők el.
(3) Kötöttpályás közlekedési [KÖk-jelű] területen a kötöttpályás közlekedés építményei és azok működéséhez kapcsolódó, a jogszabályok vonatkozó rendelkezéseiben nevesített építmények helyezhetők el.
(4)145 Az elhelyezhető épületek homlokzatmagassága a 4,5 m-t nem haladhatja meg.
(5)146 A közlekedési és közműterületek lehetnek I. és II. rendű közlekedési területek, valamint magánutak.
67. Zöldterületek – közpark [Zkp], közkert [Zkk]
68. § (1) Zöldterületen a jogszabályok vonatkozó rendelkezéseiben nevesített építményeken kívül, a (2) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el.
(2) Az övezetben terepszint alatti garázsok a közpark terület legfeljebb 20%-án létesíthetők.
(3) Az elhelyezhető épületek homlokzatmagassága legfeljebb 4,5 m lehet.
(4) Közparkon, közkerten belül felszíni víztározók, dísztavak létesíthetők.
(5) A játszóeszközöket korosztályonként elkülönítve kell elhelyezni.
(6) A berendezéssel ellátott területek egyszerű, áttört vagyonvédelmi kerítéssel bekeríthetők.
(7)147 A zöldterületek lehetnek I. és II. rendű nem közlekedési területek, valamint magántulajdonú zöldterületek.
68. Erdőterületek [Ev, Eg, Ek]
69. § (1) Erdőterületen szénhidrogén kitermelésre szolgáló építmények és hulladékudvar helyezhető el.
(2)148 Az erdőterületek I. rendű nem közlekedési területek és magántulajdonú erdőterületek.
69. Védelmi rendeltetésű erdőterület [Ev]
70. § Védelmi rendeltetésű erdőterületen a jogszabályok vonatkozó rendelkezéseiben nevesített építmények helyezhetők el.
70. Gazdasági rendeltetésű erdőterület [Eg]
71. § Gazdasági rendeltetésű erdőterületen az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.
71. Közjóléti rendeltetésű erdőterület [Ek]
72. § (1) Közjóléti rendeltetésű erdőterületen az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.
(2) A kilátó építmények magasságát és elhelyezését egyedileg, az adottságok figyelembevételével a városi főépítésszel egyeztetve kell meghatározni.
72. Mezőgazdasági területek [Mk, Má, Mv]
73. § (1) Mezőgazdasági területen a jogszabályok vonatkozó rendelkezéseiben nevesített építményeken kívül, a szénhidrogén kitermelésre, valamint megújuló energiaforrás (geotermikus, szél- vagy napenergia) hasznosítására szolgáló építmények helyezhetők el.
(2) Építmények elhelyezésére, illetve birtokközpont kialakítására – amennyiben rendelkezésre áll – elsődlegesen művelésből kivett területként nyilvántartott telket, telekrészt kell felhasználni.
(3)149
(4)150 Mezőgazdasági területen építmény:
a) a közút, vagy magánút felőli telekhatártól számított minimum 5,0 m távolság biztosításával, valamint
b) 6000 m2 alatti területnagyságú telken maximum 4,5 m-es, legalább 6000 m2 területnagyságú telken maximum 7,5 m-es homlokzatmagassággal
telepíthető.
73. Kertes mezőgazdásági terület [Mk]
74. § (1) Kertes mezőgazdasági terület övezetében a vonatkozó jogszabály szerinti birtokközpont nem alakítható ki.
(2) Kertes mezőgazdasági területen építmény a közúttal vagy magánúttal határos telekhatártól számított minimum 5,0 méter távolság biztosításával telepíthető.
74. Általános mezőgazdásági terület [Má]
75. §151 (1) Általános mezőgazdasági terület övezetében a vonatkozó jogszabály szerinti birtokközpont kialakítható.
(2) Az általános mezőgazdasági területen több önálló telekből mezőgazdasági birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 10%-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva kihasználható csak az egyik telken is (birtokközpont), ha a telek területe legalább az 5000 m2-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, vagy azt nem veszélyezteti. Ebben az esetben a birtokközpont beépítettségének meghatározásakor beszámításra került telkeken épületet elhelyezni nem lehet. A birtokközpont telkén a beépítettség a 45%-ot nem haladhatja meg.
75. Védendő tájhasználatú mezőgazdásági terület [Mv]
76. § (1) Védendő tájhasználatú mezőgazdasági terület övezeteiben kizárólag a táji-, természetvédelmi célú megőrzéshez, bemutatáshoz, ismeretterjesztéshez kapcsolódó, a természetvédelmi célokkal összhangban lévő, vagy azok megvalósításához, fenntartásához szükséges, továbbá a szénhidrogén kitermelésre, valamint megújuló energiaforrás (geotermikus, szél- vagy napenergia) hasznosítására szolgáló építmények helyezhetők el, kizárólag a természetvédelmi hatóság véleményének figyelembevételével.
(2) Az övezetben a vonatkozó jogszabály szerinti birtokközpont nem alakítható ki.
(3) Az övezetben a gyep (rét, legelő), a nádas, a mocsár és a vízállásos ingatlan-nyilvántartási besorolású telkek művelési ága nem változtatható meg, kivéve természetvédelmi, kutatás- és kezelés, illetve bemutatás céljából feltétlenül szükséges mértékben.
76. Vízgazdálkodási területek [Vg, Vge]
77. § Vízgazdálkodási területen – beleértve a Vg-jelű (vízgazdálkodási) övezetet, valamint a Vge-jelű, a gátak számára kijelölt (egyéb vízgazdálkodási) övezetet egyaránt – építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet, az érintett vízügyi szakhatóság hozzájárulásával.
77. Természetközeli terület [Tk]
78. § Természetközeli területen építési tevékenység csak természetvédelmi céllal, az ökológiai állapot megőrzése, javítása érdekében végezhető.
78. Különleges beépítésre nem szánt bányaterület [Kb-B]
79. § Különleges beépítésre nem szánt bányaterületen a bányászati tevékenységhez, a bányatelek fenntartásához, kiszolgálásához, védelméhez kapcsolódó rendeltetéseket tartalmazó építmények helyezhetők el.
79. Különleges beépítésre nem szánt intézményterület [Kb-I]
80. § (1) Különleges beépítésre nem szánt intézményi területen a zöldfelületi jellegű intézmények (pl. Füvészkert, Vadaspark, kegyeleti park) működtetéséhez, fenntartásához, kiszolgálásához, védelméhez kapcsolódó rendeltetéseket tartalmazó építmények helyezhetők el.
(2) Az övezetben a terület szabályozási tervlapon nevesített rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.
80. Különleges beépítésre nem szánt hulladékgazdálkodási terület [Kb-H]
81. § Különleges beépítésre nem szánt hulladékgazdálkodási területen a hulladékgazdálkodási tevékenységhez, a hulladék átvételéhez, kezeléséhez, lerakásához, a telephely fenntartásához, kiszolgálásához, védelméhez kapcsolódó rendeltetéseket tartalmazó építmények helyezhetők el.
81. Különleges beépítésre nem szánt halgazdasági terület [Kb-Hg]
82. § (1) A halgazdasági üzem céljára fenntartott területen az üzem működéséhez és a gazdálkodással összefüggő kereskedelmi, szolgáltató és tároló tevékenységhez szükséges, továbbá a telephely fenntartásához, kiszolgálásához, védelméhez kapcsolódó rendeltetéseket tartalmazó építmények helyezhetők el.
(2) A területen új épület csak akkor létesíthető, ha a szennyvizet:
a) az illetékes hatóságok által elfogadott szivárgásmentesen zárt szennyvíztárolóban helyezik el, vagy
b) egyedi szennyvíztisztítóban megtisztítják.
(3) A halgazdasági üzem fejlesztése – a természetvédelmi célokkal összhangban – elsősorban a meglévő épületek átalakításával, elbontás utáni újjáépítésével, illetve szükség esetén új épületek elhelyezésével valósítható meg.
(4) Új épületet – az övezeti előírások szerint – a telekhatártól legalább 10 m távolságra lehet elhelyezni.
81/A.152 Különleges beépítésre nem szánt közműterület [Kb-Km]
82/A. § Különleges beépítésre nem szánt közműterületen:
a) közműlétesítmények és műtárgyak elhelyezésére szolgáló,
b) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (szociális, irodai, raktár, porta stb.)
c) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
82. Különleges beépítésre nem szánt köztér terület [Kb-Kt]
83. § (1) Különleges beépítésre nem szánt köztér területén a közterületen elhelyezhető bármely építmény (köztárgy, kerti berendezés stb.) létesíthető.
(2) Különleges beépítésre nem szánt köztér területek a burkolt köztér, a fásított köztér és a sétány.
83. Különleges beépítésre nem szánt magánzöld [Kb-Mz]
84. § (1) Különleges beépítésre nem szánt magánzöld területén a zöldterületen elhelyezhető létesítmények (köztárgyak, kerti berendezések stb.) létesíthetők.
(2) A magánzöld területének legalább 65%-a zöldfelületként alakítandó ki.
(3) Településrendezési szerződésben/együttműködési megállapodásban szabályozott esetben a kialakítandó, vagy kialakított magánzöld területe a közhasználat elől nem zárható el.
83/A.153 Különleges beépítésre nem szánt megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület [Kb-En]
84/A. § Különleges beépítésre nem szánt megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló területen:
a) közműlétesítmények és műtárgyak elhelyezésére szolgáló,
b) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (szociális, irodai, raktár, porta stb.)
c) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
84. Különleges beépítésre nem szánt rekreációs terület [Kb-Re]
85. § (1) Különleges beépítésre nem szánt rekreációs területen a belvízvédelemhez, a záportározó tavak kialakításához, fenntartásához, sporthorgászati létesítmények, strand üzemeltetéséhez, kiszolgálásához kapcsolódó rendeltetéseket tartalmazó építmények helyezhetők el.
(2) Az övezetben a bel- és árvízvédelem követelményeinek megtartásával helyezhetők el az (1) bekezdés szerinti építmények.
(3) Az építmények elhelyezése során a belvízrendezéshez szükséges feladatok ellátásának elsődlegességét biztosítani kell.
(4)154 A Kb-Re*-gal jelölt övezetekben az (1) bekezdésben foglaltakon túl a sportoláshoz és szabadidő eltöltéséhez kapcsolódó rendeltetéseket tartalmazó építmények is elhelyezhetők.
Területhez kötött sajátos előírások
Szeged Alsóváros városrészre vonatkozó sajátos előírások [1]
86. § (1)155
(2) A Szeged, Nyíl utca 43., hrsz.: 20765 ingatlan esetében a 43. § (1) a)-b) és 47. § (2) a)-b) pontjait nem kell alkalmazni.
Szeged, Felső Tisza-part- Etelka sor- tanpálya- Körtöltés által határolt területre vonatkozó sajátos előírások [2]
87. § (1) A Vi-62999X[2] jelű építési övezet telkein:
a) A SZÉSZ 1. melléklet előírásai szerint helyezhetők el építmények, kivéve a homlokzatmagasságot.
b) Az épületek homlokzatmagassága – a Felső Tisza- parti építési vonalon elhelyezendő épület kivételével - maximum 12,5 m. A Felső Tisza- parti építési vonalon elhelyezendő épület esetében a homlokzatmagasság maximum 30,0 m, ezen érték az épület homlokzatmagasságába beszámítandó épületrész esetén sem léphető túl.
(2) A Vi-6X0888[2] jelű építési övezetben:
a) talajszerkezet megbontásával járó építési tevékenységet csak talajmechanikai szakvélemény elkészítését követően lehet végezni;
b) „X” = az övezetben építési helynek a telek teljes területét kell tekinteni;
c) a SZÉSZ 31. § (7) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.
(3)156 A Ki-609567[2], valamint a Ki-629566[2] jelű építési övezetben a SZÉSZ 1.2.2. melléklet előírásain túlmenően:
a) a városi uszoda telkének telekhatárain maximum 3 m magas tömör vagy áttört kerítés létesíthető, mely karakterében igazodik az uszodához
b) a szabályozási tervlapon jelölt építési helyen, továbbá a csak melléképület elhelyezésére szolgáló építési helyen belül az uszoda és a sportterület rendeltetésszerű működéséhez, üzemeltetéséhez szükséges egyéb építmény (jegypénztár, beléptető, műtárgy, technológiai berendezés stb.) bárhol elhelyezhető;
c) a b) pontban foglalt rendeltetésszerű működéshez, üzemeltetéshez szükséges építmény körébe nem sorolható a kereskedelmi (büfé, lángosos stb.) funkció, ezen objektumok az uszoda épületében helyezhetőek el
d) a SZÉSZ 20. § (2) bekezdés c) pontját nem kell alkalmazni.
(4) Az 1000 férőhelyes sportstadion időszakosan jelentkező parkolási igényének kielégítésére lehetővé kell tenni a telken belüli gépkocsi-elhelyezést.
(5)157 A Vi-62999X[2] és a Gksz-625553[2] jelű építési övezetek közlekedési területi telekhatárán kerítés nem építhető, a Ki és Gipe jelű építési övezetek telekhatárain legfeljebb 3,0 méter magas kerítés létesíthető.
(6) A hatályos területen a zöldfelületekkel kapcsolatosan az alábbi sajátos előírásokat kell érvényesíteni:
a) A 10 gépkocsi- férőhelyet meghaladó kapacitású újonnan létesítendő parkoló felületet legalább 1fa/4 parkolóhely mértékben fásítani kell.
b) A sportcsarnok és a tervezett uszoda kiszolgálásához szükséges - a füves futballpálya mellett - kialakítandó parkolófelületet vízáteresztő műanyag gyeprács burkolattal kell kialakítani.
c)158 A Ki övezet területére és a csatlakozó közlekedési területekre egységes kertépítészeti terv készítendő, mely az engedélyes terveken felül tartalmazzon fakivágási, favédelmi és kezelési tervet is.
(7)159 A fedett sportuszoda és kapcsolódó létesítményeinek megvalósíthatósága, valamint közúti megközelíthetősége érdekében:
a) a SZÉSZ 12. § (6) bekezdésének,
b) a SZÉSZ 1.2.2. számú, „Beépítésre szánt területek telekmérete”-megnevezésű melléklet A) „Nem kialakult állapotnál”-megnevezésű, valamint B) „Kialakult állapotnál”-megnevezésű táblázat
előírásait nem kell alkalmazni.
(8)160 Ha a telek területe a szabályozási tervlapon jelölt közlekedési terület-szabályozás végrehajtása következtében csökken a SZÉSZ-ben meghatározott legkisebb kialakítható telekméret alá, a telek kialakítható és beépíthető.
SZEGED-ÚJRÓKUS FRANCIAHÖGY II. ÜTEM – GÖMÖRI UTCA, MAKKOSERDŐ SOR, KÖRTÖLTÉS UTCA, BÁLINT SÁNDOR UTCA ÁLTAL HATÁROLT, VALAMINT A KUKORICA UTCÁTÓL MÉRT 40,0 MÉTERRE MEGHÚZOTT ELVI HATÁRVONAL KÖZÉ ESŐ, TOVÁBBÁ A 16280 ÉS 16273/1 HRSZ.-Ú TERÜLETRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK [3]
88. § (1) Kizárólag gépjármű tároló építése céljából az előírt zöldfelületi fedettség terhére a 40%-os beépítettség 5%-kal megnövelhető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti épületeket a hátsó telekhatárra, vagy a szomszédos telekkel közösen kialakított hátsó megközelítés esetén attól legfeljebb 3 m-re kell építeni, a legfeljebb 7 m mélységű és teljes telekszélességű építési helyen belül.
(3) A szabályozási tervlapon „Csak melléképület elhelyezésére igénybe vehető telekrész”-ként megjelölt területek olyan építési helynek minősülnek, ahol legfeljebb 4,5 méter homlokzatmagasságú, elsősorban gépjárműtároló, illetve egyéb, a lakásokat kiszolgáló épület létesíthető.
SZEGED, INDÓHÁZ TÉR – SZIVÁRVÁNY U. – BOLDOGASSZONY SGT. – BEM TÁBORNOK U. – BORBÁS U. ÁLTAL HATÁROLT TERÜLETRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK [4]
89. § (1) A területen az alábbi sajátos városépítészeti előírásokat kell érvényesíteni:
a) a város egyik legfőbb “Érkezési Kapuja”-ként kezelendő az Indóház tér ÉNy-i térfala, valamint a Szent Ferenc utca mindkét oldala a Boldogasszony sgt. és az Indóház tér között;
b) az a) pontban meghatározott szakaszok átépülése kiemelt figyelmet és különleges elbírálást igényel;
c) a szabályozási tervlapon jelzett beépítési vonal sarokátfordítások mértéke – az egyes tömboldalak beépítési vonalainak metszéspontjától számítva – a következő kell, hogy legyen:
ca) a Boldogasszony sgt. 58. számú saroktelken a meglévő beépítési vonal szerint,
cb) a Szent Ferenc utca – Indóház tér saroktelkein: minimum 10-10 m, maximum 12-12 m,
cc) egyéb helyeken: minimum 3-3 m, maximum 5-5 m.
d) Az a) pontban meghatározott szakaszokra vonatkozó szabályozások (a megmaradó épületek kivételével) a következők:
da) az árkádpillérek mélységi mérete minimum 51 cm lehet,
db) az árkádnyílás szélessége minimum 2 m, maximum 3 m,
dc) az árkádnyílás szemöldökmagassága minimum 2,8 m, maximum 3,1 m,
dd) az árkádnyílás vállmagassága minimum 2,5 m, maximum 2,7 m,
de) az árkádsor jellemző mélységi mérete egységesen 3 m, mely funkcionálisan indokolt helyen (pl. bejárati hangsúly) növelhető, de ennek szélességi mérete nem haladhatja meg a homlokzati hossz felét.
Azokon a szakaszokon, ahol szabályozási tervlap nem írja elő árkád létesítését, ott bejárati és/vagy portál nyílások, párkányzat, homlokzati felületek stb. hasonló paraméterekkel létesítendők;
e) valamennyi utcára néző épület magastetővel építendő. Azonos utcaszakaszokon az egyes tetősíkok csak azonos hajlásszöggel építhetők;
f) a közterületen semmiféle árusító, információs stb. pavilon, telefonfülke nem telepíthető;
g) az a) pontban megjelölt térfalakon, illetve az ahhoz kapcsolódó közterületen folytatott építési tevékenységet meghatározó terveket a városi főépítésszel egyeztetni kell;
h) a féltetős jelleggel kialakított melléképület tűzfala a szomszéd felől maximum 4 m magasságú lehet;
i)161 a beépítési vonalon túlnyúlóan a közlekedési terület légterét szűkítő földszint feletti épületkiugrás nem létesíthető, kivéve az Indóház tér tömboldalain – irányadó beépítési vonallal – megjelölt városképi hangsúlyt. Az épületkiugrás mélysége maximum 1,0 m, hosszmérete maximum a telekszélesség egyharmada lehet.
(2) A területen az alábbi közlekedéssel kapcsolatos sajátos előírásokat kell érvényesíteni:
a) a területen csak olyan funkció telepíthető, amelynek legfeljebb kis tehergépjármű megközelítési igénye van;
b) az Indóház tér felől a Galamb utcai és a Gőz utcai saroktelkeken kapubejáró építése nem engedélyezhető.
SZEGED BELVÁROS KIS ÉS NAGYKÖRÚT KÖZÖTTI TERÜLETRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK [5]
90. § (1) Az 1-es és 2-es karakterű beépítésre szánt területeken:
a) kialakult telekhasználat és beépítés esetén - a szükséges védőtávolságok és a szomszédos telken álló épületek természetes megvilágítottságának és benapozottságának biztosításával - további épület a hátsó és az oldalsó telekhatáron is elhelyezhető, de oldalhatáron a homlokzatmagasság a 4,5 m-t, a gerincmagasság a 10,0 m-t nem haladhatja meg, a hátsó határon sem a homlokzatmagasság, sem a gerincmagasság nem lehet több 10,0 m-nél.
b) Amennyiben a szomszédos telken a közös határon 10,0 m-t meghaladó gerincmagasságú épület áll, úgy az új épület gerincmagassága az egységes építészeti megjelenés érdekében annak mértékéig növelhető.
(2) A Vi-6X0Y7(7)[5] jelű építési övezetben:
a) a beépítés módja a szabályozási tervben kótázással feltüntetett építési helyen belül az egyéb előírások megtartása mellett, oldalkert elhagyása esetén legalább 3,00 kertszélességet hagyva, szabadon alakítható.
b) a 84,00 mBf szint alatti építmények esetében a megengedett beépítettség 80%, a 84,00 mBf szint fölé magasodó épülettömeg esetében pedig 60%, a ± 0,00 magasság a 80,00 mBf szinten értendő,
c) a szabályozási terven jelölt korlátozott közforgalmú gépjármű átjárást minimum 4,80 m szabad szélességgel és 4,50 m szabad magassággal, a korlátozott gyalogos közforgalmú átjárást akadálymentesen minimum 3,0 m szabad szélességgel és 3,00 m szabad magassággal legalább reggel 5 órától éjfélig, a megkülönböztetett járművek számára korlátlanul, egész nap folyamán biztosítani kell.
d) az általános szabályokban előírt számú gépjármű-elhelyezési igény legalább 50%-át saját telken belül kell kielégíteni.
(3) A Tábor u. - Mikszáth K. u. - Mérey u. - által határolt tömbben a Vi-151998[5] jelű építési övezetben és a Tisza L. krt. - Zászló u. sarkán a 3494. hrsz.-ú ingatlan esetében az építészeti karakter vonatkozó korlátozásait [43. § (2)] nem kell alkalmazni.
(4)162 A közművekre vonatkozó a 33-41. § előírásain túlmenően a vízmű-kútcsoport számára kell fenntartani a 20306/1 hrsz.-ú telek (Tisza-pályaudvar) északi végéből 60 m hosszú területet.
(5)163
(6) A Vi-6X0Y7(7)[5] jelű építési övezetben:
a) Az alkalmazandó beépítési mód: X=a szabályozási tervben bejegyzett építési hely szerint.
b) A megengedett legnagyobb beépítettség és az előírt legkisebb zöldfelületi fedettsége: Y=60% a 84,00 mBf feletti építményrészekre vonatkozóan, 80% a 84,00 mBf alatt.
(7)164 A Szeged, Vitéz utca – Szentháromság utca – Batthyányi utca – Boldogasszony sgt. által határolt tömb tömbbelsőjében lévő telkek összevonása után kialakuló új telken a SZÉSZ 45. § (2) bekezdés d) pontját nem kell alkalmazni.
(8)165 A Szentháromság u. - Vitéz u. - Boldogasszony sgt. - Batthyány u. által határolt tömbben a SZÉSZ 90. § (1) bekezdés előírásait nem lehet alkalmazni.
TÖRTÉNETI BELVÁROSRA VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK [6]
91. § (1)166
(2) Udvarokra, kertekre vonatkozó sajátos előírások
a) Amennyiben a szabályozási terv előírja valamely udvar korlátozott közhasználatának biztosítását, annak tárgyi feltételeit úgy kell meghatározni, hogy az időben is korlátozott közforgalom szüneteltetése idején az udvar az ott lakók kizárólagos használatú területe lehessen. Ennek megfelelően:
aa) a nem közhasználatú időszakra a telek határai lezárhatóak legyenek;
ab) az udvar felszíni kialakítása feleljen meg a kettős rendeltetésnek.
SZEGED KÁLLAY LIGET KÖRNYÉKE SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI [7]
92. § (1) Lke jelű kertvárosias lakóterület sajátos előírásai
a) Egy telken csak egy lakóépület helyezhető el. A telkeken különálló melléképület nem építhető.
b) A Lke lakóterületre előírt minimális teleknagyságot 50%-kal meghaladó méretű telkeken egy további rendeltetési egységet tartalmazó épület különállóan is elhelyezhető.
(2)167
SZEGED REPÜLŐTÉR ÉS KÖRNYÉKE SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI [8]
93. § (1) A Kkö-61X11Y[8] építési övezetben:
a) A teleknagyság minimális mértéke: 100 ha.
b) Homlokzatmagasság: maximum 15,00 m, kivéve az irányítótornyot, melynek maximum homlokzatmagassága 45,00 m lehet.
c) Tömör kerítés nem építhető.
(2) Egyéb sajátos előírások
a) A szabályozási tervlapon jelölt „Városkapu” területén – az egységes építészeti megjelenés és a biztonságos közlekedés biztosítására az építéshatósági engedélyezést városi főépítészi véleményezésnek kell megelőznie. Itt bizonyítani kell az egységes építészeti koncepció megvalósulását, valamint a külön szintű gyalogos átközlekedés kizárólagosságát.
b) A védelmi rendeltetésű erdőterületeken a SZÉSZ előírásain túl:
ba) közhasználat elől nem zárható el a terület,
bb) csak a természetvédelmet és vízgazdálkodást, valamint a másodlagos rendeltetést szolgáló létesítmények (feltáró utak, ismertető, eligazító táblák, pihenést, játékot és sportot szolgáló berendezések) helyezhetők el,
bc) a tározótó menti területeken hulladékudvar nem létesíthető.
c)168
d) A Bajai út bevezető – a szabályozási tervben jelölt – szakaszán, építmények elhelyezésénél, növénytelepítésnél a Maty éri víztározóra való rálátás biztosítandó.
SZEGED – KISKUNDOROZSMA NAGYBANI PIAC ÉS KÖRNYÉKE SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI [9]
94. §169
95. §171
SZEGED, SZABADKAI ÚT 24009/2 HRSZ.-Ú TERÜLET – VOLT ZALKA LAKTANYA – ÉS A HATÁROLÓ KÖZTERÜLETEKRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK [11]
96. § (1) Az Lke-425553[11] jelű és az Lke-433552[11] jelű építési övezetekben:
a) egy telken csak egy lakóépület helyezhető el.
b) a telkeken a fő- és kiszolgáló létesítmények a szabályozási tervlapon feltüntetett építési vonalon, annak legalább 50%-át igénybe véve az építési helyen belül helyezhetők el,
c) a hátsókertben, a telekhatárra telepítve, telkenként 1-1 darab, a hátsó telekhatárokon tűzfalakkal csatlakozó, maximum 12 m2 alapterületű, 3,50 m homlokzatmagasságú, magastetős kialakítású kerékpártároló épület elhelyezhető.
(2) Az Lk-35388X[11] építési övezetben:
a) a lakó- és szolgáltató – kereskedelmi épületek homlokzatmagassága, zártsorúan elhelyezett épületeknél nem lehet több 7,50 m-nél. A sorgarázsok homlokzatmagassága maximum 3,50 m lehet;
b) a lakóépületeket és a garázsokat nyeregtetővel kell fedni, amelynek dőlésszöge lakóépületeknél 30-40º között, sorgarázsnál 15-30º között változhat. Egy garázssoron belül csak azonos hajlású tető alkalmazható.
(3) A Gksz-62677X[11] jelű építési övezetben a homlokzatmagasság 3,5-7,5 m között változhat.
SZEGED, HOSSZÚ UTCA KÖRNYÉKÉRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK[12]
97. § (1) A Kke-SZRK-629665[12] jelű övezetben a területen áthaladó közműveket közterületre kell kihelyezni.
(2) A Lke-SZRK-42555X[12] jelű építési övezetben a homlokzatmagasság 4,50-6,00 méter között változhat.
SZEGED KIEMELT GAZDASÁGI ÖVEZETRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK [13]
98. § (1)172
(2)173
(3)174
(4)175 A Gipe-629665 [13] jelű építési övezetben a biztosítandó minimális zöldfelület 70%-a háromszintes növényállománnyal telepítendő be.
(5)176
(6)177
(7) A Gksz-61X78Y[13] jelű építési övezetben:
a) teleknagyság minimális mérete X = 1,0 ha,
b) a biztosítandó minimum zöldfelület háromszintes növényállománnyal telepítendő be.
c) legnagyobb homlokzatmagasság 20,0 m.
(8)178
(9)179
(10)180
(11)181
(12)182
(13)183
(14)184
(15)185 A Gksz-RK-61678Y[13] jelű építési övezetben a legnagyobb homlokzatmagasság: Y=20,0 m.
SZEGED, SZABADKAI ÚT – MÓRAVÁROSI KRT. – KATONA UTCA – CSEREPES SOR ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI [14]
99. §186 (1) A Vi-618X93[14] jelű építési övezetben a beépítettség nem haladhatja meg a 75%-ot.
(2) A Szabadkai út – Cserepes sor – Gólya utca meghosszabbítása a Szabadkai útig által körülhatárolt területen az építészeti megformálás és anyaghasználat egységessége érdekében a legjobb építészeti-műszaki megoldás- és a tervező kiválasztására az építési engedélyezést és tervezést megelőzően építészeti tervpályázatot kell lefolytatni.
(3) A Vt-6TY56X [14] kódjelű övezet előírásai:
a) Y kód: az övezetben a legkisebb kialakítható telekméret 20.000 m2.
b) X kód: az övezetben a megengedett homlokzatmagasság a szabályozási terven az egyes építési helyekre jelölt érték.
c) Az előírások szerinti gépkocsiparkolókat és kerékpártárolókat az érintett épületen belül vagy mélygarázsban kell elhelyezni.
d) Az általános előírásoktól eltérően a telekre a gépjárművel történő behajtás csak a szabályozási terven jelölt helyeken lehetséges.
e) Telken belül és közterületi telekhatárokon kerítés nem létesíthető.
f) Felszíni parkolóhelyek legalább 90%-ban vízáteresztő gyeprács (ökorács) burkolattal létesíthetők.
g) A telken belüli felszíni parkolók szabad hozzáférését korlátozni nem lehet.
h) A szabályozási terven jelölt díszkertben intenzíven parkosított zöldfelületek, valamint gyalogos és kerékpáros forgalom céljaira szolgáló felületek lehetnek.
i) A díszkertben a gyalogos és kerékpáros használatú felületek a díszkert területének maximum 25 %-át foglalhatják el.
j) A díszkertben a zöldfelületeket – kertészeti kiviteli terv alapján - háromszintű növénytelepítéssel (fa, cserje és gyepszint biztosításával) kell kialakítani. A kertészeti kiviteli tervet a városi főépítésszel egyeztetni kell. Fásításhoz csak többször iskolázott, a termőhelyi adottságoknak megfelelő, legalább 12/14 cm törzs-körméretű fák használhatók. A zöldterület fenntartásáról – a szükségessé váló pótlások elvégzését is ide értve – a mindenkori üzemeltető az egységes kialakítás megtartásával köteles gondoskodni.
k) Transzformátor-állomás csak épületen belül alakítható ki.
l) A Gólya utca folytatásában futó városi egyesített csatorna tengelyétől 5-5 m védőtávolságot kell biztosítani.
m) A csillapított, illetve vegyes használatú út és a Szabadkai úti kerékpárút kerékpáros összekötését biztosítani kell telken belül.
SZEGED – SZENTMIHÁLY, KAPISZTRÁN UTCA – EGYENLŐSÉG UTCA – SPORTPÁLYA UTCA – PONTY UTCA MIKES KELEMEN UTCA – SZÉRŰSKERT UTCA KÖZÖTT FEKVŐ TERÜLETEK SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI [15]
100. § (1)187 Gépjárművel 8,0 méternél keskenyebb zsákutcáról megközelített telken új épület létesítése vagy a beépítettséget növelő épületbővítés akkor engedélyezhető, ha a zsákutca felőli kerítésnek a telek belseje felé való áthelyezésével legalább 18,00 m2 telekterület a telekhez tartozó, de a közlekedési területtől el nem választott és a közforgalom elől el nem zárható gépjármű kitérő-, illetve beállóhelyként hasznosul.
(2) A kitérő-, illetve beállóhely utcavonalra merőlegesen mért szélességi mérete legalább 2,0 méter legyen.
(3) A gépjármű kitérő-, vagy beállóhely területén építmény nem helyezhető el.
SZEGED, KERESZTTÖLTÉS UTCA - TÁPAI UTCA - MOLNÁR UTCA - CSABA UTCA ÁLTAL HATÁROLT TÖMBRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK [16]
101. § (1) Ln-500660[16] jelű övezetben:
a) Az új épület és a meglévő panelház között a földszinten minimum 2,0 m széles átjárót kell kihagyni.
b) A szabályozással érintett területen meglévő legnagyobb homlokzatmagasság maximum 1,5 m-rel növelhető.
c) A sávházak a tetőtér hasznosítása nélkül is lefedhetők 15-30° közötti hajlásszögű nyeregtetővel.
d) A sávházak tetőtér hasznosítása esetén a meglévő homlokzatmagasságot maximum 2,5 m-rel meg lehet emelni. A tető hajlásszöge 15-30° között változhat.
(2) A közlekedésre, parkolásra és közművekre vonatkozó sajátos előírás:
SZEGED, Budapesti krt. – Csillag tér – Retek u. – József Attila sgt. (VOLT GYEVI TEMETŐ) SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI [17]
102. § (1)188 A Vt-618995[17] és a Vi-600550[17] jelű építési övezetekben:
a)189 A 100 férőhelyet meghaladó parkolóval rendelkező létesítmények telkére ugyanazon közlekedési területről legfeljebb két helyen létesíthető gépjármű-beközlekedést biztosító útcsatlakozás.
b) Ahol az előkert mérete a szabályozási terven nincs meghatározva, az előkert mélysége: 0,0 méter.
c)190 Az épület(ek) gépjármű kiszolgálását (áruszállítás, rakodás, egyéb üzemi tevékenység) a tömbbelső/telekbelső, valamint a közlekedési területek felől látványban takartan, zártan kell biztosítani. Átközlekedés biztosítása céljából – a környezettel való kapcsolat kialakítása érdekében – gyalogos forgalom számára a létesítendő épületek többirányú megnyitása szükséges.
d) A 3000 m2-t meghaladó lapostető esetében zöldtetőt kell kialakítani legalább a tetőfelület 50 %-án. A zöldtető – karbantartása érdekében történő – megközelíthetőségét biztosítani szükséges.
e) A József Attila sugárút felőli előkertben parkoló nem helyezhető el. Az előkertekben a korlátlan közforgalmú használatot biztosítani kell. Az előkerteket egymással és a csatlakozó közterületekkel, összehangolt közlekedési és kertészeti terv alapján kell kialakítani.
f)191 Közlekedési területtel határos telekhatáron újonnan kerítés nem létesíthető kivéve, ha a kerítés létesítése a c) pontban foglaltak érdekében történik.
g)192
h) A felszíni és szabadtéri parkolók közforgalmú használatát folyamatosan biztosítani kell.
i) A Szamos utca és a Bite Pál utca között kijelölt 500 férőhelyes parkolóház területén a parkolóház megvalósulásáig csak gépkocsi elhelyezését szolgáló funkció engedélyezhető.
j) A területen 10.000 m2-t meghaladó alapterületű kereskedelmi építmény nem létesíthető, vagy ezt meghaladó méretűre nem bővíthető.
(2) Az Ln-nagyvárosias lakóterületen a lakóépületek bővítésének sajátos szabályai:
a) A területen a lakásszám nem növelhető.
b) Az épületek bővítésének célja lehet lakásbővítés, közösségi hely kialakítása és annak bővítése, épület korszerűsítése.
c)193 A lakótelepi közkerten belül a lakóépület bővítése az épület bruttó szintterületének 20%-át nem haladhatja meg.
d) Ötszintes épületek esetében a bővítés, korszerűsítés ráépítéssel is engedélyezhető, ebben az esetben a homlokzatmagasság legfeljebb 2,0 m-rel növelhető.
e) A közkerten belül mélygarázs nem, parkolóhely csak kertépítészeti engedély és kiviteli tervi munkarésszel alátámasztva létesíthető.
(3) Közlekedési és közmű területekre vonatkozó előírások:
a) Tervezett közlekedési és közmű területeken belül az út melletti zöldsáv, az utat kísérő fasor helye. Út melletti zöldsávban új közmű vezeték, közmű felújítás, csak a meglévő fák védőtávolságán kívül építhető, illetve újítható fel.
b) Térszínen a parkoló-felületetek vízáteresztő kiselemes burkolattal készítendők.
c) Közműépítés és felújítást követően az érintett zöldsávot helyre kell állítani.
(4)194 Az Emlék parkon belül a megemlékezést és pihenést szolgáló építmények (sétaút, pihenő és emlékhely, ivókút, illemhely stb.) legfeljebb 2%-os beépítettséggel elhelyezhetők. Nem létesíthető vendéglátó és testedzést szolgáló építmény, tornapálya, futópálya, játszótér.
Szeged, Mars tér területének sajátos előírásai [18]
103. § (1) A Vi-619665[18] építési övezetben elsődlegesen az egységes megjelenésű városi piac és a hozzá kapcsolódó kiszolgáló funkciók helyezhetők el.
(2) A területen lakóépület nem építhető.
(3) A környezet építészeti összhangjának megteremtése érdekében a tervezett épületek és építmények terveit előzetesen a városi főépítésszel véleményeztetni kell.
SZEGED, HUSZÁR UTCA – BAKAY NÁNDOR UTCA – MURA UTCA – RIGÓ UTCA ÁLTAL HATÁROLT (VOLT KÁBELGYÁR) TERÜLET SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI [19]
104. §195 A Vt-62866X [19] kódjelű övezet előírásai:
a) Az övezeten belül tervezett mélygarázs és a hozzá kapcsolódó többszintes épületrészek egy építési engedély kérelemként engedélyezhetőek.
b) Az övezeten belül maximum 600 db lakás alakítható ki.
c) Az általános előírásoktól eltérően, a telekre gépjárművel történő behajtás a szabályozási terven jelölt helyeken lehetséges.
d)196 Terepszinthez képest 1,0 méter magasság felett újonnan létesülő épületrészek esetében, a közlekedési területi telekhatároktól a következő távolság elhagyása kötelező: Bakay N utca felől min. 10,00 méter, Mura utca felől min. 17,00 méter, Rigó utca felől min. 12,00 méter.
e) X kód: Az övezetben a megengedett épületmagasság maximum 13,0 méter.
f) Övezeten belül transzformátor állomás csak a pinceszint területén alakítható ki.
g) Az épületkomplexum zöldfelületének, árnyékolásának, kültéri gépészeti berendezéseinek, kerékpártárolóinak esetleges megváltoztatása, az egységes megjelenés megőrzése érdekében, a mindenkori üzemeltető feladata.
h) A földszinti tetőkerteket gyalogos forgalom számára megnyitottan kell kialakítani, a közforgalmú gyalogos közlekedést a szabályozási terven jelölt helyen kell biztosítani. A telekhatáron kerítés nem létesíthető.
i) A zöldtető területének min. 50 %-át háromszintes növényállományú intenzív zöldtetőként kell kialakítani. A zöldtetőn belül min. 1000 m2 vízfelület kialakítása szükséges min. 1,50 méteres átlagos mélységgel. A zöldtetők és az emeleti teraszok kertészeti terv alapján létesíthetők, azok karbantartásáról a mindenkori üzemeltető az egységes kialakítás megtartásával köteles gondoskodni.
Szeged, Makkosházi lakótelepre (Csongrádi sgt. – körtöltés – Tölgyes utca – Lomnici utca – Agyagos utca – Makkosházi körút által bezárt terület), valamint a Tölgyes utcától Ny-ra fekvő, 15561; 15562/1, 15562/2, 15562/3, 15562/4, 15562/5; és 15563 helyrajzi számú telkek) sajátos előírásai [20]
105. § (1) Nagyvárosias lakóterület (Ln) sajátos előírásai:
a) Új lakóépület a sajátos előírások területén nem létesíthető.
b) Lakóépület bővítésének szabályai:
ba) A lakásszám nem növekedhet.
bb) Az épület beépített területének növelésével járó épületbővítés csak a szabályozási tervlapon megjelölt építési helyeken belül megengedett.
bc) Az építész terveket településképi véleményezési eljárásra be kell nyújtani.
bd) A lakóépületek hegyesszögben találkozó végfalai között kijelölt építési helyen belül a földszinten közösségi helyiség, vagy önálló kereskedelmi, szolgáltató illetve vendéglátóegység, az emeleten a szomszédos lakáshoz, vagy lakásokhoz kapcsolódó terasz helyezhető el.
be) A magasföldszint+négyemeletes sávházak homlokzatmagassága a zárószinti lakások ráépítéssel való bővítése, vagy a társasház közösségét szolgáló helyiségek létesítése érdekében a d) pontban leírt módon növelhető.
bf) A lakások szintbeni bővítése legalább a magasföldszinti, s a fölötte lévő 3 emeleti lakásban egyidejűleg, egységes építészeti megoldással valósítható meg.
bg) Új mellvéd fémkeretbe foglalt áttetsző műanyagból, vagy edzett üvegből valósítandó meg.
bh) A bf) és bg) alpontban, valamint a d) pontban foglalt építészeti szabályoktól a jobb építészeti-utcaképi megoldás céljából el lehet térni, de az épület meglévő homlokzatmagassága ekkor sem nőhet 1,80 méternél nagyobb mértékben.
c) Az (1) bekezdés bb) alpontja szerinti épületbővítés megvalósításához az úszótelek határa telekhatár-rendezéssel az új épületkontúrhoz igazítandó a szabályozási tervben jelölt szabályozási vonalaknak megfelelően.
d) Az (1) bekezdés be) alpontja szerinti ráépítés
da) alaprajzi szakaszolása kizárólag a ház hosszanti homlokzati falaira merőlegesen megengedett, a felépítmény külső falsíkjának vagy az épület végfaláig kell érnie, vagy attól legalább 4,00 méterrel, illetve szabad végfal esetén (amelyhez nem csatlakozik épület) legalább 2,00 méterrel el kell maradnia.
db) nyílásmentes határolófallal építendő, ha további építési szakaszban felépítmény csatlakozhat hozzá.
dc) úgy valósítandó meg, hogy a lépcsőház felvezetése közös használatú szélfogó helyiségbe, a lépcsőház felvezetése hiányában a meglévő lépcsőházi kibúvónyílás közös használatú szélfogó helyiségbe, vagy a zárófödémen, illetve az új tetőfelületen a szabadba érkezzen, s a meglévő gépészeti berendezések, valamint a beépítetlen tetőfelület hozzáférhetősége a karbantartás végett biztosított legyen.
dd) belső vízelvezetéssel valósítandó meg, amelyhez a meglévő összefolyók, vagy a meglévő strangokban kialakítandó új levezető-csatornák használandók.
e) Amennyiben a lakóépület bővítésére a szabályozási tervlapon kijelölt építési hely jelenleg zöldfelület, s a bővítés fölötte konzolosan, vagy pontszerű letámasztással épül meg, akkor a zöldfelület megtartandó, és kertészeti kiviteli terv alapján rendezendő.
f) A zöldfelületi fedettségbe az e) pont szerinti zöldfelület is beszámítható.
g) A szabályozási tervlapon „jelentős szint alatti gépjárműtároló területének határa” jelkulcsi ábrázolással lehatárolt telekrészen a terepbe süllyesztett zárófödémének felső szintjével a csatlakozó terepszinttől legfeljebb 1,00 méterig kiemelkedő, földtakarással és növényzettel fedett gépjárműtároló épület létesítése engedélyezhető; az épület oldalfalának földrézsűvel való takarása nem kötelező.
h) A g) pont szerinti épület zöldtetővel alakítandó ki a (4) bekezdés ad) és ae) pontok előírásai szerint.
(2) Intézményi terület sajátos beépítési előírásai:
a) Csak telekhatár mentén, és csak áttört kerítés létesíthető.
b)197
(3) Kereskedelmi, szolgáltató terület sajátos beépítési előírásai:
a) Az épület emeletén kizárólag gépjárműtárolók és közlekedő területük helyezhető el.
b) A telek be nem épített része közhasználat elől el nem zárható, a telken belül és a telekhatáron kerítés nem emelhető.
(4) A különleges beépítésre szánt közlekedési és közműterület sajátos beépítési előírásai:
a) A vízgazdálkodási területtel közvetlenül határos telken:
aa) kizárólag földszintes gépjárműtároló épületek létesíthetők.
ab) az épületek a másodrendű árvízvédelmi töltést nem gyengíthetik, a csapadékvíz elfolyásának akadályozásával a töltést nem áztathatják, ezért kialakításuk módját a vízügyi hatósággal előzetesen egyeztetni kell.
ac) az épületek között legalább 40,00 méterenként gyalogos lépcsőt és vízlevezető folyókát kell építeni.
ad) az épületek tetejét legalább 50,00 cm vastag földtakarással kell ellátni és legkésőbb az épület használatba vételéig szárazságtűrő földtakaró növényzettel kell beültetni, kertépítészmérnök által készített kertészeti kiviteli terv alapján.
ae) az ad) alpontban szereplő beültetés megvalósítása, gondozása és szükség szerinti pótlása az épület tulajdonosának kötelessége.
b) A Gát utcáról nyíló telek:
ba) zöldfelületét kertészeti kiviteli terv alapján, legkésőbb az épület használatba vételéig kell kialakítani.
bb) területén a ba) pontban szereplő növényültetés megvalósítása, gondozása és szükség szerinti pótlása az épület tulajdonosának kötelessége.
bc) be nem épített része közhasználat elől el nem zárható, a telken belül és a telekhatáron kerítés nem emelhető.
(5) A Lomnici utcai „Honfoglalási Emlékpark” területén sem térszín alatti, sem térszín feletti épület nem létesíthető.
(6) Zöldterületen és lakótelepen belüli közkertben a kertészeti tervvel nem rendelkező területek parkosítását, (sport-, játék- és pihenőhelyek kialakítását, növénykiültetést) kertészeti tervek alapján kell magvalósítani.
(7) Egyéb rendelkezések:
a) A területen minden meglévő, 50 cm-nél nagyobb törzskörméretű faegyed megtartandó, kivéve, ha a szabályozási tervben kijelölt építési helyen áll, s akadályozza az építést, ebben az esetben a fák védelméről szóló jogszabályban foglaltak szerint kivágható.
b) A területen új közműhálózat létesítése, vagy a meglévő hálózat jelentős mértékű, 30 %-nál nagyobb hálózatrészt érintő átépítése során csak föld alatti kialakítás a megengedett, kivéve, ha erre nincs más műszaki megoldás.
SZEGED-KISKUNDOROZSMA, ZSOMBÓI ÚTTÓL ÉK-RE LÉVŐ TERÜLET SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI [21]
106. § (1) A Kb-Re[21] jelű övezet előírásai:
a) A szabadidő eltöltését szolgáló funkciók helyezhetők el.
b) A homlokzatmagasság a horgásztanyáknál 2,50 m, egyéb létesítményeknél maximum 6,50 m lehet.
c) A volt bányató közcélú hasznosítása csak részletes rekultivációs terv alapján kivitelezett és a szakhatóságok által engedélyezett módon történhet.
d) Horgásztanyákkal a tópart maximum 50%-a építhető be, egy rendeltetési egység bruttó földszinti területe 10 m2-nél több nem lehet.
e) A horgásztanyákat egységes terv alapján kell megépíteni. A beépítés szakaszosan is megvalósítható, egy szakaszban azonban 5 darabnál kevesebb rendeltetési egység nem építhető.
SZEGED, 502. SZ. FŐÚTTÓL ÉSZAKRA TALÁLHATÓ ALÁLLOMÁS ÉS VÍZMŰTELEP TERÜLETÉRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK [22]198
107. § (1)199 A sajátos előírás területén az egyes gazdaságfejlesztési célú és munkahelyteremtő beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelet 5/Q. § (12) bekezdése által kijelölt beépítési paramétereket és előírásokat kell alkalmazni.
(2)200
Szeged, Tisza folyó – Bertalan híd nyugati oldala – Temesvári körút páros oldala – Népkert sor Liget felőli oldala – a Liget nyugati része az Erzsébet templommal - Torontál tér – Alsó Kikötő sor – Belvárosi híd északkeleti oldala által határolt területre vonatkozó sajátos előírások [23]
108. § (1)201
(2)202 A Ki-600667[23] és Ki-600668[23] jelű építési övezetekben gépjárműveket is
kiszolgáló gyorsétterem nem helyezhető el.
(3) Ki-600666[23] építési övezet /Többcélú szabadidő terület, Partfürdő és Kemping/
1. A területen új üdülő rendeltetésű épületek nem létesíthetők, a meglévők a rendelet előírásai alapján újíthatók fel. Padlómagasságuk a maximális árvízszint +0,30 m-rel engedélyezhető.
2. Terepszinten csak ideiglenes, szezonális jellegű, közösségi célokat szolgáló építmények helyezhetők el az illetékes vízügyi szakhatósági hozzájárulás alapján.
3. A Partfürdő és a Kemping közötti partszakaszon kishajó kikötő létesíthető, amelyet a maximális árvízszint fölé emelt gyalogos híd köthet össze a mentett oldali gyógy- és látvány fürdő komplexummal.
(4)203 A Vi-62555(8)[23] jelű építési övezet építési előírásai:
a) a telkek magánút felőli előkertjében, magánútról nyílóan parkoló gyeprácsos felülettel kialakítható.
b)204 A meglévő konténer telefonközpont a tervezendő új épületben helyezendő el az üzemeltető közlekedési területről történő megközelíthetőségének biztosításával.
(4a)205 A Vt-62555X[23] jelű építési övezet építési előírásai:
a) X kód: Az övezetben a megengedett épületmagasság maximum 13,0 méter.
b) magánút területén parkolók kialakíthatóak, melyek az építési telkek parkoló mérlegébe beszámíthatóak.
c) a telkek magánút felőli előkertjében, magánútról nyílóan parkoló gyeprácsos felülettel kialakítható.
(5) Elsődlegesen vízgazdálkodási célokat szolgáló területekre vonatkozó előírások:
a) A hullámtérben:
aa) az árvíz elvonulását akadályozó, valamint az árvíz utáni pangó víz kialakulását okozó építmény, műtárgy (pl. terepszinten elhelyezett építmény, kerítés, medence) csak szezonális jelleggel, árvízi minősített időszakon kívül helyezhető el, az előírásnak nem megfelelő meglévő állapot megszüntetendő,
ab) csak a szabályozási tervben kijelölt helyen, vagy az elpusztult fák helyett ültethető fa a vízügyi hatóság engedélyével, a gyakori és tartós elöntést és az árhullám zavartalan levezetésének igényét figyelembe véve,
ac) a tervezett funkciót nem szolgáló – a területen meglévő nem természetes anyaghasználatú építmények, burkolatok elbontandók a természetközeli állapot visszaállítása érdekében, a tervezett rendeltetéshez szükséges építmények, burkolatok anyaghasználata természetes, környezetbarát és bontható legyen.
ad) az övezet területére egységes tájrendezési, kertészeti tervet kell készíteni az aa)-ac) alpontok figyelembevételével és tartalmával. A tervet a vízügyi hatóság engedélyezi, melyet előzetesen véleményeztetni kell a városi főépítésszel. A tervezett kemping területén a dokumentációnak a meglévő fákat és a terepmagasságot is feltüntető friss geodéziai helyszínrajzon be kell mutatnia a Tisza-parti sétány és az árvízvédelmi töltés felőli látványtervet, a beépítési tervet, a sátor- és lakókocsi helyek berendezési tervét.
b) A terület – különös tekintettel a parti gyalogútra – a közhasználat elől csak a következő esetekben és időtartamra zárható el:
ba) vízügyi okból bármely indokolt esetben;
bb) a kemping létesítményeinek birtokvédelme érdekében május 1-től október 31-ig az éjszakai órákban;
bc) rendezvények esetén legalább három belépési pont biztosításával.
c) A tulajdonos (használó) bármely tevékenységet csak saját árvízi kockázatára folytathat.
d) Az árvízvédelemért felelős szerv számára állandó ellenőrzési jog biztosítandó.
e) Ivóvízhasználattal járó funkciójú építmény létesítése, felújítása, bővítése előtt zárt szennyvízelvezető csatornát kell kiépíteni. A közműterveket egységesen kell elkészíteni a zóna teljes területére.
f) A terven jelölt építési helyen kívül lévő meglévő épületen csak állagmegóvási tevékenység végezhető az illetékes vízügyi hatóság engedélyével, az engedélyben előírandó a rendezetlen közműbekötések megszüntetése.
g) Ki jelű területen a szabályozási terven jelölt építési helyen belül új építmény a vízügyi, valamint a szabadidő-, kemping- és rendezvényszervezési rendeltetésnek megfelelő, ahhoz szorosan kapcsolódó funkcióval helyezhető el a következő szabályok szerint:
ga) beépítettség nem haladhatja meg az 5%-ot, a burkolt felületek aránya nem haladhatja meg a telek területének 5%-át,
gb) épület egy használati szintet tartalmazhat, az alsó födém síkja 84.10 mBf magasságban alakítandó ki,
gc) új épület csak elfogadott típusterv alapján építhető. A típusterv meghatározására, az építészeti megformálás és anyaghasználat egységessége érdekében a legjobb építészeti-műszaki megoldásra, és a tervező kiválasztására az építési engedélyezést és tervezést megelőzően építészeti tervpályázatot kell rendezni. Ennek megszervezése az építtető feladata.
gd) a gc) alpont alatti tervpályázatok lebonyolítása során a vonatkozó jogszabályokon túlmenően a következő szempontokat kell figyelembe venni:
- Biztosítani kell a Város főépítészének, a Csongrád megyei Építész Kamarának és a vízügyi hatóságnak a részvételét a pályázat előkészítésében, zsűrizésében.
SZEGED, Kiskundorozsmai Ipari Park: Szeged-Budapesti vasútvonal - Nyugati elkerülő út (Kiskundorozsmai csomóponttól északra lévő szakasz) – Réti utcai lakótelkek meghosszabbított vonala az M 43-ig – M 43-as gyorsforgalmi út által határolt területre vonatkozó sajátos előírások [24]
109. §207
SZEGED, Londoni körút páros – Bakay Nándor utca páratlan – dr. Boross József utca páratlan – Rigó utca páros oldalai közötti tömb területére vonatkozó sajátos előírások [25]
110. § (1) A Vi-159997[25] jelű építési övezetben új építmény elhelyezése esetén az OTÉK szerint számított gépjármű elhelyezési kötelezettséget 100%-ban a telken belül kell biztosítani.
(2) A Zkk[25]-jelű övezet előírásai:
a) Az övezet területén áttört kerítéssel bekerített játszóteret és pihenőparkot kell létesíteni. A teret határoló épületrészeket homlokzatosítva, térfalként kell kialakítani.
b) Az övezet területén tervezett zöldfelület kialakítása ütemezetten is végezhető.
(3) Az épített értékek védelméről szóló előírások:
a) A tömbben új építmény építése esetén a Rigó és a Bakay Nándor utcában a jellegzetes ipari építészet vakolatlan téglaarchitektúráját meg kell jelentetni.
b) A kéthajós nagycsarnok és a háromhajós, bazilikális csarnok - szabályozási tervlapon jelölt - Rigó utcai homlokzatát az eredeti állapotnak megfelelően integrálni kell az új építésű homlokzatban a jelenlegi helyén. Eredeti állapotnak az 1937-es felmérési tervdokumentációt kell tekinteni.
c) A tömbbelsőben lévő raktárépület szabályozási tervlapon megjelölt homlokzatának jellegzetes nyerstégla timpanonját az új épület homlokzatán rekonstruálni kell.
d) A tömbben megvalósuló új létesítményben az értéket képviselő szerkezeti elemek – öntöttvas oszlopok, oszlopfők, korlátok, gépek stb. – kerüljenek bemutatásra emlékeztetőül az ezen helyhez kötődő kenderfeldolgozó, kötélverő és fonóipari tevékenységre és üzemekre.
SZEGED, Móravárosi krt. – Katona József u. – Cserepes sor által határolt földrészletre vonatkozó sajátos előírások [26]
111. § (1) A Vi-616664[26] jelű építési övezetben az építészeti megformálás és környezetbe való illeszkedés érdekében a terveket véleményeztetni kell a városi főépítésszel.
(2) A Vi-616665[26] jelű építési övezet lehatárolt területén lakóépület nem építhető, illetve a meglévő lakóépületek nem bővíthetők.
(3)208 A Vt-6TY56X [26] kódjelű övezet előírásai:
a) Y kód: az övezetben a legkisebb kialakítható telekméret 15.000 m2.
b) X kód: az övezetben a megengedett homlokzatmagasság: 6,0–7,5 m.
c) Az előírások szerinti gépkocsiparkolókat és kerékpártárolókat az érintett épületen belül vagy mélygarázsban kell elhelyezni.
d) Az általános előírásoktól eltérően a telekre a gépjárművel történő behajtás csak a szabályozási terven jelölt helyeken lehetséges.
e) Telken belül és közterületi telekhatárokon kerítés nem létesíthető.
f) Felszíni parkolóhelyek legalább 90%-ban vízáteresztő gyeprács (ökorács) burkolattal létesíthetők.
g) A telken belüli felszíni parkolók szabad hozzáférését korlátozni nem lehet.
h) A szabályozási terven jelölt díszkertben intenzíven parkosított zöldfelületek, valamint gyalogos és kerékpáros forgalom céljaira szolgáló felületek lehetnek.
i) A díszkertben a gyalogos és kerékpáros használatú felületek a díszkert területének maximum 25 %-át foglalhatják el.
j) A díszkertben a zöldfelületeket – kertészeti kiviteli terv alapján - háromszintű növénytelepítéssel (fa, cserje és gyepszint biztosításával) kell kialakítani. A kertészeti kiviteli tervet a városi főépítésszel egyeztetni kell. Fásításhoz csak többször iskolázott, a termőhelyi adottságoknak megfelelő, legalább 12/14 cm törzs-körméretű fák használhatók. A zöldterület fenntartásáról – a szükségessé váló pótlások elvégzését is ide értve – a mindenkori üzemeltető az egységes kialakítás megtartásával köteles gondoskodni.
k) A szabályozási terven bontandóként jelölt épületek nem bővíthetők.
l) Transzformátor-állomás csak épületen belül alakítható ki.
Szeged, Dorozsmai út - Tűzoltó u. – Cserje sor – Vásár u. által határolt terület (Zoll-Platz telephely és környezete) sajátos előírásai [27]
112. §209
TISZA FOLYÓ – HERKE UTCA – VEDRES UTCA – CSANÁDI UTCA – SZŐREGI ÚT – VASÚTI TÖLTÉS – KERTÉSZ UTCA – TERVEZETT ÖSSZEKÖTŐ ÚT – FÜVÉSZKERT D-I HATÁRA – FÜVÉSZKERT NY-I HATÁRA – LÖVÖLDE ÚT ÁLTAL HATÁROLT TERÜLETRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI [28]210
113. §211 (1) A településközponti és az intézményi vegyes építési övezetekben:
a) melléképület nem helyezhető el;
b) a személygépjárművek elhelyezését lakások esetén 100 %-ban, a közösségi és irodai funkciók esetén 50 %-ban épületen belül kell megoldani;
c) a szabályozási terven jelölt korlátlan gyalogos közforgalmú átjárást a kijelölt nyomvonal és az övezethatárok metszéspontjai között mindenkor akadálymentesen biztosítani kell legalább 6 m szabad szélességgel és 6 m szabad belmagassággal;
d) a rakodás, árufeltöltés a gyalogosforgalmi területek felől takartan oldandó meg;
e) az épületek lapostetős lefedése legalább 70 %-ban zöldtetőként legyen kialakítva;
f) kereskedelmi alaprendeltetésű épület összes homlokzati felületének legalább 10 %-án zöldhomlokzat alakítandó ki;
g) 70 cm-nél magasabb kerítés sem a telekhatáron, sem a telken belül nem létesíthető.
(2) Az előkert szabályozási tervben előírt vonala kötelező építési vonalnak tekintendő, ha kötelező építési vonallal is meg van jelölve, egyéb helyeken mérete növelhető.
(3) A díszkertként jelölt előkertben
a) legalább 50 % lombfedettségű kert kialakítása és fenntartása biztosítandó, nagy díszítő értékű növények (évelő és egynyári virágágyak, virágzó, terméssel díszítő cserjék, fák és örökzöldek) intenzív beültetése mellett;
b) a gyalogos utak által elfoglalt hely a díszkert területének maximum 25 %-a lehet.
(4) A Vt-61977X[28] kódjelű építési övezetben a legnagyobb homlokzatmagasság jel „X”, amelynek értelmezése: a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság 51,0 m, de a Kertész utcai telekhatártól számított 50 méteren belül az épület legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 22,0 m-t.
(5) A Vt-61999Y[28] és Vt-62999Y[28] kódjelű építési övezetben a legnagyobb homlokzatmagasság jel „Y”, amelynek értelmezése: a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság 22,0 m.
(6) A megengedett legnagyobb beépítettségre vonatkozó „Z” kódjellel ellátott építési övezetben a megengedett legnagyobb beépítettség 70 %.
(7) A megszűnő vasúti töltés helyén kijelölt Vt-617997[28] kódjelű építési övezetben a telek beépítésének feltétele a töltés megszüntetése és a szükség szerinti lőszermentesítés.
(8) A Gksz-627886[28] kódjelű építési övezetben kizárólag a szomszédos Ln nagyvárosias lakóterületet kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó egységek és személygépjármű-tárolók helyezhetők el; a parkolóház, teremgarázs, vagy garázs-ház funkció legalább három szinten, az összes szintterület legalább 75 %-án alakítandó ki.
(9) Az Akácfa utcai Lke-404552[28] jelű építési övezetben a szabályozási tervben irányadó telekhatárok szerint akkor is kialakíthatók földrészletek, ha azok mérete nem éri el a SZÉSZ 1.2.2. mellékletében előírt legkisebb telekszélesség és legkisebb telekmélység méreteket.
(10) Az önálló gyalogos közforgalmú átjárás céljára a szabályozási tervben méretezett szélességű közterület biztosítandó.
(11) A szabályozási tervben jelölt gyalogos közúti aluljáró legalább 14 m szabad szélességgel alakítandó ki.
(12) A felszíni parkolóhelyek és gyalogutak vízáteresztő burkolattal létesítendők.
(13) Az Ek jelű Közjóléti rendeltetésű erdő területén legalább 75 % lombfedettség, vagy vízfelület biztosítandó. Legfeljebb a terület 10 %-án létesíthetők sportpályák. Szabadidős tevékenységre szolgáló építmények 5 % beépítettség erejéig elhelyezhetők, azzal a feltétellel, hogy egy legalább 3000 m3 befogadóképességű földmedrű záportó legyen kialakítva az övezetben.
(14) Szabadtéri világítás kizárólag olyan föld felé irányuló lámpákkal létesüljön, melyek nem zavarják a közelben lévő csillagvizsgálóban történő észlelést.
(15) Transzformátor-állomás lakóépület kivételével csak épületen belül alakítható ki.
Szeged, SOMOGYI U. – ZRÍNYI U. – APÁTHY U. – 3736. HRSZ. ÁLTAL HATÁROLT TERÜLETRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK [29]
114. § (1) A 3781/2 hrsz.-ú telekből és a 3736. valamint a 3781/1. hrsz.ú ingatlanok szabályozási tervlapon jelölt részéből kialakítandó magánút alatt - a Somogyi Könyvtár szerkezeti adottságainak figyelembevételével – közhasználatú parkolók elhelyezhetők.
(2) A magánutat a közhasználatra alkalmas módon kell kialakítani és fenntartani. A magánút közösségi célú használatáról, fenntartásáról a településrendezési szerződésben kell rendelkezni. Ugyancsak településrendezési szerződésben kell szabályozni az Apáthy utca Dóm téri torkolata közterületi szakaszának rendezését is.
(3) A tervezendő új építmény földszintjén a Somogyi és Apáthy utca között a gyalogos átjárás a földszinti közösségi, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó funkciókhoz igazodva biztosított legyen. A gépkocsibehajtó fölött – kapcsolva a földszinti funkcióhoz - terasz részére bontható szerkezet építhető a támfalig.
(4) A magánút részét képező támfal tervezése, kivitelezése a terepszint alatti teremgarázzsal egy időben történhet. A támfalra tervezett növénytelepítést kertészeti terv alapján kell megvalósítani.
Szeged, PETŐFITELEP, ÚJ-PETŐFITELEP területére vonatkozó sajátos előírás [30]
115. § (1)212
(2) Az építési övezeti kódjelben a telekméretnél szereplő X jelentése: újonnan kialakítható telek legkisebb mérete: 250 m2
(3) A csatorna karbantarthatósága érdekében kerítést elhelyezni a 14500/4 hrsz.-ú telek Szillér-Baktói főcsatorna felőli telekhatárától mért 1,5 m-en belül nem lehet.
Szeged, SÁNDORFALVI ÚT – M43-AS AUTÓPÁLYA MENTÉN FEKVŐ GIPE – EGYÉB IPARI GAZDASÁGI ZÓNÁBA övezetbe TARTOZÓ SERTÉSTELEP ÉS KÖRNYEZETÉRE VONATKOZÓ SAJÁTOS előírások [31]213
116. § 214A Gipj-61756X[31] jelű építési övezetben a legnagyobb homlokzatmagasság X=20,0 m, mely a telepítendő technológia vagy technológiai szempontból szükséges építményrészek (pl. kémény, torony, különleges adottságú csarnokrész) esetében legfeljebb 35,0 m-ig növelhető.
Szeged, NAGYBANI VIRÁGPIAC TERÜLETÉRE VONATKOZÓ SAJÁTOS előírások [32]
117. § (1) A Gksz-600360[32] jelű építési övezetben:
a)215 a közlekedési területek felől tömör kerítés nem építhető.
b) a szabályozási terven jelölt (többszintes) beültetési kötelezettségű területeken talajtakaró, cserjés és fasor helyezendő el. Ezeken a területeken épület nem helyezhető el. Építmény (műtárgy) elhelyezése is csak a szükségszerűen áthaladó infrastruktúra kialakítására engedélyezhető.
(2) Az Mv[32] jelű övezetben:
a) csak a terület védelmét elősegítő építmények (műtárgyak) helyezhetők el.
b) A területen szükségszerűen áthaladó közművek csak a műszakilag megoldható legkisebb területet vehetik igénybe.
c) A területen kerítés nem helyezhető el.
Szeged, DERKOVITS FASOR – THÖKÖLY UTCA – SZŐREGI ÚT – HRSZ:1588/12 UTCA – BOROSTYÁN UTCA – 1554/2 HRSZ-Ú TELKEN TERVEZETT UTCA ÁLTAL HATÁROLT TERÜLETRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK [33]
118. § (1) A terület teherhordó talajrétege általában duzzadásra-zsugorodásra erősen hajlamos kövér agyag, ezért
a) süllyedésre, illetve süllyedés-különbségre érzékeny szerkezet (pl. vasbeton koszorú nélküli alapozás és födém) nem építhető,
b) kitermelt talaj padozat alá nem építhető be.
(2) Az 1588/1 hrsz.-ú telekre vonatkozó Lk-329774[33] kódjelű építési övezet előírásai:
a) Új épület, épületbővítés, épület-felújítás homlokzati megjelenése:
aa) a Szőregi út 80. számú egyemeletes épület külső anyag- és színhasználatához illeszkedően
ab) cserépfedésű magastetővel,
ac) vakolt, vagy látszó tégla falazattal,
ad) pasztell alapszínnel
alakítandó ki.
b)216 A közlekedési terület felől látható homlokzaton és tetőfelületen, továbbá az elő- és oldalkertben, kerítésen hírközlési, gépészeti és elektromos berendezések, valamint ezek szerelvényei, látható módon nem helyezhetők el.
c) A terepszint legfeljebb 79,0 mBf szintre megemelhető az övezetben, ha a csapadékvíz megfelelő elhelyezését kiviteli terv igazolja.
d) A Szőregi úti telekhatár mentén a meglévő elektromos légvezetéket földkábelre kell kiváltani az értékes fasor védelmében és pótlása érdekében.
e) Transzformátor-állomás csak épületen belül alakítható ki.
f) A szomszédos lakóterület éjszakai nyugalma érdekében az 500 m2-nél nagyobb alapterületű kereskedelmi vagy szolgáltató létesítmények elhelyezése esetén méretezett zajvédő fal építendő a szomszédos telekhatártól legalább 3,00 m-re, a lakóházak felől cserjés-fás növényállománnyal takartan.
(3)217
(4) Az 1588/15, 1588/16, 1588/17, 1588/18, 1588/19, 1588/20 és 1588/21 hrsz.-ú telkekre vonatkozó Lke-425553[33] kódjelű építési övezetben a szabályozási terv által előírt méretekkel nyúlványos telek kialakítható.
Szeged, Tisza folyó – Máglya sor – vasúti töltés – Gőz utca – Bem utca – Boldogasszony sugárút – Oldal utca – Semmelweis utca – Tisza Lajos körút által határolt területre VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK [34]
119. §218 (1) A „Ki*” jelű különleges intézményi terület előírásai:
a) Elsődlegesen a szabályozási tervlapon megnevezett rendeltetésű intézmények és az ezeket kiszolgáló építmények (pl. kazánház, termálkút), ezen belül teremgarázs és parkolóház helyezhető el.
b) A „Ki*” jelű építési övezetben nem helyezhető el lakóépület, és lakásokat tartalmazó egyéb rendeltetésű épület (a szolgálati lakások kivételével).
c) A „Ki*” jelű különleges intézményterületen belüli díszkert előírásai:
ca) A területre kertészeti kiviteli tervet kell készíteni.
cb) A jelölt területnek minimum 50%-át növényzettel kell borítani.
cc) A területén sétány, pihenőhely alakítható ki.
d) A „Ki*” jelű különleges intézményterületen belüli díszkert területén a meglévő épületek a működőképesség fenntartása érdekében a szükséges mértékig a rendeltetés megváltoztatása nélkül felújíthatók, de szintterület növelésével járó épületbővítés nem engedélyezhető.
(2) A „Kkö” különleges közlekedési területen:
a) az épületnek minősülő közlekedési építmények, és az ahhoz tartozó, a közlekedést szolgáló létesítmények helyezhetők el a b) pont szerint;
b) a SZÉSZ általános előírásait kiegészítve elhelyezhető:
ba) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, illetve ilyen rendeltetési egység,
bb) épületen belül az a), illetve a ba) alpont alatti létesítményekhez tartozóan a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.
(3) A „Gksz” kereskedelmi-szolgáltató terület építési zónában nem helyezhető el üzemanyagtöltő, autómosó.
(4) A gépkocsik telken belül, épület alatt, teremgarázsban, mélygarázsban helyezendők el. A „Kkö*” különleges közlekedési terület és a töltéslábtól számított 110 méteren belül eső telkek esetében építési helyen belül, az övezeti előírásokban meghatározott beépíthetőségen túl, 70%-os beépíthetőségig építhetők maximum 6,0 méteres homlokzatmagasságú, legfeljebb kétszintes, teremgarázs rendeltetésű épületrészek. Az övezeti kódban meghatározott beépíthetőségen felüli teremgarázs további épületszintek alá nem eső zárófödémét tetőkertként kell kialakítani kertészeti kiviteli terv alapján. A 6,0 méternél nagyobb homlokzatmagasságú, kétszinteset meghaladó szintszámú épületek, épületrészek az övezeti kódban meghatározottak szerint létesülhetnek.
(5) A „KÖk[34]”-jelű kötöttpályás közlekedési és közműterületen:
a) A vasúti töltéssel határos telkeken lakást, szálláshelyet tartalmazó épület a szélső vasúti pálya középvonalától vízszintesen mért 25 m-en belül, egyéb épület 9 m-en belül nem engedélyezhető.
b) A „KÖk” övezetben – a Nagyállomás környezetében – a közforgalmú közlekedést, utasokat kiszolgáló, illetve kereskedelmi-, vendéglátási-, szolgáltatási funkciójú épületek létesíthetők, a telek teljes területére értelmezett 10%-os beépíthetőséggel.
c) A „KÖk” területek határán a vasúti töltés terepe a töltésrézsű felezőpontjában támfallá alakítható, a telektulajdonos(ok) kezdeményezésére és költségére, a töltés tulajdonosával való egyeztetés alapján; a telek ezzel bővíthető. A támfal építését legalább egy tömbre vonatkozóan egy építési ütemben kell megvalósítani.
(6) A „KÖu1[34]” jelű közlekedési és közmű övezetbe sorolt területen árusító bódé, óriásreklám nem helyezhető el.
(7) A „Kb-KT/F[34]” jelű vegyes funkciójú zöldövezetben:
a) a sétányokat és a növénytelepítést egységesen, az árvízvédelmi művek kezelőjével egyeztetett módon kell tervezni és kialakítani úgy, hogy a növények gyökérzete az elméleti rézsű vonal síkját nem keresztezheti;
b) az övezet területén fásított sétány, pihenőhely alakítható ki, játszóeszközök kihelyezhetők;
c) a terület 2%-án állandó jellegű árusító pavilon, reklám és hirdető berendezés elhelyezhető;
d) az övezet teljes egészére nézve kertészeti kiviteli terv készítendő, mely az ütemezett megvalósítást is lehetővé teszi.
(8) Ki* és Vt övezetben lapostető létesítésekor felületének legalább 70%-át zöldtetőként kell kialakítani.
(9) Az árvízvédelmi töltésen végigvezetve 3,60 m széles vegyesforgalmú (kerékpár+gyalogos) sétány alakítandó ki, a védelmi megfigyelés és karbantartás számára teherbíró alapozással.
(10) A közművek általános előírásai:
a) Telken belül biztosítani kell a tervezett szennyvízátemelő, gáznyomás-szabályozó, és épületen belül a transzformátor-állomások helyét.
b) A „Gipe” területek (ivóvíz kútcsoport, elektromos alállomás) távlati igénybevételét biztosítani kell.
c) A közmű sávok nem építhetők be, a sávon belül fa nem telepíthető. A közműsávok nyomvonala feletti útvonalat és a b) pont alatti létesítmények megközelíthetőségét időszakos közcélú használatra (karbantartás céljára) biztosítani kell.
d) Transzformátor-állomás lakóépület kivételével csak épületen belül alakítható ki.
Szeged, A Tisza és Maros meder és a Gyálai Holtág területére VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK [35]
120. § (1) Elsődlegesen vízgazdálkodási rendeltetésű terület előírásai:
1. A teljes hullámtér és a mentett oldali töltéslábtól számított 10,0 m széles tilalmi sáv elsődleges rendeltetése az áradások biztonságos levezetése, és a védekezés. Minden más területhasználatra csak akkor és ott kerülhet sor, ahol az az árvízi biztonságot nem veszélyezteti, az áradás gyors és biztonságos levonulását nem akadályozza.
2. A kialakult helyzet alapján beépítésre jelölt területen elsősorban közösségi célokat szolgáló, a vizek közvetlen használatával összefüggő építmények helyezhetők el, annak figyelembe vételével, hogy a hullámtér kezelője a vizek okozta károkért semmiféle felelősséggel nem tartozik.
3. A hullámtérben csak a zárt szennyvízelvezető-csatoma (közcsatorna) és a vízvezeték kiépítését követően lehet építési engedélyt adni és építési munkát folytatni. A keletkezett szennyvíz csak a közcsatornán keresztül vezethető el.
4. A hullámtérben az árvíz levonulását akadályozó, valamint az árvíz utáni pangó víz kialakulását elősegítő építmény, műtárgy, növényzet (pl. terepszinten elhelyezett építmény, kerítés, aljnövényzet, medence) nem helyezhető el, illetve nem telepíthető, a meglévők megszüntetendők.
5. Közpark a hullámtéri területeken nem jelölhető ki.
6. A nagyvízi mederben elhelyezett épületek lakás céljára nem hasznosíthatók.
Szeged, Kereszt utca – Bolygó utca – Rév utca – Tigér utca területére VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK [36]
121. § (1) A Kb-I[36] jelű különleges beépítésre nem szánt kegyeleti park övezete a műemlékvédelem szempontjai szerint
a) a közterülettől kerítéssel leválasztható,
b) a kegyeleti park előírásainak megfelelően kezelendő, tartandó fenn,
c) az előírt gépjármű-várakozóhelyeket a telken kívül, a Búcsú téri parkolóállások felhasználásával kell biztosítani,
d) a burkolt felületeket a csapadékvíz beszivárgást lehetővé tevő, hézagos megoldással kell kialakítani
(2) Ki-619444[36] kódjelű különleges egyházi intézményi övezet előírásai:
a) Műemléki környezethez illeszkedő, a teljes építési programra készülő egységes tervek alapján létesüljenek az épületek.
b) Kertészeti kialakítás kert- és tájépítész által készített terv alapján valósítható meg.
c) Közüzemi földgázellátás biztosítása nem kötelező.
d) A kijelölt építési helyen belül több épület is elhelyezhető, az építési vonal szabadon alakítható.
e) A kegyeleti parkkal közös telekhatáron zárt téglakerítés, vagy örökzölddel futtatott drótháló-kerítés alakítható ki.
f) Az intézmény épület-együttes engedélyezési tervét az épület-együttes megfelelő környezetbe illesztése és építészeti megformálása céljából a városi főépítésszel egyeztetni kell.
g) Zöldfelületi fedettség előírt területének felén kötelező a háromszintes növényállomány.
h) A burkolt felületeket a csapadékvíz beszivárgást lehetővé tevő, hézagos megoldásssal kell kialakítani.
(3) A műemléki környezetben lévő Lke-334552[36] kódjelű építési övezetben:
a) különálló melléképület nem építhető,
b) épület 38-45° közötti nyeregtetővel, utcára merőleges gerinccel létesíthető,
c) az épülettömeg legfeljebb 7,0 m szélességű lehet, melyhez keresztszárny csatlakoztatható az épület maximum ½ hosszában.
(4) Az Lke-építési övezetben az előírt zöldfelületi fedettség egész területén kötelező a háromszintes növényállomány.
Szeged, Regionális hulladéklerakó telep területére VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK [37]
122. § (1) A Kh-61866X[37] jelű építési övezetben a homlokzatmagasság a funkció, illetve a technológia által megkövetelt magasságtól függő érték.
(2) A 17. § (1) bekezdését a Sándorfalvi hulladéklerakóra és védőterületére nem kell alkalmazni.
Szeged, Tavasz utca – Zákány utca – Bodzafa utca – Hétvezér utca által határolt területre VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK [38]
123. § A megengedett homlokzatmagasság „X” kódjelével ellátott építési övezetben:
a) új épület esetében 4,5-7,5 m homlokzatmagasság a megengedett.
b) meglévő épület felújítása, átalakítása, a rendeltetés adott építési övezetnek megfelelő megváltoztatása akkor megengedett, ha az épület homlokzatmagassága nem emelkedik, valamint szintterülete csak a meglévő épület és tetőtérbeépítése kubatúráján belül növekszik meg.
c) e rendelet 19. § (6) a) pontját és a 20. § (1) bekezdését nem kell alkalmazni.
Szeged, RIGÓ utca – KÁPOLNA utca – KÁLVÁRIA TÉR – SZENDE BÉLA utca által határolt területre VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK [39]
124. § A területen lévő 25274/2, 25275, 25276 hrsz. telkek új épületekkel történő beépítése esetén az építési engedélyezési eljárást megelőzően a felszín alatti víz és a földtani közeg esetleges szennyezettségének megállapítására feltáró vizsgálatot kell végezni.
Szeged, VASGYÁR utca – 20984/2 HRSZ.Ú CSATORNA – MAJDÁN SOR – ALSÓNYOMÁS SOR – SZABADKAI ÚT által határolt területre VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK [40]
125. § (1) A területen önálló vendéglátó egység, bölcsőde és óvoda nem létesíthető.
(2) Vi jelű központi vegyes övezetben az alábbi előírások alkalmazandók:
a) A Vi rendeltetésű zónában a (2) bekezdésben rögzítetteken túl lakóépület sem létesíthető.
b) Telekalakítás, szolgalmi jog
ba) Építési engedélyezési eljárás előtt a Vasgyár utca 12,00 m-re tervezett szélességét és torkolatát, a vízgazdálkodási terület új telekhatárát ki kell alakítani.
bb) A megnövelt szabályozási szélességű Vasgyár utca ingatlanainak és a Vám téri kettős osztómű és záportározó műtárgyainak megközelíthetőségét szolgalmi jogú, közforgalom számára megnyitott, 6 m széles burkolt úttal kell biztosítani. Nyomvonalát a 20896/2 hrsz.-ú csatorna mellett, a korona felső síkjától minimum 3 m-re kell kialakítani.
bc) Szolgalmi jogot kell létesíteni továbbá a csatorna számára a Szabadkai út és a jelölt vízgazdálkodási terület között.
c) Építési helyek, épületek
ca) Amennyiben az 1. számú építési helyre tervezett épület/ek funkciójához tehergépjármű megközelítést, rakodást, árufeltöltést kell biztosítani, azt takartan kell kialakítani a csatorna felőli oldalon. A lakóépületek telekhatárától mért 50 m-es távolságon belülre tervezett tehergépjármű forgalom számára kialakítandó gazdasági udvar lezárásához a lakótelkek felőli oldalra méretezett zajvédő fal építése szükséges.
cb) A 2. sz. építési helyen jelenleg álló épület megtartható. Az átépítésre kerülő épület vagy az újonnan épülő létesítmény mind a négy homlokzatát főhomlokzatként kell kezelni. A maximális építménymagasság 4,5 m.
cc) Az épületek homlokzati anyaghasználatában jelenjenek meg a helyi sajátosságú anyagok: tégla, kerámia, nemesvakolat.
cd) Az új épületek süllyedésre érzékeny, vasbeton koszorú nélküli alapozás és födém nélkül nem építhetőek. A kitermelt talaj csak pontos talajmechanikai szakvélemény ismeretében használható fel padozat alá.
d) Útfelületek, parkolók
da) A zöldterületi fedettség számításánál a szolgalmi jogú út felülete számításon kívül hagyható.
db) A parkoló felületek kiselemes burkolattal vízáteresztő-drén réteg biztosításával alakíthatók ki.
e) Zöldfelületek
ea) A zöldfelületeket – kertészeti kiviteli terv alapján - háromszintű növénytelepítéssel (fa, cserje és gyepszint biztosításával) kell kialakítani. Fásításhoz csak többször iskolázott, legalább 12/14 cm törzs-körméretű fák használhatók. A kiviteli tervet a városi főépítésszel, valamint a csatorna üzemeltetőjével egyeztetni szükséges. Tervezésnél termőhelyi adottságoknak megfelelő fafajokat kell alkalmazni.
eb) A díszkertben tervezett gyalogos utak által elfoglalt hely a díszkert területének maximum 25 %-a lehet.
ec) A jelölt díszkertet nagy díszítő értékű növényekkel (pl. évelő és egynyári virágágyak, virágzó, terméssel díszítő cserjék, fák és örökzöldek, stb.) intenzíven kell parkosítani és fenntartani.
ed) A szabályozási tervlapon jelölt „megtartandó fa” városökológiai célból megőrzendő, ezért a geodéziai középpontja körüli 2 m sugarú körben zöldfelület, vagy vízáteresztő burkolat alakítandó ki, közműnyomvonal nem vezethető.
ee) A kialakításra kerülő zöldfelületek belterjes gondozást igényelnek. A növények intenzív ápolásához öntöző hálózat kiépítése szükséges.
ef) Az ingatlan tulajdonosa a zöldfelületek megvalósításáról, fenntartásáról és gondozásáról, a kipusztult növényállomány pótlásáról köteles gondoskodni, melyet külön szerződésben rögzíteni kell.
f) Közművek
fa) A városi egyesített csatorna tengelyétől 5-5 m-es védőtávolságot kell biztosítani.
fb) A csatorna védősávjában fákat telepíteni tilos.
fc) A szabályozási terv területén új létesítmények elektromos energiaellátását a Szabadkai úti 10 kV-os kábelről lecsatlakozó, a Vasgyár utcai ágvezetékről betáplált transzformátor állomás telepítésével kell biztosítani, melyet épületen belül kell elhelyezni.
g) Egyéb előírások
ga)228 A terület közhasználat elől nem zárható el, közlekedési területek felől kerítés nem építhető.
gb) A temető számára alternatív lehetőségként személyi bejárat/kapu nyitható a szabályozási terven jelölt helyen, vagy annak díszkertbe eső közvetlen környezetében. A megközelítés módjáról és használatáról a tulajdonosoknak külön jogi szerződésben kell rendelkezni. Az átjáró kialakítása esetén a szolgalmi jogot a Földhivatalban a tulajdoni lapra be kell jegyeztetni.
gc) A díszkert járdáját úgy kell megtervezni, hogy az 1. és 2. számú terület között az átközlekedés biztosítható legyen.
gd) Az övezet létesítményeinek ellátásához szükséges közműcsatlakozásoknak, azok vezetékeinek, egyéb berendezéseinek, a zöldfelületeknek és a kiszélesített Vasgyár utcai keresztszelvény elemeinek kiépítése, valamint a terület feltárása érdekében létrehozandó közúti csatlakozás megvalósítása a beruházás mindenkori érdekeltjét terheli, melyről településrendezési szerződésben kell az Önkormányzattal megállapodni.
Szeged, DOROZSMAI ÚT – KÖRTÖLTÉS – BAJAI ÚT – VÁROSGAZDA SOR – MÉNTELEPI-FEHÉR-TÓ által határolt területre VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK [41]
126. § (1) A Ki-6X0X4(8)[41] építési övezetben az alábbi sajátos előírásokat kell érvényesíteni:
a) A belső úthálózat átjárhatóságát megfelelő teherbírású és közúti paraméterekkel rendelkező burkolattal kell biztosítani.
b) A területen az előírt parkoló számot a mindenkori megvalósulási ütemekhez igazítva kell biztosítani.
c) A tervezett létesítményhez tartozó b) pont szerinti parkolási igény 50%-a a módosítással érintett terület telekhatárától mért, legfeljebb 500 m-en belüli más telken parkolóban, parkolóházban vagy a közterületek közlekedésre szánt területe egy részének, illetve a közforgalom céljára átadott magánút egy részének felhasználásával biztosítható.
d) Stadion létesítése esetén a befogadóképesség 20%-a számára kell a 200 látogatónkénti autóbusz-várakozóhelyet biztosítani a két sportolói autóbusz várakozóhely kiépítésén túl.
e) A tervezett létesítményhez szükséges kerékpár elhelyezést az ütemekhez igazodóan kell biztosítani.
f) A területen a SZÉSZ 31. § (7)-(10) bekezdéseiben szereplő előírásokat nem kell alkalmazni.
g) A területen a SZÉSZ 24. § (8) bekezdésében szereplő, a fásítás mértékére vonatkozó előírást nem kell alkalmazni.
h) A különleges beépítésre szánt intézményterület kódjának 2. helyén szereplő „X” jel azt fejezi ki, hogy a telek teljes területe építési helynek minősül.
i) A különleges beépítésre szánt intézményterület kódjának 4. helyén szereplő „X” jel azt fejezi ki, hogy a telek beépíthetősége maximum 25%.
j) A legnagyobb épületmagasság a telepítendő technológia, vagy technológiai szempontból szükséges építményrészek (pl. torony, különleges adottságú csarnokrész) esetében az előírthoz képest eltérhet, de maximum 60,0 méter magasságig növelhető.
(2) A területet érintő, a MOL kezelésében lévő gázvezeték védőtávolsága a gázvezeték tengelyétől számított 10-10 méter.
SZEGED, A HARMADIK SZEGEDI TISZAI HÍD TERVEZETT NYOMVONALA – BÁNOMKERT U. – SZIVÁRVÁNY U. – ALFÖLDI U. – FARAGÓ U. – MÓRA U. – HAJNAL U. – KORMÁNYOS U. – FELHŐ U. – KÁLVÁRIA SGT. – ZOLTÁN U. – RIGÓ U. - Boros József u. - Mars tér – Szent Gellért u. - Kossuth Lajos sgt. - Pacsirta u. - Árvíz u. – KLAPKA TÉR – JAKAB LAJOS U. – GYÖNGYTYÚK U. – TÜNDÉR U. – CSONGRÁDI SGT. – KECSKEMÉTI U. – JÓZSEF A. SGT. – DANKÓ PISTA U. – HAJÓS U. – FELSŐ-TISZA PART – BERTALAN HÍD – FELSŐ KIKÖTŐ SOR – KÖZÉP FASOR – SZŐREGI ÚT által határolt területre vonatkozó sajátos parkolási előírások [42]
Járművek elhelyezése
127. § (1) A szabályozási területen bármely építmény, önálló rendeltetési egység építésére, valamint többlet gépjármű-elhelyezési igénnyel járó korszerűsítési, helyreállítási, felújítási, rendeltetést megváltoztató, átalakítási, bővítési (toldalék, emeletráépítés, tetőtér-beépítés) munkáira, valamint a rendeltetés megváltoztatására az OTÉK szerint számított gépjármű elhelyezési lehetőség biztosítása ezen fejezetben foglalt előírásokkal együtt alkalmazandó.
(2) Az országos előírások szerint számított gépjármű várakozóhelyeket az alábbiak szerint kell teljesíteni:
a) legalább 50 %-ot (a továbbiakban: ténylegesen elhelyezendő parkolószám) saját telken
belül, illetve a saját telek telekhatárától - közlekedési útvonalon mért - legfeljebb 500 m-en
belül kell újonnan kialakítani:
aa) más telken parkolóban, parkolóházban, vagy
ab) a közterületek közlekedésre szánt területe egy részének felhasználásával, vagy
ac) a közforgalom céljára átadott magánút egy részének felhasználásával;
b) az országos előírások szerint számított és a ténylegesen elhelyezett parkolószám közötti különbözetet a 128. § előírásainak megfelelően pénzben meg kell váltani.
c)230 Meglévő épület bővítése, átalakítása vagy rendeltetés megváltoztatása esetében, - amennyiben a rendeltetési egység OTÉK 4. számú melléklete szerint számított személygépkocsi elhelyezési kötelezettsége, a bővítést, az átalakítást, vagy a rendeltetés megváltoztatást követően, az 5 darab parkoló igényt nem haladja meg -, a saját telken el nem helyezhető parkolók teljes egészében megválthatók, azok esetében az a) pont szerinti parkoló kiépítési kötelezettség nem áll fenn.
(3) A (2) bekezdés nem alkalmazható lakás, továbbá telepengedély és telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható tevékenységeknek helyet adó gazdasági rendeltetés, az adott telekre vetített 1000 m2 nettó alapterületet meghaladó kereskedelmi, szolgáltató rendeltetés, valamint a kereskedelemről szóló törvény szerinti napi fogyasztási cikket értékesítő, 300 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű üzlet esetén.
Parkolóhely-létesítési kötelezettség pénzbeli megváltása
128. § (1) A parkolóhely-létesítési kötelezettség részben pénzben megváltható. A megváltható parkolóhelyeket a 127. § (2) bekezdés b) pontja alapján kell kiszámítani.
(2) A gépjármű-elhelyezés biztosítására vonatkozó kötelezettséget (a 127. § (2) bekezdése alapján elhelyezendő parkolószámot, azok helyszínét, a parkolók kiépítésével kapcsolatban az illetékes útügyi hatóság engedélyét, a megváltandó parkolószámot és a pénzbeli megváltás összegét) a kérelmező/tulajdonos és az Önkormányzat között megkötött megállapodás rögzíti. Nem szükséges megállapodás kötése, amennyiben a kérelmező/tulajdonos az országos rendelkezésekben meghatározott gépjármű-elhelyezést 100%-ban telken belül teljesíti.
(3) Az egy parkolóhelyre eső megváltási összeget Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése költségvetésének végrehajtásáról szóló rendeletében kell megállapítani.
(4) A megváltandó parkolószám egyszeri megváltási összegét a parkolóhely létesítésére kötelezett kérelmezőnek vagy tulajdonosnak kell megfizetnie az Önkormányzat számlájára.
(5) A kérelmező/tulajdonos – minden olyan eljárásban, ahol a parkolóhely létesítési kötelezettséget vizsgálni szükséges - köteles a kérelméhez csatolni a parkolóhely létesítési kötelezettség megváltására vonatkozóan megkötött megállapodás egy eredeti példányát, valamint az Önkormányzat igazolását a megváltás díjának egyösszegű befizetéséről. Amennyiben a megállapodás a részletfizetést lehetővé teszi, az első részlet megfizetésének igazolását kell csatolni.
Kerékpárok elhelyezésének előírásai
129. §231
A NEMZETI KAJAK-KENU ÉS EVEZŐS OLIMPIAI KÖZPONT TERÜLETÉRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK [43]
129/A. § (1) Vízgazdálkodási területeken, a SZÉSZ előírásain túlmenően
a) csak a vízgazdálkodással és a természetvédelemmel kapcsolatos, épületnek nem minősülő építmények, műtárgyak, valamint a vízi sportokkal kapcsolatos ideiglenes létesítmények és az osztószigetre való bejutást szolgáló, gyalogos, kerékpáros és személygépjármű forgalom lebonyolítására alkalmas híd helyezhetők el.
b) minimum 80% biológiailag aktív felület biztosítandó.
(2) A területen közforgalom elől elzárt magánút a Maty-éri helyi jelentőségű Természetvédelmi Terület kezelési tervében szereplő előírások betartásával alakítható ki.
(3) Természetközeli (Tk) területen szilárd burkolatú parkoló nem alakítható ki. A terület kizárólag ideiglenesen vehető parkolóként igénybe.
(4) Különleges intézményi (Ki), valamint különleges beépítésre nem szánt intézményi (Kb-I) területeken céltorony, lelátó, csarnoképület, és egyéb kiszolgáló objektum kialakítható.
A DÉLÉP IPARI PARK TERÜLETÉRE ÉS KÖRNYEZETÉRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK [44]
129/B. §234 (1) A Gipe‐618887(OF)[44] építési övezet 16890 hrsz.-ú ingatlanán belül az alábbi sajátos előírásokat kell érvényesíteni:
a) A Gipe-618887(OF)[44] építési övezetben:
aa) A legnagyobb megengedett beépítettség – az Állami Főépítészi hatáskörében eljáró Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatala CS/B01/7737-15/2022. ügyiratszámú végső szakmai véleményében megengedett, az OTÉK előírásától eltérő – 60%.
ab) A legkisebb megengedett zöldfelületi fedettség – az Állami Főépítészi hatáskörében eljáró Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatala CS/B01/7737-15/2022. ügyiratszámú végső szakmai véleményében megengedett, az OTÉK előírásától eltérő – 20%.
b) A telek elő‐, oldal‐, vagy hátsókertjének minősülő részén épület, épületrész – nyomvonalas infrastruktúraelem kivételével - építmény nem helyezhető el.
c) A „telephely közlekedési feltárására szolgáló elkülönült használatú telekrész”‐jelölésű területen a telephely feltárását akadályozó építmény nem helyezhető el.
d) Az „iparvasút céljára fenntartott, be nem építhető telekrész”‐jelölésű területen az iparvasút kiépítését akadályozó építmény nem helyezhető el.
e) A parkolási igények kielégítésére szolgáló felületek kötelező fásítását a meglévő fák megtartásával és szükség szerint további fák ültetésével kell biztosítani.
(2) A Gipe‐618887(OF)[44] építési övezet 16890 hrsz.-ú ingatlanán belül – „a telephely közlekedési feltárására szolgáló elkülönült használatú telekrész” kivételével –, az elkülönült használatú telekrészekre vonatkozó előírások:
a) Az elkülönült használatú telekrészek határa módosítható.
b) Az elkülönült használatú telekrészek határának módosítását követő 30 napon belül, az elkülönült használatú telekrészek új határainak szabályozási tervlapon történő átvezetését, a telephely mindenkori fenntartójának, közös képviselőjének – lakossági kérés formájában – kezdeményezni kell Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatánál.
c) Elkülönült használatú telekrészenként
ca) 65%‐os legnagyobb beépítettséget, valamint
cb) 25%‐os legkisebb zöldfelületi fedettséget
kell biztosítani.
d) Hatósági eljárások során az előírt értékeket csak az elkülönült használatú telekrészenként kell igazolni. A teljes telekre semmilyen számítást nem kell elvégezni.
e) Az elkülönült használatú telekrészek közös határaitól – az f) pont kivételével – a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság felét elérő távolságot kell minimálisan eltartani.
f) A telephely közlekedési feltárására szolgáló elkülönült használatú telekrész határától távolságot nem kell eltartani, arra épület közvetlenül is elhelyezhető.
g) Az elkülönült használatú telekrészeken megvalósuló épületek országos és helyi előírások szerinti parkolási szükségletét az adott elkülönült használatú telekrészen belül kell biztosítani.
(3) A Délép Ipari Park látogatói számára kiépülő, Budapesti út menti, a szabályozási tervlapon P130 megjelölésű közterületi parkolót – a külterületi csapadékvízhálózat többletterhelésének elkerülésére – vízáteresztő burkolattal, a meglévő fák megtartásával kell kialakítani.
(4) A [44] sajátos területen belül a SZÉSZ 57. §-ban Egyéb ipari területre felsorolt rendeltetéseken túl az alábbi rendeltetések is elhelyezhetők:
a) gazdasági,
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) raktározási,
d) iroda,
e) parkolóház,
f) üzemanyagtöltő,
g) sportolási,
h) szociális,
i) oktatási,
j) egészségügyi,
k) fenntartási, valamint
l) őrző-védő.
A SCIENCE PARK SZEGED (01392/2, 01392/3, 01392/4, 01392/6, 01392/16, 01392/17, 01392/18, 01392/19, 01392/20, 01392/21, 01392/23, 01392/27, VALAMINT 01392/28 HRSZ.Ú INGATLANOK) TERÜLETÉRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK [45]
129/C. § (1) A különleges kutatás-fejlesztési területen – a SZÉSZ 64. §-ban felsorolt rendeltetéseken túl – az alábbi rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el:
a) iroda,
b) ipari és gazdasági,
c) kereskedelmi, szolgáltató,
d) raktározási,
e) parkolóház,
f) üzemanyagtöltő,
g) sportolási,
h) szociális,
i) oktatási,
j) egészségügyi,
k) megújuló energiaforrás (geotermikus, szél- vagy napenergia) hasznosítására szolgáló,
l) fenntartási,
m) őrző-védő.
(2) A sajátos előírás területén belül az országos előírásokban szereplő várakozóhelyek biztosítására a telken kívül, de a Science Park Szeged területén belül kialakításra kerülő parkolóházak, parkolók figyelembe vehetők.
(3) A szerkezeti jelentőségű magánutak közforgalom számára megnyitott magánútként alakítandók ki.
(4)236 A területen belül – a vizek helyben tartásának, a csapadékvizek befogadót terhelő egyidejű bevezetése elkerülésének, valamint a helyben történő felhasználásának szándékával – záportározó tavat, vagy vízfelületet kell kialakítani minden 300 m2-t elérő, vagy meghaladó alapterületű épület számára, a tervezett befogadó csatorna elégtelen kapacitásának függvényében.
(5) A Science Park Szeged területén:
a) a SZÉSZ 31. § (7) és (9) bekezdéseit, valamint a SZÉSZ 32. § előírásait nem kell alkalmazni;
b) a szerkezeti jelentőségű magánutakra a közutak előírásai az irányadóak.
(6) A Kk+f-TK-62866X[45] építési övezetben:
a) az előírt legkisebb zöldfelületi fedettség mértékéig háromszintes növényállományt kell kialakítani;
b) a legnagyobb homlokzatmagasság X=25 méter.
(7) A Kk+f-TK-62866Y[45] építési övezetben:
a) az előírt legkisebb zöldfelületi fedettség mértékéig háromszintes növényállományt kell kialakítani;
b) a legnagyobb homlokzatmagasság Y=20 méter.
(8) A Kk+f-TK-62X66Y[45] építési övezetben:
a) a legkisebb kialakítható telek területe X=1 ha;
b) az előírt legkisebb zöldfelületi fedettség mértékéig háromszintes növényállományt kell kialakítani;
c) a legnagyobb homlokzatmagasság Y=20 méter.
(9) A Gipe-TK-62877X[45] építési övezetben:
a) az előírt legkisebb zöldfelületi fedettség mértékéig kétszintes növényállományt kell kialakítani;
b) a legnagyobb homlokzatmagasság X=20 méter.
(10) A Kb-Mz[45] övezetben:
a) Bekötő út, fásított parkoló, dísztér, gyalogút és záportározó tó helyezhető el.
b) A zöldfelületi fedettség minimum 30%.
c) A terület közhasználat elől nem zárható el.
d) A záportározó tó biológiai egyensúlyáról, minimum 1,0 m-es vízmélységéről és levegőztetéséről száraz időben is gondoskodni kell.
SZEGED, CSEREPES SOR – LAKTANYA UTCA TERVEZETT FOLYTATÁSA – 24013/51 HRSZ.Ú TELEK – 24011/4 HRSZ.Ú TELEK ÁLTAL HATÁROLT TERÜLETRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK [46]
129/D. § A sajátos előírás területén a SZÉSZ 31. § (7) és (9) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
A SZEGED-SZŐREGI TEMETŐ (793 HRSZ.-Ú INGATLAN) TERÜLETÉRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK [47]
129/E. § (1) A Szeged-Szőregi Temető területén:
a) a temető lakóterületek felőli telekhatárai mentén zárt kerítést kell kiépíteni;
b) a zárt kerítés mentén – az urnaelhelyezésre igénybe vett temetőkerítés-szakasz kivételével – cserjesort kell telepíteni;
c) max. 1,8 méter magas sírjel helyezhető el;
d) a beültetési kötelezettséggel érintett területen belül, annak minden 36 m² területrésze után 1 db lombos fát kell ültetni.
(2) A Ki-6002X4[47] építési övezetben:
a)239 a legkisebb zöldfelületi fedettség X=15%;
b) az előírt legkisebb zöldfelületi fedettség mértékéig háromszintes növényállományt kell kialakítani.
Szeged, Borbás utca - Topolya sor - 20326 hrsz.-ú közterület - Hattyas utca - Máglya sor közötti területére vonatkozó sajátos előírások [48]
129/F. § (1) A Szeged, Topolya sor 20353 hrsz.-ú telken belül a felszínen maximum 30 db gépjármű-várakozóhely (parkoló) helyezhető el.
(2) A Szeged, Hattyas utca 20323/1 hrsz.-ú telken a szabályozási terven jelölt "Jelentős szintbeni gépjárműparkoló" kialakítása az új beruházások megvalósulásának folyamatában történhet ütemezetten is. A szabályozási terven jelölt, "Díszkert"-be tervezett gyalogos és vegyes használatú utak által elfoglalt hely a díszkert területének maximum 25 %-a lehet.
Szeged, Londoni krt. – Mars tér délnyugati oldala – Boros J. utca – Bakay N. utca által határolt tömb területre vonatkozó sajátos előírások [49]
129/G. § A Vt-10079Y[49] építési övezetbe tartozó:
a) telkek területét teljes építési helynek kell tekinteni.
b) telkeken lévő épületek elbontása esetén –amennyiben üres telekké válik az ingatlan- akkor az új épülete(ke)t utcavonalon kell elhelyezni legalább a telekhatár hosszok 50%-ában.
c) telkeken alkalmazandó legnagyobb homlokzatmagasság Y=16 m.
d) telkeken a 21. § (2) bekezdés előírását nem kell alkalmazni.
Szeged, III. kerület 21005 és 21013/29 hrsz.-ú ingatlanok területére vonatkozó sajátos előírások [50]242
129/H. § A sajátos előírás területén az egyes gazdaságfejlesztési célú és munkahelyteremtő beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelet által kijelölt beépítési paramétereket és előírásokat kell alkalmazni.
Szeged, II. kerület 01392/3, 01392/4, 01392/6, 01392/17, 01392/23, 01392/24, 01392/26, 01392/27, 01392/28, 01392/29, 01392/33 és 01392/36 hrsz.-ú ingatlanok területére vonatkozó sajátos előírások [51]243
129/I. § A sajátos előírás területén az egyes beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 83/2021. (II. 23.) Korm. rendelet 6/W. § és 60. § által kijelölt beépítési paramétereket és előírásokat kell alkalmazni.
SZEGED, 5. SZ. FŐÚT– M43-AS AUTÓPÁLYA – 4519. J ÖSSZEKÖTŐ ÚT – 502. SZ. FŐÚT ÁLTAL HATÁROLT TERÜLETEN ELHELYEZKEDŐ IPARI TELEPHELYRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK [52]244
129/J. § A sajátos előírás területén az egyes gazdaságfejlesztési célú és munkahelyteremtő beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelet 5/Q. § (1)-(11) bekezdés által kijelölt beépítési paramétereket és előírásokat kell alkalmazni.
SZEGED, 01392/42 hrsz.-ú-ingatlan területére vonatkozó sajátos előírások [53]245
129/K. § A sajátos előírás területén az egyes gazdaságfejlesztési célú és munkahelyteremtő beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelet 5/Q. § (15)-(16) bekezdés által kijelölt beépítési paramétereket és előírásokat kell alkalmazni.
SZEGED, PACSIRTA – KÖRTÖLTÉS U. – TAVASZ U. – ÖTHALOM U. ÁLTAL HATÁROLT TERÜLETRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK [54]246
129/L. § (1) A 11899 helyrajzi számú telken maximum 160 gépjármű és ehhez tartozóan olyan funkció helyezhető el, amelynek parkoló igénye nem haladja meg ezt a darabszámot.
(2) A 11901 helyrajzi számú telken maximum 100 gépjármű és ehhez tartozóan olyan funkció helyezhető el, amelynek parkoló igénye nem haladja meg ezt a darabszámot.
(3) Transzformátor-állomás csak épületen belül alakítható ki.
(4) A 11899 és 11901 helyrajzi számú telkeken belül és közterületi telekhatáraikon kerítés nem létesíthető.
(5) Az előírások szerinti gépkocsiparkolókat és kerékpártárolókat az érintett épületen belül vagy mélygarázsban kell elhelyezni
(6) A zöldfelületeket - kertészeti kiviteli terv alapján - háromszintű növénytelepítéssel (fa, cserje és gyepszint biztosításával) kell kialakítani. A kertészeti kiviteli tervet a városi főépítésszel egyeztetni kell. Fásításhoz csak többször iskolázott, a termőhelyi adottságoknak megfelelő, legalább 12/14 cm törzs-körméretű fák használhatók. A zöldterület fenntartásáról - a szükségessé váló pótlások elvégzését is ideértve - a mindenkori üzemeltető az egységes kertészeti megjelenés megtartásával köteles gondoskodni.
Záró rendelkezések
130. §247 (1) Jelen rendelet a kihírdetését követő 60. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni. A rendelet a hatályba lépésének napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazandó abban az esetben, ha az ügyfél számára kedvezőbb előírásokat tartalmaz.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 24/2004. (IV.19.) Kgy. rendelettel, az 50/2004. (XI.5.) Kgy. rendelettel, a 62/2004. (XII.7.) Kgy. rendelettel, a 8/2005. (II.28.) Kgy. rendelettel, az 53/2005. (XI.17.) Kgy. rendelettel, a 10/2006. (V.15.) Kgy. rendelettel, a 30/2006. (VII.25.) Kgy. rendelettel, a 65/2007. (XII.20.) Kgy. rendelettel, a 36/2008. (XI.12.) Kgy. rendelettel, a 13/2009. (V.20.) Kgy. rendelettel, a 26/2009. (IX.30.) Kgy. rendelettel, a 7/2010. (II.24.) önk.i rendelettel, a 13/2010. (V.12. ) önk.i rendelettel, az 51/2010. (XII.14.) önk.i rendelettel, a 18/2011. (VI.01.) önk.i rendelettel, a 26/2012. (VI. 28.) önk.i rendelettel, a 35/2012. (X.3.) önk.i rendelettel, a 43/2012. (XII.3.) önk.i rendelettel, a 13/2013. (IV.17.) önk.i rendelettel, a 20/2013. (VII.04.) önk.i rendelettel, a 23/2013. (X.02.) önk.i rendelettel, a 38/2013. (XII.23.) önk.i rendelettel, a 6/2014. (V. 10.) önk.i rendelettel, a 11/2014. (VII. 03.) önk.i rendelettel és a 24/2014. (XI. 25.) önk.i rendelettel módosított 59/2003. (XII.5.) Kgy. rendelet és a 23/2008. (VI.30.) Kgy. rendelettel módosított 40/2007. (XI.14.) Kgy. rendelet.
131. §248 Szeged MJV területére készült hatályos szabályozási terv, valamint az építési szabályzat nyilvántartása és karbantartása a városi főépítész feladata.
85. Az Európai Unió jogának való megfelelés
132. §249 E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
Módosította a 35/2017. (XI.10.) önk.i rendelet 1. §-a, hatályos: 2017. 11. 11-től.
Módosította a 6/2021. (II.24.) önk.i rendelet 1. §-a, hatályos: 2021. 03. 26-tól.
Módosította a 6/2021. (II.24.) önk.i rendelet 1. §-a, hatályos: 2021. 03. 26-tól.
Kiegészítette a 16/2018. (VI.26.) önk.i rendelet 1. §-a, hatályos: 2018. 07. 26-tól.
Hatályon kívül helyezte a 35/2017. (XI.10.) önk.i rendelet 11. §-a, hatályát veszti: 2017. 11. 11-től.
Kiegészítette a 17/2019. (VIII.27.) önk.i rendelet 1. § (1) bekezdése, hatályos: 2019. 08. 28-tól.
Hatályon kívül helyezte az 1/2016. (II.16.) önk.i rendelet 3. § (1) bekezdése, hatályát veszti: 2016. 03. 17-től.
Kiegészítette a 17/2019. (VIII.27.) önk.i rendelet 1. § (2) bekezdése, hatályos: 2019. 08. 28-tól.
Módosította a 6/2021. (II.24.) önk.i rendelet 2. § (1) bekezdése, hatályos: 2021. 03. 26-tól.
Az 5. § 12. pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 6. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
Módosította a 6/2021. (II.24.) önk.i rendelet 2. § (2) bekezdése, hatályos: 2021. 03. 26-tól. Az 5. § 18. pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 6. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § 22. pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 6. § 3. pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § 26. pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 6. § 4. pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § 29. pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 6/2021. (II.24.) önk.i rendelet 3. §-a, hatályos: 2021. 03. 26-tól.
A 7. § (2) bekezdés 9. pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 6. § 5. pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (2) bekezdés 28. pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 6. § 6. pontja szerint módosított szöveg.
Módosította a 6/2021. (II.24.) önk.i rendelet 3. §-a, hatályos: 2021. 03. 26-tól.
A 7. § (3) bekezdés 1. pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 6. § 7. pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (3) bekezdés 2. pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 6. § 8. pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (3) bekezdés 19. pontját a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2025. (II. 17.) önkormányzati rendelete 9. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
Módosította a 6/2021. (II.24.) önk.i rendelet 3. §-a, hatályos: 2021. 03. 26-tól.
A 7. § (4) bekezdés 4. pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (4) bekezdés 5. pontját a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.
Módosította a 6/2021. (II.24.) önk.i rendelet 4. §-a, hatályos: 2021. 03. 26-tól.
A 8. § (1) bekezdés 6. pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2025. (II. 17.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (1) bekezdés 7. pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2025. (II. 17.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (1) bekezdés 7a. pontját a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2025. (II. 17.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 8. § (1) bekezdés 29. pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (1) bekezdés 29a. pontját a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdése iktatta be.
A 8. § (1) bekezdés 29b. pontját a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdése iktatta be.
Módosította a 6/2021. (II.24.) önk.i rendelet 5. §-a, hatályos: 2021. 03. 26-tól.
A 9. § (1) bekezdés 8. pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 6. § 9. pontja szerint módosított szöveg.
A 9. § (1) bekezdés 24. pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (1) bekezdés 25. pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 6/2021. (II.24.) önk.i rendelet 6. §-a, hatályos: 2021. 03. 26-tól.
A 10. § (1) bekezdés 3a. pontját a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdése iktatta be.
A 10. § (1) bekezdés 6a. pontját a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdése iktatta be.
A 10. § (1) bekezdés 6b. pontját a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdése iktatta be.
A 10. § (1) bekezdés 7a. pontját a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 5. § (3) bekezdése iktatta be.
A 10. § (1) bekezdés 7b. pontját a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 5. § (3) bekezdése iktatta be.
A 10. § (1) bekezdés 12. pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 5. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. § (1) bekezdés 20. pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 5. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. § (1) bekezdés 21. pontját a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 5. § (6) bekezdése iktatta be. A 10. § (1) bekezdés 21. pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2025. (II. 17.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. § (1) bekezdés 22. pontját a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2025. (II. 17.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.
Módosította a 6/2021. (II.24.) önk.i rendelet 6. §-a, hatályos: 2021. 03. 26-tól.
Módosította a 6/2021. (II.24.) önk.i rendelet 7. § (1) bekezdése, hatályos: 2021. 03. 26-tól.
A 12. § (1a) bekezdését a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdése iktatta be.
A 12. § (6) bekezdése a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Kiegészítette a 6/2021. (II.24.) önk.i rendelet 7. § (2) bekezdése, hatályos: 2021. 03. 26-tól.
A 12. § (8) bekezdését a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 6. § (3) bekezdése iktatta be.
A 17. § (8) bekezdését a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 7. §-a iktatta be.
Módosította a 34/2020. (VI.30.) önk.i rendelet 1. §-a, hatályos: 2020. 07. 15-től.
Módosította a 6/2021. (II.24.) önk.i rendelet 8. §-a, hatályos: 2021. 03. 26-tól.
A 19. § (5) bekezdés c) pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (6) bekezdés b) pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 6. § 10. pontja szerint módosított szöveg.
Hatályon kívül helyezte a 19/2016. (IX.26.) önk.i rendelet 3. § (1) bekezdése, hatályát veszti: 2016. 09. 27-től.
Módosította a 19/2016. (IX.26.) önk.i rendelet 1. §-a, hatályos: 2016. 09. 27-től.
Módosította a 6/2021. (II.24.) önk.i rendelet 9. § (1) bekezdése, hatályos: 2021. 03. 26-tól.
A 20. § (2) bekezdés b) pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 6. § 11. pontja szerint módosított szöveg.
A 20. § (2) bekezdés c) pont nyitó szövegrésze a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 6. § 12. pontja szerint módosított szöveg.
Kiegészítette a 6/2021. (II.24.) önk.i rendelet 9. § (2) bekezdése, hatályos: 2021. 03. 26-tól. A 20. § (2a) bekezdése a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 6. § 13. pontja szerint módosított szöveg.
A 20. § (4) bekezdés a) pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (4) bekezdés c) pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 6. § 14. pontja szerint módosított szöveg.
Módosította a 35/2017. (XI.10.) önk.i rendelet 2. §-a, hatályos: 2017. 11. 11-től.
Hatályon kívül helyezte a 35/2017. (XI.10.) önk.i rendelet 11. §-a, hatályát veszti: 2017. 11. 11-től.
Kiegészítette a 6/2021. (II.24.) önk.i rendelet 10. §-a, hatályos: 2021. 03. 26-tól. A 21. § (4) bekezdés záró szövegrésze a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 6. § 15. pontja szerint módosított szöveg.
Módosította a 35/2017. (XI.10.) önk.i rendelet 3. §-a, hatályos: 2017. 11. 11-től.
Kiegészítette a 6/2021. (II.24.) önk.i rendelet 11. § (1) bekezdése, hatályos: 2021. 03. 26-tól.
Kiegészítette a 6/2021. (II.24.) önk.i rendelet 11. § (2) bekezdése, hatályos: 2021. 03. 26-tól.
Hatályon kívül helyezte a 35/2017. (XI.10.) önk.i rendelet 11. §-a, hatályát veszti: 2017. 11. 11-től.
A 24. § (4) bekezdése a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 6. § 16. pontja szerint módosított szöveg.
Hatályon kívül helyezte a 35/2017. (XI.10.) önk.i rendelet 11. §-a, hatályát veszti: 2017. 11. 11-től.
A 24. § (6) bekezdés a) pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 15/2017. (IV.29.) önk.i rendelet 2. § (1) bekezdése, hatályos: 2017. 05. 29-től.
Módosította a 15/2017. (IV.29.) önk.i rendelet 2. § (2) bekezdése, hatályos: 2017. 05. 29-től.
Módosította a 35/2017. (XI.10.) önk.i rendelet 4. §-a, hatályos: 2017. 11. 11-től.
Hatályon kívül helyezte a 35/2017. (XI.10.) önk.i rendelet 11. §-a, hatályát veszti: 2017. 11. 11-től.
A 26. §-a a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 6. § 17. pontja szerint módosított szöveg.
Módosította a 35/2017. (XI.10.) önk.i rendelet 5. §-a, hatályos: 2017. 11. 11-től. A 27. § (3) bekezdése a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 6. § 18. pontja szerint módosított szöveg.
Hatályon kívül helyezte a 35/2017. (XI.10.) önk.i rendelet 11. §-a, hatályát veszti: 2017. 11. 11-től.
Módosította a 6/2021. (II.26.) önk.i rendelet 15. § (1) bekezdése, hatályos: 2021. 03. 26-tól.
Módosította a 21/2019. (XI.26.) önk.i rendelet 1. §-a, hatályos: 2019. 12. 11-től.
Módosította a 6/2021. (II.26.) önk.i rendelet 15. § (2) bekezdése, hatályos: 2021. 03. 26-tól.
Hatályon kívül helyezte a 35/2017. (XI.10.) önk.i rendelet 11. §-a, hatályát veszti: 2017. 11. 11-től.
A 31. § (1) bekezdése a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 6. § 19. pontja szerint módosított szöveg.
A 31. § (7) bekezdése a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 6. § 20. pontja szerint módosított szöveg.
Kiegészítette az 1/2016. (II.16.) önk.i rendelet 1. §-a, hatályba lépett: 2016. 03. 17-től. Hatályon kívül helyezte az 1/2017. (II.14.) önk.i rendelet 6. § (1) bekezdése, hatályát veszti: 2017. 03. 01-től.
Kiegészítette a 6/2021. (II.24.) önk.i rendelet 12. §-a, hatályos: 2021. 03. 26-tól.
Kiegészítette a 6/2021. (II.24.) önk.i rendelet 12. §-a, hatályos: 2021. 03. 26-tól.
A 31. § (14) bekezdését a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 31. § (15) bekezdését a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2022. (II. 21.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 33. § (1) bekezdés záró szövegrésze a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 6. § 21. pontja szerint módosított szöveg.
A 33. § (1a) bekezdését a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 11. § (1) bekezdése iktatta be.
A 33. § (2) bekezdése a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 6. § 22. pontja szerint módosított szöveg.
A 33. § (3) bekezdése a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 33. § (4) bekezdése a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 6. § 23. pontja szerint módosított szöveg.
A 33. § (6) bekezdése a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 6. § 24. pontja szerint módosított szöveg.
A 36. § (1) bekezdése a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.
A 37. § (1) bekezdés d) pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 37. § (2) bekezdés a) pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 37. § (2) bekezdés c) pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 13. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 37. § (3) bekezdés a) pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 13. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 37. § (7) bekezdés a) pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 13. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 37. § (7) bekezdés f) pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 13. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 37. § (7) bekezdés g) pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 13. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 37. § (8) bekezdés b) pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 13. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.
A 37. § (12) bekezdése a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 13. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.
Kiegészítette a 6/2021. (II.24.) önk.i rendelet 13. §-a, hatályos: 2021. 03. 26-tól.
A 42. § (4) bekezdés a) pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg.
Kiegészítette a 6/2021. (II.24.) önk.i rendelet 13. §-a, hatályos: 2021. 03. 26-tól.
Kiegészítette a 6/2021. (II.24.) önk.i rendelet 13. §-a, hatályos: 2021. 03. 26-tól.
A 43. § (1) bekezdés a) pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 6. § 25. pontja szerint módosított szöveg.
Hatályon kívül helyezte a 6/2021. (II.26.) önk.i rendelet 17. §-a, hatályát veszti: 2021. 03. 26-tól.
A 44. § (2) bekezdés b) pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 6. § 26. pontja szerint módosított szöveg.
A 44. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 6. § 27. pontja szerint módosított szöveg.
A 44. § (2) bekezdés d) pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 6. § 28. pontja szerint módosított szöveg.
Hatályon kívül helyezte a 35/2017. (XI.10.) önk.i rendelet 11. §-a, hatályát veszti: 2017. 11. 11-től.
A 45. § (2) bekezdés b) pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 6. § 29. pontja szerint módosított szöveg.
Hatályon kívül helyezte a 35/2017. (XI.10.) önk.i rendelet 11. §-a, hatályát veszti: 2017. 11. 11-től.
Hatályon kívül helyezte a 35/2017. (XI.10.) önk.i rendelet 11. §-a, hatályát veszti: 2017. 11. 11-től.
A 46. § (2) bekezdés b) pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 6. § 30. pontja szerint módosított szöveg.
Hatályon kívül helyezte a 35/2017. (XI.10.) önk.i rendelet 11. §-a, hatályát veszti: 2017. 11. 11-től.
Hatályon kívül helyezte a 35/2017. (XI.10.) önk.i rendelet 11. §-a, hatályát veszti: 2017. 11. 11-től.
A 47. § (2) bekezdés b) pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 6. § 31. pontja szerint módosított szöveg.
A 47. § (2) bekezdés c) pont cb) alpontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 15. §-ával megállapított szöveg.
Hatályon kívül helyezte a 35/2017. (XI.10.) önk.i rendelet 11. §-a, hatályát veszti: 2017. 11. 11-től.
Módosította a 35/2017. (XI.10.) önk.i rendelet 6. §-a, hatályos: 2017. 11. 11-től.
Módosította a 27/2018. (XI.14.) önk.i rendelet 2. §-a, hatályos: 2018. 11. 15-től.
Hatályon kívül helyezte a 35/2017. (XI.10.) önk.i rendelet 11. §-a, hatályát veszti: 2017. 11. 11-től.
Kiegészítette a 16/2018. (VI.26.) önk.i rendelet 2. §-a, hatályos: 2018. 07. 26-tól.
Kiegészítette a 16/2018. (VI.26.) önk.i rendelet 3. §-a, hatályos: 2018. 07. 26-tól.
Az 52. § (4) bekezdés b) pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 52. § (4) bekezdés c) pontját a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 16. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 52. § (4) bekezdés d) pontját a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 16. § (2) bekezdése iktatta be.
Módosította 16/2018. (VI.26.) önk.i rendelet 4. §-a, hatályos: 2018. 07. 26-tól.
Hatályon kívül helyezte a 35/2017. (XI.10.) önk.i rendelet 11. §-a, hatályát veszti: 2017. 11. 11-től.
Kiegészítette a 16/2018. (VI.26.) önk.i rendelet 5. §-a, hatályos: 2018. 07. 26-tól.
Módosította a 20/2017. (VI.27.) önk.i rendelet 1. § (2) bekezdése, hatályos: 2017. július 12-től.
Módosította a 20/2017. (VI.27.) önk.i rendelet 1. § (3) bekezdése, hatályos: 2017. július 12-től.
Az 57. § (3) bekezdését a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 17. §-a iktatta be.
Kiegészítette a 27/2018. (XI.14.) önk.i rendelet 3. §-a, hatályos: 2018. 11. 15-től.
Módosította a 35/2017. (XI.10.) önk.i rendelet 7. §-a, hatályos: 2017. 11. 11-től.
A 66. § (2) bekezdése a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 6/2020. (II.26.) önk.i rendelet 2. §-a, hatályos: 2020. 03. 12-től.
A 67. § (5) bekezdése a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 6. § 32. pontja szerint módosított szöveg.
A 68. § (7) bekezdése a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 6. § 33. pontja szerint módosított szöveg.
A 69. § (2) bekezdése a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 6. § 34. pontja szerint módosított szöveg.
Hatályon kívül helyezte a 35/2017. (XI.10.) önk.i rendelet 11. §-a, hatályát veszti: 2017. 11. 11-től.
Módosította a 35/2017. (XI.10.) önk.i rendelet 8. §-a, hatályos: 2017. 11. 11-től.
Módosította a 6/2021. (II.24.) önk.i rendelet 14. §-a, hatályos: 2021. 03. 26-tól.
A 81/A. alcímet (82/A. §) a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2022. (II. 21.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 83/A. alcímet (84/A. §-t) a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 16/2023. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
Kiegészítette a 8/2018. (V. 03.) önk.i rendelet 1. §-a, hatályos: 2018. 06. 02-től.
Hatályon kívül helyezte a 35/2017. (XI.10.) önk.i rendelet 11. §-a, hatályát veszti: 2017. 11. 11-től.
A 87. § (3) bekezdése a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 18. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 20/2017. (VI.27.) önk.i rendelet 1. § (4) bekezdése, hatályos: 2017. július 12-től. A 87. § (5) bekezdése a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 6. § 35. pontja szerint módosított szöveg.
A 87. § (6) bekezdés c) pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 6. § 36. pontja szerint módosított szöveg.
Kiegészítette a 26/2016. (XI.16.) önk.i rendelet 1. §-a, hatályos: 2016. 12. 01-től.
Kiegészítette a 26/2016. (XI.16.) önk.i rendelet 1. §-a, hatályos: 2016. 12. 01-től. A 87. § (8) bekezdése a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 6. § 37. pontja szerint módosított szöveg.
A 89. § (1) bekezdés i) pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 6. § 38. pontja szerint módosított szöveg.
Módosította a 45/2020. (XI.17.) önk.i rendelet 1. §-a, hatályos: 2020. 11. 18-tól.
Hatályon kívül helyezte a 35/2017. (XI.10.) önk.i rendelet 11. §-a, hatályát veszti: 2017. 11. 11-től.
Kiegészítette a 45/2020. (XI.17.) önk.i rendelet 2. §-a, hatályos: 2020. 11. 18-tól.
A 90. § (8) bekezdését a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 19. §-a iktatta be.
Hatályon kívül helyezte a 35/2017. (XI.10.) önk.i rendelet 11. §-a, hatályát veszti: 2017. 11. 11-től.
A 92. § (2) bekezdését a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 25. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
Hatályon kívül helyezte a 6/2018. (II.21.) önk.i rendelet 3. § (1) bekezdése, hatályát veszti: 2018. 02. 22-től.
Hatályon kívül helyezte a 18/2016. (VI.28.) önk.i rendelet 3. § (1) bekezdése, hatályát veszti: 2016. 07. 28-tól.
A XXII. Fejezet címét a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 25. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 95. §-t a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 25. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
Hatályon kívül helyezte a 27/2018. (XI.14.) önk.i rendelet 6. § (1) bekezdése, hatályát veszti: 2018. 11. 15-től.
Hatályon kívül helyezte a 17/2019. (VIII.27.) önk.i rendelet 7. § (1) bekezdése, hatályát veszti: 2019. 08. 28-tól.
Hatályon kívül helyezte a 17/2019. (VIII.27.) önk.i rendelet 7. § (1) bekezdése, hatályát veszti: 2019. 08. 28-tól.
Módosította a 20/2017. (VI.27.) önk.i rendelet 1. § (6) bekezdése, hatályos: 2017. július 12-től.
Hatályon kívül helyezte a 17/2019. (VIII.27.) önk.i rendelet 7. § (1) bekezdése, hatályát veszti: 2019. 08. 28-tól.
Hatályon kívül helyezte a 17/2019. (VIII.27.) önk.i rendelet 7. § (1) bekezdése, hatályát veszti: 2019. 08. 28-tól.
Hatályon kívül helyezte a 17/2019. (VIII.27.) önk.i rendelet 7. § (1) bekezdése, hatályát veszti: 2019. 08. 28-tól.
Módosította a 20/2017. (VI.27.) önk.i rendelet 1. § (7) bekezdése, hatályos: 2017. július 12-től. Hatályon kívül helyezte a 6/2021. (II.24.) önk.i rendelet 17. §-a, hatályát veszti: 2021. 03. 26-tól.
Hatályon kívül helyezte a 17/2019. (VIII.27.) önk.i rendelet 7. § (1) bekezdése, hatályát veszti: 2019. 08. 28-tól.
Hatályon kívül helyezte a 17/2019. (VIII.27.) önk.i rendelet 7. § (1) bekezdése, hatályát veszti: 2019. 08. 28-tól.
Hatályon kívül helyezte a 17/2019. (VIII.27.) önk.i rendelet 7. § (1) bekezdése, hatályát veszti: 2019. 08. 28-tól.
Hatályon kívül helyezte a 17/2019. (VIII.27.) önk.i rendelet 7. § (1) bekezdése, hatályát veszti: 2019. 08. 28-tól.
Hatályon kívül helyezte a 17/2019. (VIII.27.) önk.i rendelet 7. § (1) bekezdése, hatályát veszti: 2019. 08. 28-tól.
A 98. § (15) bekezdését a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 20. §-a iktatta be.
A 99. § a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 18/2023. (XI. 20.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 100. § (1) bekezdése a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 6. § 39. pontja szerint módosított szöveg.
Módosította a 7/2019. (IV.29.) önk.i rendelet 1. §-a, hatályos: 2019. május 14-től.
A 102. § (1) bekezdés a) pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 6. § 40. pontja szerint módosított szöveg.
A 102. § (1) bekezdés c) pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 6. § 41. pontja szerint módosított szöveg.
A 102. § (1) bekezdés f) pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 6. § 42. pontja szerint módosított szöveg.
A 102. § (1) bekezdés g) pontját a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 25. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 102. § (2) bekezdés c) pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 21. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 102. § (4) bekezdését a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 21. § (2) bekezdése iktatta be.
Módosította a 35/2017. (XI.10.) önk.i rendelet, hatályos: 2017. 11. 25-től.
A 104. § d) pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 6. § 43. pontja szerint módosított szöveg.
Hatályon kívül helyezte a 6/2021. (II.24.) önk.i rendelet 17. §-a, hatályát veszti: 2021. 03. 26-tól.
A XXXIV. Fejezet címe a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2025. (II. 17.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 20/2017. (VI.27.) önk.i rendelet 1. § (8) bekezdése, hatályos: 2017. július 12-től. A 107. § (1) bekezdése a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2025. (II. 17.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 32/2016. (XII.20.) önk.i rendelet 3. §-a, hatályos: 2017. 01. 19-től. A 107. § (2) bekezdését a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2025. (II. 17.) önkormányzati rendelete 9. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
Hatályon kívül helyezte a 15/2017. (IV.29.) önk.i rendelet 9. § (1) bekezdése, hatályát veszti: 2017. 05. 29-től.
Módosította a 15/2017. (IV.29.) önk.i rendelet 4. § (1) bekezdése, hatályos: 2017. 05. 29-től.
Módosította a 15/2017. (IV.29.) önk.i rendelet 4. § (2) bekezdése, hatályos: 2017. 05. 29-től. A 108. § (4) bekezdése a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 20/2021. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 108. § (4) bekezdés b) pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 108. § (4a) bekezdését a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 20/2021. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 108. § (7) bekezdés c) pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 6. § 44. pontja szerint módosított szöveg.
Hatályon kívül helyezte a 32/2016. (XII.20.) önk.i rendelet 5. § (1) bekezdése, hatályát veszti: 2017. 01. 19-től.
A 111. § (3) bekezdését a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 18/2023. (XI. 20.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
Hatályon kívül helyezte a 32/2016. (XII.20.) önk.i rendelet 5. § (1) bekezdése, hatályát veszti: 2017. 01. 19-től.
A XL. Fejezet címe a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 17/2024. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Hatályba lépett 2024. 07. 03. napján.
A 113. § a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 17/2024. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg. Hatályba lépett 2024. 07. 03. napján.
Hatályon kívül helyezte a 16/2018. (VI.26.) önk.i rendelet 7. §-a, hatályát veszti: 2018. 07. 26-tól.
Módosította a 20/2017. (VI.27.) önk.i rendelet 1. § (9) bekezdése, hatályos: 2017. július 12-től.
Módosította a 20/2017. (VI.27.) önk.i rendelet 1. § (10) bekezdése, hatályos: 2017. július 12-től.
A 117. § (1) bekezdés a) pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 6. § 46. pontja szerint módosított szöveg.
A 118. § (2) bekezdés b) pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 6. § 47. pontja szerint módosított szöveg.
A 118. § (3) bekezdését a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 8/2022. (V. 9.) önkormányzati rendelete 2. §-a hatályon kívül helyezte.
A 119. § a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 17/2024. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg. Hatályba lépett 2024. 07. 03. napján.
A 120. § (2) bekezdés 4. pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 6. § 51. pontja szerint módosított szöveg.
A 120. § (3a) bekezdését a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 22/2022. (X. 10.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 120. § (6) bekezdés 1c. pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 22. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 120. § (6) bekezdés 1d. pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 22. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 120. § (6) bekezdés 2c. pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 22. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 120. § (6) bekezdés 3b. pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 22. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 120. § (6) bekezdés 4a. pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 22. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 120. § (6) bekezdés 4b. pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 22. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 120. § (6) bekezdés 6. pontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 22. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 125. § (2) bekezdés g) pont ga) alpontja a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 6. § 52. pontja szerint módosított szöveg.
Kiegészítette az 1/2017. (II.14.) önk.i rendelet 2. §-a, hatályos: 2017. 03. 01-től.
A 127. § (2) bekezdés c) pontját a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2022. (II. 21.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
Hatályon kívül helyezte a 6/2021. (II.24.) önk.i rendelet 17. §-a, hatályát veszti: 2021. 03. 26-tól.
Kiegészítette a 6/2018. (II.21.) önk.i rendelet 1. §-a, hatályos: 2018. 02. 22-től.
Kiegészítette a 27/2018. (XI.14.) önk.i rendelet 4. §-a, hatályos: 2018. 11. 15-től. A LVI. Fejezet címe a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 22/2022. (X. 10.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 129/B. § a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 22/2022. (X. 10.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
Kiegészítette a 17/2019. (VIII.27.) önk.i rendelet 5. §-a, hatályos: 2019. 08. 28-tól.
A 129/C. § (4) bekezdése a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 23. §-ával megállapított szöveg.
Kiegészítette a 26/2019. (XII.23.) önk.i rendelet 1. §-a, hatályos: 2020. 01. 07-től.
Kiegészítette a 6/2020. (II.26.) önk.i rendelet 3. §-a, hatályos: 2020. 03. 12-től.
Az Állami Főépítész CS/B01/7216-4/2019. iktatószámú, a Szeged, Makai út – Magyar utca – Vaspálya utca – 715 hrsz. csatorna – belterületi határ – vasúti töltés – Légió utca által határolt terület településrendezési eszközeinek módosítására vonatkozó záró szakmai véleményében elfogadott, a 253/1997. (XII.20.) Korm.rendelet - OTÉK településrendezési követelményeitől eltérő érték.
A LIX. Fejezetet (129/F. §) a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
A LX. Fejezetet (129/G. §) a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2022. (II. 21.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
A LXI. Fejezetet (129/H. §-t) a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 16/2023. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A LXII. Fejezetet (129/I. §-t) a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 16/2023. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A LXIII. Fejezetet (129/J. §-t) a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2025. (II. 17.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.
A LXIV. Fejezetet (129/K. §-t) a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2025. (II. 17.) önkormányzati rendelete 6. §-a iktatta be.
A LXV. Fejezetet (129/L. §-t) a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2025. (II. 17.) önkormányzati rendelete 7. §-a iktatta be.
Módosította az 1/2017. (II.14.) önk.i rendelet 3. §-a, hatályos: 2017. 03. 01-től.
Módosította az 1/2017. (II.14.) önk.i rendelet 3. §-a, hatályos: 2017. 03. 01-től.
Módosította az 1/2017. (II.14.) önk.i rendelet 3. §-a, hatályos: 2017. 03. 01-től.
Az 1. melléklet a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 18/2021. (V. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 20/2021. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/2021. (X. 11.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 5. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2022. (II. 21.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2022. (II. 21.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2022. (II. 21.) önkormányzati rendelete 5. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 8/2022. (V. 9.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 15/2022. (VII. 5.) önkormányzati rendelete 1. mellékletével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 22/2022. (X. 10.) önkormányzati rendelete 1-4. mellékletével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 33/2022. (XII. 19.) önkormányzati rendelete 1. mellékletével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 33/2022. (XII. 19.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 24. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 16/2023. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 16/2023. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 18/2023. (XI.20.) önkormányzati rendelete 1. mellékletével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/2024. (II. 19.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 17/2024. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Hatályba lép 2024. 07. 03. nappal. Az 1. melléklet a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 22/2024. (X. 22.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 34/2024. (XI. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2025. (II. 17.) önkormányzati rendelete 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 24. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 5. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2022. (II. 21.) önkormányzati rendelete 5. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2022. (II. 21.) önkormányzati rendelete 5. § (5) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 22/2022. (X. 10.) önkormányzati rendelete 5. mellékletével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 24. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 17/2024. (VII. 2.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Hatályba lép 2024. 07. 03. napjával. A 3. melléklet a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2025. (II. 17.) önkormányzati rendelete 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. melléklet a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 24. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2025. (II. 17.) önkormányzati rendelete 8. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.