Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 17/2024. (VII. 2.) önkormányzati rendelete
Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról szóló 19/2015. (V. 14.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2024. 07. 03- 2024. 07. 04Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 17/2024. (VII. 2.) önkormányzati rendelete
Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról szóló 19/2015. (V. 14.) önkormányzati rendelet módosításáról
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdés a) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Iroda, Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztály, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Csongrád-Csanád Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi Osztály, Budapest Főváros Kormányhivatala Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztály, Építési és Közlekedési Minisztérium Vasúti Hatósági Főosztály, Építési és Közlekedési Minisztérium Léginavigációs és Repülőtéri Hatósági Főosztály, Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztály, Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal Közlekedési, Műszaki Engedélyezési, Mérésügyi és Fogyasztóvédelmi Főosztály Közlekedési és Útügyi Osztály, Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály, Örökségvédelmi Osztály, Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal Építéshatósági és Örökségvédelmi Főosztály Építésügyi Hatósági Osztály 1., Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály, Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály, Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Erdészeti Osztály, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály, Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőrfőkapitányság, Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága Bányászati és Gázipari Főosztály, Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Hivatala, továbbá a Szeged Megyei Jogú Város területével határos települési önkormányzatok és a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdés b) pontjában nevesített Partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. § A Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról szóló 19/2015. (V.14.) önkormányzati rendelet XL. Fejezet címe helyébe a következő rendelkezés lép:
TISZA FOLYÓ – HERKE UTCA – VEDRES UTCA – CSANÁDI UTCA – SZŐREGI ÚT – VASÚTI TÖLTÉS – KERTÉSZ UTCA – TERVEZETT ÖSSZEKÖTŐ ÚT – FÜVÉSZKERT D-I HATÁRA – FÜVÉSZKERT NY-I HATÁRA – LÖVÖLDE ÚT ÁLTAL HATÁROLT TERÜLETRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI [28]”
2. § A Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról szóló 19/2015. (V.14.) önkormányzati rendelet 113. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„113. § (1) A településközponti és az intézményi vegyes építési övezetekben:
a) melléképület nem helyezhető el;
b) a személygépjárművek elhelyezését lakások esetén 100 %-ban, a közösségi és irodai funkciók esetén 50 %-ban épületen belül kell megoldani;
c) a szabályozási terven jelölt korlátlan gyalogos közforgalmú átjárást a kijelölt nyomvonal és az övezethatárok metszéspontjai között mindenkor akadálymentesen biztosítani kell legalább 6 m szabad szélességgel és 6 m szabad belmagassággal;
d) a rakodás, árufeltöltés a gyalogosforgalmi területek felől takartan oldandó meg;
e) az épületek lapostetős lefedése legalább 70 %-ban zöldtetőként legyen kialakítva;
f) kereskedelmi alaprendeltetésű épület összes homlokzati felületének legalább 10 %-án zöldhomlokzat alakítandó ki;
g) 70 cm-nél magasabb kerítés sem a telekhatáron, sem a telken belül nem létesíthető.
(2) Az előkert szabályozási tervben előírt vonala kötelező építési vonalnak tekintendő, ha kötelező építési vonallal is meg van jelölve, egyéb helyeken mérete növelhető.
(3) A díszkertként jelölt előkertben
a) legalább 50 % lombfedettségű kert kialakítása és fenntartása biztosítandó, nagy díszítő értékű növények (évelő és egynyári virágágyak, virágzó, terméssel díszítő cserjék, fák és örökzöldek) intenzív beültetése mellett;
b) a gyalogos utak által elfoglalt hely a díszkert területének maximum 25 %-a lehet.
(4) A Vt-61977X[28] kódjelű építési övezetben a legnagyobb homlokzatmagasság jel „X”, amelynek értelmezése: a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság 51,0 m, de a Kertész utcai telekhatártól számított 50 méteren belül az épület legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 22,0 m-t.
(5) A Vt-61999Y[28] és Vt-62999Y[28] kódjelű építési övezetben a legnagyobb homlokzatmagasság jel „Y”, amelynek értelmezése: a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság 22,0 m.
(6) A megengedett legnagyobb beépítettségre vonatkozó „Z” kódjellel ellátott építési övezetben a megengedett legnagyobb beépítettség 70 %.
(7) A megszűnő vasúti töltés helyén kijelölt Vt-617997[28] kódjelű építési övezetben a telek beépítésének feltétele a töltés megszüntetése és a szükség szerinti lőszermentesítés.
(8) A Gksz-627886[28] kódjelű építési övezetben kizárólag a szomszédos Ln nagyvárosias lakóterületet kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó egységek és személygépjármű-tárolók helyezhetők el; a parkolóház, teremgarázs, vagy garázs-ház funkció legalább három szinten, az összes szintterület legalább 75 %-án alakítandó ki.
(9) Az Akácfa utcai Lke-404552[28] jelű építési övezetben a szabályozási tervben irányadó telekhatárok szerint akkor is kialakíthatók földrészletek, ha azok mérete nem éri el a SZÉSZ 1.2.2. mellékletében előírt legkisebb telekszélesség és legkisebb telekmélység méreteket.
(10) Az önálló gyalogos közforgalmú átjárás céljára a szabályozási tervben méretezett szélességű közterület biztosítandó.
(11) A szabályozási tervben jelölt gyalogos közúti aluljáró legalább 14 m szabad szélességgel alakítandó ki.
(12) A felszíni parkolóhelyek és gyalogutak vízáteresztő burkolattal létesítendők.
(13) Az Ek jelű Közjóléti rendeltetésű erdő területén legalább 75 % lombfedettség, vagy vízfelület biztosítandó. Legfeljebb a terület 10 %-án létesíthetők sportpályák. Szabadidős tevékenységre szolgáló építmények 5 % beépítettség erejéig elhelyezhetők, azzal a feltétellel, hogy egy legalább 3000 m3 befogadóképességű földmedrű záportó legyen kialakítva az övezetben.
(14) Szabadtéri világítás kizárólag olyan föld felé irányuló lámpákkal létesüljön, melyek nem zavarják a közelben lévő csillagvizsgálóban történő észlelést.
(15) Transzformátor-állomás lakóépület kivételével csak épületen belül alakítható ki.”
3. § A Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról szóló 19/2015. (V.14.) önkormányzati rendelet 119. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„119. § (1) A „Ki*” jelű különleges intézményi terület előírásai:
a) Elsődlegesen a szabályozási tervlapon megnevezett rendeltetésű intézmények és az ezeket kiszolgáló építmények (pl. kazánház, termálkút), ezen belül teremgarázs és parkolóház helyezhető el.
b) A „Ki*” jelű építési övezetben nem helyezhető el lakóépület, és lakásokat tartalmazó egyéb rendeltetésű épület (a szolgálati lakások kivételével).
c) A „Ki*” jelű különleges intézményterületen belüli díszkert előírásai:
ca) A területre kertészeti kiviteli tervet kell készíteni.
cb) A jelölt területnek minimum 50%-át növényzettel kell borítani.
cc) A területén sétány, pihenőhely alakítható ki.
d) A „Ki*” jelű különleges intézményterületen belüli díszkert területén a meglévő épületek a működőképesség fenntartása érdekében a szükséges mértékig a rendeltetés megváltoztatása nélkül felújíthatók, de szintterület növelésével járó épületbővítés nem engedélyezhető.
(2) A „Kkö” különleges közlekedési területen:
a) az épületnek minősülő közlekedési építmények, és az ahhoz tartozó, a közlekedést szolgáló létesítmények helyezhetők el a b) pont szerint;
b) a SZÉSZ általános előírásait kiegészítve elhelyezhető:
ba) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, illetve ilyen rendeltetési egység,
bb) épületen belül az a), illetve a ba) alpont alatti létesítményekhez tartozóan a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.
(3) A „Gksz” kereskedelmi-szolgáltató terület építési zónában nem helyezhető el üzemanyagtöltő, autómosó.
(4) A gépkocsik telken belül, épület alatt, teremgarázsban, mélygarázsban helyezendők el. A „Kkö*” különleges közlekedési terület és a töltéslábtól számított 110 méteren belül eső telkek esetében építési helyen belül, az övezeti előírásokban meghatározott beépíthetőségen túl, 70%-os beépíthetőségig építhetők maximum 6,0 méteres homlokzatmagasságú, legfeljebb kétszintes, teremgarázs rendeltetésű épületrészek. Az övezeti kódban meghatározott beépíthetőségen felüli teremgarázs további épületszintek alá nem eső zárófödémét tetőkertként kell kialakítani kertészeti kiviteli terv alapján. A 6,0 méternél nagyobb homlokzatmagasságú, kétszinteset meghaladó szintszámú épületek, épületrészek az övezeti kódban meghatározottak szerint létesülhetnek.
(5) A „KÖk[34]”-jelű kötöttpályás közlekedési és közműterületen:
a) A vasúti töltéssel határos telkeken lakást, szálláshelyet tartalmazó épület a szélső vasúti pálya középvonalától vízszintesen mért 25 m-en belül, egyéb épület 9 m-en belül nem engedélyezhető.
b) A „KÖk” övezetben – a Nagyállomás környezetében – a közforgalmú közlekedést, utasokat kiszolgáló, illetve kereskedelmi-, vendéglátási-, szolgáltatási funkciójú épületek létesíthetők, a telek teljes területére értelmezett 10%-os beépíthetőséggel.
c) A „KÖk” területek határán a vasúti töltés terepe a töltésrézsű felezőpontjában támfallá alakítható, a telektulajdonos(ok) kezdeményezésére és költségére, a töltés tulajdonosával való egyeztetés alapján; a telek ezzel bővíthető. A támfal építését legalább egy tömbre vonatkozóan egy építési ütemben kell megvalósítani.
(6) A „KÖu1[34]” jelű közlekedési és közmű övezetbe sorolt területen árusító bódé, óriásreklám nem helyezhető el.
(7) A „Kb-KT/F[34]” jelű vegyes funkciójú zöldövezetben:
a) a sétányokat és a növénytelepítést egységesen, az árvízvédelmi művek kezelőjével egyeztetett módon kell tervezni és kialakítani úgy, hogy a növények gyökérzete az elméleti rézsű vonal síkját nem keresztezheti;
b) az övezet területén fásított sétány, pihenőhely alakítható ki, játszóeszközök kihelyezhetők;
c) a terület 2%-án állandó jellegű árusító pavilon, reklám és hirdető berendezés elhelyezhető;
d) az övezet teljes egészére nézve kertészeti kiviteli terv készítendő, mely az ütemezett megvalósítást is lehetővé teszi.
(8) Ki* és Vt övezetben lapostető létesítésekor felületének legalább 70%-át zöldtetőként kell kialakítani.
(9) Az árvízvédelmi töltésen végigvezetve 3,60 m széles vegyesforgalmú (kerékpár+gyalogos) sétány alakítandó ki, a védelmi megfigyelés és karbantartás számára teherbíró alapozással.
(10) A közművek általános előírásai:
a) Telken belül biztosítani kell a tervezett szennyvízátemelő, gáznyomás-szabályozó, és épületen belül a transzformátor-állomások helyét.
b) A „Gipe” területek (ivóvíz kútcsoport, elektromos alállomás) távlati igénybevételét biztosítani kell.
c) A közmű sávok nem építhetők be, a sávon belül fa nem telepíthető. A közműsávok nyomvonala feletti útvonalat és a b) pont alatti létesítmények megközelíthetőségét időszakos közcélú használatra (karbantartás céljára) biztosítani kell.
d) Transzformátor-állomás lakóépület kivételével csak épületen belül alakítható ki.”
4. § (1) A Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról szóló 19/2015. (V.14.) önkormányzati rendelet 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
(2) A Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról szóló 19/2015. (V.14.) önkormányzati rendelet 3. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1. melléklet a 17/2024. (VII. 2.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 17/2024. (VII. 2.) önkormányzati rendelethez