Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 27/2016. (XI.16.) önkormányzati rendelete
a közösségi együttélés alapvető szabályairól (Egységes szerkezetben)
Hatályos: 2021. 10. 12- 2021. 10. 12Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 27/2016. (XI.16.) önkormányzati rendelete
a közösségi együttélés alapvető szabályairól (Egységes szerkezetben)
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 8. § (2) bekezdésében, a 142/C. § (1) bekezdésében és a 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el[1]:
I. FEJEZET Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kiterjed, aki Szeged város közigazgatási területén a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást tanúsít.
1/A. A rendelet célja[2]
1/A. § A rendelet célja Szeged város közigazgatási területére vonatkozó kötelező érvényű magatartási szabályok megállapításával elősegíteni a lakosság életkörülményeinek javítását, az épített környezet védelmét, valamint a város területén lévő közhasználatú zöldterületek megóvását, fejlesztését.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
- a) közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás: az a tevékenység, mulasztás, vagy jogellenes állapot fenntartásában megnyilvánuló magatartás, amely nem minősül szabálysértésnek vagy bűncselekménynek, valamint amelyre más jogszabály nem rendeli el közigazgatási bírság alkalmazását, és amelyet a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése önkormányzati rendeletében annak minősít,
- b) közterület: minden olyan közhasználatra szolgáló állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlannyilvántartás ekként tart nyilván,
- c) közterület rendeltetése különösen a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő- és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok, stb.), valamint a közművek elhelyezése,
- d)[3] közhasználatú zöldterület: a közhasználatra szolgáló minden állami vagy önkormányzati tulajdonban álló részben vagy egészben növényzettel – fűfélékkel, virággal, fás szárú növényekkel – fedett terület, zöldterület funkcióra használt vagy felhasználható közterület, (így különösen a közpark, erdő, játszó-, pihenőkert) vagy az út-, illetve járdaburkolat melletti burkolatlan terület, kivéve az úttest biztonsági sávjának számító 70 cm széles terület.
- e)[4]
II. FEJEZET Eljárási szabályok
3. Általános eljárási szabályok
3. § (1) E rendeletben szabályozott magatartások elkövetőivel szemben lefolytatott közigazgatási hatósági eljárásokban átruházott hatáskörben a jegyző jár el.
(2) A helyszíni bírság kiszabására a közterület-felügyelők jogosultak.
(3)[5] Az eljárás során az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szabályait kell alkalmazni.
4. Jogkövetkezmények
4. § (1)[6] Az e rendeletben meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartások elkövetőivel szemben 20.000.-Ft-tól 50.000.-Ft-ig terjedő helyszíni bírság, illetve az e rendeletben meghatározott mértékű közigazgatási bírság szabható ki.
(2)[7] Az (1) bekezdésben meghatározott helyszíni bírságot közléstől számított 30 napon belül kell megfizetni az elkövető számára átadott csekkszelvényen. A kiszabott helyszíni bírság meg nem fizetése esetén közigazgatási eljárás lefolytatásának van helye. A kiszabott közigazgatási bírságot a jogsértést elkövető a döntés véglegessé válását követő 30 napon belül köteles az önkormányzat számlájára teljesíteni.
(3)[8]
(4) A közigazgatási bírság kiszabása helyett figyelmeztetés alkalmazható, amennyiben a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú, és az intézkedéstől kellő visszatartó hatás várható.
5. Kiskorúakra és gondnokoltakra vonatkozó rendelkezések
5. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást megvalósító korlátozottan cselekvőképes kiskorúval és cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorúval szemben helyszíni bírság kiszabására a törvényes képviselő jelenlétében kerülhet sor.
(2) Korlátozottan cselekvőképes kiskorúval/cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorúval szemben közigazgatási bírság csak akkor szabható ki, ha annak megfizetését vállalja.
(3) Korlátozottan cselekvőképes kiskorú és cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú esetében
- a) a helyszíni bírság legmagasabb összege 25.000 Ft,
- b) a közigazgatási bírság legmagasabb összege 50.000 Ft.
(4) Amennyiben a (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel bírság nem szabható ki, figyelmeztetést kell alkalmazni.
(5) Cselekvőképtelen kiskorúval, valamint cselekvőképtelen nagykorúval szemben bírság kiszabására nincs lehetőség.
III. FEJEZET A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő egyes magatartások
6. A közterületek használatával és védelmével kapcsolatos tiltott, közösségellenes magatartások
6. § (1) A közösségi együttélés szabályait megsérti és 200.000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható, aki a közterületen
- a) elhelyezett közterületi bútorokat, kerti építményeket, berendezéseket (pl.: pihenőpad, hulladékgyűjtő edényzet, korlát, poller) nem rendeltetésszerűen használja (pl. utcai hulladékgyűjtő edényzetbe összegyűjtött kommunális háztartási hulladékot helyez el),
- b) elhelyezett szobrokra, emlékművekre felmászik, azok bármely részét beszennyezi, lefesti, illetve környezetükbe nem illő dolgokat elhelyez,
- c) a játszótereken vagy szabadtéri edző parkban elhelyezett játszó- és fitnesz eszközöket nem rendeltetésszerű módon használja (pl. korhatári előírást nem tart be, vagy mások testi épségét veszélyezteti),
- d) vízcsobogókat, kutakat, vizes medencéket, szökőkutakat, párakapukat nem rendeltetési céljának megfelelően használ,
- e) gyepet, lágy és fásszárú növényzetet bárminemű vegyi anyaggal károsít, kiírt, indokolatlanul megsebez, csonkít,
- f) élőfát érvényes engedély nélkül megnyes,
- g)[9] élőfát érvényes engedély nélkül kivág, vagy gyökérzettel együtt eltávolít,
- h) helyi jelentőségű védettséget élvező védett növényeket csonkít, vagy elpusztít,
- i)[10] fás szárú növényt (fát és cserjét) nem a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően telepít, gondot vagy kezel.
(2) Az (1) bekezdés f) pont esetében nem számít engedély nélküli nyesésnek a gyümölcsfák termésoptimalizáló metszése, valamint a száraz gallyak lenyesése, amennyiben az bizonyíthatóan élet és vagyonbiztonságot veszélyeztetett.
(3)[11] Az ingatlan tulajdonosa (társasház esetén a tulajdonostársak közössége) a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást tanúsít és az (1) bekezdésben meghatározott összegű közigazgatási bírsággal sújtható, amennyiben
- a) nem gondoskodik az ingatlant határoló járdaszakasz, és az ingatlan közvetlen környezetének gondozásáról, tisztán tartásáról, gyommentesítéséről, fű rendszeres nyírásáról, a fenti területeken elhelyezett hulladék eltakarításáról,
- b) az ingatlan előtti vízelvezető vagy szikkasztó árkot betemeti, feltölti vagy annak tisztán tartásáról nem gondoskodik.
(4) Üzletek és egyéb árusító, valamint szórakozóhelyek, továbbá kereskedelmi és vendéglátó egységek üzemeltetője, használója a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást tanúsít és az (1) bekezdésben meghatározott összegű közigazgatási bírsággal sújtható, amennyiben az ezen intézmények előtti járdaszakasz (járda hiányában az intézmény előtti 1 méter széles területsáv) tisztán tartásáról nem gondoskodik.
(5) A (3) bekezdés a) pontjában az ingatlan közvetlen környezetének minősül a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM együttes rendelet 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott terület.
6/A. Helyi zajvédelemmel kapcsolatos közösségellenes magatartások[12]
6/A. § (1) A közösségi együttélés szabályait megsérti és 200.000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható, aki a zajvédelem helyi szabályozásáról szóló önkormányzati rendelet közterületen megtartott alkalmi rendezvényekre vonatkozó rendelkezéseit megsérti.
(2) A közösségi együttélés szabályait megsérti és 50.000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható, aki a zajvédelem helyi szabályozásáról szóló önkormányzati rendelet magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő tevékenységekre vonatkozó rendelkezéseit megsérti.
7. A közhasználatú zöldterületek használatával és védelmével kapcsolatos tiltott, közösségellenes magatartások
7. § (1)[13] Aki a közhasználatú zöldterületet vagy annak részét a kezelő vagy tulajdonos hozzájárulása nélkül, nem rendeltetésszerűen használja (pl. beépíti; leburkolja; állapotát, talajszerkezetét szemcsés, szilárd anyaggal megváltoztatja, stb.), a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg, és 200.000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható, valamint a leburkolt terület zöldterületként történő helyreállítására kötelezhető.
(2) Nem minősül más célú felhasználásnak a közhasználatú zöldterületet ellátó nyomvonalas létesítmények és műtárgyaik, tartozékaik engedélyezett építése (pl.: térvilágítás, öntözőhálózat).
8. § (1)[14] Aki a közhasználatú zöldterületen
- a) járművel közlekedik, megáll, várakozik, valamint járművet mos,
- b) engedély nélkül közlekedés gátló eszközt (pl.: gumiabroncs, fa-vagy vaskaró, stb.) kihelyez,
a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg és 150.000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(1a)[15] A 8. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartások közül a járművel való közlekedés, megállás, várakozás megvalósításáért a jármű üzembentartója tartozik felelősséggel. Az üzembentartó mentesül a közigazgatási bírság megfizetése alól, ha
- a) a jármű a szabályszegés időpontját megelőzően jogellenesen került ki a birtokából és igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben a szabályszegés miatt indult eljárást megelőzően kezdeményezte e tárgyban a megfelelő hatóság eljárását;
- b) ha a járművet más személy használatába adta és ezt teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt adatokkal (jármű hatósági jelzése, üzembentartó és használatba vevő neve, születési ideje, helye, lakcíme, nem természetes személy esetében megnevezése, székhelye, cégjegyzék száma) bizonyítja, vagy – azon járművek esetében, amelyek külön jogszabály alapján a közúti forgalomban menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel vehetnek részt – olyan menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel igazolja, amelyek a fent meghatározott adatokat tartalmazzák, e pontban foglaltak esetén a közigazgatási bírságot a használatba vevő személlyel szemben kell kiszabni;
- c) ha az üzembentartó személyében változás következett be vagy a tulajdonában levő járművet átruházta és ezt teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja; e pontban foglaltak esetén a közigazgatási bírságot a tulajdonjog-átruházási szerződésben meghatározott vevővel (vélelmezett tulajdonos) szemben kell kiszabni.
(2) Aki Szeged város helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről szóló rendelet szerinti helyi védelem alatt álló Móra parkban, Széchenyi téren, Dugonics téren, Aradi vértanúk terén, Rerrich Béla téren lévő zöldfelületen labdázik, gördeszkázik, kerékpározik, vagy bárminemű olyan tevékenységet végez, amely az intenzív zöldfelület flórájában kárt okoz, az a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg és 100.000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
8. Állattartási szabályok
9. § [16]
IV. FEJEZET Záró rendelkezések
9. Hatályba léptető rendelkezések
10. § E rendelet 2017. január 1. napján lép hatályba.
10/A. § [17] E rendeletnek a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló 27/2016.(XI.16.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 50/2017.(XII.19.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: módosító rendelet) módosított rendelkezéseit a módosító rendelet hatályba lépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
10. Módosító rendelkezések
11. § A közterület-használat rendjéről szóló 57/1999. (XII. 23.) számú önkormányzati rendelet 20. § (1) bekezdésének d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„20.§ (1) Meg kell vonni az engedélyt, ha
[…]
d) a 10. § (2) bekezdés c), g), h) pontjaiban felsorolt szervek bármelyike a közterület-használathoz adott hozzájárulását, engedélyét visszavonta, vagy a hozzájárulás, engedély érvényét vesztette.”
12. § Az állatok tartásáról szóló 30/2012. (X.01.) számú önkormányzati rendelet 2. számú melléklete helyébe jelen rendelet melléklete lép.
13. § Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 20/2014. (XI.24.) önkormányzati rendelet 3. sz. melléklet „A jegyző Közgyűléstől átruházott hatáskörei” „Egyéb ügyekben” cím az alábbi 11. ponttal egészül ki:
„11./ Első fokon eljár a közösségi együttélés alapvető szabályait megsértő, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeivel összefüggő ügyekben.
(A közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló 27/2016. (XI.16.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdés)"