4.§ Szeged város jelképeit külön rendelet szabályozza.

5.§ A Közgyűlés bélyegzőjén Szeged város címere szerepel "Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Szeged" felirattal. A polgármester kör alakú bélyegzőjén Magyarország hivatalos címere szerepel "Szeged Város Polgármestere" felirattal. A Polgármesteri Hivatal kör alakú bélyegzőjén Magyarország hivatalos címere szerepel "Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala" felirattal.

II. FEJEZET

A KÖZGYŰLÉS

6.§ A Közgyűlés tagjainak száma 29 fő, a polgármesteren kívül 20 főt egyéni választókerületben választanak, 8 fő kompenzációs listáról kap mandátumot.

A KÖZGYŰLÉS FELADATA ÉS HATÁSKÖRE

8.§ (1) Az átruházott hatásköröket a címzettek nem ruházhatják tovább, azok gyakorlásáról kötelesek - az önkormányzati hatósági ügyek kivételével - a Közgyűlésnek félévenként beszámolni.

(2) Az önkormányzati hatósági ügyek intézésének tapasztalatairól a hatáskör címzettje évente egy alkalommal köteles tájékoztatni a Közgyűlést.

(3) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a végrehajtásért felelős a határidő lejártát követő rendes ülésen köteles beszámolni.

9.§ A polgármester az önkormányzat nevében a kölcsönös érdekek alapján együttműködhet és megállapodást köthet más hazai helyi önkormányzatokkal, intézményekkel, szervekkel, melyről a Közgyűlést tájékoztatja.

A KÖZGYŰLÉS MUNKATERVE, ÜLÉSEI

10.§ (1) A Közgyűlés üléseit munkaterv szerint tartja. A munkatervet a polgármester állítja össze és terjeszti a Közgyűlés elé.

(2) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot tehet

     a)  tisztségviselő,

     b)  képviselőcsoport vezetője,

 c)  bizottság,

     d)  jegyző,

     e)  képviselő,

     f)  közszolgáltatást végző szerv vezetője,

     g)  az önkormányzat által alapított intézmény, társaság vezetője,

     h)  települési nemzetiségi önkormányzat elnöke.

(3) A munkatervbe fel kell venni a bizottság, illetve a megválasztott képviselők több mint negyede által javasolt előterjesztést.

(4) A munkatervnek tartalmaznia kell

     a)  a hónap megjelölésével az ülések tervezett időpontját,

     b)  a napirend tárgyát, előterjesztőjét.

A KÖZGYŰLÉS ÜLÉSE ÉS ÖSSZEHÍVÁSÁNAK RENDJE

11.§ (1) A Közgyűlés alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést tart.

(2) A Közgyűlést annak elnöke, a polgármester hívja össze és vezeti az ülést.

12.§ (1) Rendes ülést a Közgyűlés – július, augusztus és január hónapok kivételével – havonta főszabály szerint pénteki munkanapokon, délelőtt 9.00 órai kezdettel tart. A polgármester a soron következő ülés előzetesen tervezett időpontjáról legkésőbb az ülést megelőző 14. napon elektronikus úton, levélben értesíti a képviselőket a képviselői e-mail címeken. A polgármester meghívóval értesíti a képviselőket a tervezett ülés összehívásáról, amelyet az ülést megelőző 7. napon elektronikus úton Szeged város honlapján, továbbá a Polgármesteri Hivatal Széchenyi tér 10. sz. épülete portáján található képviselői fiókba helyezett levéllel kell megtenni. A lehetőségek figyelembe vételével az elnök kétóránként szünetet rendel el. A szavazás az elfogadott napirendek sorrendjében történik.

(2) A Közgyűlést az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirendi javaslat tárgyának és előterjesztőjének megnevezését tartalmazó meghívóval kell összehívni. A rendes ülésre szóló meghívó és annak nyilvános ülésen tárgyalandó mellékletei (előterjesztések és az önálló indítványok) legalább 7 nappal előbb letölthetők Szeged város hivatalos honlapjáról, míg a zárt ülésen tárgyalandó előterjesztéseket a képviselők ugyanezen időponttól kezdődően az ügyfélkapun történő bejelentkezést követően tölthetik le.

(3) A meghívóban rendelkezni kell a határozatképtelenség esetére a következő ülés időpontjáról.

13.§ (1) A Közgyűlés rendkívüli ülését a polgármester hívja össze. A megválasztott képviselők negyede, az állandó bizottságok indítványára az összehívás kötelező.

(2) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni az ülés javasolt időpontját, napirendjét és indokait. Az indítványt a polgármesterhez címezve elektronikus úton – Szeged város hivatalos honlapján, az ügyfélkapun történő bejelentkezést követően - kell előterjeszteni. A polgármester a rendkívüli ülést az indítvány benyújtásától számított 15 napon belüli időpontra köteles összehívni.

(3) A rendkívüli ülésre szóló meghívó és annak nyilvános ülésen tárgyalandó mellékletei legalább a Közgyűlés napját megelőző 2 nappal előbb letölthetők Szeged város hivatalos honlapjáról, míg a zárt ülésen tárgyalandó előterjesztéseket a képviselők ugyanezen időponttól kezdődően az ügyfélkapun történő bejelentkezést követően tölthetik le. A rendkívüli ülés összehívásáról a képviselőket – a szokásos értesítésen túl – a képviselő által bejelentett telefonon is értesíteni kell.    

(4) Halaszthatatlan esetben a Közgyűlés rendkívüli ülése összehívható a meghívó elektronikus úton történő közlésével e-mail útján és Szeged város hivatalos honlapján való közzététellel, továbbá az értesítésnek az általánostól eltérő módon, így különösen a képviselő által bejelentett telefonon, faxon, vagy sms útján való közlésével, a közlést követő napra a napirend megjelölésével.

(5) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával.

14.§ (1) A Közgyűlés időpontjáról a város lakosságát a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján kifüggesztett, az ülés időpontját, helyét és napirendjét tartalmazó meghívóval a polgármester értesíti.

(2) A Közgyűlés ülésének időpontjáról a meghívóval és annak mellékleteivel együtt a polgármester értesíti a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetőjét. A Közgyűlés további meghívottai és a sajtó képviselői a meghívót és a nyilvános ülésen tárgyalandó előterjesztéseket Szeged város hivatalos honlapjáról tölthetik le.

(3) A Közgyűlést a polgármesteri tisztség betöltetlensége, illetve a polgármester tartós akadályoztatása esetén a várospolitikai alpolgármester, akadályoztatásuk esetén a gazdasági alpolgármester, mindhármuk akadályoztatása esetén a városfejlesztési alpolgármester hívja össze. A Közgyűlést a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármesterek tartós akadályoztatása esetén a legnagyobb létszámú képviselőcsoport vezetője, vagy – akadályoztatása esetén - helyettese hívja össze.

15.§ (1) A Közgyűlés ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) Szeged egyéni országgyűlési választókerületeinek képviselőit,

b) a város díszpolgárait,

c) a Szegedi Rendőrkapitányság vezetőjét,

d) a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetőjét,

e) a Polgármesteri Hivatal Irodavezetőit,

f) a települési nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,

g) Szegedi Járási Hivatal vezetőjét.

(2) A tevékenységüket érintő napirendi pont tárgyalásakor tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) az Országgyűlés által elismert magyarországi egyházak helyi vezetőit,

b) akiket a polgármester, a Közgyűlés indokoltnak tart,

c) a napirend által érintett intézmények, szervezetek vezetőit,

d) a Szegedi Idősügyi Tanács, mint önszerveződő közösség, képviselőjét,

e) a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Fóruma, mint önszerveződő közösség, szakszervezeti oldalának képviselőjét.

AZ ÜLÉSEK NYILVÁNOSSÁGA, ZÁRT ÜLÉS

16.§ (1) A Közgyűlés zárt ülést a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény (továbbiakban Mötv.) 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben név szerinti szavazással, minősített többséggel rendelhet el.

(2) A zárt ülésen tárgyalt napirendi ponthoz tartozó előterjesztés tartalma és a vita során elhangzottak, az előterjesztéshez kapcsolódóan keletkezett adatok – a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok kivételével – nem nyilvánosak.

HATÁROZATKÉPESSÉG

17.§ Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirend megtárgyalására a Közgyűlés ülését 8 napon belüli időpontra újból össze kell hívni. Erről az eredeti ülésre szóló meghívóban kell rendelkezni, új meghívót nem kell kézbesíteni.

III. FEJEZET

A KÖZGYŰLÉS ELNÖKE, AZ ELNÖK JOGKÖRE

18.§ (1) A polgármester akadályoztatása esetén a várospolitikai alpolgármester, akadályoztatásuk esetén a gazdasági alpolgármester, mindhármuk akadályoztatása esetén a városfejlesztési alpolgármester elnököl. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a Közgyűlés legnagyobb létszámú frakciójának vezetője, vagy – akadályoztatása esetén - helyettese elnököl.

(2) A polgármester az ülésvezetést - eseti jelleggel - bármely alpolgármester részére átadhatja.

19.§ (1) Az elnök ülésvezetési feladatai, jogkörei:

a) az ülés megnyitása, berekesztése, szünet elrendelése;

b) határozatképesség megállapítása és annak folyamatos figyelemmel kísérése, a Közgyűlésről távol maradó

képviselők előzetes bejelentéséről a Közgyűlés tájékoztatása;

c) napirendi javaslat előterjesztése;

d) az ülés vezetése, szó megadása, szó megtagadása;

e) szó megvonása;

f) az ülés rendjének biztosítása;

g) az ülés félbeszakítása;

h) a jelen rendelet rendelkezéseinek betartása, betartatása;

i) szavaztatás;

j)   a szavazás eredményének megállapítása.    

(2) Az elnök rendre utasíthatja azt a felszólalót, aki a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezést használ, a Közgyűléshez méltatlan magatartás tanúsít.

(3) Az elnök vitavezetési feladatai:

         a) a vita megnyitása, a vita lezárása és összefoglalása,

         b) a szavazás elrendelése,

         c) a szavazás eredményének megállapítása.

IV. FEJEZET

A KÖZGYŰLÉS ÜLÉSE, A TANÁCSKOZÁS RENDJE

20.§ (1) Az ülés napirendjéről - figyelembe véve a képviselői javaslatokat - a Közgyűlés vita nélkül határoz.

(2) A Közgyűlés olyan halaszthatatlan döntést igénylő előterjesztést is napirendre vehet, melyre tekintettel a Közgyűlés rendkívüli ülése is összehívható lenne. A napirendre vétel önálló napirendi pontként történik.

(3) A Közgyűlés által meghatározott napirend sorrendjére az ülés elnöke tesz javaslatot.

(4) Olyan kérdésnek, melynek napirendre tűzését az illetékes bizottság(ok) többsége nem támogatta, a Közgyűlés napirendjére tűzése csak minősített többséggel határozható el.

(5) A jegyző köteles jelezni, ha a döntésnél vagy a testület működésében jogszabálysértést észlel. Amennyiben a jegyző észrevételt kíván tenni, a szót meg kell neki adni.

A NAPIREND ELNAPOLÁSA

21.§ (1) A napirendi pont tárgyalása egy alkalommal elnapolható. A javaslat felől a Közgyűlés vita nélkül határoz.

(2) A Közgyűlés bármely napirendi ponthoz tartozó előterjesztést előzetes vagy további bizottsági tárgyalásra adhat ki.

ELŐTERJESZTŐ

22.§  (1) A Közgyűlés napirendi pontjának előterjesztője

  a) tisztségviselő,

  b) bizottság,

  c) tanácsnok

  d) képviselő,

  e) jegyző,

  f)  irodavezető,

  g) települési nemzetiségi önkormányzat elnöke,

  h) a polgármester által felkért más személy

  lehet.

(2) Az alakuló ülés napirendi pontjainak előterjesztője a polgármester.

ELŐTERJESZTÉS

23.§ (1) A Közgyűlés elé kerülő előterjesztés összeállításáért annak előadója, törvényességéért a jegyző a felelős. Az előterjesztő az előkészítés során, a lehetőségekhez képest köteles megismerni és figyelembe venni a lakosság, a napirend témájában érintett szervek és szervezetek véleményét, javaslatát.

(2) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

         a) az előterjesztő megnevezését;

         b) az előterjesztés iktatószámát;

         c) az előterjesztés készítőjét;

         d) az előterjesztés tárgyát;

         e) az előzetes véleményezés megtörténtét;

         f)  a törvényességi véleményezésre bemutatás idejét;

         g) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját;

         h) a döntéshez a 24. § szerinti információkat;

         i)  a határozati javaslatot, illetve a rendelet tervezetét;

         j)  a határidőt, a végrehajtásért, illetve az ellenőrzésért felelős megnevezését;

(3) Tájékoztató-jelentés határozati javaslat nélkül is előterjeszthető.

(4) Végrehajtásért felelősként a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a Polgármesteri Hivatal irodavezetője, a bizottság elnöke, az önkormányzat által alapított gazdasági társaság, intézmény vezetője, ellenőrzésért felelősként bizottság elnöke, vagy képviselő jelölhető meg.

(5) Az előterjesztést az ülést megelőző 14 nappal a tisztségviselőknek és a jegyzőnek meg kell küldeni. E nélkül az előterjesztés a Közgyűlésen nem tűzhető napirendre. Ez alól kivételt képeznek a személyi kérdések, hatósági ügyek, valamint az alakuló ülésen megtárgyalandó napirendek. A képviselők számára a Közgyűlést megelőző 7. nap 16.00 órától kell biztosítani az előterjesztések letölthetőségét Szeged város hivatalos honlapjáról. A képviselők a zárt ülésen tárgyalandó előterjesztéseket az ügyfélkapun történő bejelentkezést követően tölthetik le. Az előterjesztést a honlapon való közzététellel kézbesítettnek kell tekinteni.      

(6) A jegyző által elkészített költségvetési rendelettervezetet a polgármester nyújtja be a Közgyűlésnek. A Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság a költségvetési rendelettervezetet köteles soron kívül véleményezni, véleményét a többi bizottságnak és a Közgyűlésnek megküldeni. A Közgyűlés a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság véleménye ismeretében dönt.

(7) Az önálló indítvány, a sürgősségi indítvány, az interpelláció, a felszólalás és a kérdés előterjesztésére külön szabályok vonatkoznak.

24.§ (1) Amennyiben az előterjesztés rendelet módosítására irányul, akkor tartalmaznia kell legalább:

a) az új, tervezett rendeletet,

b) a hatályos rendeletet, vagy annak elektronikus úton való elérhetőségét,

c) indokolást, amely

ca) tartalmazza a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Jat.) 17. §-ában foglaltakat,

cb) kiemeli a hatályos rendelet és a rendelettervezet közti összes különbséget és

 cc) azon pontok esetében, ahol a hatályos rendelet és a rendelettervezet eltérnek, bemutatja az eltérés lényegét és következményeit.

(2) Amennyiben az előterjesztés szerződés módosítására irányul, akkor tartalmaznia kell legalább

     a) az új szerződéstervezetet,

b) az eredeti szerződést és esetleges módosításait,

c)indokolást.

(3) Amennyiben az előterjesztés valamilyen szolgáltatás díjának megváltoztatására irányul, akkor tartalmaznia kell legalább

     a) az előterjesztésben érintett évet megelőző 3 év vonatkozó adatait és

     b)  a módosítás szükségességének indokolását.

(4) Amennyiben az előterjesztés ingatlannal kapcsolatos, akkor tartalmaznia kell legalább az ingatlant érintő jogügylet indokait

(5) Amennyiben az előterjesztés településrendezésre, környezetvédelemre, helyi építészeti örökség vagy helyi természeti területek védetté nyilvánítására, illetve annak feloldására irányul, akkor annak tartalmaznia kell a döntés megalapozását szolgáló adatokat, tényeket.

(6) Amennyiben az előterjesztés Szeged MJV pályázataira vonatkozó közgyűlési döntésekkel kapcsolatos, akkor tartalmaznia kell legalább

a) a pályázatok Szeged költségvetésére gyakorolt hatását és

b) a pályázatok megvalósulása esetén fellépő, a szegedi lakosság egyes csoportjaira vonatkozó társadalmi és     környezeti hatásokat.

(7) Az (1)-(6) bekezdések alá nem tartozó előterjesztéseknek tartalmazniuk kell legalább a döntési javaslatok indokait.

25.§ (1) Az internetes rendszer tartós üzemzavara esetén a képviselő a Jegyzői Iroda Önkormányzati Csoportjánál, hivatali munkaidőben igényelheti az előterjesztések elektronikus adathordozón (DVD), legfeljebb 2 órán belül történő rendelkezésére bocsátását.

(2) A képviselő részére, a képviselői munkavégzés céljából biztosított laptop meghibásodása esetén – a javítás időtartama alatt – a Jegyzői Iroda Önkormányzati Csoportjánál, hivatali munkaidőben papír alapon is igényelhetőek az előterjesztések.

(3) Amennyiben az internetes rendszer üzemzavara már a Közgyűlést megelőző 7. nap 16.00 órakor is fennáll, akkor a képviselők részére az előterjesztéseket elektronikus adathordozón vagy papír alapon a Polgármesteri Hivatal Széchenyi tér 10. sz. épülete portáján található képviselői fiókba kell helyezni, a képviselők rövid úton történő (a képviselő által bejelentett telefonon vagy sms elérhetőségen) értesítése mellett.

ÖNÁLLÓ INDÍTVÁNY

26.§ (1) A képviselő a – Közgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben – munkatervben nem szereplő önálló indítványt terjeszthet elő, amelynek meg kell felelnie az előterjesztésekkel szemben támasztott követelményeknek.

(2) Az önálló indítványt elektronikus úton – Szeged város hivatalos honlapjáról, az ügyfélkapun történő bejelentkezést követően - legkésőbb a Közgyűlést megelőző 14. nap 12.00 óráig lehet a polgármesterhez benyújtani. A benyújtás időpontja az az időpont, melyet Szeged város hivatalos honlapja szerver rendszere a saját óra ideje alapján rögzít és a beérkezett teljes önálló indítvány elektronikus visszaküldésével visszaigazol. Az önálló indítvány beterjesztésénél is alkalmazni kell az előterjesztésre vonatkozó szabályokat, és fel kell tüntetni, hogy mely bizottság(ok)nak kell véleményeznie.

(3) A polgármester köteles gondoskodni arról, hogy az önálló indítvány véleményezésre az illetékes bizottság elé kerüljön a benyújtást követő legközelebbi bizottsági ülésre.

(4) A véleményezésben illetékes bizottság elnöke az önálló indítványt tevőt előadóként köteles meghívni az indítványt tárgyaló bizottsági ülésre.

(5) Az önálló indítványt a polgármester a Közgyűlés meghívójában napirendi javaslatként tünteti fel, és annak mellékleteként kézbesíti.   

(6) Az internetes rendszer üzemzavara esetén a képviselő az önálló képviselői indítványt papír alapon is benyújthatja a polgármesternek, legkésőbb a (2) bekezdésben meghatározott határidőt követő első munkanap 9.00 óráig.

(7) A képviselő a részére, a képviselői munkavégzés céljából biztosított laptop meghibásodása esetén – a javítás időtartama alatt – a Jegyzői Iroda Önkormányzati Csoportjánál rendszeresített számítógépen, hivatali munkaidőben, a (2) bekezdés szerinti határidőig, elektronikus úton nyújthatja be az önálló indítványt.

INTERPELLÁCIÓ, KÉRDÉS

27.§ (1) A képviselő a polgármesterhez, (alpolgármesterekhez), a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez, tanácsnokhoz önkormányzati ügyekben magyarázat kérése céljából interpellációt intézhet. Amennyiben a képviselő az ülés napját megelőző 4. munkanap 15 óra 30 percig a polgármesternél az interpellációt a (2) bekezdés szerinti módon és tartalommal benyújtja, úgy az interpelláció Szeged város honlapjáról való letölthetőségét biztosítani kell legkésőbb a benyújtást követő első munkanapon, és arra az ülésen választ kell adni. A válaszadás elhalasztását a Közgyűlés engedélyezheti, a válaszadás határidejének megjelölésével.

(2) Az interpellációt elektronikus úton – Szeged város hivatalos honlapjáról, az ügyfélkapun történő bejelentkezést követően – kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell:

         a) a képviselő nevét,

         b) azt a személyt, akihez az interpelláció irányul,

         c) a képviselő kérdésének tárgyát, a kérdés részletes leírását és indoklását.

(3) A benyújtás időpontja az az időpont, amelyet Szeged város hivatalos honlapja szerver rendszere a saját óra ideje alapján rögzít és a beérkezett teljes interpelláció elektronikus visszaküldésével visszaigazol.

(4) Ha a képviselő az interpellációt a Közgyűlésen szóban is ismertetni kívánja, e szándékát az interpelláció benyújtásával egyidejűleg az ülés elnöke felé írásban kell jeleznie, az interpelláció tárgyának és az interpellálandó személyének megjelölésével. A szóban előadott interpelláció tartama legfeljebb 3 perc lehet, az interpellációk számától függetlenül.

(5) A Közgyűlésen szóban csak a határidőben a (2)-(3) bekezdés szerinti módon és az ott meghatározott tartalmi feltételeknek megfelelően benyújtott interpelláció ismertethető. Ha a határidőben benyújtott interpelláció szóbeli előadhatósága kérdésében vita van, úgy arról a Közgyűlés dönt.

(6) A nem határidőben benyújtott interpelláció a Közgyűlés soron következő ülésén akkor ismertethető szóban, amennyiben az a (2) bekezdés tartalmi feltételeinek megfelel.

(7) Az internetes rendszer üzemzavara esetén a képviselő az interpellációt és annak szóban történő ismertetésére vonatkozó szándékát papír alapon is benyújthatja a polgármesternek, legkésőbb a Közgyűlést megelőző 3. napon, hivatali munkaidőben.

(8) A képviselő a részére, a képviselői munkavégzés céljából biztosított laptop meghibásodása esetén – a javítás időtartama alatt – a Jegyzői Iroda Önkormányzati Csoportjánál rendszeresített számítógépen, hivatali munkaidőben, az (1) bekezdés szerinti határidőig, elektronikus úton nyújthatja be az interpellációt.

28.§ A polgármester biztosítja az interpelláció nyilvántartásba-vételét és az interpelláció címzettjéhez történő eljuttatását.

29.§ Ha a képviselő az interpellációt Közgyűlésen szóban nem kívánja előadni, az interpellációt és a választ az interpelláció címzettje ismerteti.

30.§ A válasz ismeretében az interpelláló képviselőnek 1 perces viszontválaszra van joga, amire az interpelláció címzettje nyilatkozhat ugyancsak 1 percben. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő nyilatkozik, amennyiben a választ nem fogadja el, úgy annak elfogadásáról a Közgyűlés vita nélkül határoz.

31.§ Ha a Közgyűlés a választ nem fogadja el, a hatáskörébe tartozó ügyben haladéktalanul intézkedést tesz, azt a hatáskörrel rendelkező bizottság elé utalja. Az intézkedés eredményéről a következő ülésen tájékoztatást kell adni.

32.§ (1) A képviselő a Közgyűlésen a polgármesterhez, az alpolgármesterekhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez, tanácsnokhoz, az irodavezetőhöz önkormányzati ügyben felvilágosítás kérése céljából kérdést tehet fel. A kérdésre azonnal szóban, vagy a Közgyűlés hozzájárulásával 5 napon belül írásban kell válaszolni.

(2) Ha a képviselő a Közgyűlésen kérdést kíván intézni az (1) bekezdésben megjelölt személyekhez, úgy e szándékát az ülést megelőző nap 9.00 óráig az ülés elnökének elektronikus úton – Szeged város hivatalos honlapjáról, az ügyfélkapun történő bejelentkezést követően - jelzi, a kérdés tárgyának és részletes leírásának, továbbá a kérdezett személy megjelölésének közlésével. A benyújtás időpontja az az időpont, amelyet Szeged város hivatalos honlapja szerver rendszere a saját óra ideje alapján rögzít és a beérkezett teljes kérdés elektronikus visszaküldésével visszaigazol.

(3) A szóban előadott kérdés tartama legfeljebb 3 perc lehet, a feltett kérdések számától függetlenül. Kérdés esetében a képviselőnek viszontválaszra nincs joga.

(4) A Közgyűlésen csak a határidőben a (2) bekezdés szerinti módon és az ott meghatározott tartalmi feltételeknek megfelelően benyújtott kérdés ismertethető.
A nem határidőben benyújtott kérdés a Közgyűlés soron következő ülésén ismertethető, ha a kérdés elektronikus úton, vagy az (5) bekezdésben meghatározott esetben papír alapon került benyújtásra és egyebekben megfelel a (2) bekezdés tartalmi előírásainak.

(5) Az internetes rendszer üzemzavara esetén a képviselő a kérdést papír alapon is benyújthatja a polgármesternek, a (2) bekezdés szerinti határidőig.

(6) A képviselő részére, a képviselői munkavégzés céljából biztosított laptop meghibásodása esetén – a javítás időtartama alatt – a Jegyzői Iroda Önkormányzati Csoportjánál rendszeresített számítógépen, hivatali munkaidőben, a (2) bekezdés szerinti határidőig, elektronikus úton nyújthatja be a kérdést.

33.§ Az írásbeli válaszadás megtörténtét a soron következő Közgyűlésen be kell jelenteni.

SÜRGŐSSÉGI INDÍTVÁNY

34.§ (1) A Bizottság, a tisztségviselő, a jegyző, a tanácsnok javasolhatja a Közgyűlésnek valamely, a meghívóban nem szereplő előterjesztés vagy önálló indítvány sürgősségi tárgyalását. A javaslatot indokolni kell.

(2) A Bizottság, a jegyző, a tanácsnok a sürgősségi indítványt - a sürgősség tényének indokolásával együtt - legkésőbb a Közgyűlést megelőző 3. nap 15 óra 30 percig  elektronikus úton – Szeged város hivatalos honlapjáról, az ügyfélkapun történő bejelentkezést követően - nyújthatja be a polgármesterhez. A Bizottság nevében a Bizottság elnöke, alelnöke vagy a Bizottság által kijelölt tagja jogosult az indítvány benyújtására. Tisztségviselő a sürgősségi indítványt a Közgyűlést megelőző nap 15 óra 30 percig nyújthatja be. A benyújtás időpontja az az időpont, amelyet Szeged város hivatalos honlapja szerver rendszere a saját óra ideje alapján rögzít és a beérkezett teljes sürgősségi indítvány elektronikus visszaküldésével visszaigazol.

(3) A sürgősség kérdésében a Közgyűlés a napirend megállapítása során vita nélkül határoz.

(4) Ha a Közgyűlés nem ismeri el a sürgősséget, úgy az ügyet önálló indítványként, vagy rendes előterjesztésként kell a következő ülés napirendi javaslataként kezelni.

(5) Az internetes rendszer üzemzavara esetén a jogosult a sürgősségi indítványt papír alapon is benyújthatja a polgármesternek, legkésőbb a Közgyűlést megelőző 2. napon, hivatali munkaidőben.

(6) A jogosult a részére, a munkavégzés céljából biztosított laptop meghibásodása esetén – a javítás időtartama alatt – a Jegyzői Iroda Önkormányzati Csoportjánál rendszeresített számítógépen, hivatali munkaidőben, a (2) bekezdés szerinti határidőig, elektronikus úton nyújthatja be a sürgősségi indítványt.

TANÁCSKOZÁSI JOG, FELSZÓLALÁS

35.§ (1) A felszólalás lehet:

         a) napirend előtti,

         b) napirendhez kapcsolódó,

         c) ügyrendi,

         d) személyes megjegyzés.

(2) A Közgyűlés ülésén a felszólalás sorrendjét a 37. § (2) bekezdés szabályainak figyelembevételével az elnök határozza meg. A meghívottak a Közgyűlés ülésén tanácskozási joggal vehetnek részt, a napirendi pontok vitájában napirendenként egy alkalommal, legfeljebb 3 percben szólalhatnak fel. Azon meghívottak, akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, csak a meghívásuk szerinti napirend vitájában vehetnek részt.

(3) A Közgyűlés felszólalásra adhat lehetőséget tanácskozási joggal egyébként nem rendelkező személynek is.

NAPIREND ELŐTTI FELSZÓLALÁS

36.§ (1) A Közgyűlés napirendi javaslatai között nem szereplő önkormányzati ügyben napirend előtti felszólalásra képviselőcsoportonként egy képviselő a felszólalás tárgyának megjelölésével kérhet szót, melyet az ülés vezetője köteles megadni. Napirendi javaslatként szereplő előterjesztésről a napirend előtt vita nem folytatható.

(2) A felszólalás legfeljebb 3 percig tarthat.

(3) A felszólalás tárgyában vitának, reagálásnak nincs helye.

VITA

37.§ (1) Az írásbeli előterjesztést és az önálló indítványt az előadó vita előtt – legfeljebb 3 percben – szóban kiegészítheti. Az előterjesztésben illetékes bizottság(ok) nevében egy képviselő legfeljebb 3 percben ismertetheti a bizottság álláspontját.

(2) A vita során a napirendhez kapcsolódó felszólalás keretében a képviselőcsoportok nevében egy-egy képviselő fejti ki véleményét az előterjesztésről. E hozzászólások időtartama – ha a felszólaló kérésére a Közgyűlés vita nélkül másképp nem határoz – egyenként 6 percnél hosszabb nem lehet. A képviselőcsoportok nevében való felszólalás tényét a felszólalás megkezdésekor közölni kell. A felszólalást követően az elnök, illetve a képviselők szólalhatnak fel, jelentkezési sorrendben. Egy felszólalás ideje 3 percnél hosszabb nem lehet.

38.§ (1) Az elnök a napirenden szereplő előterjesztésekről külön-külön nyit vitát. Indokolt esetben az elnök az összefüggő előterjesztéseket egy napirendi pontban vonja össze a tárgyalás során.

(2) Tájékoztató jellegű előterjesztések felett vita nyitható.

MÓDOSÍTÓ JAVASLAT

39.§ (1) Módosító javaslatokat legkésőbb az ülést megelőző 3. nap 15 óra 30 percig kell elektronikus úton – Szeged város hivatalos honlapjáról, az ügyfélkapun történő bejelentkezést követően – a polgármesternél benyújtani, míg a bizottságoknak és a tisztségviselőknek legkésőbb az ülést megelőző nap 12.00 óráig kell a polgármesternél írásban előterjeszteni és ezzel egyidejűleg a jegyzőnek törvényességi véleményezésre bemutatni. A képviselői módosító javaslat benyújtásának időpontja az az időpont, amelyet Szeged város hivatalos honlapja szerver rendszere a saját óra ideje alapján rögzít és a beérkezett teljes módosító javaslat elektronikus visszaküldésével visszaigazol.

(2) Azon napirendi pontok esetén, amikor az előterjesztést, vagy annak egy részét a képviselők számára nem kézbesítették el a Közgyűlést megelőző 7. nap 16.00 óráig, a módosítási javaslatot a képviselők a vita keretében is előterjeszthetik.

(3) Rendkívüli Közgyűlés esetén módosító javaslatot a képviselők vita keretében terjeszthetnek elő.

(4) A költségvetési egyensúly biztosítása érdekében a jegyző által elkészített és a polgármester által a Közgyűléshez benyújtott költségvetési rendelet-tervezethez, továbbá a Közgyűlés által elfogadott költségvetéshez kizárólag a jogszabályoknak megfelelő, hiányt nem keletkeztető és a költségvetési forrás megjelölését tartalmazó módosító javaslat nyújtható be olyan módon, hogy az előirányzati sorok módosítását vagy új előirányzati sor képzését a sorok csökkentésével (-) illetőleg növelésével (+) kell megjelölni.

(5) Az internetes rendszer üzemzavara esetén a képviselő a módosító javaslatot papír alapon is benyújthatja a polgármesternek legkésőbb az ülést megelőző 2. napon, hivatali munkaidőben.

(6) A képviselő a részére, a képviselői munkavégzés céljából biztosított laptop meghibásodása esetén – a javítás időtartama alatt – a Jegyzői Iroda Önkormányzati Csoportjánál rendszeresített számítógépen, hivatali munkaidőben, az (1) bekezdés szerinti határidőig, elektronikus úton nyújthatja be a módosító javaslatot.

NAPIRENDHEZ KAPCSOLÓDÓ FELSZÓLALÁS

40.§ A napirendhez kapcsolódó felszólalások során a szót az ülés elnöke adja meg.

ÜGYRENDI FELSZÓLALÁS

41.§ (1) Ügyrendi felszólalásnak minősül a jelen rendelet szabályainak betartásával valamint a tanácskozás lefolytatásával kapcsolatos hozzászólás.

(2) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben a vita lezárása előtt bármelyik képviselő 2 percre szót kérhet és javaslatot tehet.

(3) A vita lezárását követően ügyrendi felszólalásra a frakcióvezetők jogosultak.

SZEMÉLYES MEGJEGYZÉS

42.§ A polgármester a vita végén 2 perces személyes megjegyzésre egy alkalommal szót adhat annak a képviselőnek, aki a személyét érintő sértő véleményt, valótlan tényállítást vagy negatív kifejezést tartalmazó korábbi felszólalásra kíván észrevételt tenni. Ha a hozzászólás során a személyes megjegyzés feltételei már nem állnak fenn, a polgármester a szót megvonhatja.

VITA LEZÁRÁSA

43.§ A vita lezárására bármelyik képviselő tehet javaslatot.

A vita lezárása előtt hozzászólásra bejelentkezett képviselők a vita lezárása esetén is felszólalhatnak.

44.§ (1) A vita során a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben törvényességi észrevételt kíván tenni.

(2) A vita lezárása és összefoglalása után 3 perces hozzászólásra jogosult elsőként az előterjesztő, ezt követően bármely frakció egy képviselője és a frakcióval nem rendelkező képviselők.

V. FEJEZET

A SZAVAZÁS RENDJE, HATÁROZATHOZATAL, JEGYZŐKÖNYV

45.§ (1) Az előterjesztő az előterjesztését visszavonhatja. Amennyiben az előterjesztés visszavonására az ülés napirendjének megállapítása előtt kerül sor, úgy az előterjesztés nem vehető napirendre. Amennyiben az előterjesztő a vita során vonja vissza az előterjesztését, ennek engedélyezéséről a Közgyűlés határoz.

(2) A Közgyűlés az összes napirend megtárgyalását követően szünetet tart, majd ezt követően a döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz. A napirendi pont megtárgyalását követően a Közgyűlés azonnali döntéshozatalra is jogosult.

(3) Az ülés elnöke az előterjesztett és a vitában elhangzott, döntést igénylő javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő döntési javaslatokat szavaztatja meg. Együtt előterjesztett több módosító indítvány esetén az elnök külön-külön vagy együttesen szavaztat. Ha a Közgyűlés az egymást kölcsönösen kizáró javaslatok közül valamelyiket elfogadja, a többiről ezt követően nem szavaz.

(4) Ha a Közgyűlés két vagy több előterjesztést együtt vitatott meg, a határozati javaslatok felett ez esetben is külön-külön kell szavazást elrendelni.

HATÁROZATHOZATAL

46.§ A képviselők igenlő, vagy ellenszavazattal vesznek részt a szavazásban, illetőleg tartózkodnak a szavazástól. A szavazás – a titkos szavazás kivételével – szavazatszámláló gép alkalmazásával, vagy kézfelemeléssel történik.

TITKOS SZAVAZÁS

47.§ (1) A Közgyűlés titkos szavazással dönt mindazon esetekben, amikor a jogszabály azt kötelező jelleggel előírja. A Közgyűlés minősített többséggel titkos szavazást rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdésben foglalt ügyekben.

(2) A titkos szavazást – az alakuló ülés kivételével - a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság bonyolítja le és gondoskodik a szükséges feltételek (szavazólap, urna, fülke, stb.) biztosításáról. Tájékoztatást ad a szavazás lebonyolításáról, a szavazást követően pedig megszámlálja a szavazatokat, elkészíti a szavazási jegyzőkönyvet - mely a közgyűlési jegyzőkönyv mellékletét képezi - és a szavazás eredményéről jelentést tesz a Közgyűlésnek. A szavazatarány alapja a leadott szavazatok száma. Ha titkos szavazásnál szavazategyenlőség van, a szavazást meg kell ismételni. Ismételt szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetettnek tekintendő.

NÉV SZERINTI SZAVAZÁS

48.§ (1) A Közgyűlés legalább 8 fő képviselő indítványára név szerinti szavazást tart.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét.
A képviselők a nevük elhangzását követően "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről az elnököt tájékoztatja. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(3) Személyi kérdésben név szerinti szavazás nem tartható.

(4) Titkos szavazás esetén név szerinti szavazás nem rendelhető el.

MINŐSÍTETT TÖBBSÉG

49.§ A Közgyűlés az alpolgármestert, a tanácsnokot, a bizottságok elnökeit, alelnökeit és tagjait minősített többséggel választja meg. Minősített többség szükséges a jogszabályokban és a jelen rendeletben előírt ügyek eldöntéséhez.

JEGYZŐKÖNYV

50.§ (1) A Közgyűlésről jegyzőkönyvet és hangfelvételt kell készíteni.        

(2) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:

          a) a napirend előtti felszólalásokat és azok lényegét;

b) napirendi pontonként az előadó nevét, a szóbeli kiegészítés, valamint a feltett kérdésekre adott válasz rövid tartalmát, a felszólalók nevét és hozzászólásuk minden lényeges elemét - az előterjesztett módosító vagy kiegészítő - döntési javaslatot, a szavazás módját, eredményét;

c) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és az azokkal kapcsolatos válaszokat, illetőleg határozatokat,

d) az elnök intézkedéseit, továbbá a Közgyűlés ülésén történt fontosabb eseményeket,

          e) a zárt ülés elrendelését és annak feloldását.

(3) Az írásos jegyzőkönyv mellékletét képezi:

           a) a meghívó,

           b) a jelenléti ív,

           c) valamennyi írásos előterjesztés, önálló képviselői indítvány,

           d) a jegyző törvényességi észrevétele,

           e) a név szerinti szavazásról készült névsor,

f) gépi szavazás esetén a szavazások eredményéről készített, a napirendi pontot, a szavazás témáját, a képviselők nevét és szavazatát is rögzítő összesítő táblázat - a zárt ülés kivételével,

g) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv.

(4) A jegyzőkönyvet mellékleteivel együtt zsinórral kell átfűzni oly módon, hogy az az okirat sérelme nélkül ne legyen megbontható. A jegyzőkönyv hátoldalán a zsinórt a Polgármesteri Hivatal bélyegzőjével ellátott záró cédulával kell rögzíteni.

51.§ (1) A képviselők vagy más felszólalók a jegyzőkönyv elkészítését és aláírását követően a jegyzőnél bármikor írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik meg az általuk előadottakkal.

(2) A jegyző köteles gondoskodni arról, hogy a jegyzőkönyv az aláírását, vagy – kiigazítás esetén – a kiigazítást követő 8 napon belül Szeged város honlapjáról letölthető legyen.

52.§ A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a jegyző kezeli, azokat évente bekötve, irattárban őrzi. A jegyzőkönyv másolati példányát a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetőjének felterjeszti. További egy példányt - kivéve a zárt ülésről készült jegyzőkönyveket - a Somogyi Könyvtárban kell elhelyezni.

53.§ A Közgyűlés határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan kell számozni. Megjelölése tartalmazza a határozat számát, meghozatalának idejét.

KÖZMEGHALLGATÁS

54.§ (1) Kötelező közmeghallgatást tartani a munkatervben, valamint a Közgyűlés által esetenként meghatározott egyes napirendek tárgyalása előtt.

(2) A közmeghallgatás időpontját a Szegedi Tükörben, a város közszolgálati lapjában közzé kell tenni.

(3) A közmeghallgatás időpontjára és napirendjére előterjesztés formájában javaslatot a polgármester tesz, arról a Közgyűlés dönt.

(4) A közmeghallgatáson az állampolgár a nevének, lakcímének vagy egyéb értesítési címének közlését követően 3 perces időkeretben szólalhat fel.   Indokolt esetben az ülésvezető ugyanazon témában és hozzászólónak ismételten szót adhat.

(5) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre, javaslatokra lehetőség szerint azonnal szóban, amennyiben ez nem lehetséges, 15 napon belül írásban választ kell adni.

EGYEZTETŐ FÓRUM

55.§ (1) Az Egyeztető Fórum a Közgyűlés szakmai egyeztető szerve.

(2) A Fórum tagjai: a tisztségviselők, a jegyző, a bizottsági elnökök, a tanácsnokok, valamint a képviselőcsoportok vezetői.

(3) A Fórum ülését a Közgyűlés ülését megelőző napon tartja.

(4) A Fórum pontos időpontját a Közgyűlést összehívó meghívóban kell közzétenni.

VI. FEJEZET

RENDELETALKOTÁS

56.§ (1) Rendeletalkotás kezdeményezésére és előkészítésére a 22. §-ban meghatározottak jogosultak.

(2) A rendelet-tervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata.

(3) A rendelet-tervezetet írásbeli indokolással együtt kell a Közgyűlés elé terjeszteni.

(4) A Közgyűlés a rendelet-tervezet vitája előtt közmeghallgatást rendelhet el. Ebben az esetben a rendelet-tervezetet a közmeghallgatást megelőző 10 nappal nyilvánosságra kell hozni (hirdetőtábla, Szeged város hivatalos honlapja, szórólap, helyi sajtó).

57.§ (1) A rendeletalkotás előkészítése során, a társadalmi egyeztetés érdekében a Közgyűlést megelőző 7. nap 16.00 órától a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel biztosítani kell a rendelet-tervezetek letölthetőségét és véleményezhetőségét Szeged város hivatalos honlapján.

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:

a) az állami támogatásokról, a költségvetésről és annak végrehajtásáról szóló rendelet-tervezetet,

b) a helyi adókról szóló rendelet-tervezetet,

c) az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelet-tervezetet,

d) a köztisztviselők munkavégzésével és juttatásaival kapcsolatos rendelet-tervezetet.

(3) A rendelet-tervezet a Közgyűlést megelőző 4. nap 9.00 óráig véleményezhető az előzetesen névvel, email címmel regisztrált bármely felhasználók részéről. A regisztráció tényével a véleményező személyes adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.

(4) A vélemények a regisztrációt követően, a felhasználók által választott nevek alatt, mindenki számára látható módon jelennek meg a honlapon.

(5) A beérkező vélemények nem tartalmazhatnak a jó erkölcsbe ütköző, illetve becsület csorbítására alkalmas kifejezést és nem sérthetik senkinek a jó hírnevét. Ennek biztosítása érdekében a vélemények – szükség esetén – moderálásra kerülnek.

58.§ (1) A beérkezett vélemények ismeretében az előterjesztő dönt a rendelet-tervezet esetleges módosításáról, kiegészítéséről.

(2) A rendelet-tervezetről való döntést követően a vélemények eltávolításra kerülnek Szeged város hivatalos honlapjáról.

59.§ A rendelet tervezetét az ágazatilag illetékes bizottságnak véleményezni kell, a jegyző pedig köteles törvényességi szempontból megvizsgálni.

60.§ (1) Az önkormányzati rendeletet az elfogadását követő 8 napon belül kell aláírni és kihirdetni. A Közgyűlés ettől rövidebb határidőt is megállapíthat. Az önkormányzati rendelet kihirdetése a Közgyűlés hivatalos lapjában történik.

(2) A rendeletek naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. A Közgyűlés rendeletének megjelölése: száma/kibocsátás éve (kihirdetés időpontja: hónap, nap) önkormányzati rendelet. A Közgyűlés rendeleteit naptári év elejétől kezdődően folyamatosan kell számozni.

VII. FEJEZET

A KÉPVISELŐK

61.§ (1) A települési képviselő köteles:

  a) tevékenyen részt venni a Közgyűlés, valamint annak a bizottságnak a munkájában, amelynek tagja;

  b) írásban vagy szóban a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének bejelenteni, ha a   Közgyűlésen, illetve a bizottság ülésén részt venni nem tud, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van;

  c) a testületi ülésen, a döntést megelőzően bejelenteni a személyes érintettségét, amennyiben az ügy őt, vagy közvetlen hozzátartozóját személyesen érinti;

  d) a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot /Mötv. 36.§/ bejelenteni.

  e) a Közgyűlés vagy bizottság megbízásából történő eljárásról a következő ülésen beszámolni.

(2) Ha a bizottság tagja a bizottság üléséről indokolatlanul, sorozatosan távol marad, úgy a bizottság javaslatot tehet a polgármesternek arra, hogy kezdeményezze a Közgyűlésnél a bizottsági tagság megszüntetését. E pontban foglalt rendelkezések, valamint az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek irányadók a bizottság nem képviselő tagjaira is.

(3) Ha a települési képviselő és a bizottság nem képviselő tagja az (1) bekezdés c) pontjában foglalt bejelentési kötelezettségét elmulasztja, úgy a bejelentés elmulasztásának időpontja szerinti hónaptól kezdődően 6 hónapig az őt megillető összes juttatás 50 %-ára jogosult.

62.§ (1) A képviselő - a választópolgárokkal való közvetlen és rendszeres kapcsolattartása végett - fogadóórát tarthat.

(2) A képviselő az általa képviselt közösség egészét érintő, kiemelt jelentőségű ügyben a lakosság közvetlen tájékoztatása és a döntés-előkészítésbe való bevonása, közérdekű javaslataik megismerése érdelében lakossági fórumot tart. Lakossági fórum azonos témakörben az érintett képviselők együttesen is tarthatnak.

(3) A képviselőt a tisztségviselők, a jegyző, a Polgármesteri Hivatal, az önkormányzati társaságok és intézmények vezetői, ügyintézői munkaidő alatt kötelesek fogadni.

63.§ A képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok tiszteletdíját, természetbeni juttatását külön rendelet szabályozza.

A TANÁCSNOK

64.§  A Közgyűlés az önkormányzat vagyongazdálkodásának felügyeletére, a Zöld Város Program megvalósításának felügyeletére, továbbá a családpolitikai, szociálpolitikai és sport feladatok felügyeletére tanácsnokokat választ.

65.§ A tanácsnokok feladatkörét a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

VIII. FEJEZET

A KÖZGYŰLÉS BIZOTTSÁGAI

66.§ (1) A Közgyűlés döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, valamint az átruházott hatáskörben való döntéshozatalra állandó bizottságokat választ és egyes önkormányzati feladatok ellátásának időtartamára ideiglenes bizottságot választhat (a továbbiakban: bizottság).  

(2) A bizottságok a Közgyűlés ülései között végzett tevékenységükről a Közgyűlésen félévenként beszámolnak.

ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOK

67.§ (1) A Közgyűlés a következő állandó bizottságokat hozza létre:

a) Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság

b) Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság

c) Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottság

d) Foglalkoztatási, Szociális és Sportbizottság

e) Városüzemeltetési, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság.

(2) Az állandó bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak száma:

a) Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság                                 6 + 3 fő

b) Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság                               6 + 3 fő

c) Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottság              6 + 3 fő

d) Foglalkoztatási, Szociális és Sportbizottság                               6 + 3 fő

e) Városüzemeltetési, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság    6 + 3 fő

(3) A képviselő legfeljebb három állandó bizottság tagja lehet.

IDEIGLENES BIZOTTSÁG

68.§ (1) Az ideiglenes bizottság feladatát, tagjainak számát, megbízatásának terjedelmét és működésének időtartamát a Közgyűlés állapítja meg.

(2) Az ideiglenes bizottság működésére a Közgyűlés vagy az ideiglenes bizottság eltérő rendelkezésének hiányában - az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

(3) Az ideiglenes bizottság elnöke csak képviselő lehet.

A BIZOTTSÁGOK FELADATAI

69.§ (1) A bizottság feladatkörébe utalt ügyekben:

   a) előkészíti a Közgyűlés döntéseit;

   b) dönt az önkormányzati rendelettel hatáskörébe utalt ügyekben;

   c) szervezi a Közgyűlés döntéseinek végrehajtását;

   d) kezdeményezi valamely előterjesztés vagy indítvány sürgősségi tárgyalását;

e) állást foglal a Közgyűlés által meghatározott előterjesztésben foglaltakkal kapcsolatban;

f) ellenőrzi a Polgármesteri Hivatalnak a Közgyűlés döntéseinek előkészítésére, illetve végrehajtására irányuló munkáját;

   g) ellátja a Közgyűlés által esetenként meghatározott feladatokat.

(2) A Bizottság által készített előterjesztés elektronikus úton történő benyújtására az elnök, az alelnök, vagy a Bizottság által kijelölt tag jogosult.

(3) Az egyes bizottságok Közgyűléstől átruházott hatásköreit a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

A BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE

70.§ A bizottságok működési szabályzatukat a jelen rendelet keretei között maguk határozzák meg.

71.§ (1) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke – akadályoztatása esetén alelnöke - gondoskodik. A bizottságot a polgármester indítványára az indítvány kézhezvételétől számított 8 napon belül, vagy a bizottság tagjai egynegyedének a kérésére az indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belül össze kell hívni. A bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására indítványt tehet: tisztségviselő, jegyző, bizottság, tanácsnok, képviselő, bizottság nem képviselő tagja.

(2) A napirendre vonatkozó írásos indítványt az indítványozó a bizottság ügyviteli titkára útján juttatja el a bizottság elnökének.  

(3) A bizottsági tagok számára a bizottsági ülést megelőzően legalább 3 nappal kell biztosítani az ülés meghívójának és a nyílt ülésen tárgyalandó előterjesztéseinek letölthetőségét Szeged város hivatalos honlapjáról. A zárt ülésen tárgyalandó előterjesztéseket az ügyfélkapun történő bejelentkezést követően tölthetik le a bizottság tagjai. Tisztségviselő a bizottsági ülést megelőző napon kezdeményezheti az előterjesztés sürgősséggel történő megtárgyalását.

(4) A bizottság ülésére meg kell hívni a jegyzőt, az illetékes tisztségviselőt, a területileg illetékes képviselőt, az illetékes tanácsnokot, illetve szükség szerint a nemzetiséget érintő napirend tárgyalására a települési nemzetiségi önkormányzat elnökét, a tárgyalt ügyben érintett irodavezetőt, továbbá más érdekelteket. A bizottság elnöke az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódóan a bizottság ülésére más érdekelteket is meghívhat, akik az adott napirend vitájában a bizottság döntése alapján szólalhatnak fel.

(5) A bizottság üléseit az elnök - távollétében az alelnök - vezeti. A bizottság képviseletét az elnök - távollétében az alelnök - látja el.

(6) A bizottság köteles a munkatervében szereplő, illetve a Közgyűlés által meghatározott feladatokat az előírt határidőre elvégezni. A bizottság a rendelkezésére bocsátott közgyűlési előterjesztést legkésőbb a Közgyűlést megelőző nap 11.00 óráig köteles megtárgyalni. A bizottsági ülést követően benyújtott sürgősségi indítványokról, illetve módosító javaslatokról a bizottság a Közgyűlés megkezdéséig foglalhat állást.

(7) A bizottságok üléseiről – a napirend közlésével – minden képviselőt értesíteni kell.

72.§ A bizottság határozatképes, ha tagjainak több mint a fele, köztük a bizottság elnöke
- távollétében alelnöke - jelen van.

73.§ A bizottságok ügydöntő határozatot a Közgyűlés által átruházott hatáskörben, valamint saját tagjaikra nézve hoznak.

74.§ A bizottságok a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei részére feladatot a polgármester útján állapíthatnak meg.

75.§ A bizottságok a Polgármesteri Hivatal munkájának ellenőrzése során intézkedést nem tehetnek, közvetlen utasítást a Hivatal részére nem adhatnak, vagy egyéb módon nem vonhatják el a polgármesternek a Hivatal irányítására vonatkozó jogkörét. Ha a bizottság a Hivatal tevékenységében a Közgyűlés álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.

76.§ (1) A bizottság üléséről a tanácskozás lényegét és a bizottság határozatát szó szerint tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek alakiságára az 50.§ (4) bekezdésében foglalt előírások az irányadók. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és alelnöke, egyikőjük akadályoztatása esetén a bizottságnak az ülésen részt vett tagja írja alá.

(2) A jegyzőkönyvet 8 napon belül meg kell küldeni a jegyzőnek. A jegyző a törvényesség szempontjából köteles megvizsgálni és az ülést követő 15 napon belül megküldeni a jegyzőkönyvet a Csongrád Megyei Kormányhivatal Vezetőjének, valamint biztosítani a nyílt ülés jegyzőkönyveinek Szeged város honlapjáról való letölthetőségét. A zárt ülések jegyzőkönyvei a Polgármesteri Hivatal szakirodáin az ügyviteli titkároknál tekinthetőek meg, az arra jogosultak számára.

(3) A határozatot meg kell küldeni a polgármesternek és az érdekelteknek.

77.§ A bizottságok közötti hatásköri összeütközés esetén a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság állásfoglalását kell kezdeményezni. Amennyiben az állásfoglalással az érintett bizottság nem ért egyet, hatásköri összeütközés tárgyában a Közgyűlés dönt.

78.§ A bizottságok ügyviteli feladatainak ellátásáról a jegyző útján a Polgármesteri Hivatal gondoskodik, ügyviteli titkár közreműködésével.

79.§ A bizottságok iratait az ügyiratkezelésre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.

IX. FEJEZET

KÉPVISELŐCSOPORTOK

80.§ (1) A Közgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselői, továbbá a pártokhoz nem tartozó képviselők tevékenységük összehangolására képviselőcsoportot (frakciót) hozhatnak létre. A képviselői csoport alakításához legalább 2 képviselő szükséges. A csoport megalakulását, vezetőjének személyét, tagjainak névsorát a Közgyűlésnek be kell jelenteni.

(2) Egy párt a Közgyűlésben csak egy frakciót alakíthat. Különböző pártokhoz, valamint a pártokhoz nem tartozó képviselők is hozhatnak létre frakciót

X. FEJEZET

TELEPÜLÉSRÉSZI ÖNKORMÁNYZAT

81.§ A Közgyűlés Kiskundorozsma, Szőreg, Tápé, Gyálarét városrészekben településrészi önkormányzatot hoz létre.

82.§ A településrészi önkormányzat létszáma és hivatalos megnevezése:

a) Szeged-Kiskundorozsma Településrészi Önkormányzata, 9 fő

b) Szeged-Szőreg Településrészi Önkormányzata, 7fő

c) Szeged-Tápé Településrészi Önkormányzata, 7 fő

d) Szeged-Gyálarét Településrészi Önkormányzata, 5 fő.

83.§ (1) A települési részönkormányzat vezetője a településrészen egyéni választókerületben megválasztott önkormányzati képviselő lehet.

(2) A településrészi önkormányzat tagjai: a településrészen lévő egyéni választókerületben megválasztott önkormányzati képviselő(k) és a választópolgárok jelölése alapján más, a településrészen lakó választópolgár.

A TELEPÜLÉSRÉSZI ÖNKORMÁNYZAT VÁLASZTÁSA, ELJÁRÁSI RENDJE

84.§ (1) A Közgyűlés – a polgármester előterjesztése alapján – megválasztja a településrész egyéni választókerületében megválasztott önkormányzati képviselőt, több választókerület esetén a megválasztott egyéni önkormányzati képviselők egyikét a részönkormányzat vezetőjének, valamint tagjainak a településrészen lakók által ajánlott és az ajánlást elfogadó településrészi képviselőket.

(2) A településrészi önkormányzat tagjaira a településrészen lakó választópolgárok a Polgármesteri Hivatal által biztosított ajánlóíven tehetnek javaslatot. A javaslatnak tartalmaznia kell a javaslatot tevő személyi adatait (név, születési név, személyi azonosító jel), lakóhelyét, a jelölt személy személyi adatait (név, születési név, személyi azonosító jel), lakóhelyét.

(3) Jelölt az, akire a településrészen lakó választópolgárok ajánlást tesznek és azt a jelölt elfogadja. A jelöltek közül a polgármester tesz javaslatot a településrészi önkormányzat tagjaira.

(4) A polgármester a Közgyűlés alakuló ülését követő 90 napon belül településrészenként teszi közzé a településrészi önkormányzat tagjaira vonatkozó jelölés leadásának helyét és legalább kettő időpontját. A polgármester a soron következő Közgyűlésre terjeszti elő a településrészi önkormányzat megválasztására vonatkozó javaslatát.

85.§ (1) A településrészi önkormányzat megbízatása a Közgyűlés megbízatásáig tart.

(2) Ha a településrészi önkormányzat tagjának megbízatása megszűnik, a Közgyűlés a polgármester javaslatára dönt új tag megbízásáról. Abban az esetben, ha a településrészi önkormányzat tagjai több mint felének a megbízatása egyidejűleg megszűnik, a polgármester új részönkormányzati testület megválasztását kezdeményezi.

86.§ (1) A településrészi önkormányzat működésének részletes szabályait az Mötv. és a jelen rendelet figyelembevételével 30 napon belül maga köteles megállapítani.

(2) A településrészi önkormányzatok működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat a Polgármesteri Hivatal látja el.

A TELEPÜLÉSRÉSZI ÖNKORMÁNYZAT FELADATAI

87.§ (1) A településrészi önkormányzat feladatai különösen:

a) a településrészen lévő önkormányzati és állami szervekkel rendszeres kapcsolat tartása és folyamatos együttműködés;

b) közcélú önkéntes munka szervezése és összehangolása;

c) a településrészt érintő fontosabb fejlesztési, rendezési tervek véleményezése, megvalósításuk figyelemmel kísérése;

d) a részönkormányzat gyűlést tart a helyi népszavazás kiírása előtt;

e) véleményezi a településrész területén lévő közterületek elnevezését, hivatali kirendeltség működése esetén az ügyfélfogadási rend megállapítását.

(2) A településrészi önkormányzat vezetőjének feladatai:

a) összeállítja a napirendet, összehívja és vezeti a részönkormányzat üléseit;

b) gondoskodik az ülés jegyzőkönyvének elkészíttetéséről és a jegyzőhöz történő felterjesztéséről;

c) tájékoztatást ad az érintetteknek a településrész lakóit érintő szociális, vagyonkezelési, privatizációs, kulturális, oktatási és sport ügyekről, valamint a területen lévő önkormányzati intézmény létesítéséről, átszervezéséről, megszüntetéséről, nevének megállapításáról, megváltoztatásáról;

d) képviseli a részönkormányzatot;

e) a településrészi önkormányzat általa kifogásolt döntését a Közgyűlés elé terjesztheti.

f) ismerteti a Közgyűlés és a bizottságok ülésein a településrészi önkormányzatot érintő közgyűlési és bizottsági előterjesztésekre vonatkozó részönkormányzati véleményt.

(3) A polgármester a településrészi önkormányzatot érintő kérdésekben köteles a közgyűlési előterjesztéseket, továbbá a bizottsági elnökök jelzése esetén a bizottsági előterjesztéseket a jelen rendeletben rögzített módon kézbesíteni a részönkormányzat vezetője részére.

XI. FEJEZET

POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER, JEGYZŐ, ALJEGYZŐ

POLGÁRMESTER

88.§ A polgármester megbízatását főállásban látja el.

89.§ A polgármester a tevékenysége során köteles a jogszabályokban és a jelen rendeletben foglaltakat maradéktalanul betartva eljárni.

90.§ A polgármestert távollétében az általa kijelölt várospolitikai-, gazdasági vagy városfejlesztési alpolgármester helyettesíti.

91.§ (1) A polgármester feladatai a Közgyűlés működésével kapcsolatban:

a) képviseli a Közgyűlést;

b) benyújtja a Közgyűlés munkatervére vonatkozó javaslatát,

c) összehívja és vezeti a Közgyűlés üléseit;

d) ellátja a 19.§-ban meghatározott feladatokat;

e) beszámol az átruházott hatáskör gyakorlásáról;

f) gondoskodik az interpellációk nyilvántartásba vételéről, figyelemmel kíséri      megválaszolásukat, segíti a képviselők munkáját;

g) az üléseket követő 8 napon belül aláírja az üléseken elfogadott Közgyűlési rendeleteket, valamint 15 napon belül az ülésekről készített jegyzőkönyvet;

h) ellenőrzi a Közgyűlés határozatainak végrehajtását;

i) helyi népszavazásra, népi kezdeményezésre vonatkozó javaslatot - amennyiben annak az Mötv-ben valamint a Közgyűlés rendeletében meghatározott feltételei fennállnak - a Közgyűlés legközelebbi ülésén döntésre előterjeszti.

(2) A polgármester haladéktalanul intézkedik a Közgyűlés bizottságainak jelzése alapján, ha a Polgármesteri Hivatal tevékenységében a Közgyűlés álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdekek sérelmét vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli.

(3) A Közgyűléstől a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét a rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza.

92.§ A Közgyűlés két ülése közötti időszakban a polgármester dönt a pályázatok benyújtásáról és az ahhoz kapcsolódó dokumentumok aláírásáról az önkormányzat költségvetésének végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott esetekben, továbbá a PVB véleményének ismeretében a Közgyűlés hatáskörébe tartozó elővásárlási jog gyakorlásáról azzal, hogy a döntéséről a Közgyűlést a soron következő ülésén tájékoztatja.

ALPOLGÁRMESTER

93.§ (1) A Közgyűlés a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére három – várospolitikai, gazdasági, városfejlesztési – alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester megbízatását főállásban látja el.

JEGYZŐ, ALJEGYZŐ

94.§ (1) A jegyző feladatai az önkormányzati testületek működésével összefüggésben:

a) törvényességi szempontból véleményezi a Közgyűlés és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket

b) biztosítja a testületek működésével összefüggő szervezési és ügyviteli feladatok ellátását;

c) gondoskodik a Közgyűlés jegyzőkönyveinek elkészítéséről és aláírásáról és annak egy példányát az ülést követő 15 napon belül - az esetleges törvényességi észrevételével - felterjeszti a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetőjéhez;

d) gondoskodik az önkormányzati rendeletek szakmai előkészítéséről;

e) az elfogadását követő 8 napon belül aláírja az önkormányzat rendeleteit és gondoskodik azok kihirdetéséről, valamint a Közgyűlés általános érvényű szabályozást tartalmazó (normatív) határozatainak közzétételéről.

(2) A jegyző feladatai a Polgármesteri Hivatal működésével összefüggésben:

a) ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben, valamint a Közgyűlés által meghatározott feladatokat, hatósági hatásköröket;

b) gyakorolja a munkáltatói jogokat.

(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy a jegyző és aljegyző tartós akadályoztatása esetén a helyettesítésüket a Jegyzői Iroda vezetője látja el.

95.§   A Közgyűléstől a jegyzőre átruházott hatáskörök jegyzékét a rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.

XII. FEJEZET

POLGÁRMESTERI HIVATAL

96.§ (1) A polgármesteri hivatal megnevezése: Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, székhelye: Szeged, Széchenyi tér 10.

(2) A Polgármesteri Hivatal költségvetési szervként működik és ellátja a jogszabályok szerint hatáskörébe tartozó feladatokat.

XIII. FEJEZET

TELEPÜLÉSI NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT

97.§ (1) A Közgyűlés a Szegedi Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat, a Szegedi Görög Nemzetiségi Önkormányzat, a Szegedi Horvát Nemzetiségi Önkormányzat, a Szegedi Lengyel Önkormányzat, a Szegedi Német Nemzetiségi Önkormányzat, a Szegedi Örmény Önkormányzat, a Szegedi Román Nemzetiségi Önkormányzat, a Szegedi Szerb Nemzetiségi Önkormányzat, a Szegedi Szlovák Önkormányzat, a Szegedi Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat részére, a testületi működésének biztosítása céljából az Önkormányzat tulajdonában lévő Szeged, Osztróvszky u. 6. sz. alatti ingatlan folyamatos, ingyenes használatát biztosítja.

(2) A Közgyűlés a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat részére a testületi működés biztosítása céljából az Önkormányzat tulajdonában lévő Szeged, Rákóczi u. 11. sz. alatti 20156/B/1 hrsz. ingatlan folyamatos, ingyenes használatát biztosítja.

(3) Az Önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben foglalt kötelezettségének eleget téve az (1)-(2) bekezdésekben megjelölt nemzetiségi önkormányzatok részére a működésükhöz szükséges feltételeket, valamint az ingatlanok ingyenes használatát a Szegedi Nemzetiségi Önkormányzatok Társulása útján biztosítja, az Önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzatok között kötött megállapodásban foglaltak szerint.

XIV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

98.§ (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján 16 óra 05 perckor lép hatályba.

(2) Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 20/2014. (XI.24.) önkormányzati rendelete, továbbá a Közgyűlés nyilvánosságának biztosításáról szóló 49/1999 (X.25.) Kgy. rendelet hatályát veszti.   

(3) A rendelet mellékletei:

          1. A bizottságok Közgyűléstől átruházott hatáskörei

          2. A polgármester Közgyűléstől átruházott hatáskörei

          3. A jegyző Közgyűléstől átruházott hatáskörei

          4. A tanácsnokok feladatköre

5. Az önkormányzat alaptevékenységeinek megjelölése kormányzati funkció szerint.

6. Vagyonnyilatkozat tételre kötelezett munkakörök, tisztségek.