Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 31/2022. (XII. 19.) önkormányzati rendelete

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyona feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 25/2003. (VI.27.) Kgy. rendelet módosításáról

Hatályos: 2022. 12. 20- 2022. 12. 20

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 31/2022. (XII. 19.) önkormányzati rendelete

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyona feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 25/2003. (VI.27.) Kgy. rendelet módosításáról

2022.12.20.

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjában, a 11. § (16) bekezdésében, a 13. § (1) bekezdésében, valamint a 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és e) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyona feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 25/2003. (VI.27.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:

„Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjában, a 11. § (16) bekezdésében, a 13. § (1) bekezdésében, valamint a 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és e) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:”

2. § (1) A Rendelet 4. § (2) bekezdés A. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

( Forgalomképtelen törzsvagyon:

Az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyon:)

„b) „ az önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok, közkertek,”

(2) A Rendelet 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon:

a) műemléki védettségű ingatlanok,

b) a muzeális értékek és gyűjtemények,

c) a közművek, közművek védőterületei – vízművek és hozzájuk tartozó védőterületek, szennyvíztisztító telepek és a hozzájuk tartozó védőterületek -,

d) a védett természeti területek és emlékek,

e) a köztemetők,

f) a sportpályák és sportcélú építmények,

g) helyi közforgalmú pályák és vasúti tartozékai,

h) a strandok és egyéb üdülési célú építmények (ideértve az állat-, és növénykerteket),

i) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos építmények (hulladéklerakók, -válogatók),

j) az önkormányzati intézményekre rábízott ingó- és ingatlan vagyon,

k) az önkormányzati közfeladat ellátása érdekében a közfeladatot ellátó szervezet részére kezelésbe, üzemeltetésbe, bérbe illetve használatba, hasznosítás céljára használatba, kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetésbe átadott önkormányzati ingó- és ingatlan vagyon, kivéve az 1. sz. mellékletében meghatározott vagyontárgyakat,

l) önkormányzati tulajdonú középületek,

m) önkormányzati alapítású közalapítványok használatába adott vagyon,

n) az erdők,

o) mindazon vagyon, amelyet törvény, vagy közgyűlési rendelet annak nyilvánít

p) kizárólagos vagy többségi önkormányzati tulajdonban álló, közszolgáltatási tevékenységet, vagy parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló társasági részesedések, úgy mint:

pa) Szegedi Közlekedési Kft. üzletrésze

pb) Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. üzletrésze

pc) Szegedi Távfűtő Kft. üzletrésze

pd) Szegedi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. önkormányzati üzletrésze

pe) Szegedi Vízmű Zrt. önkormányzati üzletrésze

pf) IKV Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodási Zrt. üzletrésze

q) jogszabály által vagyonkezelésbe adott vagyon.”

3. § (1) A Rendelet 12. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

( A rendelet alkalmazásában a vagyonnal való rendelkezés és a tulajdonosi jogok gyakorlása:)

„e) a vagyonhasznosítás, ideértve a vagyon használatba, hasznosítás céljából való használatba adása, üzemeltetésbe, bérbe, haszonbérbe, kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetésbe adását, lízing szerződéssel való hasznosítását, koncesszióba adását, támogatásra történő felajánlásait,”

(2) A Rendelet 12. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

( A rendelet alkalmazásában a vagyonnal való rendelkezés és a tulajdonosi jogok gyakorlása:)

„h) önkormányzati/állami közfeladat ellátása érdekében a vagyon üzemeltetésbe, használatba, illetve hasznosítás céljából való használatba, vagyonkezelésbe, kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetésbe adása és elvonása,”

4. § A Rendelet 14. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

( A forgalomképtelen vagyon tulajdonjogát nem érintő hasznosítása a Közgyűlés hatásköre.)

„a) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon – az Nvt-ben, illetve más törvényben foglalt kivétellel – nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog, vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá az Önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető.
b) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon elidegenítési és – vagyonkezelői jog, kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog, jogszabályon alapuló továbbá az ingatlanra közérdekből jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog, vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá az Önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével – terhelési tilalom alatt áll, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető.”

5. § (1) A Rendelet 15. § (2) bekezdés 2. pont b) és c) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[ Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon és üzleti vagyon tulajdonjogát csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet ingyenesen átruházni az Nvt. 13. § (3)-(12) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

Az Mötv. 108/C. §-a alapján a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon és üzleti vagyon körébe tartozó ingóvagyon tekintetében a tulajdonjog ingyenes átruházásáról]

„b) 10 millió Ft-tól – 100 millió Ft értékhatárig a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság (PVB),

c) 100 millió Ft értékhatár felett a Közgyűlés dönt.”

(2) A Rendelet 15. § (6a) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

( A vízgazdálkodással, energiaellátással vagy távközléssel kapcsolatos nyomvonalas közművezeték létesítése iránti tulajdonosi hozzájárulás kiadására vonatkozó kérelmet a 2. sz. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez – a kérelem érdemi elbírálásának érdekében – mellékelni kell:)

„b) A közterület kezelőjének, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.-nek az általa kezelt burkolt-, illetve zöldfelületeket érintően a kérelemben szereplő beruházás kivitelezésére vonatkozó álláspontját, feltételeit tartalmazza,
c) Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Városüzemeltetési Iroda Környezetgazdálkodási, Közmű és Közútkezelési Osztály Környezetgazdálkodási Csoport nyilatkozatát a zöldterülettel, a fás szárú növényekkel és a gyepesített területekkel kapcsolatos, a kérelem tárgyára vonatkozó feltételeiről. A nyilatkozat a kérelem tárgyának Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról szóló 19/2015.(V.14.) önkormányzati rendelet (SZÉSZ) 33. §-ban foglaltaknak való megfelelőségét vizsgálja.”

6. § A Rendelet 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlóját a vagyonnal kapcsolatos rendelkezési jog gyakorlása esetén a vagyontárgy piaci értéke határozza meg, kivéve az önkormányzati közfeladat ellátása érdekében vagyon üzemeltetésbe, bérbe illetve használatba, hasznosítás céljára használatba, vagyonkezelésbe, kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetésbe adását (a rendelet 12. § (1) h) pontja), ahol a tulajdonosi jog gyakorlója a közgyűlés, valamint a vagyon megterhelését (a rendelet 12. § (1) b) pontja) és a vagyonhasznosítás esetén (a rendelet 12. § (1) e) pont) a bérbeadást, ahol a megterhelés ellenértéke, illetve a bérleti díj összege az irányadó, abban az esetben, amennyiben a szerződés egyszeri díjat – ellenértéket – tartalmaz. A piaci értéket, ellenértéket forgalmi értékbecslés alapján kell meghatározni.”

7. § A Rendelet 17/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon és üzleti vagyonnal való rendelkezésről jelen rendelet 12. § (1) bekezdés a), b), d), e), f), i) és l) pontjaiban meghatározottak – kivéve a jelzálogjog törlése – esetén

a) 10 millió Ft értékhatárig a Polgármester,

b) 10 millió Ft-tól – 100 millió Ft értékhatárig a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság (PVB),

c) 100 millió Ft értékhatár felett a Közgyűlés dönt.

Licitálással történő versenyeztetési eljárás keretében történő ingatlan értékesítés esetén amennyiben a licit során kialakult vételár alapján a tényleges értékesítés már nem a kijelölést hozó személy/szervezet hatáskörébe tartozna, úgy ebben az esetben is az adásvételi szerződés aláírásáról az értékesítésre kijelölésről döntést hozó tulajdonosi joggyakorló dönt.”

8. § A Rendelet 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § (1) A kizárólagos önkormányzati tulajdonú társaság alapító okiratában szerepeltetni kell, hogy a vezérigazgató és az ügyvezető feladata a társaság szervezeti és működési szabályzatának és beszerzési szabályzatának elkészítése, valamint azok előzetes jóváhagyás céljából a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság (PVB) elé terjesztése.

(2) Kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő társaságok esetén azokban az ügyekben, melyeket a 2013. évi V. törvény (a Polgári törvénykönyv), illetve az alapító okirat a társaság legfőbb szerve kizárólagos hatáskörébe utal, a Közgyűlés dönt, azzal, hogy a kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő társaságok befektetéséről, szerződéskötéséről - ideértve a saját taggal kötendő szerződéseket -, kötelezettségvállalásáról, az őket megillető követelés részletekben történő megfizetésének engedélyezéséről, a követelésről való lemondásról, illetve a társaság tulajdonában lévő ingatlanok elidegenítéséről, megterheléséről a /3/ és /4/ bekezdések rendelkeznek.

(3) A kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági és nonprofit gazdasági társaságok befektetéséről, szerződéskötéséről, kötelezettségvállalásáról, az őket megillető követelés részletekben történő megfizetésének engedélyezéséről, a követelésről való lemondásról

a) az ügyvezető igazgató/vezérigazgató dönt

aa) 0-50 millió Ft értékhatárig azoknál a társaságoknál, ahol a jegyzett tőke 1/3-a nem haladja meg a 50 millió Ft-ot;

ab) 0 Ft-tól 100 millió Ft értékhatárig azoknál a társaságoknál, ahol a jegyzett tőke 1/3-a az 50 millió Ft-ot meghaladja.

b) a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság (PVB) dönt 50-100 millió Ft értékhatárig azoknál a társaságoknál, ahol a jegyzett tőke 1/3-a nem haladja a 50 millió Ft-ot.

c) a Közgyűlés dönt 100 millió Ft értékhatár felett.

A határozott vagy határozatlan időre létrejövő ügyleteknél, az értékhatárok megállapításánál ügyletenként kell a rendelet 16. § /2/ bekezdése a-b) pontjaiban foglaltak szerinti ügyletértéket vizsgálni.

(4) A kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági és nonprofit gazdasági társaságok az őket megillető követelésről való lemondásának előfeltétele, hogy a követelés érvényesítése nem vezetett eredményre és ez nem is várható, vagy a követelés érvényesítése aránytalan ráfordítást eredményezne, illetve a lemondás a társaság számára a követeléssel összevethető mértékű egyéb előnnyel jár.

(5) Azon kizárólagos és többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok esetében, ahol a közfeladat ellátási szerződés alapján hasznosítási feladat ellátására is kötelezett a társaság, a közfeladat ellátásra kapott ingatlanok, ingatlanrészek bérbeadásakor az ügyletre jelen § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) A kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági és nonprofit gazdasági társaságok tulajdonában lévő ingatlanok elidegenítése, megterhelése esetén a megterhelés összege, illetve az elidegenítés esetén az ingatlan forgalmi értéke alapján:

a) 100 millió Ft értékhatárig a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság előzetes véleményének kikérését követően a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság (PVB)

b) 100 millió Ft értékhatár felett a Közgyűlés dönt.”

9. § A Rendelet 22. § (1) bekezdés a.) és b.) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[ Azon gazdasági társaságok esetén, amelyekben az Önkormányzat önállóan, vagy az állammal együttesen nem rendelkezik többségi befolyással, a tulajdoni részesedések (üzletrész, részvény) elidegenítéséről, megterheléséről, valamint azon gazdasági társaságok esetén, amelyekben az önkormányzati önálló vagy az állammal együttes többségi befolyás fennáll, a tulajdoni részesedés megterheléséről]

„a) Kft-k, valamint Rt-k esetében 0-100 millió Ft között a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság (PVB) dönt,
b) Kft-k, valamint Rt-k esetében 100 millió felett a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság (PVB) előzetes véleményének kikérését követően a közgyűlés dönt.”

10. § A Rendelet 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nem kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok legfőbb szervében a tulajdonosi jogokat – a 22. §-ban, valamint a /2/ bekezdésében foglaltak kivételével – a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság (PVB) gyakorolja, és ennek keretében dönt minden olyan kérdésben, mely az Önkormányzat számára nem jár pénzügyi kötelezettségvállalással, illetve nem jelent bevételről való lemondást. Amennyiben a döntés az Önkormányzat részére pénzügyi kötelezettségvállalást, vagy bevételről való lemondást jelent, 100 millió forintig a PVB, 100 millió forint felett Közgyűlés dönt. A hitelfelvételhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségvállalást tartalmazó, egyoldalú jognyilatkozatok (komfortlevelek) és Áht. 96.§ szerinti kezességvállalások jóváhagyása tekintetében az Önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól szóló hatályos rendelet szabályai az irányadóak.”

11. § A Rendelet 25/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az önkormányzati társulás Társulási Tanácsának döntéshozatali hatáskörébe tartozó pénzügyi kötelezettségvállalásáról 10 millió forintig a polgármester, 10 millió Ft felett a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság (PVB) dönt.”

12. § A Rendelet 27. § (4) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[ A Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság (PVB) a (3) bekezdésben foglalt módon történő ingatlanszerzésről akkor dönthet, ha az alábbi feltételek együttesen fennállnak:]

„g) az adós igazolja, hogy az önkormányzat tulajdonában álló önkormányzati lakások bérletéről, a lakbérek mértékéről szóló 11/2022. (V.9.) önkormányzati rendelet szerinti kereső tevékenységet folytat, jövedelemmel rendelkezik, vagy a munkaügyi központtal együttműködik.”

13. § A Rendelet 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„40. § Amennyiben a vagyonkezelői jog létesítését a jogszabályi rendelkezések nem teszik lehetővé, illetve az Önkormányzat a közfeladatát nem vagyonkezelő útján kívánja ellátni, úgy a Közgyűlés a közfeladat ellátására vonatkozó megállapodás megkötésével a feladatellátáshoz szükséges önkormányzati vagyont bérbe üzemeltetésre, vagy használatba, hasznosítás céljára használatba adja át a kizárólagos-, vagy többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságának, nonprofit gazdasági társaságának, az Önkormányzat alapításával működő többcélú társulásának, továbbá önkormányzati érdekből államháztartáson belüli költségvetési szervnek, illetve az Önkormányzat által elismert közösségi célok megvalósítása esetén – a közfeladat ellátására vonatkozó megállapodás nélkül is – egyháznak, egyházi jogi személynek, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak és az általa fenntartott felsőoktatási intézményeknek, valamint más szervezeteknek.”

14. § A Rendelet 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„42. § Az önkormányzati intézmény a vagyonkezelésbe adott ingatlan egy részének bérbeadására egy éven belüli időtartamra 5 millió Ft szerződéses összeghatárig saját hatáskörben, 5 millió Ft szerződéses összeghatár felett, vagy egy éven túli időtartamra

a) 10 millió Ft szerződéses összeghatárig a Polgármester előzetes jóváhagyásával,

b) 10-100 millió Ft közötti szerződéses összeg esetében a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság (PVB) előzetes jóváhagyásával,

c) 100 millió Ft szerződés összeghatár felett a Közgyűlés előzetes jóváhagyásával

köthet jogügyletet.”

15. § A Rendelet 46. § (4) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Versenyeztetési eljárás útján kell hasznosítani az önkormányzati vagyont, amennyiben a vagyontárgy forgalmi értéke)

„a) ingatlan és a b) ponton kívüli minden egyéb vagyonelem esetén a 25 millió Ft-ot
b) ingó esetében a 10 millió Ft-ot”

(meghaladja.)

16. § A Rendelet 52. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Rendeletben meghatározott értékhatárok - kivéve a 46.§ (4) bekezdés esetét - nettó értéket jelentenek.”

17. § Hatályát veszti a Rendelet 46. § (4) bekezdés c) pontja.

18. § (1) Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/2019. (X.25.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: SZMSZ) 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(2) Az SZMSZ 2. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

19. § Hatályát veszti az SZMSZ 1. melléklet 4.1.28. pont b) és c) alpontja.

20. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

1. melléklet a 31/2022. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez

1. Az SZMSZ 1. melléklet 4.1.23. és 4.1.24. pontja helyébe a következő pontok lépnek:

„4.1.23. Dönt 10 millió Ft felett 100 millió Ft vagyonértékig a forgalomképtelen vagyontárgyak tulajdonjogát nem érintő hasznosítása tárgyában a döntés meghozatalakor hatályos SZÉSZ rendelkezéseivel összhangban álló esetekben az ideiglenesen nem hasznosított forgalomképtelen ingatlanok mezőgazdasági célú bérbeadásáról. (25/2003. (VI. 27.) Kgy. rendelet 14. § (2) bekezdés a) pont)

4.1.24. Dönt 10 millió Ft felett 100 millió Ft vagyonértékig a forgalomképtelen vagyontárgyak tulajdonjogát nem érintő megterhelése tárgyában a forgalomképtelen vagyontárgy 12. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti szolgalmi joggal való megterheléséről, valamint a Ptk. 5:27 §-a szerinti használati jog biztosításáról, az állami beruházással érintett forgalomképtelen vagyonnak a beruházó és kivitelező általi használata biztosításáról, valamint a túlhasználat rendezése érdekében a döntés meghozatalakor hatályos SZÉSZ rendelkezéseivel összhangban a túlhasználattal érintett ingatlan/ingatlanrész bérbeadásáról. (25/2003. (VI. 27.) Kgy. rendelet 14. § (2) bekezdés b), c) és d) pont)”

2. Az SZMSZ 1. melléklet 4.1.26. pontja helyébe a következő pont lép:

„4.1.26. Dönt 10 millió Ft felett 100 millió Ft értékhatárig a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon és üzleti vagyonnal való rendelkezésről a 25/2003. (VI. 27.) Kgy. rendelet 12. § (1) bekezdés a), b), d), e), f), i), és l) pontjaiban meghatározottak esetén. (25/2003. (VI. 27.) Kgy. rendelet 17/A. § (1) bekezdés)”

3. Az SZMSZ 1. melléklet 4.1.28. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) 50-100 millió Ft értékhatárig azoknál a társaságoknál, ahol a jegyzett tőke 1/3-a nem haladja meg a 50 millió Ft-ot;”

4. Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló SZMSZ 1. melléklet 4.1.29–4.1.32. pontja helyébe a következő pontok lépnek:

„4.1.29. Dönt – a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság előzetes véleményének kikérését követően – a kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági és nonprofit gazdasági társaságok tulajdonában lévő ingatlanok elidegenítéséről, megterheléséről, amennyiben a megterhelés összege, illetve az elidegenítés esetén az ingatlan forgalmi értéke legfeljebb 100 millió Ft értékhatár. (25/2003. (VI. 27.) Kgy. rendelet 21. § (4) bekezdés 1./ pont)

4.1.30. Dönt azon gazdasági társaságok esetén, amelyekben az Önkormányzat önállóan, vagy az állammal együttesen nem rendelkezik többségi befolyással, a tulajdoni részesedések (üzletrész, részvény) elidegenítéséről, megterheléséről, valamint azon gazdasági társaságok esetén, amelyekben az önkormányzati önálló vagy az állammal együttes többségi befolyása fennáll, a tulajdoni részesedés megterheléséről Kft.-k, valamint Rt.-k esetében 0-100 millió Ft között. (25/2003. (VI. 27.) Kgy. rendelet 22. § (1) bekezdés a) pont)

4.1.31. Dönt az Önkormányzati társulás Társulási Tanácsának döntéshozatali hatáskörébe tartózó pénzügyi kötelezettségvállalásáról 10 millió Ft felett. (25/2003. (VI. 27.) Kgy. rendelet 25/A. § (2) bekezdés)

4.1.32. Gyakorolja a tulajdonosi jogokat – a 25/2003. (VI. 27.) Kgy. rendelet 22. §-ában szabályozottak, valamint a 23. § a) és b) pontjai kivételével – a nem kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok legfőbb szervében, és ennek keretében dönt minden olyan kérdésben, mely az Önkormányzat számára nem jár pénzügyi kötelezettségvállalással, illetve nem jelent bevételről való lemondást. Amennyiben a döntés az Önkormányzat részéről pénzügyi kötelezettségvállalást vagy bevételről lemondást jelent, úgy 100 millió forintig dönt. (25/2003. (VI. 27.) Kgy. rendelet 23. §)”

5. Az SZMSZ 1. melléklet 4.1.35. és 4.1.36. pontja helyébe a következő pontok lépnek:

„4.1.35. Dönt a vagyongyarapításról 10 millió Ft felett 100 millió Ft értékhatárig. (25/2003. (VI. 27.) Kgy. rendelet 27. § (3) bekezdés, 17/A. §)

4.1.36. Hozzájárul 10 millió Ft felett 100 millió Ft vagyonértékig ahhoz, hogy a vagyonkezelő a kezelésébe átadott vagyon használatát a feladatai ellátásához igénybe vett alvállalkozónak, közreműködőnek kizárólag a vagyonkezelési szerződésben meghatározott célra átadja. (25/2003. (VI. 27.) Kgy. rendelet 34. § (1) bekezdés)”

6. Az SZMSZ 1. melléklet 4.1.38. és 4.1.39. pontja helyébe a következő pontok lépnek:

„4.1.38. Előzetesen jóváhagyja az önkormányzati intézmény használatába, kezelésébe adott ingatlan egy részének bérbeadását egy éven belüli időtartamra 5 millió forint szerződéses összeghatár felett, vagy egy éven túli időtartamra, 10 - 100 millió forint közötti szerződéses összeg esetében. (25/2003. (VI. 27.) Kgy. rendelet 42. § b) pont)

4.1.39. Dönt a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon és üzleti vagyon körébe tartozó ingóvagyon tekintetében a tulajdonjog ingyenes átruházásáról 10 millió Ft felett 100 millió Ft értékhatárig. (25/2003.(VI.27.) Kgy. rendelet 15. § (2) bekezdés 2.b pont)”

7. Az SZMSZ 1. melléklet 4.2.6. pontja helyébe a következő pont lép:

„4.2.6. Előzetesen véleményezi azon gazdasági társaságok esetén, amelyekben az Önkormányzat önállóan, vagy az állammal együttesen nem rendelkezik többségi befolyással, a tulajdoni részesedések (üzletrész, részvény) elidegenítését, megterhelését, valamint azon gazdasági társaságok esetén, amelyekben az önkormányzati önálló vagy az állammal együttes többségi befolyása fennáll, a tulajdoni részesedés megterhelését Kft.-k, valamint Rt.-k esetében 100 millió Ft felett. (25/2003. (VI. 27.) Kgy. rendelet 22. § (1) bekezdés b) pont)”

2. melléklet a 31/2022. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez

1. Az SZMSZ 2. melléklet 19./ pontja helyébe a következő pont lép:

„19./ „ Az önkormányzati társulás Társulási Tanácsának döntéshozatali hatáskörébe tartozó pénzügyi kötelezettségvállalásról 10 millió forintig dönt.”