Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete

Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról szóló 19/2015. (V.14.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2023. 03. 22

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete

Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról szóló 19/2015. (V.14.) önkormányzati rendelet módosításáról

2023.03.22.

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet – 2022. június 30-án hatályos szövegállapotának – 40. §-ban biztosított véleményezési jogkörében eljáró Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Iroda, Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztály, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Csongrád-Csanád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Népegészségügyi Osztály, Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal Műszaki Hatósági Főosztály Közlekedési és Útügyi Osztály, Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Építésügyi Hatósági Osztály 1., Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály Földhivatali Osztály 1., Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály, Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság Rendészeti Igazgatóság, Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága Bányászati és Gázipari Főosztály Szolnoki Bányafelügyeleti Osztály, továbbá Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 36/2017.(XI.14.) önkormányzati rendeletében nevesített partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. § A Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról szóló 19/2015. (V.14.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: SZÉSZ) 5. § 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„29. Zártsorú – körülépített udvaros beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol az építési hely azonos a telek teljes területével és az épület határfalai a telekhatárra illeszkednek, kialakult előkertes beépítés kivételével. A zártsorú körülépített udvaros beépítési módnál mind az oldalsó, mind a hátsó telekhatár felé néző homlokzatok tűzfalszerű, nyílások nélküli kialakításúak, és az épület(ek) belső udvart zárnak körül. A zártsorú részleges körülépített udvaros beépítési módnál a belső udvar az előkert, vagy a hátsókert irányába kinyílik, függetlenül az előkert és a hátsókert 0, vagy attól különböző méretétől.”

2. § (1) A SZÉSZ 7. § (4) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Szabályozási Terv sajátos jogintézményei:)

„4. helyrehozatali kötelezettséggel érintett terület határa,”

(A Szabályozási Terv sajátos jogintézményei:)

„5. beültetési kötelezettséggel érintett terület határa.”

3. § (1) A SZÉSZ 8. § (1) bekezdés 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Szabályozási Terv jogszabályok által meghatározott kötelező elemei:)

„29. nem konvencionális szénhidrogén bányatelek határa,”

(A Szabályozási Terv jogszabályok által meghatározott kötelező elemei:)

„29a. szénhidrogén és CO2 bányatelek határa,
29b. szénhidrogén és koncessziós kutatás,”

4. § A SZÉSZ 9. § (1) bekezdés 24. és 25. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A Szabályozási Terv irányadó szabályozási elemei:)

„24. közösségi vízi létesítmény huzamosabb kikötési lehetőséggel,
25. közösségi vízi létesítmény rövid idejű kikötési lehetőséggel.”

(A Szabályozási Terv tájékoztató elemei:)

„3a. víztorony,”

(A Szabályozási Terv tájékoztató elemei:)

„6a. meglévő villamosenergia alállomás,
6b. tervezett villamosenergia alállomás,”

(A Szabályozási Terv tájékoztató elemei:)

„7a. fűtőmű,
7b. gázátadó állomás,”

(4) A SZÉSZ 10. § (1) bekezdés 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Szabályozási Terv tájékoztató elemei:)

„12. villamosenergia főelosztó hálózat (132 kV feszültségszinttel),”

(5) A SZÉSZ 10. § (1) bekezdés 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Szabályozási Terv tájékoztató elemei:)

„20. bontandó épület,”

(A Szabályozási Terv tájékoztató elemei:)

„21. szintvonal.”

6. § (1) A SZÉSZ 12. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A szabályozási tervlapon kötelező telekhatárként jelölt esetben, az építési övezetre előírt legkisebb kialakítható telekméretet nem kell alkalmazni.”

(2) A SZÉSZ 12. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az 1.2.2. mellékletben meghatározott minimális telekméretek által képzett téglalapnak a kialakításra kerülő telekben elhelyezhetőnek kell lennie.”

„(8) Amennyiben a szabályozási tervlapon jelölt közlekedési terület, valamint magánút kialakítása után visszamaradó telekméret nem felel meg az adott építési övezeti előírásoknak, de a telek beépíthető, akkor kialakítható.”

„(8) A város közigazgatási területén üzemanyagtöltő állomás nevelési, oktatási, szabadtéri sportolással kapcsolatos, gyógykezelésre szolgáló, egészségügyi, szociális, kulturális és vallási intézmények építményeinek telekhatárától – közlekedési útvonalon mért – 200 méteren belül nem építhető.”

8. § A SZÉSZ 19. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az RSZTK alapján beépíthető tömbbelsőkkel érintett területeken:)

„c) a tömbfeltárási korlátozással érintett területen kizárólag a telekrész használatához szükséges melléképület építése engedélyezhető úgy, hogy sem a terület beépítettsége, sem a burkolt felület nagysága nem haladhatja meg az adott helyrajzi számú ingatlanra előírt beépíthetőség értékének 50%-át.”

9. § A SZÉSZ 20. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A zártsorú körülépített beépítési mód előírásai)

„a) Zártsorú körülépített udvaros beépítési mód alkalmazása esetén – a telek méretétől függően – az utcai szárny mélysége a telek utcai homlokvonalára merőlegesen mérve maximum 13,0 m, a két oldalszárny együttes szélessége nem haladhatja meg a telekszélesség 50%-át. A hátsó épületszárny mélysége a hátsó telekhatárra merőlegesen mérve maximum 7,0 m, de az utcai és a hátsó szárny együttes mélysége nem haladhatja meg a telek mélységének 40%-át.”

10. § A SZÉSZ 24. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Közterületen, illetve korlátozott használatú közterületen:)

„a) növényegészségügyi és balesetvédelmi szempontból kivágott fát a kivágott mennyiséggel azonos számú előnevelt fával kell pótolni.”

11. § (1) A SZÉSZ 33. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az utak, sétányok, járdák, útcsatlakozások tervezése és kivitelezése esetén is a közüzemi közműhálózatok nyomvonalas elemeit és létesítményeit közlekedési területen, magánútként nyilvántartott ingatlanon a burkolat alatt, a fáktól, fasortól számított 1,5 méteren túl kell elhelyezni, amely védőtávolságot a fa kivitelezéssel érintett oldalán lévő palást síkjától kell számítani.”

(2) A SZÉSZ 33. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Amennyiben a közműhálózatok és létesítményeik elhelyezésénél az (1), (1a) és (2) bekezdésekben ismertetett feltételek nem teljesíthetők, úgy a közüzemi közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezéséhez szükséges zöldfelület igénybevétele a zöldterületek üzemeltetőjének, kezelőjének, a városi főépítésznek és a közmű üzemeltetőjének közös nyilatkozata alapján történhet.”

12. § A SZÉSZ 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bruttó 300 m2-nél nagyobb alapterületű épület elhelyezését lehetővé tevő telken a csapadékvíz helyben tartását és helyben történő felhasználását biztosítani kell.”

13. § (1) A SZÉSZ 37. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vízoldali töltéslábtól mért 60 m-es, illetve a mentett oldali töltéslábtól számított 110 m-es korlátozási zóna előírásai:)

„d) A terhelés oldalról a folyó érintett szakaszára vonatkozó mértékadó árvízszintet kell figyelembe venni Szeged belterületének vonatkozásában ez a Szegedi Állami Vízmércén mért 1069 cm-es vízállás, ami 84,39 mBf abszolút szintnek felel meg.”

(2) A SZÉSZ 37. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Fakadóvizes sáv:)

„a) Ezen a területen a nagyvízi medrek, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló jogszabály előírásai az irányadók.”

(3) A SZÉSZ 37. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Fakadóvizes sáv:)

„c) Fakadóvizes sávban:
ca) olyan alapozási mód fogadható el, amely a talaj szerkezetét csak a legszükségesebb mértékben bontja meg, illetve nem igényel munkagödör vagy árok visszatöltést, ilyenek a síkalapozási módok: lemezalap, sávalap, pontalap.
cb) a talajszerkezet teherbíró képességének ismeretében mélyalapozás (pl.: dugóalap, cölöpalap) is alkalmazható.
cc) tervezett alapozási munkálatok kizárólag a vízkárelhárításért felelős szervezet hozzájárulásával valósítható meg.”

(4) A SZÉSZ 37. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az árvízvédelmi töltés lábaitól mért 10 m-es védősávok:)

„a) Az árvízvédelmi töltés víz- és mentett oldali 10 m-es védősávjaira a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló jogszabály előírásai az irányadók, továbbá a védősávokra érvényesek a (2) és (3) bekezdésben foglaltak.”

(5) A SZÉSZ 37. § (7) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Hullámtér: (a folyók, vízfolyások partvonala és az árvédelmi fővédvonal közötti terület)]

„a) A hullámtérre vonatkozóan a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló jogszabály előírásai az irányadók.”

(6) A SZÉSZ 37. § (7) bekezdés f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Hullámtér: (a folyók, vízfolyások partvonala és az árvédelmi fővédvonal közötti terület)]

„f) A hullámtéri épületek maximális homlokzatmagassága a mértékadó árvízszinttől [Szegedi Állami vízmércén észlelt 1069 cm-es vízállás, azaz 84,39 mBf] mért 4,50 m, de így sem érheti el a terepszinttől képzett homlokzatmagasság a 6,0 m-t.
g) Az árhullámok levonulása érdekében az épületek kizárólag oszlopokon létesíthetők. A terepszinten építmény nem helyezhető el (az oszlopok között sem). A beépítés során a folyó érintett szakaszára vonatkozó mértékadó árvízszint veendő figyelembe. A vízszintes tartószerkezet alsó éle e mértékadó árvízszint fölött alakítható ki.”

(7) A SZÉSZ 37. § (8) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Másodrendű védvonalak:)

„b) A másodrendű árvízvédelmi töltések térszint felett közúttal, kerékpárúttal, nyomócsővel, illetve egyéb nyomvonal jellegű építménnyel történő keresztezésénél az átvezetés szintjeként 83,05 mBf. értéket kell figyelembe venni.”

(8) A SZÉSZ 37. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) Úszóművek csak időszakosan helyezhetők ki. Az úszóműveket jég megjelenése előtt teleltető helyre javasolt szállítani. Úszóművek jeges időszakban a nyílt folyóvízen kizárólag saját felelősségre tarthatók.”

14. § A SZÉSZ 42. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Zártsorú beépítési mód esetén:)

„a) az épület mélysége a telek utcavonalára merőlegesen mért 13,00 méternél nagyobb nem lehet, mely korlátozás nem vonatkozik az épületnek a telek beépítettségébe be nem számító terepszint alatti építményrészére, és a Belvárosi (1) építészeti karakterű, már kialakult telkeken meglévő-megmaradó oldalszárnyú épületekkel beépített telkekre;”

15. § A SZÉSZ 47. § (2) bekezdés c) pont cb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Épület-elhelyezésre vonatkozó rendelkezések:

Az építményeket ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik:)

„cb) már kialakult területek építési telkein a szomszédos telkek előkerti állapotához igazodó méretű előkert is létesíthető. Ebben az esetben az építési hely határa egyben kötelező építési vonal is.”

16. § (1) A SZÉSZ 52. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem helyezhető el:)

„b) zajos, bűzös tevékenységet befogadó építmény, még akkor sem, ha az a helyi lakosság alapellátását szolgálja,”

(Nem helyezhető el:)

„c) autómosó,
d) fémmegmunkálás funkciót tartalmazó építmény.”

„(3) Egyéb ipari területen a felsorolt rendeltetéseken túl a következő rendeltetéseket tartalmazó épület(ek) is elhelyezhető(k):

a) iroda,

b) kereskedelmi, szolgáltató,

c) logisztika, raktár, valamint

d) energiaszolgáltatási, településüzemeltetési.”

18. § A SZÉSZ 87. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Ki-609567[2], valamint a Ki-629566[2] jelű építési övezetben a SZÉSZ 1.2.2. melléklet előírásain túlmenően:

a) a városi uszoda telkének telekhatárain maximum 3 m magas tömör vagy áttört kerítés létesíthető, mely karakterében igazodik az uszodához

b) a szabályozási tervlapon jelölt építési helyen, továbbá a csak melléképület elhelyezésére szolgáló építési helyen belül az uszoda és a sportterület rendeltetésszerű működéséhez, üzemeltetéséhez szükséges egyéb építmény (jegypénztár, beléptető, műtárgy, technológiai berendezés stb.) bárhol elhelyezhető;

c) a b) pontban foglalt rendeltetésszerű működéshez, üzemeltetéshez szükséges építmény körébe nem sorolható a kereskedelmi (büfé, lángosos stb.) funkció, ezen objektumok az uszoda épületében helyezhetőek el

d) a SZÉSZ 20. § (2) bekezdés c) pontját nem kell alkalmazni.”

„(8) A Szentháromság u. - Vitéz u. - Boldogasszony sgt. - Batthyány u. által határolt tömbben a SZÉSZ 90. § (1) bekezdés előírásait nem lehet alkalmazni.”

„(15) A Gksz-RK-61678Y[13] jelű építési övezetben a legnagyobb homlokzatmagasság: Y=20,0 m.”

21. § (1) A SZÉSZ 102. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Ln-nagyvárosias lakóterületen a lakóépületek bővítésének sajátos szabályai:)

„c) A lakótelepi közkerten belül a lakóépület bővítése az épület bruttó szintterületének 20%-át nem haladhatja meg.”

„(4) Az Emlék parkon belül a megemlékezést és pihenést szolgáló építmények (sétaút, pihenő és emlékhely, ivókút, illemhely stb.) legfeljebb 2%-os beépítettséggel elhelyezhetők. Nem létesíthető vendéglátó és testedzést szolgáló építmény, tornapálya, futópálya, játszótér.”

22. § (1) A SZÉSZ 120. § (6) bekezdés 1c. és 1d. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A Gyálai Holtág eltérő fkm-szakaszaira vonatkozó sajátos előírások)

„1c. „Gyalogos és kerékpáros megközelítését biztosítani kell a vagyonkezelő/üzemeltető hozzájárulásával.
1d. Kiszolgáló - tájékoztató létesítményt maximum 100 m2 alapterülettel, maximum 4,5 m homlokzatmagassággal, az átemelő telepen lehet kialakítani a vagyonkezelő/üzemeltető hozzájárulásával.”

(2) A SZÉSZ 120. § (6) bekezdés 2c. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Gyálai Holtág eltérő fkm-szakaszaira vonatkozó sajátos előírások)

„2c. „Mindkét oldalon horgászstégek épülhetnek esővédővel, maximum 6,0 m2 alapterülettel, maximum 3 m homlokzatmagassággal a vagyonkezelő/üzemeltető hozzájárulásával.”

(3) A SZÉSZ 120. § (6) bekezdés 3b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Gyálai Holtág eltérő fkm-szakaszaira vonatkozó sajátos előírások)

„3b. „A közel 3 km-es jobb parti területen 3 darab kikötőhely, esőbeálló, piknikhely kialakítható a vagyonkezelő/üzemeltető hozzájárulásával.”

(4) A SZÉSZ 120. § (6) bekezdés 4a. és 4b. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A Gyálai Holtág eltérő fkm-szakaszaira vonatkozó sajátos előírások)

„4a. „A lakossági vízisportot kiszolgáló létesítmények: csónaktároló-, kölcsönző-, szociális-, vendéglátó épületek és parkolók, sátorhelyek céljára kell fenntartani. Az épületek egyenként maximum 200 m2-es alapterülettel, valamint maximum 4,5 m homlokzatmagassággal épülhetnek a vagyonkezelő/üzemeltető hozzájárulásával.
4b. Ugyanitt tájba illő, maximum 20 m magas kilátótorony - madárles - is elhelyezhető a vagyonkezelő/üzemeltető hozzájárulásával.”

(5) A SZÉSZ 120. § (6) bekezdés 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Gyálai Holtág eltérő fkm-szakaszaira vonatkozó sajátos előírások)

„6. A Holt-ág baloldalán - részben a töltésen, részben a vízparton - kerékpáros-gyalogos utat kell kiépíteni több ütemben a Gyálai átemelő teleptől a Lúdvári szivattyú telepig a vagyonkezelő/üzemeltető hozzájárulásával.”

23. § A SZÉSZ 129/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A területen belül – a vizek helyben tartásának, a csapadékvizek befogadót terhelő egyidejű bevezetése elkerülésének, valamint a helyben történő felhasználásának szándékával – záportározó tavat, vagy vízfelületet kell kialakítani minden 300 m2-t elérő, vagy meghaladó alapterületű épület számára, a tervezett befogadó csatorna elégtelen kapacitásának függvényében.”

24. § (1) A SZÉSZ 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) A SZÉSZ 2. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

(3) A SZÉSZ 3. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

(4) A SZÉSZ 4. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.

25. § Hatályát veszti a SZÉSZ

b) XXII. Fejezet címe,

c) 95. §-a,

26. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

27. § A rendelet a hatályba lépésének napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazandó abban az esetben, ha az ügyfél számára kedvezőbb előírásokat tartalmaz.

1. melléklet az 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelethez

„1. melléklet

2. melléklet az 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelethez

„2. melléklet

3. melléklet az 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelethez

„3. melléklet

4. melléklet az 1/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelethez

„4. melléklet