Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 25/2024. (X. 22.) önkormányzati rendeletben szabályozza a közgyűlés működését, üléseinek rendjét és a közgyűlés átruházott hatásköreit. A hatályos rendelet módosításra szorul.

Az önkormányzat hatékonyságának növelése érdekében, valamint az önkormányzati döntéshozatal lakossághoz való közelebb vitele miatt fontos, hogy az átruházott hatáskörök egy részét közvetlenül a közgyűlés gyakorolja a bizottságok és a polgármester helyett. A képviselők a fogadóóráikon keresztül, valamint a lakossággal való közvetlen érintkezés miatt jobban tudják, melyek a lakosság számára fontos ügyek. A közvetlen közgyűlési döntéshozatal során jobban érvényesül a lakosság akarata, érdekei.

A modern kor növekvő ütemű és mennyiségű előterjesztést eredményez, továbbá a közgyűlés átruházott hatásköreinek részben történő visszavétele szintén növeli az előterjesztések mennyiségét. A közgyűlés éves munkatervének előzetes közzétételével, az ülések időpontjainak korábban történő közlésével a közgyűlés munkája tervezhetőbbé válik mind a képviselők, mind a hivatal számára. Az előterjesztések megismerésére, módosító javaslatok előterjesztésére több időt kell biztosítani a képviselők részére. Az előterjesztések előkészítésére több időt kell biztosítani a hivatal számára. Mindezen problémákra az előzetes tervezhetőség megoldást jelent. Az éves munkaterv előzetes közzétételét indokolja továbbá az is, hogy a rendes közgyűlések száma jelen előterjesztés következtében nő.

Az átruházott hatáskörök visszavételére tekintettel nem csak a szervezeti és működési szabályzat módosítása szükséges, de szükségessé válik a vonatkozó rendeletek módosítása is: 63/2004. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 3. §(4) bekezdése, 2/2017. (II.14.) önkormányzati rendelet 6. §, 24/2019. (XII. 23.) önkormányzati rendelet 25. § (5a) bekezdése. Erre tekintettel az előterjesztés a nevezett rendeletek módosítására is kiterjed.

A módosítás eredményeként a képviselők nagyobb felelősséget vállalnak a döntésekben, nő a közgyűlés szerepe és súlya. Emiatt a közgyűlésen történő felszólalás rendjét is rugalmasabban kell megállapítani. A képviselői felszólalásoknak nagyobb teret kell biztosítani.

A módosítás következtében a közgyűlés üléseinek időpontja előzetesen tervezhetőbbé válik a képviselők számára, az előterjesztések megismerésére több idő áll a képviselők rendelkezésére, módosító javaslatok előterjesztésére több idő áll a képviselők rendelkezésére. A hivatal munkája tervezhetőbbé válik, több idő áll a hivatal rendelkezésére az egyes előterjesztések előkészítése során.

A módosítás indoka az, hogy a képviselők számára tágabb időkeret jusson az egyes előterjesztések tartalmának megismerésére, módosító indítvány tételére, valamint annak megfontolására, hogyan döntenek az egyes előterjesztésekről. A jelenleg hatályos SZMSZ rendelkezései erre a szempontra nincsenek tekintettel, mert csupán egy teljes munkanap áll rendelkezésre, hogy a képviselők a sok esetben rendkívül terjedelmes közgyűlési anyaghoz módosító indítványt terjesszenek be. Tekintettel arra, hogy a jogszabály alkotás különös körültekintést igényel és a jogbiztonság érvényesítése különösen fontos a jogszabályalkotás során, indokolt az SZMSZ ezen rendelkezésének módosítása.

Szeged Magyarország egyik legnagyobb városa. Kellő komolyságot kell tulajdonítani tehát a helyi jogszabály alkotásnak és a közgyűlésnek. Az előterjesztések megismerhetővé tételét a rendkívüli közgyűlések esetén sem csupán közvetlenül az ülés előtt 2 nappal indokolt nyilvánosságra hozni. A jogbiztonság követelménye legalább 7 napot indokol.

Tekintettel arra, hogy a jogszabály alkotás különös körültekintést igényel és a jogbiztonság érvényesítése különösen fontos a jogszabályalkotás során, indokolt az SZMSZ ezen rendelkezésének módosítása.

Az internetes üzemzavar esetén irányadó határidő hozzáigazítása szükséges az új határidőkhöz.

A módosítás indoka az, hogy a képviselők számára tágabb időkeret jusson önálló indítvány előterjesztésére. Tekintettel arra, hogy a jogszabály alkotás különös körültekintést igényel és a jogbiztonság érvényesítése különösen fontos a jogszabályalkotás során, indokolt az SZMSZ ezen rendelkezésének módosítása.

Tekintettel arra, hogy a kérdés intézménye korábban kikerült az SZMSZ-ből, az interpellációra indokolt nagyobb teret engedni a képviselők részére.

A határozati javaslatot nem tartalmazó tájékoztató-jelentésről a képviselők véleményt mondhatnak, a város számára fontos következtetést vonhatnak le a tájékoztató-jelentésből. A szegedi polgárok részletesebb tájékoztatást kaphatnak a tájékoztató-jelentés jelentőségéről.

A módosító javaslat intézményének egységes szabályozása indokolt anélkül, hogy különbséget tennénk a javaslattevő tisztsége alapján. A módosító javaslat ülést megelőző napon történő előterjesztése a jogbiztonság kritériumába ütközik. Ezért indokolt korábbi határidőt szabni a módosító javaslatnak.

Az SZMSZ 20. § (5) bekezdésének módosítására tekintettel indokolt a jelen rendelkezés módosítása is.

A vita lezárása nem jelentheti a képviselői véleménynyilvánítás jogának abszolút korlátját a Közgyűlésen. Indokolt, hogy a Közgyűlés tovább folytathassa a vitát abban az esetben, amikor a képviselők többsége ezt kívánja.

Az SZMSZ 20. § (5) bekezdésének és 32. § (2) bekezdésének módosítására tekintettel indokolt a jelen rendelkezés módosítása is.

Az önkormányzatnak érdeke, hogy a polgármester és alpolgármesterek illetményének megállapítására és jutalmazására vonatkozó javaslatot ne csupán bizottság tehessen, hanem a közgyűlés bármely tagja is. E hatáskör közgyűlés által történő közvetlen gyakorlása lehetővé teszi, hogy a közgyűlés rugalmasan megállapíthassa a polgármester és alpolgármesterek illetményére és jutalmazására vonatkozó szabályokat.

Az önkormányzatnak érdeke, hogy a Vízügyi Építési Alap éves felújítási és rekonstrukciós tervét a közgyűlés megvitassa és a közgyűlés hagyja jóvá. E hatáskör közgyűlés által történő közvetlen gyakorlása lehetővé teszi, hogy a közgyűlés többségi konszenzussal hagyja jóvá Vízügyi Építési Alap éves felújítási és rekonstrukciós tervét, továbbá jobban figyelembe vegye a lakosság igényeit, érdekét.

Az önkormányzatnak érdeke, hogy a Környezetvédelmi Alap évi felhasználásáról a közgyűlés döntsön. E hatáskör közgyűlés által történő közvetlen gyakorlása lehetővé teszi, hogy a közgyűlés többségi konszenzussal döntse el, miként használja fel az önkormányzat a Környezetvédelmi Alapot, továbbá jobban figyelembe vegye a lakosság igényeit, érdekét.

Az önkormányzatnak érdeke, hogy a közgyűlés bármely képviselője javaslatot tehessen ezekben az ügyekben.

Az önkormányzatnak érdeke, hogy a bevételek felhasználásáról közvetlenül a közgyűlés döntsön. Amennyiben a bevételek felhasználása konszenzuson alapul, az demokratikusabb döntéshozatalt eredményez.

Hatályba lépéssel kapcsolatos rendelkezést tartalmaz.