1. § E rendelet hatálya Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer 1. melléklet szerinti szabályozási tervben lehatárolt területére (a továbbiakban: a terület) terjed ki.

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. § Az 1. melléklet szerinti szabályozási tervben jelölt „Duna-parti természetközeli sétány” kialakítása során a természetközeli állapot megőrzése érdekében a sétány nyomvonalát és szélességét úgy kell kialakítani, hogy a természeti környezet értékeinek megtartása biztosított legyen, és a burkolatokat vízáteresztő módon kell kialakítani.

4. § Közterületen sátor kizárólag rendezvény időtartamára helyezhető el.

5. § (1) Legalább 14 méter szélességű közúthálózati elemek mentén kétoldali, legalább 2,0–2,0 méter szélességű zöldsávba ültetett fasor telepítendő, a fák statikai védőzónájának biztosításával.

(2) Fasortelepítésnél és -kiegészítésnél várostűrő, útsorfa minőségű fák ültetendők.

6. § Az 1. melléklet szerinti szabályozási tervben jelölt „Kiemelt jelentőségű facsoport, faállomány” és „Kiemelt jelentőségű fasor” faegyedei – a külön jogszabályban szabályozott közterületi faegyedek kivételével – csak akkor vághatók ki, ha az élet-, egészség- és vagyonvédelmi okokból, vagy az árvízi védekezés számára szükséges helyigény biztosítása céljából szükséges, vagy egyébként részletes dendrológiai vizsgálatok alapján a faegyed nem tekinthető értékesnek.

7. § Az 1. melléklet szerinti szabályozási tervben jelölt „Kiemelt jelentőségű facsoport, faállomány” területén új műtárgy, illetve burkolat úgy létesíthető, hogy az a jelölt terület legfeljebb 20%-át foglalhatja el.

8. § (1) Új közművezeték létesítésekor vagy meglévő felújításakor az 1. melléklet szerinti szabályozási tervben jelölt „Kiemelt jelentőségű facsoport, faállomány/fasor” statikai védőzónájának védelmét biztosítani kell.

(2) A fa statikai védőzónájában új közművezetéket létesíteni nem lehet, munkavégzés csak kézi eszközzel történhet.

9. § (1) A K-Rek és K-Vke építési övezetek telkein a beépítéssel egyidejűleg annyi lombos fát kell telepíteni és fenntartani, hogy az előírt legkisebb zöldfelület minden megkezdett 100 m²-ére legalább egy fa jusson.

(2) A parkolófelületek árnyékolását biztosító fásítást minden megkezdett 4 db várakozó- (parkoló-) hely után 1 db, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítésével kell megoldani, fánként minimum 4 m² termőföldterület biztosításával.

(3) Az 500 m²-nél nagyobb alapterületű új épületek lapostetős részének legalább 50%-án legalább egyszintes növényállományú, extenzív zöldtetőt kell létesíteni.

(4) Inváziós fás szárú fajok nem telepíthetőek. A fák telepítésénél előnyben kell részesíteni az őshonos, Duna mentén jellemző fajokat.

(5) A fák statikai védőzónáján belül az eredeti terepszint csak a fa életfeltételeinek változatlan biztosítása, vagy javítása mellett változtatható meg.

10. § (1) Olyan telekalakítás nem megengedett, amely szerint egy telek egynél több övezetbe tartozik.

(2) A sajátos építményfajták számára az övezetek előírásaitól eltérő, műszakilag szükséges méretű telek is kialakítható.

(3) Közterületek területe szakaszosan is kialakítható.

(4) Az építési övezetek, övezetek megengedett legkisebb telekméretére, a telek szélességére és hosszára vonatkozó rendelkezéseket a magánút telkére vonatkozóan figyelmen kívül lehet hagyni.

(5) Nyúlványos telek nem alakítható ki.

11. § A szabályozási vonal végrehajtása érdekében a telekalakítás akkor is megengedett, ha

12. § (1) Építési telken teljes közművesítettséget kell biztosítani a 13. § figyelembevételével.

(2) Meglévő közmű kiváltása vagy megszüntetése esetén a feleslegessé vált közmű műtárgyait el kell bontani, amennyiben a bontási munkálatok nem veszélyeztetik a meglévő faállományt. A bontási munkálatok után a területet helyre kell állítani.

13. § (1) Az üzemszerűen keletkező szenny- és csapadékvizek elvezetésére elválasztott rendszerű csatornahálózatot kell kiépíteni.

(2) Egyedi szennyvízkezelő berendezés és egyedi zárt szennyvíztároló nem létesíthető.

(3) Tisztítatlan és tisztított szennyvíz szikkasztása nem megengedett.

(4) Tíz, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, úgy, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz és az ne folyhasson közvetlenül a zöldfelületre. Az így összegyűlő csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadóba.

14. § (1) Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a szükséges személygépjármű-elhelyezési kötelezettséget legalább a 3. melléklet szerinti mennyiségben, a (2)–(5) bekezdések szerinti előírások figyelembevételével telken belül kell biztosítani.

(2) Bővítés, átalakítás és rendeltetésmódosítás esetén csak a keletkező többletszemélygépjármű-elhelyezési kötelezettséget kell biztosítani a meglévő gépjárműtároló helyiségek és felszíni várakozóhelyek számának megtartása mellett.

(3) Emelőszerkezetes parkolóberendezés (parkológép) kizárólag az új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges személygépjármű-elhelyezési kötelezettségen felüli többletférőhelyek kialakítása érdekében alkalmazható úgy, hogy az az önálló gépjármű-használatot biztosítja.

(4) Emelőszerkezetes parkolóberendezés (parkológép) felszínen nem telepíthető.

(5) Személygépjármű várakozóhely céljára csak burkolt felület vehető figyelembe.

15. § (1) Rendszeres forgalom esetén az új építmények, önálló rendeltetési egységek és területek rendeltetésszerű használatához azok minden megkezdett 100 férőhelye után 1 autóbusz telken belüli elhelyezését kell biztosítani. Rendszeres forgalomra kell számítani

(2) Autóbusz várakozóhely céljára csak burkolt felület vehető figyelembe.

16. § (1) Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a szükséges tehergépjármű elhelyezési kötelezettséget telken belül, egyedi méretezés alapján kell biztosítani.

(2) Bővítés, átalakítás, rendeltetésmódosítás esetén csak a keletkező többlettehergépjármű-elhelyezési kötelezettséget kell biztosítani a meglévő tárolóhelyiségek és felszíni várakozóhelyek megtartása mellett.

(3) Tehergépjármű-tárolóhely céljára csak burkolt felület vehető figyelembe.

17. § Minden építmény, önálló rendeltetési egység és terület rendeltetésszerű használatához a kerékpárok számára elhelyezési kötelezettséget a 4. melléklet szerint kell biztosítani.

18. § (1) Beépítésre szánt területek megközelítését, kiszolgálását biztosító magánút csak közforgalom elől el nem zárt magánútként alakítható ki.

(2) Közforgalom elől el nem zárt magánút kiszolgálóút, kerékpárút vagy gyalogút hálózati szerepet tölthet be.

(3) A 30 méternél hosszabb közforgalom elől el nem zárt magánút zsákutcaként történő kialakítása esetén, a zsákutca végén, a magánút területén belül, a tehergépjárművek számára (különösen hulladékszállítás, katasztrófavédelmi feladatok ellátása céljából) visszafordulási lehetőséget kell kialakítani. A zsákutcaként kialakítható útszakasz legnagyobb hossza 250 méter lehet.

(4) A közforgalom elől el nem zárt magánút által kiszolgált telkeket úgy kell kialakítani és azokon építményeket elhelyezni, mintha a magánút közterület lenne. A magánút felőli építési határvonal és a telek homlokvonala közötti területsáv előkertnek minősül, ezért az arra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(5) A magánutak területén épület nem helyezhető el.

19. § (1) Építési telek közúti vagy közforgalom el nem zárt magánúti kapcsolatát a rendszeres forgalom számára a minimálisan szükséges számú ki- és bejárattal kell biztosítani, az alábbiak szerint:

(2) Az építési telek közúti vagy közforgalom elől el nem zárt magánúti kapcsolatát – amennyiben az több útról is biztosítható – az alacsonyabb hálózati szerepet betöltőről kell biztosítani, a (3) bekezdés figyelembevételével.

(3) A K-Rek építési övezetek területén az ingatlanok kiszolgálását az K-Rek jelű építési övezetekre vonatkozó szabályok betartásával kell biztosítani.

20. § A területen rendszeres forgalom számára helikopter leszállóhely – az egészségügyi, rendőrségi, katasztrófavédelmi rendeltetésű beépítés kivételével – nem létesíthető és nem üzemeltethető.

21. § Ahol az övezeti előírások lehetővé teszik, a megengedett fő rendeltetésű épületek mellett, azokat kiszolgáló vagy kiegészítő rendeltetésű önálló épület elhelyezhető, melynek beépített alapterülete legfeljebb a megengedett beépítési mérték 25%-a lehet.

22. § Meglévő épületben a gépjárműtárolásra szolgáló helyiség nem alakítható át más rendeltetési egységgé, ha ezt követően a parkolás telken belül nem biztosítható. Nem szabad járműtárolás céljára önálló gépjárműtárolót elhelyezni, ha a járműtárolás a meglévő épületen belül már biztosított, és az önálló gépjárműtároló a meglévő járműtároló rendeltetésének módosítása érdekében történne, kivéve, ha a meglévő épület járműtárolója korábban jogszerűen létesített lakás rendeltetési egység lakófunkciójú vagy ahhoz tartozó mellékhelyiség kialakítása, lakáskorszerűsítés érdekében szűnik meg.

23. § A kiegészítő rendeltetésű épület legnagyobb épületmagassága

24. § (1) A területen melléképítmények közül kizárólag

(2) A területen csónakház és csónaktároló utólagos rendeltetésmódosítása nem megengedett.

(3) Építményeket helyettesítő konténer csak időszakosan, kizárólag felvonulási építményként, az építkezés szükséges időtartamára helyezhető el.

25. § Síknak tekinthető, legfeljebb 5%-os lejtésű terepen az épülettel egybefüggően kialakított szerkezetű, illetve a pinceszinten kialakított, épületkontúron túl kinyúló mélygarázs feletti zöldfelületet úgy kell kialakítani, hogy annak a talajtakaró vastagságával együtt számított felső síkja ne haladja meg az eredeti terepszinthez képest az 1,0 métert.

26. § Az előkert, oldalkert, hátsókert 3 méteres területi sávjában a terepszint alatti építmény talajtakarással együtt sem emelkedhet a szomszédos eredeti terepcsatlakozás fölé 0,5 méternél nagyobb mértékben.

27. § A területen közforgalmat szolgáló üzemanyagtöltő állomás és gépkocsimosó, továbbá mobil üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.

28. § (1) A K-Rek/1, K-Rek/2, K-Rek/3 jelű építési övezet területén

(2) A K-Rek/4 jelű építési övezet területén kizárólag a fürdőzést, strandolást, az idegenforgalmat és a sportolást szolgáló rendeltetések helyezhetők el, a hozzátartozó kiegészítő funkciójú egyéb épületekkel.

29. § (1) A K-Rek/INT-1, K-Rek/INT-2, K-Rek/INT-3 jelű építési övezet területén

(2) A K-Rek/1, K-Rek/2, K-Rek/3 jelű építési övezetekben legfeljebb 200 m² szintterületű, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi építmény helyezhető el.

(3) A K-Rek/4 jelű építési övezet területén a Kt-Zkp övezet menti előkertben 1 darab vendéglátás rendeltetésű kioszk létesíthető.

30. § (1) Közcsatorna hiányában új épület nem helyezhető el, meglévő épület funkciókörei nem bővíthetők, és a meglévő üdülőegységek száma és a szálláshely-szolgáltató épület szobaszáma nem növelhető.

(2) Az építési övezetek területén építési telek új beépítés esetén csak Kt-Zkp övezetbe nem sorolt közterületről, Kt-Kk övezetbe sorolt közlekedési területről szolgálható ki, magánútról megközelíthetően új telek kialakítása nem megengedett.

31. § (1) Az építési övezet területén az épület legmagasabb pontja

(2) Az építési övezet területén

32. § (1) Egy épület egybefüggően beépített területe nem haladhatja meg

(2) A K-Rek/1 és K-Rek/2 jelű építési övezetek területén a telken a tíz egységes, vagy annál nagyobb számú társasüdülő létesítése esetén létesíteni kell

33. § (1) Az építési övezetben a csónakház, csónaktároló és garázs rendeltetéseken kívül a létesíthető rendeltetési egységek száma, az építhető bruttó általános szintterület 100-zal történő osztásából adódó hányados.

(2) A 2000 m²-nél nagyobb területű telek esetén a beépítési mérték és a bruttó szintterület számításánál a telek 2000 m² feletti többletterületének csak 50%-a vehető figyelembe. A zöldfelületi mértéket a telek teljes területére kell számolni.

(3) Az építési övezetekre vonatkozó szabályozási határértékeket a 2. melléklet tartalmazza. A Különleges területek – nagy kiterjedésű rekreációs és szabadidős terület a Kossuth Lajos parton (K-Rek) építési övezetekre vonatkozó szabályozási határértéket a 2. melléklet 1. pontja tartalmazza.

34. § Az építési övezet területén az ivóvízszolgáltatási tevékenységgel közvetlenül összefüggő rendeltetések, sportrendeltetés és a személyzet számára lakás helyezhető el.

35. § (1) Az övezet területén csak a terület működtetéséhez szükséges melléképítmények helyezhetők el.

(2) A különleges területek – vízkezelési terület (K-Vke) építési övezetekre vonatkozó szabályozási határértékeket a 2. melléklet 1. pontja tartalmazza.

36. § (1) Az övezet a településszerkezeti jelentőségű gyűjtőutak közé nem tartozó, forgalmi szerepet betöltő gyűjtő- és kiszolgáló- (lakó-) utak, ezek csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz-elvezető rendszereinek, valamint a parkolók, a kerékpáros és gyalogos infrastruktúra-elemek, a közmű- és hírközlési építmények, továbbá a zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

(2) A kiszolgálóutak egy része vagy egésze lakó-pihenő övezetként vagy korlátozott sebességű övezetként is kialakítható.

37. § Az övezet területén épület nem helyezhető el.

38. § Az övezet területe önálló gyalogos és kerékpáros infrastruktúra-elemek elhelyezésére, ezek műtárgyainak, csapadékvíz-elvezető rendszereinek, valamint a közmű és hírközlési építmények, továbbá a zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

39. § Az övezet területén épület nem helyezhető el.

40. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.