Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 37/2024. (XII. 31.) önkormányzati rendelete
Óbuda–Békásmegyer II. szakasz Római-part Duna-parti területére vonatkozó Duna-parti építési szabályzatról
Hatályos: 2025. 01. 30- 2025. 01. 30Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 37/2024. (XII. 31.) önkormányzati rendelete
Óbuda–Békásmegyer II. szakasz Római-part Duna-parti területére vonatkozó Duna-parti építési szabályzatról
Budapest Főváros Önkormányzat Közgyűlése
a magyar építészetről szóló 2023 évi C törvény 225. § (10) bekezdés 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján, és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva;
a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdés a) pontja alapján a 11. melléklete szerint érintett véleményezésre jogosult szervek, továbbá a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 16/2019. (IV. 24.) önkormányzati rendelete alapján az abban szereplő érintettek véleményének kikérésével
a következőket rendeli el:
Általános előírások
A rendelet hatálya és értelmező rendelkezések
1. § E rendelet hatálya Budapest III. kerület Óbuda – Békásmegyer 1. mellékleten lehatárolt területére terjed ki (a továbbiakban: Terület).
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Csónakház: olyan létesítmény, amely evezőssport céljára rendszeresített berendezéssel, felszereléssel, a csoportos és egyéni felszerelések tárolására, illetve a sporttevékenységhez kapcsolódó háttértevékenységek céljára szolgáló helyiséggel rendelkezik.
2. Csónaktároló: olyan létesítmény, amely evezőssport céljára rendszeresített berendezéssel, felszereléssel, a csoportos és egyéni felszerelések tárolására szolgáló helyiséggel rendelkezik.
3. Fa statikai védőzónája: meglévő fa esetében a törzsátmérő négyszeresének megfelelő sugarú kör a fa törzsétől mérve, tervezett fa esetében kis lombkoronát növelő fáknál 1,5 m, a nagy lombkoronát növelő fáknál 2,5 m sugarú kör a fa tövének közepétől mérve.
4. Fa élettere: a fa egészséges fejlődéséhez szükséges, a faegyed növekedésével fokozatosan bővülő, felszín alatt és felett elhelyezkedő, a fa lombkoronájával és gyökérzetével lehatárolt térrész.
5. Feltételhez kötött szabályozási vonal: olyan szabályozási vonal, amelyet az érintett közterület tulajdonosa és a csatlakozó ingatlan tulajdonosa megegyezése esetén lehet végrehajtani.
6. Kikötő: az úszólétesítmények kikötésére kijelölt vagy azok részére fenntartott partterület, amely alkalmas a víziközlekedéssel, személyek be- és kiszállításával, árukezeléssel, áruátrakással és elosztással, valamint az úszólétesítmények hajózásra alkalmasságának megőrzésével kapcsolatos tevékenység végzésére, és a hajózási hatóság üzemeltetési engedélyével rendelkezik.
7. Kikötői létesítmények osztályai (a továbbiakban: kikötői osztályok):
a) Csónak kikötői osztály: gépi berendezés nélkül hajtott kedvtelési célú és egyéb sportcélú csónakok, vízi sporteszközök, valamint kísérő kisgéphajók fogadására (utasok ki- és beszállítására és rövid idejű tartózkodásra) szolgáló kikötő és kapcsolódó létesítményei.
b) Közforgalmú személyhajó kikötői osztály: utasok ki- és beszállítására és rövid idejű tartózkodásra szolgáló, közszolgáltatási szerződés nélkül helyi vagy helyközi személyszállító szolgáltatást ellátó, városnéző és charterhajózási céllal közlekedő, legfeljebb 70 méter hosszú személyszállító motoros nagyhajók fogadására alkalmas közforgalmú kikötő és kapcsolódó létesítményei.
c) Közhasználatú rekreációs célú létesítmény kikötői osztály: költségvetési szerv által fenntartott, vagy vele együttműködésben üzemeltetett, sport és szabadidős célú tevékenységet szolgáló közönségforgalmi úszólétesítmény vagy egyéb partkapcsolattal rendelkező vízilétesítmény (így különösen víziszínpad, lebegő uszoda vagy sétány stb.), mely további úszólétesítmény kikötésére nem szolgál.
d) Közösségi közlekedési személyhajó kikötői osztály: közfeladatot ellátó szervezet által helyi, helyközi vagy révhajózási hivatásforgalmú, a közösségi közlekedés részeként személyszállító szolgáltatást ellátó, jellemzően menetrend szerint közlekedő motoros nagyhajók fogadására (utasok ki- és beszállítására és rövid idejű tartózkodásra) szolgáló kikötő és kapcsolódó létesítményei.
e) Nem kizárólagosan közlekedési célt szolgáló kikötői osztály: közhasználatú rekreációs célú létesítmény.
8. Pavilon: hideg-, illetve meleg étel és ital árusítására, vagy virág, ajándék árusítására, illetve turisztikai funkciók biztosítására irányuló tevékenység folytatására szolgáló, nem mozgó, más üzletektől elkülönült, közterületen elhelyezett, önálló építmény, létesítmény.
9. Komfortpont: korszerű – a higiéniai és az egyenlő esélyű hozzáférés szempontjából az elvárásoknak megfelelő – közhasználatú illemhely, zuhanyzó és gyermekpelenkázó együttese.
10. Közhasználat céljára átadott terület: telek – Budapest III. kerület Önkormányzatával kötött külön szerződés keretei között – közhasználatra megnyitott része.
11. Raszter: a parthasználat és a kikötők engedélyezése során egységesen használt területi egység.
12. Szintterületi mutató: az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa. Az összes építhető bruttó szintterület értéke általános szintterületi mutató értékből és kizárólag az épületen belül elhelyezhető parkolók – a kiszolgáló közlekedési területeikkel együtt – épületen belüli elhelyezésére igénybe vehető parkolási szintterületi mutató értékből adódik össze.
13. Útsorfa: 220 cm törzsmagasságot és 18 cm törzskörméretet meghaladó méretű, legalább kétszer iskolázott fa.
Közterület alakítására vonatkozó előírások
1. A Duna-parti sétányra vonatkozó rendelkezések
3. § Az 1. mellékleten jelölt „Duna-parti természetközeli sétány” kialakítása során a természetközeli állapot megőrzése érdekében
a) a sétány nyomvonalát és szélességét úgy kell kialakítani, hogy a természeti környezet értékeinek megtartása biztosított legyen, és
b) a burkolatokat vízáteresztő módon kell kialakítani.
2. Közterületen lévő építményekre vonatkozó előírások
4. § (1) Pavilon kizárólag az 1. mellékleten, közterületen jelölt „Ideiglenes építmény elhelyezésére kijelölt hely beépítésre nem szánt területen” létesíthető, mely
a) „V” jel esetén vendéglátás,
b) „KP” jel esetén közhasználatú komfort pont
rendeltetést tartalmazhat.
(2) Az 1. mellékleten jelölt „V” jelű „Ideiglenes építmény elhelyezésére kijelölt hely beépítésre nem szánt területen” pavilon elhelyezése esetén legalább egy közhasználatú nyilvános illemhely is létesítendő.
(3) Pavilon legfeljebb 40 m2 bruttó alapterülettel létesíthető, több pavilon egymáshoz csatlakozóan nem helyezhető el és nem építhető össze.
(4) Az 1. mellékleten jelölt „Ideiglenes építmény elhelyezésére kijelölt hely beépítésre nem szánt területen” pavilon csak időszakos jelleggel helyezhető el.
(5) Vendéglátóterasz kizárólag az 1. mellékleten jelölt „V” jelű építési helyeken létesített vendéglátóhelyek környezetében, a vendéglátóhelytől számított 15 méteren belül, legfeljebb 500 m2 alapterülettel létesíthető, amennyiben nem csökkenti a terület kerékpáros és gyalogos közlekedés járófelület szélességét, és nem érinti árvízvédelmi mű fenntartási sávját.
(6) Vendéglátó terasz szomszédos vagy más épület elé csak akkor telepíthető, ha
a) a szomszédos épület földszinti rendeltetési egységeinek akadálytalan megközelítése biztosított,
b) a szomszédos ingatlan tulajdonosa ehhez hozzájárulását adta, és
c) az érintett ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zavarja.
(7) Vendéglátóterasz és pavilon nem keríthető el.
(8) Mozgóbüfé (foodtruck, árusító lakókocsi)
a) közterületen a rendeletben rögzített kötelező „Ideiglenes építmény elhelyezésére kijelölt hely beépítésre nem szánt területen” jellel jelölt helyen helyezhető el,
b) nem helyezhető el a telek zöldfelületén,
c) a közterületen vagy közhasználatú területen csak a parkolóhelyen vagy a járdán helyezhető el abban az esetben, ha a visszamaradó akadálytalan – a berendezési- és biztonsági sáv nélküli – gyalogosfelület szélessége nem lesz kisebb a járdaszélesség 75%-ánál, vagy 3,0 méternél,
d) kereskedelmi rendeltetésű telken a parkolóban csak akkor helyezhető el, ha a parkoló által kiszolgált létesítmény számára előírt parkolási kötelezettség szerinti férőhelyszám továbbra is biztosított.
5. § Közterületen sátor kizárólag rendezvény időtartamára helyezhető el.
3. Közterületi zöldfelületekre vonatkozó előírások
6. § (1) Fasortelepítésnél és -kiegészítésnél várostűrő, útsorfa minőségű fák ültetendők. Az ültetéssel egy időben az öntözőhálózat kiépítéséről, de legalább az öntözés lehetőségéről gondoskodni kell.
(2) Az 1. mellékleten jelölt különböző rendeltetésű parkterületeken az azok elsődleges rendeltetését zavaró, illetve korlátozó rendeltetések nem telepíthetők.
A természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
7. § (1) Az 1. mellékleten jelölt „Kiemelt jelentőségű facsoport, faállomány”, „Kiemelt jelentőségű fasor” és „Kiemelt jelentőségű faegyed” külön jogszabályban szabályozott közterületi faegyedek kivételével
a) csak élet-, egészség- és vagyonvédelmi okokból, továbbá az árvízi védekezés számára szükséges helyigény biztosítása céljából vágható ki;
b) egyéb okból csak akkor lehet kivágni faegyedet a jelölt területen, amennyiben részletes dendrológiai vizsgálatok alapján a faegyed nem tekinthető értékesnek.
(2) Az 1. mellékleten jelölt „Kiemelt jelentőségű facsoport, faállomány” területén új műtárgy, illetve burkolat úgy létesíthető, hogy az a jelölt terület legfeljebb 15%-át foglalja el.
(3) Új közművezeték létesítésekor vagy meglévő felújításakor az 1. mellékleten jelölt „Kiemelt jelentőségű facsoport, faállomány/ fasor/ faegyed” statikai védőzónájának védelmét biztosítani kell.
(4) A fa statikai védőzónájában új közművezetéket létesíteni nem lehet, munkavégzés csak kézi eszközzel történhet.
(5) A K-Rek építési övezetek telkein a beépítéssel egyidejűleg annyi lombos fát kell telepíteni és fenntartani, hogy az előírt legkisebb zöldfelület minden megkezdett 100 m2-re legalább egy fa jusson.
(6) A parkoló felületek árnyékolását biztosító fásítást minden megkezdett 4 db várakozó- (parkoló) hely után 1 db, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítésével kell megoldani, fánként minimum 4 m2 termőföldterület biztosításával.
(7) Az 500 m2-nél nagyobb alapterületű új épületek lapostetős részének legalább 50%-án legalább egyszintes növényállományú, extenzív zöldtetőt kell létesíteni.
(8) Inváziós fás szárú fajok nem telepíthetőek. A fák telepítésénél előnyben kell részesíteni az őshonos, Duna mentén jellemző fajokat.
(9) Az 1. mellékleten jelölt „Országos ökológiai hálózat – ökológiai folyosó övezeten” belül kizárólag őshonos fafajok telepíthetők.
(10) A fák statikai védőzónáján belül az eredeti terepszint csak a fa életfeltételeinek változatlan biztosítása, vagy javítása mellett változtatható meg.
(11) A Kt-St, a Kt-Zkk, a Zkp-Kk és a Kt-Zkp övezetek telkein annyi lombos fát kell telepíteni és fenntartani, hogy az előírt legkisebb zöldfelület minden 100 m2-re legalább egy fa jusson.
Telekalakítással kapcsolatos előírások
8. § (1) Olyan telekalakítás nem megengedett, amely szerint egy telek egynél több övezetbe tartozzon.
(2) A sajátos építményfajták számára az övezetek előírásaitól eltérő, műszakilag szükséges méretű telek is kialakítható.
(3) Közterületek területe szakaszosan is kialakítható.
(4) Az építési övezetek, övezetek megengedett legkisebb telekméretére, a telek szélességére és hosszára vonatkozó rendelkezéseket a magánút telkére vonatkozóan figyelmen kívül lehet hagyni.
(5) Nyúlványos telek nem alakítható ki.
(6) A szabályozási vonal végrehajtása érdekében a telekalakítás akkor is megengedett, ha
a) a telekterület az építési övezetben vagy övezetben megengedett legkisebb érték alá csökken, vagy
b) annak eredményeként a telken már meglevő beépítés alapján a beépítettség és a szintterületi mutató meghaladja az építési övezeti vagy övezeti határértéket.
Közművek előírásai
4. Általános előírások
9. § (1) Építési telken teljes közművesítettséget kell biztosítani a 10. § figyelembevételével.
(2) Meglévő közmű kiváltása vagy megszüntetése esetén a feleslegessé vált közmű műtárgyait el kell bontani, amennyiben a bontási munkálatok nem veszélyeztetik a meglévő faállományt. A bontási munkálatok után a területet helyre kell állítani.
5. Víziközművek
10. § (1) Az üzemszerűen keletkező szenny- és csapadékvizek elvezetésére elválasztott rendszerű csatornahálózatot kell kiépíteni.
(2) Egyedi szennyvízkezelő berendezés, kislétesítmény és egyedi zárt szennyvíztároló nem létesíthető.
(3) Tisztítatlan és tisztított szennyvíz szikkasztása nem megengedett.
(4) Tíz, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni úgy, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz és az ne folyhasson közvetlenül a zöldfelületre. Az így összegyűlő csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadóba.
A járművek tárolására és egyéb, közlekedésre vonatkozó rendelkezések
6. Személygépjárművek tárolására vonatkozó előírások
11. § (1) Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a szükséges személygépjármű elhelyezési kötelezettségét legalább a 3. melléklet szerinti mennyiségben, a (2)–(5) bekezdések szerint előírások figyelembevételével kell biztosítani.
(2) Bővítés, átalakítás és rendeltetésmódosítás esetén csak a keletkező többlet személygépjármű elhelyezési kötelezettséget kell biztosítani a meglévő gépjármű tároló helyiségek és felszíni várakozóhelyek számának megtartása mellett.
(3) A nem kizárólagosan közlekedési célt szolgáló kikötői osztályok kikötői létesítményeinek rendeltetésszerű használatához a 3. melléklet szerinti mennyiségben az úszólétesítmény rendeltetésének megfelelő számú személygépjármű várakozóhelyet kell biztosítani a partkapcsolati ponttól számított 200 méter gyaloglási távolságon belül, az engedélyezett legnagyobb várakozóhely igénnyel rendelkező kikötői osztályra számítottan.
(4) A K-Rek/3 építési övezeten belül személygépkocsi várakozóhely nem létesíthető. Új építmények, rendeltetési egységek, területek létesítése esetén a 3. melléklet szerinti gépjármű-elhelyezési kötelezettséget 500 méteren belül, nem közterületi ingatlanon kell teljesíteni.
(5) Emelőszerkezetes parkoló-berendezés (parkoló gép)
a) kizárólag a rendeltetésszerű használatához szükséges személygépjármű elhelyezési kötelezettségen felüli többletférőhelyek kialakítása érdekében alkalmazható,
b) alkalmazása esetén kizárólag önálló gépjármű használatot biztosító telepíthető, és
c) épületen kívül nem telepíthető.
(6) Személygépjármű-várakozóhely céljára csak burkolt felület vehető figyelembe.
7. Kerékpárok tárolására vonatkozó előírások
12. § Minden építmény, önálló rendeltetési egység és terület rendeltetésszerű használatához a kerékpárok számára elhelyezési kötelezettséget a 4. melléklet szerint kell biztosítani.
8. Magánutakra vonatkozó előírások
13. § A területen magánút nem létesíthető.
9. Ingatlanok gépjárművel történő kiszolgálására vonatkozó előírások
14. § (1) Építési telek közúti kapcsolatát a rendszeres forgalom számára a minimálisan szükséges számú ki- és bejárattal kell biztosítani, az alábbiak szerint:
a) személygépjárművek esetén 500 férőhelyes parkoló kapacitásig egy közös ki- és bejárat elegendő;
b) rendszeres teherforgalom esetén a személygépjárművek és a tehergépjárművek forgalma számára önálló kapcsolat létesíthető.
(2) Az építési telek közúti kapcsolatát – amennyiben az több útról is biztosítható – az alacsonyabb hálózati szerepet betöltőről kell biztosítani, a (3) bekezdés figyelembevételével.
(3) A K-Rek építési övezetek területén az ingatlanok kiszolgálást az K-Rek jelű építési övezetekre vonatkozó szabályok betartásával kell biztosítani.
(4) A Római-part és a Kossuth Lajos üdülőpart közterületeiről az ingatlanok rendszeres gépjárműforgalommal történő kiszolgálása nem biztosítható.
10. Közlekedési létesítmények védőtávolsága
15. § Az országos közforgalmú vasútvonalak védőtávolságával érintett területeken építményt elhelyezni és területet felhasználni csak a más jogszabályokban meghatározottak figyelembevételével lehet.
11. A légi közlekedésre vonatkozó előírások
16. § A Területen rendszeres forgalom számára helikopter leszállóhely nem létesíthető, üzemeltethető, az egészségügyi, katonai, rendőrségi, katasztrófavédelmi, vagy államigazgatási rendeltetésű beépítés kivételével.
12. Vízi közlekedéshez kapcsolódó létesítményekre vonatkozó előírások
17. § (1) A parthasználat a (2) bekezdés figyelembevétele mellett az 5. mellékleten szereplő kikötői osztályok számára megengedett az ott jelölt raszterhez tartozó partszakaszokon.
(2) Közhasználatú rekreációs célú létesítmény kikötői osztály számára a parthasználat csak abban az esetben megengedett, ha
a) a villamosenergia-igény a villamos elosztóhálózatról biztosítható, a funkció ellátásához szükséges teljes csatlakozási teljesítmény az adott raszterrel határos közterületen vagy több szomszédos raszter igénybevétele esetén a raszterrel határos közterület legalább egyikén rendelkezésre áll, és
b) az ivóvízigény az ivóvízhálózatról biztosítható, a funkció ellátásához szükséges teljes vízigény az adott raszterrel határos közterületen vagy több szomszédos raszter igénybevétele esetén a raszterrel határolt közterület legalább egyikén rendelkezésre áll.
Az építés általános szabályai
13. Épületek, építmények elhelyezésének szabályai
18. § (1) Ahol az övezeti előírások lehetővé teszik, a megengedett fő rendeltetésű épületek mellett, azokat kiszolgáló vagy kiegészítő rendeltetésű önálló épület elhelyezhető, melynek beépített alapterülete nem haladhatja meg a megengedett beépítési mérték 25%-át.
(2) Meglévő épületben a gépjárműtárolásra szolgáló helyiség nem alakítható át más rendeltetési egységgé. Nem szabad járműtárolás céljára önálló gépjárműtárolót elhelyezni, ha a járműtárolás a meglévő épületen belül már biztosított, és az önálló gépjárműtároló a meglévő járműtároló rendeltetésének módosítása érdekében történne.
(3) A kiegészítő rendeltetésű épület legnagyobb épületmagassága
a) gépjárműtároló, barkácsműhely, háztartással kapcsolatos tárolóépület esetén legfeljebb 3,0 méter,
b) műterem esetén 4,5 méter
lehet.
19. § (1) A területen melléképítmények közül kizárólag
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) hulladéktartály-tároló,
c) kerti építmény, és
d) építménynek minősülő zászlótartó oszlop
helyezhető el.
(2) A területen a kerítés magassága legfeljebb 1,8 méter lehet.
20. § Építményeket helyettesítő konténer építési helyen kívül, vagy az 1. mellékleten jelölt „Ideiglenes építmény elhelyezésére kijelölt hely beépítésre nem szánt területen” kívül csak időszakosan, kizárólag felvonulási építményként, az építkezés szükséges időtartamára helyezhető el.
21. § Építési tevékenység, épület és építmény elhelyezése csak a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló kormányrendeletben és a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint történhet.
14. Üzemanyagtöltő állomások elhelyezésének szabályai
22. § A területen közforgalmat szolgáló üzemanyagtöltő állomás és gépkocsimosó, továbbá mobil üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.
Beépítésre szánt területek építési övezetei
Különleges területek
15. Nagykiterjedésű rekreációs és szabadidős terület a Római-parton (K-Rek/3)
23. § (1) A K-Rek/3 jelű építési övezet területén
a) szállás,
b) sport,
c) sporteszköz-tárolási,
d) helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi,
e) vendéglátás,
f) kulturális, közösségi-szórakoztató,
g) nevelési, oktatási, és
h) egészségügyi, szociális
rendeltetés, illetve annak építménye helyezhető el.
(2) A K-Rek/3 jelű építési övezetekben legfeljebb 200 m2 szintterületű, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi építmény helyezhető el.
(3) Szennyvízelvezetés hiányában új épület nem helyezhető el, meglévő épület funkciókörei nem bővíthetők, illetőleg a meglévő üdülőegységek száma és a szálláshely-szolgáltató épület szobaszáma nem növelhető.
(4) Az építési övezet területén
a) csoportházas beépítési mód nem megengedett,
b) csónakház kivételével új épület a folyók mértékadó árvízszintjeiről szóló belügyminiszteri rendelet által meghatározott biztonsági szintet is magába foglaló mértékadó árvízszint fölötti magasságú padlószinttel, lábakon álló építményként létesíthető.
(5) Az épületeket szabadonálló beépítési mód szerint kell elhelyezni.
(6) Az építési övezet területén
a) az előkert mérete 5 méter,
b) az északi oldalkert mérete az övezetben előírt épületmagasság fele, mely legfeljebb 3,0 méterre csökkenthető, amennyiben az északi szomszédos telek építési helyétől, az övezetben előírt legnagyobb épületmagasságnak megfelelő, épületek közötti távolság biztosítható,
c) a déli oldalkert legkisebb mérete a K-Rek/3 jelű építési övezet területén 6,5 méter, de 20 méternél nagyobb telekszélesség esetén 8 méter.
(7) Egy épület egybefüggően beépített területe nem haladhatja meg a bruttó 1000 m2-t.
(8) A K-Rek/3 jelű építési övezetek területén, a telken a tíz egységes, vagy annál nagyobb számú társasüdülő létesítése esetén létesíteni kell:
a) közösségi helyiséget legalább 100 m2 nettó alapterülettel,
b) legalább egy testedzésre, sportolásra alkalmas legalább 50 m2 nettó alapterületű helyiséget vagy területrészt, és
c) a Kossuth Lajos üdülőpart közterületével határos telken legalább minden két üdülőegységenként egy darab csónak tárolására szolgáló csónaktárolót.
(9) Az építési övezetben a csónakház, csónaktároló és garázs rendeltetéseken kívül a létesíthető rendeltetési egységek száma, az építhető bruttó általános szintterület 100-zal történő osztásából adódó hányados.
(10) A 2000 m2-nél nagyobb területű telek eseten a beépítési mérték és a bruttó szintterület számításánál a telek 2000 m2-feletti többletterületének csak 50 %-a vehető figyelembe. A zöldfelületi mértéket a telek teljes területére kell számolni.
(11) Az építési övezetekre vonatkozó szabályozási határértékeket az 2. melléklet 1. pontja tartalmazza.
16. Különleges szennyvízkezelési terület (K-Sz)
24. § (1) Az építési övezet területén kizárólag települési folyékony hulladék kezelését, hasznosítását és a szennyvizek kezelőtelepre juttatását biztosító rendeltetés és azt kiszolgáló
a) szolgálati lakás,
b) iroda,
c) raktár, és
d) gépjárműtároló
helyezhető el.
(2) Az építési övezet területén csak a terület működtetéséhez szükséges melléképítmények helyezhetők el.
(3) Az előírt zöldfelület legalább 1/3-át egybefüggően kell kialakítani. A telekhatár mentén háromszintes növényállomány telepítéséről kell gondoskodni legalább 10 m-es sávban.
(4) Új szálláshely rendeltetés nem létesíthető.
(5) Az építési övezetre vonatkozó szabályozási határértékeket az 2. melléklet 2. pontja tartalmazza.
Beépítésre nem szánt területek övezetei
Zöldterületek
17. Közpark (Kt-Zkp)
25. § (1) Az övezetbe a Duna telkén lévő közhasznú, rekreációs zöldfelületek tartoznak.
(2) Az övezet területét a közhasználat elől elzárni, lekeríteni csak az 1. mellékleten jelölt helyen lehet.
(3) Az övezet pihenő, játszó és sport funkciókat tartalmazó közpark létesítésére szolgál.
(4) Az övezet területén
a) pihenést, testedzést szolgáló épületnek nem minősülő építmények,
b) ismeretterjesztés épületnek nem minősülő építményei,
c) a terület fenntartásához szükséges építmények,
d) nyilvános illemhelyek, és
e) vendéglátó épületek
helyezhetők el.
(5) Az övezet területén 1 darab vendéglátás rendeltetésű pavilon létesíthető.
(6) Vendéglátás rendeltetésű pavilon elhelyezése esetén közhasználatú nyilvános illemhely rendeltetés is létesítendő.
(7) Az övezet területén új sólyapálya nem létesíthető.
(8) Az övezetre vonatkozó szabályozási határértékeket a 2. melléklet 2. pontja határozza meg.
18. Közkertek területe (Zkp/Kk)
26. § (1) Az övezetekbe az 1 ha-nál kisebb alapterületű vagy 80 méternél kisebb oldalméretű rekreációs zöldterületek tartoznak.
(2) Az övezetek pihenő, játszó és sport funkciókat tartalmazó közkertek létesítésére szolgálnak.
(3) Az övezetekben
a) vendéglátás rendeltetésű pavilon,
b) pihenést, testedzést szolgáló épületnek nem minősülő építmények,
c) ismeretterjesztés épületnek nem minősülő építményei,
d) a terület fenntartásához szükséges építmények, és
e) nyilvános illemhelyek
helyezhetők el.
(4) Az övezet területét a közhasználat elől elzárni nem lehet.
(5) Az övezetre vonatkozó szabályozási határértékeket a 2. melléklet 3. pontja határozza meg.
Közlekedési területek
19. I. rendű főutak területe (KÖu-2)
27. § (1) Az övezet az I. rendű főútvonalak, ezek szerviz útjainak, csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezet területén épület nem helyezhető el.
(3) Az övezet területén
a) parkoló csak szervizútról megközelíthetően valósítható meg,
b) új autóbusz-megállóhely csak autóbuszöbölben létesíthető,
c) kerékpáros infrastruktúra csak önállóan kerékpárútként létesíthető, és
d) eseti forgalomkorlátozási beavatkozások kivételével nem szüntethető meg a közúti gépjárműforgalom.
20. II. rendű főutak területe (KÖu-3)
28. § (1) Az övezet a II. rendű főútvonalak, ezek szerviz útjainak, csomópontjainak, műtárgyainak, továbbá parkolók, közúti-vasúti (villamos) pályák, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, kikötői létesítmények parti elemeinek, mindezek csapadékvíz elvezető rendszereinek, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezet területén épület nem helyezhető el.
(3) Az övezet területén
a) parkoló csak szervizútról megközelíthetően valósítható meg,
b) új autóbusz-megállóhely csak autóbuszöbölben létesíthető,
c) kerékpáros infrastruktúra csak önállóan, kerékpárútként létesíthető, és
d) eseti forgalomkorlátozási beavatkozások kivételével nem szüntethető meg a közúti gépjárműforgalom.
21. Kerületi jelentőségű közutak területe (Kt-Kk)
29. § (1) Az övezet a településszerkezeti jelentőségű gyűjtő utak közé nem tartozó, forgalmi szerepet betöltő gyűjtő és a kiszolgáló (lakó) utak, ezek csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.
(2) A kiszolgáló utak egy része vagy egésze lakó-pihenő övezetként vagy korlátozott sebességű övezetként is kialakítható.
(3) Az övezet területén épület nem helyezhető el.
22. Természetközeli sétány területe (Kt-St)
30. § (1) Az övezet területén
a) vendéglátás rendeltetésű pavilon,
b) pihenést, testedzést szolgáló épületnek nem minősülő építmények,
c) ismeretterjesztés épületnek nem minősülő építményei,
d) a terület fenntartásához szükséges építmények, és
e) nyilvános illemhelyek
helyezhetők el.
(2) Az övezet területét a közhasználat elől elzárni nem lehet.
(3) A víz partját természetközeli állapotban kell kialakítani és fenntartani.
(4) A zöldfelületeket a tájra jellemző növényekből kell kialakítani, vízpartra jellemző fákat kell ültetni.
(5) Az övezetre vonatkozó szabályozási határértékeket a 2. melléklet 4. pontja határozza meg.
Záró rendelkezések
31. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
32. § Hatályát veszti a változtatási tilalom elrendeléséről szóló 28/2021. (VI. 29.) önkormányzati rendelet.
2. melléklet a 37/2024. (XII. 31.) önkormányzati rendelethez
1. Különleges területek (K-Rek, K-Sz)
|
Építési |
Kialakítható legkisebb telekterület |
Beépítési |
Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke |
Épületmagasság** |
Zöldfelület legkisebb mértéke |
Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke |
Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke |
||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Legkisebb |
Legnagyobb |
Általános |
Parkolásra fordítható |
||||||
|
K-Rek/3 |
9000 |
– |
15+5* |
4,5** |
7,5** |
65 |
0 |
0,4 |
0,2 |
|
K-Sz |
2000 |
szabadonálló |
2 |
3,0** |
5,0** |
95 |
5 |
0,025 |
0,0 |
** Folyók mértékadó árvízszintjeiről szóló rendelet által meghatározott biztonsági szintet is magába foglaló mértékadó árvízszint fölötti magasságú padlószinttől számítandó.
2. Zöldterületek
|
Építési |
Kialakítható legkisebb telekterület |
Beépítési |
Megenge-dett legnagyobb beépítettség mértéke |
Épületmagasság* |
Zöldfe-lület legkisebb mértéke |
Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke |
Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke |
||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Legkisebb |
Legnagyobb |
Általá |
Parkolássra fordítható |
||||||
|
Zkp/Kk |
1500 |
szabadonálló |
3 |
– |
4,5* |
40** |
0 |
0,03 |
0,0 |
|
Kt-St |
1500 |
szabadonálló |
3 |
– |
4,5* |
40 |
0 |
0,03 |
0,0 |
|
Kt-Zkp |
5000 |
szabadonálló |
1 |
– |
4,5* |
70 |
0 |
0,01 |
0,0 |
**A BP/1071/00467-6/2024. számú OTÉK eltérési engedély alapján.
3. melléklet a 37/2024. (XII. 31.) önkormányzati rendelethez
|
Funkció |
Norma |
|
|
s.sz. |
Egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani a Norma oszlop szerinti mennyiség után: |
|
|
1. |
lakás és üdülő önálló rendeltetési egység után |
1 |
|
2.a. |
kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egység 100 m2 bruttó szintterületig minden megkezdett m2-e után |
12,5 |
|
2.b.1) |
kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egység 100–1000 m2 bruttó szintterület közötti területének minden megkezdett m2-e után |
25 |
|
2.c.1) |
kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egység 1000 m2 bruttó szintterület feletti területének minden megkezdett m2-e után |
20 |
|
3. |
szállás jellegű önálló rendeltetési egység (kivéve hajléktalanszálló és idősek otthona, diákszálló, diákotthon) vendégszobája után |
1,25 |
|
4.a. |
fő- és gyűjtőút melletti építmény funkcióváltásával, bővítésével létrejövő, vagy újonnan épülő létrejövő vendéglátó önálló rendeltetési egység minden megkezdett m2 fogyasztótere után |
10 |
|
4.b. |
kiszolgáló út melletti építmény funkcióváltásával, bővítésével létrejövő, vagy újonnan épülő vendéglátó önálló rendeltetési egység minden megkezdett m2 fogyasztótere után |
10 |
|
5. |
bölcsőde, alap- és középfokú nevelési, oktatási önálló rendeltetési egység minden megkezdett m2 nettó alapterülete és/vagy tanterme után |
20 |
|
6. |
felsőfokú nevelési, oktatási és kutatási önálló rendeltetési egység oktatási és kutatási helyiségeinek minden megkezdett m2 nettó alapterülete után |
20 |
|
7. |
kulturális és közösségi szórakoztató önálló rendeltetési egység – egyházi központ kivételével, ahol a férőhelyszám értelmezhető – minden férőhelye után |
5 |
|
8. |
kulturális és közösségi szórakoztató önálló rendeltetési egység – ahol a férőhelyszám nem értelmezhető minden megkezdett m2 nettó alapterülete után |
50 |
|
9.a. |
lelátóval nem rendelkező sportolás, strandolás célját szolgáló önálló rendeltetési egységek minden férőhelye után |
10 |
|
9.b. |
lelátóval rendelkező sportolás strandolás célját szolgáló önálló rendeltetési egységek minden férőhelye után |
30 |
|
10. |
igazgatási, nem fekvőbeteg-ellátó egészségügyi önálló rendeltetési egységek minden megkezdett m2 nettó alapterülete után |
10 |
|
11. |
fekvőbeteg-ellátó egészségügyi önálló rendeltetési egység minden betegágya után |
4 |
|
12. |
ipari (üzemi) önálló rendeltetési egység helységeinek minden megkezdett m2-e után |
200 |
|
13. |
raktározási önálló rendeltetési egység minden megkezdett m2-e után |
1500 |
|
14. |
közforgalmú személyközlekedés célját szolgáló egységek esetén nincsen parkoló létesítési kötelezettség |
– |
|
15. |
iroda és egyéb önálló rendeltetési egységek minden megkezdett m2 nettó alapterülete után |
20 |
|
16. |
jelentős zöldfelületet igénylő közösségi kulturális önálló rendeltetési egység és közhasználatú park minden megkezdett m2–e után |
500 |
|
17. |
kollégium, diákotthon, diákszálló, idősek otthona minden férőhelye után |
10 |
|
18. |
hajléktalanszálló, szállás jellegű önálló rendeltetési egység irodai helyiségeinek minden megkezdett m2 nettó alapterülete után |
20 |
4. melléklet a 37/2024. (XII. 31.) önkormányzati rendelethez
|
s.sz. |
Funkció |
Norma |
|
1. |
Lakás, üdülőegység |
Minden lakás és üdülő egység után 1 db |
|
2.a. |
Kereskedelmi egység 0–1000 m2-ig |
Az árusítótér minden megkezdett 150 m2 alapterülete után 4 db |
|
2.b. |
Kereskedelmi egység 1000 m2 felett |
Az árusítótér minden megkezdett 500 m2 alapterülete után 4 db |
|
3. |
Szálláshely szolgáltató egység |
Minden megkezdett 15 vendégszoba egysége után 4 db |
|
4. |
Vendéglátóegység |
A fogyasztótér minden megkezdett 75 m2 alapterülete után 4 db |
|
5. |
Alsó- és középfokú nevelési-oktatási egység |
A foglalkoztató és/vagy tanterem 50 m2 alapterülete után 4 kerékpár |
|
6.1 |
Felsőfokú oktatási egység |
Oktatási és kutatási helyiségek 50 m2 alapterülete után 4 db |
|
7. |
Egyéb közösségi szórakoztató kulturális egység (színház, bábszínház, filmszínház stb.) |
Minden megkezdett 50 férőhelye után 10 db |
|
8. |
Egyéb művelődési egység (múzeum, művészeti galéria, levéltár stb.) |
A kiállítótér vagy kutatótér minden megkezdett 500 m2 alapterülete után 10 db, de maximum 100 db |
|
9. |
Sportolás, strand célját szolgáló egység |
Minden megkezdett 20 férőhelye után 4 db |
|
10. |
Igazgatási, ellátó, szolgáltató, nem fekvőbeteg-ellátó egység |
Az iroda- vagy ellátó terület minden megkezdett 100 m2 alapterülete után 2 db |
|
11. |
Fekvőbeteg-ellátó gyógykezelő egység |
Minden megkezdett 50 ágy után 2 db |
|
12. |
Ipari egység |
Minden megkezdett 10 munkahely után 2 db |
|
13. |
Raktározási, logisztikai egység |
A raktárterület minden megkezdett 10 000 m2 alapterülete után 2 db |