Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelete
a szociális igazgatásról és egyes szociális ellátásokról
Hatályos: 2022. 10. 01- 2023. 03. 31Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelete
a szociális igazgatásról és egyes szociális ellátásokról1
Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és egyes szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 26. § és 134/E. §-ában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Alapelvek
1. § (1) E rendelet célja a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében – figyelemmel a nemzetgazdaság teherbíró képességére, valamint az Alaptörvény O. cikkében foglalt öngondoskodási, együttműködési kötelezettségre – egyes szociális ellátások formáinak, az ellátásokra való jogosultság feltételeinek, valamint érvényesítésének helyi szabályozása.
(2) A Képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontból rászorult családok életminőségén kíván javítani, ugyanakkor az egyének, a családok és a helyi közösség aktivitása nélkülözhetetlen feltétel a szociális biztonság megteremtése szempontjából, így egyidejűleg ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni.
2. A rendelet hatálya
2. § (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed
a) a (2) bekezdés a), dc) és dd) pontjában meghatározott ellátások tekintetében Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) közigazgatási területén legalább egy éve bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező és ott legalább egy éve életvitelszerűen tartózkodó
b) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott ellátás tekintetében az önkormányzat közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkező és ott életvitelszerűen tartózkodó
c) a (2) bekezdés c), da), és ea) pontjában meghatározott ellátások tekintetében az önkormányzat közigazgatási területén bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező
a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdésében megjelölt személyekre.
(2) A rendelet hatálya az alábbi ellátásokra terjed ki:
a)2 települési támogatás
aa) óbudai lakhatási támogatás
ab) óbudai betegápolási díj
ac) óbudai gyógyszertámogatás
ad) óbudai hátralékkezelési támogatás
ae) óbudai jövedelempótló támogatás
af) karácsonyi támogatás
ag)3 óbudai téli rezsitámogatás
b) 100. életévüket betöltő kerületi lakosok jubileumi támogatása,
c)4 rendkívüli települési támogatás,
ca) rendkívüli családvédelmi támogatás
cb) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
cc) magasabb összegű rendkívüli támogatás
cd) temetési támogatás
ce) dunai árhullám okozta károk enyhítésére gyorssegély
cf)5 Óbudai újszülöttek támogatása.
d) egyéb támogatások
da) gyermekek nyári táboroztatására
db) egyházi, karitatív és civil szervezetek részére
dc) egyedi támogatás speciális ellátásokhoz
dd)6 fejlesztést igénylő gyermekek támogatása
e) méltányossági támogatások
ea) rendkívüli települési támogatás méltányossági okokból
eb) köztemetés költségének megtérítéséhez biztosított kedvezmény
ec)7 méltányos óbudai téli rezsitámogatás
3. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában:
1. jövedelem: az Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bevétel, figyelemmel az Szt. 4. § (1a)-(1c) bekezdésben foglaltakra
2. vagyon: ha e rendelet másként nem rendelkezik az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyon
3. család: az Szt. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételekkel rendelkező közeli hozzátartozók közössége
4. egyedül élő: az Szt. 4. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott személy
5. közeli hozzátartozó: az Szt. 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott személy
6. háztartás: az Szt. 4. § (1) bekezdés f) pontja szerinti személyek közössége
7. egyedülálló: az Szt. 4. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott személy
8. egyenesági rokon: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:96 § és a 4:97. §-ban meghatározott személy
9. élettárs: Ptk. 6:514 szerinti élettárs és a 2009. évi XXIX. törvény 1. § (1) bekezdés szerinti bejegyzett élettársi életközösség
10. gyermek: a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti gyermek, örökbe fogadott gyermek, mostohagyermek és a Ptk. szerinti gyermekvédelmi nevelőszülő által e jogviszonya keretében nevelt gyermek kivételével a nevelt gyermek
11.8 fogyatékossággal élő személy: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerint meghatározott személy, aki vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban vagy magasabb összegű családi pótlékban részesül.
12.9 egészségkárosodással élő személy: az, aki legalább 60%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 40%-os mértéket.
4. Hatásköri rendelkezések
4. § Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátásokról átruházott hatáskörben, önkormányzati hatósági jogkörben, a rendelet eltérő rendelkezése hiányában, a polgármester dönt.
5. Eljárási rendelkezések
5. § (1)10 A szociális ellátás és támogatás iránti kérelmet Budapest Főváros III. Kerületi Polgármesteri Hivatal Szociális Főosztályánál (a továbbiakban: Szociális Főosztály), a Lakásügyi Főosztályánál (a továbbiakban: Lakásügyi Főosztály), valamint a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodájánál lehet előterjeszteni az e célra rendszeresített, a rendelet 1. melléklete szerinti tartalmú nyomtatványon, a kötelező mellékletek csatolásával. A hatáskör gyakorlója dönt az 1. melléklet szerinti tartalomnak megfelelő kérelem-formanyomtatvány kötelező alkalmazásának jóváhagyásáról.
(2)11 A szociális ellátás és támogatás iránti kérelmeket érdemi döntés meghozatalára az óbudai lakhatási támogatás, az óbudai hátralékkezelési támogatás, az óbudai téli rezsitámogatás és a méltányos óbudai téli rezsitámogatás kivételével a Szociális Főosztály, az óbudai lakhatási támogatás, az óbudai hátralékkezelési támogatás, az óbudai téli rezsitámogatás és a méltányos óbudai téli rezsitámogatás iránti kérelmeket érdemi döntés meghozatalára a Lakásügyi Főosztály készíti elő.
(3)12 Az e rendeletben szabályozott ellátások iránti kérelmek személyesen, postai vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton nyújthatók be.
(4) Az e rendeletben meghatározott támogatási hatáskört gyakorló hatóság a jogosultsági feltételek megléte, ellenőrzése, illetve a szociális körülmények vizsgálata céljából szükség szerint környezettanulmányt készít vagy más önkormányzati szervet kér fel környezettanulmány készítésére.
(5)13 A szociális ellátásra való jogosultság, valamint a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(6)14 A vagyon, vagyoni helyzet igazolására e rendelet 1. számú melléklete szerinti tartalmú vagyonnyilatkozatot kell kitölteni.
(7) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rend.) foglaltakat kell alkalmazni.
6. § (1)15 Amennyiben a rendelet előírja, kérelmező a kérelem benyújtásakor köteles saját maga és a vele egy háztartásban vagy családban élő személyek vagyoni, jövedelmi viszonyairól igazolást becsatolni, vagy ha ez nem lehetséges, akkor ezekről büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni.
(2) A kérelemhez az alábbi – a háztartás jövedelmi viszonyait tanúsító és jövedelem típusának megfelelő – igazolások vagy annak fénymásolatai csatolása szükséges:
a) rendszeres jövedelemmel rendelkező személyek esetében a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről igazolás,
b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén
ba) a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző adóbevallással lezárt időszakról illetékes állami adóhatóság által kiállított hivatalos igazolás;
bb) az adóbevallással még le nem zárt időszakról a könyvelő, ennek hiányában a vállalkozó büntetőjogi nyilatkozata az időszak alatt szerzett nettó bevételről, illetőleg könyvelő által kiállított hivatalos igazolás,
c) nyugdíjas esetében a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság tárgyév januárjában megküldött értesítése, melyben szerepel a január elsejétől megállapított ellátás összege és típusa, valamint a legutolsó nyugdíjszelvény, számlakivonat, vagy a pénzintézet igazolása;
d) ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása esetén az erről szóló határozat másolata,
e)16 álláskereső ellátása vagy foglalkoztatást elősegítő támogatásban részesülő esetében az illetékes hatóság megállapító határozatának fénymásolata, és az utolsó csekkszelvény, számlakivonat, vagy a pénzintézet igazolása, az ellátás vagy támogatás megszűnése esetén a megszüntető határozat másolata,
f)17 álláskereső ellátása vagy foglalkoztatást elősegítő támogatásban nem részesülő esetében az illetékes hatóság igazolása, hogy az érintett nyilvántartásukban szerepel-e, valamint arról, hogy foglalkoztatást elősegítő támogatásban, illetve álláskeresési támogatásban nem részesül,
g) alkalmi munkából élők, illetve egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatottak esetében büntetőjogi nyilatkozat az alkalmi munkából illetve egyszerűsített foglalkoztatásból származó - a kérelem benyújtását megelőző 12 naptári hónapban szerzett - jövedelemről,
h) a Járási Hivatal által megállapított ellátásról szóló határozat másolata, valamint az utolsó postai csekkszelvény, számlakivonat, vagy a pénzintézet igazolása
i) ha a háztartásban kiskorú gyermek van, igazolás a családi pótlék, iskoláztatási támogatás összegéről, esetlegesen igazolás az árvaellátás összegéről,
j) 16 éven felüli gyermek esetében az oktatási intézmény igazolása a tanulói, hallgatói jogviszony fennállásáról, egyetemi, főiskolai hallgatónál az oktatási intézet által kiállított igazolás az ösztöndíj összegéről a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapra vonatkozóan, havi tételes bontásban, amennyiben nincs, úgy az oktatási intézet által kiállított nemleges igazolás, szakképzésben résztvevők esetében igazolás a szakképzéssel összefüggő pénzbeli juttatásokról,
k) amennyiben a 16-20 év közötti gyermek nem jár oktatási intézménybe, de önálló keresettel sem rendelkezik, az illetékes Kormányhivatal Munkaügyi Kirendeltségének igazolását arról, hogy foglalkoztatást elősegítő támogatásban, vagy álláskeresők támogatásában részesül-e,
l) Gyermekét egyedül nevelő szülő esetében
la) a válásról, gyermek elhelyezésről és gyermektartásdíjról szóló bírósági végzés fénymásolata, igazolás a bírósági eljárás megindításáról, illetve a végrehajtásról szóló jegyzőkönyv fénymásolata,
lb) igazolás a tartásdíj összegéről: postai szelvény fénymásolata, számlakivonat, vagy a pénzintézet igazolása, vagy nyilatkozat két tanú aláírásával vagy
lc) képzelt apa bejegyzésére vonatkozó hivatalos irat másolata,
m) A b), e), g), h) és j) pontban foglalt esetekben a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapról szóló büntetőjogi nyilatkozat, az alkalmi munkavégzésből szerzett jövedelemről,
n) GYES-ben vagy GYET-ben részesülő esetében büntetőjogi nyilatkozat, hogy munkaviszonyból származó jövedelemmel rendelkezik-e.
(3) A kérelemhez csatolni kell a (2) bekezdésben foglaltakon túl
a) lehetőség szerint a segély iránti igénylésben megadott indoklásban hivatkozottak igazolását,
b)18 tartósan beteg, illetve fogyatékossággal élő gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást,
c)19
d) gyám esetén a gyámkirendelő határozat fénymásolatát,
e) igazolást a bankszámlaszámról vagy a folyószámla kivonat másolata, amennyiben az utalást folyószámlára kérelmezik.
(4) Amennyiben a gyermek után a különélő szülő nem fizet tartásdíjat, e tényről és okáról a gyermeket nevelő és a különélő szülő közös nyilatkozatát kell csatolni. Ennek hiányában a gyermeket nevelő szülő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy mit tett vagy mit szándékozik tenni – határidő megjelölésével – annak érdekében, hogy a különélő szülő is járuljon hozzá a gyermek eltartásához.
6. Ellátások megállapításának és folyósításának általános szabályai
7. § (1)20 Az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokra való jogosultság elbírálása során a jövedelemszámításnál az Szt. 10. §-ában foglaltak az irányadók azzal, hogy annak a havi rendszeres települési támogatásnak az összegét, amelynek jogosultsági feltételeinek fennállására az eljárás vonatkozik, figyelmen kívül kell hagyni.
(2)21 Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, nem állapítható meg támogatás, ha a kérelmező vagy a háztartásában élő egyéb személy vagyonnal rendelkezik, kivéve ha előre nem látható okból létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. Nem minősül rendkívüli élethelyzetnek a rendszeresen vagy tartósan fennálló létfenntartást veszélyeztető élethelyzet.
(3)22 A (2) bekezdés rendelkezéseit a 2. § (2) bekezdés
a) ab-ac) pontjában,
b) b) pontjában,
c)23 cd) és cf) pontjában,
d) d) pontjában,
e) e) pontjában
meghatározott ellátások tekintetében nem kell alkalmazni.
(4)24 Az ellátásban részesülő az ellátásra való jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról tizenöt napon belül köteles értesíteni a Szociális Főosztályt, valamint a Lakásügyi Főosztályt, így különösen lakóhely, tartózkodási hely, családi állapot megváltozását, a háztartás szerkezetében történt változást; névváltozást; munkaviszony létesítését vagy megszűnését; tanulói, hallgatói jogviszony létesítését, megszűnését; a kérelmező és a vele egy háztartásban élők jövedelmi, vagyoni helyzetének megváltozását; közüzemi szolgáltatónál történő változást.
8. § (1) A jogosultat, ha e rendelet másként nem rendelkezik a havi rendszerességgel járó támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától 12 hónapra illeti meg.
(2) Ha a havi rendszerességgel járó pénzbeli ellátás nem a teljes hónapra jár, az ellátás összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának szorzata.
(3) A havi rendszerességgel járó pénzbeli ellátások, amennyiben a rendelet másként nem rendelkezik, utólag, minden hónap 5. napjáig kerülnek folyósításra.
(4) A havi rendszerességgel járó pénzbeli ellátásra jogosult halála esetén
a) az ellátás folyósítást a haláleset hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.
b) a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel a halál időpontját követő hónap utolsó napjáig.
(5) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a jogosultsági feltételekben bekövetkező változás vagy az eljáró hatóság illetékességét érintő lakcímváltozás esetén a támogatásra való jogosultság megszűnik, az ellátás folyósítását a változás bekövetkezte hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.
(5a)25 A havi rendszerességgel járó pénzbeli ellátásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha a jogosult személy kéri. Az óbudai betegápolási díj és az óbudai jövedelempótló támogatás esetében a jogosultságot a kérelemben megjelölt időponttól, az időpont megjelölésének hiányában, továbbá más támogatások esetében a kérelem benyújtása hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.
(6) Havi rendszerességgel járó pénzbeli ellátások esetében a kérelmező újabb kérelmet legkorábban a megállapított támogatás lejártát megelőző 1 hónappal nyújthat be, azzal, hogy amennyiben a jogosultsága továbbra is fennáll, az csak a korábbi jogosultsága lejártát követő hónap első napjával állapítható meg.
(7) Egy háztartás egyidejűleg
a) vagy óbudai betegápolási díjat,
b) vagy óbudai hátralékkezelési támogatást
c) vagy óbudai jövedelempótló támogatást
vehet igénybe.
(8)26 Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a megállapított támogatás folyósítása postai úton vagy fizetési számlára utalással történik.
(9)27 Rendkívüli esetben a 2. § (2) bekezdés ca)-cc) és ce) alpontja szerinti támogatás összege kifizethető készpénzben.
(10)28 A döntésben foglaltakat – az Ákr. 84. §-ában foglaltakra figyelemmel – a fellebbezésre tekintet nélkül teljesíteni kell, ha az ügyfél javára megállapított egyszeri vagy rendszeres pénzkifizetést, pénzbeli ellátást - ideértve a pénzegyenértékben kifejezhető természetbeni ellátást - tartalmaz, és az ügyfél fellebbezése csak a megállapított összegen felüli többletigényre vonatkozik.
7. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése
9. § (1) Az Szt. 17. §-ban szabályozott jogosulatlanul igénybe vett ellátást a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevő köteles visszafizetni.
(2) Indokolt esetben a szociális és lakásgazdálkodási területen érintett állandó bizottság részletfizetést engedélyez, amennyiben az egyösszegű visszafizetés a család, vagy személy létfenntartását veszélyeztetné.
(3) Indokolt esetben a Képviselő-testület engedélyezi a visszafizetésre kötelezett összeg elengedését, amennyiben a visszafizetés a család, vagy személy létfenntartását veszélyeztetné.
Települési támogatások
8. Óbudai lakhatási támogatás
10. § (1)29 Óbudai lakhatási támogatás (a továbbiakban: lakhatási támogatás) a lakásfenntartás havi költségeinek csökkentése, a lakhatás megőrzése érdekében állapítható meg.
(2)30 Lakhatási támogatás és az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérbeadásáról szóló önkormányzati rendelet szerinti lakbérmódosítás egyidejűleg nem állapítható meg, kivéve a 12. § (3) bekezdésben szabályozott esetet.
11. § (1)31 Lakhatási támogatás annak a személynek állapítható meg, aki az érintett ingatlanban életvitelszerűen lakik.
(2)32 Lakhatási támogatásra jogosult az
a)33 a háztartás, amelyben az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a 95 000 Ft-ot;
b)34 az egyedül élő személy, akinek jövedelme nem haladja meg a 110 000 Ft-ot, vagy
c)35 az egyedül élő nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülő személy, továbbá ha a háztartásban fogyatékossággal élő vagy egészségkárosodással élő személy él, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a 130 000 Ft-ot.
(3) Lakhatási támogatás ugyanazon lakás esetén csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és családok számától.
(4) Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.
(5)36
11/A. §37 (1)38 Az óbudai lakhatási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség: 650,-Ft.
(2)39 Az óbudai lakhatási támogatás esetében elismert lakásnagyság
a) ha a háztartásban egy személy lakik 40 m²
b) ha a háztartásban két személy lakik 50 m²
c) ha a háztartásban három személy lakik 60 m²
d) ha három személynél több lakik a háztartásban, a c) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m²,
de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.
12. §40 (1)41 A (2)–(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel a lakhatási támogatás havi összege a 11/A. § szerinti kiszámított lakásfenntartás elismert havi költségének 20%-a. A támogatás összege nem lehet kevesebb, mint 5.000.-Ft és nem lehet magasabb, mint 9.800.-Ft, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni a kerekítés szabályai szerint.
(2)42 Amennyiben a kérelmező a 11. § (2) bekezdésében szabályozott jövedelmi feltételeknek megfelel és előrefizetős gáz vagy áramfogyasztást mérő készülékkel (továbbiakban: készülék) rendelkezik, a havi lakhatási támogatás összege az (1) bekezdés szerinti érték 3.000.-Ft-tal növelt összege.
(3)43 Amennyiben a kérelmező az önkormányzati lakás bérlőjeként lakbérmódosításra jogosult és a 11. § (2) bekezdésében szabályozott jövedelmi feltételeknek megfelel, továbbá előrefizetős készülékkel rendelkezik, a lakhatási támogatás havi összege 3.000 Ft.
13. § (1) A lakhatási támogatás a lakásfenntartás azon kiadásához nyújtható, amely megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.
(2)44 A lakhatási támogatás olyan szolgáltatóhoz folyósítható, melynél túlfizetés nem áll fenn. Amennyiben a szolgáltató által kiállított számla összege nem éri el a támogatás összegét, a támogatás több szolgáltató felé is utalható.
(3) Amennyiben a kérelmező önkormányzati bérlakásban él, a lakhatási támogatás a bérbeadó részére kerül átutalásra.
(4)45
8/A.46 Óbudai téli rezsitámogatás
13/A. § (1) Minden év november 1. napjától a következő év március 31. napjáig óbudai téli rezsitámogatásra (a továbbiakban: téli rezsitámogatás) jogosult az a személy, aki az érintett ingatlanban életvitelszerűen lakik, továbbá, akinek háztartásában a támogatás megállapításakor
a) egyedül élő személy esetében, továbbá ha a családban fogyatékossággal élő vagy egészségkárosodással élő személy él, az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a havi 140 000 Ft-ot,
b) nem egyedül élő személy esetében az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a 120 000 Ft-ot,
c) ingó és ingatlan tulajdon esetén a vagyon értéke nem haladja meg a 2 000 000 Ft-ot.
(2) A téli rezsitámogatás ugyanazon lakás esetén csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és családok számától.
(3) A téli rezsitámogatás összege havi 10 000 Ft, amely a kérelmező bankszámlájára, amennyiben nem rendelkezik bankszámlával, postai úton, lakáscímére kerül átutalásra.
(4) A téli rezsitámogatás iránti kérelmet október 1. napjától március 31. napjáig lehet benyújtani.
(5) A téli rezsitámogatásra való jogosultság kezdő napja a kérelem benyújtása hónapjának első napja, kivéve az október 1. és október 31. között benyújtott kérelmek esetén, amelyeknél a támogatásra való jogosultságot november 1. napjától kell megállapítani.
9. Óbudai betegápolási díj
14. § (1)47 Óbudai betegápolási díjra (a továbbiakban: betegápolási díj) jogosult az a nagykorú személy, aki olyan tartósan beteg, 18. év feletti, ápolásra szoruló házastárs, élettárs, testvér, egyenesági rokon gondozását, ápolását végzi, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg havonta 170 500 Ft-ot, feltéve, hogy
a)48 az ápoló családjában az egy főre jutó havi jövedelem a 55 000 Ft-ot, egyedülálló esetén a 70 000 Ft-ot nem haladja meg,
b) az ápolt tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződéssel nem rendelkezik,
c) más, az ápolttal együtt élő személy nem képes az ápolási feladatot ellátni, és
d) az ápolt III. kerületi lakcímmel rendelkezik és életvitelszerűen ott tartózkodik.
(2)49 Ápolásra szorul az a tartós beteg, aki mások személyes segítségére szorul
a) táplálkozás,
b) tisztálkodás,
c) öltözködés,
d) illemhely használata,
e) eszközök használata,
f) terápia-követés,
g) tájékozódás,
h) kommunikáció,
i) érzékszervi funkciók,
j) egészségügyi ellátás,
k) felügyelet
terén, és esetében az a)–k) pontokban felsoroltak iránti szükséglet a 28 pontot eléri. Az ápolási szükséglet vizsgálata a rendelet 2. melléklete szerinti értékelő adatlapon történik.
(3) Tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.
(4)50 A betegápolási díj összege havonta 35 000 Ft.
(5) A betegápolási díjra való jogosultság megállapításánál, megszüntetésénél a Szt. 42. § (1)-(2) bekezdései az irányadók azzal, hogy az Szt. 42. § (1) bekezdés a) pontjában felsorolt intézményi ellátások időtartama alatt 1 hónapot kell érteni.
(6) Az (5) bekezdésben foglaltakon túl a betegápolási díjra való jogosultság nem állapítható meg, továbbá a jogosultságot meg kell szüntetni annak a személynek, aki az ápolási feladat elvégzésére egészségi állapotára tekintettel alkalmatlan vagy alkalmatlanná válik és ezt orvosi igazolás alátámasztja.
(7) Ha a (2) bekezdésben foglalt vizsgálat során az ápolási szükséglet a 28 pontot nem éri el, a kérelmet el kell utasítani és a kérelmező 1 éven belül újabb betegápolási díj iránti kérelmet nem nyújthat be ugyanazon ápolandó személyre tekintettel. 1 éven belül kérelmet abban az esetben nyújthat be, ha az ápolandó személy állapotában változás áll be és ezt szakorvosi igazolással alátámasztja.
(8) Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a haláleset hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.
(9) Az ápolást végző személy számára egyidejűleg csak egy betegápolási díjra való jogosultság állapítható meg, továbbá egy ápolt személyre tekintettel csak egy ápolást végző személy számára állapítható meg betegápolási díj.
(10)51
15. § (1) Az ápolást végző személynek segítség nyújtható a házi segítségnyújtás keretében,
a) ha az ápolt személy egészségi állapota ezt indokolja,
b) legfeljebb egy hetes időtartamban, ha az ápolást végző személy akadályoztatása miatt átmenetileg az ápolási tevékenységet nem tudja ellátni.
(2) Az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének abban az esetben nem tesz eleget, ha az ápolt személy szükségletei a kellő mértékben nincsenek biztosítva, különösen:
a) közvetlen lakókörnyezete elhanyagolt, nem tiszta
b) nincs megfelelő hőmérséklet biztosítva
c) nincs megfelelően élelmiszerrel ellátva
d) állapotában beállt változásról kezelőorvosát az ápolást végző személy nem tájékoztatja
e) a szükséges ápolási feltételeket az ápolást végző személy nem biztosítja, gyógyszereiről és a szükséges ápolási eszközökről nem gondoskodik
f) felügyeletét a szükséges mértékben nem látja el és átmeneti akadályoztatása esetén arról nem gondoskodik.
(3)52 Amennyiben az Óbudai Szociális Szolgáltató Intézmény az ápolási kötelezettség elmulasztását észleli, tájékoztatja a Szociális Főosztályt intézkedés megtétele céljából.
(4)53 A Szociális Főosztály jelzéssel fordulhat az Óbudai Szociális Szolgáltató Intézmény felé
a) az ápolási tevékenység ellenőrzése végett, ha az ápolási kötelezettség elmulasztását valószínűsíti
b) környezettanulmány elkészítése céljából a betegápolási díjra való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatához.
(5)54 A Szociális Főosztály az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítését, valamint a betegápolási díjra való jogosultság feltételeinek fennállását bármikor ellenőrizheti. Az ellenőrzéshez kapcsolódó eljárás magába foglalhatja az ellátás folyósításának felfüggesztését az eljárás lezárásáig.
(6) Az (5) bekezdésben szabályozott ellenőrzést követően betegápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha
a) az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy
b) az ápolást végző személy az ellenőrzés lefolytatását nem teszi lehetővé, és ezáltal az ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése nem lehetséges.
10. Óbudai gyógyszertámogatás
16. §55 (1) Annak a szociálisan rászorult személynek, aki nem rendelkezik az Szt. 49. §-ban szabályozott közgyógyellátásra való jogosultsággal és a 17. §-ban szabályozott feltételeknek megfelel, az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadások csökkentése érdekében települési támogatásként óbudai gyógyszertámogatás (a továbbiakban: gyógyszertámogatás) állapítható meg.
(2) Az ellátásban részesülő, amennyiben közgyógyellátásra való jogosultságot szerez, köteles erről a Szociális Főosztályt 5 napon belül értesíteni.
(3) A támogatásra való jogosultság kezdő napja, amennyiben a kérelmező közgyógyellátásra volt jogosult, a jogosultság megszűnését követő hónap első napja.
17. §56 A gyógyszertámogatás havi összege
a)57 egyedül élő személy esetében, továbbá ha a családban fogyatékossággal élő vagy egészségkárosodással élő személy él, ahol a jövedelem nem haladja meg a 140 000 Ft-ot, valamint az elismert gyógyszerköltsége eléri a jövedelme 7%-át, 10 000 Ft,
b)58 nem egyedül élő személy esetében, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a 120 000 Ft-ot, valamint az elismert gyógyszerköltsége eléri a családjában az egy főre jutó jövedelem 10 %-át, 10 000 Ft,
de legfeljebb az elismert gyógyszerköltség összege.
11. Óbudai hátralékkezelési támogatás
18. §59 Az önhibáján kívül adósságot felhalmozó háztartás vagy személy részére óbudai hátralékkezelési támogatásként egyidejűleg vagy rendszeres vagy egyösszegű hátralékkezelési támogatás nyújtható.
19. § (1)60 Rendszeres hátralékkezelési támogatást állapítható meg annak az adósságot felhalmozó személynek, akinek a háztartásában a támogatás megállapításakor az egy főre eső jövedelem nem haladja meg
a)61 egyedül élő esetén, továbbá ha a háztartásban fogyatékossággal élő vagy egészségkárosodással élő személy él, ahol az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a 110 000 Ft-ot,
b)62 nem egyedül élőknél a 95 000 Ft-ot.
(2)63 A rendszeres hátralékkezelési támogatásra jogosult az (1) bekezdésben foglaltakon túl az az adós,
a) aki az adóssága rendezésére az adósságkövetelés jogosultjával részletfizetési megállapodást köt és
b) akinek a kezelendő adóssága nem haladja meg az 528.000.-Ft-ot, valamint
c) aki az alábbi lakásnagyságot meg nem haladó lakásban lakik
ca) 2 személyig 60 m²
cb) 3 személy esetében 70 m²
cc) 3 személynél több lakik a háztartásban a 70 m² és minden további személy után 5-5 m².
20. § (1) A rendszeres hátralékkezelési támogatás összege megegyezik a részletfizetés havi összegének 90 %-ával, de legfeljebb havonta 20.000.-Ft.
(2) A megállapított rendszeres hátralékkezelési támogatás az adósságkövetelés jogosultjához kerül átutalásra.
(3)64 A rendszeres hátralékkezelési támogatás folyósításának időtartama nem haladhatja meg az adósságkövetelés jogosultjával kötött részletfizetési szerződésben foglalt időtartamot, de legfeljebb 24 hónapot.
(4) 6 hónap elteltével nyújtható be
a) rendszeres hátralékkezelési támogatás iránti újabb kérelem a korábban megállapított rendszeres hátralékkezelési támogatás lejártát követően,
b) rendszeres hátralékkezelési támogatás iránti kérelem a korábban megállapított egyösszegű hátralékkezelési támogatás megállapítását követően,
c)65 egyösszegű hátralékkezelési támogatás iránti kérelem a korábban megállapított rendszeres hátralékkezelési támogatás lejártát követően.
21. § (1)66 Amennyiben az adós részére a rendszeres hátralékkezelési támogatás megállapításra került, köteles a Főosztályon a támogatás folyósításának időszaka alatt havonta egy alkalommal személyesen az adott havi, a támogatással érintett szolgáltató felé befizetett közüzemi számláját, valamint a részletfizetés önkormányzati támogatáson túl fennmaradó havi összegének befizetéséről szóló bizonylatát a befizetési határidőt követő 10 napon belül bemutatni.
(2)67 Ha az adós együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, a rendszeres hátralékkezelési támogatás tovább nem folyósítható.
(3)68
22. § (1)69 A szociális és lakásgazdálkodási területen érintett állandó bizottság egyösszegű hátralékkezelési támogatást állapíthat meg azoknak az adósságot felhalmozó személyeknek, akiknek a háztartásában a támogatás megállapításakor az egy főre eső jövedelem nem haladja meg
a)70 egyedül élő esetén, továbbá ha a háztartásban fogyatékossággal élő vagy egészségkárosodással élő személy él, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a 90 000 Ft-ot,
b)71 nem egyedül élőknél a 80 000 Ft-ot.
(2)72 Egyösszegű hátralékkezelési támogatásra jogosult az (1) bekezdésben foglaltakon túl az az adós, aki a 19. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott lakásnagyságot meg nem haladó lakásban lakik.
23. § (1) Az egyösszegű hátralékkezelési támogatás összege legfeljebb 100.000.-Ft.
(2)73 A szociális és lakásgazdálkodási területen érintett állandó bizottság előrefizetős mérő készülék felszereléséhez kötheti a megállapított támogatás folyósítását.
(3) Az egyösszegű hátralékkezelési támogatás a kérelem benyújtása hónapjától számított 12 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.
24. § (1)74 Amennyiben az adós részére az egyösszegű támogatás megállapításra került, köteles a Lakásügyi Főosztályon a döntés véglegessé válását követő hónaptól számított 6 hónapon keresztül havonta egy alkalommal személyesen az adott havi, a támogatással érintett szolgáltató felé befizetett közüzemi számláit bemutatni. Ha a szolgáltatóval szolgáltatási szerződése nem áll fenn az együttműködési időszakban, az adóssága havi befizetett törlesztő részletéről szóló bizonylatát kell bemutatnia.
(2)75
(3)76 Nem nyújtható óbudai hátralékkezelési támogatás az adós háztartásának, amennyiben az (1) bekezdés vagy a 21. § (1) bekezdés szerinti együttműködési kötelezettségét megszegi, a mulasztást követő hónap első napjától számított 24 hónapon belül.
12. Óbudai jövedelempótló támogatás
25. § (1) Óbudai jövedelempótló támogatásra (a továbbiakban: jövedelempótló támogatás) jogosult, aki:
a) legalább 40%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 60%-os mértéket,
b) a rá irányadó nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betölti és a jövedelempótló támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző 2 évben az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább 180 nap időtartamig együttműködött vagy 180 nap keresőtevékenységet folytatott,
c)77 pályakezdő álláskeresőként kérelmét a tanulmányai befejezését követő 3 hónapon belül benyújtja,
továbbá saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, valamint keresőtevékenységet nem folytat.
(2)78 Az (1) bekezdés alkalmazásában akkor nem biztosított a megélhetés, ha az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg
a) egyedülálló személy esetében, továbbá ha a családban fogyatékossággal élő vagy egészségkárosodással élő személy él, ahol a jövedelem nem haladja meg a 28 500 Ft-ot,
b) családban élő személy esetében a 22 800 Ft-ot.”
(3)79 A jövedelempótló támogatás összege 25.000.-Ft/hó
(4)80 Jövedelempótló támogatásra – a 25. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott eset kivételével – egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult.
(5)81
(6)82 A 25. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogosultat a jövedelempótló támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától számított 12 hónapra, de legfeljebb az állami foglalkoztatási szervvel történő 1 év együttműködés eléréséig illeti meg.
26. §83 (1) A 25. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti jövedelempótló támogatásra jogosult személy (a továbbiakban: kötelezett) az Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központtal (továbbiakban: Központ) köteles együttműködni.
(2) A kötelezett a jövedelempótló támogatás megállapításáról szóló határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül köteles megjelenni a Központnál nyilvántartásba vétel céljából.
(3) A Központ havonta jelentést küld a Szociális Főosztálynak azon személyekről, akik a (1) bekezdésben foglalt kötelezettségüknek eleget tettek. Amennyiben a kötelezett nem tesz eleget a megjelenési kötelezettségének, a Szociális Főosztály írásban, megfelelő határidő megjelölése mellett felszólítja a Központnál történő személyes megjelenésre, továbbá, hogy hitelt érdemlően igazolja a mulasztása okát.
(4) A Központ a nyilvántartásba vételtől számított harminc napon belül, a kötelezett bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a kötelezettel megállapodást köt.
(5) A Központ a beilleszkedést segítő program és a megállapodás egy példányát megküldi a Szociális Főosztály részére.
(6) A kötelezett folyamatosan kapcsolatot tart a Központtal. Amennyiben a kötelezett az előírt személyes találkozáson nem jelenik meg, a Központ értesíti a Szociális Főosztályt, amely a (3) bekezdésben foglaltak szerint jár el.
(7) A beilleszkedést segítő program keretében
a) a jövedelempótló támogatásban részesülő személy kapcsolattartásra köteles a programban együttműködésre kijelölt szervvel,
b) a Központ a kötelezett számára életvezetési tanácsadáson, családgondozásban, pályaválasztási tanácsadáson, pályakorrekciós tanácsadáson, munkavállalási tanácsadáson, elhelyezkedést segítő tréningen, álláskereső klubban való részvételt biztosít.
(8) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a jövedelempótló támogatásban részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt
a) az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségnek a teljesítésére előírt határidőn belül nem tesz eleget, vagy
b) kapcsolattartási kötelezettségének egy alkalommal nem tesz eleget, és a Szociális Főosztály felszólítására sem jelenik meg a megadott időpontban, és a mulasztás vétlenségét valószínűsítő igazolást nem terjeszt elő (továbbiakban: mulasztását nem igazolja), vagy
c) a Központ által szervezett és a beilleszkedést segítő program keretében vállalt foglalkozást egy alkalommal elmulasztja, és mulasztását nem igazolja.
27. § (1)84 A 25. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti jövedelempótló támogatásra jogosult személy (a továbbiakban: jogosult) az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, valamint köteles az állami foglalkoztatási szervvel együttműködni.
(2) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a segély folyósításának időtartama alatt
a) jogosult az állami foglalkoztatási szervnél előírt jelentkezési kötelezettségének egy alkalommal nem tett eleget, és mulasztását nem igazolja,
b) jogosultat az állami foglalkoztatási szerv – neki felróható okból – törli az álláskeresők nyilvántartásából.
28. § (1)85 Nem állapítható meg a jövedelempótló támogatásra való jogosultság annak a személynek, aki
a) előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, vagy szabadságvesztés büntetését tölti,
b) az Szt. 3. § (3) bekezdése alá tartozik, és – a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve – tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,
c) gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozást segítő ellátásban, illetve gyermeknevelési támogatásban részesül,
d) gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult, a gyermek fél éves korának betöltéséig,
e) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) szerint az álláskeresési ellátásban részesül,
f) köznevelési, felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy OKJ képzésben, tanfolyamon vesz részt, vagy
g) az Flt. szerint képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül,
h) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül,
i) az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény szerint felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban részesül,
j) aktív korúak ellátásában részesül, vagy arra jogosult,
k) egyéb rendszeres pénzellátásban részesül.
(2) Meg kell szüntetni a jövedelempótló támogatásra való jogosultságát annak a személynek,
a) akire vonatkozóan az (1) bekezdés a)–k) pontja szerinti körülmények valamelyike bekövetkezett, a feltétel bekövetkeztének napjától,
b) aki a 26. § (8) bekezdés a)–c) pontja és a 27. § (2) bekezdése szerinti módon az együttműködési kötelezettségét megszegi, a kötelezettségszegés napjától,
c) aki keresőtevékenységet folytat, a keresőtevékenység 1. napjától,
d) aki a jövedelempótló támogatás folyósításának ideje alatt aktív korúak ellátására jogosultságot szerez,
e) aki a rehabilitációs szakigazgatási szerv érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalásának, vagy szakvéleményének felülvizsgálatát az abban foglalt felülvizsgálati határidő lejártáig nem kezdeményezi,
f)86 aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, a nyugdíjkorhatár betöltése hónapjának utolsó napjával.
(3) A jövedelempótló támogatásra való jogosultság a megszüntetéstől számított tizenkét hónapon belül - ide nem értve a 28. § (2) bekezdés b) pontja szerinti megszüntetési eseteket - az előzetes együttműködési kötelezettség teljesítése nélkül ismételten megállapítható, amennyiben a jogosultsági feltételek egyébként fennállnak.
12/A. Egyösszegű jövedelempótló támogatás
28/A. §87 (1)88 A munkába állás megkönnyítése érdekében egyösszegű jövedelempótló támogatás (a továbbiakban: egyösszegű jövedelempótló támogatás) állapítható meg a Központ javaslata alapján annak az aktív korú álláskereső személynek,
a) aki a kérelem benyújtását megelőzően legalább 1 hónapja
aa) nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel,
ab) a Központtal együttműködik
b) akinek családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az 51 300 Ft-ot.
(2) Az egyösszegű jövedelempótló támogatás összege a mindenkori minimálbér 50%-a.
(3)89 Az egyösszegű jövedelempótló támogatás a megkötött munkaszerződés eredeti példányának Szociális Főosztályon történő bemutatását követően, utólag kerül folyósításra.
(4) Az egyösszegű jövedelempótló támogatás a kérelem benyújtása hónapjától számított 12 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.
(5) Amennyiben a munkaviszony a kezdetétől számított 30 napon belül megszüntetésre kerül, a támogatás visszafizettethető.
(6)90 Az egyösszegű jövedelempótló támogatás iránti kérelmet a Központhoz kell benyújtani. A kérelmet, javaslatával együtt a Központ továbbítja a Szociális Főosztályra.
(7) A 28/A. § alkalmazásában a munkaviszonyon – a közfoglalkoztatotti jogviszony kivételével – más foglalkoztatási viszonyt is érteni kell: különösen a közalkalmazotti, közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati jogviszonyt, bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyt, honvédség, rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyát.
13. Karácsonyi támogatás
29. § (1) Karácsonyi támogatás nyújtható
a) egyéni támogatás keretében (a továbbiakban: karácsonyi segély);
b) oktatási, szociális és gyermekvédelmi intézmények részére karácsonyi ünnepségek szervezésére.
(2) Karácsonyi segélyben részesül:
a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek, fiatal felnőtt,
b) gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. § (1a) bekezdés szerinti pénzbeli ellátásban részesülő gyám,
c) jövedelempótló támogatásra jogosult személy
amennyiben tárgyév november 1. napján az a)–c) pontban felsorolt támogatások valamelyike vonatkozásában a jogosultsága fennállt.
(3) A karácsonyi támogatás mértékét a Képviselő-testület határozza meg.
14. A 100. életévüket betöltő kerületi lakosok jubileumi támogatása
30. § (1) A 100. életévét betöltött kerületi lakos 100.000,- Ft összegű jubileumi pénzbeli támogatásban részesül. A támogatás átadása a polgármester vagy az általa megbízott személy személyes köszöntése alkalmával történik.
(2) A támogatás összege és a személyes köszöntéssel együtt járó költségek a 100. életévüket betöltő kerületi lakosok jubileumi támogatása céljára szolgáló külön keretből kerülnek finanszírozásra.
(3)91 Az Igazgatási Főosztály Hatósági Osztálya minden év december hónapjában értesíti a Szociális Főosztályt a következő évben 100. életévüket betöltő személyek adatairól.
Rendkívüli települési támogatások
15. Rendkívüli családvédelmi támogatás
31. §92 (1) Rendkívüli települési támogatás keretében rendkívüli családvédelmi támogatás nyújtható, annak a rendkívüli élethelyzetbe került gyermeket nem nevelő
a)93 családnak, melyben az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az 60 000 Ft-ot,
b)94 egyedülálló személynek, ha jövedelme nem haladja meg a 75 000 Ft-ot,
c)95 egyedül élő személynek, ha jövedelme nem haladja meg a 85 000 Ft-ot
d)96 családnak, amelynek minden tagja öregségi nyugdíjban részesül, ha az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a 85 000 Ft-ot,
e)97 egyedül élő nyugdíjasnak, ha jövedelme nem haladja meg a 100 000 Ft-ot.
f)98 családnak valamely családtag tartós betegsége vagy fogyatékossága esetén az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 100 000 Ft-ot.
(2) A rendkívüli családvédelmi támogatás egy alkalommal kifizetésre kerülő összege nem haladhatja meg a 28 500 Ft-ot.
(3) A rendkívüli családvédelmi támogatás összegének megállapítása során a Szociális Főosztály figyelembe veszi a kérelmező háztartásában élők jövedelmi viszonyait. A 7. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a támogatás megállapításánál a kérelmező és a családjában élő egyéb személy vagyonát kell figyelembe venni.
32. § (1)99 Tárgyévben legfeljebb öt alkalommal nyújtható a rendkívüli családvédelmi támogatás annak a háztartásnak, melynek
a) tagjai közül senki nem vett igénybe települési támogatást, vagy
b) tagjai közül valakinek a 2. § (2) bekezdés aa)-ae) pontban meghatározott ellátási formára való jogosultsága három hónapot meg nem haladóan állt vagy áll fenn.
(2)100 Tárgyévben legfeljebb négy alkalommal nyújtható rendkívüli családvédelmi támogatás annak a háztartásnak, melynek tagjai közül valaki a tárgyévben három hónapot meghaladóan lakhatási támogatásban vagy gyógyszertámogatásban részesül.
(3)101 Tárgyévben három alkalommal nyújtható rendkívüli családvédelmi támogatás annak a háztartásnak, melynek tagjai közül valaki a tárgyévben három hónapot meghaladóan jövedelempótló támogatásban, hátralékkezelési támogatásban, vagy betegápolási díjban részesül.
(4) Az (1)–(3) bekezdés alkalmazásában
a) rendkívüli települési támogatásnak minősül a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek vagy gyermeket nevelő család részére a 2015. február 28-át megelőzően benyújtott kérelme alapján megállapított önkormányzati segély,
b) betegápolási díjnak minősül a 2015. február 28-át megelőzően folyósított ápolási díj,
c) lakhatási támogatásnak minősül a lakásfenntartási támogatás és a 2015. február 28-át megelőzően benyújtott kérelem alapján megállapított rendszeres lakhatási támogatás,
d) gyógyszertámogatásnak minősül a gyógyszerköltségekhez nyújtott önkormányzati segély,
e) hátralékkezelési támogatásnak minősül a 2015. február 28-át megelőzően benyújtott kérelem alapján megállapított adósságkezelési szolgáltatás, valamint az adósságcsökkentéshez nyújtott önkormányzati segély.
16. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
33. § (1)102 Rendkívüli települési támogatás keretében rendkívüli gyermekvédelmi támogatás nyújtható annak a rendkívüli élethelyzetbe került
a)103 gyermekét nevelő családnak, amelyben az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg a 80 000 Ft-ot,
b)104 gyermekét egyedül nevelő szülőnek vagy más törvényes képviselőnek, továbbá ha a családban tartós beteg vagy fogyatékossággal élő gyermek van az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a 90 000 Ft-ot,
feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg az (5) bekezdésben meghatározott értéket
(2) A szülőktől külön élő nagykorú gyermeknek saját jogon is megállapítható a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, amennyiben a nagykorú gyermek létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került és az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jövedelmi feltételeknek megfelel.
(3)105 A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás egy alkalommal kifizetésre kerülő összege nem haladhatja meg
a) 1 vagy 2 gyermeket nevelő család, valamint a (2) bekezdés szerinti gyermek esetében a 28 500 Ft-ot,
b) 3 vagy több gyermeket nevelő család esetében a 42 750 Ft-ot.
(4)106 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás esetében gyermeknek minősül a 3. § 10. pontján túl a tartósan beteg, a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd-, vagy más fogyatékossággal élő, a Gyvt. 5. § c) pontja szerinti fiatal felnőtt.
(4a)107 A családba fogadó gyám által a gyámság alatt álló gyermekre tekintettel igényelt támogatás megállapításánál kizárólag a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat kell figyelembe venni, a gyermek jövedelemszámítás szempontjából nem tekinthető közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak.
(5)108 A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás esetében vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének harmincszorosát meghaladja, azzal, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra vagy tartós betegségre tekintettel fenntartott gépjármű.
(6)109
34. § (1)110 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás hét alkalommal adható a családnak, ha a tárgyévben
a) tagjai közül senki nem vett igénybe települési támogatást,
b) tagjai közül senki nem jogosult rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre,
c) tagjai közül valakinek a 2. § (2) bekezdés aa)-ae) pontban meghatározott ellátási formára való jogosultsága három hónapot meg nem haladóan állt vagy áll fenn.
(2)111 Tárgyévben legfeljebb hat alkalommal nyújtható rendkívüli gyermekvédelmi támogatás annak a családnak, melynek tagjai közül valaki a tárgyévben három hónapot meghaladóan lakhatási támogatásban, gyógyszertámogatásban, vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.
(3)112 Tárgyévben legfeljebb öt alkalommal nyújtható rendkívüli gyermekvédelmi támogatás annak a családnak, melynek tagjai közül valaki a tárgyévben három hónapot meghaladóan jövedelempótló támogatásban, betegápolási díjban, rendszeres hátralékkezelési támogatásban vagy egyösszegű hátralékkezelési támogatásban részesül.
(3a) Tárgyévben egy háztartásnak legfeljebb hét alkalommal nyújtható rendkívüli családvédelmi és gyermekvédelmi támogatás összesen.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltak alkalmazása során a 32. § (4) bekezdését figyelembe kell venni.
(5) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen az iskolás gyermekek oktatási- nevelési intézmény térítési díjának átvállalása, valamint a nyári táboroztatás támogatása címén.
(6) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmek esetében a döntések előkészítése szükség esetén a gyermekjóléti szolgálat bevonásával, az egészségügyi, szociális, oktatási, nevelési intézmény véleményének kikérésével történik.
16/A.113 Óbudai újszülöttek támogatása
34/A. § (1) Óbudai újszülöttek támogatása (a továbbiakban: születési támogatás) az újszülöttet, valamint örökbefogadott gyermeket saját családjukban nevelők részére, kiadásaik mérsékléséhez nyújtott egyszeri támogatás.
(2)114 A születési támogatás iránti kérelem a gyermek születésének vagy örökbefogadásának napjától számított 1 éven belül nyújtható be.
(3)115 A születési támogatás összege gyermekenként egyszeri 26 000 Ft
(4)116 A születési támogatásra az a szülő, örökbefogadó szülő, vagy törvényes képviselő (a továbbiakban: törvényes képviselő) jogosult, aki az önkormányzat közigazgatási területén bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és ott életvitelszerűen tartózkodik.
(5)117
17. Magasabb összegű rendkívüli települési támogatás
35. § (1)118 A szociális és lakásgazdálkodási területen érintett állandó bizottság magasabb összegű rendkívüli települési támogatást állapíthat meg a létfenntartását veszélyeztető helyzetbe került, vagy elemi kárt szenvedett
a) gyermeket nem nevelő személynek vagy családnak, ha a rendkívüli családvédelmi támogatás 31. § (1) bekezdésben és a 32. §-ban meghatározott feltételeinek megfelel,
b) gyermeket nevelő személynek vagy családnak, ha a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 33. § (1) bekezdésben és a 34. §-ban meghatározott feltételeinek megfelel.
(2)119 A támogatás összege nem haladhatja meg a 142 500 Ft-ot.
(3) Magasabb összegű rendkívüli települési támogatás a család részére egy évben egy alkalommal nyújtható.
18. Temetési támogatás
36. §120 (1) Rendkívüli települési támogatás keretében temetési támogatás nyújtható annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, vagy családja létfenntartását veszélyezteti.
(2) A temetési támogatás összege, ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg
a)121 a 120 000 Ft-ot, 50 000 Ft,
b)122 a 90 000 Ft-ot, 60 000 Ft,
c)123 a 75 000 Ft-ot, 80 000 Ft,
d)124 a 60 000 Ft-ot, 100 000 Ft,
de legfeljebb a temetés igazolt költségeinek az összege.
(3) A temetési támogatás iránti kérelmet a temetési számla kiállításától számított 3 hónapon belül, vagy az elhunyt személy halálát követő 4 hónapon belül kell benyújtani.
(4) A megállapított temetési támogatás összegét vagy a kérelem elutasításának tényét az arról szóló határozat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a kérelmező részére vissza kell adni.
19. Dunai árhullám okozta károk enyhítése
37. § Gyorssegély állapítható meg a dunai árhullám okozta károk enyhítésére azon károsult családok részére, akik otthonukból az árvíz miatt kiköltözésre kényszerültek, továbbá az árvízzel sújtott területen lakásként bejegyzett ingatlanban életvitelszerűen tartózkodtak.
20. Egyéb támogatások
38. §125 (1) A szociális és lakásgazdálkodási területen érintett állandó bizottság dönt
a) pályázati eljárás keretében gyermekek nyári táboroztatásának
b) egyedi kérelem alapján speciális ellátások
támogatásáról.
(2) A Képviselő-testület a szociális és lakásgazdálkodási területen érintett állandó bizottság javaslata alapján támogatást adhat kérelemre egyházi, karitatív és civil szervezetek részére.
20/A.126 Fejlesztést igénylő gyermekek támogatása
38/A. §127 (1) Gyermeke fejlesztésének költségei csökkentése érdekében támogatás nyújtható annak a törvényes képviselőnek, akinek
a) gyermeke szakértői vélemény alapján fejlesztésre szorul és
b) családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a 85 500 Ft-ot.
(2) A támogatás keretösszege egy naptári évben egy gyermekre tekintettel 120 000 Ft.
(3) A támogatásra való jogosultság gyermekenként évente egy alkalommal állapítható.
(4) A támogatás a kérelmező nevére, a kérelem benyújtását követően kiállított és a Szociális Főosztályhoz benyújtott, a fejlesztés költségeit igazoló számla ellenében, utólag kerül folyósításra.
Méltányossági jogkör
21. Rendkívüli települési támogatás
39. § A Képviselő-testület kérelemre, évente egy alkalommal – azon személyek részére, akiknek a rendkívüli családvédelmi támogatás vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmét mind első-, mind másodfokon érdemi okból elutasították – ugyanazon jogcímen rendkívüli települési támogatást állapíthat meg jövedelemhatártól és vagyoni helyzettől függetlenül. A kérelmet a fellebbezéssel egyidejűleg, vagy a másodfokú döntés kézhezvételét követő 15 napon belül lehet benyújtani.
22. Köztemetés
40. § (1) A Polgármester a köztemetés költségeit hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.
(2)128 Kérelemre, a jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálata alapján a szociális és lakásgazdálkodási területen érintett állandó bizottság a köztemetés költségeinek megtérítését indokolt esetben részletfizetés formájában engedélyezheti, ha az egyösszegű megtérítés a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti.
(3)129 A Képviselő-testület kérelemre a köztemetés költségeinek megtérítését a szociális és lakásgazdálkodási területen érintett állandó bizottság javaslatának figyelembe vételével, a jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálata alapján indokolt esetben teljesen vagy részben elengedheti, ha a teljes vagy részbeni megtérítés a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti.
Záró rendelkezések
41. § A rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba. Kihirdetése a helyben szokásos módon, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.
42. §130
43. §131 A rendelet 14. § (4) bekezdését a 2021. január 1-jén fennálló óbudai betegápolási díjra való jogosultságok esetén is alkalmazni kell.
3. melléklet a 10/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelethez134
4. melléklet a 10/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelethez135
5. melléklet a 10/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelethez136
6. melléklet a 10/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelethez137
7. melléklet a 10/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelethez138
8. melléklet a 10/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelethez139
9. melléklet a 10/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelethez140
10. melléklet a 10/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelethez141
11. melléklet a 10/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelethez142
12. melléklet a 10/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelethez143
13. melléklet a 10/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelethez144
Hatályon kívül helyezte: 11/2023. (III. 23.) Ör. 79. § c) pontja. Hatálytalan: 2023. április 1-jétől.
Módosította: 35/2015. (VI. 15.) Ör. 1. § (1); 3/2016. (I. 15.) Ör. 1. § (1)
beiktatta: 22/2022. (IX. 23.) Ör. 1. § (1) bekezdése. Hatályos: 2022. október 1-jétől.
Módosította: 35/2015. (VI. 15.) Ör. 1. § (2)
Módosította: 14/2021. (III. 26.) Ör. 1. §
Beiktatta: 3/2016. (I. 15.) Ör. 1. § (2)
beiktatta: 22/2022. (IX. 23.) Ör. 1. § (2) bekezdése. Hatályos: 2022. október 1-jétől.
Beiktatta: 43/2021. (XII. 21.) Ör. 1. §
Beiktatta: 43/2021. (XII. 21.) Ör. 1. §
Módosította: 43/2021. (XII. 21.) Ör. 2. §
Módosította: 22/2022. (IX. 23.) Ör. 2. §-a. Hatályos: 2022. október 1-jétől
Módosította: 8/2020. (II. 24.) Ör. 9. §
Módosította: : 3/2018. (I. 31.) Ör. 7. §
Módosította: 43/2021. (XII. 21.) Ör. 2. §
Módosította: 43/2021. (XII. 21.) Ör. 3. §
Módosította: 43/2021. (XII. 21.) Ör. 3. §
Módosította: 43/2021. (XII. 21.) Ör. 3. §
Módosította: 43/2021. (XII. 21.) Ör. 3. §
Hatályon kívül helyezte: 8/2020. (II. 24.) Ör. 17. §
Módosította: 39/2017. (IX. 29.) Ör. 2. §
Módosította: 35/2015. (VI. 15.) Ör. 2. §
Módosította: 46/2015. (IX. 13.) Ör. 1. §
Módosította: 14/2021. (III. 26.) Ör. 6. §
Módosította: 43/2021. (XII. 21.) Ör. 4. §
Módosította: 35/2016. (IX. 26.) Ör. 5. § (1)
Beiktatta: 14/2015. (III. 16.) Ör. 1. §
Beiktatta: 14/2015. (III. 16.) Ör. 1. §
Beiktatta: 3/2018. (VI. 23.) Ör. 12. § 1.
Módosította: 27/2019. (VII. 25.) Ör. 30. §
Módosította: 60/2020. (XII. 18.) Ör. 100. §
Módosította: 27/2019. (VII. 25.) Ör. 31. §
Módosította: 8/2020. (II. 24.) Ör. 16. §; 43/2021. (XII. 21.) Ör. 5. §.
módosította: 15/2022. (VI. 24.) Ör. 1. § 1. pontja. Hatályos: 2022. július 1-jétől.
módosította: 15/2022. (VI. 24.) Ör. 1. § 2. pontja. Hatályos: 2022. július 1-jétől.
módosította: 15/2022. (VI. 24.) Ör. 1. § 3. pontja. Hatályos: 2022. július 1-jétől.
Hatályon kívül helyezte: 43/2021. (XII. 21.) Ör. 27. §
Beiktatta: 35/2015. (VI. 15.) Ör. 3. § (2)
Módosította: 8/2020. (II. 24.) Ör. 16. § 4.
Módosította: 8/2020. (II. 24.) Ör. 10. §
Módosította: 35/2015. (VI. 15.) Ör. 4. §
Módosította: 8/2020. (II. 24.) Ör. 16. § 5-6.
Módosította: 39/2017. (IX. 29.) Ör. 6. § 1.
Módosította: 27/2019. (VII. 25.) Ör. 32. §
Módosította: 8/2020. (II. 24.) Ör. 11. §
Hatályon kívül helyezte: 3/2018. (I. 31.) Ör. 13. §
beiktatta: 22/2022. (IX. 23.) Ör. 3. §-a. Hatályos: 2022. október 1-jétől.
Módosította: 46/2015. (X. 13.) Ör. 2. §; 8/2020. (II. 24.) Ör. 16. § 7.; 43/2021. (XII. 21.) 6. §.
módosította: 15/2022. (VI. 24.) Ör. 1. § 4. pontja. Hatályos: 2022. július 1-jétől.
Módosította: 43/2021. (XII. 21.) Ör. 6. §.
Módosította: 2/2021. (I. 25.) 1. §; 43/2021. (XII. 21.) Ör. 6. §.
Hatályon kívül helyezte: 43/2021. (XII. 21.) Ör. 27. §
Módosította: 43/2021. (XII. 21.) Ör. 7. §.
Módosította: 43/2021. (XII. 21.) Ör. 7. §.
Módosította: 43/2021. (XII. 21.) Ör. 7. §.
Módosította: 43/2021. (XII. 21.) Ör. 8. §
Módosította: 8/2020. (II. 24.) Ör. 12. §; 43/2021. (XII. 21.) Ör. 9. §
módosította: 15/2022. (VI. 24.) Ör. 1. § 5. pontja. Hatályos: 2022. július 1-jétől.
módosította: 15/2022. (VI. 24.) Ör. 1. § 6. pontja. Hatályos: 2022. július 1-jétől.
Módosította: 43/2021. (XII. 21.) Ör. 10. §
Módosította: 8/2020. (II. 24.) Ör. 16. §; 43/2021. (XII. 21.) Ör. 11. §
módosította: 15/2022. (VI. 24.) Ör. 1. § 2. pontja. Hatályos: 2022. július 1-jétől.
módosította: 15/2022. (VI. 24.) Ör. 1. § 1. pontja
Módosította: 9/2018. (III. 9.) Ör. 4. § (2)
Módosította: 39/2017. (IX. 29.) Ör. 6. § 4.
Módosította: 9/2018. (III. 9.) Ör. 4. § (3)
Módosította: 3/2019. (II. 8.) Ör. 8. §
Módosította: 9/2018. (III. 9.) Ör. 4. § (4)
Hatályon kívül helyezte: 9/2018. (III. 9.) Ör. 6. §; 43/2021. (XII. 21.) Ör. 12. §
Módosította: 28/2017. (VI. 23.) Ör. 12. § 2.; 3/2019. (II. 8.) Ör. 9. §; 43/2021. (XII. 21.) Ör. 13. §
módosította: 15/2022. (VI. 24.) Ör. 1. § 7. pontja. Hatályos: 2022. július 1-jétől.
módosította: 15/2022. (VI. 24.) Ör. 1. § 8. pontja. Hatályos: 2022. július 1-jétől.
Módosította: 9/2018. (III. 9.) Ör. 4. § (5)
Módosította: 28/2017. (VI. 23.) Ör. 12. § 1.
Módosította: 9/2018. (III. 9.) Ör. 4. § (6); 43/2021. (XII. 21.) Ör. 14. §
Hatályon kívül helyezte: 9/2018. (III. 9.) Ör. 6. §
Módosította: 9/2018. (III. 9.) Ör. 4. § (7)
Módosította: 35/2016. (IX. 26.) Ör. 7. § (1)
Módosította: 43/2021. (XII. 21.) Ör. 15. §
Módosította: 3/2018. (I. 31.) Ör. 11. § 6.
Módosította: 35/2016. (IX. 26.) Ör. 7. § (2)
Hatályon kívül helyezte: 43/2021. (XII. 21.) Ör. 27. §
Beiktatta: 35/2016. (IX. 26.) Ör. 7. § (4)
Módosította: 43/2021. (XII. 21.) Ör. 16. §
Módosította: 35/2016. (IX. 26.) Ör. 11. § (12.
Módosította: 35/2016. (IX. 26.) Ör. 7. § (5); 3/2018. (1. 31.) Ör. 11. § 8-9.
Beiktatta: 3/2018. (I. 31.) Ör. 8. §
Beiktatta:35/2016. (IX. 26.) Ör. 8. §
Módosította: 43/2021. (XII. 21.) Ör. 17. §
Módosította: 43/2021. (XII. 21.) Ör, 17. §
Módosította: 43/2021. (XII. 21.) Ör, 17. §
Módosította: 43/2021. (XII. 21.) Ör, 18. §
Módosította: 43/2021. (XII. 21.) Ör, 19. §
módosította: 15/2022. (VI. 24.) Ör. 1. § 9. pontja. Hatályos: 2022. július 1-jétől.
módosította: 15/2022. (VI. 24.) Ör. 1. § 10. pontja. Hatályos: 2022. július 1-jétől.
módosította: 15/2022. (VI. 24.) Ör. 1. § 11. pontja. Hatályos: 2022. július 1-jétől.
módosította: 15/2022. (VI. 24.) Ör. 1. § 11. pontja. Hatályos: 2022. július 1-jétől.
módosította: 15/2022. (VI. 24.) Ör. 1. § 12. pontja. Hatályos: 2022. július 1-jétől.
módosította: 15/2022. (VI. 24.) Ör. 1. § 12. pontja. Hatályos: 2022. július 1-jétől.
Módosította: 8/2020. (II. 24.) Ör. 16. § 9.
Módosította: 8/2020. (II. 24.) Ör. 13. §
Módosította: 8/2020. (II. 24.) Ör. 13. §
Beiktatta: 3/2019. (II. 8.) Ör. 9. §; módosította: 43/2021. (XII. 21.) Ör. 20. §
módosította: 15/2022. (VI. 24.) Ör. 1. § 8. pontja. Hatályos: 2022. július 1-jétől.
módosította: 15/2022. (VI. 24.) Ör. 1. § 7. pontja. Hatályos: 2022. július 1-jétől.
Beiktatta: 14/2015. (III. 16.) Ör. 4. §; módosította: 43/2021. (XII. 21.) Ör. 20. §
Módosította: 43/2021. (XII. 21.) Ör. 20. §
Beiktatta: 35/2015. (VI. 15.) Ör. 9. § (1)
Módosította: 35/2015. (VI. 15.) Ör. 9. § (2)
Hatályon kívül helyezte: 43/2021. (XII. 21.) Ör. 27. §
Módosította: 8/2020. (II. 24.) Ör. 16. § 9.
Módosította: 8/2020. (II. 24.) Ör. 14. §
Módosította: 8/2020. (II. 24.) Ör. 14. §
Beiktatta: 35/2015. (VI. 15.) Ör. 10. §; módosította: 8/2020. (II. 24.) Ör. 2. §
Módosította: 43/2021. (XII. 21.) Ör. 21. §
Módosította: 21/2021. (V. 12.) Ör. 1. §
Módosította: 43/2021. (XII. 21.) Ör. 21. §
Hatályon kívül helyezte: 43/2021. (XII. 21.) Ör. 27. §
Módosította: 3/2016. (I. 15.) Ör. 3. §; 28/2017. (VI. 23.) Ör. 12. § 1.
Módosította: 43/2021. (XII. 21.) Ör. 22. §
Módosította: 43/2021. (XII. 21.) Ör. 23. §
módosította: 15/2022. (VI. 24.) Ör. 1. § 13. pontja. Hatályos: 2022. július 1-jétől.
módosította: 15/2022. (VI. 24.) Ör. 1. § 14. pontja. Hatályos: 2022. július 1-jétől.
módosította: 15/2022. (VI. 24.) Ör. 1. § 15. pontja. Hatályos: 2022. július 1-jétől.
módosította: 15/2022. (VI. 24.) Ör. 1. § 16. pontja. Hatályos: 2022. július 1-jétől.
Módosította: 8/2020. (II. 24.) Ör. 15. §
Beiktatta: 3/2016. (I. 15.) Ör. 4. §
Módosította: 43/2021. (XII. 21.) Ör. 24. §
Módosította: 28/2017. (VI. 23.) Ör. 12. § (1)
Módosította: 28/2017. (VI. 23.) Ör. 12. § (1)
Hatályon kívül helyezte: 43/2021. (XII. 21.) Ör. 27. §
Módosította: 2/2021. (I. 25.) Ör. 2. §
Módosította: 43/2021. (XII. 21.) Ör. 25. §
Módosította: 43/2021. (XII. 21.) Ör. 26. §
Hatályon kívül helyezte: 43/2021. (XII. 21.) Ör. 27. §
Hatályon kívül helyezte: 43/2021. (XII. 21.) Ör. 27. §
Hatályon kívül helyezte: 43/2021. (XII. 21.) Ör. 27. §
Hatályon kívül helyezte: 43/2021. (XII. 21.) Ör. 27. §
Hatályon kívül helyezte: 43/2021. (XII. 21.) Ör. 27. §
Hatályon kívül helyezte: 43/2021. (XII. 21.) Ör. 27. §
Hatályon kívül helyezte: 43/2021. (XII. 21.) Ör. 27. §
Hatályon kívül helyezte: 43/2021. (XII. 21.) Ör. 27. §
Hatályon kívül helyezte: 43/2021. (XII. 21.) Ör. 27. §
Hatályon kívül helyezte: 43/2021. (XII. 21.) Ör. 27. §
Hatályon kívül helyezte: 43/2021. (XII. 21.) Ör. 27. §