Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata Képviselő-testületének

6/2020. (I.30.) számú önkormányzati rendelete

Belváros-Lipótváros Kerületi Építési Szabályzatáról

Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogalkotási hatáskörében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 6. pontjában, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott államigazgatási és egyéb szervek az érintett önkormányzatok véleményének kikérésével és véleményük figyelembevételével, illetve a partnerségi egyeztetés szabályainak megfelelően a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ - ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

fejezet – a rendelet hatálya, alkalmazása és értelmezési rendelkezései

A rendelet hatálya, alkalmazása

A Rendelet hatálya nem terjed ki a 8. mellékletben ábrázolt, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 14/B.§ szerinti Duna-parti Építési Szabályzat (a továbbiakban: DÉSZ) hatálya alá tartozó területre.

A 3. mellékleten ábrázolt, Kiemelt Nemzeti Emlékhely és településkép-védelmi környezetének részét képező ingatlanok, ingatlanrészek tekintetében jelen Rendelet előírásait a 19/2018. (II. 14.) Korm. rendeletben és a Kiemelt Nemzeti Emlékhely és Településkép-védelmi Környezetének Településképi Arculati Kézikönyvében foglalt eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

Jelen Rendelet alkalmazása során a hatálya alá tartozó területen (a továbbiakban: a területen) a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet előírásait és az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.)  Korm. rendelet^[1] (a továbbiakban: OTÉK) jelen Rendelet hatálybalépésekor érvényes előírásait, és az e Rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni, a Budapest Főváros Rendezési Szabályzatáról szóló 5/2015.(II.16.) Főv. Kgy. rendelete (a továbbiakban: FRSZ) együttes betartásával.

A kerületnek a Rendelet hatálya alá tartozó területén a településképi követelményeket a mindenkori hatályos településkép védelméről szóló 30/2017. (IX. 29.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: FŐTKR) és a mindenkori hatályos településkép védelméről szóló 5/2020. (I.30.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: TKR) szabályozza, melyeket együtt kell alkalmazni a jelen Rendelettel.

A kerületnek a Rendelet hatálya alá tartozó területen a Rendeletben szereplő zöldfelületek és a fás szárú növények védelméről, kialakításáról szóló követelményeket a mindenkori hatályos a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII.30) Korm. rendelet, a fővárosi zöldfelületi rendszerbe tartozó zöldterületek és zöldfelületek védelméről, használatáról, fenntartásáról és fejlesztéséről szóló 10/2005. (III. 8.) Főv. Kgy. rendelet és a fás szárú növények védelméről szóló 35/2009. (IX.16.) önkormányzati rendelet szabályaival együtt kell alkalmazni.

A kerületnek a Rendelet hatálya alá tartozó területen a Rendeletben szereplő közterületek kialakításáról szóló követelményeket a mindenkori hatályos az V. kerületi Önkormányzat tulajdonában lévő közterületek használatáról és rendjéről szóló 22/2018. (XII.19.) önkormányzati rendelet szabályaival együtt kell alkalmazni.

Területet felhasználni, építési tevékenységet végezni a Rendeletben előírtak szerint, a nem szabályozott kérdésekben az OTÉK és a további vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásával szabad.

A Rendelet mellékletei a következők:

Az 1-4. mellékletek szerinti Szabályozási Terv

kijelöli az építési övezeteket és az övezeteket,

meghatározza a kötelező szabályozási elemeket,

tájékoztatás céljából tartalmazza a más jogszabályok által elrendelt egyes védelmeket, korlátozásokat és egyéb elemeket,

rögzíti a javasolt – nem kötelező, irányadó – szabályozási elemeket és

feltünteti a térképi ábrázolást segítő tájékoztató elemeket.

A Rendelet függelékei a következők:

Értelmező rendelkezések

albedó érték

a felszín fényvisszaverő képességének mutatószáma;

általános szint

többszintes épület második emeleti, vagy azon feletti emeleti épületszintje, mely beépítettségében és befoglaló formájában egy, vagy több más épületszinttel legnagyobb egyezést mutat, és leginkább jellemzi az épület konfigurációját;

általános szintterület

az építményszintek összesített bruttó alapterülete a parkolási célú területrészek nélkül;

általános szintterületi mutató

az általános szintterület jelen Rendeletben meghatározottak szerint beszámítandó területe és a telek területének hányadosa (m²/m²);

áruház

az általános szintterületének több mint 2/3-ában kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó rendeltetést tartalmazó épület;

átépítés

meglévő épület jellemzőinek megváltoztatását eredményező részbeni, vagy teljes átalakítással, bővítéssel, felújítással, helyreállítással, korszerűsítéssel, elmozdítással, részbeni lebontással járó építési tevékenység, melynek során a meglévő épület bruttó földszinti alapterületének vagy általános szintterületének legfeljebb 75%-a kerül elbontásra;

meglévő épület átépítésének számít: a jelen rendelet szerint a „meglévő épület kismértékű átépítése” és a „meglévő épület alapvető jellegét megváltoztató átépítés”;

közterület esetén a funkció, a közterületi elrendezés, a burkolat megváltoztatása.

balkonkert

az épület belső homlokzatainak függőfolyosóin, vagy erkélyein növénytartókban kialakított kert;

beépítési mértékbe beszámító épület, épületrész

melyet a telek beépített területének számítása során figyelembe kell venni;

beépítési mértékbe nem beszámító épület, épületrész

melyet a telek beépített területének számítása során figyelmen kívül kell hagyni;

csatlakozó párkánymagasság

a két szomszédos épület közterületi épületcsatlakozástól számított, a homlokzat teljes szélességének legalább 1/5-én, de minimum 3 méter szélességű sávban mért párkánymagasság, vagy az ugyanezen a szakaszon mért eltérő párkánymagasságok vízszintes kiterjedésük szerint súlyozott átlaga (7. melléklet 22. ábra);

csatlakozó udvaros beépítés

olyan zártsorú beépítési módú beépítés, ahol az épületek elhelyezéséből adódóan a szomszédos udvarok egymással közös légterű udvart, udvarokat alkotnak

diáklakás

egyéb szálláshely

a 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet szerint meghatározott fogalom

eredeti állapot

a TKR szerinti védett értéket képviselő, eredeti építéskori állapot vagy a védelem alá helyezés szerint a védendő értéket képviselő állapot;

építési tevékenység

Étv. szerinti fogalom;

épületköz

a közterület felé eső zárt térfalat a szabad átlátás vagy átjárás biztosítása céljából megszakító, a terepszint felett részben, a terepszint alatt teljesen beépíthető terület;

épület legmagasabb pontja

OTÉK szerinti fogalom;

értékvizsgálati dokumentáció

a TKR-ben meghatározott fogalom;

extenzív zöldtető

8–20 cm termőrétegű, vagy könnyített szerkezetű talajú egyszintes növényállományú zöldtető;

félintenzív zöldtető

21-40 cm termőrétegű, egyszintes vagy kétszintes (gyepszint és cserjeszint) növényállományú zöldtető;

főépület

az a főépítmény, mely általános szintterületének több mint a felében az építési övezetben, övezetben megengedett rendeltetések befogadására szolgál és nem számít kiszolgáló épületnek;

gépészeti helyiség

az épület hűtési-, fűtési-, szellőzési, melegvíz-ellátási-, és oltási- rendszeréhez szükséges épületgépészeti berendezések elhelyezése céljára létesített helyiség, és a tetőfelépítménynek nem számító felvonó gépház;

gépjármű tároló

a gépjárművek tárolására szolgáló egy, vagy több parkolót magába foglaló épület, vagy épületnek nem számító, legalább három oldalról zárt (fallal határolt) építmény, vagy ezek része, továbbá önálló terepszint alatti mélygarázs;

gerincmagasság

magastetős épület tetősíkjainak legmagasabb metszésvonala, félnyeregtetős épület esetén a tűzfal és a tetősík legmagasabb metszésvonala;

háromszintes növényállományú zöldfelület

olyan zöldfelületként kialakított terület, aminek minden 150 négyzetméterére számítva legalább 1 db közepes, vagy nagy lombtömeget növesztő lombos fa, legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje jut és a fennmaradó felület gyep, talajtakaró növényzet, vagy ezek együttese;

intenzív zöldtető

40 cm vastagságot meghaladó termőrétegű, gyepszinten zárt, két- vagy háromszintes növényállományú zöldtető;

irodaház

az általános szintterületének több mint felében irodai rendeltetést tartalmazó épület;

járdatő

 az építmény, építményrész és a közvetlenül hozzá csatlakozó járda érintkezési vonala;

keretes beépítés

a telektömböt részben vagy egészben az utcai telekhatárral párhuzamosan keretező beépítés, ahol az egymáshoz zártsorúan csatlakozó – épületszárnyak által önálló belső udvart általában nem képező – épületek a telek hátsó részén közös udvart alkotnak; 

kereskedelmi rendeltetés

a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 9. pontjában meghatározott kereskedelmi tevékenységet szolgáló rendeltetés, ideértve az OTÉK szerinti kereskedelmi rendeltetést;

kerti építmény

OTÉK szerinti fogalom;

kerti pavilon

időszakos, vagy állandó használatra elhelyezett, legalább egy vagy több oldalán nyitott építmény, mely az anyaghasználatra való tekintet nélkül legfeljebb 12 m² alapterületű, legfeljebb 3,5 méter magasságú befoglaló méretű építmény, ami nem tartalmaz helyiséget;

kétszintes növényállományú zöldfelület

olyan zöldfelületként kialakított terület, melyen a gyepszinten kívül csak fa, vagy csak cserjeszint található;

kialakult állapot

telek, telekcsoport, zárványtelek, beépítés, építmény, épület elhelyezési mód, elő-, oldal, hátsókerti méret, épület vagy épületrész (homlokzat, tűzfal, tetőzet), épületnek nem számító építmény, területhasználat, zöldfelület olyan fizikai  sajátossága (helyzet, méret, kialakítási mód), amely a Rendelet előírásaitól eltérő jellemzők miatt nem teszi lehetővé az előírások maradéktalan betartását;

kiszolgáló épület

az a főépítmény, mely a telek övezetben, építési övezetben megengedett rendeltetésével nem ellentétes kiegészítő rendeltetést szolgál, különösen: gépjárműtároló (garázs), műhely, mosókonyha, nyári konyha, műterem, kerti szauna, télikert, továbbá egyéb, a főépületet szolgáló tárolóépület, és amely csak főépület megléte esetén utólag, vagy azzal együtt létesül és a mérete a főépület méretének felét, és a megengedett beépítési mérték 25 %-át nem éri el;

közhasználat céljára átadott terület (közhasználatú terület)

nem közterületi ingatlannak az Étv. 54.§ (7) bekezdésében meghatározott közhasználat céljára átadott területrésze;

közhasználatú rendeltetés (közhasználatú építmény)

az Étv. 2.§ 9. pontja szerinti közhasználatú építmény (építményrész), rendeltetés;

közhasználatú rendeltetési egység:

nem közterületi ingatlannak az Étv. 54.§ (7) bekezdésében meghatározott közhasználat céljára átadott, az épületen belül kialakított önálló közcélú rendeltetési egység, vagy az épület közös közlekedőjén keresztül bárki számára megközelíthető rendeltetés, ami az épület más rendeltetési egységei igénybevétele nélkül bárki számára elérhető, használata nem korlátozott, és nem korlátozható. Ezek közé tartozik különösen: nyilvános, akadálymentesen használható illemhely, pelenkázó.

közterület-szélesség

az adott ingatlan előtti közterület átlagos szélességi mérete a telek sarokpontjai által közrezárt szakaszon;

közterület átlagos szélessége (átlagos közterület-szélesség)

az adott telektömb érintett teleksora előtti közterület átlagos szélessége a telektömb sarokpontjai által közrezárt szakaszon;

konténer, konténerház, mobilház

áthelyezhető, késztermékként a helyszínre szállított vagy a helyszínen összeszerelt, építménynek számító nyílással (nyílásokkal) ellátott moduláris építmény gyűjtőfogalma;

lakóépület

az általános szintterületének több mint felében lakást tartalmazó lakóépület;

lombkorona-fedettség

lombos fák lombkoronájának (tervezett fa esetén kifejlett kori becsült méretű lombkoronájának) vízszintes vetülete;

magasföldszintes épület

olyan épület, melynek első építményszintje legalább 0,7 méterrel magasabban van, mint a közterületi járdaszint;

magassági idom

az utcai párkánymagasság vonalára (PMU) illesztett, meghatározott hajlásszögű ferde sík és az ahhoz kapcsolódó vízszintes sík által határolt, a telek befoglaló formáját követő térbeli idom, mely fölé épületrészek az előírások szerinti esetben, meghatározott mértékben és módon nyúlhatnak;

meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonal

az utcai térfal meghatározására szolgáló építési vonal, melyen az épület  homlokzata a szélességének a Rendeletben meghatározott arányával kell, hogy álljon;

meglévő épület

a Rendelet hatálybalépése előtt már meglévő épület, függetlenül attól, hogy azt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték-e, vagy a jogszabályoknak megfelel-e;

mélygarázs

gépjárműtároló terepszint alatti része, vagy önálló terepszint alatti gépjárműtároló;

mezzanin

közvetlenül a földszint felett kialakított, alacsony belmagasságú emeletszint, földszint feletti félemelet;

mobil árusítóhely

jármű igénybevételét nem igénylő, mozgóboltnak nem tekinthető, talajhoz nem rögzített, szétszereléssel, emeléssel vagy kézi erővel gördítéssel áthelyezhető, mobil – rendszerint asztalszerű, esetenként esővédővel is rendelkező, helyiséget nem tartalmazó – árusítóhely (emelhető vagy guruló árusítóasztal, árusítósátor);

nem zavaró hatású tevékenység / rendeltetés / funkció / termelés

az olyan rendeltetés vagy a telken vagy épületben végzett olyan tevékenység, melynek légszennyezési-, zajkibocsátási határértékei nem haladják meg az adott területfelhasználásra jogszabályban meghatározott határértékeket, és nincs zavaró bűzkibocsátása;

nyitott sarok

zártsorú beépítési módú saroktelek esetében az épület utcai homlokzata a közterületi sarokponttól mindkét utca irányából teresedést képezve, hátrébb helyezkedik el;

nyitott udvar

zártsorú beépítési mód esetén az épület utcai homlokzatának az építési vonalhoz vagy a közterületi határhoz képest hátrébb elhelyezkedő szakasza által képzett udvar, ahol az udvar mélységi mérete nagyobb, mint a közterülettel párhuzamos szélessége;

oldalszárny

a telek egyik oldalhatárára helyezett és ezen a vonalon tűzfallal a másik oldalon pedig homlokzattal létesülő épületszárny;

országosan kiemelkedő történeti jelentőségű középület

az ország vagy a főváros történelmi múltjában kiemelkedő, az elhelyezkedés és építészeti érték szempontjából városképileg is meghatározó, a 9. mellékletben nevesített középület.

parkoló

a személygépjármű tárolása céljából – álláshelyenként az OTÉK-ban meghatározott mérettel – a felszínen (felszíni parkolóként), vagy épületben (garázsként, teremgarázsként, mélygarázsként), vagy önálló mélygarázsként kialakított, egy vagy több gépjármű tárolására alkalmas hely, terület;

parkolási kötelezettség

a telek és a telken lévő építmények rendeltetésszerű használatához szükséges telken belül elhelyezendő személygépjárművek száma;

parkolási szintterület

az építményszintek parkolási célú területrészeinek összesített bruttó alapterülete;

parkolási szintterületi mutató

a parkolási szintterület jelen Rendeletben meghatározottak szerint beszámítandó területe és a telek területének hányadosa (m²/m²);

sedum tető

8 cm termőréteget, vagy könnyített szerkezetű talajvastagságot nem elérő, egyszintes növényállományú, a zöldfelületi mértékbe nem beszámító, kizárólag sedum szőnyeggel (sedum paplannal) fedett zöldtető;

szálloda 

a 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet szerinti szálláshelytípus;

telekmélység

egyszerű geometriájú telek esetén a közterületi- és a hátsó telekhatár közötti legkisebb távolság, eltérő esetben a 7. melléklet 26. ábra szerinti meghatározott méret;

telekszélesség

egyszerű geometriájú telek esetén a telek homlokvonalán mért szélesség, eltérő esetben a telek előkerti és hátsókerti határvonala közötti teleksáv területe és a két határvonal közötti távolság hányadosa;

telektömb

Étv. szerinti fogalom

teljes értékű planténer

előnevelt fa ültetésére alkalmas, legalább 0,8 m³ termőközeg befogadóképességű növényültető dézsa;

teljes értékű zöldfelület

olyan növényzettel (gyeppel, aljnövényzettel, cserjékkel, fákkal), szerves talajtakaróval (különösen: mulcs) borított terület, ahol a termőtalaj és az eredeti altalaj vagy a talajképző kőzet között nincs más réteg vagy építmény, és a szilárd burkolatnak nem számító szórt burkolat (különösen: kavics, murva, homok), vízáteresztő burkolat és szervetlen talajtakaró nem haladja meg a terület 20%-át;

terepszint alatti beépítettség mértéke

a telken álló épület 1 méternél alacsonyabb, részben vagy egészben terepszint alatti épületrészének legnagyobb kiterjedésű, az 1 méteres vízszintes sík alatt mért vetületi területeinek összege és a telek területének hányadosa, amibe nem kell beszámítani a rámpa vagy levezető lépcső zöldtetővel fedett részét, és a földszinti fedetlen terasz területét (alagsor, pince, az önálló terepszint alatti építmény);

tetőkert

az épület vagy épületrész zárófödémén, vagy egyéb aláépített területen létesülő, elsősorban emberi tartózkodás céljára szolgáló zöldtetős zöldfelületet is tartalmazó járható tető (7. melléklet 17. ábra);

tetőemelet (visszahúzott tetőemelet)

a legfelső legfeljebb két építményszinten lévő, az épület alsó szintjeihez képest hátrahúzott emeleti szint, amelynek homlokzati síkjai legalább 2 méterrel hátrébb vannak az alatta levő építményszint homlokzati síkjához képest;

tetőfelépítmény

OTÉK szerinti fogalom

tetőterasz

az épület, épületrész, pince zárófödémén, elsősorban emberi tartózkodás céljára szolgáló burkolt járható tető (7. melléklet 17. ábra);

udvar

meglévő épület, vagy tervezett beépítés esetében olyan földfelszín, pinceszint, – vagy ahol megengedett földszint, vagy első emeleti szint – felett  be nem épített, határoló falakkal, vagy telekhatárral körülvett szabad légtér, melynek szélességi mérete a légudvar OTÉK-ban előírt legkisebb szélességi méretét (>3 m) és legkisebb alapterületét (>16 m²) legalább másfélszeresen meghaladja, továbbá

az építési hely kizárólag terepszint alatt beépíthető része;

udvar alapterülete (T_udv)

a főépület udvart szegélyező általános szinten vett határoló falainak külső síkjai (homlokzati síkjai) – csatlakozó udvar, vagy szomszédos telek telekhatáron álló tűzfalas épülete esetén a főépület határoló falainak külső síkjai és a telekhatár – által körülhatárolt terület [m²];

udvari járószint

az udvar jellemző járható szintje, beépített udvar esetén az udvari tetőkert járószintje (7. melléklet 23. ábra);

udvarmagasság (M_udv)

az udvari átlagos párkánymagasság és az udvari járószint vagy üvegtetős lefedés magasságának különbsége [m] (7. melléklet 23. ábra);

udvari párkánymagasság (PM_udv)

adott udvari homlokzatszakaszhoz tartozó, az utcai csatlakozó terepszinttől mért párkánymagasság értéke [m];

udvari átlagos párkánymagasság (PM_udv.átl.)

az udvart határoló, telken lévő épületrészek udvari párkánymagasságainak vízszintes kiterjedésük szerint súlyozott átlaga [m];

udvarszélesség

két egymással szemközti, udvart határoló falának külső síkja között általános szinten vett legkisebb távolság [m];

udvari zárófödém

udvar járószintje alatti zárófödém;

udvari sáv (UDV)

keretes beépítés esetén az utcai sávhoz csatlakozó hátsó telekrész, melyen belül meghatározott szabályok betartásával létesíthető épületrész az építési helyen belül;

uralkodó utcai párkánymagasság

az épület közterület felőli, domináns (legnagyobb arányban mutatkozó) párkánymagassági értéke;

utcai sáv (UTC)

keretes beépítés esetén az utcai telekhatárral párhuzamos, a közterületi telekhatárra meghatározott merőleges méretű, terepszint felett is beépíthető sáv az építési helyen belül; 

utcai párkánymagasság vonala (PMU)

az utcai párkánymagasság vonalának a Rendelet szabályai alapján egyedileg kalkulált megengedett legnagyobb magassági értéke, az utcai járdatőtől előírt távolságban lévő vízszintes vonal [m] (7. melléklet 18. ábra);

utcaszakaszhoz rendelt párkánymagasság legnagyobb értéke (PMU_max)

a 4. számú mellékletben meghatározott utcai párkánymagasság értéke [m] (7. melléklet 18. ábra);

üvegtető

olyan bevilágítást szolgáló épületszerkezet, mely a menekülőnyílások kivételével csak nem nyitható szerkezetű üvegezett elemekből áll;

üvegtetős lefedés (üvegtetővel való lefedés)

az udvar légterén belül, vagy légtere fölött kialakított, az udvart az időjárási viszontagságoktól védő üvegtető;

üzlethelyiség

jellemzően kereskedelmi, szolgáltatási, vendéglátási tevékenység céljára önálló rendeltetési egységként kialakított közhasználatú rendeltetés;

zártudvaros beépítés/épület (körülépített udvaros beépítés)

a telek homlokvonala, oldalsó telekhatárai és hátsó telekhatárai felől épületszárnnyal határolt, önálló udvart képező beépítés;

zárófödém

tetőzetként szolgáló födém, vagy magastetős épületben a padlástér födémje;

vendéglátó terasz

a településkép védelméről szóló 30/2017. (IX.29.) Főv. Kgy. rendelet 2. § 4. pontja szerinti, vendéglátó egységhez kapcsolódó nem téliesíthető terasz;

vendéglátási rendeltetés

a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 30. pontjában meghatározott tevékenységet szolgáló rendeltetés, ideértve az OTÉK szerinti vendéglátó rendeltetést;

vízáteresztő burkolat

olyan burkolat, melynek az alépítménye és a felépítménye is képes a vizet átengedni;

zavaró hatású tevékenység / rendeltetés / funkció / termelés – a lakókörnyezetben különösen

gépjárműjavítás lakatos és fényező munkái,

gépjárműmosás,

építőanyag-kereskedéshez tartozó szabadtéri tárolást igénylő raktározás,

bármilyen kisipari, raktározási, illetőleg szolgáltatási tevékenységhez tartozó, legalább napi 5 tehergépjármű-forgalmat igénylő vagy vonzó tevékenység,

elsődlegesen termelést folytató, legalább napi 2 teljes órán át folyamatos zajkibocsátással járó tevékenységű

         asztalosműhely, lakatosműhely, fémmegmunkáló műhely,

folyamatos napi forgalmat vonzó, kültéri szolgáltatással jogszabályban meghatározott határérték fölötti zajt okozó tevékenység,

telephelyen legalább 15 főt folyamatosan foglalkoztató termelő, raktározó, szolgáltató tevékenységű műhely, telephely;

zöldhomlokzat

az épület falain, vagy közvetlenül az előtt elhelyezett, növényzettel borított, kúszónövényekkel, ültetőedény-soros, vagy függőleges gyökérzónás rendszerekkel kialakított függőleges szerkezet;

zöldtető

a közvetlen talajkapcsolattól épületszerkezettel elhatárolt, meghatározott vastagságú termőrétegű és növényállományú zöldfelület (egyszintes növényállományú extenzív, két- vagy háromszintes növényállományú félintenzív, vagy intenzív zöldtető) (7. melléklet 17. ábra).

fejezet – közterület alakítására vonatkozó előírások

Közterületek funkcionális és műszaki kialakítására vonatkozó előírások

A közterületekre a Szabályozási Terv külön jelölése szerinti szabályok vonatkoznak a következő besorolások szerint, melyeket az övezetben meghatározott szabályokkal és a kiegészítő előírásokkal együttesen kell alkalmazni:

Belvárosi Főutca Tengely,

gyalogos utca, gyalogos terület,

gyalogospreferenciájú utca forgalomcsillapított célforgalommal,

forgalomcsillapított közterület,

kiemelt gyalogospreferenciájú főút, gyűjtőút.

Belvárosi Főutca Tengely jelölés esetén

az átmenő gépjárműforgalom számára nem jelölhető ki nyomvonal, a menetrendszerű autóbusz kivételével,

a (4)-(6) bekezdés szerinti kialakítások válthatják egymást.

Gyalogos utca, gyalogos terület jelölés esetén

csak megkülönböztetett járművek és szállító járművek behajtását kell biztosítani,

a gyalogos, kerékpáros szükség szerinti preferenciáját, biztonsági elválasztását a térburkolat anyagváltásával kell jelezni,

felszíni parkoló nem létesíthető.

Gyalogospreferenciájú utca forgalomcsillapított célforgalommal jelölés esetén

a gyalogos, kerékpáros és gépjárműforgalom szükség szerinti preferenciáját, biztonsági elválasztását a térburkolat anyagváltásával kell jelezni,

kiemelt szegély nem létesíthető.

Forgalomcsillapított közterület jelölés esetén

a gyalogos, kerékpáros és gépjárműforgalom szükség szerinti preferenciáját, biztonsági elválasztását a térburkolat anyagváltásával kell jelezni,

kiemelt szegély kizárólag abban az esetben létesíthető, ha a közlekedésbiztonsági szempontok azt kifejezetten indokolják.

A meglévő gyalogosutcák, gyalogos területek és egyéb gyalogosfelületek megtartandók.

A gyalogos- és célforgalmi területeken

a megkülönböztetett járművek és a szállító járművek behajtását biztosítani kell,

a gyalogosfelületeket, a gépjármű-közlekedésre, vagy parkolásra kijelölt felületeket a közterület alakítási tervben (a továbbiakban: KAT) meghatározottak szerinti elkülönített burkolattal kell megvalósítani,

az autóbusz-forgalom átvezetésére kijelölt felület kiemelt járdaszegély nélkül is elkülöníthető, melynek biztonságos átvezetésére azonos értékű jelzést kell alkalmazni a teljes területet érintő nyomvonalon,

a gyalogos utcák, gyalogospreferenciájú területek kialakítását a tervezett garázsok és egyéb parkolóférőhelyek létesítése során figyelembe kell venni.

Kiemelt gyalogospreferenciájú főút, gyűjtőút jelöléssel érintett közterületeken

a gyalogos forgalom elsőbbségét biztosítani kell a gépjárművekkel szemben,

a kialakult gyalogos felület szélessége nem csökkenthető,

a gyalogos felületeket – ahol az műszakilag és közlekedésbiztonsági szempontból lehetséges – szélesíteni kell a forgalmi sávok rovására,

a Szabályozási Terven jelölt kerékpáros infrastruktúra nyomvonalához szükséges felület és infrastruktúraelemek kialakítása együttesen biztosítandó.

A zöldfelületi rendszer részét képező városi terekre vonatkozó előírások

A lehatároláson belül biztosítani kell a Szabályozási Terven a lehatárolás területére meghatározott legkisebb zöldfelületi arányt (…%).

A lehatárolással érintett területen a közterület felújítása, átépítése során

a meglévő zöldfelületek összesített mérete, és

a meglévő fák összesített

darabszáma, vagy

lombkorona-fedettsége

 nem csökkenhet az átépítés előtti állapothoz képest a lehatárolás teljes területére vonatkoztatva.

A lehatárolással érintett területen – amennyiben a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások másként nem rendelkeznek – a terepszint felett

kizárólag a terepszint alatti építmény feljárata helyezhető el transzparens épületrészként, továbbá

elhelyezhető különösen:

köztéri műalkotás,

köztárgy,

szökőkút,

szabadlépcső (tereplépcső), lejtő, támfal, támfalak rendszere,

gyalogos létesítmény építménye,

a locsolást biztosító berendezés.

A lehatárolás területén – amennyiben a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások másként nem rendelkeznek, – elhelyezhető terepszint alatti építmény, különösen mélygarázs, melynek felső síkja – beleértve a talajtakarás vastagságát is – nem nyúlhat a környező csatlakozó járda vagy zöldfelületek fölé 0,5 m-nél nagyobb mértékben, kivéve, ha a KAT ettől eltérő értéket állapít meg.

Közterületek átépítése, helyreállítása

A közterületek átépítése, forgalomcsillapítása során biztosítani kell a tűzoltógépjárművek szabad közlekedését, a tűzoltási felvonulási utakat és területeket, a helyigény, teherbírás és az egyéb mentési feltételek figyelembevételével.

A telken vagy közterületen való építési tevékenység befejeztével a teherforgalom számára kijelölt és használt nyomvonal szerinti közterületet az eredeti állapota szerint helyre kell állítani, amennyiben az építés miatt a nyomvonal fotókkal igazolhatóan károsodott, vagy a településrendezési szerződésben meghatározott tervezett átépítését el kell végezni.

Közhasználat céljára átadott területre (közhasználatú területre) és a közhasználatú rendeltetési egységre vonatkozó előírások

a nem közterületi ingatlan egy része akkor tekinthető közhasználatú területnek, ha az arra vonatkozó Étv. 54.§ (7) bekezdésében rögzítettek teljesülnek,

a közhasználatú terület kialakítható akkor is, ha a Szabályozási Terv azt nem jelöli,

a közhasználatú terület kialakítható

időbeli korlátozás nélküli közhasználatú területként, vagy

időbeli korlátozású közhasználatú területként.

A Szabályozási Terven „már közhasználatú terület, vagy közhasználatú területnek javasolt terület” jelölés által érintett telekrész

amennyiben már közhasználatú terület, abban az esetben közhasználatú területként megtartandó,

újonnan közhasználatú területként való kialakítása – amennyiben a XVIII. fejezet szerinti kiegészítő előírás másként nem rendelkezik – nem kötelező, de kialakítása esetén a 45.§ szerinti általános szintterületi mutató kedvezmény érvényesíthető.

A Szabályozási Terven „megtartandó, vagy kialakításra javasolt közhasználatú gyalogos kapcsolat” jelölés telket érintő két végpontja között

amennyiben a közhasználatú gyalogos kapcsolat már létezik, abban az esetben közhasználatú kapcsolat megtartandó,

újonnan a közhasználatú gyalogos kapcsolat kialakítása – amennyiben a XVIII. fejezet szerinti kiegészítő előírás másként nem rendelkezik – nem kötelező, de kialakítása esetén a 45.§ szerinti általános szintterületi mutató kedvezmény érvényesíthető.

Az időbeli korlátozás nélküli közhasználatú területen a gyalogos forgalmat időszakosan sem lehet korlátozni.

Az időbeli korlátozású közhasználatú területet a tulajdonos este 20 és reggel 8 óra között lezárhatja, egyéb rendeltetésen való keresztülvezetés esetében az időkorlát a funkciótól függően este 22 és reggel 10 óra között is meghatározható.

Meglévő, közterülettel párhuzamosan kialakított árkád csak időbeli korlátozás nélküli közhasználatú területként alakítható ki, később nem építhető be és a gyalogosforgalom elől nem zárható el.

Meglévő, épületen átvezető passzázs nem szüntethető meg, de – az önkormányzattal kötött írásos megállapodás alapján – megfelelő műszaki lehatárolással időbeli korlátozású közhasználatú területként is kialakítható.

A közhasználatú terület

közvetlenül a közterülethez kell, hogy csatlakozzon,

területén a közlekedési funkciók közül csak

gyalogos- és kerékpáros felület,

az ingatlanok kiszolgálását biztosító gépjárműkapcsolat, valamint

közcélú személygépjármű parkoló létesíthető,

az építési helyen belül

a terepszint alatt beépíthető,

üvegtetővel lefedhető,

fölé nyúlhat teljes egészében épület vagy épületrész,

árkádként akkor létesíthető, ha az az utcai homlokzaton, annak legalább 75%-án kerül kialakításra, és belmagassága legalább 4 méter, továbbá mélységi mérete minimum 3 m,

passzázsként akkor létesíthető, ha az két közterületet köt össze és, ha annak belmagassága legalább 3,5 méter, a szélessége minimum 3 m,

területén vendéglátó terasz elhelyezhető.

A közhasználatú területtel határos épületeket a homlokzati kialakítás valamint az épületek közötti távolság vonatkozásában úgy kell tekinteni, mintha azok közterülettel lennének határosak – a vonatkozó jogszabályi feltételek betartásával.

Közhasználati rendeltetési egység kialakítása esetén a 45.§ szerinti általános szintterületi mutató kedvezmény érvényesíthető.

Nyilvános illemhely közhasználatú rendeltetési egységként abban az esetben vehető figyelembe, amennyiben legalább 2-2 különnemű fülkével, akadálymentes illemhellyel és pelenkázóval rendelkezik, és melyek akadálymentes megközelítése biztosított.

A közterületen, közhasználatú területen lévő építmények, más célú berendezések elhelyezésére vonatkozó előírások

terepszint alatti önálló nyilvános illemhelyként méret- és egységszám korlátozás nélkül létesíthető, melynek rendeltetése utólag nem változtatható meg,

létesítése kötelező a közterületi mélygarázsban, legalább 2-2 különnemű fülkével és pelenkázóval, melyek akadálymentes megközelítését biztosítani kell.

Közterületi kerékpártárolók telepítésének előírásai:

járdára telepített esetben a visszamaradó – kerékpárral el nem foglalt – gyalogosfelület (gyalogossáv) szélessége – a KÖu övezetek kivételével – legalább 1,5 méter legyen,

a kerékpártároló szerkezeti magasságát úgy kell meghatározni, hogy az lehetővé tegye a kerékpár vázának lehajolás nélkül rögzítését.

Nem helyezhető el a közterületen, közhasználatú területen építményszerű használat céljára szolgáló önjáró vagy vontatott lakókocsi, könnyűszerkezetes, vagy konténeres, kioszknak nem számító pavilon vagy fülke, konténer, konténerház, mobilház, mobil árusítóhely az időszakos rendezvények, vásárok, piac céljára kijelölt területek és időszakok, továbbá az építési tevékenység időszaka kivételével.

A gyalogos aluljárók és gyalogosátkelőhelyek kialakítására vonatkozó előírások

gyalogos kapcsolat létesíthető a szomszédos épületek pinceszintjeivel,

területén kereskedelmi, vendéglátó rendeltetési egység, nyilvános illemhely helyezhető el.

Az aluljárók átalakítása során biztosítani kell az akadálymentes megközelítés lehetőségét.

Gyalogos aluljáró gyalogos kapcsolatának megszüntetése esetén a kapcsolat pótlásaként a felszínen kijelölt gyalogosátkelőhely létesítendő.

Kijelölt gyalogosátkelőhely megszüntetése esetén az átkelés lehetőségét az eredeti átkelőtől mért 20 méteren belül pótolni kell.

A Szabályozási Terven „közterületi felszíni gyalogos kapcsolat” jelölés esetén a közlekedési terület átépítése, forgalmi rendjének átalakítása során a jelöléstől legfeljebb 20-20 méteren belül, annak két végpontja között felszíni gyalogos kapcsolat (kijelölt gyalogosátkelőhely) alakítandó ki.

fejezet – a táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

A települési táj védelmére vonatkozó előírások

A fás szárú növények védelmével és telepítésével kapcsolatos műszaki előírások

Az építési telken a Szabályozási Terven jelölt „meglévő jelentősebb fa, facsoport telken belül” esetén

építményt úgy lehet elhelyezni, hogy az ne okozza a Szabályozási Terven jelölt fa kivágását,

a fa kivágása kizárólag növényegészségügyi, élet- és vagyonvédelmi okokból történhet,

a fa lombkoronája alatti területen belül 0,5 méternél mélyebb alapozási munkát, a gyökérzónát érintő bármely tereprendezési munkát végezni nem lehet,

a fa töve körül legalább 2,25 m² víz- és légáteresztő felületet kell hagyni, legalább 0,8 méteres sugarán belül természetes ültetőközeget kell létesíteni, faveremráccsal, aljnövényzettel, vagy cserjésítéssel kell kialakítani, vagy víz- és légáteresztő burkolatot kell létesíteni.

Az építési telken belüli meglévő fára a Szabályozási Terven fel nem tüntetett faegyedek esetén az épület elhelyezése, konfigurációjának kialakítása során csak akkor nem kell tekintettel lenni, amennyiben

a faegyed növényegészségügyi okból való kivágását kertészeti szakvélemény igazolja,

kertrekonstrukció során a besűrűsödött növényállomány az egyedek kedvező fejlődését negatívan befolyásolja, és ezt kertészeti szakvélemény igazolja,

mélygarázs létesítése a faegyed megtartását műszaki indokok alapján nem teszi lehetővé,

a fa a telek beépítését és az utcai térfal kialakítást teljesen ellehetetleníti,

az építési hely több mint egyharmadát a fa koronája, gyökérzete elfoglalja, és ezzel a telek beépíthetőségét jelentősen akadályozza,

a fa nem tervezetten ültetett invazív, vagy legalább erősen allergén fafajhoz tartozik, vagy gyümölcsfa (dió-, mandula kivételével).

Új közművezeték létesítésekor, vagy meglévő felújításakor

a 16 méternél keskenyebb közterületen a fa tövének közepe és a közművezeték között

kis lombtömeget növesztő fák esetében legalább 1,5 méter,

közepes, vagy nagy lombtömeget növesztő fák esetében legalább 2,5 méter

szabad életteret kell biztosítani, kivéve, ha a fa eleve gyökérmenedzsment megoldással került ültetésre,

16 métert elérő, vagy annál szélesebb közterület esetén a fa életterének biztosítása mellett a fa tövének közepétől  számított 2 méteren belül tilos új közművezetéket fektetni,

5 cm-nél vastagabb (támasztó) gyökeret elvágni nem szabad, ezért a fák környezetében csak kézi munkaerővel történhet az árkolás.

A Szabályozási Terven a közterületen szereplő

 „telepítendő fasor” jelölés esetén

a jelölt szakaszokon a közterületen belül biztosítani kell a fasor telepítésének műszaki feltételeit a közterület keresztmetszeti elrendezésének változása, átépítése során, kivéve, ha a már meglévő, vagy tervezett közlekedési-, vagy közműlétesítmény azt nem teszi lehetővé,

a jelölt szakaszon a telepítésre kerülő fák számára biztosítandó közműmentes élettér minden irányban legalább 2 méter széles legyen,

amennyiben az aa) alpont szerinti közművek a fa elültetését nem teszik lehetővé, legalább teljes értékű planténerben kihelyezett fákkal kell biztosítani a fasor kialakítását.

 „meglévő fa, fasor” jelölés esetén biztosítani kell

a jelölt szakaszon a közterületi keresztmetszeti tényezők változtatásakor a jelölt fasor egyes egyedeinek megőrzését vagy cseréjét, a hiányzó szakaszainak kiegészítését, továbbá

a rekonstrukció és a fenntartás műszaki feltételeit, a növényegészségügyi szempontok együttes figyelembevételével.

A fák és fasorok telepítésénél, kiegészítésnél az ültetéssel egy időben biztosítani kell annak öntözhetőségét,

Zkp övezet, vagy a Szabályozási Terven jelölt „zöldfelületi rendszer részét képező városi tér” esetében automata öntözőrendszerrel,

egyéb közterületen legalább a gyökérzónába levezetett, ledugaszolt dréncsővel.

A fák burkolt környezetben való telepítése, valamint a közterület átépítése esetén, a fák töve körül legalább 2,25 m² víz- és légáteresztő felületet kell hagyni, legalább 0,8 méteres sugarán belül természetes ültetőközeget kell létesíteni, faveremráccsal, aljnövényzettel, vagy cserjésítéssel kell kialakítani, vagy víz- és légáteresztő burkolatot kell létesíteni.

Zöldfelületek védelmére, kialakítására vonatkozó szabályozási elemek

A „zöldfelületként megtartandó / kialakítandó terület építési telken” jelölés esetén (7. melléklet 15. ábra)

a lehatárolásnak a telekre eső területe legalább a Szabályozási Terven rögzített arányban

teljes értékű zöldfelületként (ZF:…%), vagy

legalább félintenzív zöldtetőként (ZT:…%) alakítandó ki, és

a lehatárolás területe

 „ZF:…%” jelölés esetén az aa) alpont teljesülése mellett sem terepszint alatt, sem terepszint felett nem építhető be,

 „ZT:…%” jelölés esetén a Szabályozási Terven jelölt építési hely hiányában az ab) alpont teljesülése mellett kizárólag terepszint alatt építhető be,

 „ZT:…%” jelölés és a Szabályozási Terven jelölt építési hely esetén az ab) alpont szerinti arány teljesülése mellett az építési hely vonatkozó szabályai szerint építhető be,

a lehatárolás területén kerti építmény elhelyezhető a kerti pavilon kivételével.

Az (1) bekezdés alapján kialakítandó zöldfelület és az építési övezethez tartozó 5. mellékletben a telekre meghatározott legkisebb zöldfelületi arány alapján biztosítandó zöldfelület közül a nagyobb értéket adót kell betartani, a zöldtető számítására vonatkozó szabályok együttes betartásával. 

Klímaadaptációra, a hőszigethatás csökkentésére vonatkozó előírások

a be nem épített, 400 m²-nél nagyobb burkolt felületet - a közlekedésre szánt közterületek és belső utak kivételével - zöldfelülettel, fásítással tagoltan kell kialakítani,

a burkolt felületeknél és lapostetők kialakításánál elsősorban magas albedó értékű (nagy fényvisszaverő képességű), szilárd, vízáteresztő burkolatokat kell alkalmazni.

10 lakásnál nagyobb lakásszámot tartalmazó új épület, valamint egyéb rendeltetésű épület elhelyezése során központi hűtés-fűtés berendezést kell beépíteni.

fejezet – Környezetvédelmi előírások

A talaj és a felszín alatti vizek védelmére vonatkozó előírások

Veszélyes hulladék gyűjtésével, ártalmatlanításával kapcsolatos létesítmény – a lakossági igényeket kiszolgáló terepszint alatt létesíthető szelektív hulladékgyűjtő kivételével – nem létesíthető.

Védőtávolságot igénylő, előtisztítandó szennyvizet, illetve ipari – veszélyes – hulladékot kibocsátó technológia alkalmazása nem megengedett.

A gépjárművek által igénybe vett burkolatokra jutó csapadékvizeket csak olajfogó műtárgyon keresztül szabad a közcsatornába juttatni.

Levegőtisztaság védelemére vonatkozó előírások

Zaj- és rezgésvédelemre vonatkozó előírások

KÖu besorolású közterületek, továbbá villamosvonal menti építési telkek esetében passzív akusztikai védelmet kell biztosítani új épület elhelyezése, illetőleg meglévő épület teljes körű felújítása, átépítése során.

Átmeneti hasznosításra vonatkozó előírások

átmeneti jelleggel elhelyezhető, közösségi kert, játszótér, fitnesztér, sportpálya, fásított felszíni parkoló, valamint egyéb, zavaró hatású tevékenységnek nem számító funkció,

a telkek utcai frontján az átmeneti hasznosítás idejére a hasznosítás jellegének megfelelő kerítés alakítható ki a TKR-ben meghatározottak szerint, és

biztosítani kell a telek pormentesítését, csapadékvíz-elvezetését.

Átmeneti felszíni parkoló létesítése során

az üzemeltetésből adódó talajszennyezést meg kell akadályozni,

a telken meglévő fás szárú növényzetet a parkolóhelyek kiosztásnál figyelembe kell venni,

a parkolót fásítani kell melynek során az átmeneti hasznosítás idejére

az ültetett fák az átmeneti hasznosítás végeztével pótlás nélkül kivághatók, vagy

a fák teljes értékű planténerben is elhelyezhetők.

fejezet – Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások (telekalakítás, településrendezési kötelezések)

Közterület kialakítása, megszüntetése, határának módosítása

Kötelező érvényű a Szabályozási Terven feltüntetett „szabályozási vonal”, mely esetében az érintett telek akkor válik rendezetté, ha a szabályozási vonal végrehajtása megtörtént.

A Szabályozási Terven feltüntetett szabályozási vonal végrehajtása érdekében szükséges telekalakítás során – kizárólag a közterületi lejegyzés érdekében –

a visszamaradó telek területi, szélességi és mélységi mérete eltérő lehet az övezetben, építési övezetben meghatározottól, és

a visszamaradó telek akkor is kialakítható, ha a már beépített telek kialakult beépítési paraméterei (beépítettség, szintterületi mutató, zöldfelületi arány) legfeljebb 20 százalékponttal eltérnek, vagy a telekalakítás végrehajtása után el fognak térni az övezeti határértéktől.

A közterületi telkek egymással egyesíthetők és a Szabályozási Terv szerinti övezethatárok mentén feloszthatók. A telket érintő szabályozás végrehajtása esetén a már meglévő közterületi telekkel a leszabályozott új közterületrész összevonása nem kötelező.

Telekalakítás 

Az 5. mellékletben meghatározott előírt legkisebb és megengedett legnagyobb telekméreteket a (3)-(4) bekezdés szerinti eltérések figyelembevételével kell betartani.

Az 5. mellékletben előírtnál kisebb méretű telek telekfelosztás, vagy telekhatárrendezés révén kizárólag akkor alakítható ki, ha a telken lévő védett épület, vagy a vele szomszédos telek helyzete azt műszakilag indokolja. Az így létrejövő kisebbik telek mérete ez esetben sem csökkenhet 300 m² alá.

Az 5. mellékletben meghatározottnál nagyobb méretű telek alakítása kizárólag akkor megengedett, ha az telekfelosztás, vagy telekhatárrendezés révén jön létre. Telekegyesítés esetén az építési övezethez tartozó, az 5. mellékletben lévő értéket kell betartani, kivéve,

a teljes telektömböt érintő telekegyesítés esetén, vagy

ha a Szabályozási Terv irányadó megszüntető jel feltüntetésével a telekegyesítést kifejezetten előirányozza.

A nem konvex geometriájú telek telekalakítása során a minimális telekszélességnek a telek homlokvonalán kell teljesülnie. Telekfelosztással konkáv geometriájú telek nem hozható létre.

Telekegyesítés esetén a homlokzat kialakításánál az eredeti telekosztásra való építészeti utalást kell alkalmazni a TKR vonatkozó előírásának betartásával.

Elővásárlási jog

Beépítési kötelezettség

A beépítési kötelezettség megállapítása esetén a részben, vagy egészben megüresedett telken az építési tevékenység megkezdéséig a 18.§ szerinti átmeneti hasznosítása megengedett. Az átmeneti hasznosítás a telek egy részén tovább is fenntartható.

A beépítési kötelezettség teljesítésének tekintendő, ha az épület a megépítése után használatbavételi engedéllyel rendelkezik.

A beépítési kötelezettség teljesülése tekintetében nem számít beépítettnek az a telek, melyen

nem a szomszédos beépítés jellemzőinek megfelelő szintszámú, rendeltetésű, elhelyezésű és építészeti kialakítású épület van, vagy

az épület nem került teljes mértékben elbontásra és a visszamaradó épületrész átmeneti hasznosítást kap. 

Helyrehozatali kötelezettség

Helyrehozatali kötelezettséggel érintettnek kell tekinteni az ingatlant

életveszély-elhárítás szükségessége – mind az épület szerkezeti, mind a homlokzati rongálódás tekintetében –, vagy

a telektömb épületsorában jelentős felújítást igénylő homlokzat

esetén.

A helyrehozatali kötelezettség elrendelésben rögzítettek igazolt teljesülése után az érintett épület automatikusan törlődik a jegyzékből.

Beültetési kötelezettség

Beültetési kötelezettséggel érintettnek kell tekinteni az ingatlant

meglévő épület esetén, ha az épület valamely udvarának alapterülete legalább 200 m² és az azon belül lévő meglévő zöldfelület mérete nem éri el az udvar alapterületének 10%-át,

új épület esetén a zöldfelületi előírások teljesítésének elmaradása esetén.

A beültetési kötelezettség akkor tekinthető teljesítettnek, amennyiben a telekre előírt zöldfelületi mértéknek a kialakított zöldfelület megfelel.

A beültetési kötelezettség megfelelően igazolt teljesülése után az érintett épület automatikusan törlődik a jegyzékből.

fejezet – Közművek előírásai

A közművesítettség feltételei

Új beépítés és az épület alapvető jellegét megváltoztató átépítés esetén, a telken a teljes közművesítettség mellett is biztosítani kell, hogy

az építés helyét vízelöntés vagy tartós vízállás ne veszélyeztesse, továbbá

a keletkező összegyűjtött csapadékvíz elsősorban az épület zöldfelületeinek öntözésére, vagy szürkevíz felhasználására alkalmazható legyen, továbbá

a telken keletkező – b) pont szerint összegyűjtött csapadékvízen felüli – többletcsapadékvíz csak késleltetéssel kerüljön elvezetésre a közcsatornába.

A megújuló energiaforrások műtárgyai a szélerőmű kivételével a TKR rendelkezéseink betartásával elhelyezhetők.

A városüzemeltetés mérnöki műtárgyainak, a közmű,- és hírközlési hálózatok kialakításának előírásai

Közműellátási hálózat önálló építményt igénylő létesítményei és szerelvényei csak épületben, vagy a közterületen kizárólag terepszint alatt helyezhetők el.

A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében a közművezetékek helyét a 12.§-ban foglaltakon túl úgy kell kijelölni, hogy:

16 m átlagos közterület szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,

16 m átlagos közterület szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor

telepítését ne akadályozzák meg, kivéve, ha KAT másként rendelkezik.

Nem létesíthető hulladékudvar, nem kijelölt helyen szelektív hulladékgyűjtő sziget.

Új szelektív hulladéksziget kizárólag terepszint alatti kialakítással létesíthető.

A közművezetékek felújítása, cseréje során a megszűnő, feleslegessé vált közművezetéket, közműépítményeket el kell bontani, felhagyott vezeték, műtárgy közterületen nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt, kivéve azon eseteket, ahol a közműszolgáltató szakértői véleménnyel azt indokolja.

második rész – AZ ÉPÍTS TALÁNOS SZABÁLYAI

Fejezet ­– AZ ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ Általános előírások

Új épület létesítésére és meglévő épület átépítésére vonatkozó általános előírások

Új épület létesítésének számít (7. melléklet 1. ábra)

üres telken új beépítés létesítése, vagy már beépített telken új önálló épület létesítése,

a meglévő épület teljes elbontása után új beépítés létesítése a (4) a) pontban foglaltak kivételével,

a meglévő épület kizárólag közterület felé néző homlokzati falának megtartásával járó átépítése,

a meglévő épület általános szintterületének 75%-át – saroképület esetén 85%-át – meghaladó bontásával járó átépítése,

a meglévő épület bruttó földszinti alapterületének 75%-át – saroképület esetén 85%-át – meghaladó mértékű bontásával járó átépítése.

Meglévő épület alapvető jellegét megváltoztató átépítésnek számít (7. melléklet 2. ábra)

a (2) bekezdés alá nem tartozó eset,

a meglévő épület általános szintterületének 25%-át meghaladó, de legfeljebb 75%-át – saroképület esetén 85%-át – elérő mértékű bontásával járó átépítése,

az épületrész bővítése, bontása, vagy bontással járó átalakítása, amennyiben az átépítés eredményeként 0,5 értékű általános szintterületi mutatót meghaladó értéknek megfelelő új bruttó szintterület létesül,

a meglévő épület bruttó földszinti alapterületének 25%-át meghaladó, de legfeljebb 75%-át – saroképület esetén 85%-át – elérő mértékű bontásával járó átépítése,

a meglévő épület utcai homlokzatát is érintő 1 méternél nagyobb utcai párkánymagasság növeléssel járó (térdfalmagasítással vagy teljes építményszinttel való), 58.§ szerinti bővítése,

az a)-e) pontban felsoroltakkal együtt járó szerkezeti megerősítés, az épületszerkezetek cseréje, különösen fafödém vagy tetőszerkezet cseréje.

Meglévő épület kismértékű átépítésének számít (7. melléklet 3. ábra) a (2)-(3) bekezdésben foglaltaknak nem megfelelő esetek mellett különösen:

a meglévő épület általános szintterületének legfeljebb 25%-át elérő mértékű bontásával járó átépítése,

az épületrész bővítése, bontása, vagy bontással járó átalakítása, amennyiben az átépítés eredményeként az általános szintterületi mutató különbözete az átépítés előtti állapothoz képest legfeljebb 0,5,

a meglévő épület bruttó földszinti alapterületének legfeljebb 25%-át elérő mértékű bontásával járó átépítése,

a meglévő épület padlásterének magasítással nem járó 55.§ szerinti beépítése, átalakítása,

meglévő épület tetőzetének legfeljebb 1 méteres utcai és udvari párkánymagasság növeléssel járó 56.§ szerinti beépítése, átalakítása,

meglévő épület udvari homlokzatát érintő 1 métert meghaladó udvari párkánymagasság növeléssel járó 57.§ szerinti tetőtérbeépítése,

meglévő épületre a 60.§ szerinti visszahúzott tetőemelet ráépítése,

a meglévő épület terepszint feletti beépítésbe beszámítandó alapterületének a Rendelet hatálybalépése utáni egyszeri, legfeljebb 10 m² alapterületű építményrésszel való bővítése,

utólagosan felvonó létesítése,

az a)-i) pontban felsoroltakkal együtt járó szerkezeti megerősítések, különösen fafödém vagy tetőszerkezet cseréje.

Történeti értékekre vonatkozó általános előírások

A régészeti védelemmel érintett területen

a középkori városfal maradványait meg kell őrizni és – ahol az műszakilag lehetséges  – az épületek határoló falai mentén bemutatásra alkalmassá kell tenni;

a feltárt régészeti emlék bemutatása épületen belül vagy építmény alatt is megengedett a régészeti szempontok figyelembevételével; 

a régészeti feltárás eredményességétől függően, ahol a jelentős régészeti emlék bemutatása az eredeti helyen és összefüggéseiben szükséges, épületet csak a régészeti szempontok figyelembevételével lehet elhelyezni, vagy vízszintes terjedelmében bővíteni úgy, hogy az új építéssel a régészeti emlék károsodását ne okozza.

Mélyépítéssel, fúrással járó építési tevékenységek végzésére vonatkozó előírások

Új épület létesítése, meglévő épület terhelési viszonyainak megváltozatásával járó építési tevékenység, továbbá a meglévő terep 1 méternél nagyobb mértékű megváltoztatása csak a pincefeltárásra, a talaj- és rétegvíz viszonyokra is kiterjedő, továbbá az adott építési tevékenységgel összefüggő és műszakilag szükséges geotechnikai adatok ismeretében meghatározott műszaki megoldással lehetséges.

Mélyépítés esetén, továbbá a térszín alatti beépítésnél biztosítani kell a talajvíz elleni védelmet, a geotechnikai adatok ismeretében a talaj- és rétegvizek műszaki eszközökkel való áramlását a talaj természetes vízháztartásának megőrzése, továbbá a térszín alatti tervezett és a környező meglévő épületszerkezetek, pincék károsodásának megelőzése céljából.

A 2. mellékleten a metró védelmi zónájával érintett telkeken a metróval való érintettséget figyelembe kell venni és a metró műtárgyak védelmét műszakilag is biztosítani kell új épület létesítése, mélyépítéssel járó építési tevékenység, geotermikus energia hasznosításával összefüggő talajszonda létesítés, továbbá forrásfoglalás, kútfúrás, geotechnikai vizsgálat során.

Fejezet – AZ építési helyre és az ÉPÜLETELHELYEZÉSrE vonatkozó általános rendelkezések

Az építési hely általános rendelkezései

Az építési helyre a Szabályozási Terv külön jelölése hiányában a

zártsorú zártudvaros (körülépített udvaros),

zártsorú csatlakozó udvaros,

zártsorú keretes

beépítés szabályait kell alkalmazni (7. melléklet 27. ábra).

Zártsorú beépítésnek számít az épület hátraléptetése, a nyitott udvar és a nyitott sarok létesítés, mely a földszinti és az emeleti szinteken eltérően is kialakítható.

Az építési hely részei

Az építési hely egésze beépíthető a terepszint alatt és a terepszint felett a (3)-(6) bekezdésben foglaltak betartásával.

A Szabályozási Terv, az építési övezet, a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások meghatározhatják az építési hely

terepszint felett is beépíthető részét,

kizárólag terepszint alatt beépíthető részét, valamint

külön előírás szerint beépíthető részét.

Az építési hely terepszint felett is beépíthető részén a telek beépítési mértékébe beszámító épületrészek és az (5) bekezdésben foglaltak egyaránt elhelyezhetők.

Az építési hely kizárólag terepszint alatt beépíthető részén

a telek terepszint feletti beépítési mértékébe nem beszámító

teljes egészében terepszint alatti épületrész,

részben terepszint fölé emelkedő épületrész, valamint

benyúló erkély, függőfolyosó, ereszpárkány, előtető

létesíthető, továbbá 

levezető rámpa, lépcső és támfalaik, továbbá az akadálymentes megközelítéshez szükséges egyéb elemek helyezhetők el.

Az építési hely külön előírás szerint beépíthető részén

az (5) bekezdés szerinti építményrészek helyezhetők el, továbbá,

a terepszint felett a Szabályozási Terven jelölt felirat alapján:

„§F” felirat esetén földszintes,

„§F+1” felirat esetén földszint és egy emeletes,

„§F+2” felirat esetén földszint és kettő emeletes,

„§” felirat esetén a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírásokban meghatározott

épületrész létesíthető.

A zártsorú zártudvaros (körülépített udvaros) beépítés előírásai

az épületnek a telek közterületi határa felé eső telekhatáron terepszint felett a szomszéd épületekhez zártsorúan kell csatlakoznia,

az épület a telek oldalsó és hátsó határán terepszint felett tűzfalasan csatlakozhat,

az épületrészek belső udvart, vagy udvarokat alkothatnak az udvar kialakítására vonatkozó feltételek szerint,

az udvar a 64.§-ban foglaltak szerint 100%-ban beépíthető, továbbá üvegtetővel lefedhető,

terepszint alatt a telek teljes területe beépíthető.

A Szabályozási Terven jelölt „udvarcsatlakozás helye” jelölés esetén a meglévő épület alapvető jellegét megváltoztató átépítése vagy új épület létesítése során – amennyiben az értékvizsgálati dokumentációval nem ellentétes – a zártsorú csatlakozó udvaros beépítésre vonatkozó előírások alkalmazandók.

A zártsorú csatlakozó udvaros beépítés előírásai

Csatlakozó udvaros beépítés esetén a Szabályozási Terven szereplő külön jelölés hiányában

új épület létesítése esetén, a meglévő szomszédos csatlakozó udvarhoz, vagy udvarokhoz – a légudvar és a légakna kivételével – csatlakozó udvarral, udvarokkal kell kapcsolódni,

meglévő épület átépítése esetén a csatlakozás kialakítása nem kötelező, de amennyiben az átépítés a szomszédos csatlakozó udvar felé eső épületrész bontásával is jár, és az átépítés által új csatlakozó udvar alakul ki, akkor

az udvari térarányra vonatkozó 62. § (7) bekezdése szerinti engedményes érték alkalmazandó, és

az általános szintterületi mutató kedvezmény érvényesíthető a 45.§-ban meghatározottak szerint.

 „Megőrzendő csatlakozó udvar” Szabályozási Terven szereplő jelölés esetén a jelölt területen

a szomszéd telekhez való udvarcsatlakozás megőrzendő és a telekhatáron a meglévő csatlakozás szélességében és legalább 6 méter mélységben fenntartandó,

az udvar alaprajzi formája megváltoztatható,

az udvar alapterülete nem csökkenthető 10%-nál, vagy 50 m²-nél nagyobb mértékben,

a csatlakozó udvar a 64.§ szerint építhető be.

„Udvarcsatlakozás helye” Szabályozási Terven szereplő jelölés esetén

ha a jelölés a telekhatárhoz csatlakozó udvart érint, akkor az udvarcsatlakozás megőrzendő és a telekhatáron a meglévő csatlakozás szélességében és legalább 6 méter hosszon fenntartandó,

meglévő épület átépítése esetén, ha a jelölés területén az épületrész – az értékvizsgálati dokumentációban foglaltak szerinti – bontásával a jelölt új udvarcsatlakozás kialakításra kerül, akkor

az udvari térarányra vonatkozó 62. § (7) bekezdése szerinti engedményes érték alkalmazandó,

az általános szintterületi mutató kedvezmény érvényesíthető a 45.§-ban meghatározottak szerint,

új épület létesítése esetén

a meglévő szomszédos csatlakozó udvarhoz, vagy udvarokhoz csatlakozó udvarral, udvarokkal kell kapcsolódni, és

az udvari térarányra vonatkozó 62. § (7) bekezdése szerinti engedményes érték alkalmazandó.

 „Kritikus keskenységű udvar” Szabályozási Terven szereplő, szomszédos telket érintő jelölése esetén, ha az érintett telekhatár-szakaszon a Rendelet hatálybalépése előtt 10 éven belül az építéssel érintett telken épületrész állt, akkor a kritikus keskenységű udvar felé legfeljebb az eredeti épület kontúrjával megegyezően, legfeljebb azzal megegyező hosszal és magassággal létesíthető új épületrész, vagy átalakítás, bővítés ennek figyelembevételével hajtható végre.

A csatlakozó udvar méretének meghatározásakor az (7)-(8) bekezdésben foglalt

az egymás felé tekintő szomszédos telken lévő homlokzatok közötti távolság (TH)

a csatlakozó udvar felé néző telekhatártól való távolság (TT)

a meghatározott épületszárny szélesség (ÉSZ)

szabályainak együttesen kell teljesülnie a 7. melléklet 4-6. ábra szerint, kivéve, ha a Szabályozási Terv építési helyet jelöl.

Oldalsó telekhatár felé néző csatlakozó udvar kialakítása során, ha a telekhez csatlakozó udvar felől az épület a telek felé homlokzattal tekint, akkor a csatlakozó udvar kialakítása során ^[2]

az egymás felé tekintő szomszédos telken lévő homlokzatok közötti távolság (TH)

20 méternél nagyobb telekszélesség esetén legalább 16 méter,

20 méter, vagy annál kisebb telekszélesség esetén legalább 12 méter;

a homlokzatnak a szomszéd csatlakozó udvar felé néző telekhatártól való távolsága (TT)

20 méternél nagyobb telekszélesség esetén legalább 8 méter,

14 méternél nagyobb, de legfeljebb 20 méteres telekszélesség esetén legalább 6 méter,

14 méter, vagy annál kisebb telekszélesség esetén legalább 4 méter;

az oldalsó épületszárny szélessége (ÉSZ)

20 méternél nagyobb telekszélesség esetén nem meghatározott,

14 méternél nagyobb, de legfeljebb 20 méteres telekszélesség esetén legfeljebb 8 méter,

14 méter, vagy annál kisebb telekszélesség esetén a meglévő épületnek megfelelő, de legfeljebb 6 méter.

Hátsó telekhatár felé néző csatlakozó udvar kialakítása során, ha a telekhez csatlakozó udvar felől az épület a telek felé homlokzattal tekint, akkor a csatlakozó udvar kialakítása során^[3]

az egymás felé tekintő szomszédos telken lévő homlokzatok közötti távolság (TH)

24 méternél nagyobb telekmélység esetén legalább 16 méter,

24 méteres, vagy annál kisebb telekmélység esetén legalább 12 méter,

a homlokzatnak a szomszéd csatlakozó udvar felé néző telekhatártól való távolsága (TT)

40 méternél nagyobb telekmélység esetén a telekhatár felé néző tényleges homlokzatmagassággal megegyező, de legalább 16 méter,

30 méternél nagyobb de legfeljebb 40 méteres telekmélység esetén legalább 16 méter,

28 méternél nagyobb de legfeljebb 30 méteres telekmélység esetén legalább 14 méter,

26 méternél nagyobb de legfeljebb 28 méteres telekmélység esetén legalább 12 méter,

24 méternél nagyobb de legfeljebb 26 méteres telekmélység esetén legalább 10 méter,

20 méternél nagyobb de legfeljebb 24 méteres telekmélység esetén legalább 8 méter,

20 méter vagy annál kisebb telekmélység esetén legalább 6 méter,

az utcafronti épületszárny szélessége (ÉSZ) minden esetben elérheti a 12 métert.

Több csatlakozó udvar esetén az (1)-(8) bekezdésben foglalt előírásokat együttesen kell teljesíteni.

Az egymás felé tekintő szomszédos homlokzatok közötti távolság akkor is biztosítandó, ha a beépítendő telek felé nyílászáróval rendelkező homlokzattal néző épület nem a közvetlenül szomszédos telken áll.

14 méternél keskenyebb telekszélesség, vagy 18 méternél kisebb telekmélység esetén, ha az érintett telekhatár-szakaszon a Rendelet hatálybalépése előtt 10 éven belül a beépítendő telken épület állt, akkor a szomszédos épület homlokzata felé legfeljebb az eredeti épület kontúrjának megfelelően, legfeljebb azzal megegyező hosszal és magassággal létesíthető új épületrész, továbbá átépítés ennek figyelembevételével hajtható végre.

A csatlakozó udvarok között az egybenyitott légtér biztosítandó, de a közös használat kialakítása nem kötelező. A közös telekhatáron, vagy annak mentén

a TKR-ben foglalt előírásoknak megfelelő kerítés, fal, zöld elhatároló az alacsonyabb udvar járószintjétől mért legfeljebb 5 méter magassággal létesíthető, és

a csatlakozást úgy kell kialakítani, hogy a közös használat távlatban – a kerítés bontása mellett – biztosítható legyen.

Csatlakozó udvar esetén, a telken lévő épületszárnyak közötti átjárást biztosító hidak létesíthetők.

Amennyiben a Szabályozási Terv a telken építési helyet jelöl, akkor az épület kialakítása során a (2)-(13) bekezdés szerint meghatározott távolságok helyett – a tűzvédelmi előírások betartásával – a meglévő szomszédos épület homlokzata és a telken jelölt építési hely terepszint felett is beépíthető részének, vagy külön előírás szerint beépíthető részének határa közötti távolság tekintendő telepítési távolságnak .  

A (14) bekezdés szerinti jelölt építési hely hiányában telepítési távolságként a 4. számú melléklet PMU értékének 2/3-át kell figyelembe venni az egymás felé tekintő szomszédos telken lévő huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiségek nyílászáróit tartalmazó homlokzatok közötti távolság (TH) megállapítása során. A telepítési távolságot a homlokzati falsíkok között kell mérni, a függőfolyosó, erkély figyelmen kívül hagyandó.

Amennyiben a két szomszédos telken álló épület egymás felé néző homlokzatának az egymással szemben átfedésben lévő homlokzathossza 6 méternél nagyobb, és azok párkánymagasságának különbsége 6 méternél kisebb, akkor a telepítési távolság legalább felének megfelelő távolságot akkor is tartani kell, ha csak az egyik épület homlokzata tartalmazza lakások huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiségeinek nyílászáróit.

Légudvarhoz és légaknához való csatlakozás előírásai

Szomszédos légudvarhoz légudvarral, vagy udvarral szabad csatlakozni.

Amennyiben a légudvarra nyílászáróval tekintő helyiségek több mint a fele huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség, akkor az épületet úgy kell kialakítani, hogy a légudvar legkisebb mérete el kell, hogy érje az OTÉK-ban a légudvarra előírt legkisebb alaprajzi szabad méretét (szélesség és hosszúság) és az előírt légudvar alapterület kétszeresét.

Szomszédos telekhatár melletti meglévő légaknához úgy kell csatlakozni, hogy az új beépítéssel a légakna OTÉK-ban előírt legkisebb mérete biztosítható legyen.

Amennyiben szomszédos, telekhatár melletti meglévő légaknához légakna csatlakozik, vagy a korábbi beépítés légaknával csatlakozott, akkor

a meglévő légakna mérete nem csökkenthető, nem szüntethető meg,

új épület elhelyezése esetén ahhoz legalább a korábbival megegyező alapterületű légaknával kell csatlakozni, vagy az udvarhoz csatlakozóan kell kialakítani.

Kritikus keskenységű udvarként jelölt (3) bekezdés szerinti légudvarnak tekinthető udvar esetén a légudvarra vonatkozó rendelkezéseket kell figyelembe venni.

A zártsorú keretes beépítés előírásai

A keretes beépítés esetén az építési hely terepszint felett is beépíthető része – a Szabályozási Terv külön jelölése hiányában –

a telek homlokvonalától mért 14 méter széles utcai sáv (UTC), és

az udvari sáv (UDV) (3)-(5) bekezdés szerint meghatározott terepszint felett is beépíthető területe

a 7. melléklet 7-8. ábra szabályainak együttes alkalmazásával.

Közbenső telek esetén az udvari sáv (UDV) terepszint felett beépíthető részét közrezárja

az utcai sáv (UTC) telekbelső felé eső határvonala és a telek két oldalhatára által bezárt, a telek középvonala felé húzott két szögfelező vonala, és

a „zöldfelületként megtartandó/kialakítandó terület építési telken” határvonala, ha az a Szabályozási Terven jelölésre került, és

a hátsó telekhatártól mért 6 méteres nem beépíthető sáv.

Két vagy három oldalról közterülettel határolt saroktelek a 7. melléklet 7. ábra szerint építhető be.

Átmenő telek esetében az utcai sávok (UTC) és udvari sávok (UDV) méretét úgy kell meghatározni, mintha a hátsó telekhatár az átmenő telek felezővonalában lenne.

A keretes beépítés esetén terepszint alatt a hátsó telekhatártól mért 6 méteres nem beépíthető sáv kivételével a telek fennmaradó területe beépíthető.

Az udvari homlokzatot a következő szabályok szerint szabad kialakítani: (7. melléklet 9. ábra)

erkélyt, zárterkélyt a telek oldalhatárától legalább 1,5 méteres távolságban szabad csak létesíteni,

nyílászáró csak akkor létesíthető a telek oldalhatárától számított 1,5 méteren belül, ha az adott falszakasz legalább 80º-os szöget zár be az oldalhatárral,

1,8 méteres mellvédmagasságú nyílászáró a b) pontnál kisebb távolságban vagy kisebb szög alatt álló falban is létesíthető,

a középszárny nyílászáróval rendelkező homlokzata nem zárhat be 60º-nál kisebb szöget a telek oldalhatárától számított
6 méteren belül.

Az építési helyen kívül elhelyezhető építmények, épületrészek

előkert esetén annak előírt méretébe nyúlhat

előtető,

legalább 5 méteres előkert esetén és legfeljebb 1,5 méter benyúlással erkély, zárterkély, árnyékoló szerkezet,

udvar méretébe nyúlhat legfeljebb 1,5 méterig előlépcső, előtető, erkély, függőfolyosó.

Közterület fölé benyúló épületrészek kialakítására vonatkozó szabályok

A közterület fölé nyúló épületrész alsó síkja és a járdatő szintjének távolsága legalább 3,5 méter legyen az előtető kivételével.

Az oldalsó telekhatártól mért legalább 1,5 méter szélességű sávban erkély nem létesíthető.

Legalább 15 méter átlagos közterület-szélesség esetén

erkély a homlokzat szélességének legfeljebb 4/5-én zárterkély legfeljebb 2/5-én létesíthető,

az erkély és zárterkély túlnyúlásának mélységi mérete legfeljebb 1,3 méter, de legfeljebb a közterület szélességének 1/20-a lehet, ^[4]

zárterkély az oldalsó telekhatártól legalább 3 méter távolságra létesíthető.

Legalább 12,0 méter és a 15,0 méter szélességet el nem érő átlagos közterület-szélesség esetén

erkély a homlokzat szélességének legfeljebb felén, zárterkély a 2/5-én létesíthető,

az erkély és zárterkély túlnyúlásának mélységi mérete legfeljebb a közterület szélességének 1/20-a lehet,

zárterkély az oldalsó telekhatártól legalább 3 méter távolságra létesíthető.

12 méternél kisebb átlagos közterület-szélesség esetén

erkély a homlokzat szélességének legfeljebb 1/3-án létesíthető,

azerkély túlnyúlásának mélységi mérete legfeljebb 0,5 méter lehet,

zárterkély nem létesíthető.

Előtető legfeljebb a homlokzat 1/3-a szélességében létesülhet a nyílászáró kiosztásához igazodóan, a közúti űrszelvény figyelembevételével, és az alsó síkja legalább 2,5 méter magasságban legyen.

Főpárkány, valamint a tetőszerkezet eresszel együttes legnagyobb kiugrása a közterület felé

legalább 15 méter átlagos közterület-szélesség esetén legfeljebb 1 méter lehet,

legalább 12,0 méter és a 15,0 méter szélességet el nem érő átlagos közterület-szélesség esetén legfeljebb 0,75 méter lehet,

12 méternél kisebb átlagos közterület-szélesség esetén legfeljebb 0,5 méter lehet.

Függőfolyosó az épület közterület felőli homlokzatán újonnan nem létesíthető, de a meglévő helyreállítható, rekonstruálható.

Az építési vonal

a kialakult előkert esetén, ahol az építési vonal azonos a meglévő épület homlokzati síkjával, vagy

a Szabályozási Terven a közterületi telekhatár mentén „zöldfelületként megtartandó / kialakítandó terület építési telken” jelölés esetén, ahol az építési vonal megegyezik annak telekbelső felé eső határvonalával, vagy

ha a Szabályozási Terv építési vonalat jelöl, vagy

ha a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások másként rendelkeznek.

Az épület közterület felőli homlokzata a szomszéd épülethez a telekhatártól mért legalább 1,5 méter szélességű sávban, azzal egy vonalban lévő falsíkkal csatlakozzon, a földszinti közhasználatú terület (különösen: árkád, passzázs), gépkocsi behajtó kivételével.

Az építési vonal hosszának legalább 75%-án épülethomlokzatot kell létesíteni, kivéve, ha ezt az arányt az építési övezet a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások előírása másként állapítja meg.

A meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonal esetében az épület a közterület felé néző homlokzati szélességének legalább az 50%-ával a meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonalon álljon, kivéve, ha ezt az arányt az építési övezet vagy a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások másként állapítják meg.

Az épület hátraléptetése, a nyitott udvar, nyitott sarok létesítése esetén az építési vonal szabályai helyett a 40.§-ban foglaltakat kell alkalmazni.

Az épület hátraléptetése, a nyitott udvar a nyitott sarok szabályai

A nyitott udvar kialakításának szabályai a következők:

a közterületi telekhatáron a szomszéd telekhez kötelezően csatlakozó épületrészek közterülettel párhuzamos hossza nem lehet kisebb 8 méternél,

a nyitott udvar szélessége

21 métert el nem érő utcai párkánymagasság esetén nem lehet kisebb, mint 12 méter,

21 méter, vagy annál magasabb párkánymagasság esetén nem lehet kisebb, mint 15 méter,

lakófunkciót nem tartalmazó vegyes rendeltetésű épület esetén a ba)-bb) alponttól eltérhet, de legalább 8 méter széles legyen,

a nyitott udvar két telket érintően is kialakítható, mely esetben az egy telekre eső udvar szélessége legalább 5 méter legyen,

a nyitott udvar felé eső homlokzatokat és az épület közterület felé néző homlokzatait egységes homlokzattal kell megépíteni épületegyüttes kialakítása esetén is,

a nyitott udvar felé függőfolyosó nem létesíthető,

megfelel a nyitott udvar felsorolt követelményeinek, ha az a)-c) pontban foglalt méretek megtartásával a földszinten és az első emeleti szinten az udvar beépül és a nyitott udvari rész csak az ezek feletti építményszinteken kerül kialakításra,

a nyitott udvar alsó szinten való beépítése esetén a ba)-bb) alpontban meghatározott párkánymagasság méretek az udvar zárófödémétől mérendők,

a nyitott udvar területének legalább felén teljes értékű zöldfelület, vagy legalább félintenzív zöldtető létesítendő.

A nyitott sarok kialakításának szabályai a következők:

saroktelek esetében a két szomszédos telekhatáron a szomszéd telekhez kötelezően csatlakozó épületrészek közterülettel párhuzamos hossza nem lehet kisebb 8 méternél,

az épületet egységes homlokzattal kell megépíteni,

a nyitott sarok felé függőfolyosó nem létesíthető,

a nyitott sarok fölé csak a III. emelettől felfelé nyúlhat 1 méternél nagyobb benyúlású épületrész.

Az épület hátraléptetésére, nyitott udvarra, nyitott sarokra vonatkozó (1)-(3) bekezdésben foglalt előírásokat a 7. melléklet 12. ábrával együtt kell alkalmazni.

Épületköz kialakítására vonatkozó szabályok

a meglévő épületköz

kötelezően megtartandó,

terepszint felett nem beépíthető,

tetővel nem fedhető,

új épület létesítése esetén a jelölés szerinti szakaszon épületköz létesítendő.

Az épületköz szélessége legalább 10 m, és ha a köz két telekre esik, akkor abból az egyik telekhez legalább 3 m széles résznek kell tartoznia.

Új épületköz szélességének megállapítása során, a két telken létesülő, egymással átfedésben lévő épülethomlokzat közötti távolság, ha az egymással szemközti homlokzatok egymással való átfedése 16 méternél hosszabb, akkor az épületköz szélessége legalább az épületközre néző nagyobbik homlokzat magassági érték 2/3-ával megegyező méret, de legalább 10 méter.

Az épületköz

terébe erkély, zárterkély nem nyúlhat be,

a területére tekintő homlokzatot az épület közterületi homlokzatával azonos minőségben kell kialakítani,

területe közhasználatú területként kialakítható,

területén vendéglátó terasz létesíthető.

szabályozási határértékek

A szabályozási határértékek alkalmazása

Építési tevékenység esetén a szabályozási határértékeknek együttesen kell megfelelni.

Szintterületi paraméterek, szintterületi mutatók

Az általános szintterületi mutatóba 

az általános szintterületet be kell számítani,

a parkolási szintterületet be lehet számítani, és

amennyiben a parkolási szintterület a megengedettet meghaladná, akkor a többletet az általános szintterületi mutatóba kell beszámítani.

Az általános szintterületi mutató számítása során az általános szintterületbe be kell számítani

az általános célú építményszint bruttó alapterületét,

a loggia és a fedett terasz bruttó alapterületének a felét,

a parkolási szintterület azon részét, amely meghaladja az építési övezetben meghatározott parkolási szintterületi mutató alapján számított parkolási szintterületet.

Az általános szintterületi mutató számítása során az általános szintterületbe nem kell beszámítani

a beépített tetőtéren kívüli padlástér bruttó alapterületét és

a gépészeti helyiség bruttó alapterületét:

amennyiben az általános szinten, a beépített tetőtérben, vagy a padlástérben létesül és az épület beépítési mértékénél figyelembe vett beépített alapterületének 5% át nem haladja meg, továbbá

amennyiben az a meglévő épület pinceszintjén létesül, és az épület kiszolgálásához szükséges gépészeti helységrészt tartalmaz és amennyiben ezzel együtt az épület tetőzetén – a műszakilag szükséges ki- és bevezetéseken kívül – önálló gépészeti berendezés nem létesül és a tetőzeten meglévő gépészeti berendezések megszüntetésre kerülnek;

az építményszintnek nem számító padlás bruttó területét és az olyan tetőszintet, amelyen a felvonógépházon vagy a lépcsőház felső szintjén kívül más helyiség nincs,

az alábbi építményszintek határoló főfalak nélküli alapterületét:

az erkély, függőfolyosó – az udvar üvegtetős lefedése esetén is –, udvari árkád, a fedett, de oldalt nyitott külső emeleti szinti közlekedő, továbbá

a közterülethez csatlakozó árkád;

a meglévő épület megmaradó pinceszintjén a tároló helyiség nettó alapterületét,

az alábbi építményszintek nettó alapterületét:

az 1,9 méternél kisebb belmagasságú helyiség, helyiségrész,

a fedetlen udvar, a fedetlen terasz, fedetlen tetőterasz,

a légudvar, a légakna, az akna, a felvonóakna (személy-, teher-, gépjármű).

A parkolási szintterületi mutatóba csak a parkolási szintterületet szabad beszámítani.

A parkolási szintterületi mutató számítása során a parkolási szintterületbe kizárólag a parkoláshoz szükséges építményszint részek, helyiségek és helyiségrészek tartoznak, melybe beszámítandó az épületen belül

a parkolóférőhely és a hozzá vezető épületen belüli útfelület,

a behajtást és a gépjármű manipulációját szolgáló útfelület, egyéb manipulációs tér,

a lehajtó és felhajtó rámpa,

a parkolóterületen belüli lépcső, felvonó és gyalogos megközelítésre szolgáló felület,

a parkolóval azonos szinten lévő, a parkoló üzemeltetését szolgáló helyiségek, különösen: biztonsági személyzet számára kialakított tartózkodó, fülke, illem- és tisztálkodó helyiség, raktár, továbbá

a földszinti belső udvar felől nyíló helyiségben és a pinceszinten lévő közösségi kerékpártároló

bruttó területe, melyek beszámítása során, az azonos építményszinten a határoló szerkezeti elemek (különösen: falak, pillérek) területe is hozzászámolandó, továbbá hozzáadódik az általános szintterülethez tartozó építményrésztől elválasztó határfal felezővonalától számított területe, ha az nem kerül beszámításra az általános szintterületbe.

A parkolási szintterületi mutató számítása során a parkolási szintterületbe a (6) bekezdés szerinti szintterületet akkor nem kell beszámítani, ha azokat az általános szintterület már tartalmazza.

A szintterületi mutatók számítása során a szintterületbe (általános vagy parkolási) csak egyszeresen kell beszámítani

a lépcsőház, a belső lépcső, valamint

az akadálymentesítésre szolgáló gyalogosrámpa által elfoglalt alapterületet,

azok pihenőjével együtt, kivéve, ha a pihenő alapterülete meghaladja a közlekedéshez szükséges és a lépcső jellegének megfelelő méretet, vagy azon más rendeltetés is létesül (galériaszint része), mely esetben annak növekményét annyiszor kell beszámítani, ahány építményszinten az létrejön.

Az épület közterület fölé nyúló építményrészeit (zárterkély, loggia, egyéb túlnyúló épületrészek) a (2)-(8) bekezdés szabályai szerint a megfelelő szintterülethez hozzá kell számítani.

Az 5. mellékletben rögzített parkolási szintterületi mutató alkalmazása során a védett – nyilvántartott műemlék, fővárosi vagy kerületi egyedi védelem alatt álló – épület esetében a kisebb értéket kell betartani.

A szintterületi mutató alkalmazása meglévő és új épület esetében

Meglévő épület alapvető jellegét megváltoztató átépítés esetén

az általános szintterületi mutatót figyelembe kell venni,

a parkolási szintterületi mutatót figyelembe kell venni.

Új épület létesítése esetén

az általános szintterületi mutatót figyelembe kell venni,

a parkolási szintterületi mutatót figyelembe kell venni.

A jelen Rendelet hatálybalépése előtt a védettséggel érintett épület vagy telek védelemének megszűnése esetén az általános szintterületi mutató nem haladhatja meg az 5. mellékletben e célból rögzített kisebb értéket és szintterületi mutató kedvezmény nem alkalmazható

a telken a megelőzően védett épület  elbontása, vagy megsemmisülése és új épület létesítése, vagy

a telken a megelőzően védett épület alapvető jellegét megváltoztató átépítése

esetén.

A szintterületi mutató kedvezménye

a legnagyobb megengedett általános szintterületi mutató legfeljebb az építési övezetben meghatározott szintterületi mutató kedvezmények értékével növelhető (2. sz. függelék), amennyiben az építési övezet az alkalmazását lehetővé teszi;

az általános szintterületi mutató növekmény több kedvezmény együttes alkalmazása esetén sem haladhatja meg az építési övezetben meghatározott legnagyobb kedvezményes értéket, kivéve, ha a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások azt lehetővé teszik;

az általános szintterületi mutató kedvezménye érvényesítendő saroktelken a meglévő épület esetén a (2) bekezdés szerint, és

az általános szintterületi mutató kedvezménye érvényesíthető településrendezési szerződés alapján

közhasználatú terület kialakítása után a (3)-(5) bekezdés szerint, vagy

közhasználatú rendeltetési egység kialakítása után az (6) bekezdés szerint, vagy

közösségi célú többletparkoló létesítése után a (7) bekezdés szerint, vagy

új udvarcsatlakozás kialakítása után az (8) bekezdés szerint, vagy

környezeti minősítő-rendszer előírásainak való megfelelés után a (9) bekezdés szerint,

épület hosszan tartó kihasználatlansága, vagy beépítetlen telek után a (10) bekezdés szerint, vagy

kialakult túlépített általános szintterületi mutatóval rendelkező beépítés helyén új épület létesítése esetén a (11) bekezdés szerint.

Saroktelken a meglévő épület átépítése esetén az általános szintterületi mutató 0,5-tel növelt értéke alkalmazandó, ha

a telek nem önálló telektömb, és

a telek területe 800 m²-nél kisebb, és

a meglévő épület általános szinten mért beépítettsége 80% vagy annál nagyobb, és

a meglévő épület pinceszint nélkül számolt általános szintterületi mutatója 4 értéknél nagyobb, és

a tervezett állapotban az épület egésze lakórendeltetést nem tartalmaz, és

a tervezett állapotban az udvar beépítésre kerül.

Közhasználatú terület kialakítása esetén érvényesíthető általános szintterületi mutató kedvezmény

legfeljebb 0,3 lehet, ha a Szabályozási Terv azt nem tünteti fel,

legfeljebb 0,5 lehet a Szabályozási Terven jelölt „már közhasználatú terület, vagy közhasználatú területnek javasolt terület”, vagy „megtartandó, vagy kialakításra javasolt közhasználatú gyalogos kapcsolat” jelölés 6.§ (2) bekezdés b) pont és (3) bekezdés b) pont szerinti újonnan történő kialakítása esetén.

Közhasználatú terület kialakítása után az általános szintterületi mutató kedvezmény akkor érvényesíthető, ha az átadásra kerülő közhasználatú terület

két közterületet köt össze, vagy ugyanazon közterületre köt ki, vagy

árkádként, passzázsként más passzázs-rendszerhez csatlakozik, vagy

a földszinti udvar beépítéseként létrejövő közhasználatú földszinti területként és az udvarlefedés zárófödémén járható, közhasználatú, a 64.§ (5) bekezdés szerinti tetőkertként kerül kialakításra, vagy

legalább 400 m² közhasználatú kertként kialakított egybefüggő udvarterületként kerül kialakításra.

A közhasználatú terület kedvezményeként nem vehető figyelembe az épület alapvető rendeltetéséhez hozzátartozó terület, (különösen: lobby, vendéglátó egység, recepció területe).

Közhasználatú rendeltetési egység kialakítása esetén az általános szintterületi mutató kedvezmény legfeljebb 0,15 lehet, amennyiben az a 7.§ szerint kerül kialakításra.

Közösségi célú többletparkoló létesítése esetén az általános szintterületi mutató kedvezmény legfeljebb 0,5 lehet az a)-b) pont együttes teljesülése esetén

ha a többletparkoló férőhelyek nem a telken lévő rendeltetések kiszolgálását biztosítják, hanem lakossági parkolás céljára szolgálnak, és

a szintterületi engedménnyel növelt épületre vonatkozó parkolási kötelezettségnél a többletparkoló férőhelyszáma az előírtnál legalább 25 %-kal több, amit a parkolási szintterületbe nem kell beszámítani.

Új udvarcsatlakozás kialakítása után érvényesíthető általános szintterületi mutató kedvezmény

0,3 lehet abban az esetben, ha a Szabályozási Terv nem tünteti fel, és a telken a kialakuló új csatlakozó udvar alapterülete – az építéssel érintett telek vonatkozásában – legalább 150 m²-t eléri,

0,5 lehet abban az esetben, ahol a Szabályozási Terven jelölt „javasolt udvarcsatlakozás” szerinti helyen és méretben újonnan kerül kialakításra.

Környezeti minősítő-rendszer után általános szintterületi mutató kedvezmény akkor érvényesíthető, ha a teljes épületet érintően az épület BREEAM, LEED, vagy DGNB akkreditációval rendelkező környezeti minősítő-rendszer előírásai szerint tervezett, és amely

0,15 lehet BREEAM Good, LEED Certified, vagy DGNB Bronze kategóriának való megfelelés esetén,

0,3 lehet az a) pontban meghatározott kategóriákat meghaladó minősítő kategóriának való megfelelés esetén.

Épület hosszan tartó kihasználatlansága, vagy beépítetlen telek után érvényesíthető általános szintterületi mutató kedvezmény 0,5 lehet,

ha a telek 2016. január 1 előtt legalább 15 éve beépítetlen és 5 éven belül írásos megállapodás vagy településrendezési szerződés szerint beépítésre kerül, vagy

ha az épület alapvető jellegét megváltoztató átépítés esetén, a telken lévő főépület terepszint feletti általános szintterületének több mint 60%-a 2019. január 1 előtt legalább 10 éve használaton kívüli és az utcai homlokzata – az erről szóló írásos megállapodás vagy településrendezési szerződés alapján – 5 éven belül felújításra kerül, ami további 0,25 értékkel növelhető, ha a telek meglévő gyalogos utca mentén helyezkedik el.

Kialakult túlépített általános szintterületi mutatóval rendelkező beépítés helyén új épület létesítése esetén a kedvezményes általános szintterületi mutató – az új épület létesítésére vonatkozó szabályok teljeskörű betartása mellett – a meglévő beépítésnek megfelelő mértékű általános szintterületi mutató értékig, de legfeljebb az építési övezetben meghatározott alapérték 2-vel emelt értékéig növelhető, amennyiben

a telek meglévő, egyedi védelemmel nem érintett épületének (épületeinek) általános szintterületi mutatója az építési övezetben meghatározott legnagyobb általános szintterületi mutató értékét legalább 1 értékkel meghaladja, és

a meglévő épület(ek) a meglévő általános szintterületének legalább 75%-ában bontásra kerül, és

a létesülő új beépítés legalább BREEAM Good, LEED Certified, vagy DGNB Bronze kategóriának megfelelő környezeti-minősítő rendszer szerinti akkreditációval kerül kialakításra, és

a telken az építési övezetben meghatározott legkisebb zöldfelületi aránynak megfelelő zöldfelület duplája kerül kialakításra,

A szintterületi mutató kedvezmény más kedvezménnyel nem vonható össze.

Beépítési mérték – a beépítettség legnagyobb mértéke

Meglévő épület átépítése esetén, ha a kialakult általános szinten mért beépítettség meghaladja a telekre meghatározott általános szinten mért beépítettség legnagyobb mértékét, akkor az általános szinten mért beépítettség tovább nem növelhető, kivéve az utólagosan létesítésre kerülő felvonó esetében.

Új épület, vagy meglévő épület udvara a 64.§-ban foglaltak szerint beépíthető, lefedhető az (1) bekezdésben foglaltaktól függetlenül.

Nem számít be a beépítési mértékbe az udvar üvegtetővel való lefedése.

Zöldfelületi mérték – a zöldfelület legkisebb aránya és az egyes zöldfelületi elemek számítási és műszaki követelményei

A telek előírt legkisebb zöldfelületi aránya

teljes értékű (alá nem épített) zöldfelülettel, vagy

zöldtető zöldfelületével, vagy

az a) és b) pont szerinti zöldfelülettel együtt biztosítható. (7. melléklet 16. ábra)

Meglévő épület kismértékű átépítése esetén, amennyiben a kialakult zöldfelületi arány nem éri el a telekre meghatározott legkisebb zöldfelületi arányt, és a beépítés kialakult állapota miatt az előírt zöldfelületi arány nem teljesíthető, akkor a 48.§ (4) bekezdésében foglaltak teljesülése mellett a zöldfelület kialakult aránya – a meglévő épület udvarának üvegtetővel való teljes lefedése kivételével – tovább nem csökkenthető.

Meglévő épület alapvető jellegét megváltoztató átépítése esetén amennyiben a kialakult zöldfelületi arány nem éri el a telekre meghatározott legkisebb zöldfelületi arányt, és a beépítés kialakult állapota miatt az előírt zöldfelületi arány nem teljesíthető, akkor  – a meglévő épület udvarának üvegtetővel való teljes lefedése kivételével – a 48.§ (4) bekezdésében foglaltak teljesülése mellett a zöldfelületi arány a kialakult állapothoz képest legalább 5 százalékponttal növelendő.

Új épület létesítése esetén a Vt-V/1 és Vt-V/2 építési övezetben az előírt legkisebb zöldfelületi arány biztosítása mellett a zöldfelületi arány további 5 százalékponttal növelendő, vagy a 48.§ (4) bekezdés a)-g) pontja közül legalább három előírásnak kell teljesülnie.

A teljes értékű zöldfelület számításánál be kell számítani a telek

növényzettel borított zöldfelületét, ahol a termőtalaj és az eredeti altalaj, illetve a talajképző kőzet között nincs egyéb más réteg,

burkolatlan, a stabilizált vízáteresztő burkolatú, vagy szórt burkolatú területét az előírt zöldfelületi arány legfeljebb 10%-áig,

természetes vagy mesterséges állandó vízfelület területét az OTÉK-ban meghatározottak szerint.

Nem vehető figyelembe a telek teljes értékű zöldfelületének számítása során

a beton vagy műanyag gyeprácsos felület,

a burkolt környezetben létesülő 1 m² alapterületet el nem érő zöldfelület,

a felszíni parkoló 2 m² területet el nem érő egybefüggő zöldfelülete,

a fürdőmedence.

A zöldtető zöldfelületének számításánál a legalább 10 m² egybefüggő területű, 13. §-ban foglalt előírásoknak megfelelően kialakított zöldtető számítható be, melynek beszámítható zöldfelület arányát az OTÉK-ban meghatározott termőréteg vastagság, növényállomány-szerkezet és zöldtető-jelleg alapján kell számolni.

A 2 métert meghaladó termőréteggel (ültetőközeggel) kialakított intenzív zöldtető a (8) bekezdéstől eltérően 100%-ban (teljes értékű zöldfelületnek megfelelően) beszámítható a zöldfelületi érték számításánál.^[5]

Zöldtetők létesítésénél

a termőréteg vastagságát, a zöldtetőre vonatkozó intenzitás mértékét és beszámíthatóságát az OTÉK alapján kell kialakítani,

biztosítani kell a fenntartáshoz és a karbantartáshoz szükséges megközelítés lehetőségét,

a kiültetésre kerülő növényzet fenntartásához szükséges szakszerű rétegrendet kell létesíteni,

a félintenzív és az intenzív zöldtető esetén a megfelelő öntözés érdekében automata öntözőrendszer telepítését biztosítani kell.

Zöldhomlokzat létesítésénél

az értékvizsgálati dokumentációban foglaltak alapján lehet a zöldhomlokzatot kialakítani,

a szomszéd telken lévő épület telek felé eső tűzfalán a zöldhomlokzat a saját telken is kialakítható,

a növényválasztás nem okozhatja az épületszerkezetek károsodását,

a gyökérzet elleni védelemről és az épületszerkezetek vízszigeteléséről gondoskodni kell,

támszerkezetet igénylő, vagy ültetőedény-soros rendszer esetén biztosítani kell a rendszeres fenntartás, karbantartás és öntözés lehetőségét.

Amennyiben a telekre előírt legkisebb zöldfelületi arány a kialakult állapot miatt nem teljesíthető, úgy a zöldfelületi intenzitás növelése és a hőszigethatás csökkentése érdekében az a)-g) pont közül legalább kettőnek teljesülnie kell, kivéve, ha az udvar üvegtetővel lefedésre kerül:

a telek területén legalább egy, nagy lombtömeget növesztő fa ültetendő,

az udvar alapterületének minden megkezdett 50 m²-e után egy fa telepítendő teljes értékű planténerben, vagy zöldtetős kialakítással, vagy természetes talajkapcsolattal,

az udvar alapterületének legalább fele teljes értékű zöldfelületként, vagy legalább félintenzív zöldtetőként, vagy teljes értékű planténerben kihelyezett növényzettel fedetten alakítandó ki,

a nyílászárókkal nem rendelkező homlokzati részeken, vagy tűzfalakon zöldhomlokzat alakítandó ki az értékvizsgálati dokumentációban foglaltak figyelembevételével,

telekbelső felé eső szomszédos épületek tűzfala zöldhomlokzatként alakítandó ki az értékvizsgálati dokumentációban foglaltak alapján,

20 m²-nél nagyobb egybefüggő területtel rendelkező járható lapostetős épületrészek legalább 30%-án félintenzív, vagy intenzív zöldtető alakítandó ki,

10 m²-nél nagyobb egybefüggő területtel rendelkező nem járható lapostetős épületrészeken legalább sedum tető, vagy extenzív zöldtető alakítandók ki,

a függőfolyosók összes hosszának legalább 50%-án balkonkert alakítandó ki.

fejezet – ÉPÜLETEK ÉS ÉPÍTMÉNYEK magassági szabályAI

A beépítési magasság megengedett legnagyobb értéke

a 4. mellékletben meghatározott utcaszakaszhoz rendelt párkánymagasság legnagyobb értéke (PMU_max) és az 52.§ csatlakozási szabályai alapján megállapított utcai párkánymagasság vonala (PMU), vagy

a 4. mellékletben meghatározott megengedett legnagyobb épületmagasság (Ém).

Amennyiben a Szabályozási Terv, a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások másként rendelkeznek, akkor az (1) bekezdésben foglaltak helyett azt kell betartani.

A beépítési magasságot együtt kell alkalmazni az épület abszolút legmagasabb pontjának TKR-ben foglalt előírásával, mely fölé nem nyúlhat épületrész.

A magassági idom és az utcai párkánymagasság vonalának meghatározása

A magassági idom meghatározásának szabályai:

a magassági idom az utcai párkánymagasság vonalára (PMU) fektetett, a telekbelső irányába emelkedő ferde magassági síkból és az utcai párkánymagasság vonala (PMU) felett 7 méteres távolságban lévő vízszintes magassági síkból (együtt magassági síkok) áll; (7. melléklet 20. ábra)

a ferde magassági sík hajlásszöge

legfeljebb 45^o,

műemléki védelem alatt álló épület esetében, amennyiben a meglévő, vagy eredeti épület tetőszerkezetének hajlásszöge a 45 ^o–ot meghaladja, akkor a meglévő, vagy eredeti épület tetőszerkezetének hajlásszöge, de legfeljebb 60 ^o;

a ferde magassági síkot a telek teljes szélességében a két sík metszésvonaláig, a vízszintes síkot ettől a metszésvonaltól a telekbelső felé, a telek teljes további terjedelmében figyelembe kell venni az építési hely felett;

saroktelek esetén

a magassági idomot a két ferde sík metszése és a vízszintes sík határozza meg;

amennyiben a 4. mellékleten több eltérő PMU_max érték került meghatározásra, úgy – Szabályozási Terv eltérő jelölése hiányában – a vízszintes síkok átfedésénél az alacsonyabbat kell figyelembe venni;

két utcára átmenő telek eltérően meghatározott PMU_max értékei esetén az eltérő magasságú vízszintes magassági síkok közötti térbeli váltás helye – Szabályozási Terv eltérő jelölése hiányában – a telek felezővonalában van;

amennyiben a 4. mellékleten a telek vonatkozásában több PMU_max érték is meghatározásra került, ott a térbeli váltás pontos helyét a Szabályozási Terv mutatja;

telekalakítás esetén a párkánymagassági érték

a telekhatár változásának megfelelően változik,

telekegyesítéskor a térbeli váltás helye az eredeti telekhatár.

Az utcai párkánymagasság vonalának (PMU)

helyét a telek homlokvonalára (közterületi határvonalára) állított függőleges sík határozza meg, kivéve, ha a Szabályozási Terv

előkertet határoz meg, akkor a helye az előkerti határvonalra állított síkon van, vagy

építési vonalat határoz meg, akkor az arra állított függőleges síkon van,

magassági értékét a közterületi terepcsatlakozástól (járdatőtől) kell mérni.

Az utcai párkánymagasság vonalának az építési telekre vonatkozó értékét (PMU) a 4. melléklet alapján és a szomszédos épületek magasságának együttes figyelembevételével kell megállapítani (7. melléklet 19. ábra), mely nem lehet nagyobb a 4. melléklet szerinti utcaszakaszhoz rendelt párkánymagasság legnagyobb értékénél (PMU_max),

Az utcai párkánymagasság vonala (PMU) nem lehet nagyobb a 4. melléklet szerinti utcaszakaszhoz rendelt párkánymagasság legnagyobb értékénél (PMU_max), és

az utcafronton csatlakozó két szomszédos nem védett épület esetén nem lehet nagyobb a magasabb szomszédos meglévő épület uralkodó utcai párkánymagasságánál, és

az utcafronton csatlakozó egy szomszédos védett épület esetén a védett épület uralkodó utcai párkánymagasságánál legfeljebb 1 méterrel lehet nagyobb, kivéve, ha a védett épület uralkodó utcai párkánymagassága a beépítendő telekre meghatározott 4. melléklet szerinti utcaszakaszhoz rendelt párkánymagasság legnagyobb értékénél (PMU_max) legalább 3 méterrel alacsonyabb, mely esetben az utcai párkánymagasság vonala (PMU) megegyezik a 4. melléklet szerinti utcaszakaszhoz rendelt párkánymagasság legnagyobb értékével (PMU_max), és

az utcafronton csatlakozó két szomszédos védett, vagy két szomszédos nem védett épület esetén nem lehet nagyobb a magasabb szomszédos meglévő épület uralkodó utcai párkánymagasságánál, és

amennyiben a 4. melléklet szerinti utcaszakaszhoz rendelt párkánymagasság legnagyobb értékeként (PMU_max) „KA” – kialakult jelzés szerepel, akkor az utcai párkánymagasság vonala (PMU) megegyezik a meglévő épület uralkodó utcai párkánymagasságával, így az nem változtatható meg.

A magassági idomon való túlnyúlás szabályai

a ferde magassági sík feletti – teljes telekszélességű – térrészbe csak akkor nyúlhat épületrész

ha a 4. mellékleten a telek előtt nincs „keskeny utca” jelölés feltüntetve, és

a túlnyúlás szélessége nem haladja meg a közterület felőli homlokzat szélességének 1/3-át,

a vízszintes magassági sík fölé

az épület utcai homlokzathosszának legfeljebb 1/3-án és legfeljebb 3 méterrel nyúlhat torony, kupola, egyéb építészeti hangsúlyt képező épületrész, épületdísz, tetődísz, amennyiben a 4. melléklet „építészeti hangsúly” jelölést tartalmaz,

kizárólag lapostetős épületrész esetében legfeljebb 3 méterrel nyúlhat tetőfelépítmény – a ba) alpontban foglaltaktól függetlenül –,

legfeljebb 2 méterrel a nem falazott kémény, szellőző vagy műszakilag szükségessé váló kéménymagasítás;

az a) pont és ba) alpont szerinti túlnyúlás szabályai egyesíthetők, de együttesen sem haladhatják meg az utcai homlokzat szélességének 1/3-át;

saroktelek esetén az a) pont és ba) alpont szerinti túlnyúlás

a sarkon - több sarok esetén a sarkokon - , szimmetrikus elrendezéssel, vagy

középrizalit(ok) létesítésével

alakítandó ki.

A magassági síkok fölé való túlnyúlás mértéke figyelmen kívül hagyható

a sérült, elpusztult tetőzet vagy épületdísz visszaépítése, eredetivel megegyező helyreállítása esetén,

a meglévő épület magassági síkon eleve túlnyúló tetőzetének helyreállításakor,

a meglévő szomszédos épület magassági síkon eleve túlnyúló tetőgerincéhez való illeszkedés érdekében az 52.§ szabályainak megfelelően.

Amennyiben a meglévő, 1950 előtt létesült épület eredeti párkánymagassága meghaladja a Pmu értékét, akkor az nem növelhető, helyreállítás esetén visszaépíthető, és a magassági idomon kívül kizárólag a tetőzete építhető vissza a (2) bekezdés figyelembevételével.

Épületek magassági csatlakozási szabályai

két nem védett, szomszédos épület esetén legfeljebb a vízszintes magassági sík magasságával megegyező lehet,

egyik oldalon védett, alacsonyabb szomszédos épület esetén, ha a védett épület gerincmagassága és az építéssel érintett telekre meghatározott vízszintes magassági sík magasság közötti eltérés

3 méter, vagy annál kisebb, akkor a gerincmagasság legfeljebb 1 méterrel lehet nagyobb a szomszéd védett épület gerincmagasságánál,

3 méternél nagyobb, akkor legfeljebb a vízszintes magassági sík magasságával megegyező lehet,

egyik oldalon védett, magasabb szomszédos épület esetén, az épület gerincmagassága a vízszintes magassági síkon túlnyúlhat, de legfeljebb a védett szomszédos épület gerincmagasságának megfelelő lehet,

két védett, utcafronton csatlakozó szomszédos épület esetén, ha az alacsonyabb gerincmagasságú védett épület gerincmagassága és az építéssel érintett telekre meghatározott vízszintes magassági sík magasság közötti eltérés

3 méter, vagy annál kisebb, akkor az épület gerincmagassága a vízszintes magassági síkon túlnyúlhat, de legfeljebb a magasabb gerincmagasságú épület gerincmagasságának megfelelő lehet,

3 méternél nagyobb, akkor legfeljebb a vízszintes magassági sík magasságával megegyező lehet.

Az épület tetőgerincének, vagy lapostetős épületrész esetén az attikának a magassága legfeljebb 1 méterrel lehet magasabb, mint a csatlakozó épületrész gerincmagassága

az épület oldalszárnyához csatlakozó, valamint

a hátsó telekhatáron csatlakozó

szomszédos védett épülethez képest, kivéve, ha a védett csatlakozó épületrész gerincmagassága és az építéssel érintett telekre meghatározott vízszintes magassági sík magasságának különbsége 6 méter, vagy annál nagyobb.

Az épület csatlakozó párkánymagassága (7. melléklet 22. ábra)

nem védett, utcafronton csatlakozó szomszédos épület esetén a szomszédos épület csatlakozó párkánymagasságához nem kell illeszkedni, de az épület csatlakozó párkánymagassága nem haladhatja meg az építéssel érintett telekre meghatározott utcai párkánymagasság értékét (PMU),

védett, utcafronton csatlakozó szomszédos épület esetén, ha az építéssel érintett telekre meghatározott utcai párkánymagasság értékének (PMU) és a védett épület uralkodó párkánymagasságának egymástól való eltérése

3 méter, vagy annál kisebb, akkor az építéssel érintett épület csatlakozó párkánymagassága legfeljebb 1 méterrel térhet el a szomszéd védett épület csatlakozó párkánymagasságától,

3 méternél nagyobb, akkor a szomszédos épület csatlakozó párkánymagasságához nem kell illeszkedni, de az épület csatlakozó párkánymagassága nem haladhatja meg az építéssel érintett telekre meghatározott utcai párkánymagasság értékét (PMU).

Épületmagassággal szabályozott területekre vonatkozó egyéb szabályok

Ahol a 4. melléklet kialakult épületmagasságot (KA) határoz meg, ott az épület magassági értéke nem változtatható meg.

Fejezet – meglévő épület tetőzetének átépítésére és az emeletráépítésre vonatkozó rendelkezések

Tetőzetek magassági kialakítására vonatkozó általános szabályok

A meglévő épület tetőzetének bővítése, felújítása, átalakítása, korszerűsítése és az emeletráépítés egyes esetei az egyes építményekre vonatkozó magassági szabályokkal együtt alkalmazandók.

A Szabályozási Terven jelölt „tanúház” esetén – a Szabályozási Terven való eltérő jelölés, a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások hiányában – csak a meglévő épület padlásterének magasítással nem járó, 55.§ szerinti beépítése, átalakítása lehetséges.

Meglévő épület padlásterének magasítással nem járó tetőtérbeépítésére vonatkozó szabályok

Meglévő épület legfeljebb 1 méteres térdfalmagasítással járó tetőtérbeépítésére vonatkozó szabályok

az átalakítás csak értékvizsgálati dokumentáció alapján végezhető,

legfeljebb kétszintes önálló rendeltetési egység, vagy két új önálló – az alsó építményszinttel összekapcsolható – építményszint létesíthető,

a lakástól eltérő rendeltetés csak lakóépülettől eltérő funkciójú épület esetén létesíthető,

az udvarok térarányára vonatkozó 62. §-ban foglalt szabályokat nem kell alkalmazni.

Meglévő épület 1 métert meghaladó udvari magasítással járó tetőtérbeépítésére vonatkozó szabályok

az átalakítás csak értékvizsgálati dokumentáció alapján végezhető,

az újonnan létrejövő tervezett és a meglévő udvari átlagos párkánymagasságok különbsége nem lehet nagyobb 6 méternél, és

az újonnan létrejövő tervezett és a meglévő udvarmagasságok különbsége nem lehet nagyobb 3 méternél, és

a tervezett udvari párkánymagasság és a vízszintes magassági sík közötti távolság legalább 2,5 méter legyen, és;

a tervezett udvari párkánymagasság és a meglévő épület zárófödémének távolsága csak az épület teljes átépítése, vagy rendeltetési módjának megváltoztatása esetén lehet több 4,5 méternél.

Meglévő épület utcai homlokzatát is érintő 1 métert meghaladó magasítással járó emeletráépítés szabályai

A Szabályozási Terv külön jelölése hiányában meglévő épület utcai homlokzatát is érintő 1 méternél nagyobb utcai párkánymagasság növeléssel járó (térdfalmagasítással, vagy teljes építményszinttel való) bővítése az a)-d) pontban foglaltak együttes betartásával lehetséges:

a bővítéssel legfeljebb egy teljes építményszint jöhet létre, mely a későbbiekben felfelé tovább nem bővíthető, és

az 49-57.§ szerinti magassági szabályoknak meg kell felelni, és

eredetileg jellemzőiben magastetős épület csak magastetős kialakítású lehet, melynek tetőtere beépíthető,

eredetileg építéskori jellemzőiben lapostetős épület  csak lapostetős kialakítású lehet.

A Szabályozási Terv külön jelölése hiányában meglévő épület utcai homlokzatát is érintő 1 méternél nagyobb utcai párkánymagasság növeléssel járó (térdfalmagasítással, vagy teljes építményszinttel való) bővítés nem létesíthető a(z)

Id. Antall József rakpart – Balassi Bálint utca – Széchenyi rakpart – Széchenyi István tér – Petőfi tér – Március 15.-e tér Belgrád rakpart,

Jászai Mari tér – Szent István körút – Bajcsy-Zsilinszky út – Károly körút – Múzeum körút – Kálvin tér – Vámház körút, Fővám tér,

Alkotmány utca,

Kossuth Lajos utca – Szabad sajtó út,

Deák tér,

Egyetem tér,

Erzsébet tér,

Hild tér,

Honvéd tér,

József Attila utca,

József nádor tér,

Károlyi kert,

Kossuth Lajos tér,

Nyugati tér,

Podmaniczky tér,

Szabadság tér,

Szent István tér,

Vigadó tér,

Vörösmarty tér,

menti telkek esetében.

Manzárdtető kialakítására, átépítésére vonatkozó szabályok

Meglévő manzárdtető beépítése, átalakítása esetén a manzárdjelleg megtartása, visszaépítése kötelező.

Meglévő épület visszahúzott tetőemelet ráépítéssel való bővítésének szabályai

Meglévő épületen legfeljebb egy visszahúzott építményszintnek számító lapostetős tetőemelet létesíthető, kivéve a Szabályozási Terv, a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások másként nem rendelkeznek.

A visszahúzott tetőemelet épületrészei nem nyúlhatnak túl

a meglévő épület közterület felől kialakult párkánymagassági vonalára állított 45^o-os érintősík(ok)on, és

a meglévő épület udvar felől kialakult párkánymagassági vonalára állított 60 ^o-os érintősík(ok)on, és

a magassági idomon.

A visszahúzott tetőemelet fölött tetőfelépítmény nem létesíthető, a meglévő tetőfelépítmény a tetőemelet tömegébe integrálandó.

Meglévő épület lapostetős épületrészeinek kialakítására, átalakítására vonatkozó szabályok

A tetőzet kialakításának részletszabályait a Szabályozási Terv a TKR alapján tünteti fel.

Fejezet – udvarok kialakítására vonatkozó rendelkezések

Az udvarok térarányára vonatkozó szabályok meglévő épület átépítése esetében

Az udvarszélesség – amennyiben a Szabályozási Terv, a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások másként nem rendelkeznek – nem lehet kisebb,

legfeljebb 21 méteres udvari átlagos párkánymagasság esetén 6 méternél,

21 métert meghaladó udvari átlagos párkánymagasság esetén 8 méternél,

Az udvar alapterülete – amennyiben a Szabályozási Terv, a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások másként nem rendelkeznek – nem lehet kisebb

legfeljebb 21 méteres udvari átlagos párkánymagasság esetén a telek területének 15%-ánál,

21 métert meghaladó udvari átlagos párkánymagasság esetén a telek területének 20%-ánál.

Amennyiben a kialakult állapot szerint az udvarszélesség nem éri el a (2) bekezdés szerinti méretet, vagy az udvar alapterülete nem éri el a (3) bekezdés szerinti méretet, úgy - az utólagos felvonó létesítés kivételével - az udvar szélességi méretei és alapterülete tovább nem csökkenthetők.

Meglévő épület udvari homlokzatát érintő 1 métert meghaladó térdfal-magasítással vagy legalább egy teljes építményszinttel járó 57.§ szerinti bővítése esetén az udvarmagasság értéke (7. melléklet 24. ábra) nem lehet nagyobb

lakórendeltetést tartalmazó épület esetében, az udvar alapterülete négyzetgyökének 2,5-szeresénél,

lakótól eltérő rendeltetés esetében, az udvar alapterülete négyzetgyökének 3-szorosánál

Az (5) bekezdésben foglalt előírást nem kell figyelembe venni, amennyiben

a meglévő udvar alapterülete kisebb, mint 50 m², vagy

a meglévő udvararány a 3 értéket meghaladja, vagy

ha a meglévő udvar légudvarnak számít.

A 34.§ szerinti új udvarcsatlakozás kialakítása esetén az (5) bekezdés szerinti számítás során az udvar alapterületét a szomszéd csatlakozó udvarának alapterületével együtt, de legfeljebb 50 m² többlettel kell figyelembe venni.

Az udvarok térarányára vonatkozó szabályok új épület esetében

Az udvarszélesség – amennyiben a Szabályozási Terv, a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások másként nem rendelkeznek – nem lehet kisebb,

legfeljebb 21 méteres udvari átlagos párkánymagasság esetén 9 méternél,

az udvarra néző lakórendeltetés, vagy 21 métert meghaladó udvari átlagos párkánymagasság esetén 12 méternél,

mely udvarszélességek tovább nem csökkenthetők.

Az udvar alapterülete – amennyiben a Szabályozási Terv, a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások másként nem rendelkeznek – nem lehet kisebb

legfeljebb 21 méteres udvari átlagos párkánymagasság esetén a telek területének 20%-ánál,

21 métert meghaladó udvari átlagos párkánymagasság esetén a telek területének 25%-ánál.

Új épület létesítése esetén az udvarmagasság értéke (7. melléklet 24. ábra) nem lehet nagyobb

lakórendeltetést tartalmazó épület esetében az udvar alapterülete négyzetgyökének 2-szeresénél,

egyéb rendeltetés esetében az udvar alapterülete négyzetgyökének 2,5-szeresénél.

Udvarok beépítésére, lefedésére vonatkozó előírások

Az udvar kizárólag akkor építhető be, fedhető le, amennyiben a Szabályozási Terv, a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások azt kifejezetten lehetővé teszik, vagy ha az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:

az udvar alapterülete kisebb, mint 200 m²,

a földszinten lakásrendeltetésű egység nem található,

egyéb rendeltetési egység használatát nem zavarja, illetve kedvezőtlenül nem befolyásolja,

az udvaron meglévő, értékes fás szárú növényzet nem található, vagy annak megfelelő megtartása biztosítható,

a meglévő épület udvari homlokzati architektúrája azt lehetővé teszi.

Az udvarbeépítéssel érintett földszinti szint kizárólag

kereskedelmi,

hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

kulturális,

kereskedelmi szálláshely közösségi és azt kiszolgáló terei,

igazgatási, iroda, valamint

a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású

vendéglátó,

sport,

gépjárműtároló,

kerékpártároló

rendeltetés céljára létesíthető.

Két szintes – első emeleti szintre is kiterjedő – udvarbeépítés

akkor létesíthető, ha

a (2) bekezdésben foglaltak teljesülnek, és

az első emeleti szinten lakásrendeltetésű egység nem található, és

az udvari átlagos párkánymagasság a 21 métert meghaladja,

az első emeleti szinten a (3) bekezdés szerint meghatározott rendeltetések létesíthetők, az igazgatási, iroda, valamint gépjárműtároló rendeltetés kivételével.

Az udvar beépítése esetén, az udvari zárófödémen – függetlenül attól, hogy az melyik építményszinten helyezkedik el – az épület közösségi tereiből megközelíthető tetőkertet kell kialakítani, melynek

legalább 50%-án félintenzív, vagy intenzív zöldtetőt kell létesíteni,

legfeljebb 30%-án létesíthető az alsó szintek bevilágítását szolgáló üvegtetős lefedés.

Az udvart érintő üvegtetővel való teljes lefedés – szálloda, irodaház kivételével – kizárólag a legfelső építményszint felső magasságában létesíthető.

Az udvaron belül felvonó utólagosan csak akkor létesíthető, ha

az épület tömegén belül arra nincs lehetőség, és

az értékvizsgálati dokumentációban foglaltakkal nem ellentétes.

Csatlakozó udvaros beépítés esetén

a szomszédos udvarhoz csatlakozó udvar földszinti, vagy első emeleti beépítése csak akkor megengedett, ha a szomszédos udvar csatlakozó szélességi mérete legalább 4 m,

nem beépített szomszédos udvar esetében az udvar a szomszédos udvari járószinttől számított 4,5 m-es magasságig, de legfeljebb az első emelet padlószintjéig építhető be, beleértve a tetőkert termőföldvastagságát is,

már beépített szomszédos udvarhoz való csatlakozás esetében az udvar a szomszéd udvar tetőkertje udvari járószintjének magasságáig építhető be, biztosítva az udvarok egybenyitásának lehetőségét,

az udvar üvegtetővel csak a szomszéd udvarral együttesen egységesen kialakított, de szerkezetileg elkülönülő üvegtetővel fedhető le.

Udvarok épületen keresztüli összekötésére vonatkozó előírások

Az udvarokat összekötő átjáró

szélessége legalább 3 méter,

belmagassága legalább 3,5 méter.

Fejezet – meglévő épületekre és kialakult állapotra vonatkozó további rendelkezések

Tűzfalon lévő nyílászáró létesítése, megszüntetése és épületek összekötése

Védett épületrésszel szomszédos ingatlan tűzfalában huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség bevilágítására szolgáló nyílászáró akkor létesíthető, – a tűzvédelmi és biztonsági követelmények betartása mellett – ha a nyílászáró parapetmagassága és a szomszédos védett épületrész tetőgerincének magassága között legalább 3 m-es függőleges távolság biztosított.

A szomszédos meglévő épület helyiségei a telekhatáron összenyithatók, amennyiben ^[6]

az összenyitás eredményeként azonos rendeltetésű rendeltetési egység kerül kialakításra,

a tűzvédelmi szempontok érvényesíthetők,

nem veszélyezteti sem az építéssel érintett telken lévő épület, sem az azzal szomszédos épület állékonyságát.

Óvóhelyek megtartásának és kialakításának szabályai

A megtartandó óvóhely megközelíthetőségét – eltérő megállapodás hiányában – meg kell őrizni.

A nem elbontható óvóhely és kizárólag az óvóhely megközelítését szolgáló közlekedőterület bruttó szintterületét az általános szintterületi mutatóba nem kell beszámítani.

Fejezet – új épület építésére vonatkozó további rendelkezések

Épületszintek kialakítására vonatkozó előírások

A közterület felől

a földszinti huzamos használatra szolgáló helyiségek kialakítható legkisebb átlagos belmagassága 5 méter, vagy

a földszint és mezzaninszint együttes kialakítása esetén

a földszint és mezzaninszint együttes átlagos belmagassága legalább 5 méter,

a mezzaninszint belmagassága az általános szint belmagasságánál kisebb lehet, és

csak akkor létesíthető, ha a homlokzati kialakítása során a földszint és mezzaninszint együtt egy építményszint hatását mutatja, és melyekben azonos rendeltetés létesíthető.

Új épület létesítése esetén mezzaninszintes kialakítást kell alkalmazni

a Belvárosi Főutca Tengely

Szervita tér

Deák Ferenc utca

Kossuth Lajos utca

menti telkek esetében.

A Szabályozási Terven jelölt gyalogospreferenciájú területek menti telken létesülő új épület esetén

az utcafronti traktus nem lehet magasföldszintes kialakítású,

a közterület felőli földszinti és alagsori helyiségekben csak kereskedelmi, vendéglátási, szolgáltatási célú üzlethelyiségek, közforgalmú irodák helyezhetők el.

Földszint kialakítása során amennyiben passzázs létesül, annak szélessége legalább 3 méter, belmagassága legalább 3,5 méter legyen.

Fejezet – a járművek elhelyezésére vonatkozó rendelkezések

Telken belüli parkolási – jármű elhelyezési – kötelezettség és a biztosítására vonatkozó rendelkezések

Az épületek rendeltetéséhez szükséges elhelyezendő kerékpártároló férőhelyek számát a 6.b. melléklet határozza meg.

Az autóbuszok számára nem kell telken belüli járműelhelyezést biztosítani.

Amennyiben a telken az előírt férőhelyek száma nem biztosítható, akkor a külön önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint kell azok pótlásról vagy megváltásáról gondoskodni.

A 400 m²-nél nagyobb bruttó alapterületű árusító kereskedelmi egység létesítése esetén a (6) - (10) bekezdés szerinti engedmények nem alkalmazhatók.

Meglévő épület esetén, amennyiben a meglévő parkolási kötelezettséghez képest az épület átépítése vagy a rendeltetés módosítása következtében további parkolási kötelezettség keletkezik, akkor csak a többlet gépjármű elhelyezéséről kell gondoskodni, a meglévő parkoló férőhelyek megtartása mellett.

Új épület létesítése esetén a parkolási kötelezettség telken belül biztosítandó a (9) bekezdésben foglaltak kivételével.

Nincs parkolási kötelezettség, amennyiben a meglévő épület földszintjén

egyenként legfeljebb 50 m² bruttó alapterületű kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó rendeltetési egység létesül, vagy rendeltetése ilyenre módosul, vagy

vendéglátó terasz létesül,

ha azok 200 méteres körzetén belül a parkolás a közterületen megengedett.

Nem kötelező a parkolási kötelezettség telken belüli biztosítása, de a telken kívüli biztosításról gondoskodni kell a (10) bekezdés szerint, amennyiben

a telekre való ki- és behajtás forgalomtechnikai okokból nem engedhető meg,

a telek kizárólag meglévő gyalogos utca, vagy a Szabályozási Terven „gyalogos utca, gyalogos terület” jelölésű közterületek felől közelíthető csak meg,

a telken a már meglévő épület nem teszi lehetővé a parkolási műtárgy megépítését,

védett épület meglévő kapubejárója nem teszi lehetővé gépjárművel való bejutást, és annak átalakítására nincs mód,

egyéb műszaki adottságok, régészeti érték, vagy védett épület, épületrész, értékes növényzet miatt az elhelyezés nem lehetséges.

A (9) bekezdésben felsorolt esetekben a parkolási kötelezettség – a külön rendeletben foglaltak betartásával –

a közterületi telekhatártól légvonalban mért legfeljebb 500 méteren belül is teljesíthető:

parkoló-létesítményben (parkolóházban, mélygarázsban), vagy

más építési telken meglévő vagy, létesülő épület rendeltetése szerint meghatározott parkoló férőhely számon felüli többletparkoló-férőhely igazolt igénybevételével;

a telken belül a parkolási kötelezettséggel azonos számú kerékpár elhelyezését biztosító kerékpártároló helyiség létesítésével is teljesíthető.

Áruszállításhoz az új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges tehergépjármű várakozóhelyeket telken belül egyedi méretezés alapján kell biztosítani, kivéve

gyalogos preferenciájú közterület mellett fekvő telek esetében,

a 400 m² bruttó alapterületnél kisebb kereskedelmi-szolgáltató rendeltetési egység esetén, valamint

a telken belüli megállásra és rakodásra nem alkalmas méretű telek esetén

melyek áruszállítási ellátása a közterületen kialakított ún. koncentrált rakodóhelyről is biztosítható.

Telken belüli gépjárműparkolásra és parkoló létesítményekre vonatkozó rendelkezések

Meglévő épület kismértékű átépítése esetén

a létesítendő parkoló férőhelyeket telken belül mélygarázsban, földszinti teremgarázsban, önálló terepszint alatti építményben, vagy telken belüli felszíni parkolóban lehet biztosítani, és

telken belül a meglévő felszíni parkoló abban az esetben tartható meg, továbbá felszíni parkoló kizárólag akkor létesíthető, vagy bővíthető, ha minden megkezdett 4 db parkoló férőhely után legalább 1 db nagy lombtömeget növesztő, minimum 12/14 törzskörméretű, környezettűrő, lombos fa kerül telepítésre és töve körül legalább 2,25 m² víz- és légáteresztő felülettel rendelkezik, mely során a fák telepítése miatti parkoló férőhely különbözetet nem kell pótolni.

Meglévő épület alapvető jellegét megváltoztató átépítés esetén keletkező parkolási kötelezettséget a 69.§ (8) és (9) bekezdésben foglaltak együttes figyelembevételével

a telken belül mélygarázsban, földszinti teremgarázsban, önálló terepszint alatti építményben kell biztosítani,

telken belül a meglévő felszíni parkoló abban az esetben tartható meg, ha minden megkezdett 2 db parkoló férőhely után legalább 1 db a nagy lombtömeget növesztő, minimum 12/14 törzskörméretű, lombos fa kerül telepítésre és töve körül legalább 2,25 m² víz- és légáteresztő felülettel rendelkezik, mely során a fák telepítése miatti parkoló férőhely különbözetet nem kell pótolni.

Új épület létesítése esetén

a létesítendő parkoló férőhelyeket telken belül mélygarázsban, földszinti teremgarázsban, önálló terepszint alatti építményben kell biztosítani,

felszíni parkoló nem létesíthető, és nem tartható meg.

Meglévő felszíni parkoló – épületet érintő építési munkával nem járó – átalakítása esetén, minden megkezdett 4 db parkoló férőhely után legalább 1 db nagy lombtömeget növesztő, minimum 12/14 törzskörméretű, lombos fa telepítendő, és töve körül legalább 2,25 m² víz- és légáteresztő felülettel rendelkezik,mely során a fák telepítése miatti parkoló férőhely különbözetet nem kell pótolni.

Mélygarázs létesítése esetén

a fák elültetése és megfelelő életkörülményeik biztosítása érdekében a felszín alatti építmény szerkezeti kialakítása során minimum 1,5 méter termőréteg vastagságú, legalább 8 m³ ültetőközeg befogadására alkalmas helyet kell biztosítani és töve körül legalább 2,25 m² víz- és légáteresztő felületet kell hagyni,

a kihorgonyzás a szomszédos telek pinceszintjének állagát nem veszélyeztetheti, későbbi pinceszintek építését nem akadályozhatja,

szivárgót kell létesíteni, és az összegyűjtött felszín alatti vizeket el kell vezetni vagy a telek zöldfelületeinek öntözésére kell felhasználni,

a mélygarázs a közműszolgáltatók és a közterület tulajdonosának hozzájárulásával a közterület alá kinyúlhat, és/vagy a közterület alatt kialakított mélygarázzsal gyalogos vagy gépjárművel való átközlekedés céljából – amennyiben a tűzvédelem tekintetében a vonatkozó jogszabályi feltételek betarthatók – összeköthető.

Földszinti teremgarázs létesítése esetén a közterület felé eső épülettraktusban, vagy közterületi telekhatártól mért legalább 5 méterén belül üzlethelyiséget kell kialakítani a személybejárat és kapubehajtón túl fennmaradó teljes homlokzatszélességben.

A zártsorú beépítési módú területen a parkolólétesítmény(ek) több egymás melletti telken a terepszint alatt és a földszinten egymással összeköthető módon is kialakíthatók önálló rendeltetési egységként, amennyiben a tűzvédelem tekintetében a vonatkozó jogszabályi feltételek teljesülnek.^[7]

Parkolóház létesítése esetén

a telek általános, első emeleti, földszinti és terepszint alatti beépítettsége is elérheti a 100 %-ot,

a legnagyobb megengedett parkolási szintterületi mutatót figyelmen kívül kell hagyni,

a parkolóház tetőzetének legalább felén legalább félintenzív zöldtető létesítendő,

a földszinten közterületi telekhatártól mért legalább 5 méterén belül üzlethelyiséget kell kialakítani a személybejárat és kapubehajtón túl fennmaradó teljes homlokzatszélességben.

Emelőszerkezetes parkoló-berendezés

legfeljebb a telken belül biztosítandó parkolási kötelezettség 50%-ában alkalmazható,

az a) pont szerinti célra létesített parkoló-berendezés az épületbe való beszerelés után nem távolítható el,

kizárólag önálló használat biztosításával telepíthető, és

közterületen vagy udvaron csak terepszint alá süllyeszthető emelőszerkezetként telepíthető.

Felszíni parkoló kialakításánál a várakozóhelyeket nyílászárótól, kiürítésre szolgáló lépcsőtől legalább 2 m-es távolságra kell elhelyezni.

A meglévő gyalogos utca, vagy a Szabályozási Terven „gyalogos utca, gyalogos terület” jelölésű közterületek felől mélygarázs, teremgarázs, önálló parkolóház megközelítése nem megengedett.

Telken belül nem lehet elhelyezni parkoló területet vagy garázst a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ezeket szállító járművek számára.

Kerékpárok telken belüli elhelyezésére vonatkozó rendelkezések

Meglévő épület kismértékű átépítése esetén

az átépítés következtében keletkező többlet kerékpár-tárolási kötelezettség szerint biztosítandó férőhelyek mindegyikét ki kell alakítani,

a meglévő rendeltetési egységek kerékpár-tárolási kötelezettsége szerint biztosítandó kerékpártárolók számát nem kell biztosítani,

a meglévő férőhelyeket meg kell tartani, vagy a kialakított közösségi kerékpártárolóban kell biztosítani.

Meglévő épület alapvető jellegét megváltoztató átépítés esetén

az átépítés következtében keletkező többlet kerékpár-tárolási kötelezettség szerint biztosítandó férőhelyek mindegyikét ki kell alakítani, és

a meglévő rendeltetési egységek kerékpár-tárolási kötelezettsége szerint biztosítandó kerékpártárolók legalább 50%-át ki kell alakítani, és

a meglévő férőhelyeket meg kell tartani, vagy a kialakított közösségi kerékpártárolóban kell biztosítani.

Új épület létesítése esetén a kerékpár-tárolási kötelezettség szerint biztosítandó férőhelyek mindegyikét ki kell alakítani.

Kerékpártároló férőhelyeket az épület földszintjén, vagy -1 pinceszintjén közösségi kerékpártároló helyiségben kell kialakítani úgy, hogy az használói számára megközelíthető, és a kerékpár szintben, rámpán, vagy felvonóval biztonságosan szállítható legyen.

Közterületi felszíni parkoló és közterületi mélygarázs kialakítására vonatkozó rendelkezések

Közterületi felszíni parkoló

kizárólag szilárd burkolatú felülettel létesíthető,

felszíni parkolót a (3) bekezdés szerint kell fásítani, kivéve, ha műszaki vagy közlekedésbiztonsági okok a fásítást nem teszik lehetővé.

Közterületi felszíni parkoló kialakítása során legalább 1 db közepes, vagy nagy lombtömeget növesztő, minimum 12/14 törzskörméretű, lombos fát kell telepíteni, és töve körül legalább 2,25 m² víz- és légáteresztő felületet kell hagyni

egyoldali párhuzamos beállás esetén minden megkezdett 2 parkolóhely után,

egyoldali ferde beállás esetén minden megkezdett 3 parkolóhely után,

egyoldali merőleges beállás esetén minden megkezdett 3 parkolóhely után,

a legalább 2 méter széles középső zöldsávval kialakított parkoló esetén minden megkezdett 6 parkolóhely után.

Közterületi mélygarázst a Szabályozási Terven rögzített „építés helye kizárólag terepszint alatt beépítésre nem szánt övezetben, vagy közterületen”, lehatárolással érintett területen, továbbá a 16 m-t elérő átlagos közterület-szélességű közterületeken lehet létesíteni, melyek esetén:

geodéziai felmérés alapján a Szabályozási Terven feltüntetett lehatárolástól szükség esetén 2 m-rel el lehet térni,

a közművezetékeket a szolgáltatók és a szakhatóság előírásainak megfelelően szükség esetén ki kell váltani, vagy közműalagútban/közmű sávban az építményen belül annak helyet kell biztosítani,

a mélygarázsban a 8.§ (1) c) pontban meghatározottak szerinti nyilvános illemhelyet és pelenkázót kell létesíteni,

a terepszintre való feljutást akadálymentesen is ki kell alakítani,

a közterületen transzparens szerkezettel lehet a feljárókat lefedni, felvonókat lehatárolni,

a határoló telektömbök épületeiből a garázsszint közvetlen megközelítését szolgáló terepszint alatti átjáró kialakítása a terepszint alatti építési hely határán kívül is megengedett, mind a gyalogosok, mind a gépjárművek számára,

a kihorgonyzás a szomszédos telek pinceszintjének állagát nem veszélyeztetheti, későbbi pinceszintek építését nem akadályozhatja,

szivárgót kell létesíteni, és az összegyűjtött felszín alatti vizeket el kell vezetni vagy a telek zöldfelületeinek öntözésére kell felhasználni,

a fák elültetése és megfelelő életkörülményeik biztosítása érdekében a felszín alatti építmény szerkezeti kialakítása során minimum 1,5 méter termőréteg vastagságú, legalább 8 m³ ültetőközeg befogadására alkalmas helyet kell biztosítani és töve körül legalább 2,25 m² víz- és légáteresztő felületet kell hagyni,

Zkp övezetbe sorolt közterület esetén a felszíni zöldfelületeit intenzív zöldtetőként kell kialakítani.

Közterületen nem lehet elhelyezni parkoló területet a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

Fejezet – Beépítésre szánt építési övezetek előírásai

Vegyes területek - városközpont területe

Az építési övezetek területén az I-XV. fejezet rendelkezéseit együtt kell alkalmazni:

a Vt-V jelű építési övezetek általános előírásait rögzítő 74. §-sal, és a részletes előírásait rögzítő 75.-77. §-sal, és

a 4. mellékletben rögzített párkánymagasságokkal, beépítési magasságokkal, továbbá

a 5. mellékletben rögzített beépítési paraméterekkel, továbbá

a Szabályozási Tervvel, és a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírásokkal.

Amennyiben a Szabályozási Terv, a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások az építési övezet előírásához képest másként rendelkeznek, akkor azokat kell betartani az építési övezet vonatkozó előírása helyett.

Az építési övezetek területén a zártsorú beépítési mód szerint lehet új épületet elhelyezni, meglévő épületet átépíteni.

Épület, önálló rendeltetési egység létesítésének lehetősége vagy tilalma a meglévő rendeltetés módosítására is vonatkozik.

A 5. mellékletben szereplő kedvezményes értékeket az építési övezetben, az építési övezethez tartozó táblázatban, a XVIII. fejezetben, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírásokban meghatározott feltételekkel együtt szabad alkalmazni.

lakás,

igazgatási,

iroda,

kereskedelmi, szolgáltató,

szállás jellegű,

hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

kulturális

a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású

vendéglátó,

sport,

közösségi szórakoztató,

önálló parkolóház, mélygarázs,

kézműipari rendeltetés, ­valamint

a lakosság napi alapfokú ellátását biztosító egyéb

rendeltetés céljára létesíthető, mely rendeltetések vagy önálló rendeltetési egységek – ha az építési övezet másként nem szabályoz – egy épületen belül vegyesen is kialakíthatók, és az épület egészére is vonatkozhatnak.

A (1) bekezdés szerinti önálló rendeltetési egység használatához, fenntartásához, működtetéséhez szükséges nem felsorolt rendeltetések is elhelyezhetők (különösen iroda, raktár, szociális blokk, öltöző).

Nem létesíthető

lakásrendeltetés, lakószoba, egyéb szálláshely szobaegysége, magánszállás

pinceszinten, alagsorban, vagy

földszinten olyan udvarból nyílóan, amelyről más közhasználatú rendeltetés (különösen: üzlethelyiség, iroda) is nyílik;

a lakófunkciót zavaró

tevékenység célját szolgáló épület, rendeltetési egység,

jelentős szállítási forgalommal járó tevékenység;

nagykereskedelmi rendeltetési egység, nagykereskedelmi áruház,

üzemanyagtöltő állomás – az elektromos töltőpont kivételével – , autómosó, autószerviz – sem önállóan, sem más rendeltetésű épületben;

kiszolgáló épület – az önálló mélygarázs kivételével.

A telken, – ha az építési övezet, a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások másként nem rendelkeznek – több főépület is elhelyezhető.

Meglévő lakást, vagy az eredeti állapot szerint lakás rendeltetést szolgáló rendeltetési egységet több rendeltetési egységre megosztani csak akkor lehet, – a teljes épületet érintő átalakítás kivételével –

ha annak nettó alapterülete legalább 140 m², és

a megosztással létrejövő lakások száma nem több, mint az eredeti nettó lakásterület 70-nel való osztásából adódó, kerekített egész szám.

40 m²-nél kisebb nettó alapterületű lakás újonnan nem létesíthető.

A tetőtér beépítésével kialakítható lakások száma meglévő épület VII. fejezet szerinti átalakítása esetén, nem lehet több mint a beépítésre kerülő eredeti tetőszint (vagy padlásszint) bruttó alapterületének 70-nel való osztásából adódó, kerekített egész szám.

Új épület létesítése, vagy az épület alapvető jellegét megváltoztató átépítés esetén minden lakás után egy, legalább 1,5 négyzetméteres tárolót kell biztosítani az épületben a lakás rendeltetési egységen kívül, önálló, vagy közös helyiségben.

Egyéb szálláshely esetén egy-egy szoba méretének meghatározásánál, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X.20.) Korm. rendelet 1. melléklet 6. szerint előírt méretek másfélszeresének kell teljesülnie.

A melléképítmények közül elhelyezhető

közmű-becsatlakozási műtárgy,

kerti építmény,

zászlótartó oszlop.

Vt-V/1  Intézménydomináns vegyes városközponti terület építési övezet részletes előírásai

Kereskedelmi, szolgáltató rendeltetés legfeljebb összesen 4.000 m² általános szintterülettel létesíthető, kivéve, ha a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások másként rendelkeznek.

Egyéb szálláshely vagy magánszálláshely rendeltetési egységek darabszáma meglévő lakóépületen belül nem haladhatja meg az összes rendeltetési egység darabszámának 10%-át, kivéve azon épületet, amely  szállodaként is működik.

A Szabályozási Terven jelölt „Belvárosi Főutca Tengely” menti telkek esetében a telek legnagyobb területe legfeljebb 4.000 m² lehet.

A saroktelekre vonatkozó szintterületi mutató kedvezményt a 45. § szerint kell alkalmazni.

Az építési övezetben a 45.§ -ban meghatározott szintterületi mutató kedvezmények közül az alábbi a)-e) pontban felsoroltak együtt is érvényesíthetők, melynek során több kedvezmény együttes értéke nem haladhatja meg a 0,5 értéket:

a közhasználatú terület kialakítása,

közhasználatú rendeltetési egység kialakítása,

közösségi célú többletparkoló létesítése

új udvarcsatlakozás kialakítása,

környezeti minősítő-rendszer előírásainak való megfelelés.

Az építési övezetben a 45.§ -ban meghatározott épület hosszantartó kihasználatlansága, vagy beépítetlen telek után érvényesíthető szintterületi mutató kedvezmények együttes alkalmazása esetén a kedvezmény nem haladhatja meg a 0,75 értéket.

Az (5)-(7) bekezdés szerinti szintterületi mutató kedvezmény együttes alkalmazás esetén sem lehet nagyobb 1,5-nél.

Az építési övezetben a 45.§-ban meghatározott kialakult túlépített szintterületi mutatóval rendelkező beépítés helyén új épület létesítése szerint érvényesíthető általános szintterületi mutató kedvezmény alkalmazható, de más kedvezménnyel nem vonható össze.

Vt-V/2  Lakódomináns vegyes városközponti terület építési övezet részletes előírásai

Az építési övezet területén irodaház nem létesíthető, meglévő lakóépület rendeltetése erre nem változtatható meg.

Kereskedelmi, szolgáltató rendeltetés csak az épület pinceszintjén, földszintjén, mezzaninszintjén, vagy első emeleti szintjén és legfeljebb összesen 2.000 m² általános szintterülettel létesíthető, kivéve, ha a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások másként rendelkeznek.

Egyéb szálláshely vagy magánszálláshely rendeltetési egységek darabszáma az épületen belül nem haladhatja meg az összes rendeltetési egység darabszámának 5%-át.

A saroktelekre vonatkozó szintterületi mutató kedvezményt a 45. § szerint kell alkalmazni.

Az építési övezetben a 45.§ -ban meghatározott szintterületi mutató kedvezmények közül az alábbi a)-e) pontban felsoroltak együtt is érvényesíthetők, melynek során több kedvezmény együttes értéke nem haladhatja meg a 0,5 értéket:

a közhasználatú terület kialakítása,

közhasználatú rendeltetési egység kialakítása,

közösségi célú többletparkoló létesítése

új udvarcsatlakozás kialakítása,

környezeti minősítő-rendszer előírásainak való megfelelés.

Az építési övezetben a 45.§ -ban meghatározott épület hosszantartó kihasználatlansága, vagy beépítetlen telek után érvényesíthető szintterületi mutató kedvezmények együttes alkalmazása esetén a kedvezmény nem haladhatja meg a 0,75 értéket.

Az (5)-(7) bekezdés szerinti szintterületi mutató kedvezmény együttes alkalmazás esetén sem lehet nagyobb 1,0-nél.Az építési övezetben a 45.§-ban meghatározott kialakult túlépített szintterületi mutatóval rendelkező beépítés helyén új épület létesítése szerint érvényesíthető általános szintterületi mutató kedvezmény nem alkalmazható.

Vt-V/3  Városháza vegyes városközponti terület építési övezet részletes előírásai

igazgatási,

iroda,

kereskedelmi, szolgáltató,

hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

kulturális

a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású

vendéglátó,

sport,

közösségi szórakoztató,

mélygarázs,

kézműipari rendeltetés, ­valamint

a lakosság napi alapfokú ellátását biztosító egyéb

rendeltetés létesíthető, mely rendeltetések vagy önálló rendeltetési egységek – ha az építési övezet másként nem szabályoz – egy épületen belül vegyesen is kialakíthatók, és az épület egészére is vonatkozhatnak.

A Városházához tartozó későbbi hozzáépítésű toldalék épületrészeit (különösen: belső udvarok keresztszárnyai, kiszolgáló épületrészek) addig lehet megtartani, ameddig ezek a Városháza működtetéséhez, üzemeltetéséhez funkcionális szempontból feltétlenül szükségesek. Ez időn belül felújítás, illetve belső átalakítás, átépítés megengedett.

A Merlin Színház épülete a Károly körúti beépítés függvényeként kezelendő. Az épület megtartása esetén az épület átalakítható, az épület – amennyiben az az értékvizsgálati dokumentációban foglaltakkal nem ellentétes –elbontható.

A Szabályozási Terven jelölt „építési hely kizárólag terepszint alatt beépíthető részén” térszín alatti létesítmény(ek) helyezhető(k) el. A létesítmény megközelítésére és elhagyására a környezetvédelmi igényeket kielégítő forgalomtechnikai megoldásokat kell alkalmazni az elfogadott kerületi közlekedésfejlesztési koncepcióban szereplő megoldások figyelembevételével.

A középkori városfal maradványainak bemutatását biztosítani kell.

A be nem épített telekterületet időbeli korlátozás nélküli, vagy időli korlátozású közhasználatú területként kell kialakítani.

A parkolást teljes mértékben mélygarázsban kell megoldani.

A Szabályozási Terven jelölt „zöldfelületként megtartandó / kialakítandó terület építési telken” lehatárolás

alá nem épített részeinek legalább 50%-át zöldfelületként,

az aláépített részeinek legalább 30%-át – fa telepítésére is alkalmas vastagságú talajtakarás biztosításával – intenzív zöldtetőként kell kialakítani.

Az építési övezetben a 45.§-ban meghatározott szintterületi mutató kedvezmények közül kizárólag az alábbi a)-e) pontban felsoroltak alkalmazhatók, melyek együtt is érvényesíthetők. Az általános szintterületi mutató kedvezmények alkalmazása során több kedvezmény együttes értéke nem haladhatja meg a 0,5 értéket:

a közhasználatú terület kialakítása,

közhasználatú rendeltetési egység kialakítása,

közösségi célú többletparkoló létesítése,

új udvarcsatlakozás kialakítása

környezeti minősítő-rendszer előírásainak való megfelelés.

K-Hon – Honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló építési övezet előírásai

A K-Hon építési övezetben a 74.§ -ban meghatározott rendeltetések, továbbá

honvédelmi,

nemzetbiztonsági

épületek, építmények és az ezekhez kapcsolódó rendeltetések létesíthetők.

 Az építési övezetben a 45.§ -ban meghatározott szintterületi mutató kedvezmények közül kizárólag az alábbi a)-d) pontban felsoroltak alkalmazhatók, melyek együtt is érvényesíthetők. Az általános szintterületi mutató kedvezmények alkalmazása során több kedvezmény együttes értéke nem haladhatja meg a 1,0 értéket.

a közhasználatú terület kialakítása,

közösségi célú többletparkoló létesítése,

környezeti minősítő-rendszer előírásainak való megfelelés.

Fejezet – Beépítésre nem szánt övezetek előírásai

Zkp – Közkert, közpark övezet előírásai

A Zkp övezetek területén

kialakítható pihenőkert, játszókert, játszótér, sportkert, sportpálya, továbbá

épületnek nem számító építményként elhelyezhető

terület rendeltetési célja szerinti építmény, berendezés, eszköz,

a pihenést, a testedzést szolgáló épületnek nem számító egyéb építmény,

sportpálya,

köztárgy,

köztéri műalkotás,

a fenntartáshoz szükséges építmény, műtárgy,

gyalogos létesítmények építménye (aluljárót is beleértve),

gyalogút, kerékpárút,

öntözés célját szolgáló fúrt kút, vagy egyéb az öntözést biztosító berendezés,

kutyafuttató;

a Rendeletben általánosan megengedett melléképítmények,

kerti építmények a kerti pavilon kivételével,

új épületként kizárólag nyilvános illemhely létesíthető melynek rendeltetése nem változtatható meg,

új építmény alapterülete nem haladhatja meg a 100 m²-t,

nem létesíthető és nem helyezhető el 20 métert meghaladó szerkezeti magasságú műtárgy, ideiglenes építmény, mutatványos eszköz,

terepszint alatti építményként mélygarázs kizárólag a Zkp/Kp-1, Zkp/Kp-3 és Zkp-Kk/2 övezet területén létesíthető, alakítható át,

területén felszíni parkoló – amennyiben az övezet előírása másként nem rendelkezik – nem létesíthető,

üzemanyagtöltőállomás – az elektromos gépjármű töltőállomás – kivételével nem létesíthető,

az övezet meglévő zöldfelületi aránya nem csökkenhet.

A Zkp övezetek területét

közhasználat elől elzárni nem lehet, kivéve a lekerített parkosított területek sötétedés utáni közbiztonsági célból – legfeljebb 1,8 magas kerítéssel – történő lezárását,

területén a fásítottság előírt mértéke legalább 1 darab közepes vagy nagy lombtömeget növesztő fa/100 m² az övezet teljes területére vetítve.

A meglévő mélygarázs kizárólag a meglévő értékes fák megtartása mellett bővíthető, alakítható át, a Szabályozási Terven jelölt „építés helye kizárólag terepszint alatt beépítésre nem szánt övezetben, vagy közterületen” terület lehatárolásán belül.

A meglévő mélygarázs személyi feljárója nem bővíthető, további feljáró nem létesíthető, bármilyen más épületnek számító felszíni építmény csak rendezvény alkalmával létesíthető.

Új terepszint alatti építmény – a (2) bekezdés szerinti mélygarázs bővítés kivételével – nem létesíthető.

Nemzetközi biztonságtechnikai okból a téren az érintett telek max. 10 m-es környezete lekeríthető és a biztonsági ügyelet számára legfeljebb 20 m²-es építmény létesíthető.

A közparkban további, a meglévő építményeken kívül egyéb épület, építmény – a parkfunkcióhoz tartozó kerti építmények és a köztárgyak kivételével – nem létesíthető.

A parkosított terület legfeljebb 20%-át szabad vizet át nem eresztő burkolattal ellátni.

A téren közhasználat elől elzárt terület nem alakítható ki.

A téren kerítés, vagy egyéb térelhatárolás – az ideiglenes vásárok és a park karbantartásához szükséges biztonsági lezárás kivételével – csak sportpálya, játszótér, kutyafuttató körülkerítése céljából létesíthető, tartható fenn.

Kutyafuttató kizárólag a József Attila utca menti parksávban létesíthető, tartható fenn, legfeljebb 80 m²-es területen, külön lekerítve, közvetlenül és kizárólag a József Attila utcáról nyíló bejáratokkal.

A parkterületen lévő karsztvíz megfigyelő kút megtartását és védettségét biztosítani kell.

A területet érintő átalakítás csak a Zkp/Kp-2 és Zkp/Kp-3 övezet egészére vonatkozó KAT alapján történhet.

A területen a 79.§ (2) bekezdésében meghatározottakon túl a meglévő épületekben, építményekben

vendéglátás,

közösségi szórakoztató,

kulturális célú közintézmény,

szolgáltató,

sport,

az általános szintterületének legfeljebb 30%-ában kiskereskedelmi

rendeltetés létesíthető, rendeltetésük ezekre változtatható.

A meglévő épületek magassága nem növelhető, az épületek legfeljebb előtetővel bővíthetők, de sem a zöldfelület, sem a gyalogosfelület, vagy más szabadtér rovására beépítésbe beszámító más épületrésszel nem bővíthetők.

Az övezet telkein a zöldfelületek nagysága nem csökkenthető, a tetőkert részeként kialakított zöldtető, vagy vízfelület nem szüntethető meg, területe nem csökkenthető.

Az övezet területén közhasználat elől elzárt terület nem alakítható ki.

Az övezet területén lévő létesítmények a terepszint alatt gyalogos aluljáróval összekapcsolhatók, összeköthetők a Deák téri metró felszín alatti elosztócsarnokával, a Városháza telektömb terepszint alatti építményével, a Károly körút alá kinyúló építményszintekkel.

A területet érintő átalakítás csak a Zkp/Kp-2 és Zkp/Kp-3 övezet egészére vonatkozó KAT alapján történhet.

Az övezet területén építményt, épületet elhelyezni csak az övezet teljes területére vonatkozó KAT szerint lehet.

A zöldfelületek kialakításánál háromszintes növényállományú zöldfelületeket is létesíteni kell.

A Károlyi kert meglévő kerítése jelenlegi magasságával megtartható.

A Szabályozási Terven jelölt „építés helye kizárólag terepszint alatt beépítésre nem szánt övezetben, vagy közterületen” terület lehatárolásán belül, mélygarázs létesíthető, mely más rendeltetésre nem alakítható át.

Mélygarázs létesítése, vagy megléte esetén a zöldfelület legkisebb aránya 15%.

Az övezet területén felszíni parkoló abban az esetben létesíthető, ha a XVIII. fejezet, vagy a 9. melléklet szerinti kiegészítő előírások azt kifejezetten lehetővé teszik.

KÖu – Közúti közlekedési terület övezetek általános előírásai

A KÖu-3 övezet területén elhelyezhetők:

a közutak felszíni építményei (út, csomópont, műtárgyak),

a kötöttpályás közlekedés közúti vasút (villamos) építményei,

a gépjármű várakozás létesítményei – terepszint alatti építményként vagy felszíni parkolóként,

a kerékpáros és gyalogosforgalom céljára kijelölt területek és azok építményei, aluljárói

a közművek felszín alatti építményei,

a csapadékvíz elvezetés műtárgyai,

zöldfelületi elemek, továbbá kertépítészeti és szabadtér építészeti tárgyak, műtárgyak, környezetvédelmi létesítmények,

köztárgyak, valamint

utasváró,

vendéglátó terasz – ahol a TKR azt lehetővé teszi –,

a közúti űrszelvény figyelembevételével létesülő építmény a terepszint felett, ahol a Szabályozási Terv szabályozási eleme lehetővé teszi.

A KÖu-3 övezet területén

meglévő főútvonalak átépítése, felújítása során

a zajterhelés csökkentése érdekében korszerű zajcsillapító út-, vasútépítési technológiákat kell alkalmazni,

a gyalogos felületeket, fasorokat, zöldfelületeket az útpálya átépítésével, felújításával együttesen a területre vonatkozó KAT-ban meghatározottak szerint át kell építeni;

a Szabályozási Terven

„kiemelt gyalogospreferenciájú főútvonallá fejlesztendő nyomvonal” jelölés esetén a közlekedési terület átépítése során a 3.§ -ban foglaltak szerint kell a területet átépíteni,

„közterületi felszíni gyalogos kapcsolat biztosítandó” jelölés esetén a közlekedési terület átépítése, forgalmi rendjének átalakítása során a jelöléstől legfeljebb 20-20 méteren belül, annak két végpontja között felszíni gyalogos kapcsolat (kijelölt gyalogosátkelőhely) alakítandó ki,

„kerékpáros infrastruktúra tervezett nyomvonala” jelölés esetén a közlekedési terület átépítése, forgalmi rendjének átalakítása során a kerékpáros infrastruktúrát meg kell valósítani;

a gyalogosfelület szélessége közterület egyéb célú használata során

legalább 3 méter, és

nem kisebb, mint a – berendezési sáv keresztmetszetével csökkentett – meglévő szélesség 50%-a a vendéglátó terasz, 75%-a közterületi pavilon elhelyezése esetén;

közterületi parkoló csak az úttengellyel párhuzamosan alakítható ki;

üzemanyagtöltő állomás – az elektromos gépjármű töltőállomás kivételével - nem létesíthető.

A KÖu-4 övezet területén a 85.§ (2) bekezdés szerinti elemek helyezhetők el, a 85. § (3) bekezdésben foglaltak rendelkezések a KÖu-4 övezet területén betartandók.

Kt-kk – Kerületi jelentőségű közutak, közterek övezet általános előírásai

A Kt-kk övezet területén a Szabályozási Terv és a 3.§ -ban meghatározottak szerint alakítandó ki

a Belvárosi Főutca Tengely, továbbá

gyalogos utca, gyalogosterület,

gyalogospreferenciájú utca forgalomcsillapított célforgalommal,

forgalomcsillapított közterület.

A Kt-kk övezet területén a Szabályozási Terven

„zöldfelületi rendszer részét képező városi tér” jelölés esetén a lehatárolással érintett terület a 4.§-ban meghatározottak szerint alakítható ki,

 „kerékpáros infrastruktúra tervezett nyomvonala” jelölés esetén a közlekedési terület átépítése, forgalmi rendjének átalakítása során a kerékpáros infrastruktúra kiépítendő.

A Kt-kk övezet területén üzemanyagtöltő állomás – az elektromos gépjármű töltőállomás kivételével – nem létesíthető.

Vf – Folyóvizek medre és partja

A vízpartot a közhasználat elől elzárni, lekeríteni nem szabad.

A Vf jelű övezetek területén épület nem helyezhető el.

A vízi közlekedéshez kapcsolódó létesítmények a DÉSZ vonatkozó előírásai szerint létesíthetők, helyezhetők el a területen, rendeltetésük is csak a DÉSZ-ben meghatározottak szerint történhet.

Hajózást szolgáló üzemanyagtöltő állomás nem létesíthető.

Fejezet – egyes részterületekre vonatkozó kiegészítő előírások

Bástya utca 1-11. számú telekre (24066 hrsz.) valamint a 40. sz. tömb egyes telkeire vonatkozó kiegészítő előírások

a városfal terepszint alatti bemutató terei, rendeltetési egységei,

a felszíni játszótérhez tartozó foglalkoztató, egyéb rekreációs rendeltetés (különösen sport),

a felszínhez kötődő közösségi funkció,

a terület használatához tartozó nyilvános illemhely, illetve

a fenntartáshoz szükséges egyéb helyiség létesíthető a (2)-(7) bekezdés figyelembevételével.

A 24066 hrsz. telken a felszíni rendezés során:

a térrendezés a Bástya utca kiteresedéseként, azzal egységes kialakítással valósítandó meg,

a városfal bemutató, valamint az (1) bekezdés szerinti rendeltetéseket magába foglaló építmény feljárói (transzparens felvonó/lépcsőház),

a terepszinti játszótér térelemei,

a városfal „gyilokjáró” szerkezete, elemei, valamint

mindezek összekötését szolgáló kertépítészeti elemek, köztárgyak (tereplépcső, rámpa, lejtő, mellvéd stb.)

helyezhetők csak el.

A városfal mellett húzódó, telektömbön átvezető bemutató sétány kialakításának telken belüli kötelező helyét a Szabályozási Terv rögzíti. A sétány

24066 hrsz. telken belüli szélessége legalább 4 m, melynek keresztmetszeti kialakításánál az azon elhelyezhető utcabútorok (pad, hulladékgyűjtő, kandeláber, növényzet) között legalább 2 m szabad járófelületet kell biztosítani;

a szomszédos épületek tulajdonosaival való megegyezésnek megfelelően terepszinten, vagy a pinceszinten átvezetésre kerülhet a Királyi Pál utca irányába, valamint a Vámház körút irányába;

végpontjaként a Királyi Pál utca 13/b. épület (24062/3 A/20 albetét) szolgál, melyet e célra kell fenntartani.

A „városfal múzeum” 24066 hrsz. telekre eső része a -1 pinceszinten is elhelyezhető.

A városfalhoz csatlakozó „gyilokjáró” kialakítása esetén az fizikailag összekapcsolható a telken kialakítandó játszótér kertépítészeti elemeivel, köztárgyaival.

A 24066 hrsz. telket határoló tűzfalak

takarása zöldhomlokzat kialakításával biztosítható a kertépítészeti rendezés részeként, melyek tartószerkezetei a tér köztárgyaival, berendezéseivel összeköthetők,

nyílászáróval való megnyitása csak a 24066 hrsz-ú telket határoló összes tűzfalra vonatkozó egységes terv szerint lehetséges.

A 24066 hrsz. telken az (1)-(6) bekezdésben felsoroltak kivételével más épület a terepszint alatt és felett nem létesíthető.

Az Erzsébet tér keleti oldalán lévő 24456/2, (24456/3), (24447/1), 24447/2, (24447/3) hrsz-ú telkekre vonatkozó kiegészítő előírások

Épületen belüli rendeltetés elhelyezése kizárólag térszint alatt történhet.

A telken az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

kerti építmény, a kerti pavilon kivételével,

vízmedence,

kerti szabadlépcső és lejtő.

Terepszint feletti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 10%

A telek legkisebb zöldfelületi aránya: 75%, melynek 25%-án teljes értékű, vagy legalább 200 cm vastagságú földtakarású zöldfelületet kell kialakítani.

A telekterület 75 %-a zöldfelületként, vagy vízfelületként alakítandó ki.

A telekterület legalább 10%, legfeljebb 30%-án vízfelületet kell kialakítani, mely teljes mértékben figyelembe vehető a zöldfelület számításnál.^[8]

A telken a megengedett legnagyobb épületmagasság 1,1 méter.

Az 1 m-t meghaladó, valamint a terepszintből (105,65 Bf) max. 1 m magasságig kiemelkedő felszíni építmény együttes összterülete nem haladhatja meg a teljes telekterület 50 %-át.

A terület térszintjét a Zkp/Kp-2 és Zkp/Kp-3 övezetek telkeivel együttesen kezelve, az Erzsébet tér integráns részeként teljes egészében időbeli korlátozás nélküli közhasználatú területként közpark jelleggel városi köztérként kell kialakítani.

A parkolást és a létesítmény kiszolgálását teljes mértékben mélygarázsban kell megoldani. A mélygarázs megközelítését és kijáratát a József Attila utca felé kell biztosítani. Felszíni megállás, rakodás nem megengedett.

A meglévő mélygarázs építményének rendeltetése nem változtatható meg, férőhelyszáma nem csökkenthető, kivéve, ha az az építményen belüli parkolási szolgáltatás fejlesztését szolgálja.

Az észak-déli metró második kijárata számára területet kell biztosítani, a metró kijárataként legfeljebb 20 m² alapterületen legfeljebb 4,5 m magas felvonóépítmény alakítható ki.

A Szabályozási Terven szereplő „már közhasználatú terület, vagy közhasználatú területnek javasolt terület” jelzésű területét kötelező módon időbeli korlátozás nélküli közhasználatú területként kell megtartani, melyen a szabad átjárást a közpark üzemeltetésének megfelelően biztosítani kell.

A két épületrész közötti kertrészt a közpark terület szerves részeként kell kialakítani, üzemeltetni és fenntartani, területén vendéglátó teraszok kialakíthatók.

A telken lévő épületek rendeltetése a közparkban elhelyezett funkcióknak megfelelően változtatható meg.

A 24456/2 hrsz. telek megosztása nem megengedett.

Széchenyi tér (24499) hrsz.-ú – közterület és környezetének komplex megújítására, teljes körű forgalomtechnikai átszervezésére vonatkozó kiegészítő előírások

A 24569 hrsz-ú telek (a továbbiakban: Akadémia) előtti térrészen a Szabályozási Terven jelölt „építés helye kizárólag terepszint alatt beépítésre nem szánt övezetben, vagy közterületen” lehatároláson belül az Akadémiával kapcsolatos kiegészítő rendeltetések (különösen: rendezvényterem, kiállítótér, süllyesztett szabadtér, mélygarázs) számára terepszint alatt létesíthető, az Akadémia épületével, és a 24559 hrsz-ú telekhez (a továbbiakban: Gresham Palota) tartozó meglévő mélygarázzsal összeköthető, a szükséges közműkiváltásokkal együtt.

Az Akadémia előtti parkoló pótlás nélkül megszüntethető, területe a tér komplex megújításával egységesen kezelve megújítandó a területre vonatkozó KAT-ban foglaltak szerint.

A tér forgalmi rendezése során

a csillapítás nélküli átmenő forgalmat a tér déli részén kell átvezetni a József Attila utca, a Lánchíd és a Jane Haining rakpart között,

a tér déli részén biztosítani kell körgeometriájú csomópont létesítésének lehetőségét,

a tér forgalmi célú területét a Gresham palota felezővonala és az Eötvös tér északi határvonala között kell biztosítani, és annak területe legfeljebb a Mérleg utca vonaláig terjedhet,

a tér c) pont szerinti határvonalától északra eső részén vegyes használatú útfelület alakítható ki célforgalom számára,

a Zrínyi utca gyalogostengelyét a tér kialakításánál figyelembe kell venni, és a tér parkosított részébe be kell vezetni.

A déli térrészen a 24491 és 24494 hrsz-ú telkek Széchenyi és Eötvös térrel szerves kapcsolatban álló, terepszint felett nem beépített, közhasználatú területei nem csökkenthetők, felszíni kialakításukat a tér komplex rendezése során a tér burkolataival egységesen kell kialakítani.

A téren a meglévő értékes faállományt meg kell védeni. Az építések miatt történő fakivágások esetén a kertrendezési terven meghatározott helyeken a fákat előnevelt fákkal pótolni kell.

A Kossuth Lajos utca – Szabad sajtó út komplex felújítására, teljes körű forgalomtechnikai átszervezésére, vonatkozó kiegészítő előírások

az út átépítése során a járdát ahol lehetőség nyílik rá szélesíteni kell;

az út két oldalán irányhelyes kerékpárforgalmi létesítményt kell kialakítani az Erzsébet hídra való továbbvezetés biztosításával

a buszsávok megtartandók, de a belső sávokba áthelyezhetők középső várószigetek kialakításával,

biztosítani kell a Szabályozási Terven jelölt kétoldali fasor létesítését,

a Kossuth Lajos utca Károly körúti csomópontjánál kijelölt gyalogosátkelőhely létesítésével biztosítani kell a Kossuth Lajos utcán való szintbeli gyalogos átjutás lehetőségét.

A Belgrád rakpart komplex megújítására, teljes körű forgalomtechnikai átszervezésére vonatkozó kiegészítő előírások

irányhelyes kerékpárforgalmi létesítményt kell kijelölni,

a meglévő fasort ki kell egészíteni.

Az 1.§ (2) bekezdés szerinti DÉSZ területen kívül eső 23810/2 hrsz. Duna telkén a Szabályozási Terven rögzített sávban a hajóállomás átépítése után új kikötő-létesítmény nem helyezhető el.

A Deák tér komplex megújítására, átépítésére vonatkozó kiegészítő előírások

A metróhoz kapcsolódó funkciók –az akadálymentesítést biztosító lift kivételével – (különösen: jegypénztár, információ, kereskedelmi rendeltetés, nyilvános illemhely) kizárólag a terepszint alatti metróaluljáró szintjén helyezhetők el.

A Városháza telektömbjének terepszint alatti építménye a Károly körút alá kinyúlhat, melynek révén a Madách tér, a Deák tér és az Erzsébet tér keleti térrészén lévő terepszint alatti létesítményeivel a kapcsolat kialakítható.

József nádor tér (24480) hrsz. - közterületére vonatkozó kiegészítő előírások

A mélygarázs

létesítése esetén a mélygarázsban legalább 250, legfeljebb 650 férőhely alakítandó ki,

felett legalább 2,5 m-es talajtakarású zöldtetővel kialakított tetőkert létesítendő,

személyi lejáratai a felszínen csak transzparensen megjelenő építményként valósíthatók meg,

a terepszint alatti részén nyilvános illemhely létesítendő.

A meglévő fa kivágása, kipusztulása esetén azt a téren belül kell pótolni.

A tér felszíni rendezése során

az autóbusz átközlekedést biztosítani kell, továbbá

a tér keleti és nyugati oldalán korlátozott számú felszíni parkoló férőhely kialakítását biztosítani kell.

A területen az V/1 jelű talajvízszint észlelő kutat helyben pótolni kell.

Stollár Béla utca komplex megújítására, teljes körű forgalomtechnikai átszervezésére vonatkozó kiegészítő előírások

A (24986) hrsz-ú közterület 174. és 175. számú tömbök közötti területén – a szükséges biztonsági feltételek megteremtése mellett – legalább a gyalogos és kerékpáros átjárás biztosítandó.

Amennyiben a közművek a Szabályozási Terven az utca két oldalán jelölt „telepítendő fasor” megvalósítását nem teszik lehetővé, úgy legalább az utca egyik oldalán biztosítani kell a fasor létesítését, másik oldalán a fasor teljes értékű planténerben kihelyezett fákkal is biztosítható.

A Szervita térre és a 24366/2 hrsz. telkekre vonatkozó részletes előírások

a parkolást teljes mértékben a terepszint alatt kell megoldani, a mélygarázs a Szabályozási Terven feltüntetett határig a közterület alá kinyúlhat a közterület tulajdonosa és a közműszolgáltatók hozzájárulása esetén, a közterületi közművek kiváltása mellett,

a mélygarázs kapacitása maximum 300 férőhely lehet.

A Szabályozási Terven jelölt „meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonal” telekre vonatkozó szabályai:

A telek (24368 hrsz) felé eső – Szervita tér felőli – oldalán épületrész az építési vonaltól

a homlokzat hosszának legfeljebb 2/3-án és maximum 1 m-rel térhet el a közterület felé, és a telekbelső felé legfeljebb 5 m-rel térhet el,

az épület közhasználatú tereinek a Szervita tér felé való megnyitása és annak építészeti hangsúlyként való kialakítása, vagy az alsó szintek hátraléptetése esetében az épület az aa) alponttól eltérően is kialakítható.

A Fehér Hajó utca és a Bárczy István utcai homlokzatok esetében a meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonaltól a közterület felé az eltérés nem megengedett, az a telekbelső felé lehetséges, mértéke nem meghatározott.

A meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonal nem vonatkozik a beépítésbe nem beszámító épületrészekre és az épület legfelső két szintjére, attól a telekbelső felé el lehet térni.

Az épület homlokzatainak magassága

a Bárczy István utca felől a homlokzatszélesség legfeljebb 4/5-én érheti el a 25 m-es homlokzatmagasság értékét,

a Bárczy István utcában a 24365 hrsz-ú épülethez csatlakozó homokzatmagassága a homlokzatszélesség legalább 1/5-én legfeljebb 18 méter lehet,

a Fehér Hajó utcai homlokzat alsó szintjei legfeljebb 13 m-es magasságig lehetnek a közterületi homlokvonalon – árkád kialakítása mellett, az e feletti szintek homlokzatai legalább 3 m-rel hátrahúzottan alakíthatók csak ki.

A 24365 hrsz-ú telken lévő műemléki védelem alatt álló épület mellett:

a csatlakozó párkánymagasság legfeljebb 18 m lehet, és az épületnek ezen magasságáig tűzfalasan kell csatlakoznia,

az épület a műemléképület felé, annak gerincmagassága felett – amennyiben ahhoz a tűzvédelmi szakhatóság a hozzájárulását adta – legalább 3 m-re, a vonatkozó tűzvédelmi követelményeknek megfelelő nyílászáróval vagy bevilágító-szerkezettel, homlokzatként alakítandó ki,

a telekhatáron épülettel, vagy épületrésszel nem tarkart tűzfal a Szomory Dezső tér felé nem létesíthető.

A 4. mellékleten jelölt építészeti hangsúly kialakítása során különös figyelemmel kell lenni a Szervita tér többi magaspontjára, így a templom tornyára, továbbá a Fehérhajó utca 2-6. (24417 hrsz.) épület saroktornyára.

Az épület beépítési paramétereinek számításánál legfeljebb 3171,5 m² telekrész terület vehető számításba.

A Szabályozási Terven jelölt „megtartandó, vagy kialakításra javasolt közhasználatú gyalogos kapcsolat” végpontjai között az épületen belül árkád kialakításával közhasználat céljára átjárás kialakítása kötelező, mely a Szervita tér templom előtti és a Fehérhajó utca 8-10 épület között kerüljön kialakítására.

Közhasználat céljára átadott, közvetlenül a közterülethez kapcsolódó beépítetlen, vagy fedett, de a közterülethez kapcsolódó nyitott terek – passzázs, árkád, üvegtetővel fedett közösségi terek – létrehozása esetén 0,5 általános szintterületi mutató kedvezmény adható.

A kialakuló közhasználat céljára átadásra kerülő területen a meglévő közművezetékek megtarthatók.

A közterület, vagy közhasználatú terület alá nyúló mélygarázshoz tartozó nyilvános illemhely az épületen belül máshol is kialakítható.

A közterülethez kapcsolódó térszín lejtése épületen kívül a közhasználat céljára átadásra kerülő területen megváltoztatható, süllyesztett, vagy térszín alatti terekkel épületen kívül közvetlen kapcsolat létesíthető.

A 24366/2 telek be nem épített részének és a határoló közterületnek a burkolatát a területre vonatkozó KAT alapján úgy kell kialakítani, hogy azok egy térfelületet alkossanak, csatlakozva a már felújított térrészhez.

A Szervita térre és a 24354/4 és 24355 hrsz. telkeire vonatkozó kiegészítő előírások

 Az épület templomhoz való hozzáépítését meg kell szüntetni.

Az épület árkádjai megszüntethetők, a 6.§ (6)-(7) bekezdés szerinti rendelkezés figyelmen kívül hagyható, településrendezési szerződésben meghatározott más, a telek területének legalább 20%-át kitevő közhasználatú terület kialakítása esetében.

A megtartott, vagy visszamaradó - közhasználatra átadott - árkádszakaszon megengedett annak teljes területén vendéglátó terasz kialakítása.

Az árkádok megtartása, átalakítása és vendéglátó terasz létesítése esetén a terasz téliesítését az épület új homlokzatának kialakításával együtt kell megtervezni úgy, hogy az, az épület szerves részét képezze.

Az épület Petőfi Sándor utca felőli átjárója

megtartható, vagy

gyalogos átjárásként a Régiposta utca tengelyébe áthelyezhető, vagy

a (3) bekezdés figyelembevételével megszüntethető.

A templom mögötti udvarra kötelező közhasználatú átjárást kell biztosítani a Szervita tér és a Városház utca felől egyaránt, melynek közhasználata a 6.§ (5) bekezdés szerinti időbeli korlátozással is kialakítható.

A közhasználatú udvarban az átjárásra biztosítandó minimális szélesség 2 m, a 6.§ (8) ce) alpontja e tekintetben figyelmen kívül hagyható.

A 0,5 szintterületi mutató többlet akkor alkalmazható, ha településrendezési szerződés keretében a meglévő, közhasználatot nyújtó árkád legalább részben megtartásra kerül, vagy helyette a templom körüljárását lehetővé tevő közhasználatú belső udvar átjárása biztosítható.

Az épület magassági bővítése esetén

a párkánymagasság legmagasabb értéke 24 m lehet,

a 24353 hrsz. épület véglegesnek tekinthető, vagy az építése közben a szerkezeti magassága alapján már megállapítható tűzfala takarható,

az épület meglévő attikáinak magasítása, átalakítása

a meglévő attika legfeljebb 0,8 méterrel növelhető a zárófödém épületszerkezeti átalakítása miatt, de

a Szervita tér felőli épületrész attikájának magassága nem haladhatja meg a templomnak a torony alatti főpárkányra ültetett korlát magasságát,

az épület attikája áttört, vagy üvegezett korláttal helyettesíthető,

épületbővítés térbeli formálásának határai

építményrész nem nyúlhat a Szervita téri homlokzat megmaradó vagy tervezett attikájára/korlátjára állított, az épület irányába emelt 22 fokos sík fölé,

a Petőfi Sándor és a Városház utca felől a jelenlegi attikamagasságnál magasabb épületrész legalább 2 m-rel hátrébbhúzottan létesülhet a c) pont és a da) alpont figyelembevételével,

a gépészeti elemek építészetileg megformált, esztétikus takarásáról gondoskodni kell.

Az épület megtartása esetén a homlokzatát át kell alakítani a műemléki környezethez illő módon. Szállodai funkció esetén az épülethez illeszkedő legfeljebb 2 méteres kinyúlású bejárati előtető létesíthető.

A Városház utcai épületszárny átalakítása során a templomszentély ablaka elé építést meg kell szüntetni.

A Szabályozási Terven az építési hely terepszint felett is beépíthető részének határvonalát új épület létesítése esetén kell figyelembe venni. A meglévő épület esetében új építményrész – a Városház utcai épületszárny kivételével – ezen a határvonalon túl a templomudvar felé nem nyúlhat. A 24354/4 és a 24355 hrsz. telek a toldaléképület templomhoz csatolása érdekében alakítható.

A 75.§ (3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.

Új épület létesítése esetén

az utcaszakaszhoz rendelt párkánymagasság legnagyobb értékét a 4. mellékletben meghatározott érték,

a templom főhomlokzatával egyvonalban lévő homlokzatának párkánymagassága illeszkedjen a templom torony alatti főpárkányra ültetett korlát magasságához, és a jelenlegi épület Szervita tér felőli magasságát nem haladhatja meg;

új épületnek a 24353 hrsz. telek felőli része az alábbi feltételek figyelembevételével létesülhet:

nem nyúlhat a Szervita tér felőli attikára, vagy korlátra emelt (10) d) pont szerinti ferde sík fölé, és

a csatlakozásnál a 24353 hrsz. épület tűzfalát takarni kell, ami nem haladhatja meg a csatlakozó tűzfal magasságát

gépészeti elemek esztétikus, építészetileg megformált takarásáról gondoskodni kell.

Az Apáczai Csere J. u. 2-4. telekre (24401 hrsz-ú telek) és környékére vonatkozó kiegészítő előírások

telek déli részének felszíni rendezése, a felszíni parkolás megszüntetése,

a szükséges parkolószám mélygarázsban történő biztosítása,

a telek be nem épített területének szabadtér-építészeti átalakítása.

Az (1) b) pont szerinti mélygarázst a Szabályozási Terven belül jelölt építési helyen belül lehet elhelyezni, lehajtóját közvetlenül az Apáczai Csere János utca felől kell biztosítani.

A mélygarázs második szintjéről áthajtó létesíthető az Apáczai Csere János utca alatt, a Régi posta utca teresedése alatt létesíthető mélygarázshoz.

A Hold utca 17 (24809 hrsz) és Hold utca 19 (24810 hrsz) telkekre vonatkozó kiegészítő előírások

A 24809 és a 24810 telek külön-külön történő (telekegyesítés nélküli) beépítése esetén

a Szabályozási Terven jelölt „építési hely külön előírás szerint beépíthető része”

kizárólag terepszint alatt építhető be,

területének legalább 60%-a zöldfelületként, vagy tetőkerti intenzív zöldtetőként alakítandó ki a két telek közös használati lehetőségének biztosításával,

terepszint alatt a szomszédos mélygarázsok egymással összeköthetők, megközelítésük egy telek felől is elégséges,

az udvari térarányra vonatkozó 62-63.§ szerinti szabályokat nem kell alkalmazni, és

az udvari átlagos párkánymagasság értéke nem haladhatja meg a 21 métert.

Amennyiben 24809 és a 24810 telek egyesítésre kerül, a kialakuló telken (a továbbiakban: egyesített telek)

az udvari térarányra vonatkozó 62-63.§ szerinti szabályokat nem kell alkalmazni, és

az udvari párkánymagasság (PM_udv) értéke

a Vadász utca 32 felé néző szakaszon nem haladhatja meg a 24 métert,

a Vadász utca 34 felé néző szakaszon nem haladhatja meg a 21 métert,

a Szabályozási Terven jelölt „építési hely külön előírás szerint beépíthető része”

a földszinten az eredeti járószinttől mért 5 méter magasságig, de legfeljebb a Vadász u. 30 telken lévő épület földszinti zárófödém csatlakozási szintjének magasságáig 100%-ban beépíthető, és

a lehatárolás területének legalább 60%-án teljes értékű zöldfelületet, vagy intenzív zöldtetőt kell létesíteni,

nem kell alkalmazni a 47. § (5) bekezdésében és az 5. mellékletben az új épületre vonatkozó 5 százalékpontos növelést.

 A 24809 és a 24810 telkeken, vagy az egyesített telken az udvarban kialakítandó kertet úgy kell megvalósítani, hogy közhasználatú terület kialakítása esetén a Hold utca felől minimum 3 méter széles gyalogos átjárón keresztül akadálymentesen megközelíthető legyen. A kert kialakításánál a 24814 és 24815 hrsz-ú telkek udvarai felőli opcionális megközelítés lehetőségét biztosítani kell.

A 24809 hrsz-ú ingatlan területén létesülő épületrész a 24816 hrsz-ú telek épületével a tűzvédelmi előírások betartása mellett összenyitható^[9].

Akadémia utca – Arany János utca – Tüköry utca sarok (24652/5 hrsz.) telekre vonatkozó kiegészítő előírások

A szabályozással növelt telken legfeljebb a jelen rendelet hatálybalépésekor a 24652/5 hrsz. telken lévő szintterületnek megfelelő általános szintterület létesíthető.

A szabályozással növelt telekrészen a 39.§ szerinti építési vonal előírásait figyelmen kívül kell hagyni.

A megőrzendő csatlakozó udvarra vonatkozó 34.§ (3) c) pont szerinti előírást nem kell alkalmazni, de a 24651 hrsz-ú épület csatlakozó udvarához csatlakozóan legalább 300 m² alapterületű udvar megtartandó, melynek legalább 50%-a zöldfelületként, vagy félintenzív zöldtetőként alakítandó ki.

Hatálybalépés

Kihirdetési záradék: A rendelet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel 2020. január 30 napján kihirdetésre került. A kifüggesztés időtartalma 30 nap.

dr. Sélley Zoltán

jegyző

indokOlás

Általános indokolás

A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) eljárási szabályai szerint az Önkormányzat 2018. márciusban elindította az új kerületi építési szabályzat megalkotására vonatkozó eljárását a felettes jogszabályokban rögzített kötelezettségek alapján. Az új építési szabályzat kidolgozásának célja a magasabb rendű jogszabályokkal, így különösen az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénnyel, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvénnyel, Budapest főváros rendezési szabályzatáról szóló 5/2015. (II.16.) Főv. Kgy. rendelettel, valamint az 50/2015. (I.28.) Főv. Kgy határozattal elfogadott Budapest Főváros Településszerkezeti Tervével való összhang megteremtése.

A kerületi építési szabályzat tartalmi követelményeit a fent hivatkozott Korm. rendelet határozza meg, az egyes fejezetek és rendelkezések az abban meghatározott struktúra szerint épülnek fel.

Részletes indokolás

1. §                   A bevezető részben megfogalmazásra kerül a rendelet hatálya, alkalmazása és mellékletei, továbbá a felettes jogszabályokra való hivatkozásokat tartalmazza.

2. §                   Az értelmező rendelkezésekben szereplő fogalommeghatározások azon elemekre terjednek ki, melyek a felettes jogszabályokban nem meghatározottak és a rendelet alkalmazza.

3 - 9. §              A rendelkezések a közterület alakítására vonatkozó előírásokat tartalmazzák.

10 - 18. §          A III. és IV. fejezetben a táji és a természeti környezet védelmére, valamint a levegőtisztaságra, zaj- és rezgésvédelemre vonatkozó kötelezettségek kerültek megfogalmazásra. A korábbi szabályozáshoz képest új elemekkel és rendelkezésekkel egészült ki a rendelet.

19 - 27. §          A rendelkezések között az egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások, és a közmű- és hírközlési hálózatok kialakítására vonatkozó előírások szerepelnek.

28 - 43. §          A VII-VIII. fejezetben kaptak helyet az építési tevékenységre, az építési helyre és épület elhelyezésre vonatkozó szabályok. Meghatározásra került

az új épület létesítésének,

meglévő épület alapvető jellegét megváltoztató átépítésnek, és

meglévő épület kismértékű átépítésének számító építési tevékenységek.

42 – 72. §         A IX –XV. fejezetek tartalmazzák a rendelet alapját képező szabályozási határértékeket, az épületek és építmények magassági szabályait, meglévő- és új épületekre vonatkozó szabályokat, az udvarok kialakításának lehetőségeit, és kötelezettségeit, valamint a járművek elhelyezésére vonatkozó rendelkezéseket.

73 – 88. §         Megfogalmazásra kerülnek a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt övezetek előírásai.

89. – 104. §      A XVIII. fejezet az egyes részterületekre vonatkozó kiegészítő előírásokat tartalmazza, mely kiegészítő előírásokat a rendelet 1-88. §-ában foglaltakkal és a Szabályozási Tervvel együtt kell alkalmazni.

106. §               Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti a korábbi Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzatának Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról és Szabályozási tervéről szóló önkormányzati rendelet, és azon önkormányzati rendeletek, melyek az alaprendelet módosításáról rendelkeztek.

Mellékletek

Hatásvizsgálat

(a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény alapján)

Belváros-Lipótváros új kerületi építési szabályzatának elkészítése során a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet 4. számú melléklete szerinti tartalommal környezeti értékelés készült.

Annak felhasználása alapján: