Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerület Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete
az építményadóról szóló 46/2007. (XI. 13.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2026. 01. 01- 2026. 01. 01Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerület Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete
az építményadóról szóló 46/2007. (XI. 13.) önkormányzati rendelet módosításáról
[1] A rendelet célja az építményadóra vonatkozó rendelkezések pontosítása, az adó mértékének módosítása annak érdekében, hogy az önkormányzat közfeladatainak, az V. kerületi lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásának helyi sajátosságokhoz, igényekhez igazodó megvalósításához az önkormányzat önálló és stabil gazdálkodása biztosított legyen.
[2] Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (2) bekezdésében és 43. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 15. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § Az építményadóról szóló 46/2007. (XI. 13.) önkormányzati rendelet a 2/A. §-át megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:
„Értelmező rendelkezések”
2. § Az építményadóról szóló 46/2007. (XI. 13.) önkormányzati rendelet a következő 2/A. §-sal egészül ki:
„2/A. § E rendelet alkalmazásában:
1. Életvitelszerű lakásként használt ingatlan: az adóalany olyan lakása, ahol ő vagy közeli hozzátartozója az életviteléhez szükséges tevékenységeket, így különösen étkezés, főzés, mosás, családi élet szervezése, közüzemi szolgáltatások igénybe vétele, elérhetőségi címként megjelölése legalább az érintett adóév január 1. napjától rendszeresen, legjellemzőbben folytatja.
2. Életvitelszerű használat igazolása: az életvitelszerű lakóhelyet az adóalany, illetve adófizetésre kötelezett magánszemély nyilatkozattal és az ezt alátámasztó dokumentumokkal igazolja.
3. Nem lakás célú használat: épület, épületrész bevétel-, nyereség-, jövedelemszerzés érdekében történő használata, vagy azzal kapcsolatban költség elszámolása, illetve ha, a lakás életvitelszerű lakhatás céljára ellenérték fejében kerül bérbeadásra, továbbá irodaként van hasznosítva vagy használva.
4. Bérbeadott lakás: bérleti vagy használati szerződés alapján, a magánszemély bérbeadó Htv. 52. § 8. pontja szerinti - a jegyző által vezetett szálláshely-nyilvántartásában nem szereplő – lakásának bérlő részére kizárólag lakás céljára szolgáló használatra vonatkozó átengedése.”
3. § Az építményadóról szóló 46/2007. (XI. 13.) önkormányzati rendelet 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § Az adó alanya a Htv. 12. §-ában meghatározottak köre.”
4. § (1) Az építményadóról szóló 46/2007. (XI. 13.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Htv. 13. §-ában felsoroltakon túl mentes az adó alól a magánszemély tulajdonában álló, üzleti célt nem szolgáló, a közhiteles ingatlan-nyilvántartásban lakásként megnevezett ingatlan, feltéve, ha azt kizárólag életvitelszerűen lakhatás céljára használják.”
(2) Az építményadóról szóló 46/2007. (XI. 13.) önkormányzati rendelet 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nem illeti meg mentesség a magánszemély tulajdonos adóalanyt, amennyiben a tulajdonában lévő ingatlanára vonatkozóan rendelkezik vagy rendelkeznek az Ipari és Kereskedelmi Osztály által kiállított magán vagy egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenysége bejelentésének megfeleléséről szóló igazolással.”
5. § Az építményadóról szóló 46/2007. (XI. 13.) önkormányzati rendelet 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) Az adó évi mértéke:
a) az olyan, a kereskedelemről szóló törvény szerinti vendéglátás célját szolgáló épület, épületrész után, amelyik éjfél után is nyitva tart, továbbá az éjfél után is nyitva tartó szeszesitalt forgalmazó kereskedelmi üzlet, valamint a szerencsejáték szervezéséről szóló törvényben meghatározottak szerint játékkaszinó, játékterem célját szolgáló épület, épületrész esetén az adó mértéke 3059 Ft/m²/év,
b) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározottak szerint pénzváltási tevékenység célját szolgáló épület, épületrész, valamint a kereskedelemről szóló törvény szerinti vendéglátás célját szolgáló (ide nem értve az a) pontban felsoroltat) épület, épületrész esetén 2736 Ft/m²/év,
c) kereskedelmi üzlet (ide nem értve az a) pontban felsoroltat), bolt, abc, áruház, üzletház, iroda, műterem, garázs esetén 2632 Ft/m²/év,
d) szállásépület, épületrész esetén 2534 Ft/m²/év,
e) lakás és egyéb, az a)-d) pontban fel nem sorolt nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész esetén 2416 Ft/m²/év,
f) magánszemély adóalany lakásbérbeadási tevékenysége esetén 1015 Ft/m²/év.
(2) Az adó mértéke a magánszemély vagy jogi személy tulajdonában álló a közhiteles ingatlan-nyilvántartásban lakásként megnevezett ingatlan esetében a használat, hasznosítás jellege szerint kerül megállapításra különösen iroda, rendelő, üzlet esetében.”
6. § Ez a rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba.