A rendelet célja az építményadóra vonatkozó rendelkezések pontosítása, az adó mértékének módosítása annak érdekében, hogy az önkormányzat közfeladatainak, az V. kerületi lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásának helyi sajátosságokhoz, igényekhez igazodó megvalósításához az önkormányzat önálló és stabil gazdálkodása biztosított legyen.

Az adóigazgatási eljárás során sok problémát okozott, hogy a helyi adórendelet nem tartalmaz értelmező rendelkezéseket, azaz nem volt meghatározva az életvitelszerű lakáshasználat, a nem lakás célú lakáshasználat, valamint a bérbeadott lakás fogalma. A tervezet ezt pótolja, így a jövőben számos jogértelmezési probléma elkerülhető lesz.

A rendeletmódosítás javaslatot tesz az építményadó emelésére. A tételes helyi adómértékek esetén a valorizált (a KSH által közzétett fogyasztói árszínvonal-változással évenként növelt) adómaximum 2026-ban épület, építményadó esetén 3059,3 Ft/ m² lehet.

A rendelkezések pontosítása után kialakuló építményadó rendelet jobban segíti az adózók átláthatóbb jogszabály ismeretét, valamint a jogalkalmazó hatékonyabb, kockázatmentesebb feladatellátását.

A rendelet kiegészül az értelmező rendelkezésekkel és a hozzá tartozó alcímmel.

Négy lényeges, a jogalkalmazói tevékenység során egyre gyakrabban felmerülő fogalom értelmező rendelkezésként történő meghatározására kerül sor.

Az életvitelszerű lakáshasználat a magánszemély építmény adójánál az alanyi adómentességre vonatkozik, s akkor van jelentősége, amikor az adóalany több lakással rendelkezik oly módon, hogy a lakások közül legalább egy az V. kerületben található. A jogalkalmazás során számos esetben fordult elő, hogy egy vidéki lakóhellyel rendelkező, de a V. kerületben is ingatlantulajdonos adózó, hogy mentességre legyen jogosult, nyilatkozott a V. kerületi életvitelszerű lakáshasználatról. A jövőben mentesség csak a fogalom-meghatározásban írottak megvalósulása esetén és a szükséges igazolás és dokumentumok bemutatásával biztosítható.

A nem lakás célú használat fogalom-meghatározását indokolta, hogy az adóalanyok számára egyértelmű legyen, hogy amennyiben lakásként bejegyzett ingatlanukat hasznosítják (például ügyvédi iroda működik benne), építményadó fizetési kötelezettségük keletkezik.

A bérbeadott lakás fogalmának bevezetése abból a célból történt, hogy nyomatékosan elválasztható legyen a rövid távú lakáskiadás (azaz szálláshely-szolgáltatás) a hosszú távú lakáskiadástól.

Szövegpontosításra kerül sor a helyi adókról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban.

Az építményadó mértékével kapcsolatosan az adó mértékének változása miatt szükséges módosítás.

A rendelet hatálybalépését szabályozza.