Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 30/2013. (VI. 10.) önkormányzati rendelete
a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek víz- és csatornahasználati díjának bérlőkre történő áthárításáról szóló 23/2007.(IV.25.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2013. 06. 10- 2013. 06. 10Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 30/2013. (VI. 10.) önkormányzati rendelete
a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek víz- és csatornahasználati díjának bérlőkre történő áthárításáról szóló 23/2007.(IV.25.) önkormányzati rendelet módosításáról1
Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatiról szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 13. §. 9. pontájban foglalt feladatkörében eljárva, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontja valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 35. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:
1. § A Budapest Józsefvárosi Önkormányzat a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek víz- és csatornahasználati díjának bérlőkre történő áthárításáról szóló 23/2007.(IV.25.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
2. § A Rendelet 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
2. § (1) Azokban a bérleményekben, ahol a vízfogyasztás külön-külön nem mérhető, a közüzemi víz- és csatornahasználati díjtérítés havi összegét az ingatlanon, illetve az épületben kialakított mérőhelyenként kell megállapítani. Az adott évre vonatkozó fogyasztást az Önkormányzat által épületenként leolvasott fogyasztás vagy a társasházak 2. §. (4) b) szerinti adatszolgáltatása alapján kell meghatározni.
(2) A víz- és csatornahasználati díjtérítés meghatározásakor az épületek központi mérőin mért fogyasztásból levonásra kerülnek az alábbi tételek (korrigált vízfogyasztás): a mellékvízmérőkön mért fogyasztás, csőtörés során elfolyt vízmennyiség, önkényes lakás- és helyiséghasználók által elfogyasztott vízmennyiség, a nem lakáshoz tartozó egyéb bérlői vízfelhasználás, amelynek elszámolására (mint pl.: gépkocsimosás, kertlocsolás, stb.) a Budapest Főváros Közgyűlésének víz és csatornahasználati díjáról szóló mindenkor hatályos rendeletében biztosított és igénybevett átalányok és normák az irányadók. az épületben végzett felújítási munkák során felhasználásra került vízmennyiség.
(3) A bérlők a közüzemi vízfogyasztásért és csatornahasználatért az Önkormányzatnak- a lakbéren (helyiségbéren) felül díjmegtérítést kötelesek fizetni.
3. § (1) A Rendelet 2. § (2) bekezdése (4)-es sorszámú bekezdésre változik, valamint annak a) és b) pontja az alábbiak szerint módosul, illetve kiegészül a c) ponttal:
(4) A díjmegtérítés havi összege azokban a bérleményekben, amelyekben a vízfogyasztás nem mérhető:
a) 100 %-ig önkormányzati tulajdonú épületekben lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek esetében az előző évi, a 2. § (1) bekezdés szerint korrigált vízfogyasztásnak – a bérlemények vízórával nem rendelkező összes alapterületét figyelembe véve – az adott önkormányzati tulajdonú bérlemény alapterületére eső arányos része, valamint a Budapest Főváros Közgyűlésének víz és csatornahasználati díjáról szóló mindenkor hatályos rendeletében megállapított, víz- és csatornadíj ÁFÁ-val növelt szorzatának egy tizenketted része. A Budapest Főváros Közgyűlésének rendeletben megállapított víz- és csatornadíj mértéke minden év január 1-jétől alkalmazásra kerül a bérlők számlájában. A felhasznált víz mennyiségének elszámolása az előző évi tényleges vízfogyasztás alapján történik minden év június 30. napjáig, s az elszámolás alapján egy évre előre megállapításra kerül a következő évben fizetendő víz-csatornahasználati díjátalány, amelyet a bérlőknek július 1-től kell téríteni a számla szerint.
b) A vegyes tulajdonú társasházakban lévő önkormányzati lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek víz- és csatornahasználati díja megegyezik a közgyűlés által a tárgyévi költségvetésében elfogadott közös költségben elkülönített víz- és csatornahasználati díj tulajdonhányad szerinti lakásra jutó összegével. A következő év víz- és csatornahasználati díj változás időpontja a közgyűlés által elfogadott közös költség változás időpontja. Ha a társasház közgyűlése határozatot hoz a lakásonkénti tényleges költségelszámolásra, amely határozatban dönt hátralék befizetéséről vagy túlfizetés visszafizetéséről, abban az esetben az Önkormányzat a ház központi mérőjén leolvasott tényleges fogyasztás alapján – a közgyűlés döntésének megfelelő mértékben elszámol a bérlőkkel. Az Önkormányzat köteles az érintett társasházaktól adatot bekérni az épület egészére vonatkozó – valamint ennek alapján egyes tulajdonhányadra megállapított éves leszámlázott és kifizetett víz- és csatornahasználati díjról, valamint a társasház éves költségvetésében elfogadott víz- és csatornahasználati díj összegéről és hatálybaléptetésének időpontjáról. Amennyiben a társasház a bekért adatszolgáltatást nem teljesíti, az Önkormányzat az előző év adata alapján az egyes tulajdonhányadokra megállapított víz- és csatornahasználati díjat fizeti a társasháznak, s ezt határozza meg a bérlő felé.
c) A víz–csatornahasználati díj kiszámítása az irreálisan alacsony és irreálisan magas vízfogyasztás esetén úgy történik, hogy amennyiben a bérleményeket magában foglaló épület szorzószáma alacsonyabb 0,2 értéknél, illetve magasabb 0,8 értéknél, úgy az összesített elszámolás alapján kialakított kerületi átlagszorzót kell alkalmazni adott épület esetén.
4. § A Rendelet 3. § (1) és (2) bekezdése valamint a (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
3. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló bérlemény bérlője a víz- és csatornahasználati díjat vízóra hiányában az az Önkormányzat részére fizeti meg a 2. § (4) bekezdésében foglaltak szerint a lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre fizetendő bérleti díj megfizetésével egyidejűleg. A vízórával rendelkező lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség esetén annak bérlője a víz- és csatornahasználati díjat a közmű szolgáltató részére fizeti meg. A (2) bekezdésben a jogszabályi hivatkozás 2. § (4) bekezdésre változik.
(3) A közös használatú WC helyiséget használó lakások és nem lakás célú helyiségek vízórával rendelkező bérlői, a 100%-ban önkormányzati tulajdonú épületek esetén az Önkormányzattal vagy megbízottjával kötött megállapodás alapján 3 m3, vagy társasházaknál a közös képviselő és az Önkormányzat illetve megbízottjának megállapodása alapján meghatározott vízfogyasztásnak megfelelő víz- és csatornahasználati díjat kötelesek megfizetni.
5. § A Rendelet 4. § (2) bekezdése hatályát veszti.
6. § A Rendelet 5. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
5. § (1) Az egyes bérlemények után fizetendő díj megtérítés összegét e rendelet 2. §. (4) bekezdése alapján az Önkormányzat által megbízott szervezet állapítja meg és számlában közli a bérlőkkel.
7. § A Rendelet 6. §-a az alábbiak szerint módosul: A bérlő a díjmegtérítést a lakbérrel (helyiségbérrel) egy időben köteles az Önkormányzat részére megfizetni. E kötelezettség nem teljesítése esetén a Ptk. valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvénynek a bérleti szerződés felmondására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
8. § A Rendelet 7. § -a hatályát veszti.
9. § A Rendelet 8. §-a az alábbi értelmező rendelkezésekre módosul:
8. § (1) E rendelet alkalmazásában: központi mérő: Az épület egészének vízfogyasztását mérő központi fővízmérő
(2) mellékvízmérő: A lakás és nem lakás bérleményekben felszerelt mellékvízmérő, amelyekre a bérlők Mellékmérős díjmegosztási szerződést kötnek közvetlenül a Szolgáltatóval, s amelyek fogyasztása levonásra kerül az épület főmérőjének fogyasztásából.
(3) épület szorzószám: az előző évi vízfogyasztást korrigálva a vízórás lakások és helyiségek vízfogyasztásával, valamint a 2. § (2) bekezdésében foglalt csökkentő tételekkel, megállapításra kerül a vízóra nélküli lakások és helyiségek éves fogyasztása. Ez az érték felosztásra kerül a teljes vízóra nélküli alapterülettel, illetve a hónapok számával, s az így megállapított érték adja az adott épületre vonatkozó szorzószámot. Ezt az értéket a bérlemény alapterületével, illetve Budapest Főváros Közgyűlésének víz és csatornahasználati díjáról szóló mindenkor hatályos rendeletében szabályozott, mindenkor hatályos egységárral megszorozva, képződik a bérlők/használók által, minden év július 1-től a következő évben havonta fizetendő víz- és csatornahasználati díjátalány összege.
(4) kerületi átlagszorzó: Az éves vízelszámolást követően, valamennyi önkormányzati tulajdonú épület szorzószámainak átlagából képzett átlagszorzó.
(5) irreálisan alacsony vízfogyasztás: A bérlemények vízórával nem mérhető alapterületére számított épület szorzószáma alacsonyabb 0,2 értéknél.
(6) irreálisan magas vízfogyasztás: A bérlemények vízórával nem mérhető alapterületére számított épület szorzószáma magasabb 0,8 értéknél.
10. § E rendelet 2013. június 10. napján lép hatályba.
11. § E rendelet a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.
A rendelet a 2010. évi CXXX. törvény 12/B. §-a alapján hatályát vesztette 2013. június 11. napjával.