Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének

13/2013. (IV.30.) önkormányzati rendelete

a Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

            A Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

            (1) Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) hivatalos megnevezése:

Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat

            (2) Önkormányzat székhelye:

Budapest, XII. kerület, Böszörményi út 23-25.

(3) Budapest XII. kerület elnevezése:

Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidék

            (4) Az Önkormányzat közigazgatási területét a Budapest főváros közigazgatási területéről és kerületi beosztásáról szóló 1994. évi XLIII. törvény határozza meg.

2. §

            (1) Az Önkormányzat a törvényekben előírt kötelező önkormányzati feladatokat meghaladóan további feladatot a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10. §-ában meghatározott módon vállalhat. Az Önkormányzat önként vállalt feladatait a 1. melléklet sorolja fel.

            (2) Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a 2. melléklet tartalmazza.

3. §

(1) Az Önkormányzat bélyegzője körpecsét, középen Magyarország címerével, körben a következő felirattal: „Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat”.

            (2) A polgármester, az alpolgármester, a jegyző és az aljegyző bélyegzője körpecsét, középen Magyarország címerével, körben a következő felirattal: "Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Polgármestere", "Alpolgármestere", "Jegyzője", "Aljegyzője".

(3) A (2)-(3) bekezdésben megjelölt körbélyegzőket az Önkormányzat címerével is el kell készíteni. Az önkormányzat címerével ellátott körbélyegzőt a polgármester, az alpolgármester, a jegyző és az aljegyző használhatja az Önkormányzat jelképeiről és azok használatáról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint.

II. Fejezet

A Képviselő-testület működése

1. A Képviselő-testület

4. §

            A Képviselő-testület tagjainak száma: 18 fő (17 képviselő és a polgármester).

5. §

            Ha a Képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hatáskörét a polgármesterre, a bizottságára vagy a jegyzőre átruházta, az első fokon hozott döntés ellen benyújtott fellebbezést a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseinek megfelelően elbírálásra a Képviselő-testülethez kell felterjeszteni.

2. Képviselő-testületi előterjesztések

6. §

            (1) A Képviselő-testület elé előterjesztést tehet

            a)   a polgármester, az alpolgármesterek,

            b)   a tárgykör szerint illetékes bizottság,

            c)   a képviselő,

            d)   a tanácsnok,

            e)   a jegyző,

            f)    a Budapest XII. kerületi helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete a nemzetiséget érintő ügyben.

            (2)  Az előterjesztést előzetesen meg kell küldeni véleményezésre:

            a)   a tárgykör szerint illetékes szakbizottságnak (bizottságoknak),

            b)   jogszerűségi vizsgálat céljából a jegyzőnek,

            c)   a Képviselő-testület által megbízott könyvvizsgálónak, ha az előterjesztés a könyvvizsgálói véleményezés körébe tartozik,

            d) azoknak a szerveknek, amelyekkel a véleményeztetést, egyeztetést jogszabály írja elő.

            (3) Az előterjesztést a tárgykör szerint illetékes szakbizottságon kívül előzetesen véleményezésre meg kell küldeni:

            a) a Pénzügyi Bizottságnak is, ha a döntési javaslat az Önkormányzat éves költségvetése kiadási főösszegének egy ezrelékes növekedését eredményezi;

            b) a Jogi és Ügyrendi Bizottságnak is, ha a döntési javaslat rendeletalkotásra irányul vagy a Budapest Főváros Kormányhivatala vezetőjének törvényességi felhívására vonatkozik;

            c) a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottságnak is, ha a döntési javaslat vagyonszerzésre vagy az Önkormányzat vagyonának az elidegenítésére irányul;

            d) a Tulajdonosi és Városfejlesztési, valamint a Környezetvédelmi és Közbiztonsági Bizottságnak is, ha a döntési javaslat elfogadása esetén rendezési terv vagy építési szabályzat készítése, módosítása válik szükségessé.

7. §

            (1) Az előterjesztést írásban kell elkészíteni.

            (2) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

            a)   a tárgy megjelölését,

            b)   a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatását,

            c)   az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi            döntéseket, azok végrehajtásának állását,

            d)   jogszabályi felhatalmazást,

            e)   tájékoztatást az előzetes egyeztetésekről, a véleményezők eltérő álláspontját,

            f)    több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, valamint a várható következményeket,

            g)   a költségkihatásokat,

            h)   a határozati javaslatot vagy annak megjelölését, hogy milyen céllal (pl. beszámoló valamely feladat elvégzéséről, valamely szerv tevékenységéről, tájékoztató anyag, amely tudomásulvételt igényel) javasolják a téma megtárgyalását.

            (3) Az előterjesztésnek a (2) bekezdésben meghatározott tartalmi követelményeiről - az előterjesztővel együttműködve - a jegyző gondoskodik.

8. §

            Az előterjesztést a polgármesterhez kell benyújtani, aki a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik annak kézbesítéséről.

3.      A Képviselő-testület összehívása

9. §

            (1) A Képviselő-testület évente legalább hat ülést tart.

            (2) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az általa kijelölt alpolgármester hívja össze az Önkormányzat székhelyére. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a Képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.

(3)A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület ülését a legidősebb képviselő (korelnök) hívja össze.

            (4) A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni az Mötv. 44. §-a szerinti indítvány esetében.

10. §

            (1) A Képviselő-testület ülését írásbeli meghívóval kell összehívni. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét és kezdési időpontját, a tervezett napirendi pontokat és az előterjesztők nevét. A meghívóhoz mellékelni kell a tervezett napirendi pontok írásbeli előterjesztését. A zárt ülés anyagát a Képviselő-testület tagjain kívül azok részére kell megküldeni, akik a zárt ülésen részt vehetnek.

            (2) A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy azokat a képviselők és a meghívottak az ülés időpontját megelőzően legalább 6 nappal megkapják. Az Önkormányzat éves költségvetési rendeletének megalkotására irányuló előterjesztést – az éves költségvetési rendelet módosításáról szóló előterjesztés kivételével – az ülés időpontját megelőzően legalább 13 nappal kell kézbesíteni.

            (3) A rendkívüli ülésre (9. § (4) bekezdés) a meghívót és az írásbeli előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és a meghívottak az ülés időpontját megelőzően legalább 4 nappal megkapják.

            (4) A Képviselő-testület ülésének helyéről, kezdési időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a jegyző a meghívó Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, valamint az Önkormányzat honlapján (www.hegyvidek.hu) történő közzétételével tájékoztatja, a meghívó (2)-(3) bekezdés szerinti kézbesítésének napján. A Képviselő-testület nyilvános ülésére benyújtott előterjesztéseket a meghívóval együtt közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján.

4. A Képviselő-testület ülésére meghívandók köre

11. §

            (1) Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

            a)   a képviselőket,

            b)   a jegyzőt, az aljegyzőket,

            c)   a Budapest XII. kerületi helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,

            d)   a Budapest XII. kerület országgyűlési képviselőjét,

            e)   a Képviselő-testület által megbízott könyvvizsgálót,

            f)    a 3. mellékletben felsorolt Budapest XII. kerületi köztestületek, illetve lakossági önszerveződő közösségek képviselőit az olyan napirendi ponthoz (pontokhoz), amely a köztestület, illetve lakossági önszerveződő közösség tevékenységi körét érintik,

            g)   akinek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi,

h)   akiket a polgármester vagy bármely bizottság valamely napirendi ponthoz kapcsolódóan megjelöl.

            (2) A Képviselő-testület ülésén a képviselők tanácskozási és szavazati joggal vesznek részt.

            (3) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg:

            a) a jegyzőt, az aljegyzőket,

            b) a Budapest XII. kerületi helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét,

            c) a Budapest XII. kerület országgyűlési képviselőjét,

            d) a Képviselő-testület által megbízott könyvvizsgálót a könyvvizsgálói véleményezés körébe tartozó előterjesztés tárgyalásakor.

            (4) Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg a tanácskozási jog a meghívottak közül:

            a) a 3. mellékletében felsorolt Budapest XII. kerületi köztestületek és lakossági önszerveződő közösségek képviselőit,

b) akinek a jelenlétét a jogszabály kötelezővé teszi,

c) akiket a polgármester vagy bármely bizottság meghívott.

5.      A Képviselő-testület ülése, a napirend megállapítása

12. §

            (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen tagjai közül legalább 10 fő jelen van. Az ülés tartama alatt a jelenlévők száma szempontjából az „igen”, „nem”, „tartózkodom” szavazatok összesített száma az irányadó.

            (2) Ha az ülés kezdetekor az ülésvezető megállapítja a határozatképtelenséget, az ülést nem nyitja meg. Ha a Képviselő-testület az ülés megnyitását követően válik - bármilyen oknál fogva - határozatképtelenné, az ülést be kell rekeszteni.

            (3) Az ülés határozatképtelensége miatt meg nem tárgyalt napirendi pontokat a következő ülés napirendjére fel kell venni.

13. §

            (1) A Képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot. A javaslat alapján a napirendeket a Képviselő-testület állapítja meg. Eltérő indítvány hiányában a napirendek sorrendje:

            a) zárt ülésen tárgyalandó napirendi pont vagy pontok,

            b) rendeletalkotásra irányuló előterjesztések,

            c) határozathozatalt kezdeményező előterjesztések,

            d) minden képviselő-testületi ülés kötelező napirendi pontjai.

(2)   Minősített többséggel vehető napirendre:

a) a meghívóban nem szereplő, valamint a 6. § (2)-(3) bekezdésében vagy a 7. § (2) bekezdésében foglaltaknak nem megfelelő napirendi javaslat;

b) az a napirendi javaslat, amelynek írásbeli előterjesztését nem a 10. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott határidőben kézbesítették.

(3) Minden képviselő-testületi ülés kötelező napirendi pontjai:

            a) a polgármester beszámolója a képviselő-testületi ülések között végzett munkájáról és tájékoztatója a Polgármesteri Hivatal tevékenységéről,

            b) az interpellációk,

            c) a képviselői közlemények.

            (4) A Képviselő-testület a napirendi pontokat az elfogadott sorrendben tárgyalja. A Képviselő-testület eltérő döntése hiányában a következő napirendi pont tárgyalását csak akkor lehet megkezdeni, ha az előző napirendi pont lezárást nyert vagy az arra vonatkozó döntést a testület elnapolta.

(5) A (2) –(3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a Képviselő-testület alakuló ülése esetében nem kell alkalmazni.

6.      A Képviselő-testület ülésének vezetése

14. §

            (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén az ülést az általa kijelölt alpolgármester vezeti. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg akadályoztatásuk esetén az ülést a korelnök vezeti.

            (2) Az ülést vezető polgármester, alpolgármester, illetve korelnök (a továbbiakban: ülés elnöke) feladatai és jogosítványai:

            a)   megállapítja (figyelemmel kíséri) a határozatképességet, megnyitja, berekeszti az ülést,

            b)   előterjeszti a napirendi javaslatot,

            c)   napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetőleg lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,

            d)   hozzászóláskor megadja a szót,

            e)   figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgytól. A figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót,

            f)    tárgyalási szünetet rendelhet el,

            g)   biztosítja az ülés zavartalan rendjét.

            (3) Az ülés zavartalan rendjének biztosítása érdekében az ülés elnöke:

            a) figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,

            b) rendreutasítja azt a képviselőt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

            c) figyelmezteti azt az ülésen jelen lévő állampolgárt, aki az ülés rendjét magatartásával zavarja, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi,

            d) a tanácskozás folytatását akadályozó rendbontás (zavar) esetén az ülést meghatározott időre félbeszakítja vagy berekeszti.

            (4) Az ülés elnökének a rend fenntartása érdekében tett - a (3) bekezdésben meghatározott - intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy velük vitába szállni nem lehet.

7. A napirendi pontok tárgyalásának rendje

15. §

            (1) A napirendi pontok tárgyalásának rendje a következő:

            a) az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság (bizottságok) elnökeinek szóbeli kiegészítése;

            b) a napirendi ponttal kapcsolatban a képviselők és a tanácskozási joggal jelenlévők az előterjesztőhöz, a tárgy szerint illetékes bizottság (bizottságok) elnökeihez egy-egy alkalommal, legfeljebb egy-egy perc időtartamban kérdéseket intézhetnek;

            c) válasz a kérdésekre, amelynek időtartama legfeljebb tíz perc. Az előterjesztő a válaszadásnál igénybe veheti a tanácskozási joggal nem rendelkező szakértők segítségét is. A kérdésekre adott válaszra a vita megnyitása után, a hozzászólások keretében lehet észrevételt tenni.

            d) a vita megnyitása, hozzászólások. A vita, külön általános és részletes szakaszban, egymást követő testületi üléseken is lefolytatható képviselői javaslat alapján, amelyről a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt. Az ülés elnöke a módosító és kiegészítő javaslatok előadása után az általános vitát bezárja. A részletes vitában újabb módosító és kiegészítő javaslat már nem tehető;

            e) a vita lezárása, az előterjesztő válasza a hozzászólásokra;

            f) az ülés elnöke összefoglalja a vitát, ismerteti a módosító és kiegészítő javaslatokat;

            g) az ülés elnöke először a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

            (2) A vitához a képviselők és a tanácskozási joggal jelenlévők szólhatnak hozzá. A Képviselő-testület engedélyezheti, hogy a tanácskozási joggal nem rendelkező érintettek, érdekeltek, meghívott szakértők és a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői a vitához hozzászóljanak. Erről a testület vita nélkül dönt.

            (3) Ha a hozzászólás a döntési javaslat módosítására vagy kiegészítésére irányul, az erre vonatkozó javaslatot a szavazás megkezdéséig az ülés elnökének írásban is be kell nyújtani.

            (4) A vitához (15. § (1) bekezdés d) pont) két alkalommal lehet hozzászólni, amelynek időtartama első alkalommal legfeljebb három perc, rendelet-tervezet tárgyalása esetén négy perc, második alkalommal egy perc. A vita lezárását követő előterjesztői válasz (15. § (1) bekezdés e) pont) időtartama legfeljebb tíz perc. A napirendi pont tárgyalása során a jegyző jogszabálysértés jelzése céljából több alkalommal, időbeli korlát nélkül szólalhat fel.

            (5) A vita elhúzódása esetén bármelyik képviselő javasolhatja a vita lezárását. A javaslatról a testület vita nélkül dönt. Ebben az esetben is szót kell adni a javaslat elhangzásáig hozzászólásra jelentkezetteknek.

8.      Az interpelláció, a képviselői közlemény, és az ügyrendi hozzászólás

16. §

            (1) A képviselő a Képviselő-testület ülésén a polgármesterhez (alpolgármesterek-
hez), a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyben, felvilágosítás kérése céljából interpellációt intézhet.

            (2) Az interpellációt legkésőbb az ülésnapot megelőző harmadik nap 12 óráig kell írásban benyújtani a polgármesternél.

            (3) Az interpellációra a választ írásba kell foglalni. Az interpellációnak és az írásbeli válasznak képviselők részére történő eljuttatásáról a polgármester gondoskodik.

            (4) Az interpellációt a képviselőnek, az írásbeli választ az interpelláltnak a Képviselő-testület ülésén szóban is ismertetni kell. Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni.

            (5) A válasz szóbeli ismertetése után az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, ennek keretében nyilatkozik a válasz elfogadásáról is. A válasz elfogadásáról a Képviselő-testület nem szavaz.     

            (6) Az interpelláció szóbeli ismertetésére három perc, a szóbeli válaszra négy perc, a viszont válaszra két perc áll rendelkezésre.

17. §

18. §

19. §

20. §

            (1) A képviselő a közérdeklődésre számot tartó bejelentéseket, kéréseket a képviselői közlemények keretében legfeljebb egyszer, 2 perc időtartamig terjesztheti elő. A közleményekhez kérdésnek, hozzászólásnak nincs helye.

(2) A képviselői kéréssel kapcsolatos intézkedésről a képviselőt 15 napon belül írásban kell tájékoztatni.

21. §

            (1) Az ügyrendi hozzászólás: a képviselő-testületi ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, eljárási kérdésre vonatkozó hozzászólás, javaslat.

            (2) Ügyrendi hozzászólás céljából a képviselők az ülés során bármikor szót kérhetnek. Ha az ülésvezető megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi, a képviselőtől megvonja a szót.

(3)   Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

9. A döntéshozatal módja

22. §

(1)   Az Mötv. 50. §-ában foglaltakon túl minősített többség szükséges

a)      a képviselő-testületi feladat-és hatáskör átruházásához és annak visszavonásához,

b) a népszavazás elrendeléséhez, ha a népszavazás elrendelése törvény vagy az Önkormányzat rendelete szerint nem kötelező,

c) a képviselő-testületi ülés meghívójában nem szereplő, valamint az 6. § (2) – (3) bekezdésében, a 7. § (2) bekezdésében vagy a 10. § (2) – (3) bekezdésében foglaltaknak nem megfelelő napirendi javaslat napirendre vételéhez.

            (2) Minősített többséget igénylő javaslat esetén a javaslat elfogadásához legalább 10 képviselő igen szavazata szükséges.

23. §

            Az ülés elnöke figyelmezteti azt a képviselőt, aki az Mötv. 49. §-ában meghatározott személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja.

24. §

            (1) A Képviselő-testület ülésén a nyílt szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával történik. Ha a szavazatszámláló gép bármely okból nem használható, a szavazás kézfelemeléssel történik.

            (2) Bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület név szerinti szavazást rendelhet el. A javaslatról a testület vita nélkül dönt. Ha jogszabály kötelezővé teszi, a név szerinti szavazást el kell rendelni.

(3) A név szerinti szavazás alkalmával az ülés elnöke alfabetikus sorrendben minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti.

            (4) A szavazás eredményét az ülés elnöke állapítja meg, majd ismerteti a Képviselő-testület döntését.

25. §

            (1) Az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben, bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület titkos szavazást rendelhet el. A javaslatról a testület vita nélkül dönt. Az alpolgármester választásánál titkos szavazást kell elrendelni.

            (2) A titkos szavazás lebonyolítására a Képviselő-testület háromtagú szavazatszámláló bizottságot választ. A titkos szavazás szavazólappal történik.

            (3) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

            (4) A szavazatszámláló bizottság által készített jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

            a)   szavazás helyét, időpontját és tárgyát,

            b)   a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

            c)   a szavazás során felmerült körülményeket,

            d)   a szavazás eredményét.

            A jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

            (5) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke a Képviselő-testületnek jelentést tesz.

10. A Képviselő-testület döntései

26. §

            (1) A Képviselő-testület

            a) rendeletet alkot;

            b) határozatot hoz.

(2)A rendeleteket és a határozatokat a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010. (XII.31.) KIM rendeletben foglaltak szerint kell megjelölni.

            (3) A rendeletekről és a határozatokról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásról, folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik.

11. A rendeletalkotás

27. §

            (1) A rendelet-tervezetek előterjesztésére a képviselő-testületi előterjesztések szabályait (6-8. §) kell alkalmazni a (2)-(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel.

            (2) Rendelet alkotását a polgármester, az alpolgármester, a tárgy szerint illetékes bizottság, bármely képviselő, a jegyző és feladatkörében a Budapest XII. kerületi helyi nemzetiségi önkormányzat testülete kezdeményezheti.

            (3) Ha a szabályozandó kérdés tárgya lehetővé teszi, a tárgy szerint illetékes bizottság (bizottságok) és a Jogi és Ügyrendi Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt a rendeletalkotás szükségességéről, főbb elveiről, az előkészítés menetéről.

            (4) A rendelet-tervezet szakmai előkészítéséről a jegyző gondoskodik a tárgy szerint illetékes bizottság és a Jogi és Ügyrendi Bizottság közreműködésével. A tervezet előkészítéséhez a Képviselő-testület - szükség esetén - szakértőket is felkérhet, illetőleg előkészítő csoportot hozhat létre.

(5) A rendelet-tervezet a jogalkotásról szóló törvény szerinti előzetes hatásvizsgálat elvégzését követően terjeszthető a Képviselő-testület elé. A vizsgálat eredményéről a Képviselő-testületet az előterjesztésben tájékoztatni kell.

(6) Rendeletmódosítás esetén az előterjesztésnek tartalmaznia kell a rendeletnek a javasolt módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét is.

            (7) A rendelet-tervezetet legalább 6 napra az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni. A beérkezett észrevételekről, javaslatokról az előterjesztő a Képviselő-testületet tájékoztatja. Az észrevételekről, javaslatokról a Képviselő-testület dönt.

28. §

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 81. §-a szerinti tárgykörökben az önkormányzati rendelet megalkotásához a Budapest XII. kerületi helyi nemzetiségi önkormányzat egyetértése szükséges.

29. §

            (1) A Képviselő-testület a beterjesztett rendelet-tervezet felett általános és részletes vitát is tarthat.

            (2) A Képviselő-testület által megalkotott rendeletet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján 15 napra történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kihirdetés napja a rendeletnek a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztés napja. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(3)  A kihirdetett rendeletet a XII. kerületi „Hegyvidék” újságban, az önkormányzati rendeletek módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

            (4) A Képviselő-testület által elfogadott normatív határozatot a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, valamint a XII. kerületi Hegyvidék újságban, és az Önkormányzat honlapján kell közzétenni. A normatív határozat közzétételéről a jegyző gondoskodik.

30. §

A jegyző a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 21-22. §-ában foglaltak szerint gondoskodik

a)      a rendeletek hatályosulásának folyamatos figyelemmel kiséréséről, és szükség szerint a rendeletek utólagos hatásvizsgálatának lefolytatásáról;

b)      a jogalkalmazás és az utólagos hatásvizsgálat tapasztalatai alapján a rendeletek tartalmi felülvizsgálatáról.

12. A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

31. §

            (1) A Képviselő-testület üléséről hangfelvétel alapján, 10 napon belül jegyzőkönyvet kell készíteni. Az Mötv. 52. §-ában meghatározott követelményeknek megfelelő jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

            (2) A jegyzőkönyv eredeti példányához mellékelni kell:

            a) a meghívót,

            b) a jelenléti ívet,

            c) az előterjesztéseket,

            d) az írásban benyújtott hozzászólásokat,

            e) az ülésen megalkotott rendelet hiteles példányát,

            f) az egyéb írásos indítványokat, anyagokat.

            (3) A képviselőknek az üléstől számított 15 napon belül meg kell kapniuk a jegyzőkönyv hiteles kivonatát, amely tartalmazza:

            a) az ülés helyét, időpontját,

            b) a megjelent képviselők és meghívottak nevét,

            c) az elfogadott napirendet,

            d) az előadók, hozzászólók névsorát,

            e) a döntéseket és a szavazás számszerű eredményét.

            (4) A képviselőknek kérésükre a jegyzőkönyv egyes részeiről vagy egészéről teljes másolatot kell átadni.

            (5) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékleteivel együtt a Polgármesteri Hivatal az erre vonatkozó külön szabályok szerint kezeli, félévente bekötteti és elhelyezi az irattárban.

(6) A (3) bekezdés szerinti jegyzőkönyvi kivonatot az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni. A közzétételről a jegyző gondoskodik.

32. §

            (1) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyveket és mellékleteit a választópolgárok a Polgármesteri Hivatalban tekinthetik meg. A nyilvános ülés jegyzőkönyveiről, mellékleteiről a választópolgárok jegyzeteket készíthetnek, költségtérítés ellenében másolatot kérhetnek.

            (2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A zárt ülés jegyzőkönyveibe, mellékleteibe a választópolgárok nem tekinthetnek be. A zárt ülés tartása esetén a közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét a Polgármesteri Hivatalban kell biztosítani. A zárt ülés döntéseit tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatot az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

III. fejezet

A képviselő

33. §

(1) A képviselők jogait és kötelezettségeit a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény, az Mötv. és e rendelet határozza meg.

            (2) A képviselő kiesett jövedelmének megtérítését, tiszteletdíját, természetbeni juttatását és költségtérítését a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseinek és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény, valamint az 1/1995. (III. 16.) Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat rendelete szabályozza.

(3) A képviselő köteles különösen:

            a) a Képviselő-testület (bizottság) munkájában, a Képviselő-testület (bizottság) elé terjesztett döntési javaslatról tartott szavazásban, továbbá felkérés alapján a testületi döntések előkészítésében, a különböző vizsgálatokban részt venni. A képviselőtől a tiszteletdíj, természetbeni juttatás a települési képviselők kiesett jövedelmének megtérítéséről, tiszteletdíjáról, természetbeni juttatásairól és költségtérítéséről szóló 1/1995. (III.16.) Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat rendeletében szabályozottak szerint megvonható, ha a képviselő a Képviselő-testület (bizottság) ülésén igazolatlanul nem vesz részt;

            b) írásban vagy szóban a polgármesternél (bizottság elnökénél) előzetesen bejelenteni, ha a Képviselő-testület (bizottság) ülésén nem tud megjelenni vagy egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik;

            c) a képviselői tevékenység során tudomására jutott állami, szolgálati, magán és üzleti titkot a vonatkozó rendelkezések szerint megőrizni.

34. §

            A képviselők tevékenységéhez szükséges anyagi, tárgyi és személyi feltételekről a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

IV. fejezet

A bizottságok

13. Állandó bizottság

35. §

            (1) A Képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

1. Egészségügyi és Szociális Bizottság (tagok száma: 9 fő),

2. Jogi és Ügyrendi Bizottság (tagok száma: 3 fő),

3. Környezetvédelmi és Közbiztonsági Bizottság (tagok száma: 9 fő),

4. Oktatási és Kulturális Bizottság (tagok száma: 9 fő),

5. Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-ellenőrző Bizottság (tagok száma: 3 fő),

6. Pénzügyi Bizottság (tagok száma: 9 fő),

7. Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság (tagok száma: 9 fő).

            (2) Az állandó bizottságok feladatkörükben

            a) kezdeményezik, előkészítik a Képviselő-testület döntéseit, ellenőrzik a döntések végrehajtását. Ha a bizottság a Polgármesteri Hivatal tevékenységében a Képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti;

            b) véleményezik a képviselő-testületi előterjesztéseket;

            c) véleményt nyilvánítanak olyan ügyben, amelyben törvény az Önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő;

            d) a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben döntést hoznak.

            (3) A 4. melléklet határozza meg a bizottságok részletes feladatkörét, valamint sorolja fel a Képviselő-testület által az állandó bizottságokra átruházott hatásköröket.

            (4) A bizottságok munkájukról, ennek keretében a Képviselő-testület által átruházott hatáskörök gyakorlásáról évente kötelesek a Képviselő-testületnek beszámolni. A bizottság a (2) bekezdés c) pontjában átruházott hatáskör gyakorlása során kialakított önkormányzati véleményről a Képviselő-testületet soron következő ülésén tájékoztatja.

36. §

            (1) A bizottságok elnökét, képviselő tagját, és nem képviselő tagját (külsős bizottsági tag) a Képviselő-testület választja meg. A Jogi és Ügyrendi, valamint az Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-ellenőrző Bizottságnak csak képviselő lehet a tagja.

            (2) A külsős bizottsági tag az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényben (a továbbiakban: Vnytv.), valamint a 5. mellékletben meghatározottak szerint vagyonnyilatkozatot tesz a saját és a vele egy háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetéről.

37. §

A bizottságok ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottságok üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, az Mötv. 60. §-ában, valamint a 38- 43. §-ban foglalt eltérésekkel.

38. §

            (1) A bizottság üléseit a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Az elnök akadályoztatása esetén a bizottság ülését a polgármester hívja össze és az ülést a bizottság által az ülés elnökének megválasztott képviselő bizottsági tag vezeti.

            (2) A bizottság ülését úgy kell összehívni, hogy a meghívót és az előterjesztéseket a tagok és az (5) bekezdésben meghatározott résztvevők az ülés időpontját megelőzően legalább 3 nappal megkapják.

            (3) A bizottságot össze kell hívni a polgármesternek, az alpolgármesternek, továbbá a képviselők vagy a bizottsági tagok egyharmadának napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

            (4) A bizottság elnöke a (3) bekezdés szerinti indítvány benyújtását követő 8 napon belüli időpontra köteles a bizottság ülését összehívni. Ha a bizottság elnöke e kötelezettségének nem tesz eleget, a bizottság ülését a polgármester hívja össze.

            (5) A bizottság ülésein tanácskozási joggal vehet részt:

            a) a polgármester, az alpolgármesterek,

            b) a nem bizottsági tag képviselő,

c) a jegyző, az aljegyzők és a Polgármesteri Hivatalnak a jegyző által megbízott köztisztviselője,

            d) a Budapest XII. kerületi helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirend tárgyalásakor,

            e) a rendelet 3. mellékletében felsorolt köztestületek, illetve lakossági önszerveződő közösség tevékenységi körét érintő napirendi pont tárgyalásakor a köztestület, illetve lakossági önszerveződő közösség képviselője,

            f) akit a bizottság vagy elnöke valamely napirendi ponthoz kapcsolódóan megjelöl.

39. §

            (1) A bizottsági ülés napirendjére az elnök tesz javaslatot a kiküldött meghívóban foglaltak szerint. A bizottsági tagok további napirendi pontokat javasolhatnak. A napirendről, a meghívóban nem szereplő napirendi javaslat napirendre való felvételéről a bizottság egyszerű többséggel dönt.

(2) A bizottság köteles napirendjére tűzni azokat az ügyeket, amelyek megtárgyalását

            a) a Képviselő-testület,

            b) a polgármester, az alpolgármester,

            c) a képviselő indítványozza.

40. §

            (1) A bizottság tagja a bizottság ülésén köteles részt venni. Ha a bizottság tagja három egymás utáni ülésen indokolatlanul nem vesz részt, a bizottság elnökének javaslata alapján a Képviselő-testület dönt a bizottsági tagság megszüntetéséről.

            (2) A bizottság indokolt esetben külső szakértő igénybevételét kezdeményezheti a polgármesternél.

            (3) A bizottság ülésén megfogalmazott kisebbségi véleményt bármely bizottsági tag kérésére a Képviselő-testület ülésén - annak napirendi tárgyalásakor - ismertetni kell.

41. §

A bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet az elnök, továbbá az elnök javaslatára a bizottság által megválasztott bizottsági tag írja alá.

42. §

            A bizottságok működéséhez szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyző - a Polgármesteri Hivatal útján - gondoskodik.

14. Ideiglenes bizottság

43. §

(1) A Képviselő-testület meghatározott időre vagy feladat elvégzésére ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az Ideiglenes bizottság a meghatározott idő elteltével, illetve a feladat elvégzésével megszűnik.

            (2) Eltérő rendelkezés hiányában az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

V. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a tanácsnok

44. §

            (1) A polgármester a választópolgárok által megválasztott, megbízatását főállásban betöltő tisztségviselő.

            (2) A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket a 6. melléklet sorolja fel.

            (3) A polgármesternek a Képviselő-testület és a bizottságok működésével összefüggő feladatai különösen

a) segíti a Képviselő-testület tagjainak munkáját;

b) a képviselő-testületi ülések előkészítése, összehívása, vezetése;

c) segíti és összehangolja a bizottságok működését, a bizottságok elnökei részére rendszeresen tájékoztatást nyújt.

            (4) A polgármester szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal fogadóórát tart.

45. §

            A polgármester tekintetében a Képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat. A polgármester illetményének emelésére és jutalmazására a Jogi és Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot a Képviselő-testületnek.

46. §

            (1) A Képviselő-testület három alpolgármestert választ, akik tisztségüket főállásban töltik be.

            (2) Az alpolgármesterek a polgármester irányításával látják el feladataikat. Az alpolgármesterek közötti feladat- és munkamegosztást, valamint a polgármester helyettesítésének rendjét a polgármester határozza meg.

47. §

            (1) A Képviselő-testület a polgármesternek, bármely képviselőnek a javaslatára a képviselők közül tanácsnokokat választhat a Képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatok ellátására, felügyeletére, ellenőrzésére.

            (2) A tanácsnok megválasztása határozott időre vagy meghatározott feladat ellátására szólhat.

            (3) A tanácsnok megbízatása megszűnik:

            a) a képviselői megbízatás megszűnésével,

            b) határozott időre történt választás esetén a határozott idő elteltével,

            c) meghatározott feladat ellátására történt választás esetén a feladat elvégzésével,

            d) felmentéssel,

            e) lemondással.

VI. Fejezet

A jegyző, az aljegyző, a Polgármesteri Hivatal

48. §

            (1) A jegyző gondoskodik az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, ennek keretében különösen:

            a) a polgármester feladat-meghatározásainak figyelembevételével a képviselő-testületi, bizottsági ülések, előterjesztések előkészítéséről, a képviselő-testületi, bizottsági döntések végrehajtásáról,

            b) a képviselő-testületi, bizottsági ülések jegyzőkönyveinek elkészítéséről,

            c) az Önkormányzat rendeleteinek kihirdetéséről.

            (2) A Képviselő-testület által a jegyzőre átruházott hatásköröket a 6. melléklet sorolja fel.

            (3) Ha a jegyző a képviselő-testületi, bizottsági előterjesztés döntési javaslatában jogszabálysértést észlel, köteles azt az előterjesztéshez csatolt írásbeli észrevételben jelezni. A Képviselő-testület ülésén előterjesztett döntési javaslat esetében a jegyző szóban jelzi, ha a javaslat jogszabálysértő. A jegyző jelzését a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

            (4) A jegyző köteles a Képviselő-testület és a bizottságok üléseinek jegyzőkönyveit az ülést követő 15 napon belül az önkormányzati rendeleteknek és jegyzőkönyveknek a fővárosi és megyei kormányhivatalok részére történő megküldésének rendjéről szóló 23/2012. (IV.25.) KIM rendeletben (a továbbiakban: KIM rendelet) foglaltak szerint megküldeni a Fővárosi Kormányhivatalnak. A kihirdetett önkormányzati rendeletet a KIM rendeletben foglaltak szerint kell a jegyzőnek a Fővárosi Kormányhivatalhoz megküldeni.

49. §

            A polgármester legfeljebb kettő aljegyzőt nevezhet ki.

50.§

A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb 6 hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátásával a polgármester a Polgármesteri Hivatal vezető besorolású, a jegyzőre vonatkozó képesítési előírásoknak megfelelő köztisztviselőjét bízza meg.

51. §

(1) A Képviselő-testület Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Polgármesteri Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre és tart fenn.

(2) A Polgármesteri Hivatal a jegyző által elkészített és a polgármester által jóváhagyott Ügyrend szerint működik, amely részletezi a Polgármesteri Hivatal feladatait és belső (szervezeti egységek és köztisztviselők közötti) munkamegosztását.

            (3) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét a Képviselő-testület a jegyző javaslatára benyújtott polgármesteri előterjesztés alapján a 7. mellékletben határozza meg.

(4) A Polgármesteri Hivatal bélyegzője körpecsét, közepén Magyarország címerével, körben a következő felirattal: „Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Polgármesteri Hivatal”. A Polgármesteri Hivatal által használt körpecsét szövegét sorszámmal kell kiegészíteni.

52. §

A Képviselő-testület négy önkormányzati főtanácsadói munkakört hoz létre a Polgármesteri Hivatalban a polgármester tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására. Az önkormányzati főtanácsadói munkaköröket a 8. melléklet tartalmazza.

VII. Fejezet

A lakossággal való kapcsolattartás formái

15. A közmeghallgatás

53. §

            (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás olyan képviselő-testületi ülés, amelyen az állampolgárok és a Budapest XII. kerületben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

            (2) A közmeghallgatást, ennek időpontját legalább 15 nappal korábban a helyi írott és elektronikus sajtó, valamint plakátok útján közzé kell tenni. A közmeghallgatás meghirdetéséről a polgármester gondoskodik.

            (3) A felmerült közérdekű kérdésekre, javaslatokra lehetőleg még a közmeghallgatáson választ kell adni.

            (4) Ha a közérdekű kérdés, javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a Képviselő-testület a polgármestert vagy a tárgy szerint illetékes bizottságot bízza meg a kérdés, javaslat megvizsgálásával. A vizsgálat eredményéről a kérdezőt, javaslattevőt és a Képviselő-testületet 15 napon belül tájékoztatni kell.

16.   A lakossági fórum

54. §

            (1) A Képviselő-testület, a bizottság, a polgármester előre meghatározott közérdekű kérdésben, illetőleg a lakosság szélesebb körét, nagyobb csoportjait érintő döntések előkészítésére a lakosság, a társadalmi szervezetek tájékoztatása, véleményének kikérése céljából lakossági fórumot hívhat össze.

            (2) A lakossági fórumról emlékeztetőt kell készíteni. Az emlékeztetőnek tartalmazni kell az elhangzott hozzászólások, vélemények lényegét is. A lakossági fórumról - az emlékeztető megküldésével - a Képviselő-testületet tájékoztatni kell.

17. A képviselői fogadóóra

55. §

            A képviselők rendszeres időközönként (az általuk meghirdetett helyen és időben) fogadóórát tartanak.

18. A helyi népszavazás és népi kezdeményezés

56. §

            A helyi népszavazás és népi kezdeményezés a Budapest XII. kerület helyi önkormányzati választáson választójoggal rendelkező polgárainak Alaptörvényben biztosított joga, amely közvetlen részvételi lehetőséget biztosít a helyi önkormányzásban.

57. §

            (1) A Képviselő-testület helyi népszavazást köteles kiírni a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvényben (a továbbiakban: Ötv.) meghatározott kérdéseken kívül városrészi önkormányzat létrehozása kérdésében is.

            (2) Az Ötv. 47. §-ának (1) bekezdése alapján helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti

            a)   a képviselők legalább egynegyede,

            b)   a Képviselő-testület bizottsága,

            c)   a helyi egyesület vezető testülete,

            d)   a Budapest XII. kerület népszavazásban részvételre jogosult választópolgárainak legalább 10 %-a.

            (3) A Képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a Budapest XII. kerület népszavazásban részvételre jogosult választópolgárainak legalább 25 %-a kezdeményezte.

            (4) A helyi népszavazásra feltett kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen igennel vagy nemmel lehessen válaszolni.

58. §

            (1) A helyi népszavazásra irányuló kezdeményezést a polgármester elutasítja, ha

            a)   a kezdeményezést arra nem jogosultak nyújtják be,

            b)   a kezdeményezés olyan tárgykörre vonatkozik, amelyben helyi népszavazás nem rendelhető el,

            c)   a népszavazásra irányuló választópolgári kezdeményezést késve nyújtották be, vagy a helyi választási bizottság azt állapította meg, hogy az érvényes aláírások száma nem éri el az 57. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott számot.

            (2) A polgármester népszavazás elrendelésére irányuló kezdeményezést elutasító döntése ellen három napon belül a Képviselő-testülethez lehet fellebbezni.

59. §

            (1) A helyi népszavazás elrendelésére irányuló kezdeményezésről a Képviselő-testület határozattal dönt. A Képviselő-testület ülésére hozzászólási joggal meg kell hívni a kezdeményezést benyújtók képviselőjét is.

            (2) Ha a helyi népszavazás elrendelése nem kötelező, a népszavazás elrendeléséhez a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

60. §

            (1) A helyi népszavazást elrendelő képviselő-testületi határozatnak tartalmaznia kell

            a) a helyi népszavazásra feltett kérdés (kérdések) szövegét,

            b) a helyi népszavazás időpontját,

            c) a helyi népszavazás költségvetését, költségfedezetét.

            (2) A helyi népszavazás elrendeléséről és időpontjáról szóló képviselő-testületi határozatot a "Hegyvidék" nevű lapban, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, az Önkormányzat honlapján és plakátok elhelyezésével, továbbá a helyi (kerületi) televízióban, a népszavazás eredményét a "Hegyvidék" nevű lapban és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, az Önkormányzat honlapján, továbbá a helyi (kerületi) televízióban kell közzétenni. A közzétételről a polgármester gondoskodik.

            (3) A helyi népszavazás költségeit, ha törvény eltérően nem rendelkezik, az Önkormányzat költségvetéséből kell fedezni.

61. §

            (1) A Budapest XII. kerület helyi népi kezdeményezésben részvételre jogosult választópolgárainak legalább 5 %-a népi kezdeményezést nyújthat be a polgármesterhez. A népi kezdeményesben pontosan és egyértelműen meg kell határozni a megtárgyalásra javasolt kérdést.

(2) A népi kezdeményezés polgármesteri elutasítására az 58. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

62. §

            (1) A népi kezdeményezés tárgyalásának időpontjáról a Képviselő-testület a polgármester bejelentését követő 30 napon belül, határozattal dönt.

            (2) A Képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, amelyet a Budapest Főváros XII. kerület népi kezdeményezésre jogosult választópolgárainak legalább 10 %-a indítványozott.

            (3) A népi kezdeményezést tárgyaló Képviselő-testületi ülésre hozzászólási joggal meg kell hívni a kezdeményezést benyújtók képviselőjét is.

VIII. Fejezet

Az Önkormányzat gazdálkodása

63. §

            Az Önkormányzat a törvények és más jogszabályok keretei között önállóan gazdálkodik bevételeivel és kiadásaival, rendelkezik saját vagyonával az önkormányzati célok megvalósítása érdekében.

64. §

(1) Az Önkormányzat tulajdonában álló vagyon körét a nemzeti vagyonról szóló törvény és az Önkormányzat vagyona feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendelet határozza meg.

            (2) Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon. A törzsvagyon körébe tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakat a nemzeti vagyonról szóló törvény és az Önkormányzat vagyona feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendelet határozza meg.

            (3) Az Önkormányzat vagyona feletti tulajdonosi jogok gyakorlására az Mötv., a nemzeti vagyonról szóló törvény, az Önkormányzat rendeletei (különösen az Önkormányzat vagyona feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendelet), továbbá a jogszabályok keretei között hozott képviselő-testületi határozatok az irányadók.

65. §

            (1) Az Önkormányzat gazdálkodásának kereteit éves költségvetésében határozza meg. Az éves költségvetést és annak módosítását a Képviselő-testület rendeletben állapítja meg.

            (2) A Képviselő-testület a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló (zárszámadás) elfogadásáról rendeletben dönt.

            (3) A Képviselő-testület az Mötv. 116. §-ában foglaltak szerint meghatározza gazdasági programját.

66. §

            Az Önkormányzat intézményei az éves költségvetés alapján, a törvényekben és más jogszabályokban meghatározott feltételek szerint gazdálkodnak. Az intézmények jogszabályban meghatározott tervezési és beszámolási feladatait a jegyző koordinálja.

IX. Fejezet

A Budapest XII. kerületi helyi nemzetiségi önkormányzatok

67. §

A jegyző és a Polgármesteri Hivatal ellátja a Budapest XII. kerületi helyi nemzetiségi önkormányzatok költségvetésével, gazdálkodásával kapcsolatos, az államháztartásról szóló törvényben és az államháztartás működési rendjéről szóló Kormányrendeletben meghatározott feladatokat.

68. §

Az Önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. §-ában foglaltak szerint, a Budapest XII. kerületi helyi nemzetiségi önkormányzattal megkötött megállapodásban részletezett módon

a)      a Polgármesteri Hivatal, valamint az Önkormányzat által fenntartott Jókai Klub épületében biztosítja a nemzetiségi önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használatát;

b)     a Polgármesteri Hivatal közreműködésével biztosítja

ba) a testületi ülések előkészítésével kapcsolatban a meghívók, az előterjesztések, a hivatalos levelezések előkészítését, postázását,

bb) a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítését, postázását,

bc) a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítését,

bd) a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátását,

be) a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátását, és

bf) viseli az a) és b) pontokban foglaltakkal járó költségeket.

X. Fejezet

Záró rendelkezések

69. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti

a)                 a Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/1995. (X.25) Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat rendelete és az azt módosító 24/1995. (XII.27.), 12/1996. (VI.19.), 1/1998. (II.25.), 23/1998. (XII.28.), 4/1999. (VI.2.), 24/2000. (XI.29.), 5/2001. (III.7.), 11/2001.(V.2.), 13/2002. (XI.20.), 10/2003. (VII.2.), 21/2003. (XI.5.), 7/2004. (VI.2.), 19/2005. (XII. 14.), 15/2006. (XI.2.), 10/2007. (III.21.), 38/2007 (XI.20.), 21/2008. (X.16.), 30/2008. (XI.19.), 17/2009. (IX. 24.), 18/2010. (X. 22.) Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat rendelete;

b)                 a Budapest Hegyvidék XII. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala köztisztviselőinek közszolgálati jogviszonya egyes kérdéseiről szóló 19/2001. (X.31.) Budapest Hegyvidék XII. kerületi Önkormányzat rendeletének 2-4. §-a.