Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének 39/2018. (IX. 26.) önkormányzati rendelete
a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2021. 12. 11- 2022. 02. 28Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének 39/2018 (IX.26.) önkormányzati rendelete
a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) hivatalos megnevezése:
2. § (1) Az Önkormányzat a törvényekben előírt kötelező önkormányzati feladatokat meghaladóan további feladatot a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10. §-ában meghatározott módon vállalhat. Az Önkormányzat önként vállalt feladatait a 1. melléklet sorolja fel.
(2) Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását az 2. melléklet állapítja meg.
3. § (1) Az Önkormányzat bélyegzője körpecsét, középen Magyarország címerével, körben a következő felirattal: „Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat”.
(2) A polgármester, az alpolgármester, a jegyző és az aljegyző bélyegzője körpecsét, középen Magyarország címerével, körben a következő felirattal: "Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Polgármestere", "Alpolgármestere", "Jegyzője", "Aljegyzője".
(3) A (1)-(2) bekezdésben megjelölt körbélyegzőket az Önkormányzat címerével is el kell készíteni. Az önkormányzat címerével ellátott körbélyegzőt a polgármester, az alpolgármester, a jegyző és az aljegyző használhatja az Önkormányzat jelképeiről és azok használatáról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint.
A Képviselő-testület működése
1. A Képviselő-testület
4. § A Képviselő-testület tagjainak száma: 18 fő (17 képviselő és a polgármester).
5. § Ha a Képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hatáskörét a polgármesterre, a bizottságára vagy a jegyzőre átruházta, az első fokon hozott döntés ellen benyújtott fellebbezést
2. Képviselő-testületi előterjesztések
6. § (1) A Képviselő-testület elé előterjesztést tehet
a) a polgármester, az alpolgármester,
b) a tárgykör szerint illetékes bizottság,
c) a képviselő,
d) a tanácsnok,
e) a jegyző,
f) a Budapest XII. kerületi helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete a nemzetiséget érintő ügyben.
(2) Az előterjesztést előzetesen meg kell küldeni véleményezésre:
a) a tárgykör szerint illetékes szakbizottságnak (bizottságoknak),
b) jogszerűségi vizsgálat céljából a jegyzőnek,
c) a Képviselő-testület által megbízott könyvvizsgálónak, ha az előterjesztés a könyvvizsgálói véleményezés körébe tartozik,
d) azoknak a szerveknek, amelyekkel a véleményeztetést, egyeztetést jogszabály írja elő.
(3) Az előterjesztést a tárgykör szerint illetékes szakbizottságon kívül előzetesen véleményezésre meg kell küldeni:
a) a Pénzügyi Bizottságnak is, ha a döntési javaslat az Önkormányzat éves költségvetése kiadási főösszegének egy ezrelékes növekedését eredményezi;
b) a Jogi és Ügyrendi Bizottságnak is, ha a döntési javaslat rendeletalkotásra irányul vagy a Budapest Főváros Kormányhivatala vezetőjének törvényességi felhívására vonatkozik;
c) a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottságnak is, ha a döntési javaslat vagyonszerzésre vagy az Önkormányzat vagyonának az elidegenítésére irányul;
d) a Tulajdonosi és Városfejlesztési, valamint a Zöld Bizottságnak is, ha a döntési javaslat elfogadása esetén rendezési terv vagy építési szabályzat készítése, módosítása válik szükségessé.
7. § (1) Az előterjesztést írásban kell elkészíteni.
(2) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a tárgy megjelölését,
b) a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatását,
c) az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket, azok végrehajtásának állását,
d) jogszabályi felhatalmazást,
e) tájékoztatást az előzetes egyeztetésekről, a véleményezők eltérő álláspontját,
f) több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, valamint a várható következményeket,
g) a költségkihatásokat,
h) a határozati javaslatot vagy annak megjelölését, hogy milyen céllal (pl. beszámoló valamely feladat elvégzéséről, valamely szerv tevékenységéről, tájékoztató anyag, amely tudomásulvételt igényel) javasolják a téma megtárgyalását.
(3) Az előterjesztésnek a (2) bekezdésben meghatározott tartalmi követelményeiről - az előterjesztővel együttműködve - a jegyző gondoskodik.
8. § Az előterjesztést a polgármesterhez kell benyújtani, aki a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik annak kézbesítéséről.
3. A Képviselő-testület összehívása
9. § (1) A Képviselő-testület évente legalább hat ülést tart.
(2) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze az Önkormányzat székhelyére. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a Képviselő-testület ülése a székhelyen kívül, Budapest Főváros XII. kerület közigazgatási területén belül máshová is összehívható.
(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület ülését a legidősebb képviselő (korelnök) hívja össze.
(4) A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni az Mötv. 44. §-a szerinti indítvány esetében.
10. § (1) A Képviselő-testület ülését írásbeli meghívóval kell összehívni. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét és kezdési időpontját, a tervezett napirendi pontokat és az előterjesztők nevét. A meghívóhoz mellékelni kell a tervezett napirendi pontok írásbeli előterjesztését. A zárt ülés anyagát a Képviselő-testület tagjain kívül azok részére kell megküldeni, akik a zárt ülésen részt vehetnek.
(2) A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy azokat a képviselők és a meghívottak az ülés időpontját megelőzően legalább 6 nappal megkapják. Az Önkormányzat éves költségvetési rendeletének megalkotására irányuló előterjesztést – az éves költségvetési rendelet módosításáról szóló előterjesztés kivételével – az ülés időpontját megelőzően legalább 9 nappal kell kézbesíteni.
(3) A rendkívüli ülésre (9. § (4) bekezdés) a meghívót és az írásbeli előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és a meghívottak az ülés időpontját megelőzően legalább 4 nappal megkapják.
(4) A Képviselő-testület ülésének helyéről, kezdési időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a jegyző a meghívó Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, valamint az Önkormányzat honlapján történő közzétételével tájékoztatja, a meghívó (2)-(3) bekezdés szerinti kézbesítésének napján. A Képviselő-testület nyilvános ülésére benyújtott előterjesztéseket a meghívóval együtt közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján.
4. A Képviselő-testület ülésére meghívandók köre
11. § (1) Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) a képviselőket,
b) a jegyzőt, az aljegyzőket,
c) a Budapest XII. kerületi helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,
d) a Budapest XII. kerület országgyűlési képviselőjét,
e) a Képviselő-testület által megbízott könyvvizsgálót,
f) a 3. mellékletben felsorolt Budapest XII. kerületi köztestületek, illetve lakossági önszerveződő közösségek képviselőit az olyan napirendi ponthoz (pontokhoz), amely a köztestület, illetve lakossági önszerveződő közösség tevékenységi körét érintik,
g) akinek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi,
h) akiket a polgármester vagy bármely bizottság valamely napirendi ponthoz kapcsolódóan megjelöl.
(2) A Képviselő-testület ülésén a képviselők tanácskozási és szavazati joggal vesznek részt.
(3) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg:
a) a jegyzőt, az aljegyzőket,
b) a Budapest XII. kerületi helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét,
c) a Budapest XII. kerület országgyűlési képviselőjét,
d) a Képviselő-testület által megbízott könyvvizsgálót a könyvvizsgálói véleményezés körébe tartozó előterjesztés tárgyalásakor.
(4) Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg a tanácskozási jog a meghívottak közül:
a) a 3. mellékletében felsorolt Budapest XII. kerületi köztestületek és lakossági önszerveződő közösségek képviselőit,
b) akinek a jelenlétét a jogszabály kötelezővé teszi,
c) akiket a polgármester vagy bármely bizottság meghívott.
5. A Képviselő-testület ülése, a napirend megállapítása
12. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen tagjai közül legalább 10 fő jelen van. Az ülés tartama alatt a jelenlévők száma szempontjából az „igen”, „nem”, „tartózkodom” szavazatok összesített száma az irányadó.
(2) Ha az ülés kezdetekor az ülésvezető megállapítja a határozatképtelenséget, az ülést nem nyitja meg. Ha a Képviselő-testület az ülés megnyitását követően válik - bármilyen oknál fogva - határozatképtelenné, az ülést be kell rekeszteni.
(3) Az ülés határozatképtelensége miatt meg nem tárgyalt napirendi pontokat a következő ülés napirendjére fel kell venni.
13. § (1) A Képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot. A javaslat alapján a napirendeket a Képviselő-testület állapítja meg. Eltérő indítvány hiányában a napirendek sorrendje:
a) rendeletalkotásra irányuló előterjesztések,
b) határozathozatalt kezdeményező előterjesztések,
c) zárt ülésen tárgyalandó napirendi pont vagy pontok,
d) minden képviselő-testületi ülés kötelező napirendi pontjai.
(2) Minősített többséggel vehető napirendre:
a) a meghívóban nem szereplő, valamint a 6. § (2)-(3) bekezdésében vagy a 7. § (2) bekezdésében foglaltaknak nem megfelelő napirendi javaslat;
b) az a napirendi javaslat, amelynek írásbeli előterjesztését nem a 10. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott határidőben kézbesítették.
(3) Minden képviselő-testületi ülés kötelező napirendi pontjai:
a) a polgármester beszámolója a képviselő-testületi ülések között végzett munkájáról és tájékoztatója a Polgármesteri Hivatal tevékenységéről,
b) a képviselői kérdések,
c) a képviselői közlemények.
(4) A Képviselő-testület a napirendi pontokat az elfogadott sorrendben tárgyalja. A Képviselő-testület eltérő döntése hiányában a következő napirendi pont tárgyalását csak akkor lehet megkezdeni, ha az előző napirendi pont lezárást nyert vagy az arra vonatkozó döntést a testület elnapolta.
(5) A (2)–(3) bekezdésben, valamint a 10. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a Képviselő-testület alakuló ülése esetében nem kell alkalmazni.
6. A Képviselő-testület ülésének vezetése
14. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén az ülést az alpolgármester vezeti. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg akadályoztatásuk esetén az ülést a korelnök vezeti.
(2) Az ülést vezető polgármester, alpolgármester, illetve korelnök (a továbbiakban: ülés elnöke) feladatai és jogosítványai:
a) megállapítja (figyelemmel kíséri) a határozatképességet, megnyitja, berekeszti az ülést,
b) előterjeszti a napirendi javaslatot,
c) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetőleg lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,
d) hozzászóláskor megadja a szót,
e) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgytól. A figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót,
f) tárgyalási szünetet rendelhet el,
g) biztosítja az ülés zavartalan rendjét.
(3) Az ülés zavartalan rendjének biztosítása érdekében az ülés elnöke:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
b) rendreutasítja azt a képviselőt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
c) figyelmezteti azt az ülésen jelen lévő állampolgárt, aki az ülés rendjét magatartásával zavarja, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi,
d) a tanácskozás folytatását akadályozó rendbontás (zavar) esetén az ülést meghatározott időre félbeszakítja vagy berekeszti.
(4) Az ülés elnökének a rend fenntartása érdekében tett - a (3) bekezdésben meghatározott - intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy velük vitába szállni nem lehet.
7. A napirendi pontok tárgyalásának rendje
15. § (1) A napirendi pontok tárgyalásának rendje a következő:
a) az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság (bizottságok) elnökeinek szóbeli kiegészítése;
b) a napirendi ponttal kapcsolatban a képviselők és a tanácskozási joggal jelenlévők az előterjesztőhöz, a tárgy szerint illetékes bizottság (bizottságok) elnökeihez egy-egy alkalommal, legfeljebb egy-egy perc időtartamban kérdéseket intézhetnek;
c) válasz a kérdésekre, amelynek időtartama legfeljebb tíz perc. Az előterjesztő a válaszadásnál igénybe veheti a tanácskozási joggal nem rendelkező szakértők segítségét is. A kérdésekre adott válaszra a vita megnyitása után, a hozzászólások keretében lehet észrevételt tenni.
d) a vita megnyitása, hozzászólások. A vita, külön általános és részletes szakaszban, egymást követő testületi üléseken is lefolytatható képviselői javaslat alapján, amelyről a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt. Az ülés elnöke a módosító és kiegészítő javaslatok előadása után az általános vitát bezárja. A részletes vitában újabb módosító és kiegészítő javaslat már nem tehető;
e) a vita lezárása, az előterjesztő válasza a hozzászólásokra;
f) az ülés elnöke összefoglalja a vitát, ismerteti a módosító és kiegészítő javaslatokat;
g) az ülés elnöke először a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.
(2) A vitához a képviselők és a tanácskozási joggal jelenlévők szólhatnak hozzá. A Képviselő-testület engedélyezheti, hogy a tanácskozási joggal nem rendelkező érintettek, érdekeltek, meghívott szakértők és a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői a vitához hozzászóljanak. Erről a testület vita nélkül dönt.
(3) Ha a hozzászólás a döntési javaslat módosítására vagy kiegészítésére irányul, az erre vonatkozó javaslatot a szavazás megkezdéséig az ülés elnökének írásban is be kell nyújtani.
(4) A vitához (15. § (1) bekezdés d) pont) két alkalommal lehet hozzászólni, amelynek időtartama első alkalommal legfeljebb három perc, rendelet-tervezet tárgyalása esetén négy perc, második alkalommal egy perc. A vita lezárását követő előterjesztői válasz (15. § (1) bekezdés e) pont) időtartama legfeljebb tíz perc. A napirendi pont tárgyalása során a jegyző jogszabálysértés jelzése céljából több alkalommal, időbeli korlát nélkül szólalhat fel.
(5) A vita elhúzódása esetén bármelyik képviselő javasolhatja a vita lezárását. A javaslatról a testület vita nélkül dönt. Ebben az esetben is szót kell adni a javaslat elhangzásáig hozzászólásra jelentkezetteknek.
8. A képviselői kérdés, a képviselői közlemény, és az ügyrendi hozzászólás
16. § (1) A képviselő a Képviselő-testület ülésén a polgármesterhez (alpolgármesterhez), a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyben, felvilágosítás kérése céljából kérdést intézhet.
(2) A képviselői kérdést legkésőbb az ülés kezdetéig kell írásban benyújtani a polgármesternél. Az ülés elnöke a napirendi pontok megtárgyalását követően bejelenti a benyújtott képviselői kérdéseket.
(3) A képviselői kérdésre az ülésen vagy legkésőbb 30 napon belül írásban érdemi választ kell adni. A képviselői kérdés és az írásbeli válasz képviselők részére történő eljuttatásáról a polgármester gondoskodik.
(4) A Képviselő-testület a képviselői kérdésre adott válasz elfogadásáról nem szavaz.
17. § (1) A képviselő a közérdeklődésre számot tartó bejelentéseket, kéréseket a képviselői közlemények keretében legfeljebb egyszer, 2 perc időtartamig terjesztheti elő. A közleményekhez kérdésnek, hozzászólásnak nincs helye.
(2) A képviselői kéréssel kapcsolatos intézkedésről a képviselőt 15 napon belül írásban kell tájékoztatni.
18. § (1) Az ügyrendi hozzászólás: a képviselő-testületi ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, eljárási kérdésre vonatkozó hozzászólás, javaslat.
(2) Ügyrendi hozzászólás céljából a képviselők az ülés során bármikor szót kérhetnek. Ha az ülésvezető megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi, a képviselőtől megvonja a szót.
(3) Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.
9. A döntéshozatal módja
19. § (1) Az Mötv. 50. §-ában foglaltakon túl minősített többség szükséges
a) a képviselő-testületi feladat-és hatáskör átruházásához és annak visszavonásához,
b) a népszavazás elrendeléséhez, ha a népszavazás elrendelése törvény vagy az Önkormányzat rendelete szerint nem kötelező,
c) a képviselő-testületi ülés meghívójában nem szereplő, valamint az 6. § (2)-(3) bekezdésében, a 7. § (2) bekezdésében vagy a 10. § (2)-(3) bekezdésében foglaltaknak nem megfelelő napirendi javaslat napirendre vételéhez.
(2) Minősített többséget igénylő javaslat esetén a javaslat elfogadásához legalább 10 képviselő igen szavazata szükséges.
20. § Az ülés elnöke figyelmezteti azt a képviselőt, aki az Mötv. 49. §-ában meghatározott személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja.
21. § (1) A Képviselő-testület ülésén a nyílt szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával történik. Ha a szavazatszámláló gép bármely okból nem használható, a szavazás kézfelemeléssel történik.
(2) Bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület név szerinti szavazást rendelhet el. A javaslatról a testület vita nélkül dönt. Ha jogszabály kötelezővé teszi, a név szerinti szavazást el kell rendelni.
(3) A név szerinti szavazás alkalmával az ülés elnöke alfabetikus sorrendben minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti.
(4) A szavazás eredményét az ülés elnöke állapítja meg, majd ismerteti a Képviselő-testület döntését.
22. § (1) Az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben, bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület titkos szavazást rendelhet el. A javaslatról a testület vita nélkül dönt. Az alpolgármester választásánál titkos szavazást kell elrendelni.
(2) A titkos szavazás lebonyolítására a Képviselő-testület háromtagú szavazatszámláló bizottságot választ. A titkos szavazás szavazólappal történik.
(3) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.
(4) A szavazatszámláló bizottság által készített jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) szavazás helyét, időpontját és tárgyát,
b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket,
d) a szavazás eredményét.
A jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írja alá.
(5) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke a Képviselő-testületnek jelentést tesz.
10. A Képviselő-testület döntései
23. § (1) A Képviselő-testület
a) rendeletet alkot;
b) határozatot hoz.
(2) A rendeleteket és a határozatokat a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010. (XII.31.) KIM rendeletben foglaltak szerint kell megjelölni.
(3) A rendeletekről és a határozatokról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásról, folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik.
11. A rendeletalkotás
24. § (1) A rendelet-tervezetek előterjesztésére a képviselő-testületi előterjesztések szabályait (6-8. §) kell alkalmazni a (2)-(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel.
(2) Rendelet alkotását a polgármester, az alpolgármester, a tárgy szerint illetékes bizottság, bármely képviselő, a jegyző és feladatkörében a Budapest XII. kerületi helyi nemzetiségi önkormányzat testülete kezdeményezheti.
(3) Ha a szabályozandó kérdés tárgya lehetővé teszi, a tárgy szerint illetékes bizottság (bizottságok) és a Jogi és Ügyrendi Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt a rendeletalkotás szükségességéről, főbb elveiről, az előkészítés menetéről.
(4) A rendelet-tervezet szakmai előkészítéséről a jegyző gondoskodik a tárgy szerint illetékes bizottság és a Jogi és Ügyrendi Bizottság közreműködésével. A tervezet előkészítéséhez a Képviselő-testület - szükség esetén - szakértőket is felkérhet, illetőleg előkészítő csoportot hozhat létre.
(5) A rendelet-tervezet a jogalkotásról szóló törvény szerinti előzetes hatásvizsgálat elvégzését követően terjeszthető a Képviselő-testület elé. A vizsgálat eredményéről a Képviselő-testületet az előterjesztésben tájékoztatni kell.
(6) Rendeletmódosítás esetén az előterjesztésnek tartalmaznia kell a rendeletnek a javasolt módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét, vagy a változásokat bemutató összehasonlító segédanyagot is.
(7) A rendelet-tervezetet legalább 6 napra az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni. A beérkezett észrevételekről, javaslatokról az előterjesztő a Képviselő-testületet tájékoztatja. Az észrevételekről, javaslatokról a Képviselő-testület dönt.
25. § A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 81. §-a szerinti tárgykörökben az önkormányzati rendelet megalkotásához a Budapest XII. kerületi helyi nemzetiségi önkormányzat egyetértése szükséges.
26. § (1) A Képviselő-testület a beterjesztett rendelet-tervezet felett általános és részletes vitát is tarthat.
(2) A Képviselő-testület által megalkotott rendeletet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján 15 napra történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kihirdetés napja a rendeletnek a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztés napja. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
(3) A kihirdetett rendeletet a XII. kerületi Hegyvidék újságban, az önkormányzati rendeletek módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni. A rendelet közzétételéről a jegyző gondoskodik.
(4) A Képviselő-testület által elfogadott normatív határozatot a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, valamint a XII. kerületi Hegyvidék újságban, és az Önkormányzat honlapján kell közzétenni. A normatív határozat közzétételéről a jegyző gondoskodik.
27. § A jegyző a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 21-22. §-ában foglaltak szerint gondoskodik
a) a rendeletek hatályosulásának folyamatos figyelemmel kiséréséről, és szükség szerint a rendeletek utólagos hatásvizsgálatának lefolytatásáról;
b) a jogalkalmazás és az utólagos hatásvizsgálat tapasztalatai alapján a rendeletek tartalmi felülvizsgálatáról.
12. A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
28. § (1) A Képviselő-testület üléséről hangfelvétel alapján, 10 napon belül jegyzőkönyvet kell készíteni. Az Mötv. 52. §-ában meghatározott követelményeknek megfelelő jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A jegyzőkönyv eredeti példányához mellékelni kell:
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) az előterjesztéseket,
d) az írásban benyújtott hozzászólásokat,
e) az ülésen megalkotott rendelet hiteles példányát,
f) az egyéb írásos indítványokat, anyagokat.
(3) A képviselőknek az üléstől számított 15 napon belül meg kell kapniuk a jegyzőkönyv hiteles kivonatát, amely tartalmazza:
a) az ülés helyét, időpontját,
b) a megjelent képviselők és meghívottak nevét,
c) az elfogadott napirendet,
d) az előadók, hozzászólók névsorát,
e) a döntéseket és a szavazás számszerű eredményét.
(4) A képviselőknek kérésükre a jegyzőkönyv egyes részeiről vagy egészéről teljes másolatot kell átadni.
(5) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékleteivel együtt a Polgármesteri Hivatal az erre vonatkozó külön szabályok szerint kezeli, félévente bekötteti és elhelyezi az irattárban.
(6) A (3) bekezdés szerinti jegyzőkönyvi kivonatot az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni. A közzétételről a jegyző gondoskodik.
29. § (1) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyveket és mellékleteit a választópolgárok a Polgármesteri Hivatalban tekinthetik meg. A nyilvános ülés jegyzőkönyveiről, mellékleteiről a választópolgárok jegyzeteket készíthetnek, költségtérítés ellenében másolatot kérhetnek.
(2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A zárt ülés jegyzőkönyveibe, mellékleteibe a választópolgárok nem tekinthetnek be. A zárt ülés tartása esetén a közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét a Polgármesteri Hivatalban kell biztosítani. A zárt ülés döntéseit tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatot az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
A képviselő
30. § (1) A képviselő jogait és kötelezettségeit az Mötv. és e rendelet határozza meg.
(2) A képviselő az Mötv.-ben foglaltakon túl köteles:
a) a képviselői tevékenység során tudomására jutott állami, szolgálati, magán és üzleti titkot a vonatkozó rendelkezések szerint megőrizni;
b) írásban vagy szóban a polgármesternél (bizottság elnökénél) előzetesen bejelenteni, ha a Képviselő-testület (bizottság) ülésén nem tud megjelenni vagy egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik.
(3) A képviselők tevékenységéhez szükséges anyagi, tárgyi és személyi feltételekről a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.
31. § Ha a képviselő a képviselő-testületi, vagy bizottsági ülésen nem vesz részt, tiszteletdíja és természetbeni juttatása az önkormányzati képviselőknek, a bizottsági elnököknek, a bizottság tagjainak, a tanácsnokoknak járó tiszteletdíjról és természetbeni juttatásról szóló 27/2014. (X. 22.) Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének önkormányzati rendeletében foglaltak szerint csökkenthető, vagy megvonható.
A bizottságok
13. Állandó bizottság
32. § (1) A Képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:
1. Egészségügyi és Szociális Bizottság (tagok száma: 9 fő),
2. Jogi és Ügyrendi Bizottság (tagok száma: 9 fő),
3. Zöld Bizottság (tagok száma: 9 fő),
4. Oktatási és Kulturális Bizottság (tagok száma: 9 fő),
5. Pénzügyi Bizottság (tagok száma: 9 fő),
6. Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság (tagok száma: 9 fő)
7. Közbiztonsági és Közlekedési Bizottság (tagok száma: 9 fő).
(2) Az állandó bizottságok feladatkörükben
a) kezdeményezik, előkészítik a Képviselő-testület döntéseit, ellenőrzik a döntések végrehajtását. Ha a bizottság a Polgármesteri Hivatal tevékenységében a Képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti;
b) véleményezik a képviselő-testületi előterjesztéseket;
c) véleményt nyilvánítanak olyan ügyben, amelyben törvény az Önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő;
d) a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben döntést hoznak.
(3) A 4. melléklet határozza meg a bizottságok részletes feladatkörét, valamint sorolja fel a Képviselő-testület által az állandó bizottságokra átruházott hatásköröket.
(4) A bizottságok munkájukról, ennek keretében a Képviselő-testület által átruházott hatáskörök gyakorlásáról évente, a tárgyévet követő május 31-ig kötelesek a Képviselő-testületnek beszámolni. A bizottság a (2) bekezdés c) pontjában átruházott hatáskör gyakorlása során kialakított önkormányzati véleményről a Képviselő-testületet soron következő ülésén tájékoztatja.
33. § A bizottságok elnökét, képviselő tagját, és nem képviselő tagját (külsős bizottsági tag) a Képviselő-testület választja meg. A Jogi és Ügyrendi Bizottságnak csak képviselő lehet a tagja.
34. § A bizottságok ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottságok üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, az Mötv. 60. §-ában, valamint a 38-43. §-ban foglalt eltérésekkel.
35. § (1) A bizottság üléseit a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Az elnök akadályoztatása esetén a bizottság ülését a polgármester hívja össze és az ülést a bizottság által az ülés elnökének megválasztott képviselő bizottsági tag vezeti.
(2) A bizottság ülését úgy kell összehívni, hogy a meghívót és az előterjesztéseket a tagok és az (5) bekezdésben meghatározott résztvevők az ülés időpontját megelőzően legalább 3 nappal megkapják.
(3) A bizottságot össze kell hívni a polgármesternek, az alpolgármesternek, továbbá a képviselők vagy a bizottsági tagok egynegyedének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.
(4) A bizottság elnöke a (3) bekezdés szerinti indítvány benyújtását követő 8 napon belüli időpontra köteles a bizottság ülését összehívni. Ha a bizottság elnöke e kötelezettségének nem tesz eleget, a bizottság ülését a polgármester hívja össze.
(5) A bizottság ülésein tanácskozási joggal vehet részt:
a) a polgármester, az alpolgármester,
b) a nem bizottsági tag képviselő,
c) a jegyző, az aljegyzők és a Polgármesteri Hivatalnak a jegyző által megbízott köztisztviselője,
d) a Budapest XII. kerületi helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirend tárgyalásakor,
e) a rendelet 3. mellékletében felsorolt köztestületek, illetve lakossági önszerveződő közösség tevékenységi körét érintő napirendi pont tárgyalásakor a köztestület, illetve lakossági önszerveződő közösség képviselője,
f) akit a bizottság vagy elnöke valamely napirendi ponthoz kapcsolódóan megjelöl.
36. § (1) A bizottsági ülés napirendjére az elnök tesz javaslatot a kiküldött meghívóban foglaltak szerint. A bizottsági tagok további napirendi pontokat javasolhatnak. A napirendről, a meghívóban nem szereplő napirendi javaslat napirendre való felvételéről a bizottság egyszerű többséggel dönt.
(2) A bizottság köteles napirendjére tűzni azokat az ügyeket, amelyek megtárgyalását
a) a Képviselő-testület,
b) a polgármester, az alpolgármester,
c) a képviselő indítványozza.
37. § (1) A bizottság tagja a bizottság ülésén köteles részt venni. Ha a bizottság tagja három egymás utáni ülésen indokolatlanul nem vesz részt, a bizottság elnökének javaslata alapján a Képviselő-testület dönt a bizottsági tagság megszüntetéséről.
(2) A bizottság indokolt esetben külső szakértő igénybevételét kezdeményezheti a polgármesternél.
(3) A bizottság ülésén megfogalmazott kisebbségi véleményt bármely bizottsági tag kérésére a Képviselő-testület ülésén - annak napirendi tárgyalásakor - ismertetni kell.
38. § A bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet az elnök, továbbá az elnök javaslatára a bizottság által megválasztott bizottsági tag írja alá.
39. § A bizottságok működéséhez szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyző - a Polgármesteri Hivatal útján - gondoskodik.
14. Ideiglenes bizottság
40. § (1) A Képviselő-testület meghatározott időre vagy feladat elvégzésére ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság a meghatározott idő elteltével, illetve a feladat elvégzésével megszűnik.
(2) Eltérő rendelkezés hiányában az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A polgármester, az alpolgármester, a tanácsnok
41. § (1) A polgármester a választópolgárok által megválasztott, megbízatását főállásban betöltő tisztségviselő.
(2) A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket az 5. melléklet sorolja fel.
(3) A polgármesternek a Képviselő-testület és a bizottságok működésével összefüggő feladatai különösen
a) segíti a Képviselő-testület tagjainak munkáját;
b) a képviselő-testületi ülések előkészítése, összehívása, vezetése;
c) segíti és összehangolja a bizottságok működését, a bizottságok elnökei részére rendszeresen tájékoztatást nyújt.
(4) A polgármester szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal fogadóórát tart.
41/A. § (1) A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése alapján veszélyhelyzetben a polgármester gyakorolja a Képviselő-testület feladat- és hatásköreit. A polgármesteri döntéshozatalhoz szükséges előterjesztés előkészítéséről a jegyző gondoskodik. Az előterjesztés tartalmi követelményeire a 7. § (2) bekezdése megfelelően alkalmazandó.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott előterjesztést a polgármester – a jegyző útján – a Képviselő-testület tagjai, illetve a tárgykör szerint illetékes bizottság tagjai részére véleményezés céljából elektronikus úton megküldi.
(3) Az önkormányzati képviselő, illetve a tárgykör szerint illetékes bizottság tagja a (2) bekezdés szerinti előterjesztéshez javaslatot, észrevételt elektronikus úton írásban a kézbesítéstől számított 72 órán belül, kérdést 24 órán belül nyújthat be a polgármesterhez.
(4) Az (1) bekezdés szerinti döntéseket az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni. A közzétételről a jegyző gondoskodik.
(5) A jegyző köteles a döntéseket meghozataluktól számított 15 napon belül az önkormányzati rendeleteknek és jegyzőkönyveknek a fővárosi és megyei kormányhivatalok részére történő megküldésének rendjéről szóló 23/2012. (IV. 25.) KIM rendeletben (a továbbiakban: KIM rendelet) foglaltak szerint megküldeni Budapest Főváros Kormányhivatalának. A kihirdetett önkormányzati rendeletet a KIM rendeletben foglaltak szerint kell a jegyzőnek Budapest Főváros Kormányhivatalához megküldeni.
42. § (1) A polgármester fővárosi képviselői feladatainak ellátása során
a) kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a Képviselő-testületet tájékoztassa a Fővárosi Közgyűlés munkájáról;
b) előzetesen tájékoztatja a Képviselő-testületet a stratégiai jelentőségű fővárosi közgyűlési előterjesztésekről, ha erre kellő idő áll rendelkezésre;
c) kikérheti a Képviselő-testület állásfoglalását a Fővárosi Közgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben.
(2) A Képviselő-testület tagjai javaslatot tehetnek arra, hogy a polgármester milyen ügyekben kérje ki a Képviselő-testület állásfoglalását.
43. § A polgármester tekintetében a Képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat. A polgármester jutalmazására a Jogi és Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot a Képviselő-testületnek.
44. § A Képviselő-testület egy főállású alpolgármestert választ. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
45. § (1) A Képviselő-testület a polgármesternek, bármely képviselőnek a javaslatára a képviselők közül tanácsnokokat választhat a Képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatok ellátására, felügyeletére, ellenőrzésére.
(2) A tanácsnok megválasztása határozott időre vagy meghatározott feladat ellátására szólhat.
(3) A tanácsnok megbízatása megszűnik:
a) a képviselői megbízatás megszűnésével,
b) határozott időre történt választás esetén a határozott idő elteltével,
c) meghatározott feladat ellátására történt választás esetén a feladat elvégzésével,
d) felmentéssel,
e) lemondással.
A jegyző, az aljegyző, a Polgármesteri Hivatal
46. § (1) A jegyző gondoskodik az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, ennek keretében különösen:
a) a polgármester feladat-meghatározásainak figyelembevételével a képviselő-testületi, bizottsági ülések, előterjesztések előkészítéséről, a képviselő-testületi, bizottsági döntések végrehajtásáról,
b) a képviselő-testületi, bizottsági ülések jegyzőkönyveinek elkészítéséről,
c) az Önkormányzat rendeleteinek kihirdetéséről, közzétételéről.
(2) A Képviselő-testület által a jegyzőre átruházott hatásköröket a 6. melléklet sorolja fel.
(3) Ha a jegyző a képviselő-testületi, bizottsági előterjesztés döntési javaslatában jogszabálysértést észlel, köteles azt az előterjesztéshez csatolt írásbeli észrevételben jelezni. A Képviselő-testület ülésén előterjesztett döntési javaslat esetében a jegyző szóban jelzi, ha a javaslat jogszabálysértő. A jegyző jelzését a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(4) A jegyző köteles a Képviselő-testület és a bizottságok üléseinek jegyzőkönyveit az ülést követő 15 napon belül az önkormányzati rendeleteknek és jegyzőkönyveknek a fővárosi és megyei kormányhivatalok részére történő megküldésének rendjéről szóló 23/2012. (IV. 25.) KIM rendeletben (a továbbiakban: KIM rendelet) foglaltak szerint megküldeni Budapest Főváros Kormányhivatalának. A kihirdetett önkormányzati rendeletet a KIM rendeletben foglaltak szerint kell a jegyzőnek Budapest Főváros Kormányhivatalához megküldeni.
47. § A polgármester legfeljebb kettő aljegyzőt nevezhet ki.
48. § A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb 6 hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátásával a polgármester a Polgármesteri Hivatal vezető besorolású, a jegyzőre vonatkozó képesítési előírásoknak megfelelő köztisztviselőjét bízza meg.
49. § (1) A Képviselő-testület Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Polgármesteri Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre és tart fenn.
(2) A Polgármesteri Hivatal a jegyző által elkészített és a polgármester által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működik, amely részletezi a Polgármesteri Hivatal feladatait és belső (szervezeti egységek és köztisztviselők közötti) munkamegosztását.
(3) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét a Képviselő-testület a jegyző javaslatára benyújtott polgármesteri előterjesztés alapján a 7. mellékletben határozza meg.
(4) A Polgármesteri Hivatal bélyegzője körpecsét, közepén Magyarország címerével, körben a következő felirattal: „Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Polgármesteri Hivatal”. A Polgármesteri Hivatal által használt körpecsét szövegét sorszámmal kell kiegészíteni.
50. § A Képviselő-testület négy önkormányzati főtanácsadói munkakört hoz létre a Polgármesteri Hivatalban a polgármester tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására. Az önkormányzati főtanácsadói munkaköröket a 8. melléklet tartalmazza.
A lakossággal való kapcsolattartás formái
15. A közmeghallgatás
51. § (1)1 A Képviselő-testület évente legalább egy alkalommal előre meghirdetett közmeghallgatást tart. A közmeghallgatáson a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek.
(1a)2 A közmeghallgatáson kötelesek részt venni a Képviselő-testület tagjai, a jegyző, az aljegyző, a Polgármesteri Hivatal jegyző által kijelölt köztisztviselői, munkatársai, a polgármester által kijelölt önkormányzati fenntartású intézmények és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezetői.
(1b)3 Amennyiben az önkormányzati képviselő a koronavírus járvány miatti veszélyhelyzet, illetve járványügyi készültség időszaka alatt a közmeghallgatáson életkora, illetve egészségi állapota miatt nem kíván részt venni, távollétét igazoltnak kell tekinteni. A távollétet a polgármester részére kell bejelenteni.
(1c)4 A közmeghallgatásra előterjesztés nem nyújtható be.
(2)5
(3)6
(4)7
(5)8
51/A. §9 (1) A közmeghallgatás helyszínét és időpontját legalább 15 nappal korábban a helyi írott és elektronikus sajtóban, az Önkormányzat honlapján, valamint a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján közzé kell tenni. A közmeghallgatás meghirdetéséről a polgármester gondoskodik.
(2) A közmeghallgatásra előzetesen, írásban a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői kérdést, illetve javaslatot nyújthatnak be. A benyújtás módját és határidejét a polgármester határozza meg, melyről az (1) bekezdésben meghatározottak szerint a lakosságot tájékoztatni kell.
(3) A közmeghallgatás helyi műsorszolgáltató közreműködésével élőben közvetítésre kerül. A közmeghallgatás során a lakossági részvétel széles körű biztosítása érdekében egyéb informatikai és kommunikációs technológia is alkalmazható.
(4) A felmerült közérdekű kérdésekre, javaslatokra lehetőség szerint a közmeghallgatáson választ kell adni.
(5) Ha a közérdekű kérdés, javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a Képviselő-testület a polgármestert vagy a tárgy szerint illetékes bizottságot bízza meg a kérdés, javaslat megvizsgálásával. A vizsgálat eredményéről a kérdezőt, javaslattevőt és a Képviselő-testületet 15 napon belül írásban tájékoztatni kell.
(6) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a polgármester és a jegyző ír alá. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
16. A lakossági fórum
52. § (1) A Képviselő-testület, a bizottság, a polgármester előre meghatározott közérdekű kérdésben, illetőleg a lakosság szélesebb körét, nagyobb csoportjait érintő döntések előkészítésére a lakosság, a társadalmi szervezetek tájékoztatása, véleményének kikérése céljából lakossági fórumot hívhat össze.
(2) A lakossági fórumról emlékeztetőt kell készíteni. Az emlékeztetőnek tartalmazni kell az elhangzott hozzászólások, vélemények lényegét is. A lakossági fórumról - az emlékeztető megküldésével - a Képviselő-testületet tájékoztatni kell.
17. A képviselői fogadóóra
53. § A képviselők rendszeres időközönként az általuk meghirdetett helyen és időben fogadóórát tartanak.
Az Önkormányzat gazdálkodása
54. § Az Önkormányzat a törvények és más jogszabályok keretei között önállóan gazdálkodik bevételeivel és kiadásaival, rendelkezik saját vagyonával az önkormányzati célok megvalósítása érdekében.
55. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló vagyon körét a nemzeti vagyonról szóló törvény és az Önkormányzat vagyona feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendelet határozza meg.
(2) Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon. A törzsvagyon körébe tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakat a nemzeti vagyonról szóló törvény és az Önkormányzat vagyona feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendelet határozza meg.
(3) Az Önkormányzat vagyona feletti tulajdonosi jogok gyakorlására az Mötv., a nemzeti vagyonról szóló törvény, az Önkormányzat rendeletei (különösen az Önkormányzat vagyona feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendelet), továbbá a jogszabályok keretei között hozott képviselő-testületi határozatok az irányadók.
56. § (1) Az Önkormányzat gazdálkodásának kereteit éves költségvetésében határozza meg. Az éves költségvetést és annak módosítását a Képviselő-testület rendeletben állapítja meg.
(2) A Képviselő-testület a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló (zárszámadás) elfogadásáról rendeletben dönt.
(3) A Képviselő-testület az Mötv. 116. §-ában foglaltak szerint meghatározza gazdasági programját.
57. § Az Önkormányzat intézményei az éves költségvetés alapján, a törvényekben és más jogszabályokban meghatározott feltételek szerint gazdálkodnak. Az intézmények jogszabályban meghatározott tervezési és beszámolási feladatait a jegyző koordinálja.
A Budapest XII. kerületi helyi nemzetiségi önkormányzatok
58. § A jegyző és a Polgármesteri Hivatal ellátja a Budapest XII. kerületi helyi nemzetiségi önkormányzatok költségvetésével, gazdálkodásával kapcsolatos, az államháztartásról szóló törvényben és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló Kormányrendeletben meghatározott feladatokat.
59. § Az Önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. §-ában foglaltak szerint, a Budapest XII. kerületi helyi nemzetiségi önkormányzattal megkötött megállapodásban részletezett módon
a) a nemzetiségi önkormányzat székhelyén biztosítja a nemzetiségi önkormányzati feladat
Záró rendelkezések
60. § (1) Ez a rendelet 2018. október 1. napján lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról 13/2013. (IV. 30.) Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata rendelete.
1. melléklet
Feladat |
Jogszabályhely megjelölése vagy a feladat-ellátás alapja |
|---|---|
|
|
1.1 Kábítószerügyi Egyeztető Fórum működtetése |
239/2006. (XII. 7.) Kt. határozat |
1.2. Otthoni szakápolás biztosítása |
Éves költségvetési rendelet szerint |
|
|
2.1. Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj biztosítása |
40/2015. (XII.22.) Ök. rendelet 9. § |
2.2. Gyermekétkeztetési térítési díjkedvezmény, kedvezményes szünidei gyermekétkeztetés |
7/2012. (III. 6.) Ök. rendelet 9. §, 9/A. § |
2.3. Gyermekes családok támogatása (születési támogatás, gyógyászati segédeszköz vásárlásának támogatása, tanévkezdési támogatás, iskolai tanulók szociális ösztöndíja, táborozási támogatás nyújtása) |
40/2015. (XII.22.) Ök. rendelet 4-8. § |
2.4. Kiegészítő lakbértámogatás |
34/2017. (IX.27.) Ök. rendelet 49. §-53. § |
2.5. Támogató szolgálat működtetése |
10/2005. (VIII. 10.) Ök. rendelet 10. §, 84/2007. (IV. 19.) Kt. határozat |
2.6. Szenvedélybetegek közösségi ellátása |
10/2005. (VIII. 10.) Ök. rendelet 9. §, |
2.7. Pszichiátriai betegek közösségi ellátása |
10/2005. (VIII. 10.) Ök. rendelet 8. § |
2.8. „Nemcsak a húszéveseké a világháló” |
Együttműködési megállapodás |
2.9. Utcai szociális munka |
10/2005. (VIII. 10.) Ök. rendelet 11. § |
|
|
3.1. Hulladékgazdálkodási feladatok (szelektív hulladékgyűjtés, zöldhulladék-kezelés), kerületi fakataszter elkészítése, zöldfelület-fenntartási és -fejlesztési programok, komposztálási program, lakossági szemléletformálási programok |
Éves költségvetési rendelet szerint |
3.2. Természet- és Környezetvédelmi Polgárőr Egyesület működésének támogatása |
Éves költségvetési rendelet szerint |
|
|
|---|---|
4.1. Hirdetés, lakossági tájékoztató, média, rendezvény, Hegyvidék Kártya program, weblap karbantartás, helyi lapkiadás |
Éves költségvetési rendelet szerint |
|
|
5.1. Alapítványok, egyházak, kulturális, civil és egyéb szervezetek támogatása |
Éves költségvetési rendelet szerint |
5.2. CD- és könyvkiadás támogatása |
Éves költségvetési rendelet szerint |
5.3. Kerületi média, kerületi rendezvények és egyéb kulturális célú támogatások |
Éves költségvetési rendelet szerint |
5.4. Szobrok, emléktáblák felállítása |
Éves költségvetési rendelet szerint |
5.5. Iskolai reform étkeztetés biztosítása, étkeztetés minőségének ellenőrzése |
Éves költségvetési rendelet szerint |
5.6. Sportegyesület támogatása, Sportos, Edzett Hegyvidékért Program működtetése |
Éves költségvetési rendelet szerint |
5.7. Testvérvárosi kapcsolatok |
Képviselő-testület határozata szerint |
5.8. Belföldi iskolai táborok |
Éves Költségvetési rendelet szerint |
|
|
6.1. A köznevelés és a közművelődés területén dolgozók kitüntetéseinek adományozása |
|
6.2. Árkay-díj, valamint Árkay pályázati díj adományozása |
|
6.3. Az egészségügyi, a szociális, a gyermekjóléti ellátás területén dolgozók kitüntetéseinek adományozása |
|
6.4. Díszpolgári cím adományozása |
|
6.5. Kaszás Attila-díj, |
|
6.6. Hegyvidéki Polgárok Szolgálatáért Érdemérem, valamint Polgármesteri Elismerés adományozása |
|
|
|
7.1. Társasházak és helyi (kerületi) jelentőségű építészeti értékek felújításának támogatása |
Éves költségvetési rendelet szerint |
7.2. Budapest Komplex Integrált Szennyvíz-elvezetés” projekthez hozzájárulás |
Éves költségvetési rendelet szerint |
7.3. Közvilágítás fejlesztésének támogatása |
Éves költségvetési rendelet szerint |
|
|
8.1. Tervtanács működtetése |
2/2013. (II. 4.) Ök. rendelet |
8.2. Közcélú foglalkoztatás |
Éves költségvetési rendelet szerint |
8.3. Részvétel önkormányzati szakmai és érdekvédelmi szervezetekben |
Képviselő-testület határozata szerint |
2. melléklet
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
011220 |
Adó-, vám- és jövedéki igazgatás |
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
031030 |
Közterület rendjének fenntartása |
041140 |
Területfejlesztés igazgatása |
041231 |
Rövid időtartamú közfoglalkoztatás |
041232 |
Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás |
045120 |
Út, autópálya építése |
045170 |
Parkoló, garázs üzemeltetése, fenntartása |
047110 |
Kis-és nagykereskedelem igazgatása és támogatása |
047310 |
Turizmus igazgatása és támogatása |
066010 |
Zöldterület-kezelés |
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
076010 |
Egészségügy igazgatása |
081010 |
Sportügyek igazgatása |
082010 |
Kultúra igazgatása |
082091 |
Közművelődés- közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése |
084010 |
Társadalmi tevékenységekkel, esélyegyenlőséggel, érdekképviselettel, nemzetiségekkel, egyházakkal összefüggő feladatok igazgatása és szabályozása |
084070 |
A fiatalok társadalmi integrációját segítő struktúra, szakmai szolgáltatások fejlesztése, működtetése |
098010 |
Oktatás igazgatása |
106010 |
Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése |
109010 |
Szociális szolgáltatások igazgatása |
096015 |
Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben |
3. melléklet
1. Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara XII. kerületi tagcsoportja,
2. Hegyvidéki Ipartestület.
4. melléklet
1. Egészségügyi és Szociális Bizottság
A Bizottság feladatköre:
1.1. Véleményezi a Képviselő-testület elé kerülő egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális politikával kapcsolatos előterjesztéseket, ellenőrzi az azokról szóló döntések végrehajtását.
1.2. Figyelemmel kíséri és elemzi a kerület népegészségügyi helyzetét, továbbá a kerület hátrányos helyzetben élő polgárai, rétegei szociális helyzetének alakulását.
1.3. Figyelemmel kíséri a hajléktalanokról való gondoskodás módjait, illetve azok feltételeinek alakulását.
1.4. Számon tartja az egészségügyi ellátást, a szociális- és gyermekvédelmi gondoskodást és ezek fejlesztését szolgáló forrásokat, valamint ellenőrzi ezek célirányos felhasználását.
1.5. Elemzi a gyermekvédelmi és szociális gondoskodás különböző formái működésének tapasztalatait, s javaslatok kidolgozásával közreműködik a gondoskodás és segítőszolgálat formáinak fejlesztésében.
1.6. Javaslatot tesz önkormányzati egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális intézmények létrehozására, megszüntetésére, átszervezésére.
1.7. Véleményezi az egészségügyi intézmények helyiségeinek használatra történő átengedésével, bérletével kapcsolatos javaslatokat.
1.8. Véleményezi az Önkormányzat által fenntartott egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi intézmények vezetői állására a pályázatok kiírását, valamint a benyújtott pályázatokat.
1.9. Ellenőrzi az Önkormányzat által fenntartott és irányított egészségügyi intézmények tevékenységét, a szükségleteket és lehetőségeket felmérve véleményezi azok fejlesztését.
1.10. Szervezi az egészségügyi felvilágosító munkát, felhasználva a helyi sajtó lehetőségeit is.
1.11. A családvédelmi és szociális gondoskodás kiterjesztése érdekében együttműködik az egyházakkal és a karitatív egyesületekkel.
1.12. Részt vesz a szociális és gyermekvédelmi ellátásban közreműködő egyesületekkel, szervekkel kötendő együttműködési megállapodások előkészítésében.
1.13. Részt vesz az egészségügy, illetve a szociális és gyermekvédelmi gondoskodás fejlesztését támogató pályázatok előkészítésében.
A Képviselő-testület által a Bizottságra átruházott hatáskörök
1.14. Megtárgyalja és elfogadja az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló, évente elkészítendő átfogó értékelést (117/2006. (VI. 29.) Kt. határozat).
1.15. Az Önkormányzat által fenntartott, személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekvédelmi intézmények
- szakmai programját, továbbá törvényben meghatározott esetekben házirendjét jóváhagyja;
- szakmai munkájának eredményességét évente egy alkalommal értékeli (1993. évi III. tv. 92/B. §, 1997. évi XXXI. tv. 104. §).
1.16. Krízistámogatást állapít meg (2/2015. (II.27.) Ök. rendelet 15. § (2) bekezdés b) pont)
1.17. Lakbértámogatást és kiegészítő lakbértámogatást állapít meg méltányosságból (23/2007. (VI. 18.) Ök. rendelet 48. § (2) bekezdés, 49/E. § (1) bekezdés).
1.18. Megvitatja és értékeli a szociális, valamint gyermekjóléti ellátásokat ellátási szerződés vagy megállapodás alapján biztosító szolgáltatók szakmai tevékenységéről benyújtott éves beszámolóikat.
2. Jogi és Ügyrendi Bizottság
A Bizottság feladatköre:
2.1. Véleményezi jogi és célszerűségi szempontból az önkormányzati rendelet-tervezeteket.
2.2. Állást foglal az önkormányzati rendeletek jogértelmezési kérdéseiben.
2.3. Kezdeményezi a Képviselő-testület feladatköreit érintő önkormányzati rendelet megalkotását.
2.4. Koordinálja a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatának tervezetét, annak módosításait.
2.5. Figyelemmel kíséri és ellenőrzi a szervezeti és működési szabályzat hatályosulását, s az ezzel kapcsolatos észrevételeit jelzi.
2.6. Előzetesen véleményezi a Budapest Főváros Kormányhivatala - törvényességi ellenőrzés körében a Képviselő-testület felé tett - felhívásaiban foglaltakat.
2.7. Véleményezi - testületi vagy tisztségviselői felkérésre - az önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaságok, alapítványok, intézmények, társulások alapító okiratait és az önkormányzat fontosabb szerződés-tervezeteit.
2.8. Saját kezdeményezésre vagy felkérés alapján megvizsgálja és véleményezi az Önkormányzat kiemelkedő jelentőségű polgári jogi vitáit, és állást foglal megoldásuk ügyében.
2.9. Véleményezi a Polgármesteri Hivatal szervezetének kialakítására vonatkozó javaslatokat.
2.9.a. Átveszi az összeférhetetlenségi ok alapjául szolgáló jogviszony megszűntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatot a polgármestertől, az alpolgármestertől, a képviselőtől, a bizottság nem képviselő tagjától. (Mötv. 37. § (1) bekezdés, 40. § (2) bekezdés, 72. § (4) bekezdés, 79. § (2) bekezdés)
2.9.b. Kivizsgálja a polgármester, az alpolgármester, a képviselő, a bizottság nem képviselő tagja összeférhetetlenségének, méltatlanságának megállapítására irányuló képviselői, bizottsági indítványt, valamint a polgármester (alpolgármester) által továbbított kezdeményezést, és azt javaslatával ellátva - legkésőbb az összeférhetetlenség, méltatlanság megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül - a Képviselő-testület elé terjeszti. (Mötv. 37. § (2)-(3), 38. § (5) bekezdés, 40. § (2)-(3) bekezdés, 72. § (4) bekezdés, 79. § (2) bekezdés)
2.9.c. Az Mötv. 39. §-ában, 72. § (4) bekezdésében, 79. § (2) bekezdésében foglaltak szerint
A Képviselő-testület által a Bizottságra átruházott hatáskörök:
a) nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester, az alpolgármester, az önkormányzati képviselők és bizottságok nem képviselői tagjai vagyonnyilatkozatát, továbbá
b) nyilvántartja a polgármester, az alpolgármester, az önkormányzati képviselő és a bizottságok nem képviselői tagjai házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a vagyonnyilatkozatát és azokba ellenőrzés céljából betekinthet, valamint
c) lefolytatja a Bizottságnál kezdeményezett vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást és az eljárás eredményéről tájékoztatja a soron következő ülésen a Képviselő-testületet.
2.10. A Kbt. 42. §-ában és az Önkormányzat tárgyévi költségvetési rendeletében foglaltakra figyelemmel megállapítja az Önkormányzat közbeszerzési tervét és annak módosítását.
2.11. Kijelöli az önkormányzati közbeszerzési eljárásban résztvevő személyek körét és jóváhagyja az önkormányzati közbeszerzési eljárásokban a felelősségi rendet.
2.12. A Bírálóbizottság javaslata alapján meghozza az önkormányzati közbeszerzési eljárásokban az ajánlatok, vagy jelentkezések elbírálásával kapcsolatos döntést.
2.13. Meghozza az önkormányzati eljárásokban az eljárást lezáró döntést.
2.14. Dönt a jogorvoslati eljárásban a Közbeszerzési Döntőbizottság által hozott határozat elleni jogorvoslati kérelem, valamint a bíróság előtt folyó peres eljárásban a fellebbezés benyújtásáról, és a jogi képviseletről.
2.15. Megalkotja az Önkormányzat Kbt. 27. § (1) szerinti közbeszerzési szabályzatát.
3. Zöld Bizottság
A Bizottság feladatköre:
3.1. Véleményezi az Önkormányzat szerveinek tervezett környezetvédelmi intézkedéseit.
3.2. Javaslatot tesz környezetvédelmi intézkedések megtételére, természeti értékek védetté nyilvánítására.
3.3. Ellenőrzi a környezetvédelem terén hozott intézkedések végrehajtását.
3.4. Kezdeményezi rövid- és hosszú távú környezetvédelmi program készítését, véleményezi a környezetvédelmi programok tervezetét.
3.5. Véleményezi a településképi arculati kézikönyvet, a településképi rendeletet, a településfejlesztési koncepciót, az integrált településfejlesztési stratégiát, illetve a településrendezési eszközt
3.6. Kezdeményezi változtatási, telekalakítási vagy építési tilalom elrendelését kerületi építési szabályzat készítésének, jóváhagyásának idejére vagy környezet- és természetvédelmi érdekből.
3.7. Véleményezi a közterület-használat, hasznosítás tárgyú előterjesztéseket.
3.8. Véleményezi a fapótlási kötelezettséget előíró első fokú önkormányzati hatósági határozat ellen benyújtott fellebbezés tárgyában készített előterjesztést.
3.9. Ellenőrzi a környezet épített és természeti értékeinek védelmével kapcsolatos feladatok végrehajtását.
3.10. Véleményezi a környezeti kihatású önkormányzati rendelet-tervezeteket.
3.11. Kezdeményezi környezetvédelmi mérések, vizsgálatok, hatástanulmányok készítését.
3.12. Közreműködik a kerületi környezet- és természetvédelmet népszerűsítő programok szervezésében.
3.13. Javaslatot tesz a zajvédelmi szempontból fokozottan védetté nyilvánítandó területekre, illetve csendes övezet kialakítását javasolhatja a zaj ellen fokozott védelmet igénylő létesítmény körül.
3.14. Javaslatot tesz a helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályok megállapítására.
3.15. Figyelemmel kíséri a kerület köztisztasági helyzetét és a szükséges esetben intézkedést kezdeményez.
4. Oktatási és Kulturális Bizottság
A Bizottság feladatköre:
4.1. Ellenőrzi és koordinálja az Önkormányzat által fenntartott és működtetett nevelési intézmények, közművelődési intézmények szakmai tevékenységét.
4.2. Véleményezi az Önkormányzat által létesített és fenntartott nevelési intézmények, közművelődési intézmények intézmény vezetői állására benyújtott pályázatokat.
4.3. Véleményezi a kerületi óvodafejlesztési koncepciót (az önkormányzati feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervet), valamint az önkormányzati minőségirányítási programot.
4.4. Részt vesz az óvodáztatással kapcsolatos feladatok ellátásában közreműködő szervekkel kötendő együttműködési megállapodások előkészítésében.
4.5. Javaslatot tesz a nevelési, közművelődési és sportintézmények alapítására, átszervezésére, megszüntetésére, illetve alapító okiratának módosítására.
4.6. Feladatkörében javaslatot tesz kitüntetés adományozására a beérkezett kezdeményezések, illetve saját elhatározása alapján.
4.7. Feladatkörében javaslatot tesz külföldi szakmai utak támogatására.
4.8. Közreműködik a neveléssel összefüggő nemzetközi rendezvények helyi megszervezésében és lebonyolításában.
4.9. Segíti a feladatkörébe utalt művelődési tevékenységet.
4.10. Támogatja a meglévő kulturális és sport cserekapcsolatokat.
4.11. Közreműködik nemzetközi szintű kulturális és sport rendezvények helyi megszervezésében és lebonyolításában.
4.12. Figyelemmel kíséri a kerületben folyó közművelődési, kulturális tevékenységet, a kerületi versenysport helyzetét.
4.13. Javaslatot tesz új kulturális, művészeti, sport díjak létrehozására.
4.14. Kezdeményezi a természet és társadalom muzeális emlékeinek gyűjtését, őrzését, tudományos feldolgozását, bemutatását.
4.15. Közreműködik a képzőművészeti, kulturális pályázatok kiírásában, elbírálásában.
4.16. Javaslatot tesz köztéri műalkotások elhelyezésére, áthelyezésére, megszüntetésére.
4.17. Gondoskodik a kerület kulturális hagyományainak ápolásáról, megújításáról.
4.18. Támogatja kulturális egyesületek, csoportok munkáját.
4.19. Javaslatot tesz az Önkormányzat működtetésében levő oktatási intézményekkel, valamint az alapfokú művészetoktatási intézménnyel a szakmai együttműködési megállapodás megkötésére.
A Képviselő-testület által a Bizottságra átruházott hatáskörök:
4.20. Művészeti és kulturális szempontból véleményezi a kerület területén lévő épületben, épületrészben kialakított műteremben folytatott alkotó tevékenységet, valamint javaslatot tesz az építményadó alóli mentesség időtartamára.
4.21. Jóváhagyja a közművelődési intézmények éves munkatervét (1997. évi CXL. törvény 78. § (5) bekezdés b) pontja).
4.22. Egyetértési jogot gyakorol az Önkormányzat által fenntartott óvoda szervezeti és működési szabályzatának, házirendjének, pedagógiai programjának azon rendelkezései érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartó önkormányzatra többletkötelezettség hárul (2011. évi CXC. törvény 25. § (4) bekezdés, 26. § (1) bekezdés).
4.23. Meghatározza az adott nevelési évben az önkormányzat által fenntartott óvodában indítható óvodai csoportok létszámát, továbbá engedélyezi a maximális csoportlétszámtól való eltérést (2011. CXC. törvény 83. § (2) bekezdés d) pont).
4.24. Értékeli az Önkormányzat által fenntartott óvoda pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai- szakmai munka eredményességét (2011. évi CXC. törvény 83. § (2) bekezdés h) pont).
4.25. Ellenőrzi az Önkormányzat által fenntartott óvoda pedagógiai programját, házirendjét, valamint szervezeti és működési szabályzatát (2011. évi CXC. törvény 83. § (2) bekezdés i) pont).
4.26. Dönt a köznevelési intézmény kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékével kapcsolatos ügyekben (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 161-162. §).
4.27. Véleményezi az állami intézményfenntartó központ döntése előtt, annak megkeresésére az Önkormányzat által működtetett köznevelési intézmény
a) megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, összefüggő döntés-tervezetet;
b) vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával összefüggő döntés-tervezetet, ha az állami intézményfenntartó központ megkeresésében megjelölt határidőn belül a Képviselő-testület nem ülésezik. (2011. évi CXL. törvény 83. § (3)-(4) bekezdés)
4.28. Elfogadja az Önkormányzat fenntartásában álló óvoda vezetője által elkészített, az óvoda középtávú, öt évre szóló továbbképzési programját (277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés.
6. Pénzügyi Bizottság
A Bizottság feladatköre:
6.1. Az Önkormányzatnál és intézményeinél:
a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit;
b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az előidéző okokat;
c) vizsgálja az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését;
d) ellátja a Képviselő-testület rendeletében meghatározott feladatokat. Vizsgálati megállapításait a Képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a Képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet vagy a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek (Mötv. 120. §).
6.2. Véleményezi
a) a Képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit rögzítő gazdasági program, fejlesztési terv tervezeteit;
b) az Önkormányzat közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervének tervezeteit;
c) a következő évre vonatkozó költségvetési koncepció, a háromnegyed éves beszámoló tervezetét.
6.3. Véleményezi azokat a képviselő-testületi előterjesztéseket, amelyek az Önkormányzat éves költségvetése kiadási főösszegének egy ezrelékes növekedését eredményezik.
6.4. Véleményezi az Önkormányzat gazdasági társaságban való részvételére irányuló előterjesztést.
6.5. Javaslatokat tehet az Önkormányzat saját bevételei növelésének, illetve kiadásai csökkentésének lehetőségeire.
6.6. Javaslatot tehet új helyi adó bevezetésére, illetve véleményezi az ilyen irányú javaslatokat.
6.7. Figyelemmel kíséri az Önkormányzat belső ellenőrzési szervének munkáját, elemzi az önkormányzati alapítású költségvetési szervek, társaságok gazdasági- pénzügyi ellenőrzéseinek tapasztalatait.
6.8. Figyelemmel kíséri a gazdasági program, a közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv megvalósulását.
6.9. A Képviselő-testület által a Bizottságra átruházott hatáskörök:
6.10. Jóváhagyja
a) az Önkormányzat éves ellenőrzési tervét az előző év december 31-éig (Mötv. 119. § (5) bekezdés)
b) az Önkormányzat éves ellenőrzési tervének módosítását;
c) az éves ellenőrzési jelentést
6.11. Az Önkormányzat nevében véleményezi a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló fővárosi önkormányzati rendelet-tervezetét.
7. Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság
A Bizottság feladatköre:
7.1. Véleményezi
a) az Önkormányzat gazdasági programjait, költségvetési tervezetét, a költségvetés módosításait, a zárszámadást;
b) az Önkormányzat közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervét, figyelemmel kíséri azok megvalósulását.
7.2. Javaslatokat dolgoz ki az Önkormányzat saját bevételei növelésének lehetőségeire.
7.3. Véleményezi a gazdasági, pénzügyi kihatású előterjesztéseket.
7.4. Véleményezi az Önkormányzatot érintő vállalkozásfejlesztési elképzeléseket.
7.5. Előkészíti az Önkormányzat gazdasági társaságban való részvételére irányuló előterjesztéseket, és javaslatot tesz a társaságban az Önkormányzatot képviselő személyre.
7.6. Kezdeményezi a polgármesternél a felügyelő bizottsági tag visszahívására irányuló képviselő-testületi előterjesztés benyújtását, amennyiben az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság felügyelő bizottságának tagja a szabályszerűen, előzetesen egyeztett időpontban összehívott felügyelő bizottsági ülésen egymást követő két alkalommal nem vesz részt, úgy, hogy előzetesen méltányolható okra hivatkozással nem kezdeményezte az ülés más időpontban történő megtartását.
7.7. Értékeli gazdaságilag, pénzügyileg az Önkormányzat gazdasági társaságban való részvételét.
7.8. Véleményezi önkormányzati intézmény, gazdasági társaság, intézményirányító társulás létrehozását, vagy javaslatot tehet ilyen döntés meghozatalára.
7.9. Javaslatot tesz a privatizáció, valamint vállalkozásba adható vagyoni kör kijelölésére.
7.10. Javaslatot tesz az önkormányzati vagyon kezelésével, működtetésével foglalkozó szervezet
kialakítására.
7.11. Javaslatot dolgoz ki az Önkormányzat bérbeadás útján hasznosítható vagyontárgyai bérleti
díjaira.
7.12. Javaslatot dolgoz ki az Önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlására, kötelezettségek teljesítésére.
7.13. Véleményezi az önkormányzati tulajdonú telkek eladását, vállalkozásba vitelét, megosztását,
bérbeadását.
7.14. Javaslatot tehet önkormányzati tulajdonú területek hasznosítására, felhasználására.
7.15. Véleményezi az önkormányzati törzsvagyon részét képező helyi közutak és műtárgyaik,
továbbá a helyi közművek működtetési jogának átengedéséről szóló koncessziós szerződést.
7.16. Véleményezi a lakás- és helyiséggazdálkodást érintő előterjesztéseket.
7.17. Ellenőrzi és koordinálja a településfejlesztéssel és településrendezéssel, továbbá a környezet
épített és természeti elemeinek védelmével - kivéve a műemlékvédelem hatósági és egyéb jogszabályban meghatározott feladatait -, összehangolásával kapcsolatos feladatokat.
7.18. Kezdeményezi a településképi arculati kézikönyv, a településképi rendelet, a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia, illetve a településrendezési
eszköz kidolgozását, illetve véleményezi azokat, valamint figyelemmel kíséri érvényesülésüket, szükség esetén kezdeményezi a módosításukat.
7.19. Kezdeményezi a településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények alkalmazását, illetve véleményezi az ezzel kapcsolatos előterjesztéseket.
7.20. Kezdeményezi és véleményezi a védett területek, épületek támogatását.
7.21. Javaslatot tesz a városrendezési, műemlékvédelmi szempontok szerint el nem idegeníthető
ingatlanokra.
7.22. Intézkedéseket kezdeményez az esztétikai környezetszennyezés fokozatos felszámolására.
7.23. Elemzi a kerület átmenő- és tömegközlekedési helyzetét.
7.24. Ellenőrzi a közlekedési létesítmények üzemeltetését.
7.25. Kezdeményezi és felügyeli gyalogút és gyalogos felállóhely, a kiemelt szegélyen vagy padkán
kívüli gyalogos biztonsági berendezések létesítését, fenntartását és a kijelölt gyalogosátkelő-helyek
megvilágítását.
7.26. Összehangolja a területi idegenforgalom érdekeit az országos érdekekkel és gondoskodik propagálásáról.
7.27. Véleményt nyilvánít a kiemelt üdülőkörzetek fejlesztési koncepciójáról, összehangolja az idegenforgalom helyi fejlesztését.
7.28. Javaslatot tesz utcák elnevezésére.
7.29. Véleményezi a közterület-alakítási tervről szóló előterjesztést.
7.30. Véleményezi a településképi bejelentési eljárás során hozott első fokú önkormányzati hatósági határozatok ellen benyújtott fellebbezések tárgyában hozott képviselő-testületi előterjesztéseket.
A Képviselő-testület által a Bizottságra átruházott hatáskörök:
7.31. A forgalomképtelen önkormányzati vagyon bérbe-, használatba adás útján hasznosítható. Ha önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, a hasznosításról a jogszabályok keretei között 150 millió Ft egyedi értékhatárt meg nem haladó forgalomképtelen önkormányzati vagyontárgy esetében a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság dönt (4/1994. (III. 2.) Ök. rendelet 8. § (2) bekezdés b) pont).
7.32. A vagyonrendelet 4. §-ban meghatározott korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon szerzéséről, bérbeadásáról, elidegenítéséről, megterheléséről és gazdasági társaságba való beviteléről - az Nvtv. és az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény vonatkozó rendelkezéseinek keretei között - 50 millió forint egyedi értékhatárig a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság dönt (4/1994. (III. 2.) Ök. rendelet 9. §).
7.33. A Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság dönt az üzleti vagyon körébe tartozó 150 millió forint egyedi értékhatárt meg nem haladó önkormányzati vagyontárgy szerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, bérbeadásáról, használatba adásáról és gazdasági társaságba való beviteléről (4/1994. (III. 2.) Ök. rendelet 12. § (2) bekezdés).
7.34. A Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság dönt az üzleti terv, a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyásáról, valamint a vezető tisztségviselők részére juttatás megállapításáról (4/1994. (III. 2.) Ök. rendelet 12. § (5) bekezdés).
7.35. Az Önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlásáról 15 millió forintot meghaladó, de 150 millió forint egyedi értékhatárt meg nem haladó esetben a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság jogosult lemondani (4/1994. (III. 2.) Ök. rendelet 12. § (7) bekezdés b) pont).
7.36. Az Önkormányzat vagyonkezelésében álló vagyontárgyak felett a vagyonkezelőt megillető rendelkezési jogot - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel 150 millió forint egyedi értékhatárig a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság gyakorolja (4/1994. (III. 2.) Ök. rendelet 12/E. § (1) bekezdés a) pont).
7.37. Az Önkormányzatot illető behajthatatlannak nem minősülő követelésről való teljes vagy részbeni lemondásra, továbbá a tulajdonosi jogok gyakorlása során egyéb kedvezmény nyújtására kivételesen, kizárólag abban az esetben van lehetőség, ha az az egyéb várható előny miatt az Önkormányzat érdekében áll. A nyilatkozat megtételére a követelés lemondáskori értéke figyelembe vételével Magyarország mindenkori költségvetési törvényében meghatározott versenyeztetési értékhatár 1/5-nél nagyobb, de a versenyeztetési értékhatárt meg nem haladó versenyeztetési értékhatárig a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság jogosult (4/1994. (III. 2.) Ök. rendelet 13/B. § (2) – (3) bekezdés).
7.38. Az Önkormányzat tényleges vagy várományi vagyonát (vagyoni értékű követelését és igényét) érintő, folyamatban lévő peres eljárás során perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötésére 15 millió forintot meghaladó, de 150 millió forint perértéket meg nem haladó esetben a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság jogosult (4/1994. (III. 2.) Ök. rendelet 13/C. §).
7.39. Ha a rendelet a bérbeadói jogok gyakorlójaként a Képviselő-testületet jelöli meg, és a lakás (helyiség) forgalmi értéke a százötvenmillió forintot nem haladja meg, úgy a bérbeadói jogokat a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság gyakorolja (34/2017. (IX.27.) Ök. rendelet 2. § (2) bekezdés)
7.40. A Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság döntése alapján lakást lehet bérbe adni annak, akinek a tulajdonában lévő lakását az Önkormányzat elhelyezési kötelezettség teljesítése érdekében adás-vétellel megszerzi (34/2017. (IX.27.) Ök. rendelet 14. § (2) bekezdés).
7.41. A lakásrendelet 20. § (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén az egész lakás nem lakás céljára történő bérbeadását, más célú hasznosítását kivételes esetben a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság engedélyezheti, de a bérlőt fel kell hívni, hogy a más célra történő használat akkor kezdhető meg, ha a tevékenységhez szükséges hatósági engedélyek a rendelkezésre állnak. A Bizottság az egész lakás más célra történő időleges használatra átengedéséhez akkor járulhat hozzá, ha a bérlő a lakásból gyógykezelése, külszolgálata, katonai szolgálata vagy más méltányolható okból tartósan távol van. A hozzájárulás feltétele a tartós távollét okának és idejének megfelelő igazolása. A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy amennyiben a használatra átengedés időtartama alatt a bérleti szerződés bármilyen oknál fogva megszűnik, a lakást a használó minden elhelyezési igény nélkül köteles elhagyni (34/2017. (IX.27.) Ök. rendelet 20. § (2)-(3) bekezdés).
7.42. Az üres helyiségekre vonatkozóan a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság egyedi szempontrendszerek figyelembevételével speciális feltételeket tartalmazó pályázati kiírásról (a továbbiakban: speciális pályázat) dönthet. A határozatban rendelkezni kell a Bíráló Bizottság felállításáról, valamint személyi összetételéről is (34/2017. (IX.27.) Ök. rendelet 58. § (2a) bekezdés).
7.43. Ha az előírt határidőben csak egy érvényes pályázati ajánlatot nyújtanak be, a pályázatot a Bizottság eredménytelennek nyilváníthatja, vagy a helyiség bérbeadásáról a pályázati eljárás folytatása nélkül dönt. Erről a pályázót írásban értesíteni kell. Eredménytelen pályázat esetén a Bizottság dönthet a pályázat megismétléséről (34/2017. (IX.27.) Ök. rendelet 61. § (2) és (3) bekezdés)
7.44. Ha a speciális pályázatra az előírt határidőben csak egy érvényes pályázati ajánlatot nyújtanak
be, a pályázatot a Bizottság eredménytelennek nyilváníthatja, vagy a helyiség bérbeadásáról a Bíráló
Bizottság javaslata alapján dönt. Erről a pályázót írásban értesíteni kell. Eredménytelen pályázat esetén a Bizottság dönthet a pályázat megismétléséről (34/2017. (IX.27.) Ök. rendelet 61. § (2a) és (3) bekezdés).
7.45. Speciális pályázat alapján annak kell a helyiséget bérbe adni, aki a pályázati feltételeknek megfelel és a szempontendszerek alapján összességében a legelőnyösebb ajánlatot tette. Speciális pályázat esetén pályázati tárgyalás megtartására nem kerül sor. A nyertes pályázó személyére a Bíráló Bizottság tesz javaslatot, melynek alapján a bérbeadásról a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság dönt (34/2017. (IX.27.) Ök. rendelet 62. § (1a) bekezdés).
7.46. Az Önkormányzatot bérleti, illetve bármely használati jogviszony alapján megillető, behajthatatlannak nem minősülő követeléséről való teljes vagy részbeni lemondásra, továbbá a bérbeadói (egyéb használati jogviszonyok esetén a tulajdonosi) jogok gyakorlása során egyéb kedvezmény nyújtására kivételesen, kizárólag abban az esetben van lehetőség, ha az az egyéb várható előny miatt az Önkormányzat érdekében áll. A nyilatkozat megtételére a követelés lemondáskori értéke figyelembe vételével, a Magyarország mindenkori költségvetési törvényében meghatározott versenyeztetési értékhatár 1/5-nél nagyobb, de a versenyeztetési értékhatárt meg nem haladó versenyeztetési értékhatárig a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság jogosult (34/2017. (IX.27.) Ök. rendelet 79. § (2) és (3) bekezdés).
7.47. Az Önkormányzat tényleges vagy várományi vagyonát (vagyoni értékű követelését és igényét) érintő, lakás- és helyiség bérleti, illetve használati jogviszonnyal kapcsolatos, folyamatban lévő peres eljárás során perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötésére 15 millió forintot meghaladó, de 150 millió forint perértéket meg nem haladó esetben a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság jogosult (34/2017. (IX.27.) Ök. rendelet 80. §)
7.48. A Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság jelöli ki elidegenítésre azokat a lakásokat és helyiségeket, amelyek forgalmi értéke a 150 millió forint egyedi értékhatárt nem haladja meg (21/2001. (X. 31.) Ök. rendelet 8. § (3) bekezdés).
7.49. Az Önkormányzatot lakás, illetve helyiség elidegenítéséhez kapcsolódóan megillető, behajthatatlannak nem minősülő követelésről való teljes vagy részbeni lemondásra, továbbá
lakás-, illetve helyiség elidegenítéséhez kapcsolódóan egyéb kedvezmény nyújtására kivételesen, kizárólag abban az esetben van lehetőség, ha az az egyéb várható előny miatt az Önkormányzat érdekében áll. A nyilatkozat megtételére a követelés lemondáskori értéke figyelembe vételével, a Magyarország mindenkori költségvetési törvényében meghatározott versenyeztetési értékhatár 1/5-nél nagyobb, de a versenyeztetési értékhatárt meg nem haladó versenyeztetési értékhatárig a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság jogosult (21/2001. (X. 31.) Ök. rendelet 26/A. § (2) bekezdés és (3) bekezdés b) pontja).
7.50. Az Önkormányzat tényleges vagy várományi vagyonát (vagyoni értékű követelését és igényét) érintő, önkormányzati lakás, illetve helyiség elidegenítésével kapcsolatos, folyamatban lévő peres eljárás során perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötésére 15 millió forintot meghaladó, de 150 millió forint perértéket meg nem haladó esetben a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság jogosult (21/2001. (X. 31.) Ök. rendelet 26/B. §).
7.51. A Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság dönt a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletszerinti településrendezési eszközök tervezetével kapcsolatban beérkezett vélemények elfogadásáról vagy el nem fogadásáról. A vélemény, észrevétel el nem fogadása esetén a Bizottságnak a döntést indokolnia kell.
7.52.10 A Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság dönt az értékvédelmi dokumentáció alapján a helyi védelem indokoltságának vizsgálata (értékvizsgálati folyamat) megindításáról. (25/2021.(IX. 28.) önkormányzati rendelet 10. § (2) bekezdés)
8. Közbiztonsági és Közlekedési Bizottság
A Bizottság feladatköre:
8.1. Előkészíti, illetve véleményezi a közrenddel, közbiztonsággal kapcsolatos előterjesztéseket.
8.2. Figyelemmel kíséri a rendőrség közbiztonság megszilárdítása ügyében végzett munkáját.
8.3. Kezdeményezi, illetve előzetesen véleményezi helyi rendőrőrs létesítését, megszüntetését.
8.4. Figyelemmel kíséri a kerület közrendjét, közbiztonságát és ezzel összefüggésben javaslatokat
dolgoz ki az ezzel kapcsolatos kerületi rendőrkapitányi tájékoztató alapján.
8.5. Koordinálja a kerületi Rendőrkapitányság és az Önkormányzat közös feladatainak ellátását.
8.6. Segíti a rendőrség és más szervek bűnmegelőzési tevékenységét.
8.7. Előzetesen véleményezi a kerületi rendőrkapitány és a kerületi rendőrőrsök vezetőinek kinevezésére vonatkozó javaslatot.
8.8. Segíti és koordinálja a rendőrség és a közterület-felügyelet együttműködését.
8.9. Kapcsolatot tart a kerületi Közrendvédelmi Közalapítvány Kuratóriumával, figyelemmel kíséri tevékenységét.
8.10. Tárgyalja mindazokat a közellátással, közbiztonsággal kapcsolatos ügyeket, amelyek feladatai
ellátásával összefüggnek.
8.11. A Hegyvidéki Rendészet beszámolója alapján évente értékeli a Rendészet tevékenységét.
8.12. Véleményezi a kereskedelemmel, fogyasztóvédelemmel kapcsolatos előterjesztéseket.
8.13. Kezdeményezi a belkereskedelmi és szolgáltató tevékenység ellenőrzését az érdekelt irányító
szervekkel együttműködve.
8.14. Véleményezi a közterület-használattal kapcsolatos első fokú önkormányzati hatósági határozatok ellen benyújtott fellebbezések tárgyában készített képviselő-testületi előterjesztéseket.
8.15. Kezdeményezi, véleményezi utak, közművek építését, átalakítását és a jelentősebb forgalomtechnikai módosításokat.
8.16. Javaslatot tesz a közlekedéssel és a tömegközlekedéssel kapcsolatosan, véleményezi az ezzel kapcsolatos terveket.
5. melléklet11
1. Építésügyi igazgatás
1.1. Önkormányzati rendeletben meghatározott körben fapótlási kötelezettség előírása (22/2012. (VII. 3.) Ök. rendelet).
1.2. A településrendezési kötelezettség 1997. évi LXXVIII. törvény 29. § (5) bekezdése szerinti ingatlan-nyilvántartásban történő feljegyzése, valamint a kötelezettség ingatlan-nyilvántartásból történő törlése érdekében az ingatlanügyi hatóságot az Önkormányzat polgármestere keresi meg (14/2005. (VIII. 10.) Ök. rendelet 79/A. §).
1.3. Az Önkormányzat polgármestere gyakorolja a véleményezési jogot a más önkormányzat polgármestere, illetve főpolgármestere által - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet VI. fejezete szerinti egyeztetési eljárás keretében – a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzatnak megküldött településképi arculati kézikönyvvel, településképi rendelettel, településfejlesztési koncepcióval, integrált településfejlesztési stratégiával és településrendezési eszközökkel kapcsolatban. A véleményről a polgármester a Képviselő - testületet soron következő ülésén tájékoztatja (14/2005. (VIII. 10.) Ök. rendelet 80. §).
1.4. A településrendezési szerződés előkészítéséhez szükséges telepítési tanulmánytervről, a településrendezési szerződés megkötéséről – az Étv. 30/A. §-ban foglaltak figyelembe vételével – az Önkormányzat polgármestere dönt. A döntésről a polgármester a Képviselő-testületet soron következő ülésén tájékoztatja (14/2005. (VIII. 10.) Ök. rendelet 81. §).
1.5. Eljár a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben meghatározott önkormányzati településkép-érvényesítési eszközök alkalmazása során. (25/2021. (IX. 28.) önkormányzati rendelet 3.§)
2. Közúti közlekedés
2.1. Gyakorolja a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 12. § (5) bekezdésében, 34. § (2), (4), (5) bekezdésében meghatározott közútkezelői hatásköröket (8/2010. (II. 26.) Ök. rendelet 2. § 21. pont).
2.2. Kiadja
a) a lakossági, a gazdálkodói, az egészségügyi, a szolgálati és a kerületi várakozási hozzájárulást (14/2010. (VI. 28.) Ök. rendelet 6. § (2) bekezdés, 6/A. §. (2) bekezdés);
b) a gyermekszállítás bölcsődébe, óvodába, iskolába várakozási hozzájárulást (14/2010. (VI. 28.) Ök. rendelet 6/D. § (2) bekezdés);
c) az ápolási várakozási hozzájárulást (14/2010. (VI. 28.) Ök. rendelet 6/E. (4) bekezdés);
d) a közterület-felügyelet behajtási várakozási hozzájárulást (14/2010. (VI. 28.) Ök. rendelet 9. § (1) bekezdés).
2.3. Budapest XII. kerület várakozási övezetében kiszabott várakozási pótdíjat önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetében elengedi, illetve törli (14/2010. (VI. 28.) Ök. rendelet 6/F-6/H. §).
3. Kultúra, oktatás, sport
3.1. Dönt az Önkormányzat által fenntartott óvoda, közművelődési és sport intézmény vezetői pályázatának kiírásáról, az Oktatási és Kulturális Bizottság véleményének kikérése mellett (1992. évi XXXIII. törvény 20/B. §).
3.2. Meghatározza az Önkormányzat által fenntartott óvoda felvételi körzetét, valamint nyitva tartásának rendjét (2011. évi CXC. törvény 49. § (3) bekezdés).
3.3. Az Önkormányzat által fenntartott óvoda beiratkozás idejéről, az erről való döntés és a jogorvoslat benyújtásának határidejéről a fővárosi önkormányzattal együttműködve közleményt vagy hirdetményt tesz közzé a helyben szokásos módon, a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább 30 nappal (2011. évi CXC. törvény 83. § (2) bekezdés b) pont, 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 20. § (1) bekezdés).
4. Egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi ellátás
4.1. Kiválasztja a XII. kerületi egészségügyi alapellátásba újonnan belépő, egyéni vagy társas egészségügyi vállalkozásban működő, felnőtteket és gyermekeket ellátó fogorvosokat, az Egészségügyi és Szociális Bizottság véleményének kikérése mellett (22/2004. (II. 19.) Kt. határozat).
4.2. Megköti a felnőtt, illetve a gyermekfogászati alapellátást nyújtó egyéni egészségügyi vállalkozókkal vagy társas egészségügyi vállalkozásokkal az előszerződést, a feladat-ellátási szerződést (2000. évi II. törvény 2/A. § (2) bekezdés, 22/2004. (II. 19.) Kt. határozat).
4.3. Dönt a XII. kerületi egészségügyi alapellátásban résztvevő háziorvosok és házi gyermekorvosok személyéről, az Egészségügyi és Szociális Bizottság véleményének kikérése mellett (514/1995. (X. 19.) Kt. határozat).
4.4. Megköti a vállalkozó háziorvosokkal és házi gyermekorvosokkal az előszerződést, feladat-ellátási szerződést (2000. évi II. törvény 2/A. § (2) bekezdés, 510/1995. (X. 19.) Kt. határozat).
4.5. Dönt az Önkormányzat által fenntartott, személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekvédelmi intézmények vezetői pályázatának kiírásáról, az Egészségügyi és Szociális Bizottság véleményének kikérése mellett (1992. évi XXXIII. törvény 22/B. §).
4.6. Megállapítja az esetenkénti támogatást (2/2015. (II. 27.) Ök. rendelet 8. § (2) bekezdés).
4.7. Megállapítja az időskorúak eseti támogatását (2/2015. (II. 27.) Ök. rendelet 9. § (1) bekezdés).
4.8. Megállapítja a temetési támogatást (2/2015. (II. 27.) Ök. rendelet 13. § (2) bekezdés).
4.9. Krízistámogatást állapít meg (2/2015. (II. 27.) Ök. rendelet 15. § (2) bekezdés a) pont).
4.10. Megállapítja a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást (2/2015. (II. 27.) Ök. rendelet 17. § (2) bekezdés).
4.11. Megállapítja a lakásfenntartási támogatást (2/2015. (II. 27.) Ök. rendelet 21. § (2) bekezdés).
4.12. Adósságkezelési szolgáltatásban részesít családokat (2/2015. (II. 27.) Ök. rendelet 28. § (1) bekezdés).
4.13. Megállapítja a gyógyszertámogatást (2/2015. (II. 27.) Ök. rendelet 31. § (2) bekezdés).
4.14. Elrendeli a köztemetést (2/2015. (II. 27.) Ök. rendelet 33. § (1) bekezdés).
4.15. Dönt a szociális üdültetés iránti kérelemről (2/2015. (II. 27.) Ök. rendelet 34. § (5) bekezdés).
4.16. A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele esetén megszünteti az ellátást, valamint elrendeli az igénybevett ellátás megtérítését. Elrendelheti a visszafizetendő támogatás csökkentését illetve részletekben történő megfizetését is (2/2015. (II. 27.) Ök. rendelet 38. §).
4.17. Lakbértámogatást és kiegészítő lakbértámogatást állapít meg (23/2007. (VI. 18.) Ök. rendelet 48 § (1) bekezdés, 49/E. § (1) bekezdés).
4.18. Megállapítja a születési támogatást, a gyógyászati segédeszköz vásárlásának támogatását, a tanévkezdési támogatást, az iskolai tanulók szociális ösztöndíját, a táborozási támogatást, dönt a támogatás megszüntetéséről, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás visszafizetéséről (40/2015. (XII. 22.) Ök. rendelet 16. § (1) bekezdés).
4.19. Elbírálja a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj pályázatokat (40/2015. (XII. 22.) Ök. rendelet 9. §).
4.20. Dönt bölcsődei felvételek ügyében (7/2012. (III. 6.) 4. § (5) bekezdés).
4.21. Jóváhagyja a bölcsődék nyári nyitvatartási rendjét. A bölcsődei szünet idejére – a szülő kérésére – gondoskodik a gyermek intézményi gondozásának megszervezésről (7/2012. (III. 6.) Ök. rendelet 4. § (7) bekezdés).
4.22. Dönt a bölcsődei ellátás és a gyermekétkeztetés személyi térítési díjának csökkentéséről, elengedéséről (7/2012. (III. 6.) 7. §, 9. § (1) – (1a) bekezdés).
4.23. Dönt a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokért fizetendő személyi térítési díj mérsékléséről, elengedéséről (10/2005. (VIII. 10.) Ök. rendelet 21. § (4) bekezdés).
4.24. Ha a bérlő a kiegészítő lakbértámogatást jogosulatlanul vette igénybe, a polgármester a visszafizetendő támogatás összegét méltányosságból csökkentheti, elengedheti vagy részletekben fizettetheti meg. (23/2007. (VI.18.) Ök. rendelet 49/F § (5) bekezdés)
5. Közbeszerzési eljárás
5.2. 6. Költségvetési gazdálkodás
6.1. Az Önkormányzat címeinek kiemelt feladatai előirányzatai között, esetenként legfeljebb 25 millió forint összegben átcsoportosítást hajthat végre (az éves költségvetési rendelet szerint).
6.2. A költségvetésben elkülönített általános tartalék felhasználásáról esetenként 30 millió forint erejéig dönthet (az éves költségvetési rendelet szerint).
6.3. A költségvetési rendelet melléklete szerinti céltartalék felhasználására év közben a feladatok függvényében kerülhet sor a polgármester döntése alapján, kivéve a céltartalékok közötti átcsoportosítást
6.4. Dönt a tárgyévet megelőző év november 20. napja után beérkezett, nem alapítványi támogatási kérelmekről az elfogadott költségvetési rendelet felhatalmazása alapján, a költségvetési rendeletben megjelölt értékhatárig. Döntéséről a soron következő Képviselő-testületi ülésen a Testületet tájékoztatja, és gondoskodik a költségvetési előirányzatok módosításáról is (5/2014. (III. 4.) Ök. rendelet 2. § (2) és (4) bekezdés).
6.5. A társasházak, valamint a helyi jelentőségű építészeti értékek felújítására a költségvetési rendeletben jóváhagyott keret felhasználására a polgármester pályázatot ír ki. A pályázati feltételekről és az elbírálás rendjéről a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság véleményének kikérése mellett a polgármester dönt. A benyújtott pályázatokat a polgármester a kiírásban foglaltak szerint bírálja el, melyről a pályázatok elbírálását követő testületi ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet (5/2014. (III. 4.) Ök. rendelet 3. §).
6.6. Pályázatot nyújthat be az önkormányzatok fejlesztési és egyéb célú támogatására kiírt pályázataira, ha a pályázat önrésze nem haladja a 150 millió forintot és az önrész fedezete a tárgyévi költségvetésben biztosított (az éves költségvetési rendelet szerint).
6.7. Dönthet az átmenetileg szabad pénzeszközök betétként történő lekötéséről vagy azoknak rövid lejáratú – kizárólag állampapírokban történő – lekötéséről (az éves költségvetési rendelet szerint).
6.8. Jóváhagyja az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerveknek az államháztartásról szóló törvény végrehajtására kiadott 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 10. §-a szerinti munkamegosztási megállapodását. A jóváhagyásról a polgármester a Képviselő-testületet soron következő ülésén tájékoztatja.
6.9. Az államháztartáson kívüli forrás végleges átvételéről – az alapítványi forrás kivételével – a polgármester dönt, melyről a költségvetési rendelet módosításai keretében utólagosan tájékoztatja a Képviselő-testületet (5/2014. (III. 4.) Ök. rendelet 9. § (1) bekezdés).
7. Vagyongazdálkodás
A lakások és helyiségek elidegenítésével kapcsolatos tulajdonosi jogokat az Önkormányzat Képviselő-testülete, a Képviselő-testület Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottsága, az Önkormányzat polgármestere, valamint az Önkormányzat jegyzője gyakorolja a rendeletben foglaltak szerint. (21/2001. (X. 31.) Ök. rendelet 2. § (1) bekezdése)
8. Egyéb hatáskörök
8.1. Szerződést köt a „Szövetség a nagyobb társasházakkal és lakásszövetkezetekkel” támogatási programnak és a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság döntésének megfelelően a társasházakkal (108/2011. (VII. 7.) Kt. határozat).
8.2. Dönt a közterület-használati hozzájárulás iránti kérelemről (10/2013. (III. 4.) Ök. rendelet 7. § (1) bekezdés).
8.3. Megállapítja a jogellenes közterület-használatot, dönt az attól való eltiltástól és a jogellenes használat miatt fizetendő díj összegéről (10/2013. (III. 4.) Ök. rendelet 15. § (7) bekezdés).
8.4. Az alpolgármesternek, a képviselőnek, a bizottság nem képviselő tagjának a polgármesternél kell igazolnia azt, hogy az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétele az Mötv. 38. § (4) bekezdésében meghatározott határidőn belül megtörtént. Az adatbázisba történő felvétel igazolásáról a polgármester a Képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatja.
8.5. Dönt
adományozásáról.
a) az egészségügyi, a szociális szolgáltatások, a gyermekjóléti ellátás területén dolgozók részére adható Polgármesteri Elismerő Oklevél (17/2004. (XI.3.) Ök. rendelet 7/A. §),
b) a Kaszás Attila-díj (7/2008. (II.19.) Ök. rendelet),
c) az Árkay-díj, valamint az Árkay pályázati díj (37/2013. (XI.19.) Ök. rendelet),
d) a Hegyvidéki Polgárok Szolgálatáért Érdemérem, valamint a Polgármesteri Elismerés (8/2016. (V.26.) Ök. rendelet)
6. melléklet
1. Gyakorolja a Hegyvidéki Önkormányzat tulajdonában és kezelésében lévő helyi közutak tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 3. § (2) bekezdésében, 14. § (1) bekezdés a) pontjában, 34. § (3) bekezdésében, 36. § (1), (3) bekezdésében, 37. § (2)-(3) bekezdésében, 41. § (2) bekezdésében, 42. § (3) bekezdésében, 42/A. § (1) bekezdésében és 43. §
(1) bekezdésében meghatározott közútkezelői hatásköröket (8/2010. (II. 26.) Ök. rendelet 2. § 21.
pont).
2. A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartással összefüggő önkormányzati hatósági eljárás lefolytatására és a közigazgatási bírság kiszabására átruházott hatáskörben a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat jegyzője jogosult (13/2014. (III. 24.)
Ök. rendelet 11. § (1) bekezdés).
3. Kiadja a védett övezetbe behajtásra, valamint behajtásra és várakozásra jogosító hozzájárulásokat. (14/2010. (VI.28.) Ök. rendelet 7. § és 7/A. §)
4. Dönt az áruszállítási behajtási-várakozási hozzájárulás és közhasznú áruszállítási behajtásivárakozási hozzájárulás, a szervizszolgáltatási behajtási-várakozási hozzájárulás, az eseti behajtási-várakozási hozzájárulás várakozási díja mérsékléséről. (14/2010. (VI.28.) Ök. rendelet 7/A. § (2) bekezdés)
5. Kiírja a helyiségekre vonatkozó pályázatot a Képviselő-testület által meghatározott helyiségbér figyelembevételével. A pályázati felhívást a pályázatok benyújtására meghatározott időpontig vonhatja vissza (34/2017. (IX. 27.) Ök. rendelet 58. § (2) és 59. § (6) bekezdés).
6. A bérbeadó a cserehelyiség biztosítása helyett pénzbeli térítés megfizetésére is ajánlatot tehet a bérlőnek. A pénzbeli térítés mértéke ebben az esetben, a helyiség beköltözhető forgalmi értékének 60 %-a. Különösen jó adottságú, jó műszaki állapotú helyiség esetén ez az összeg - hozzájárulása mellett - további 20 %-kal megemelhető (34/2017. (IX. 27.) Ök. rendelet 74. § (1)-(3) bekezdés).
7. Az általa megbízott személy vezeti a helyiségbérletre vonatkozó pályázati tárgyalást (34/2017. (IX. 27.) Ök. rendelet 4. melléklet 4. pont).
8. Megbízást adhat a lakbér mértékének közlésére az ingatlankezelési feladatokat ellátó szervnek (34/2017. (IX. 27.) Ök. rendelet 40. § (2) bekezdés).
9. Ha a lakásbérleti szerződést a lakbér megfizetésének elmulasztása miatt mondták fel, a lakáshasználó kérelmére, a bérleti jogviszony megszűnését követően, a bérleti jogviszony helyreállításának érdekében ismételten bérleti szerződést köthet a lakáshasználóval, amennyiben
a) a fennálló lakbér, illetve használati díj tartozását maradéktalanul kiegyenlítette, vagy
b) hitelt éremlő módon igazolja, hogy a fennálló tartozás kiegyenlítésére alapítvány vagy egyéb jótékonysági szervezet által folyósított támogatásból sor kerül (34/2017. (IX. 27.) Ök. rendelet 18. § (1) bekezdés).
10. Dönt a lakbértámogatásról, illetőleg lakbértámogatás mértékéről – a rendelet keretei között azzal, hogy a támogatás összege nem lehet kevesebb 2.500 forintnál. Döntése ellen – a határozat közlésétől számított 15 napon belül – a Képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani (34/2017. (IX. 27.) Ök. rendelet 47. § (1) bekezdés).
11. Dönt a kiegészítő lakbértámogatásról, illetőleg a kiegészítő támogatás mértékéről a rendelet keretei között. Döntése ellen - a határozat közlésétől számított 15 napon belül – a Képviselő-testületéhez lehet fellebbezést benyújtani (34/2017. (IX. 27.) Ök. rendelet 52. § (1) bekezdés).
12. Ha a lakást költségelvű lakbér megállapításával adták bérbe – kivéve a 17. § alapján és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület részére biztosított bérlőkijelölési jog kivételével a 9. § alapján bérbe adott lakásokat - és a bérlő igazolja, hogy megfelel a 44-47. §-ban meghatározott feltételeknek, írásbeli kérelmére szociális lakbért állapít meg (34/2017. (IX. 27.) Ök. rendelet 37. § (7) bekezdés).
13. Dönt a lakások, illetve a helyiségek alkalmi, 90 napot meg nem haladó hasznosításáról (34/2017. (IX. 27.) Ök. rendelet 2. § (3) bekezdés).
14. A Képviselő-testület a bérbeadói jogok és kötelezettségek gyakorlását a lakásrendeletben szabályozott kivételekkel a jegyzőre ruházza. A jegyző a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek üzemeltetésével összefüggő feladatait az erre a célra létrehozott szervezet útján látja el (34/2017. (IX. 27.) Ök. rendelet 2. § (1) bekezdés).
15. Jogosult az Önkormányzatot illető, nem hatósági eljárás keretében megállapított díjból/pótdíjból/, díjhátralékból származó követelésről lemondani, amennyiben a kötelezettről feltételezhető, hogy vagyoni helyzete alapján annak megfizetése aránytalan terhet jelentene. Aránytalan terhet jelent a követelés megfizetése különösen, ha az a kötelezett vagy a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozója (különösen kiskorú gyermeke) létfenntartását veszélyeztetné, illetőleg amennyiben azt a kötelezett egyedi élethelyzete indokolttá teszi (4/1994. (III. 2.) Ök. rendelet 13/B. § (2a) bekezdés).
16. Dönt az Önkormányzat vagyonkezelésében álló ingatlan 30 napot meg nem haladó, bérbe, (használatba) adásáról (4/1994. (III. 2.) Ök. rendelet 12/E. § (2) bekezdés b) pontja).
17. Gyakorolja 25 millió forint egyedi értékhatárig az önkormányzat vagyonkezelésében álló ingóságok felett a vagyonkezelőt megillető rendelkezési jogot (4/1994. (III. 2.) Ök. rendelet 12/E. § (2) bekezdés a) pont).
18. Ellenőrzi a vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét, a kötelezettségek teljesítését (4/1994. (III. 2.) Ök. rendelet 13/D. §).
19. Gyakorolja a vagyonrendelet 9. és 10. §-ban nem szabályozott esetekben a korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jogot (4/1994. (III. 2.) Ök. rendelet 11. §).
20. Az intézmény és a Hivatal a használatában levő korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyont - a vagyont használó intézmény, hivatal alapfeladatainak sérelme nélkül, az Nvtv. rendelkezéseinek keretei között - bérbeadás útján hasznosíthatja. Ingatlan egy évet meghaladó bérbeadásáról az illetékes képviselő-testületi bizottság véleményének kikérése mellett dönt (4/1994. (III. 2.) Ök. rendelet 10. § (1) bekezdés).
21. Dönt július 1-je és szeptember 15-e között az üzleti vagyon körébe tartozó vagyontárgy szerzéséről. Döntéseiről a Képviselő-testület szeptember 15. napját követő első ülésén tájékoztatást ad a Képviselő-testület részére (4/1994. (III. 2.) Ök. rendelet 12. § (8) bekezdés).
22. Gyakorolja a vagyonrendelet 12. § (1) és (2) bekezdésben nem szabályozott esetekben a rendelkezési jogot, továbbá dönt az önkormányzati vagyon alkalmi célú (90 napot meg nem haladó) hasznosításáról. A hasznosítással kapcsolatos döntéseiről a jegyző köteles a Képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni (4/1994. (III. 2.) Ök. rendelet 12. § (3) bekezdés).
23. Jogosult az Önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlásáról lemondani 15 millió forint egyedi értékhatárig (4/1994. (III. 2.) Ök. rendelet 12. § (7) bekezdés a) pontja).
24. Gyakorolja a gazdasági társaságokban meglévő önkormányzati tulajdonú tőkerészesedéshez kapcsolódó tagsági jogokat – a vagyonrendelet 12. § (4) és az (5) bekezdésben foglaltak kivételével (4/1994. (III. 2.) Ök. rendelet 12. § (6) bekezdés).
25. Az Önkormányzatot illető behajthatatlannak nem minősülő követelésről való teljes vagy részbeni lemondásra, továbbá a tulajdonosi jogok gyakorlása során egyéb kedvezmény nyújtására kivételesen, kizárólag abban az esetben van lehetőség, ha az az egyéb várható előny miatt az Önkormányzat érdekében áll. A nyilatkozat megtételére a követelés lemondáskori értéke figyelembe vételével Magyarország mindenkori költségvetési törvényében meghatározott versenyeztetési értékhatár 1/5-ének összegéig a jegyző jogosult (4/1994. (III. 2.) Ök. rendelet 13/B. § (2) bekezdés és (3) bekezdés a) pontja).
26. A lakások és helyiségek elidegenítésével kapcsolatos tulajdonosi jogokat az Önkormányzat Képviselő-testülete, a Képviselő-testület Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottsága, az Önkormányzat polgármestere, valamint az Önkormányzat jegyzője gyakorolja a rendeletben foglaltak szerint. Ha a rendelet külön nem jelöli meg az elidegenítéssel kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlóját, azt a jegyző gyakorolja (21/2001. (X. 31.) Ök. rendelet 2. § (1) bekezdés).
27. Az épülethez (lakáshoz, helyiséghez) tartozó telket az elidegenítés előtt fel kell osztani, ha az az építésügyi jogszabályokban előírt telekméretet meghaladja és abból a felosztással új telek alakítható ki. A telekfelosztási eljárást a jegyző kezdeményezi az illetékes hatóságoknál (21/2001. (X. 31.) Ök. rendelet 7. § (1) bekezdés).
28. Ha az ajánlat címzettje az Önkormányzat ajánlatában foglaltakat nem fogadja el, az ajánlat kézhezvételétől számított 30 napon belül kérheti a jegyzőtől annak felülvizsgálatát. Dönt az ajánlat felülvizsgálata iránti kérelemről 30 napon belül (21/2001. (X. 31.) Ök. rendelet 11. § (3) bekezdés).
29. A számviteli törvény, valamint az államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet szerinti behajthatatlan követelések számviteli jogszabályok, valamint az Önkormányzat számviteli politikája szerinti leírásáról a jegyző gondoskodik. (4/1994. (III. 2.) Ök. rendelet 13/B. § (1) bekezdés, 21/2001. (X. 31.) Ök. rendelet 7. § (1) bekezdés, 34/2017. (IX. 27.) Ök. rendelet 79. § (1) bekezdés).
30. Az Önkormányzatot lakás, illetve helyiség elidegenítéséhez kapcsolódóan megillető, behajthatatlannak nem minősülő követelésről való teljes vagy részbeni lemondásra, továbbá lakás-, illetve helyiség elidegenítéséhez kapcsolódóan egyéb kedvezmény nyújtására kivételesen, kizárólag abban az esetben van lehetőség, ha az az egyéb várható előny miatt az Önkormányzat érdekében áll. A nyilatkozat megtételére a követelés lemondáskori értéke figyelembe vételével Magyarország mindenkori költségvetési törvényében meghatározott versenyeztetési értékhatár 1/5-ének összegéig a jegyző jogosult (21/2001. (X. 31.) Ök. rendelet 26/A. § (2) bekezdés és (3) bekezdés a) pontja).
31. Az Önkormányzatot bérleti, illetve bármely használati jogviszony alapján megillető, behajthatatlannak nem minősülő követeléséről való teljes vagy részbeni lemondásra, továbbá a bérbeadói (egyéb használati jogviszonyok esetén a tulajdonosi) jogok gyakorlása során egyéb kedvezmény nyújtására kivételesen, kizárólag abban az esetben van lehetőség, ha az az egyéb várható előny miatt az Önkormányzat érdekében áll. A nyilatkozat megtételére a követelés lemondáskori értéke figyelembe vételével Magyarország mindenkori költségvetési törvényében meghatározott versenyeztetési értékhatár 1/5-ének összegéig a jegyző jogosult (34/2017. (IX. 27.) Ök. rendelet 79. § (2) bekezdés és (3) bekezdés a) pontja).
32. Dönt az ingatlanok házszám (sorszám) megállapítása, megváltoztatása tárgyában. (38/2021. (IX. 23.) Kt.h. határozat)
7. melléklet
1. A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódása
1.1.Polgármesteri és Jegyzői Törzskar, ezen belül helyezkedik el:
a) a Titkárság,
b) a Belső Ellenőrzési Csoport,
c) a Képviselői Csoport,
d) a Fenntartási Csoport,
e) a referensek.
1.2. Adóigazgatási Iroda, ezen belül helyezkedik el:
a) az Adóellenőrzési Csoport,
b) az Adókivetési Csoport,
c) a Behajtási Csoport.
1.3. Anyakönyvi és Ügyfélszolgálati Iroda, ezen belül helyezkedik el:
a) az Anyakönyvi Csoport,
b) az Ügyfélszolgálati és Ügyviteli Csoport.
1.4. Hatósági Iroda
1.5. Hegyvidéki Rendészet, ezen belül helyezkedik el a Közterületi Szolgálati Csoport.
1.6. Népjóléti Iroda
1.7. Oktatási és Közművelődési Iroda
1.8. Pénzügyi és Költségvetési Iroda, ezen belül helyezkedik el:
a) a Pénzügyi Csoport,
b) a Számviteli Csoport.
1.9. Vagyongazdálkodási Iroda, ezen belül helyezkedik el a Vagyonhasznosítási Koordinációs
Csoport.
1.10. Városfejlesztési Iroda, ezen belül helyezkedik el:
a) a Kivitelezés-koordináló Műszaki Csoport,
b) a Mélyépítési kivitelezés-koordináló Műszaki Csoport.
1.11. Városrendezési és Főépítészi Iroda, ezen belül helyezkedik el:
a) Hatósági Csoport,
b) Főépítészi Csoport,
c) Városrendezési Csoport.
1.12. Zöld Iroda
1.13. A Polgármesteri Hivatal létszáma: 240 fő
2. A Polgármesteri Hivatal heti általános munkarendje
2.1. Hétfő 8,00 – 18,00
Kedd 8,00 – 16,00
Szerda 8,00 – 16,30
Csütörtök 8,00 – 16,00
Péntek 8,00 – 13,30
2.2. A Polgármesteri Hivatal egyes köztisztviselőinek és ügykezelőinek munkaidő beosztását az Önkormányzat jegyzője a 2.1. pontban foglaltaktól eltérően is megállapíthatja.
3. A Polgármesteri Hivatal általános ügyfélfogadási rendje
3.1. Hétfő 13:00 – 17:30
Szerda 8:00 – 16:00
Péntek 8:00 – 12:00
3.2. A vezető beosztású köztisztviselők a jegyző által meghatározott rendben és időpontban kötelesek ügyfélfogadást tartani.
3.3. A Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálati ügyintézői munkakörben foglalkoztatott köztisztviselői a teljes munkaidejükben ügyfélfogadást tartanak.
3.4. A Polgármesteri Hivatal egyes szervezeti egységeinél a jegyző javaslatára a polgármester az ügyfélfogadás rendjét – átmeneti időre – a 3.1. pont szerinti általános ügyfélfogadási rendtől eltérően is meghatározhatja oly módon, hogy hetente legalább két munkanapon biztosítani kell az ügyfélfogadást. Az általánostól eltérő rendről a polgármester a lakosságot a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, az Önkormányzat honlapján és a Hegyvidék újságban tájékoztatja.
8. melléklet
Az 51. § (1) bekezdése a Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének 30/2021. (XII. 10.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 51. § (1a) bekezdését a Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének 30/2021. (XII. 10.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 51. § (1b) bekezdését a Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének 30/2021. (XII. 10.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 51. § (1c) bekezdését a Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének 30/2021. (XII. 10.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 51. § (2) bekezdését a Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének 30/2021. (XII. 10.) önkormányzati rendelete 3. §-a hatályon kívül helyezte.
Az 51. § (3) bekezdését a Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének 30/2021. (XII. 10.) önkormányzati rendelete 3. §-a hatályon kívül helyezte.
Az 51. § (4) bekezdését a Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének 30/2021. (XII. 10.) önkormányzati rendelete 3. §-a hatályon kívül helyezte.
Az 51. § (5) bekezdését a Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének 30/2021. (XII. 10.) önkormányzati rendelete 3. §-a hatályon kívül helyezte.
Az 51/A. §-t a Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének 30/2021. (XII. 10.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdése iktatta be.
A 4. melléklet 7.52. pontját a Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének 30/2021. (XII. 10.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 5. melléklet a Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének 30/2021. (XII. 10.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.