1. § A rendelet célja a kerület épített örökségének és egyedi településképének védelme, jellegzetes, értékes, vagy hagyományt őrző területei építészeti arculatának és városszerkezetének megőrzésével és ezekre tekintettel lévő alakításával, az építészeti és a táji értékek, valamint az örökségvédelem elveinek együttes figyelembevételével

2. § (1) E rendelet területi hatálya Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidék Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) teljes közigazgatási területére (a továbbiakban: Hegyvidék) terjed ki.

(2) E rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely a Hegyvidék területén

(3) E rendelet V., VI., VII., VIII., X. és XIII. fejezetében foglalt előírások nem vonatkoznak a fővárosi védelem alatt álló épületekre, épületegyüttesekre.

(4) E rendelet előírásait a fővárosi védelem alatt álló épületek esetében együtt kell alkalmazni Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének a településkép védelméről szóló 30/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: fővárosi településképi rendelet) előírásaival.

(5) E rendeletet a Hegyvidéki Tervtanácsról szóló Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének önkormányzati rendeletével, a kerületi építési szabályzattal, a fás szárú növények védelméről szóló Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének önkormányzati rendeletével együtt kell alkalmazni.

3. § A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben meghatározott önkormányzati településkép-érvényesítési eszközök alkalmazása során Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat polgármestere jár el.

4. § E rendelet alkalmazásában:

5. § (1) A kerületi helyi védett értékek - tulajdonformára való tekintet nélkül - a nemzeti közös kulturális örökség részei, ezért fenntartásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk és megfelelő bemutatásuk közérdek.

(2) Az építészeti örökség kerületi helyi védelmének feladata különösen:

(3) Az építészeti örökség e rendelet szerinti védelme nem érinti az annak elemein más jogszabályok alapján fennálló védettséget.

(4) A kerületi helyi védelem tárgyát képezik az építészeti örökség – építmény, épületegyüttes, táj- és kertépítészeti alkotás, annak minden beépített alkotórészével, tartozékával és berendezésével együtt – mindazon elemei, amelyek országos egyedi műemléki védelemben vagy fővárosi egyedi védelemben nem részesülnek, és amelyeket a Képviselő-testület kerületi helyi védetté nyilvánít.

(5) A kerületi helyi védett értékekre vonatkozó településképi követelményeket a IV. fejezet tartalmazza.

6. § (1) A kerületi helyi védelem lehet kerületi helyi területi vagy kerületi helyi egyedi védelem.

(2) A kerületi helyi védelem az ingatlan egészére terjed ki kivéve, ha az értékvizsgálati dokumentáció a védelem tárgyát ettől eltérően határozza meg.

7. § (1) Kerületi helyi területi védelemben részesíthető a Hegyvidék azon része, amelynek jellegzetes szerkezete, beépítésének módja, összképe, a tájjal való kapcsolata, terei és utcaképei, építményeinek együttese összefüggő rendszert alkotva történelmi és építészeti jelentőségű.

(2) Kerületi helyi területi védelem elsősorban

8. §¹⁹ Kerületi helyi területi védelem alatt álló terület:

9. § (1) Kerületi helyi egyedi védelemben részesíthető a Hegyvidék azon egyedi tárgyi és szellemi alkotása, amely maradandó építészeti értéket képvisel.

(2) A kerületi helyi egyedi védelem elsősorban a kerület építészeti arculatát, településkaraktert meghatározó valamely jellegzetes, értékes, hagyományt őrző

(3)²² A kerületi helyi védelem alatt álló építészeti örökség jegyzékét az 1. melléklet A. pontja tartalmazza.

10. § (1) Kerületi helyi védelem alá helyezést vagy a védelem megszüntetését a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) vagy az ingatlan tulajdonosa kezdeményezheti. A kérelmet írásban, a Hivatalnál a 4. melléklet szerinti kitöltött formanyomtatványon vagy azzal azonos adattartalommal lehet benyújtani.

(2) Az értékvédelmi dokumentáció alapján történő helyi védelem indokoltságának vizsgálata (a továbbiakban: értékvizsgálati folyamat) megindításáról a Képviselő-testület Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottsága dönt.

(3) Az értékvizsgálati folyamat megindításáról az Önkormányzat főépítésze (a továbbiakban: főépítész) írásban értesíti az érintett ingatlan tulajdonosát és az ingatlanon bejegyzett joggal rendelkezőt, és közzéteszi az Önkormányzat honlapján.

(4) Az értékvizsgálati folyamat megszüntetéséről a Képviselő-testület Tulajdonosi és Városfejlesztési bizottsága dönt, a Tervtanács szakmai véleményének figyelembevételével.

(5) Az értékvizsgálati folyamat a védetté nyilvánításig vagy a folyamat megszüntetéséig tart.

(6) Az értékvizsgálati folyamat legfeljebb a megindításától számított

(7) A kerületi helyi védelem alá helyezés, illetve megszüntetés szakmai alapjául értékvizsgálati dokumentáció szolgál.

(8)²³ Az értékvizsgálati dokumentációt hivatalból indult értékvizsgálat esetén a Hivatal elkészítteti. Az értékvizsgálati dokumentációt az érintett ingatlan tulajdonosa is elkészíttetheti, amelyet a Hivatal jogosult felülvizsgáltatni. Kérelemre indult értékvizsgálat esetén az értékvizsgálati dokumentációt a kérelmező készítteti el, amelyet a Hivatal jogosult felülvizsgáltatni.

(9) A kerületi helyi védelem alá helyezésről vagy a védelem megszüntetéséről az Önkormányzat Képviselő-testülete dönt.

(10) A kerületi helyi védetté nyilvánítás vagy megszüntetésének tényéről a főépítész írásban külön értesíti

(11) A településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján a kerületi helyi védetté nyilvánítás vagy megszüntetés tényéről az Önkormányzat jegyzője a településképi rendelet hatálybalépésétől számított 15 napon belül az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a kerületi helyi védelem jogi jellegként való feljegyzését vagy annak törlését.

(12) A kerületi helyi védelem megszüntetésével egyidejűleg előírható a tulajdonos részére az egyes építményrészek vagy tartozékok, valamint építmény vagy építményrész bontása esetén archiválás céljából részletes felmérési-, építészeti-, műszaki dokumentáció készítése.

(13)²⁵ A kerületi helyi védett értékekre vonatkozó településképi követelményeket kell alkalmazni és a vonatkozó eljárásokat kell lefolytatni azon ingatlanok esetén, ahol az Önkormányzat Képviselő-testületének Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottsága döntött arról, hogy a kerületi helyi védelem indokoltságának vizsgálatát megindítja.

11. § (1) A kerületi helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása nyilvános, annak vezetéséről a főépítész gondoskodik.

(2) A nyilvántartásnak tartalmazni kell legalább

(3)²⁶ Az értékvizsgálati dokumentációba a közérdekű adatok nyilvánossága alá nem tartozó tulajdonosok kivételével csak a tulajdonosok jóváhagyásával lehet betekinteni.

12. § A kerületi településképi követelmény lehet:

13. § (1) A meghatározó területek mindegyikére együttesen vonatkozó és az egyes meghatározó területekre vonatkozó településképi követelményeket együtt kell alkalmazni, kivéve, ha az egyes meghatározó területre vonatkozó előírás másként rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti településképi követelményeket területi átfedés esetén együtt kell alkalmazni

(3)²⁷ Az azonnali beavatkozást igénylő helyzetekben - különösen az élet-, egészség-, köz- és vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető esetek elhárítása során alkalmazott ideiglenes szerkezetek esetében - nem kell alkalmazni a településképi követelményeket.

(4)²⁸ Az életveszély-elhárítást követően haladéktalanul alátámasztó szakértői vizsgálatot kell készíttetni arra jogosult szakértővel, amelyet legkésőbb 30 napon belül be kell nyújtani az Önkormányzatnak.

14. § A kerületi helyi védett örökséget épségben kell fenntartani, és méltó használatáról gondoskodni kell. A védett örökség, különösen a védettségre okot adó jellegzetességének megóvása, fenntartása, jókarbantartása, állagmegóvása, helyreállítása a tulajdonos feladata. A fenntartási, jókarbantartási kötelezettség a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges műszaki állapot fenntartásán túlmenően kiterjed az azok sajátos értékeit képező építészeti, képző- és iparművészeti, valamint kertépítészeti alkotórészeire és tartozékaira.

15. § A kerületi helyi védelem alatt álló értéket nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

16. § Kerületi helyi védelem alatt álló érték esetén az építési tevékenység nem lehet ellentétes a védelem céljával.

17. § (1) A kerületi helyi védelem alatt álló építészeti örökség telkén telekalakítás kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a védett építmény vagy kert értékei, illetve érvényesülése nem sérülnek.

(2) Kerületi helyi védett érték helyreállítása, használata során vizsgálni kell az épület eredeti térszervezési rendjét, valamint telekalakítása során a történeti telekstruktúrát, és törekedni kell a történetileg összetartozó ingatlanokat, ingatlanrészeket egyesítő megoldásokra.

(3) Tetőhéjalás, valamint előtető bitumenes zsindely, bitumenes lemez, műanyag hullámlemez, hullámpala, cserepeslemez anyagok alkalmazásával nem alakítható ki.

(4)³⁰ A kerületi helyi védelem alatt álló építészeti örökség esetében építési tevékenység csak értékvizsgálati dokumentáció figyelembevételével végezhető.

18. § (1) A kerületi helyi területi védelemmel érintett területen az épület telepítésével, tömegével és jellemző szintszámával a környező beépítéshez igazodni kell.

(2) A kerületi helyi területi védettség részét képező ingatlanon kerületi helyi egyedi védelem alatt álló építmény nem bontható el.

(3) Meglévő épület felújítása, átalakítása, energetikai korszerűsítése az épület eredeti építéskori állapot megjelenéséhez igazodva lehetséges.

19. § (1) A kerületi helyi egyedi védelem alatt álló érték nem bontható el. Részleges vagy teljes megsemmisülése esetén a védett örökséget, a védett kertet a településképi követelményeknek, valamint az értékvizsgálati dokumentációnak megfelelően helyre kell állítani, vissza kell építeni.

(2)³¹ A kerületi helyi egyedi védett építészeti örökség védettségére okot adó jellegzetességei nem változtathatók meg, a védett értéket lehetőség szerint fizikai valójában kell megőrizni, vagy azzal azonos minőségben újjáépíteni vagy újragyártani.

(3) Kerületi helyi egyedi védett építészeti örökség telkén meglévő épület bővítése, valamint új építmény, építményrész építése, kizárólag az értékvizsgálati dokumentációban igazolt építészeti értékkel összhangban végezhető, és nem sértheti a védett építészeti örökség fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.

(4) A kerületi helyi egyedi védett örökség felújítása, helyreállítása, visszaépítése az eredeti vagy azzal azonos minőségű anyag, szerkezet, forma alkalmazásával, a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését biztosító megoldásokkal, a képző- és iparművészeti tartozékok restaurálásával történhet.

(5) A kerületi helyi egyedi védett örökség homlokzatának, tetőzetének, nyílászáróinak színezése kizárólag egységesen, az épület homlokzati színezését bemutató színezési terv alapján módosítható.

(6) Kerületi helyi egyedi védett épületek esetében az egyes homlokzati felületek részleges felújítása és részleges átszínezése nem megengedett. Utólagos hőszigetelés és az épület energetikai korszerűsítése nem járhat a homlokzatok anyagának és eredeti díszítésének, párkányainak megsemmisülésével, eltűnésével.

(7)³² A kerületi helyi egyedi védett épületek homlokzatain külső tokos redőny, valamint biztonsági rács beépítése tilos.

(8) Meglévő nyílászárók cseréje vagy átalakítása során a nyílászáró beépítési mélysége adott homlokzaton belül nem térhet el a meglévőtől.

(9)³³ Meglévő nyílászáró cseréje vagy felújítása esetén igazodni kell a védett épület meglévő homlokzatán alkalmazott nyílászárók rendjéhez, jellemző formájához, osztásához, hierarchiájához, anyagához és színéhez, kivéve, ha a védendő eredeti állapot ettől eltérő.

(9a)³⁴ Az eredeti anyaghasználat megváltoztatása abban az esetben lehetséges, ha a nyílászárók cseréje vagy felújítása legalább egy teljes homlokzati szakaszon egységesen valósul meg.

(10) Új nyílászáró akkor alakítható ki, ha az a védett értéket károsan nem befolyásolja.

(11) A kerületi helyi egyedi védett táj- és kertépítészeti alkotás esetében, annak terepalakítását, struktúráját, jellegzetességeit, növényzetének összetételét, a koros fákat, kerti szobrokat, padokat és egyéb épített tartozékokat, a kerítés, közterületi támfal kialakítását, anyaghasználatát, formáját, felületképzését meg kell őrizni.

(12)³⁵ A kerületi helyi egyedi védelem alatt álló érték kizárólag a Hegyvidéki Tervtanács ajánlásának megfelelően helyezhető át, amennyiben az értékvizsgálati dokumentáció erre vonatkozó tiltást nem tartalmaz, és az áthelyezés a védett építészeti értéket nem veszélyezteti.

(13)³⁶ Épülettől független árnyékoló és esővédő berendezések elhelyezése kizárólag a környezet léptékéhez, formanyelvéhez, tömegalakításához illeszkedő módon, az épített környezethez illeszkedő anyag, - és színhasználattal lehetséges.

(14)³⁷ Országos vagy kerületi helyi védelemmel érintett épületen elektronikus hírközlési és egyéb műszaki berendezés, reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés, cégjelzés, valamint épületfelirat kizárólag olyan méretben, megjelenési formában helyezhető el, illetve tehető közzé, ami illeszkedik az épület architektúrájához, továbbá nem takarhatja el a védettségre okot adó építészeti jellegzetességet vagy látványelemet.

20. § A Hegyvidék településképi szempontból meghatározó területei a 2. mellékleten lehatárolt területek:

21. § A budai hegyvidék városi látványt meghatározó hegygerinc-vonulatainak védelme érdekében a 3. mellékleten jelölt kilátás és látványvédelemmel érintett területen új épület elhelyezése, valamint meglévő épület magasságát növelő építési tevékenység esetén a 3. mellékleten megjelölt látványpontokból nézve az épület a Hegyvidék gerincvonulatainak látványát nem befolyásolhatja károsan.

22. § (1) Új építmény létesítése, valamint meglévő építmény bővítése, átalakítása, felújítása:

(2) Az alapvetően szimmetrián alapuló tömeg-, homlokzatképzéssel vagy nyílászárókiosztással megvalósult meglévő épületek esetén a rendezettséget, a szimmetriát, az ismétlődést megbontó, az épület arányrendszerét károsan befolyásoló egyedi átalakítások nem megengedettek.

(3) Az épületek homlokzata annak eredeti struktúrájától eltérően nem változtatható meg, kivéve teljes homlokzati átalakítás során.

(4) 50 m-nél hosszabb új lakóépületet nem lehet az épülettömeg vertikális tagolása nélkül kialakítani.

(5)³⁹ A homlokzat részleges felújítása, átalakítása, korszerűsítése és részleges átszínezése kizárólag az építészeti tagolás figyelembevételével lehetséges.

(6) Meglévő épület közforgalom által használt területről látható homlokzatán a meglévő nyílászáró-kiosztáshoz, valamint anyag- és színhasználathoz nem igazodó új nyílás-, nyílászáró kialakítása nem megengedett, kivéve, ha a homlokzat építészeti tagolással határolt szakaszán egységes kialakítással valósul meg.

(7) Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak és az ingatlanok kerítéseinek színezése a Településképi Arculati Kézikönyv ajánlásaival ellentétes módon nem megengedett.

(8) A meglévő épületet érintő építési tevékenység esetén az épület homlokzatainak, nyílászáróinak és az ingatlanok kerítéseinek színezése során rikító színek használata nem megengedett.

(9) Új épület építése vagy meglévő épület homlokzatfelújítása esetén az épület közterülettel határos földszinti részének homlokzatát anti-graffiti bevonattal kell kialakítani.

(10)⁴⁰ Meglévő épület építészetileg értékes nemes anyagú (kő, tégla, műkő, beton) lábazatának átszínezése, lefestése tilos, nem takarható el, nem bontható el, kivéve, ha az eredetivel megegyező anyagminőségű és színű burkolat kerül visszaépítésre, beépítésre, valamint teljes homlokzati átalakítás során.

(11) Új beépítés, bővítés, átalakítás, bontás során keletkező vagy megmaradó tűzfalak takarás nélkül nem alakíthatók ki. A tűzfalak takarására építészeti, kertépítészeti eszközök alkalmazhatóak.

(12) Sorházat, láncházat érintő bővítés, átalakítás, felújítás esetén

(13) Meglévő sorolt helyzetű loggia, erkély utólagosan nem építhető be.

(14) Meglévő kémény magasítása, átalakítása a meglévő anyaghasználat folytatásával, vagy a kémény teljes magasságában azonos burkolóanyag felhasználásával, tégla, kő, fémlemez vagy vakolt felülettel építhető.

(15) Új épülettartozékok (például korlát, virágtartó, virágtartó láda, rács, betörésvédelmet szolgáló berendezés) elhelyezése és meglévő épülettartozékok cseréje vagy ezek felújítása során – a teljes homlokzatra kiterjedő felújítás kivételével – az épület architektúrájától, az épületre jellemző szín- és anyaghasználattól eltérni nem lehet, és nem eredményezheti a meglévő díszítőelemek roncsolódását.

(16)⁴¹ Ernyő, napellenző, árnyékoló és esővédő berendezés a teljes épület homlokzatához és színezéséhez, homlokzati struktúrájához illeszkedően helyezhető el, egységes anyag- és színhasználattal.

(17)⁴² Utasváró, kioszk, szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel, emlékfal, zászlótartó oszlop a városképi látványt nem befolyásolhatja károsan és elhelyezése a táji környezettől nem lehet idegen.

(18)⁴³ Meglévő épület közforgalom által használt területről látható homlokzatán képző- vagy iparművészeti alkotás, falfestmény:

(19)⁴⁴ Meglévő épület közforgalom által használt területről látható homlokzatára, kerítésére utólagosan szerelt kirakatvitrin elhelyezése nem megengedett.

(20)⁴⁵ A tájépítészeti eszközök alkalmazása során figyelembe kell venni a környező táji- és természeti karaktert, a környezet léptékét, formanyelvét, valamint a beavatkozás nem érintheti károsan a természetesen kialakult környezetet, terepadottságokat.

23. § (1) Beépítetlen tetőtérre 0,5 négyzetmétert meghaladó nyílászáró nem helyezhető el, és a nyílászárók felülete együttesen nem haladhatja meg a padlástér alapterületének 1/50 részét.

(2) A közterület felé néző magastető tömegét tagoló, a tető karakterét megbontó tetőtéri nyílászáró egymás feletti sorolásban nem alkalmazható.

(3) Tetőhéjalás, valamint előtető bitumenes zsindely, bitumenes lemez, műanyag hullámlemez, hullámpala anyagok alkalmazásával nem alakítható ki.

(4)⁴⁷ Tetőhéjalásként cserepeslemez, valamint trapézlemez alkalmazása a Településképi Arculati Kézikönyv ajánlásaival ellentétes módon nem megengedett.

24. § (1) Tömör kerítés a telek homlokvonalán nem építhető, kivéve

(2) Utcai tömör kerítésen legalább a kerítés felületének 75%-án vertikális zöldfelületet kell kialakítani.

(3) Az (1) bekezdésben nem szabályozott területen az utcai kerítés

(4) Az előkertben hulladéktartály tároló az utcai kerítéssel együtt épített kialakítással és ahhoz anyagában is illeszkedően létesíthető.

(5) A kerítés szerkezetével egybeépített tömör kialakítású hulladéktartály tároló utcafronti szélessége nem haladhatja meg a 2 métert. Az áttörtség számításánál a kerítéssel egybeépített vagy a kerítésbe illesztett hulladéktartály tároló figyelmen kívül hagyható.

(6) Az utcai kerítés lábazatának és pilléreinek, valamint az építési telek homlokvonalán és az építési telek ettől mért 5,0 méteres teleksávjában építendő támfal és támfalgarázs külső falainak anyaghasználatára

(7)⁵²

(8) Az építési telek homlokvonalán álló támfalkerítés a telek kerítéshez/támfalhoz csatlakozó terepszintjének magasságától mért 0,8 m magasságig lehet tömör, a (3)–(6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(9) Kerítések bejárata feletti tető bitumenes zsindely, bitumenes lemez, műanyag hullámlemez, cserepes lemez, hullámpala anyagok alkalmazásával nem alakítható ki.

(10) Kerítések bejárata feletti tető szélességi mérete a védeni kívánt bejáratok szélességi méretének 1,5-szeres szélességét nem haladhatja meg.

(11)⁵³ Meglévő kerítés, támfal vagy támfalgarázs helyreállítása, állagmegóvása vagy bővítése esetén az építészetileg indokolt eredeti jellegzetességek megtarthatók, kiegészíthetők.

(12) A 3. mellékleten „előkerti kerítés nem létesíthető” jelkulccsal jelölt ingatlanokon álló épületek Böszörményi útra néző homlokzata előtt kerítés nem létesíthető.

(13) Közterületen hulladéktartály tárolót legalább 3 oldalról határolt tömör felülettel lehet kialakítani. Az alkalmazott anyaghasználat nem lehet idegen az épített környezet anyaghasználatától.

(14)⁵⁴ Diplomáciai érdekeltségű ingatlanok esetén tömör kerítés kizárólag a diplomáciai tevékenység ellátása alatt létesíthető. A diplomáciai érdekeltség megszűnését követően a tulajdonosnak saját költségén gondoskodnia kell a kerítés átalakításáról a (3)-(9) bekezdésekben foglalt előírások figyelembevételével.

24/A. § (1) A közterületen létesített ideiglenes árusítóhely, vendéglátó terasz és installáció (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: ideiglenes árusítóhely, vendéglátó terasz, installáció) olyan méretben, megjelenési formában helyezhető el, hogy az a Hegyvidék településrészeinek jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát és karakterét - az építészeti, táji és örökségvédelmi érték figyelembevételével - károsan ne befolyásolja.

(2) A 15 m² alapterület alatti ideiglenes árusítóhely és vendéglátó terasz esetén a cégfelirat, címfelirat mérete legfeljebb 1 m² lehet, amely minden további megkezdett 15 m² után 1 m²-el növelhető, de nem haladhatja meg a 3 m²-t.

(3) Az ideiglenes árusítóhely és vendéglátó terasz közvetlen közelében 1 db megállító tábla elhelyezhető, melynek mérete legfeljebb 0,7 m² felülettel alakítható ki.

(4) Zavaró, káprázást okozó, villogó fény közterületen, közterületi kitelepülésen nem alkalmazható.

(5) Az ideiglenes árusítóhely megjelenése és kialakítása a Településképi Arculati Kézikönyv ajánlásaival ellentétes módon nem megengedett.

(6) Vendéglátó terasz utólagos átalakítása, téliesítése a meglévő épület megjelenését - különös tekintettel annak építészeti vagy örökségvédelmi értékére - károsan nem befolyásolhatja.

(7) Közterületi installáció elhelyezése legfeljebb 3 hónapra, az illeszkedési követelményeket vizsgáló főépítészi szakmai konzultáció alapján lehetséges.

(8) Közterületi installáció káprázást, vakítást, zavaró fény- vagy hanghatást nem okozhat, változó futófénnyel nem alakítható ki, nem létesíthető digitális kijelzésű táblaként.

25. § (1) Zártsorú beépítés esetén a meglévő épületek rekonstrukciója, valamint az elhelyezésre kerülő új épületek építészeti kialakítása az adott környezetre jellemző arányok, tagolások, építészeti ritmusok figyelembevételével lehetséges.

(2) Meglévő épület rekonstrukciója esetén az átalakítással érintett részeken átépítés kizárólag az építészeti hangsúlyok megtartásával és tovább-vezetésével lehetséges.

26. § (1) Zártsorú beépítés esetén a szomszédos párkányhoz úgy kell csatlakozni, hogy a legfelső új építményszint párkányának magassága nem haladhatja meg a csatlakozó magasabbik párkány magasságát.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni a homlokzat hosszának 1/3-án, ahol az új párkány magassága a csatlakozó magasabbik párkány magasságánál legfeljebb 3,5 m-el lehet nagyobb.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni meglévő beépítési magasság növekedését nem eredményező építési tevékenység esetén.

(4) Tetőkiemelés az érintett ingatlannal határos közforgalom által használt terület felől látható tetőfelületen nem alakítható ki, csak a tűzrendészeti követelmények betartása érdekében.

(5) A meglévő magastetőnek az érintett ingatlannal határos közforgalom által használt terület felől látható felülete tetőterasz, erkély, loggia kialakítása céljából nem bontható meg, kivéve a (4) bekezdésben meghatározott esetben.

(6) Zártsorú beépítés esetén meglévő épületen nem létesíthetők egymástól eltérő héjalású magastető-felületek, nem beleértve a tetőhéjaláshoz tartozó kiegészítő anyagokat vagy a nyílászárók, lépcsőházak egyéb építészeti elemek magastető-felületből kiemelkedő kialakításánál szükséges eltérő anyagokat. Abban az esetben lehet ettől eltérni, ha a tető keresztmetszeti kialakítása nem teszi lehetővé az azonos anyaghasználatot.

(7) A zártsorúan beépített területeken álló épületen az ingatlannal határos közforgalom által használt területről látható homlokzatain külső tokos redőny beépítése tilos, kivéve abban az esetben, ha az a homlokzat egészén egységes kialakítással valósul meg.

(8)⁵⁶ Épülettől független árnyékoló és esővédő berendezések elhelyezése kizárólag a környezet léptékéhez, formanyelvéhez, tömegalakításához illeszkedő módon, az épített környezethez illeszkedő anyag, - és színhasználattal lehetséges.

27. § (1)⁵⁷ Ikres és ikres jellegű beépítés esetén meglévő épületet átalakítani, bővíteni, felújítani, korszerűsíteni vagy új épületet építeni úgy lehet, ha

(1a)⁵⁸ Az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a meglévő épület adottságai, vagy a beépítési paraméterek az illeszkedésre vonatkozó előírások betartását nem teszik lehetővé.

(2)⁵⁹ A lakóépület közterületi kerítéséhez kapcsolódó 5 m-es sáv növényzet telepítésére és zöldfelület kialakítására szolgál. Ezen a területen új burkolt felületet kialakítani nem lehet, kivéve a beközlekedéshez és a gépjármű elhelyezéshez szükséges területek.

28. § (1) A területen meglévő lapostetős épületen magastető utólagosan nem építhető.

(2) Az épületek bővítése, átalakítása, homlokzatfelújítása, színezésének vagy tetőzetének megváltoztatása csak egységes építészeti koncepció alapján megengedett, de megvalósítása ütemezetten lehetséges.

29. § A pavilonos elrendezésű épületegyüttesek területén új épületek elhelyezése, meglévő épületek átalakítása és a terület zöldfelületi átalakítása nem lehetséges, ha az

30. § (1) A hangsúlyos útvonalak megtartandóak, a meglévő fasorok megtartásával szükség szerinti pótlásával.

(2) Egy közparkon belül különböző arculatú, megjelenésű utcabútor nem helyezhető el.

31. § (1)⁶⁰ Új építésű épület tervezésénél az elektronikus hírközlési és egyéb műszaki berendezések elhelyezéséről a tervezéssel egyidőben kell gondoskodni.

(2)⁶¹ Elektronikus hírközlési és egyéb műszaki berendezés településképet nem zavaró módon helyezhető el.

(3)⁶² A 20. § a), b) és i) pontjaiban foglalt területeken elektronikus hírközlési és egyéb műszaki berendezést, ahol műszakilag megoldható épületen belül, vagy közforgalom által használt területről nem látható homlokzaton, illetve épületszerkezettel takartan - erkély, loggia, terasz megléte esetén azon belül - kell elhelyezni.

(4)⁶³ Amennyiben a (3) bekezdés szerinti takart elhelyezés műszakilag nem megoldható, az épület homlokzatán utólagosan elektronikus hírközlési és egyéb műszaki berendezés csak

(5)⁶⁴ Meglévő épület felújítása esetén, amennyiben elektronikus hírközlési és egyéb műszaki berendezések eltávolítása válik szükségessé, azok kizárólag a (2)-(4) bekezdések szerinti módon helyezhetők vissza a homlokzatra. Az eltávolított elektronikus hírközlési és egyéb műszaki berendezések korábbi helyét a homlokzaton ki kell javítani.

(6)⁶⁵ A 20.§ a), b) és i) pontjaiban foglalt területeken a kapcsolódó közforgalom által használt területről látható homlokzaton elektronikus hírközlési és egyéb műszaki berendezéshez tartozó vezetékezés kizárólag rejtett módon, lehetőség szerint a homlokzat síkjába süllyesztve alakítható ki.

(7) Meglévő épület felújítása esetén gondoskodni kell a korábban kialakult, de oda nem illő szerkezetek, vezetékek, védőcsövek eltávolításáról, valamint a vezetékezés (6) bekezdés szerinti kialakításáról.

(8)⁶⁶ A 20. § a), b) és i) pontjaiban foglalt területeken lapostetőn elektronikus hírközlési és egyéb műszaki berendezés a tető szélétől minimum 1,5 m-es távolsággal helyezhető el.

(9)⁶⁷ Napelem, napkollektor magastetős épületen tetősíkban vagy épületszerkezetbe integráltan helyezhető el.

(10)⁶⁸ Elektronikus hírközlési és egyéb műszaki berendezés korláton, kerítésen, támfalkerítésen nem helyezhető el.

(11) Építményre telepített antenna – a tartószerkezettel együtt – nem lehet magasabb az adott építmény legmagasabb pontja felett 6 m-nél.

(12)⁶⁹ Kilátón, templomtornyon elektronikus hírközlési és egyéb műszaki berendezés csak a természeti és épített környezettel összhangban, a tervtanács ajánlásának megfelelő módon helyezhető el.

(13)⁷⁰ Új parabolaantenna, 50 cm magasságot meghaladó antenna az épület architektúrájához és homlokzati arányrendszeréhez illeszkedően alakítható ki.

(14)⁷¹ Meglévő épület felújítása esetén a használaton kívüli parapetkonvektorok kivezető nyílásait meg kell szüntetni, és a helyét, valamint környezetét a homlokzaton helyre kell állítani.

(15)⁷² Magastetőn elektronikus hírközlési és egyéb műszaki berendezés a tetőfelület határoló éleitől 50 cm-en belül nem helyezhető el.

33. § (1)⁷⁵ Elektronikus hírközlési sajátos építményt, műtárgyat, valamint elektronikus és gépészeti berendezést, ahol műszakilag megoldható, a környezethez illeszkedő anyaghasználat alkalmazásával, közforgalom céljára átadott területről nézve takartan kell elhelyezni.

(2)⁷⁶ A terephez csatlakozó szinten vagy kertben elhelyezett elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak, valamint elektronikus és gépészeti berendezések takarása tájépítészeti eszközökkel is megvalósítható.

(3) A kisvárosias és kertvárosias karakterű területeken, a csillebérci üdülőterületen, a svábhegyi villák területén, valamint a történeti telepszerű beépítés területén antenna magassága az építési övezetben meghatározott beépítési magasság kétszeresét nem haladhatja meg.

(4) Közterületen elektronikus hírközlő antenna csak közvilágítási és felsővezeték-tartó oszlopokra helyezhető el.

(5) Beépítésre szánt területen antenna önálló tartószerkezetre nem telepíthető.

34. § (1) Közműhálózat vonalas létesítménye csak föld alatti kivitelben tervezhető és építhető.

(2) Kábelrekonstrukció során a meglévő légkábelt földkábelként kell átépíteni, amennyiben műszakilag megoldható vagy más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik.

(3) Közpark, erdőterületek és Normafa karakter területén közmű építményt takarás nélkül nem lehet elhelyezni, a takarás tájépítészeti eszközökkel is megvalósítható.

(4) Közműszekrény burkolatát úgy kell kiválasztani, hogy a környezet színezéséhez igazodjon, amennyiben műszakilag megoldható takartan vagy a kerítéssel egybeépítve kell elhelyezni.

35. § (1)⁷⁹ Reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés és információs vagy más célú berendezés kizárólag olyan méretben, megjelenési formában helyezhető el, illetve tehető közzé, hogy az a Hegyvidék településrészeinek jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát és karakterét - az építészeti, táji és örökségvédelmi érték figyelembevételével - károsan ne befolyásolja.

(2)⁸⁰ Reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés és információs vagy más célú berendezés nem zavarhatja a közterület használatának kialakult rendjét.

(3)⁸¹ Reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés és információs vagy más célú berendezés – építési reklámháló kivételével - nem takarhatja el a környező épületek homlokzatának jellegzetes építészeti elemeit, nyílászáróit.

(4)⁸² Rikító színű reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés és információs vagy más célú berendezés elhelyezése nem megengedett.

(4a)⁸³ Reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés és információs vagy más célú berendezés nem járhat zavaró, villogó vagy káprázást okozó fényhatással.

(5)⁸⁴ Szerkezetileg több elemből álló, de összefüggő berendezés egynek minősül.

(6)⁸⁵ Nem merev hordozófelületű reklámhordozóként kizárólag építési reklámháló létesíthető.

(7)⁸⁶ A közérdekű molinó nem tartalmazhat reklámot.

(8)⁸⁷ Reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés és információs vagy más célú berendezés csak a tevékenység folytatásának idejére helyezhető el.

(9)⁸⁸ A reklámot nem tartalmazó információs vagy más célú berendezésekre a reklámokra vonatkozó követelményeket nem kell alkalmazni.

35/A. § (1) Új reklám, reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés elhelyezése – az építési reklámháló kivételével - a kerület területén kizárólag utcabútoron megengedett.

(2) Reklámot, reklámhordozót vagy reklámhordozót tartó berendezést a reklámtevékenység megszűnésével egy időben a létesítő köteles saját költségén eltávolítani.

(3) Meglévő épületek felújítása során a felújítással érintett területen lévő, használaton kívüli reklámot, reklámhordozót vagy reklámhordozót tartó berendezést el kell távolítani.

(4) Épület, építmény tetőfelületén és tűzfalán új reklám, reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés elhelyezése nem megengedett.

(5) A reklámot is tartalmazó utcabútortól ötven méteren belül további reklámot is tartalmazó utcabútor nem helyezhető el.

(6) Gazdasági társaság útbaigazító, tájékoztató táblájának felületi mérete nem haladhatja meg a 0,7 m²-t.

(7) Reklám, reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés kioszkon nem helyezhető el.

(8) Ernyő, napellenző, árnyékoló és esővédő berendezés felületén reklám elhelyezése nem megengedett.

36. § (1)⁹⁰ Új épület építése, vagy meglévő épület legalább egy teljes homlokzatának felújítása esetén a közterületről látható homlokzat előtti építési állványzaton vagy az ingatlant határoló kerítésen a felújítás ideje alatt, de legfeljebb 6 hónapra, amennyiben építésinapló-bejegyzés igazolja a felújítás megkezdését, építési reklámháló helyezhető el úgy, hogy a városkép védelme érdekében a reklámcélú felület egy egységes képben, összefogottan jelenjen meg. Az elhelyezés időtartama kérelemre egy alkalommal 6 hónappal meghosszabbítható.

(2)⁹¹ Épületenként egy homlokzaton kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el az alábbi feltételekkel:

(3) Épületegyüttesek homlokzat felújításánál, vagy egy tömb azonos oldalán lévő épületek egyidejű felújításánál a reklámcélú felületek homlokzatonként különállóan helyezhetők el.

37. §⁹² Az Önkormányzat által a kerület szempontjából jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban együttesen évente tizenkét naptári hét időszakra, valamint építési reklámháló elhelyezése esetén az építési tevékenység időtartamára a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV törvény (a továbbiakban: Tvtv.) 1. mellékletében meghatározott, a településkép védelme szempontjából kiemelt területekre vonatkozó rendelkezésekben, továbbá a 104/2017. Korm. r. 2. § (3) bekezdésében, valamint 1. és 2. mellékletében rögzített rendelkezésekben foglaltaktól el lehet térni.

38. § (1)⁹⁴ Cégjelzés, illetve épületfelirat az épület architektúrájához, színvilágához és homlokzati arányrendszeréhez illeszkedően alakítható ki.

(2) Cégjelzés és épületfelirat nem takarhatja el a homlokzat jellegzetes építészeti elemeit, nyílászáróit, azokat nem károsíthatja.

(3) Cégjelzés, épületfelirat káprázást, vakítást, zavaró fény- vagy hanghatást nem okozhat, nem zavarhatja és nem korlátozhatja sem a közterületek, sem a lakóépületek homlokzatára nyíló lakószobák rendeltetésszerű használatát.

(4) Cégjelzés és épületfelirat nem létesíthető digitális kijelzésű táblaként, változó futófénnyel, fény- és filmvetítésként, változó szöveg- vagy ábra animálással.

(5)⁹⁵ Cégjelzés - kivéve a zászlócégér és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés - kizárólag merev hordozószerkezetű lehet.

(6)⁹⁶ Cégjelzés, épületfelirat csak a tevékenység folytatásának idejére helyezhető el.

(7)⁹⁷ Épületfelirat esetén a megvilágítást szolgáló elektromos vezeték csak rejtetten helyezhető el.

(8)⁹⁸ Épületek tetőfelületén cégjelzés nem helyezhető el.

39. § (1) Cégjelzés csak akkor helyezhető el, ha az épületben vagy az ingatlanon az ott lévő rendeltetési egységben folytatott tevékenységre vonatkozik.

(2)¹⁰⁰

(3)¹⁰¹

(4) Cégjelzésként üvegfóliát elhelyezni olyan módon lehet, ha az önálló betűkből vagy ábrából áll.

(4a)¹⁰² A cégjelzés felülete a hordozó szerkezettel együtt (befoglaló méret) értelmezendő. Szerkezetileg több elemből álló, de összefüggő berendezés egynek minősül.

(4b)¹⁰³ Cégjelzés mérete nem haladhatja meg a 9 m²-t.

(4c)¹⁰⁴ A 4 m² felületet meghaladó méretű cégjelzés elhelyezése az illeszkedési követelményeket vizsgáló főépítészi szakmai konzultáció alapján lehetséges.

(4d)¹⁰⁵ A cégjelzésre vonatkozó egyéb jogszabályok, vagy ágazati előírások jelen rendelet előírásaival együtt főépítészi szakmai konzultáció alapján alkalmazhatók.

(5)¹⁰⁶

40. §¹⁰⁷ (1) A cégfelirat, illetve címfelirat a kapcsolódó rendeltetési egység bejárata vagy kirakata fölé helyezhető el. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor cégfelirat, illetve címfelirat a rendeltetési egység bejáratának közvetlen közelében is elhelyezhető

(2) A cégfelirat, címfelirat, felírótábla

(3) Cégfelirat, címfelirat és felírótábla elhelyezése a kerítésen is megengedett, amelynek során

(4) Cégfelirat, címfelirat és felírótábla elhelyezése az ingatlanon a telekhatáron belül önálló szerkezetként is megengedett, amelynek során

41. § (1) Az egy rendeltetési egységre vonatkozó cégfeliratok, címfeliratok összmérete 40 m² alapterületig 1 m² lehet, amely minden további megkezdett 40 m² után 0,5 m²-el növelhető.

(2)¹⁰⁹

(3) A cégfelirat, címfelirat befoglaló méretének felülete 50 %-kal növelhető önálló betűkkel vagy ábrákkal történő kialakítás esetén.

(4)¹¹⁰ A cégfelirat, címfelirat összméretéből 25 % felírótábla kialakítására is felhasználható.

(4a)¹¹¹ Az egy rendeltetési egységhez tartozó nyílászárók

(5)¹¹² Az épület földszinttől eltérő szintjein található rendeltetési egységekhez kapcsolódó cégfeliratok, címfeliratok egy helyen elhelyezett, egységes szélességgel és megjelenéssel, rendeltetési egységenként legfeljebb A4-es méretűek lehetnek. Az A4-es méretet meghaladó e bekezdés szerinti cégfeliratok, címfeliratok elhelyezése az illeszkedési követelményeket vizsgáló főépítészi szakmai konzultáció alapján lehetséges.

(6)¹¹³

42. § (1) Cégér kizárólag az utcaszinthez közvetlenül kapcsolódó rendeltetési egységhez helyezhető el, utcaszakaszonként legfeljebb 1 darab.

(2)¹¹⁵ Cégér tömör kialakítás esetén legfeljebb 0,3 m² befoglaló méretű és 0,2 m szerkezeti vastagságú, áttört kialakítás esetén legfeljebb 0,5 m² befoglaló méretű lehet.

(3) Cégér nem lóghat bele a közúti űrszelvény gyalogos sávjába és gyalogos terébe,

(3a)¹¹⁷ Amennyiben az épület homlokzati kialakításából adódóan a 2,5 méternél magasabb elhelyezés nem valósítható meg, abban az esetben cégér csak az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) szabályainak megfelelően helyezhető el.

(4) Országos vagy kerületi helyi védelemmel érintett épületen cégér csak áttört kialakítással létesíthető.

(5) Megállító tábla vagy zászlócégér kizárólag az utcaszinthez közvetlenül kapcsolódó rendeltetési egységhez helyezhető el, utcaszakaszonként legfeljebb 1 db.

(6) Megállító tábla mérete legfeljebb 0,7 m² felülettel alakítható ki és az üzlet bejáratának közvetlen közelében helyezhető el.

(7) Megállító tábla vagy zászlócégér önálló fényforrással nem rendelkezhet.

(8) Zászlócégér mérete legfeljebb 1,5 m2 felülettel alakítható ki, az üzlet bejáratának közvetlen közelében helyezhető el.

(9) Országos vagy kerületi helyi védelemmel érintett épület előtt zászlócégér nem létesíthető.

(10)¹¹⁸ A közterület fölé nyúló árnyékoló és esővédő berendezésen csak a saját vállalkozás neve és logója helyezhető el, melynek mérete nem haladhatja meg az árnyékoló, illetve esővédő felületének 20 %-át.

42/A. §¹¹⁹ Érintett utcaszakaszonként és épületenként legfeljebb 1 db épületfelirat helyezhető el.

43. § A településkép védelme érdekében a főépítész településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt, valamint ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban együttesen: szakmai konzultációt) biztosít.

44. § (1) A főépítészi szakmai konzultáció legalább egyszer kötelező

(2)¹³¹ A főépítész a szakmai konzultációs emlékeztetőt a tervtanácsi konzultációs véleményre alapozva adja ki az (1) bekezdés c) pontjában felsorolt építési tevékenységek vonatkozásában az alábbi esetekben:

45. § (1)¹³² A szakmai konzultáció a Korm. rendeletben meghatározott módon indítható, valamint csatolni kell az 5. melléklet szerinti kitöltött formanyomtatványt vagy azzal azonos adattartalmú kérelmet és a kötelező mellékleteket.

(1a)¹³³ Az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén – a bejelentés tárgyának megfelelően - a 10. számú melléklet szerinti munkarészeket kell benyújtani.

(2)¹³⁴ Egyéb esetben a benyújtandó dokumentációt a kérelem tárgyának megfelelően, véleményalkotásra alkalmas tartalommal kell összeállítani.

(2a)¹³⁵ A kerületi és fővárosi helyi védelemmel érintett ingatlanok esetén a műszaki leírást és építészeti műszaki tervdokumentációt olyan tartalommal kell benyújtani, hogy a tervezett építési tevékenység védett értékre gyakorolt hatása és a településképi követelményeknek, továbbá a rendezési tervben és a közterület-alakítási tervben foglalt előírásoknak való megfelelése megítélhető legyen.

(3)¹³⁶ Amennyiben a benyújtott dokumentáció tartalma a szakmai konzultáció lefolytatására nem alkalmas, a dokumentáció kiegészítésének szükségességéről a főépítész írásban tájékoztatja a kérelmezőt, és a szakmai konzultációs időpontot a hiánytalan dokumentáció beérkezésétől számított 8 napon belül biztosítja.

(4)¹³⁷ A 44. § (1) bekezdés a)-c) pontokban megadott esetekben, amennyiben az építési tevékenységgel érintett telek területe meghaladja az 5000 m²-t vagy az építmény legmagasabb pontja a 30 m-t, az építmény megjelenését a 3. mellékleten megadott látvány pontokból be kell mutatni.

(5) Kerületi helyi védelemmel érintett területen új épület építése, meglévő épület településképet érintő átalakítása esetén be kell mutatni a védett terület beépítési karakteréhez történő illeszkedést.

(6) Az elhelyezni kívánt gépészeti berendezéseket és a műszakilag szükséges zajvédő falakat ábrázolni kell az építészeti-műszaki tervdokumentációban.

(7) A szakmai konzultáció során a főépítész javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára.

(8) A Korm. rendelet alapján a szakmai konzultációról írásos emlékeztető készül a felvetett javaslatok lényegével, valamint a főépítész lényeges nyilatkozataival. Az emlékeztetőben foglaltakat a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárás során figyelembe kell venni.

46. § (1) A polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le minden építmény engedélyhez kötött építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására, felújítására irányuló építési engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervvel kapcsolatban, az engedélyezési eljárást megelőzően.

(2)¹³⁸ A településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni

(3)¹³⁹ Ugyanazon ténybeli állapot mellett azonos építészeti megoldást tartalmazó építészeti-műszaki dokumentáció ismételten nem bírálható el.

47. § (1) A településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési tevékenységekre vonatkozó építészeti-műszaki tervdokumentációkkal kapcsolatban a polgármester a településképi véleményét a Hegyvidéki Tervtanács szakmai álláspontjára alapozza.

(2) Ha a Hegyvidéki Tervtanács szakmai álláspontját akadályoztatása vagy határozatképtelensége miatt a polgármester által megjelölt határidőben nem tudja kialakítani, a polgármester településképi véleményét a főépítész szakmai álláspontjára alapozza.

48. § (1) A településképi véleményezési eljárás kormányrendeletben meghatározott módon indítható, valamint csatolni kell a 6. melléklet szerinti kitöltött formanyomtatványt vagy azzal azonos adattartalmú kérelmet.

(2)¹⁴⁰ A kormányrendelet szerinti munkarészeket tartalmazó építészeti-műszaki dokumentációt olyan tartalommal kell benyújtani, hogy arról a településképi illeszkedés, a településképi követelményeknek való megfelelés megítélhető legyen, és egyértelmű vélemény legyen alkotható. A településképi véleményezési eljárás során – a bejelentés tárgyának megfelelően – a 9. melléklet szerinti munkarészeket kell benyújtani.

(3) Amennyiben az építési tevékenységgel érintett telek területe meghaladja az 5000 m2-t vagy az építmény legmagasabb pontja a 30 m-t, az építmény megjelenését a 3. mellékleten megadott látvány pontokból be kell mutatni.

(4) A településképi véleményezési eljárásban a kérelmet és a mellékletét képező építészeti-műszaki dokumentációt a Hegyvidéki Tervtanács ülése előtt legalább 8 nappal kell benyújtani.

49. § (1) A polgármester településképi véleményét a főépítész készíti elő.

(2) A településképi vélemény tartalmazza a tervtanácsi vagy a főépítészi állásfoglalást, a vélemény részletes indoklásával.

50. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell a településképi követelmények teljesülését, ehhez kapcsolódóan különösen

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl vizsgálni kell még a

51. §¹⁴⁵ Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni

52. §¹⁴⁶ (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesternek címzett bejelentésre indul. A településképi bejelentést az 7. melléklet szerinti formanyomtatványon, vagy azzal azonos adattartalmú kérelemmel lehet megtenni. A bejelentéshez a kérelem tárgyának megfelelően összeállított építészeti-műszaki dokumentációt mellékelve kell benyújtani. A tervdokumentációt úgy kell összeállítani, hogy abból a tervezett tevékenység településképi hatása megítélhető legyen.

(2) A településképi bejelentés köteles tevékenységek csak akkor kezelhetők egy bejelentésben, ha azonos tevékenységre vonatkoznak (pl. csak nyílászárók cseréje), vagy eltérő tevékenységek esetén a tevékenységek azonos épületet érintenek (pl.: homlokzatszínezés és cégtábla kihelyezése).

(3) A településképi bejelentési eljárás során – a bejelentés tárgyának megfelelően – a 11. melléklet szerinti munkarészeket kell benyújtani.

(4) Az 51. § (1) bekezdés ad), ae), c), d), e), f), j), l), o), p), q) és r) pontjaiban meghatározott esetekben, valamint a ba) pont esetén állagmegóvás során, ha a kérelem műszaki tartalma nem indokolja, a kérelem mellékletét képező tervek elkészítéséhez tervezői jogosultság nem szükséges.

53. §¹⁴⁷ A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell a településképi követelményeknek való megfelelést, a tartalmi követelményeket, valamint, hogy a bejelentés tárgya

54. § (1)¹⁴⁸ A bejelentő köteles a rendeltetésmódot vagy rendeltetésszámot érintő tevékenység kivételével az elkészült munkákról, azok elkészültétől számított 8 napon belül fotódokumentációt eljuttatni a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Polgármesteri Hivatal Városrendezési és Főépítészi Irodájához, hivatkozva a településképi határozat iktatószámára.

(2) A hatóság a Korm. rendelet alapján és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Ákr.) meghatározott esetekben és módon helyszíni szemlét tarthat.

55. § (1) Településképi bejelentés tudomásul vételét követően az építmény, valamint az építményen belüli önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosításáról és új rendeltetéséről, valamint az építmény rendeltetési egységei számának megváltozásáról és az új rendeltetésszámáról szóló hatásági bizonyítvány kiállítása iránti kérelmet az 8. melléklet szerinti formanyomtatványon, vagy azzal azonos adattartalmú kérelemmel lehet megtenni.

(2) A kérelemhez

(3) Amennyiben a kérelmező nem természetes személy, abban az esetben a kérelmet cégszerű aláírással kell ellátni és a képviseletre jogosult személy aláírási címpéldányának másolatát, vagy meghatalmazott esetén a meghatalmazást mellékelni kell.

(4) A kérelemben foglaltak megvalósulását a hatóság helyszíni szemle során ellenőrizheti.

56. § (1) Az e rendeletben meghatározott településképi követelmények betartását, a bejelentési kötelezettség teljesítését, és a bejelentésben foglaltalak betartását a polgármester ellenőrzi.

(2) A polgármester az (1) bekezdésben foglalt követelmények teljesítése érdekében az Ákr. szabályai alapján kötelezési eljárást folytat le, és szükség esetén kötelezést bocsát ki a Tvtv. szerint.

57. § (1) A településkép-védelmi bírság legkisebb összege 100.000 forint.

(2) A településkép-védelmi bírság összege legfeljebb

58. § (1) A kerületi helyi védett építészeti örökség tulajdonosa, vagyonkezelője az értékek megóvása érdekében – az évenként kiírásra kerülő pályázat keretében – kérheti az Önkormányzat támogatását. A védett értékek felújításának, restaurálásának, helyreállításának támogatására fordítható összeget a Képviselő-testület évente a költségvetésben határozza meg.

(2) Támogatásban csak az a tulajdonos, illetve vagyonkezelő részesülhet, aki ellen nincs folyamatban építésfelügyeletei vagy örökségvédelmi hatósági intézkedés, bírság kiszabása.

(3) A kerületi helyi védett építészeti örökség tulajdonosai, kezelői, használói a helyi adók kivetésekor kedvezményekben, vagy adómentességben részesülhetnek. A kedvezmény mértékét, illetve az adómentességet a helyi adókról szóló önkormányzati rendelet szabályozza.

(4) A támogatásban a kerületi helyi értékvizsgálati folyamatba vont, illetve helyrehozatali kötelezettséggel érintett ingatlanok tulajdonosa, illetve vagyonkezelője is részesülhet.

59. § (1) A településkép védelmét szem előtt tartó tevékenység ösztönzése érdekében az érintett ingatlan tulajdonosa – az évenként kiírásra kerülő pályázat keretében – önkormányzati településképi díjra pályázhat. A díjazásra fordítható összeget a Képviselő-testület évente a költségvetésben határozza meg.

(2) A településképi díj odaítéléséről a Hegyvidéki Tervtanács szakmai javaslata alapján a Képviselő-testület Tulajdonosi és Városfejlesztési bizottsága dönt.

(3) A településképi díjazásban részesült építmény tulajdonosa az Önkormányzattól a díjazás mellett oklevelet kap, és a díj odaítélése az Önkormányzat honlapján közzétételre kerül.

77. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az ELSŐ Rész, a 4. alcím, az 5. alcím, a 7. alcím, a HARMADIK Rész, a NEGYEDIK Rész és a 60–76. § 2021. október 1-jén lép hatályba.