Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 33/2022. (IX. 22.) önkormányzati rendelete

az önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek víz- és csatornahasználati díj megállapításának módjáról

Hatályos: 2022. 10. 01

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 33/2022. (IX. 22.) önkormányzati rendelete

az önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek víz- és csatornahasználati díj megállapításának módjáról

2022.10.01.

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 35. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának tulajdonában álló, bérbeadás vagy használatba adás útján hasznosított lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (továbbiakban együttesen: bérleményekre) terjed ki.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya azokra a bérleményekre, amelyeknek a vízfogyasztása egyedileg a közművek által engedélyezett fő- vagy mellékvízmérővel mérhető, mivel ezekre a szerződést a bérlő - az önkormányzat hozzájárulásával - a szolgáltatóval kötötte meg, és a díjakat közvetlenül neki fizeti.

2. A víz- és csatornahasználati díj áthárítása

2. § (1) A bérlők a vízmérővel, mellékvízmérővel rendelkező lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek esetében a tényleges összvízfogyasztás (bérleményenként egyedileg felhasznált víz, valamint a közösen felhasznált víz adott bérleményre eső vízfogyasztása) díját, valamint az ehhez tartozó csatornahasználati díjat a bérbeadónak a lakbéren felül kötelesek fizetni.

(2) Azokban a bérleményekben, ahol a vízfogyasztás külön - külön nem mérhető, a közüzemi víz- és csatornahasználati díj térítés havi összegét az ingatlanon, illetve az épületben kialakított mérőhelyen fogyasztás, valamint a szétosztás alapjául szolgáló elvek szerint kell megállapítani e rendelet 3–6. §-ban foglaltak szerint.

(3) A közösen felhasznált víz mennyiségének megállapítása rendszeres jelleggel a Fővárosi Vízművek által kiállított számla alapján történik. A közös vízfogyasztásból eredő költséget a bérlővel meg kell téríttetni, kivéve, ha átalány víz- és csatornadíj fizetésben egyezett meg a bérbeadóval.

(4) A víz- és csatornahasználati díj meghatározása és a bérlő felé közlése a polgármester feladata a Vagyonkezelői Iroda útján.

(5) A bérlő a víz- és csatornahasználati díjat a lakbérrel egy időben a tárgyhónap 15. napjáig köteles a bérbeadó részére megfizetni. Ezen kötelezettség nem teljesítése esetén a lakbér meg nem fizetésének a következményeit kell alkalmazni. A víz- és csatornahasználati díjfizetési kötelezettség azt a bérlőt is terheli, aki a bérlemény használatát időszakosan szünetelteti.

(6) A vízmérők állásának leolvasása és regisztrálása a szolgáltató vállalat feladata, mely mérőhelyenként rendszeres jelleggel történik.

3. Nem lakás céljára szolgáló helyiségek víz- és csatornahasználati díjának megállapítása

3. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő - egyedi vízmérővel nem rendelkező - nem lakás célú helyiségek bérlői részére víz- és csatornahasználati díjként a bérleti szerződésben szereplő, megállapodás szerinti mennyiségi norma, ennek hiányában az ingatlanhoz tartozó fővízmérő által mutatott, Fővárosi Vízművek által regisztrált és számlázott tételekből kell a tényleges fogyasztást megállapítani a (2) bekezdés szerint.

(2) Az épület központi mérőin jelentkező fogyasztásból levonásra kerül a fővízmérő után lévő, a vízművek engedélyével felszerelt mellékvízmérőkön mért fogyasztás, a mellékmérővel nem rendelkező lakások vízfogyasztása, és az így fennmaradó rész a nem lakás céljára szolgáló helyiségek vízfogyasztása, mely az alapterületek arányában kerül szétosztásra, kiterhelésre.

4. A 100%-ban önkormányzati tulajdonú épületekben lévő lakások víz- és csatornahasználati díjának megállapítása

4. § (1) A 100%-os önkormányzati tulajdonú épületeknél a ténylegesen közösen elfogyasztott vízmennyiség bérleményenként történő szétosztása a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével történik.

(2) Az épület központi (bekötési) vízmérő helyeihez tartozó fogyasztásból levonásra kerül:

a) a szolgáltató által elfogadott mellékmérővel rendelkező nem lakás céljára szolgáló helyiségek összvízfogyasztása,

b) a szolgáltató által elfogadott mellékvízmérővel rendelkező lakások összvízfogyasztása,

c) a csőtörés során elfolyt vízmennyiség (a valószínűsíthető vízmennyiség meghatározása az előző időszak vízfogyasztása alapján történik).

(3) A bérlő éves víz- és csatornahasználati díja a 100%-ban önkormányzati tulajdonú épületben az épület fővízmérőjén leolvasott és leszámlázott, a (2) bekezdésben foglaltak korrekciójával számított fogyasztás költségének - a lakás alapterülete arányában - a lakásra eső része.

(4) A következő év víz- és csatornahasználati díj előirányzatának havi összege a lakásra felosztott előző évi ténylegesen elfogyasztott vízmennyiség (figyelembe véve az esetleges csőtörést, és annak szolgáltató általi díjkorrekcióját) és a közművek által közzétett egységár szorzatával kerül megállapításra.

5. Vegyes tulajdonú társasházakban lévő önkormányzati bérlakások víz- és csatornahasználati díja

5. § (1) A vegyes tulajdonú társasházakban lévő önkormányzati tulajdonú bérlakások víz- és csatornahasználati díja megegyezik a közgyűlés által a tárgyévi költségvetésében elfogadott közös költségben elkülönített víz -és csatornahasználati díj tulajdonhányad szerinti lakásra jutó összegével. A következő évre megállapított víz- és csatornahasználati díj fizetésének kezdő időpontja a tárgyév augusztus 1. napja.

(2) Azoknál a bérleményeknél, ahol nincs felszerelve hiteles mellékvízmérő, lejárt hitelességű mérő van, vagy díjtartozás miatt a szolgáltató törölte a számlázási rendszeréből az adott fogyasztási helyet és ezért a társasház vízmérő nélküli átalány fizetésére kötelezi a tulajdonost, ott a bérbeadó a társasház által kiterhelt vízmérő nélküli átalányt a bérlő részére tovább terhelheti.

(3) A polgármester a Rákosmente Kft. útján köteles az érintett társasházaktól adatot bekérni az épület egészére vonatkozó - valamint ennek alapján egyes tulajdonhányadra megállapított éves leszámlázott és kifizetett víz- és csatornahasználati díjról, valamint a társasház éves költségvetésében elfogadott víz- és csatornahasználati díj összegéről és hatálybalépésének időpontjáról.

6. Az önkormányzat és harmadik személy közös tulajdonában álló épületekben lévő önkormányzati bérlakások víz- és csatornahasználati díja

6. § (1) Az önkormányzat és harmadik személy közös tulajdonában álló épületekben lévő önkormányzati lakások víz- és csatornahasználati díj előirányzatát az előző év számlával igazolt tényleges költsége alapján kell meghatározni. Minden év december 31-i fordulónappal a közműszámlák alapján tulajdonhányad figyelembevételével a bérlőkkel el kell számolni, megállapítva a bérlők felé a ténylegesen felmerült kiadások és előirányzatok különbözetét.

(2) A következő évi előirányzatot az elszámolás szerint megállapított tényleges fogyasztás alapján a hatályos jogszabályokban közzétett egységárral kell megállapítani.

7. § (1) Az önkormányzati tulajdonú lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlői a bérbeadóval állnak jogviszonyban.

(2) A bérlő a rá vonatkozó víz- és csatornahasználati díj megállapításával kapcsolatos számítási dokumentumokba jogosult betekinteni.

(3) Ha a bérlő és a bérbeadó a víz- és csatornahasználati díj elszámolásával kapcsolatos vitában nem jut egyezségre, a bérlő jogosult bírósághoz fordulni. A bíróság jogerős döntéséig a bérlőnek a bérbeadó által közölt díjat kell megfizetnie.

8. § (1) A bérlő a bérbeadó engedélyével bérleményében saját költségén, a közművek által engedélyezett mellékvízmérőt szereltethet fel.

(2) A bérlő akkor jogosult a szolgáltató vállalattal közvetlenül elszámolni, ha a mérőórát a szolgáltató vállalatnak mellékmérőként bejelenti, vagy a bejelentést követően a szolgáltató vállalat részére a mérőóra leolvashatóságát rendszeresen biztosítja. A bérbeadó a mellékmérő felszerelését követően legkésőbb a szolgáltató számlázási állományba vételét igazoló nyilatkozat bemutatását követő hónap első napjától köteles törölni a víz- és csatornadíj előirányzatot (vagy átalányt).

(3) Amennyiben az önkormányzati tulajdonú bérleményben a vízmérő órával rendelkező bérlő a mérő leolvasását nem biztosítja, úgy a bérbeadó az 1. melléklet szerinti fogyasztási normákhoz igazodó átalánydíjat határozhat meg. Az átalánydíjban foglalt fogyasztással a bérbeadónak elszámolási kötelezettsége nincs.

(4) A mellékmérővel ellátott lakás és nem lakás célú helyiség bérlője (továbbiakban elkülönített vízhasználó) személyében beállott változást a régi és új fogyasztó, (elkülönített vízfelhasználó) együttesen köteles - a vízmérőállás megjelölésével - a változástól számított 30 napon belül a szolgáltatónak bejelenteni. A bejelentés elmulasztása esetén az abból eredő károkért a régi fogyasztó és az új fogyasztó egyetemlegesen felel.

(5) A megkötött mellékszolgáltatási szerződést az elkülönített vízhasználatot igénybe vevő 30 napos határidővel, a szolgáltató pedig két hónapon túli díjtartozás esetén 30 napos határidővel felmondhatja. A mellékszolgáltatási szerződések felmondásáról a bekötési vízmérő (fővízmérő) fogyasztóját a szolgáltató tájékoztatja. Amennyiben a szolgáltató (vízművek) a mellékszolgáltatási szerződést felmondja, lakások esetében automatikusan e rendelet előírásait kell alkalmazni a bérlők felé.

9. § (1) A közcsatornába nem kötött ingatlanok bérlői is kötelesek jogszabály szerinti módon csatornadíjat, nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz közszolgáltatás díjat fizetni. Ezen díj alapja a főmérőn mért vízmennyiség, hiteles mellékvízmérő esetén a mellékmérőn mért vízmennyiség.

(2) A közösen felhasznált vízmennyiség után fizetendő díj a lakások, és nem lakás céljára szolgáló helyiségek alapterületeinek egymáshoz viszonyított aránya szerint kerül megosztásra.

7. Záró rendelkezések

10. § Hatályát veszti Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek víz- és csatornahasználati díjának térítési módjáról szóló 44/2003. (IX. 8.) önkormányzati rendelete.

11. § Ez a rendelet 2022. október 1-jén lép hatályba.

1. melléklet

Fogyasztásmérővel nem rendelkező fogyasztási helyek esetében irányadó átalány ivóvízfogyasztás

A

B

C

1

1.

Fogyasztási hely (telkek)

2

1.1.

csak udvari csappal

40 liter/fő/nap

3

1.2.

épületen belüli, de lakáson kívüli közös vízcsappal

60 liter/fő/nap

4

1.3.

mint 1.2., de lakáson kívüli közös vízöblítéses WC-vel

75 liter/fő/nap

5

1.4.

épületen belüli, lakásokon belüli vízcsappal

65 liter/fő/nap

6

1.5.

mint 1.4., de épületen belüli, lakáson kívüli közös vízöblítéses WC-vel

80 liter/fő/nap

7

1.6.

épületen belüli, lakásokon belüli vízcsappal és vízöblítéses WC-vel

95 liter/fő/nap

8

1.7.

épületeken belüli, lakásokon belüli vízcsapokkal, vízöblítéses WC-vel, szilárd tüzelésű vízmelegítővel rendelkező fürdőszobával

120 liter/fő/nap

9

1.8.

mint 1.7., de árammal, gázzal vagy megújuló energiával üzemelő vízmelegítővel

150 liter/fő/nap

10

1.9.

mint 1.8., de távfűtéses melegvízellátással,

180 liter/fő/nap

11

2.

Házikert locsolás az ingatlan beépítetlen területen, de legfeljebb az ingatlanterület 50%-ának alapulvételével

1 liter/m2/nap

12

3.

Állatállomány itatása (számosállatonként)

40 liter/db/nap

13

4.

Közkifolyókon fogyasztott víz átalánymennyiséget 150 m-es körzetben lakók száma szerint

30 liter/fő/nap