Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 14. § (3) bekezdése alapján megalkotja a Pestszentlőrinc-Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról (továbbiakban: PPVSZ) szóló rendeletét.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A PPVSZ hatálya és alkalmazása

1. § Pestszentlőrinc-Pestszentimre közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni

a) a PPVSZ – nek, valamint

b) a PPVSZ – ben nem szabályozott elemek vonatkozásában a 2015. március 17-én hatályos budapesti városrendezési és építési keretszabályzatról szóló 47/1998. (X.15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: BVKSZ) előírásainak,

c) a 2015. március 17-én hatályos Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló 46/1998. (X.15.) Főv. Kgy. rendeletnek (továbbiakban: FSZKT)

d) az a) és c) pontban felsorolt településrendezési eszközökben nem szabályozott elemeket illetően az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési követelményeinek megfelelően szabad.

2. A PPVSZ mellékletei, függelékei

2. § (1) A PPVSZ 1. melléklete az Övezeti tervlap, amely területileg rögzíti a PPVSZ által kialakított építési övezeteket és övezeteket.

(2) A PPVSZ 2. melléklete a „Védelem és korlátozás alatt álló elemek térképe” tervlap, amely a védelmi és korlátozási intézkedésekkel érintett területek lehatárolását tartalmazza az a)-q) pontban felsoroltak szerint:

a) műemlék és műemléki környezet,

b) ismert régészeti lelőhelyek (a Budapesti Történeti Múzeum 2006. évi adatszolgáltatása alapján),

c) országos természetvédelem alá tartozó területtel szomszédos terület,

d) fővárosi rendeletben védett épület, építmény, épületegyüttes,

e) városkép szempontjából kiemelt területek, városképi jelentőségű épületek,

f) városkép szempontjából kiemelt útvonalak,

g) fővárosi jelentőségű védett közparkok és temetők,

h) fővárosi jelentőségű védett fasorok,

i) jelentős mértékű környezetvédelmi kárelhárítással érintett területek, környezetre jelentős zajterhelésű területek,

j) életvédelmi létesítmények (óvóhelyek),

k) mikrohullámú sávok,

l) repülőtéri zajgátló védőövezetek az FSZKT szerint,

m) repülőtér környezetében magassági korlátozás,

n) a meteorológiai időjárási radar környezetében magassági korlátozás,

o) felszínmozgás-veszélyes területek,

p) beépített mélyfekvésű területek,

q) sajátos jogintézmények.

A védelmi és korlátozási előírásokat az övezetekre, építési övezetekre vonatkozó általános és részletes előírásokkal együtt kell alkalmazni.

(3) A PPVSZ 3. melléklete tartalmazza a Szabályozási tervlapokat.

(4) -

(5) A PPVSZ 5. melléklete tartalmazza „Az állattartó építmény, építményrész elhelyezésének szabályait”.

3. § (1)

(2) -

(3) -

(4) -

(5) Az PPVSZ 5. függeléke: „A kerület területén ismert régészeti lelőhelyek (a Budapesti Történeti Múzeum adatszolgáltatása alapján, illetve a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ 2015. évi adatszolgáltatása alapján)”.

(6) A PPVSZ 6. függeléke: „A kerület felszínmozgás-veszélyes és mélyfekvésű területei a BVKSZ 6. és 8. melléklete alapján”.

(7) A PPVSZ 7. függeléke: „Nyilvántartott óvóhelyek jegyzéke”.

(8) -

3. Az építési övezetek, övezetek jele és képzése

4. § A PPVSZ az építési övezetek, övezetek jelének megjelenítésére a következő kódokat alkalmazza:

a) a keretövezet jele, vagy

b) célzott terület-felhasználási módú terület jele – az FSZKT és BVKSZ szerint, ezt követi

c) a kerület száma – XVIII és

d) /az építési övezet/ vagy övezet száma, neve a KL-RE építési övezetek kivételével.

4. A szabályozási tervek készítésére vonatkozó előírások, és átmeneti rendelkezések a szabályozási terv elkészítéséig

5. § (1) Szabályozási tervet – a (2) bekezdésben jelzett kivétellel – összefüggő terület-felhasználási egységenként egy ütemben kell elkészíteni.

(2) A szabályozási terv több ütemben is elkészíthető,

a) ha a terv nem újonnan beépítésre kerülő, illetve jelentős átépítésre kerülő területre készül, és

b) a fejlesztési szándékokhoz igazodó, több ütemre bontott tervezés nem veszélyezteti az érintett terület településrendezési és településképi értelemben egyaránt egységes kialakítását.

(3) A szabályozási terv készítése során csak azon szabályozási elemeket kell meghatározni, amelyek a PPVSZ-ben nem szabályozottak.

6. § Az előírt szabályozási terv elkészítéséig, illetve az építésjogi követelmények meghatározásáig az Étv. 18. § (2) bekezdésében és a PPVSZ-ben rögzített általános beépítési határértékek figyelembe vételével végezhető építési munka, ha az

a) a keretövezetben engedélyezett olyan rendeltetésváltozásra irányul, melynek környezetterhelése a meglévő állapotnál kedvezőbb,

b) olyan épület felújítására, átalakítására irányul, mely településképi, illetve általános érvényű településrendezési szempontok alapján megtarthatónak minősül, és a beavatkozás által annak településképi megjelenése kedvezőbb lesz,

c) a tervezett munka a főrendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú épület vagy melléképítmény elhelyezésére irányul, és

d) túlnyomórészt beépült, jelentős mértékű átépítéssel nem érintett területen történő, lakóépület, illetve annál nagyobb környezetterhelést nem okozó intézményi épület elhelyezésére irányul, s annak beépítési mutatói a környezetben kialakult paraméterek közül a kisebbhez igazodnak (foghíjbeépítés).

5. Telekalakításra vonatkozó általános rendelkezések

7. § (1) A BVKSZ 2. § előírásait az e §-ban foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) A BVKSZ 2. § (2) bekezdés szerinti engedmény a kerület aprótelkes lakóterületein nem alkalmazható, kivéve, ha az alakítani, megosztani kívánt ingatlan közterület céljára történő kiszabályozás eredményeképpen változott, vagy alakult ki.

(3) Nyúlványos telek vegyes területeken nem alakítható ki, egyéb területeken csak akkor alakítható ki, ha a telekalakítás másképp nem valósítható meg:

a) a meglévő, kialakult gazdasági terület telekcsoport újraosztása, telekfelosztása,

b) telektömbben - a rendelkezés hatályba lépését megelőzően - kialakult zárvány telek feltárását biztosító telekalakítás esetén.

(4) Kialakult nyúlványos telek tovább nem osztható, a nyúlvány magánútként nem alakítható ki.

(5) Magánút a BVKSZ 2. § (7) bekezdésében foglaltak szerint és a közutakra előírt paraméterekkel alakítható.

(6) A szabályozási terveken jelölt és a területek feltárását szolgáló közlekedési területek telekalakítása az előírt nyomvonal egy részére is történhet abban az esetben, ha az a tervezett nyomvonal kezdeti szakasza vagy annak folyamatos folytatása. Új építési telek, telkek közterületi kapcsolatának biztosítása érdekében kialakítandó terület, telek településrendezési szerződés sajátos jogintézmény alkalmazásával valósítható meg.

(7) Úszótelek – az övezetre vonatkozó egyéb feltételek fennállása mellett – méretkorlátozás nélkül kialakítható.

(8) A közműellátást szolgáló mérnöki építmények, műtárgyak, illetve magánutak számára, az építési övezet, övezetre meghatározott "a kialakítható legkisebb telek” területe, legkisebb telekszélesség, és mélység előírásoktól eltérő - műszakilag szükséges - méretű telek kialakítható.

6. A beépítésre vonatkozó általános rendelkezések

8. § (1) A BVKSZ 3. § rendelkezéseit az e §-ban foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Nem kell a meglévő beépítési arányokhoz igazodni, ha

a) a tervezett épület jelentős átépítésre kerülő területen valósul meg,

b) az eltérő beépítést az érintett ingatlan városszerkezetben kiemelt pozíciója indokolja, valamint

c) a b) pontban megfogalmazottak fennállása esetén az építési vonaltól való eltérés is megengedett.

(3) A 2000 m² – nél nagyobb területű építési telket érintő építési tevékenység esetén az építészeti műszaki dokumentációban a környezeti állapotadat része a favédelmi, kertépítészeti terv.

(4) Az előírt legkisebb zöldfelület mértékébe a gyeprács a következők szerint számítható be:

a) a nem műanyag gyeprács legfeljebb 1/3 részben,

b) a műanyag gyeprács – ha azon rendszeres ki- és behajtás, vagy egyéb üzemszerű járműforgalom nincsen – 100%-ban,

c) a műanyag gyeprács – ha azon rendszeres ki- és behajtás, vagy egyéb üzemszerű járműforgalom van – 1/3 részben,

d) műanyag gyeprács a rendeltetéshez előírt számú, egyenként legalább 10 m² alapterületű parkolóhely területén 50%-ban,

e) a rendeltetéshez előírt számot meghaladó többletparkoló területén a d) pont szerinti kedvezmény nem alkalmazható.

(5) A kertvárosias lakóövezetek területének kivételével az építési telekre meghatározott legkisebb zöldfelület mértékébe a terepszint alatt elhelyezett építmény környező természetes zöldfelülettel egybefüggően kialakított tetőkerti zöldfelülete

a) 0,50 m földtakarás esetén 25%-ban,

b) 1,00 m földtakarás esetén 50%-ban,

c) 1,50 m földtakarás esetén 75%-ban,

d) 2,00 m földtakarás esetén 100%-ban

beszámítható.

(6) Nyúlványos, illetve szabálytalan alakú telek beépítése során, – a BVKSZ 2. § (5) bekezdése figyelembe vételével – az elő- és hátsókerti telekhatáron kívül minden egyéb telekhatár mentén az oldalkertre vonatkozó előírások szerint lehet építményt elhelyezni.

(7) A meglévő épületek rendeltetése is csak olyan rendeltetés céljára változtatható, mely az építési övezetre vonatkozó szabályok szerint újonnan is elhelyezhető.

(8) Az egyes építési övezetekhez táblázatban meghatározott beépítési módtól csak a 26. § (11) bekezdésében meghatározottak alapján lehetséges eltérni.

(9) Zártsorú beépítési mód esetében az épületek zárt sora a közterülettel érintkező telekhatáron mért legalább 10 m széles épületközzel megszakítható, amennyiben az érintett telek legalább 20 m széles. Ha az épületköz két telekre esik – melyek közül a keskenyebb is legalább 20 m széles, - abból legalább 5 m széles résznek kell egy telekre esnie.

(10) Zártsorú beépítési mód esetén az építési vonal hosszának legalább 75%-án épülethomlokzatnak kell állnia. Az építési vonaltól a szomszédos telekhatártól számított 3,0 m-en belül nem lehet eltérni. Az építési vonaltól való eltérés mértéke az építési helyen belül és legfeljebb 3,0 m lehet.

(11) Zártsorú beépítés esetén a saroktelek az építési övezetre meghatározott legnagyobb beépítettsége 20% – kal növelhető, az egyéb előírások betartása mellett.

(12) Minden építési övezetben, ahol az akadálymentesítés nélküli középület már önmagában is kimeríti, vagy meghaladja az övezet szerinti beépítés mértékét, ott az akadálymentesítés megvalósíthatósága érdekében a szükséges létesítmények alapterületével a beépítés mértéke megnövelhető.

(13) Fekvő telek esetében, az előkert a közvetlenül szomszédos 2 - 2 építési telekhez illeszkedjen, ennek hiányában 3,0 méter, a hátsókert 0 méter, amennyiben az így kialakuló beépítés a szomszédos telek beépítését nem korlátozza.

(14) -

(15) Új épületben lakó rendeltetési egység

a) az életvitelhez szükséges anyagok és tárgyak tárolását biztosító összesen legalább 4,0 m² alapterületű tároló helyiséget, vagy beépített szekrényt,

b) amennyiben az építési telken fő rendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú épület önállóan nem helyezhető el, az L2/A és L4 jelű építési övezetben az a) bekezdésben meghatározottakon túl, további, legalább 4,0 m² alapterületű kerti szerszám-tároló helyiséget

kell, hogy tartalmazzon.

(16) A lakóterületek, a vegyes területek, a különleges területek építési övezeteinek, és a zöldterületek, a közlekedési területek és a vízgazdálkodási területek övezeteinek területén a melléképítmények közül trágyatároló és siló nem helyezhető el.

(17) A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér környezetében kijelölt zajgátló védőövezetekben elhelyezkedő, lakó- vagy vegyes területekhez sorolt építési övezetekben

a) új épületek létesítése,

b) a zajgátló védőövezetek kijelölésekor már meglévő épületek engedélyköteles bővítése, átalakítása és

c) az épületek használatbavétele

esetén be kell tartani a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló jogszabály előírásait

7. Egyéb általános rendelkezések

9. § (1) A BVKSZ 4. § (4)-(6) bekezdéseinek rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) Részleges közművesítettséggel kizárólag a kerület még csatornázatlan meglévő és túlnyomórészt beépített, kertvárosi lakóterületein, illetve a külterület beépítésre nem szánt területein lehet épületet elhelyezni. A közcsatornás szennyvízelvezetés megvalósításáig közcsatornát pótló műtárgyként kizárólag vízzáróan kivitelezett zárt szennyvíztároló alkalmazható, ha a napi keletkező szennyvíz nem haladja meg az 5 m³ – t. Települési folyékony hulladék és szennyvíz szikkasztása tilos.

(3) Házi szennyvíztisztító kisberendezés a kerületben nem alkalmazható.

(4) A felszíni vizek elvezetésére elsősorban közműves vagy fedett árokrendszerű csapadékvíz-elvezetés alkalmazandó, a csatornázatlan területen - hatósági engedély alapján - szikkasztó árok is megvalósítható. L4 jelű építési övezetben lévő építési telken keletkező csapadékvíz közterületre nem vezethető ki, a csapadékvizeket építési telken belül kell helyben tartani, elszikkasztani, kivéve, ha a zártsorúan beépült épület csapadékvíz elvezetése műszakilag másképpen nem oldható meg.

(5) -

8. Az egyes mérnöki létesítmények és hulladékudvar elhelyezési szabályai

10. § (1) A BVKSZ 5. § rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) -

(3) -

(4) -

(5) -

(6) Lakóövezetekben kizárólag lakossági igényeket kiszolgáló hulladékudvar helyezhető el.

(7) -

(8) -

(9) -

9. Üzemanyagtöltő állomások elhelyezése

11. § (1) A BVKSZ 7. § előírásait az e §-ban foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) A kerület területén – a BVKSZ 7. § (1) bekezdésben meghatározott területek közül – kizárólag az alábbiakban felsorolt területeken valósítható meg önálló üzemanyagtöltő állomás:

a) a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér I. felvételi épület körzetében,

b) a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér II. terminál körzetében,

c) az Üllői úton a főváros határa közelében a déli oldalon,

d) a Lakatos út – Nefelejcs út menti munkahelyi területen.

(3) Az üzemanyagtöltő állomás KSZT alapján helyezhető el.

10. Rendelkezések a városkép szempontjából kiemelt területekre és az országos, illetve helyi védettségű építményekre és környezetükre

12. § 

11. kerítésekre vonatkozó általános rendelkezések

13. § (1) A BVKSZ 11. § (1)-(6) bekezdéseinek rendelkezéseit az e §-ban foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) -

(3) -

(4) A (2) bekezdésben leírtakat kell alkalmazni az utcai kerítések kialakításánál is. Tömör kerítés csak környezetvédelmi szempontból indokolt esetben, illetve tömegközlekedéssel terhelt utak mentén helyezhető el, kivéve ha építési övezeti, övezeti előírás másképpen nem rendelkezik. Magassága nem lehet nagyobb 2,00 m-nél, kivéve a Borics Pál utca, Május 1. tér és a vasúti terület között, ahol a kerítést helyettesítő zajvédő fal magassága maximum 2,5 méter lehet. A kerítés – saroktelek esetében is - áttört kivitelben létesíthető, a kerítés átláthatósága növényzet telepítésével sem korlátozható.

14. § -

12. Egyéb általános előírások

15. § (1) -

(2) Az építési övezetek eltérő rendelkezése hiányában, több szintben beépített tetőtér létesíthető, ha

a) a kialakított szintek az épületben meglévő rendeltetési egységek bővítményei, vagy

b) a tetőszintek együttesen egy rendeltetési egységet képeznek.

(3) -

13. Rendelkezések a közhasználat céljára szolgáló területek kialakítására

16. § (1) A közterületeken és közhasználat céljára átadott egyéb területeken (továbbiakban együtt: közterületeken) az OTÉK 39-40. §, valamint a BVKSZ 12. § rendelkezéseit az e §-ban és a 17. §-ban foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A meglévő és tervezett közterületeknek, valamint közhasználat céljára átadott magánutaknak összefüggő hálózatot kell alkotniuk.

(3) A kerület közterületein

a) távbeszélő fülke, épületben elhelyezett illemhely, és utasváró

b) újságos pavilon a lakótelepeken, fásított közterületeken és a tömegközlekedési megállóhelyekhez kapcsolódóan,

c) virágárusító és kegyeleti cikkeket forgalmazó pavilon a temetőtől számított 500 m-en belül,

d) zenepavilon a zöldterületi övezetek területén

helyezhető el, ha tömegformálását, szerkezetét, anyaghasználatát és színezését tekintve egyaránt a környezetbe – annak tervezett megújítását, fejlesztését is figyelembe véve – illeszkedik. A kerület közterületein egyéb rendeltetésű épület közterület alakítási terv alapján helyezhető el.

(4) A kerület közterületein – a zenepavilon kivételével – az újonnan elhelyezett pavilon nagysága legfeljebb 9 m², virág és kegyeleti cikkek árusítására szolgáló pavilon legfeljebb 12 m² lehet.

17. § (1) Vendéglátó terasz a kertvárosias lakóövezethez kapcsolódó közterületein nem helyezhető el.

(2) Köztárgy és egyéb építmény a közterületen csak akkor helyezhető el, ha megfelel a közlekedésbiztonsági és városképi feltételeknek.

(3) A közterületeken, forgalmasabb csomópontokon nyilvános illemhelyek is elhelyezhetők.

a) elsősorban terepszint alatti építményként, ha az nem oldható meg

b) a városképi követelményeknek megfelelő épületben.

(4) -

(5) Közterületen lakókocsi, konténer, mobil elárusítóhely csak időszakosan helyezhető el, kivéve a Jegenye fasor menti (154 456/2) helyrajzi számú közterületet, melyen hulladékgyűjtő udvar többcélú konténerei meghatározatlan ideig elhelyezhetők.

14. Természet és növényzet védelme

18. § (1) A kerület zöldfelületi rendszerének megőrzése és fejlesztése érdekében a BVKSZ 15. § (3) – (5) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket az e §-ban és a 19. §-ban foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) Közterületek fásítása, közterületen új  fasor telepítése és felújítása során annak nyomvonalát úgy kell meghatározni, hogy a fák élőhelyét nyomvonalas létesítmény, illetve a közlekedési űrszelvény ne veszélyeztesse. Az alkalmazott fafajokat (fajtákat) úgy kell megválasztani, hogy azok várostűrők legyenek, és természetes habitusukat az űrszelvény biztosítása mellett is meg tudják tartani.

(3) A (2) bekezdés szerinti fasorokban a fafaj által igényelt távolsággal telepítendő lombos fa, kivéve ahol az a terület rendeltetésszerű használatát megakadályozza.

(4) A zöldterületek zöldfelületeit favédelmi és kertépítészeti terv alapján kell megvalósítani. A zöldterületeken végzett építési tevékenység esetén az építészeti műszaki dokumentációban a környezeti állapotadat része a favédelmi és kertépítészeti terv.

(5) A lakó- és gazdasági terület építési telkein az előírt legkisebb zöldfelület minden 100 m²-e után, a vegyes terület telkein az előírt legkisebb zöldfelület minden 150 m²-e után legalább egy, környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni, kivéve, ha az előírások a terepszint alatti 100%-os beépítési mértéket lehetővé teszik.

19. § (1) 5 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni parkoló helyet fásítani kell. A parkoló felületek árnyékoló fásításához minden megkezdett 5 db parkoló hely után 1 db nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros lombos fa telepítendő. A telepítésre tervezett fa a lomb-koronájának, vagy a földlabdájának nagyságától függő, de legalább 4 m² területű termőföldbe telepítendő.

(2) Az újonnan alakítandó minimum 12,0 méter széles közlekedési célú közterületen kétoldali, a 12,0 és 8,0 méter szélesség közötti közlekedési célú közterületeken, illetve 10 méter vagy azt meghaladó szélességű magánutak telkén legalább egyoldali fasort kell telepíteni.

(3) Építési telken fát és cserjét ültetni a vonatkozó helyi önkormányzati rendeletekben foglalt követelmények, a 4. mellékletben szereplő növénytelepítési szabályok szerint, és - amennyiben készül - favédelmi és kertészeti terv alapján lehet.

(4) Építési telken építési tevékenység során az építési övezetre meghatározott legkisebb zöldfelületi arányt minden esetben biztosítani kell.

(5) Lakóterülethez kapcsolódó közlekedési célú közterületen, a közterületi zöldfelületek védelme érdekében, - kivéve, ha a telken lévő épület rendeltetése több kapubehajtót tesz szükségessé, - telkenként egy, amennyiben a biztonságos kanyarodás ennél nagyobb szélességet nem tesz szükségessé, legfeljebb 4 m szélességű burkolt kapubehajtó, telekbehajtó alakítható ki.

15. A föld és a vizek védelme

20. § (1) Mélyfekvésű terület feltöltése veszélyes környezetben végzett tevékenység, kizárólag geotechnikai jelentés alapján és az érintett terület és környéke vízrendezésének megoldásával együtt végezhető.

(2) A közcsatornát helyettesítő közműpótló műtárgyba (zárt szennyvíztárolóba) bevezetett települési folyékony hulladék (szennyvíz) minőségének is meg kell felelni a közcsatornába vezetett szennyvíz minőségére vonatkozó előírásoknak.

(3) A burkolt felületekről származó szennyezett csapadékvizek tisztítva (olaj- és hordalékfogó műtárgy) szikkaszthatók vagy vezethetők a befogadóba.

16. Terepkialakítás, tereprendezés szabályai

21. § (1) Tereprendezés építési helyen kívül a telekhatártól 1,0 méteres távolságban nem történhet, kivéve:

a) az épület gyalogos és gépjárművel való megközelítésének előkertben történő biztosítását,

b) előkerti gépjárműbeálló,

c) kerti szabadlépcső, illetve

d) kerti tereplépcső létesítését.

(2) Építési helyen kívül kizárólag pinceszinti gépkocsitároló megközelítését szolgáló lehajtót kísérő támfal alakítható ki, a támfal külső síkja telekhatártól legalább 0,5 méter távolságban építhető.

(3) Támfal kialakítása során a természetes terepszint:

a) felfelé legfeljebb 1,0 méterrel,

b) lefelé legfeljebb 1,5 méterrel, de

mindösszesen legfeljebb 2,0 méterrel változtatható meg.

(4) Támfal tetején létesíthető tömör mellvéd magassága nem lehet nagyobb - a támfal felső terepcsatlakozásának szintjéhez mért - 1,5 méternél.

(5) A tereprendezés kialakítása során építési helyen belül a terep természetes terepszintje legfeljebb 0,6 méterrel változtatható meg, kivéve, ha támfal, vagy a telek, építési telek rendeltetésszerű használatát biztosító sajátos építmény vagy műtárgy kerül kialakításra.

17. Zaj- és rezgésvédelem

22. § Az Üllői út menti telkeken a főút irányába néző épületek zajérzékeny homlokzatait passzív akusztikai védelemmel (homlokzatkezelés/többrétegű nyílászárók/zajgátló épületszerkezet) kell ellátni.

18. Egyéb korlátozások

23. § (1) A mikrohullámú összeköttetés sávjával érintett területeken az elrendelt és ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett építési magassági korlátozás figyelembe vételével kell az építményeket megvalósítani.

(2) A repülőtér telekhatárától mért 4 km távolságon belül 40 m-nél magasabb építmény nem helyezhető el.

(3) Nyomvonalas létesítmény a meglévő zöldfelületek és a zöldfelületekkel kapcsolatos előírások figyelembevételével valósítható meg.

19. Állattartó építmények elhelyezésének szabályai

24. § (1) A kerület közigazgatási területén állattartó építmény, építményrész és azok kifutója a (2) – (5) bekezdésekben foglalt előírások és az 5. melléklet szerint telepíthető.

(2) Építési övezetben elhelyezhető:

a) állatpanzió, állatkórház, állatkereskedés,

b) kedvtelésből tartott állat tartására szolgáló építmény, építményrész,

c) kistestű haszonállat-tartó építmény, építményrész, illetőleg a hozzátartozó állatkifutó belterületen a kertvárosias (L4 jelű) építési övezetek területén,

  d) a nagytestű haszonállat tartására szolgáló építmény, építményrész, valamint a hozzá tartozó állatkifutó         kizárólag  építési helyen belül,

amennyiben az a használata során a szomszédos telkek sajátos használatát nem korlátozza, vagy attól nem igényel védelmet, és az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön jogszabályi előírásoknak megfelel.

(3) A (2) bekezdés b) pont szerinti:

a) melléképítmény élő-, oldal és hátsókertben és építési helyen belül,

b) egyéb építmény, építményrész építési helyen belül

helyezhető el.

(4) A (2) bekezdés c) pont szerinti építményrész:

a) fő rendeltetésű épületben, az épület hátsó kert felé eső traktusában helyezhető el,

b) fő rendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú épületben, melléképítményben építési helyen belül, kizárólag a fő rendeltetésű épület és a hátsókerti építési határvonal közötti szakaszon, de a telekhatároktól legalább 3,0 méteres távolságra helyezhető el, kivéve, ha az építményrész a hátsókertben a szomszédos telkek irányába zárt homlokzattal vagy tömör kerítéssel kapcsolódik, és az a szomszédos telkek használatát nem korlátozza.

(5) A (2) bekezdés c) pont szerinti önálló építmény lakóépület létesítésével egyidejűleg, vagy annak megléte esetén helyezhető el a (4) bekezdés b) pont szerinti helyen.

20. A kerület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeinek építési övezeti, övezeti tagolódása

25. § A kerület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeinek építési övezeti, övezeti tagolódását az alábbi összefoglaló táblázat tartalmazza:

II. FEJEZET

A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI

21. A lakóterületek általános előírásai

26. § Lakóterületek általános előírásai

(1) A lakóterületeken a BVKSZ 24-26. § előírásait az e §-ban foglalt általános érvényű előírásokkal, valamint az építési övezetekben közölt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) Az L4 kertvárosias és L7 telepszerű lakóterületeken – az övezeti előírások eltérő rendelkezése hiányában – új épület elhelyezése vagy meglévő épület átalakítása során egy építési telken belül

a) a lakó, valamint önálló irodai vagy minta utáni kis- és nagykereskedelmi árusítást tartalmazó funkciójú rendeltetési egységek számát nem haladhatja meg az egyéb rendeltetésű, illetve ezeket kiszolgáló vagy kiegészítő rendeltetési egységek száma,

b) a lakó, valamint önálló irodai vagy minta utáni kis- és nagykereskedelmi árusítást tartalmazó funkciót ellátó és kiszolgáló rendeltetési egységek összes hasznos alapterületét legfeljebb 2-szeresen haladhatja meg az egyéb rendeltetési egységek hasznos alapterülete.

(3) Előkert hiányában illetve a 3 m-nél kisebb előkert esetén az épület közterületi homlokzatú lakóhelyiségeinek földszinti padlószintjét a rendezett terepszinthez képest minimum 1,50 m magasságban kell meghatározni.”

(4) -

(5) Újonnan létesítendő épület esetén, amennyiben az építménymagasság meghaladja a 12,5 métert, a megengedett építménymagasságot legfeljebb 3 méterrel haladhatja meg az épületnek a rendezett terepszinthez képest meghatározott legmagasabb pontja, kivéve, ha az övezet, építési övezeti előírás másképpen nem rendelkezik

(6) Lakóterületeken kisipari és szolgáltató tevékenység céljára szolgáló rendeltetési egység csak ott helyezhető el, ahol arra az építési övezeti előírások kifejezetten lehetőséget adnak. Kivételt képez ez alól az olyan rendeltetésváltozás, amely legalább öt éve folyamatosan az adott ingatlanon igazolhatóan végzett tevékenység bejegyzését szolgálja.

(7) -

(8) Lakóövezetben jelentős zaj-, rezgés- vagy levegőszennyezést okozó, illetve veszélyes anyag keletkezésével együtt járó, tevékenység céljára szolgáló rendeltetési egység nem helyezhető el. Ilyen tevékenység céljára szolgáló meglévő építmény felújítható, korszerűsíthető és átalakítható, de nem bővíthető. Rendeltetése az övezetben előírtakkal összhangban változtatható.

(9) A lakóövezetekben lakókocsi, konténer, sátor, egyéb „mobil” szerkezet építmény, épület jelleggel – az építkezés időszakában használt felvonulási építmény kivételével – nem helyezhető el.

(10) -

(11) A meglévő és túlnyomórészt beépített lakóterületeken lévő foghíjtelkek beépítése során az övezetben meghatározott beépítési módtól el lehet térni, ha a beépíteni kívánt telek adottságai, a meglévő építmények, illetve az előírt védőtávolságok figyelembe vételével a telek nem, vagy csak az övezeti előírások szerinti beépítési mérték jelentős (10 %-ot meghaladó) csökkentésével lenne beépíthető.

(12) A (11) bekezdés alkalmazása során, amennyiben szabadon álló beépítés helyett oldalhatáron álló beépítés valósul meg

a) az építménymagasság és az épület oldalhatáron álló, vagy az oldalhatártól 3 m-en belül álló homlokzatának egyedileg számolt átlagos homlokzatmagassága az övezeti előírásokban foglaltaktól eltérően

aa) kisvárosias lakóterületen: legfeljebb 7,5 m

ab) kertvárosias normáltelkes lakóterületen: legfeljebb 5,0 m

ac) kertvárosias aprótelkes lakóterületen: legfeljebb 4,5 m

lehet.

b) a teleknek az oldalhatáros telepítéssel átellenes (másik) oldalkertje

ba) kisvárosias lakóterületen: legalább 7,5 m

bb) normáltelkes kertvárosias lakóterületen: legalább 5,0 m

bc) aprótelkes kertvárosias lakóterületen: legalább 4,5 m

legyen.

c) az oldalhatáron álló zárt homlokzat hossza legfeljebb 20,0 méter lehet, kivéve, ha a településképi illeszkedés miatt a 20,0 méternél hosszabb homlokzat kialakítása indokolt.

(13) Az építési övezet előírásainak nem megfelelő kialakult állapotú meglévő épület jókarbantartható, felújítható, helyreállítható, korszerűsíthető, átalakítható, bővíthető. A meglévő épület bővítése során a szomszédos telkeken meglévő épületektől az építési tevékenységgel érintett épület távolsága nem lehet kisebb az OTÉK – ban meghatározott követelményeknél

(14) -

(15) -

(16) -

(17)

(18) Azokban a lakóövezetekben, melyekben lehetőség van a főrendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épület elhelyezésére, a főrendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló építmény gerincmagassága nem haladhatja meg a 3,5 métert, a párkánymagasság a 2,5 métert.

(19) Eltérő rendelkezés hiányában a lakóterületek építési övezeteiben feltétellel elhelyezhető melléképítmények:

a) legfeljebb 20 m² – es vízszintes vetülettel kialakított lábakon álló kerti tető,

b) pergola,

c) gépjármű árnyékoló tető,

d) hulladéktartály tároló,

e) kerti épített tűzrakóhely,

f) kerti víz- és fürdőmedence.

(20) Előkertben elhelyezhető:

a) telkenként 1 db legfeljebb 20 m² – es vízszintes vetülettel kialakított lábakon álló kerti tető, vagy gépjármű árnyékoló tető,

b) telkenként 1 db a kerítés felépítményével egybeépített és ahhoz illeszkedő - lakásonként legfeljebb 4,0 m² bruttó alapterületű - hulladéktartály tároló,

c) pergola.

(21) Előkertben nem helyezhető el:

a) kerti víz- és fürdőmedence,

b) kerti épített tűzrakóhely,

c) napkollektor.

(22) Oldalkertben a telekhatártól lehetőleg legalább 0,75 m távolságra helyezhető el:

a) kerti épített tűzrakóhely,

b) legfeljebb 20 m² – es vízszintes vetülettel kialakított lábakon álló kerti tető,

c) gépjármű árnyékoló tető.

(23) Hátsókertben telekhatártól legalább 1,5 méter távolságra helyezhető el kerti víz- és fürdőmedence.

(24) Lakóterületek építési övezeteiben állattartó melléképítmény a 24. § - ban foglalt előírások szerint helyezhető el.

(25) -

(26) Intenzív kertvárosias lakóterületen (L4-XVIII/…. jelű építési övezetekben), az adott építési övezetben megengedett maximális lakásszámot nem lépheti túl az összes rendeltetési egység száma.

22. Az L2/A jelű kisvárosias, jellemzően zártsorú beépítésű lakóterületek építési övezeteinek az előírásai

27. § A kisvárosias, jellemzően zártsorú lakóterületek általános előírásai

(1) Az építési övezetekben a BVKSZ 29. § előírásait az építési övezeti előírások szerinti eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) A keretövezetben - külön előírás hiányában - az ingatlan előtti járda szintjétől számolt legfeljebb 3 szint + tetőteres épületek helyezhetők el.

(3) Az ingatlan előtti járda szintjétől számolt 3. szint felett létesülő tetőtérben önállóan csak nem lakás céljára szolgáló rendeltetési egység létesíthető. Lakófunkció csak a 3. szinti lakások részeként alakítható ki.

(4) Új épület elhelyezése, vagy meglévő épület jelentős mértékű átalakítása esetén

a) a lakásokhoz tartozó előírt számú parkolóhelyek legfeljebb 1/3-a létesíthető fedetlen szabadtérben,

b) a lakásokhoz tartozó előírt számú parkolóhelyek nem létesíthetők parkológéppel,

c) a földszinti utcai traktusban a közterületre néző homlokzaton sorgarázsok nem helyezhetők el,

d)  a közterületre néző homlokzaton – a területre vonatkozó eltérő előírás hiányában –legfeljebb két – egyenként 3,00 m-nél nem szélesebb – gépjármű behajtásra alkalmas kapu helyezhető el a telekre történő bejutást biztosító behajtón kívül.

(5) A keretövezetben

a) az 1000 m² területet el nem érő ingatlanok esetén legfeljebb a levonások nélkül kialakítható, számított bruttó szintterület minden teljes 150 m²-e

b) az 1000 m² területet meghaladó, de 2000 m² területet el nem érő ingatlanok esetén legfeljebb a levonások nélkül kialakítható, számított bruttó szintterület minden teljes 100 m²-e

c) a 2000 m² területet elérő és meghaladó ingatlanok esetén legfeljebb a levonások nélkül kialakítható, számított bruttó szintterület minden teljes 75 m²-e után egy lakás létesíthető.

(6)

28. §

29. § L2/A-XVIII/Ü-1 építési övezet

(1) Az épületek főútvonal mentén elhelyezkedő traktusában, a földszinten új lakóhelyiség nem alakítható ki, ott kizárólag kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás, illetve ügyfélforgalmat lebonyolító iroda funkciójú helyiségcsoport helyezhető el

(2) Kisipari funkció az épületek udvari traktusában elhelyezhető.

(3) Parkolóház elhelyezése érdekében telekösszevonással létrehozott telek utcai telekhatára nem haladhatja meg a 60 m-t

(4) A főútvonal szabályozásával érintett telkek szélessége csak abban az esetben csökkenthető, ha a telek területe a csökkentést követően sem lesz 500 m²-nél kisebb.

(5)Az építési hely meghatározása:

a) az előkert mérete: 0 m

b) a hátsókert mérete: 6,0 m

c) telkenkénti átépítésnél a benyúló épületszárnyak esetében az oldalkert: 5,25 m a szabályozási terven közölt mintatelek szerint.

(6) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

^ÜSZ Kizárólag a főút szabályozási tervben előírt tervezett szabályozás megvalósítását szolgáló telekalakítás esetén

^PH Parkolóház megvalósítása esetén”

30. § L2/A-XVIII/Ü-2 építési övezet

(1) Az építési övezet telkei elsősorban ikres beépítési móddal építhetők be. Amennyiben a meglévő beépítés, páratlan telekszám, illetve védendő növényzet okán ikresen csatlakozó beépítés nem megvalósítható, oldalhatáron álló beépítés is kialakítható.

(2) Az építési hely meghatározása:

a) az előkert mérete: 5 m

b) az oldalkert mérete: 4 m

c) a hátsókert mérete: 6 m.

(3 Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

31. § L2/A-XVIII/Ü-3 építési övezet

(1) Az épületek főútvonal mentén elhelyezkedő traktusában, a földszinten új lakóhelyiség nem alakítható ki, ott kizárólag kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás, illetve ügyfélforgalmat lebonyolító iroda funkciójú helyiségcsoport helyezhető el.

(2) Kisipari funkció az épületek udvari traktusában elhelyezhető.

(3) Parkolóház elhelyezése érdekében telekösszevonással létrehozott telek utcai telekhatára nem haladhatja meg a 60 m-t.

(4) Új épület elhelyezése esetén a főút felé kerítés nem építhető, illetve a meglévő épület utcai traktusának kereskedelmi, szolgáltató vendéglátó rendeltetésre való átalakításával, rendeltetésmódosítással egyidejűleg az utcai kerítést meg kell szűntetni.

(5) Az építési hely meghatározása:

a) az előkert mérete: 5 m

b) a hátsókert mérete: 10,5 m.

(6) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

(7) Az L2/A-XVIII/Ü-3 övezetben az építmények legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 10,5 m-t.

32. § L2/A-XVIII/Ü-4 építési övezet

(1) Az építési övezet telkei elsősorban ikres beépítési móddal építhetők be. Amennyiben a meglévő beépítés, páratlan telekszám, illetve ikresen csatlakozó beépítés nem megvalósítható, oldalhatáron álló beépítés is kialakítható, amennyiben az így kialakuló beépítés a szomszédos telkek építési jogait nem korlátozza

(2) Az építési övezetben kisipari funkció nem, de a lakosság ellátását biztosító szolgáltató funkció elhelyezhető.

(3) Az építési hely meghatározása:

a) az előkert mérete: 2,0 m

b) az oldalkert mérete: 5,25 m

c) a hátsókert mérete: 10,5 m.

(4) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

32/A. § L2/A-XVIII/Ü-5 építési övezet¹

(1) Az épületek főútvonal mentén elhelyezkedő traktusában, a földszinten új lakóhelyiség nem alakítható ki, ott kizárólag kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás, ill. ügyfélforgalmat lebonyolító iroda funkciójú helyiségcsoport helyezhető el.

(2) Az építési övezetben a lakóterületen előírt környezeti határértékeknek megfelelő, a lakóterület rendeltetésszerű használatát nem zavaró, közvetlenül a lakosság ellátását biztosító kisipari szolgáltató, ill. kézműipari funkciójú helyiségcsoport az épületek földszintjén elhelyezhető.

(3) Új épületek építése, meglévő épületek bővítése, rendeltetésmódosítása esetén a földszint utcafronti hosszának legalább 50%-án üzlet, intézmény közönségforgalmi helyiségeit kell elhelyezni,

(4) Az épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 1000 m²-t.

(5) Az építési övezetben egy fő rendeltetésű épület helyezhető el.

(6) A fő rendeltetést kiszolgáló, vagy kiegészítő funkciók önálló (különálló) épületben nem helyezetők el.

(7) Az építési övezetben a szomszédos telkeken a garázsok térszín alatt összeépíthetők a vonatkozó tűzvédelmi, vagyonvédelmi előírások betartásával.

(8) Telekalakításnál a minimális telekszélesség 14 m lehet.

(9) -

(10)Ahol a szabályozási terv ettől eltérő építési helyet nem jelöl, ott:

a) az előkert mérete: 0, az épület utcai homlokzatának a telek közterületi határán kell állnia;

b) a zártsorúan a telek teljes szélességében beépülő utcafronti épületrészek traktusmélysége legfeljebb 16 m lehet;

c) az utcai traktuson kívül eső hátsókert irányú épületrész esetén a szomszédos telken lévő épülettől telepítési távolságot kell tartani, amelynek legkisebb mérete 5,25 m;

d) a hátsókert legkisebb értéke: 10,5 m.”

(11) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

32/B. § L2/A-XVIII/Ü-6 építési övezet

(1) Az épületek főútvonal mentén elhelyezkedő traktusában, a földszinten új lakóhelyiség nem alakítható ki, ott kizárólag kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás, ill. ügyfélforgalmat lebonyolító iroda funkciójú helyiségcsoport helyezhető el.

(2) Az építési övezetben a lakóterületen előírt környezeti határértékeknek megfelelő, a lakóterület rendeltetésszerű használatát nem zavaró, közvetlenül a lakosság ellátását biztosító kisipari szolgáltató, ill. kézműipari funkciójú helyiségcsoport az épületek földszintjén elhelyezhető.

(3) Új épületek építése, meglévő épületek bővítése, rendeltetésmódosítása változás esetén a földszint utcafronti hosszának legalább 50%-án üzlet, intézmény közönségforgalmi helyiségeit kell elhelyezni,

(4) Az épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 1000 m²-t.

(5) Az építési övezetben egy fő rendeltetésű épület helyezhető el.

(6) A fő rendeltetést kiszolgáló, vagy kiegészítő funkciók önálló (különálló) épületben nem helyezetők el.

(7) Az építési övezetben a szomszédos telkeken a garázsok térszín alatt összeépíthetők a vonatkozó tűzvédelmi, vagyonvédelmi előírások betartásával.

(8) Telekalakításnál a minimális telekszélesség 14 m lehet.

(9)

(10) Az építési övezetben a Garay utca és a Dalmady Győző utca közötti szakaszon az épületek zárt sora épületközzel megszakítható.

(11) Ahol a szabályozási terv ettől eltérő építési helyet nem jelöl, ott:

a) az előkert mérete: 0, az épület utcahomlokzatának a telek közterületi határán kell állnia;

b) a zártsorúan a telek teljes szélességében beépülő utcafronti épületrészek traktusmélysége legfeljebb 16 m lehet;

c) az utcai traktuson kívül eső hátsókert irányú épületrész esetén oldalkert távolságot kell tartani, amelynek legkisebb mérete: 4,5 m;

           d) a hátsókert mérete: 9,0 m.”

(12) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

32/C. § L2/A-XVIII/Ü-7 építési övezet

(1) Az épületek főútvonal mentén elhelyezkedő traktusában, a földszinten új lakóhelyiség nem alakítható ki, ott kizárólag kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás, ill. ügyfélforgalmat lebonyolító iroda funkciójú helyiségcsoport helyezhető el.

(2) Az építési övezetben a lakóterületen előírt környezeti határértékeknek megfelelő, a lakóterület rendeltetésszerű használatát nem zavaró, közvetlenül a lakosság ellátását biztosító kisipari szolgáltató, ill. kézműipari funkciójú helyiségcsoport az épületek földszintjén elhelyezhető.

(3) Az épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 500 m²-t.

(4) Az építési övezetben egy fő rendeltetésű épület helyezhető el.

(5) A fő rendeltetést kiszolgáló, vagy kiegészítő funkciók önálló (különálló) épületben nem helyezetők el.

(6) Az építési övezetben a szomszédos telkeken a garázsok térszín alatt összeépíthetők a vonatkozó tűzvédelmi, vagyonvédelmi előírások betartásával.

(7) Telekalakításnál a minimális telekszélesség 14 m lehet.

(8)

(9) Az építési övezetben az épületek zárt sora épületközzel megszakítható.

(10) Ahol a szabályozási terv ettől eltérő építési helyet nem jelöl, ott:

a) az előkert mérete: 0, az épület utcahomlokzatának a telek közterületi határán kell állnia;

b) a zártsorúan a telek teljes szélességében beépülő utcafronti épületrészek traktusmélysége legfeljebb 16 m lehet;

c) az utcai traktuson kívül eső hátsókert irányú épületrész esetén oldalkert távolságot kell tartani, amelynek legkisebb mérete: 4,5 m;

          d) a hátsókert mérete: 9,0 m

(11) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

32/D. § L2/A-XVIII/Ü-8 építési övezet

(1) Az épületek főútvonal mentén elhelyezkedő traktusában, a földszinten új lakóhelyiség nem alakítható ki, ott kizárólag kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás, ill. ügyfélforgalmat lebonyolító iroda funkciójú helyiségcsoport helyezhető el.

(2) Az építési övezetben a lakóterületen előírt környezeti határértékeknek megfelelő, a lakóterület rendeltetésszerű használatát nem zavaró, közvetlenül a lakosság ellátását biztosító kisipari szolgáltató, ill. kézműipari funkciójú helyiségcsoport az épületek földszintjén elhelyezhető.

(3) Az épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 500 m²-t.

(4) Az építési övezetben egy fő rendeltetésű épület helyezhető el.

(5) Telekalakításnál a minimális telekszélesség 14 m lehet.

(6)

(7) Ahol a szabályozási terv ettől eltérő építési helyet nem jelöl, ott:

a) az előkert mérete: 0,

b) az oldalkert mérete: 3,0 m.

c) a hátsókert mérete: 6,0 m.

(8) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

32/E. § L2/A-XVIII/Ü-9 építési övezet

(1) Az építési övezetben a lakóterületen előírt környezeti határértékeknek megfelelő, a lakóterület rendeltetésszerű használatát nem zavaró, közvetlenül a lakosság ellátását biztosító kisipari szolgáltató, ill. kézműipari funkciójú helyiségcsoport az épületek földszintjén elhelyezhető.

(2) Az épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 250 m²-t.

(3) Az építési övezetben egy fő rendeltetésű épület helyezhető el.

(4) Telekalakításnál a minimális telekszélesség 14 m lehet.

(5) Ahol a szabályozási terv ettől eltérő építési helyet nem jelöl, ott:

a) az előkert mérete: 5,0 m,

b) az oldalkert mérete: 6,0 m,

c) hátsókert mérete: 6,0 m.

(6) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

32/F. § L2/A-XVIII/Ü-10 építési övezet

(1) Az építési övezetben a lakóterületen előírt környezeti határértékeknek megfelelő, a lakóterület rendeltetésszerű használatát nem zavaró, közvetlenül a lakosság ellátását biztosító kisipari szolgáltató, ill. kézműipari funkciójú helyiségcsoport az épületek földszintjén elhelyezhető.

(2) Az épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 250 m²-t.

(3) Az építési övezetben egy fő rendeltetésű épület helyezhető el.

(4) Telekalakításnál a minimális telekszélesség 14 m lehet.

(5) Ahol a szabályozási terv ettől eltérő építési helyet nem jelöl, ott:

a) az előkert mérete: 3,0 m,

b) az oldalkert mérete: 6,0 m,

c) a hátsókert mérete: 9,0 m.

(6) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

33. § L2/A-XVIII/H építési övezet

(1)Az építési övezetben a lakóterületen előírt környezeti határértékeknek megfelelő, a lakóterület rendeltetésszerű használatát nem zavaró, s a lakóépületek földszintjén elhelyezhető kereskedelmi létesítményekkel egyező homlokzati kialakítással szolgáltató és kisipari funkció is elhelyezhető.

(2) Ahol a szabályozási terv az építési helyet nem tartalmazza, ott

a) az előkert mérete: 5,0 m,

b) az oldalkert mérete: 6,0 m

c) a hátsókert mérete: 10,0 m.

(3) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

34. § L2/A-XVIII/Z építési övezet

(1) -

(2) Építési hely az épületek bővítésére:

a) Az épületek bővítése a hátsókert felé az épület teljes szélességében legfeljebb 3,5 m mélységgel történhet.

b) „L” alakú bővítés csak páronként csatlakozó tűzfalas és a saját udvar felé lejtő félnyeregtetős kialakítással történhet, maximum 3 méteres traktus mélységgel.

c) A két bővítés együttesen is alkalmazható.

(3) -

(4) -

(5) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

35. § L2/A-XVIII/Z-2, L2/A-XVIII/Z-3, L2/A-XVIII/Z-4 építési övezet

(1) Az építési hely meghatározása a L2/A-XVIII/Z-2, L2/A-XVIII/Z-3 építési övezetek esetén, ahol a szabályozási terv építési helyet nem jelöl:

a) az előkert mérete: 3,0 m

b) a hátsókert mérete: 6, 0 m.

(2)Az építési övezetekben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

36. § L2/A-XVIII/A építési övezet

(1) Az építési övezetben a BVKSZ 24. § (5) bekezdésben felsorolt alapintézményi épületek helyezhetők el.

(2) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

36/A. L2/A-XVIII/A-1 építési övezet

(1) Az építési övezetben közösségi, kulturális, szolgáltató és vendéglátó rendeltetés helyezhetők el. A kulturális funkció részaránya telkenként legalább a szintterület 50%-a kell legyen.

(2) Új épületek építése, meglévő épületek bővítése és rendeltetésmód változás esetén a földszint utcafronti hosszának legalább 75%-án üzlet, intézmény közönségforgalmi helyiségeit kell elhelyezni,

(3) Az épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 1000 m²-t.

(4) Az építési övezetben egy fő rendeltetésű épület helyezhető el.

(5) A fő rendeltetést kiszolgáló, vagy kiegészítő funkciók önálló (különálló) épületben nem helyezetők el.

(6) Az építési övezetben a szomszédos telkeken a garázsok térszín alatt összeépíthetők a vonatkozó tűzvédelmi, vagyonvédelmi előírások betartásával.

(7) Telekalakításnál a minimális telekszélesség 14 m lehet.

(8)

(9) Ahol a szabályozási terv ettől eltérő építési helyet nem jelöl, ott:

a) Az előkert mérete: 0, az épület utcahomlokzatának a telek közterületi határán kell állnia;

b) Zártsorúan, a telek teljes szélességében beépülő utcafronti épületrészek traktusmélysége legfeljebb 16 m lehet;

c) Az utcai traktuson kívül eső hátsókert irányú épületrész esetén oldalkert távolságot kell tartani, amelynek legkisebb mérete: 5,25 m;

d) A hátsókert mérete: 10,5 m.

(10) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

23. Az L3 jelű kisvárosias, jellemzően szabadonálló beépítésű lakóterület építési övezeti

36/B. § L3-XVIII építési övezet

(1) Az építési övezet területén a BVKSZ 30. § előírásait az e §-ban foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2)Az építési övezetben az építési telkek minden teljes 150 m² területe után létesíthető egy lakás.

(3) Egy épület bruttó alapterülete nem haladhatja meg a 360 m²-t.

(4) Az építési hely meghatározása:

a) az előkert mérete: 5,0 m,

b) az oldalkert mérete: 5,25 m,

c) a hátsókert mérete: 10,5 m.

(5) Az újonnan kialakított építési telek legkisebb szélessége 20,0 m, saroktelek esetén 22,0 m lehet.

(6) Tetőtérben csak egy szint létesíthető.

(7) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

24. Az L4 jelű intenzív kertvárosias lakóterület építési övezetei

37. § Intenzív kertvárosias lakóterületek általános előírásai

(1) A kertvárosias lakóterületeken a BVKSZ 31. § előírásait az e §-ban foglalt általános érvényű előírásokkal, valamint az építési övezeti előírásokban foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) A kertvárosias lakóterületeken kisipari és szolgáltató tevékenység céljára szolgáló rendeltetési egység csak akkor alakítható ki, ha

a) a tevékenység folytatása - ide értve a szállítást, rakodást és üzemelést - a lakóterület rendeltetésszerű használatát nem zavarja, a környezetben élők egészségét és a környezetet nem veszélyezteti,

b) az előirt gépjármű-elhelyezés telken belül biztosítható.

(3) A kertvárosias lakóterület telkein átmeneti jelleggel sem tárolható 2-nél több nehézgépjármű.

(4)  A kialakult beépítésű kertvárosias lakóterületeken az építési övezetek eltérő rendelkezése hiányában:

a) az oldalkert mérete 3,0 m

           b) a hátsókert mérete 6,0 m

(5) A szabadonálló beépítési mód szerint beépíthető építési övezetekben ikres beépítés is alkalmazható, ha a már meglévő és a telkek megosztása útján keletkező új telek homlokvonala legalább 12 m, és területe nem kisebb az építési övezetben előírt legkisebb telekméret felénél. Ikres beépítés alkalmazása esetén az 500 m²-nél kisebb telkeken csak egy lakás vagy egyéb rendeltetési egység helyezhető el.

(6) -

(7) Nem kialakult lakóterületen új épület építése esetén a főrendeltetés szerinti és azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciókat egy épülettömegben kell elhelyezni, kivéve, ha az övezeti előírás másképpen nem rendelkezik.”

(8)-

(9)

(10) A kertvárosias lakóövezetek területén zászlótartó oszlop, antennaoszlop legfeljebb a rendezett terepszinttől számított 6,0 m magassággal helyezhető el.

(11) Az egyes építési övezetek területére vonatkozó eltérő rendelkezés hiányában, a lakóövezetekben telkenként elhelyezhető lakások száma:

a) teljes közművel ellátott építési telkeken

aa) kialakult beépítésű lakóterületen, 600 m²-t meg nem haladó telken legfeljebb két lakás, e felett három lakás, a Ganzkertváros területén csak abban az esetben, ha az egy lakásra jutó telekhányad nagyobb, mint 400 m²,

ab) újonnan alakított lakóterületen 800-1000 m² teleknagyságig legfeljebb 4 lakás, a felett 200 m²-ként további 1-1 lakás;

b) részleges közművel ellátott terület építési telkein

ba) legfeljebb két lakás, vagy

bb) egy lakás és a közműigény szempontjából azzal egy tekintetbe eső kereskedelmi, szolgáltató rendeltetési egység.”

(12) Minden L4 –XVIII/AT övezetű tömbben 800 m² -t meghaladó területű telek esetén a beépíthetőség mértéke 800 m² területig a beépítés mértéke 35%, az ezt meghaladó telekrész területe után pedig 25%.

(13) Az új lakóépület esetén a lakásszám szerint kötelezően elrendelt személygépkocsik elhelyezését az épülettel egybeépítetten kialakított zárt vagy fedett-nyitott gépjárműtárolókban vagy a (14) bekezdésben meghatározott feltétellel felszíni parkolóval kell biztosítani.

(14) Új épület építése esetén amennyiben a lakásszám szerint kötelezően elrendelt személygépjármű elhelyezésére felszíni parkoló kerül kialakításra a telek legnagyobb beépítettsége alapján számított beépíthető alapterület lakásonként 25 m²-rel csökken, a lakásszám szerint kötelezően elrendelt személygépjármű tárolók épületben történő elhelyezésének biztosíthatósága érdekében.

(15) A kertvárosias lakóterületek azon építési övezeteiben ahol a fő rendeltetés szerinti épület építésével a telek beépítettsége eléri az építési övezetre meghatározott megengedett legnagyobb beépítettség mértékét, építési helyen belül 1 db legfeljebb bruttó 10 m² alapterületű, épületnek nem minősülő tároló építmény helyezhető el, a fő rendeltetés szerinti épület építészeti kialakításával összhangban, a településképbe illeszkedő módon.

(16) Amennyiben kialakult beépítésű kertvárosias lakóterületeken a hátsókertek beépítettek fő rendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló járműtároló, háztartással kapcsolatos konyha és egyéb tároló építménnyel, ezen építmények a foghíjtelkeken, illetve a beépítetlen hátsókerti traktusú építési telken is elhelyezhetők, ebben az esetben a hátsókert 0,0 méter. Az építési hely hátsó telekhatár felőli 6,0 méteres sávjában kizárólag ezen építmények helyezhetők el építészeti és településképi szempontból egyaránt illeszkedő módon, amennyiben a beépítés a szomszédos telek építési jogait nem korlátozza.

(17) A kertvárosias lakóterületeken a telektömbben meglévő és az építési övezetben előírt kialakítható legkisebb telekméretet kétszeres vagy annál nagyobb – aprótelkes lakóterületen háromszoros vagy annál nagyobb – mértékben meghaladó méretű építési telek beépítését több épület elhelyezésével, illetve építészetileg tagoltan kell megvalósítani. Az épületek elhelyezésének, tömegének, architektúrájának – a (18) bekezdésben foglalt kivétellel – a kialakult beépítéshez kell igazodni.

(18) A kertvárosias lakóterületeken, két utca között átmenő telek beépítésénél, az építhető szintterületet a telek két homlokvonala között úgy kell megosztani, hogy mindkét határoló utca felé a kialakult beépítéshez illeszkedő épület legyen elhelyezhető

38. § L4-XVIII/NT-E építési övezet

(1) Teljes közművesítettség esetén az építési telken lakóépület, valamint szálláshely-szolgáltató épület, közintézmény épület, irodaház, a lakosság ellátását biztosító vendéglátás, szolgáltatás és legfeljebb 1000 m² bruttó szintterületű kereskedelem célú épület helyezhető el.

(2) Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége 18 m, saroktelek esetében 20 m lehet.

(3) Az építési hely meghatározása:

a) az előkert mérete 3,0 m

b) az oldalkert mérete 3,75 m

c) a hátsókert mérete 7,50 méter, kivéve a 20 méternél kisebb mélységű telkeket, továbbá a 156 157/67, a 156 157/68, 156 157/69 és a 156 157/70 hrsz-ú telkeket, melyek esetében a hátsókert mérete 6,00 méter.

(4) Új beépítés esetén az előkerti építési határvonal a szomszédos telkek beépítésének előkerti építési határvonalához kell, hogy igazodjon. Különböző méretű előkertek esetében a nagyobbhoz kell illeszkedni, kivéve, ha azt domborzati, geológiai adottságok vagy egyéb ok (pl. gépkocsi lehajtó helyigénye) nem teszi lehetővé, illetve saroktelek esetén.”

(5) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

(6)

39. § L4-XVIII/NT-E1 építési övezet

(1) Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége 18 m, saroktelek esetében minimum 20 m lehet.

(2) Az építési övezet területén legfeljebb négylakásos épületek helyezhetők el.

(3) Az építési övezet területén telkenként egy épület építhető, önálló épületként nem helyezhető el a főrendeltetést kiegészítő vagy kiszolgáló funkciójú épület.

(4) A területen szálláshely-szolgáltató épület, közintézmény épülete, önálló irodaház és sportlétesítmény nem helyezhető el.

(5)

(6)Ahol a szabályozási terv az építési helyet nem tartalmazza, ott

a) az előkert mérete: 6,0 m,

b) az oldalkert mérete: 3,75 m

c) a hátsókert mérete: 10 m.

(7) Tetőtérben csak egy szint létesíthető.

(8) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

(9) A szabályozási terv szerinti irányadó építési vonalon helyezendő el az épülethomlokzat 50%-a.

40. § L4-XVIII/NT-E2 építési övezet

(1) Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége 16,0 m, legkisebb mélysége 30,0 m lehet.

(2) A lakótelkeken kizárólag lakóépületek helyezhetők el, amelyekben a kiszolgáló funkcióknak is helyet kell biztosítani.

(3) A lakóépületben a lakótól eltérő rendeltetési egység kizárólag a gyűjtő- vagy főközlekedési utakkal közvetlenül határos telken helyezhető el, ahol az épületek földszintjén a földszinti szintterület 60%-ig kereskedelmi, és szolgáltató funkció is kialakítható.

(4) Telkenként elhelyezhető épületek és lakások száma:

a) az 1600 m²-nél kisebb lakótelkein telkenként egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület,

b) az 1600 m²-nél nagyobb lakótelken legfeljebb kettő, legfeljebb kétlakásos épület.

(5) Az építési hely meghatározása:

a) az előkert mérete:

aa) általában 5,0 m kivéve az ab) pont alatti esetet,

ab) 3,0 m az Orgonafüzér és a Platánliget utcát összekötő utcákban.

b az oldalkert mérete: 3,0 m

c) a hátsókert mérete: 6,0 m.

(6) Az épületek közterületek felőli előkerti építési vonala:

a) az Alacskai út és a Határ út mentén 8,0 és 10,0 m között,

b) az Orgonafüzér és a Platánliget utca mentén 5,0 és 7,0 m között,

c) az Orgonafüzér és a Platánliget utcát összekötő utcák mentén 3,0 és 5,0 méter között van.”

(7) A tető hajlásszöge az 50 fokot nem haladhatja meg, a tetőtér egy szinten építhető be.

(8) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

(9) A Rendelet 3. számú mellékletében 73-as számon jelölt szabályozási terv területén a lakásszámot a Rendelet IV. fejezetének „A 73. számú szabályozási terv területén” címszó alatt található előírásoknak megfelelően kell meghatározni.

40/A § L4-XVIII/NT-E2/A építési övezet

(1) Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége 14,5 m lehet.

(2) A lakótelkeken kizárólag lakóépületek helyezhetők el, amelyekben a kiszolgáló funkcióknak is helyet kell biztosítani.

(3) A lakóépületben a lakótól eltérő rendeltetési egység kizárólag a gyűjtő- vagy főközlekedési utakkal közvetlenül határos telken helyezhető el, ahol az épületek földszintjén a földszinti szintterület 60%-ig kereskedelmi, és szolgáltató funkció is kialakítható.

(4) Telkenként elhelyezhető épületek és lakások száma:

a) az 1600 m2-nél kisebb lakótelkein telkenként egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület,

b) az 1600 m2-nél nagyobb lakótelken legfeljebb kettő, legfeljebb kétlakásos lakóépület.

(5) Az építési hely meghatározása:

a) az előkert legkisebb mérete:

aa) általában 5,0 m kivéve az ab) pont alatti esetet,

ab) 3,0 m az Orgonafüzér és a Platánliget utcát összekötő utcában.

b) az oldalkert legkisebb mérete: 3,0 m

c) a hátsókert legkisebb mérete: 6,0 m.

(6) Az épületek közterületek felőli előkerti építési vonala:

a) a Határ út mentén 8,0-10,0 m között,

b) az Orgonafüzér és a Platánliget utca mentén 5,0 és 7,0 m között,

c) az Orgonafüzér és a Platánliget utcát összekötő utca mentén 3,0 és 5,0 méter között van.

(7) A tető hajlásszöge az 50 °-ot nem haladhatja meg, a tetőtér egy szinten építhető be.”

(8) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

40/B § L4-XVIII/NT-E2/B építési övezet

(1) Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége 16,0 m lehet.

(2) A lakótelkeken kizárólag lakóépületek helyezhetők el, amelyekben a kiszolgáló funkcióknak is helyet kell biztosítani.

(3) A lakóépületben a lakótól eltérő rendeltetési egység kizárólag a gyűjtő- vagy főközlekedési utakkal közvetlenül határos telken helyezhető el, ahol az épületek földszintjén a földszinti szintterület 60 %-ig kereskedelmi, és szolgáltató funkció is kialakítható.

(4) Telkenként elhelyezhető épületek és lakások száma:

a) az 1600 m²-nél kisebb lakótelkein telkenként egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület,

b) az 1600 m²-nél nagyobb lakótelken legfeljebb kettő, legfeljebb kétlakásos lakóépület.

(5) Az építési hely meghatározása:

a) az előkert mérete:

aa) általában 5,0 m kivéve az ab) pont alatti esetet,

ab) 3,0 m az Orgonafüzér és a Platánliget utcát összekötő utcában.

b) az oldalkert mérete: 3,0 m

c) a hátsókert mérete: 6,0 m.

(6) Az épületek közterületek felőli előkerti építési vonala:

a) a Határ út mentén 8,0-10,0 m között,

b) az Orgonafüzér és a Platánliget utca mentén 5,0 és 7,0 m között,

c) az Orgonafüzér és a Platánliget utcát összekötő utca mentén 3,0 és 5,0 méter között van.

(7) A tető hajlásszöge az 50 °-ot nem haladhatja meg, a tetőtér egy szinten építhető be

(8) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

41. § L4-XVIII/NT-E3 építési övezet

(1) Az építési telken csak egy épület építhető, a tároló és egyéb funkciók elhelyezését is ebben az épületben kell megoldani. A tetőtér beépíthető.

(2) Az épületeket utcával párhuzamos gerincű, cserépfedéses magastetővel kell kialakítani.

(3) Az építési övezetben telkenként legfeljebb kétlakásos épületek építhetők.

(4) A kötelező hátsókert zöldfelületként alakítandó ki.

(5) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

42. § L4-XVIII/NT-E-Z építési övezet

(1) Az építési övezet építési telkein legfeljebb 2 lakásos lakóépület helyezhető el.

(2) A lakóépületen kívül a lakosság alapellátását biztosító kereskedelmi és szolgáltató épület is elhelyezhető.

(3) Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége 12 m, saroktelek esetében 20 m lehet.

(4) Az építési hely meghatározása:

a) az előkert mérete: 5,0 m

b) a hátsókert mérete: 7,5 m

(5) A zártsorúan összeépülő épületegyüttes, folyamatos utcai homlokzathossza nem haladhatja meg a 70 m-t. A zártsorúan összeépülő épületegyüttes utolsó tagjának kialakításánál, a telek oldalhatárától legalább 3,75 m oldalkertet kell biztosítani.

(6) -

(7) A tető hajlásszöge a 45 °-ot nem haladhatja meg.

(8) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

43. § L4-XVIII/NT-V és L4-XVIII/NT-V1 építési övezet

(1) Az újonnan kialakítható telek legkisebb szélessége 18 m, saroktelek esetében 20 m lehet.

(2) a) Teljes közművesítettség esetén az építési telken lakóépület, valamint szálláshely-szolgáltató épület, közintézmény épület, irodaház, a lakosság ellátását biztosító vendéglátás, szolgáltatás és legfeljebb 1000 m2 bruttó szintterületű kereskedelmi célú épület helyezhető el.

b) Részleges közművesítettség esetén, közüzemi szennyvízelvezetés hiányában az a) pontban meghatározott funkciók csak az alábbi előírások együttes teljesülése esetén helyezhetőek el:

ba) a szennyvízkezelés módja környezetvédelmi szempontból igazolt,

bb) a meglévő, illetve a megépítendő műtárgy kielégíti a műszaki, környezetvédelmi, víz és talajvédelmi követelményeket.

(3) Az épületek főútvonal mentén elhelyezkedő traktusában, a földszinten új lakóhelyiség nem alakítható ki, ott kizárólag kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás, illetve ügyfélforgalmat lebonyolító iroda funkciójú helyiségcsoport helyezhető el.

(4) Új beépítés a kívánt funkcióhoz alkalmazkodva előkert nélkül is megvalósítható,

(5) A hátsókert mérete: 7,5 m

(6) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

^*Az Üllői út menti teleksor esetén

(7) Nem terjed ki a 26. § (2) bekezdés szerinti - a nem lakófunkciójú rendeltetési egységek számára és alapterületére vonatkozó - korlátozás az építési övezet területére.

(8)

44. § L4-XVIII/AT-E építési övezet

(1) Teljes közművesítettség esetén az építési telken szálláshely-szolgáltató épület, valamint legfeljebb 250 m² bruttó szintterülettel a lakosság ellátását biztosító vendéglátás, kereskedelem célú épület is elhelyezhető.

(2) Az építési övezetben a fő rendeltetést kiegészítő vagy kiszolgáló funkciójú építmények, épületek közül

a) járműtároló,

b) háztartással kapcsolatos tároló épület, valamint

c) állattartás céljáró szolgáló építmény e rendelet 24. §-ában foglalt előírások szerint

helyezhető el

(3) Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége 14 m, saroktelek esetében 16 m lehet, kivéve az olyan már meglévő beépítésű telkeket, melyek megosztva 12 méternél nem kisebb szélességgel is megfelelnek a beépítés szabályainak.

(4)Az építési hely meghatározása:

a) az előkert mérete 3,0 m

b) az oldalkert mérete 3,0 m

c) a hátsókert mérete 6,0 m.

(5) Új beépítés esetén az előkerti építési határvonal a szomszédos telkek beépítésének előkerti építési határvonalához kell, hogy igazodjon. Különböző méretű előkertek esetében a nagyobbhoz kell illeszkedni, kivéve, ha azt domborzati, geológiai adottságok vagy egyéb ok (pl. gépkocsi lehajtó helyigénye) nem teszi lehetővé, illetve saroktelek esetén.

(6) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

* csak a 26. § (11) és (12) bekezdésben foglalt követelmények figyelembevételével alkalmazható a kialakult telekalakzatok és a környező beépítés jellege szerint

(7) A (6) bekezdés szerinti * kitevővel jelölt oldalhatáron álló beépítési mód alkalmazása esetén amennyiben az építési telek szélessége 14 m-nél kisebb, de 12,0 m-nél nagyobb az oldalkert 4,0 m, amennyiben 12,0 m, vagy annál kisebb, az oldalkert 3,0 méter. Ebben az esetben az építménymagasság és az egyedileg számolt átlagos homlokzatmagasság legfeljebb 4,5 méter lehet.”

45. § L4-XVIII/AT-E1 építési övezet

(1) Az építési övezetben legfeljebb kétlakásos lakóépületek helyezhetők el.

(2) Az építési hely meghatározása:

a) az előkert mérete 5,0 m

b) az oldalkert mérete 3,0 m

c) a hátsókert mérete 6,0 m.

(3) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

45/A. § L4-XVIII/AT-E2 építési övezet

(1) Az építési övezetben legfeljebb kétlakásos lakóépületek helyezhetők el.

(2) Az építési hely meghatározása:

            a) az előkert mérete 3,0 m

            b) az oldalkert mérete 3,0 m

            c) a hátsókert mérete 6,0 m.

(3) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

*elbírálása a kialakult telekalakzatok és a környező beépítés jellege szerint

46. § L4-XVIII/AT-EN építési övezet

(1) Az építési övezetben a 44. § előírásait kell alkalmazni a 44. § (4) bekezdés a) pont kivételével. Az építési hely meghatározása során a (2) bekezdésében foglalt előírást kell figyelembe venni.

(2) Az építési övezetben az előkert mérete: 0 m.

47. § L4-XVIII/AT-V

(1) Az újonnan kialakítható telek szélessége minimum 14 m, saroktelek esetében minimum 16 m lehet.

(2) a) Teljes közművesítettség esetén az építési telken szálláshely-szolgáltató épület, legfeljebb 250 m2 bruttó szintterülettel vendéglátás, kereskedelem célú épület, valamint kisipari és szolgáltató funkciójú épület is elhelyezhető.

b) Részleges közművesítettség esetén, közüzemi szennyvízelvezetés hiányában az a) pontban meghatározott funkciók csak az alábbi előírások együttes teljesülése esetén kivételes esetben helyezhetőek el:

ba) a szennyvíz kezelés módja környezetvédelmi szempontból igazolt,

bb) a meglévő, illetve a megépítendő műtárgy kielégíti a műszaki, környezetvédelmi, víz és talajvédelmi követelményeket.

(3) Új épület megvalósítása esetén a főutak menti traktusban, a földszinten lakóhelyiség nem helyezhető el, a meglévő épület átalakítása során az érintett helyen a meglévő lakóhelyiség megtartható, de új lakóhelyiség nem alakítható ki.

(4) Az építési övezetben a fő rendeltetést kiegészítő vagy kiszolgáló funkciójú építmények közül elhelyezhető

a) járműtároló,

b) háztartással kapcsolatos tároló épület, valamint

c) a lakóutcák mentén húzódó telkeken állattartás céljáró szolgáló építmény e rendelet 24. §-ában foglalt előírások szerint.

(5) Új beépítés a kívánt funkcióhoz alkalmazkodva előkerttel valamint előkert nélkül is megvalósítható,

(6) Az oldalkert mérete 3,0 m, a hátsókerté 6,0 m.

(7) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

^NL nem lakóépület megvalósítása esetén – a PPVSZ véleményezése során a miniszter által adott OTÉK-eltérés alapján

(8) Nem terjed ki a 26.§ (2) bekezdés szerinti - a nem lakófunkciójú rendeltetési egységek számára és alapterületére vonatkozó - korlátozás az építési övezet területére.

48. § L4-XVIII/AT-V1 építési övezet

(1) Az építési telkek közterületi telekhatára és a szabályozási tervben az új építéshez meghatározott építési vonal közötti területen meglévő építményekben lakás-célú bővítés, korszerűsítés, tetőtér és emeletráépítés nem végezhető, kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás, valamint kisipari tevékenység céljára átalakíthatók.

(2) Az (1) bekezdés szerinti funkcióváltás esetén az előírt parkoló mennyiséget a 9 m széles előkertben kell kialakítani.

(3) Új épület megvalósítása esetén a főút menti traktusban, a földszinten lakóhelyiség nem helyezhető el.

(4) A közterület felé eső telekrészen csak magastetős épület építhető, a tetőhajlás 35-45 fok között lehet.

(5)Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

^NL nem lakóépület megvalósítása esetén – a PPVSZ véleményezése során a miniszter által adott OTÉK-eltérés alapján

^G garázs építés esetén

48/A. §¹ L4-XVIII/AT-V2 építési övezet

(1) Az épületek főútvonal mentén elhelyezkedő traktusában, a földszinten új lakóhelyiség nem alakítható ki, ott kizárólag kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás, ill. ügyfélforgalmat lebonyolító iroda funkciójú helyiségcsoport helyezhető el.

(2) Új épületek építése, meglévő épületek bővítése és rendeltetésmódosítás esetén a földszint utcafronti hosszának legalább 50%-án üzlet, intézmény közönségforgalmi helyiségeit kell elhelyezni,

(3) Az épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 1000 m²-t.

(4) Az építési övezetben egy fő rendeltetésű épület helyezhető el.

(5) A fő rendeltetést kiszolgáló, vagy kiegészítő funkciók önálló (különálló) épületben nem helyezetők el.

(6) Az építési övezetben a szomszédos telkeken a garázsok térszín alatt összeépíthetők a vonatkozó tűzvédelmi, vagyonvédelmi előírások betartásával.

(7) Telekalakításnál a minimális telekszélesség 14 m lehet.

(8)

(9) Ahol a szabályozási terv ettől eltérő építési helyet nem jelöl, ott:

a) az előkert mérete: 0, az épület utcahomlokzatának a telek közterületi határán kell állnia;

b) zártsorúan, a telek teljes szélességében beépülő utcafronti épületrészek traktusmélysége legfeljebb 16 m lehet;

c) az utcai traktuson kívül eső hátsókert irányú épületrész esetén oldalkert távolságot kell tartani, amelynek legkisebb értéke. 3,0 m;

d) a hátsókert legkisebb értéke: 6,0 m.

(10) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

48/B. § L4-XVIII/AT-V3 építési övezet

(1) Az épületek főútvonal mentén elhelyezkedő traktusában, a földszinten új lakóhelyiség nem alakítható ki, ott kizárólag kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás, ill. ügyfélforgalmat lebonyolító iroda funkciójú helyiségcsoport helyezhető el.

(2) Új épületek építése, meglévő épületek bővítése és rendeltetésmódosítás esetén a földszint utcafronti hosszának legalább 50%-án üzlet, intézmény közönségforgalmi helyiségeit kell elhelyezni,

(3) Az épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 1000 m²-t.

(4) Az építési övezetben egy fő rendeltetésű épület helyezhető el.

(5) A fő rendeltetést kiszolgáló, vagy kiegészítő funkciók önálló (különálló) épületben nem helyezetők el.

(6) Az építési övezetben a szomszédos telkeken a garázsok térszín alatt összeépíthetők a vonatkozó tűzvédelmi, vagyonvédelmi előírások betartásával.

(7)Telekalakításnál a minimális telekszélesség 14 m lehet.

(8)

(9)Ahol a szabályozási terv ettől eltérő építési helyet nem jelöl, ott:

a) az előkert mérete: 0, az épület utcahomlokzatának a telek közterületi határán kell állnia;

b) zártsorúan, a telek teljes szélességében beépülő utcafronti épületrészek traktusmélysége legfeljebb 16 m lehet;

c) az utcai traktuson kívül eső hátsókert irányú épületrész esetén oldalkert távolságot kell tartani, amelynek mérete: 4,5 m;

d) a hátsókert mérete: 7,5 m.

(10) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

49. § L4-XVIII/CS, L4-XVIII-CS1 és L4-XVIII-CS2 építési övezet

(1) -

(2) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

50. § L4-XVIII/CSH1 építési övezet

(1) A csoportházas (sorházas) lakóövezet területén telkenként egy lakás helyezhető el, kivéve saroktelek esetén. Amennyiben a saroktelek területe meghaladja a minimális telekterület kétszeresét, legfeljebb kettő lakás helyezhető el.

(2) A fő rendeltetés szerinti épületen kívül önálló épületként nem helyezhető el a főrendeltetést kiegészítő vagy kiszolgáló funkciójú épület.

(3) -

(5)Az építési hely meghatározása:

a) az előkert mérete: 6,0 m

b) a hátsókert mérete: 7,5 m.

(6) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

51. § L4-XVIII/CSH2 építési övezet

(1) A csoportházas (láncházas) lakóövezet területén telkenként egy lakás helyezhető el.

(2) Meglévő egymáshoz ikresen csatlakozó lakóépületek és a telekhatár közötti építési helyen kizárólag járműtároló építhető.

(3) A fő rendeltetés szerinti épületen kívül önálló épületként nem helyezhető el a főrendeltetést kiegészítő vagy kiszolgáló funkciójú épület.

(4) -

(5) A tetőidomokat azonos hajlásszöggel, az azonos rendeltetésű, csatlakozó épületeket azonos párkánymagassággal kell kialakítani.

(6) Tetőtérben csak egy szint létesíthető.

(7) Az építési hely meghatározása:

a) az előkert mérete: 6,0 m

b) a hátsókert mérete: 7,5 m

(8) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

52. § L4-XVIII/A építési övezet

(1) Az építési övezetben oktatási, művelődési és kulturális, egészségügyi, igazgatási és sport célú létesítmények, valamint maximum 2000 m² bruttó szintterületű kiskereskedelmi épületek helyezhetők el.

(2)  Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

(3)Az övezetben elhelyezhető intézményekhez legfeljebb egy szolgálati lakás tartozhat

(4)Az övezet telkein lakó funkciójú főépület is építhető, mely esetben a telket tartalmazó tömb lakóövezeti besorolású telkeinek határértékeit kell figyelembe venni.

(5) -

(6)Az övezetben épülő közintézményi létesítmények építménymagassága legfeljebb 10,00 méter, az épülettel egybeépített, vagy önálló torony legmagasabb pontja legfeljebb 25,00 méter lehet.

25. Az L7 jelű telepszerű lakóterületek építési övezetei

53. § L7-XVIII/LTP-1 és LTP-2 építési övezet

(1) Az építési övezetben a BVKSZ 35. § előírásait az e §-ban foglalt eltéréssel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2)

(3) A teljes lakótelepre vonatkozóan,  a középmagas, lapostetős épületekre tetőráépítés és tetőtérbeépítés építhető, ha annak kapcsán nem kerül át az épület középmagas kategóriából magas építmény kategóriába. Tetőtérbeépítés útján új lakás csak akkor alakítható ki, ha a szükséges gépjármű elhelyezésének a lehetősége biztosított.

(4) Az építési övezetben a főrendeltetést kiegészítő vagy kiszolgáló funkciók közül önálló építményként kizárólag parkolóház valósítható meg.

(5) A lakótelep közterületein a PPVSZ közterületek kialakítására vonatkozó fejezetében megengedett építmények helyezhetők el.

(6) A lakóépületek földszintjén a lakosság alapfokú ellátását biztosító, annak rendeltetésszerű használatát nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó létesítmények  helyezhetők el. A meglévő gyalogos átjárók nem építhetők be, azokat továbbra is fenn kell tartani.

(7) -

(8) A lakótelep alapintézményi épületeinek, helyiségek rendeltetését megváltoztatni csak akkor lehet, ha az érintett lakosság alapfokú ellátása más módon, megfelelően biztosított, és a rendeltetésváltozásból eredő környezetterhelés nem haladja meg az alapintézmény környezetterhelését

(9) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

^KLE. Kialakult lakótelepi egységre a BVKSZ 35. § (12) bek. szerint.

54. § L7-XVIII/LTP-V építési övezet

(1) Az építési övezetben szolgáltatás épülete, vendéglátás épülete és egyéb közösségi szórakoztató épület helyezhető el.

(2) A szabályozási tervlapon jelölt építési helyen belül egy épület helyezhető el.

(3) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

55. § L7-XVIII/LP építési övezet

(1) Az épületek, helyiségek rendeltetését megváltoztatni csak akkor lehet, ha a rendeltetésváltozásból eredő környezetterhelés nem haladja meg az eredeti rendeltetés környezetterhelését.

(2) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

56. § L7-XVIII/LP-1 építési övezet

(1) Az építési övezet területén lakóépületek, szálláshely-szolgáltató épületek, irodaház, valamint sportépítmények helyezhetők el.

(2) A területen önálló járműtároló épület nem helyezhető el, terepszint alatti építmény, mélygarázs nem létesíthető.

(3) A meglévő lakótelepi épületek számára kialakított telken új épület nem helyezhető el, de a meglévő lakóépületek tetőráépítéssel bővíthetők.

(4) Újonnan csak magastetős épületek építhetők. A meglévő lapos tetős lakóépületek tetőráépítéssel bővíthetők.

(5) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

57. § L7-XVIII/LP-2 építési övezet

(1) Az épületekben lakások, valamint az épületek közterület felőli földszintjén a lakosság ellátását biztosító kereskedelmi célú helyiségek, a lakóépületek közös kiszolgáló helyiségei és gépjárműtároló helyezhetők el.

(2) A megvalósult lakóépületek tetőterei a meglévő tetőkubatúra változtatása nélkül beépíthetők.

(3) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

58. § L7-XVIII/DG és L7-XVIII/DG-1 építési övezet

(1) Az építési övezetben kizárólag gépkocsi-tárolásra szolgáló építmény helyezhető el.

(2) Az L7-XVIII/DG építési övezetben a gépjárműtárolót legalább 0,5 m vastag földtakaróval fedetten, növényekkel betelepítve kell kialakítani. A dombgarázsok fölött kialakítandó zöldfelület területén pihenő- és játszókert kialakítható.

(3) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

59. § L7-XVIII/P építési övezet

(1) Az építési övezetben kizárólag gépkocsi-parkoló helyezhető el, építmény nem létesíthető.

(2) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

60. § L7-XVIII/A-1 és L7-XVIII/A-2 építési övezetépítési övezet

(1) Az építési övezetben a BVKSZ 24. § (5) bekezdésben felsorolt alapintézményi épületek helyezhetők el.

(2) -

(3) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

60/A. §  Az L7-XVIII/Z övezet előírásai :

(1) Az övezet az L7 jelű keretövezetbe sorolt lakótelepek közcélú zöldterületi hasznosításra szánt része, melyben tematikus játszókertek, sportkert, pihenőkert alakítható ki.

(2) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

26. VK jelű városközponti területek építési övezetei

61. § A városközponti területek általános előírásai

(1) A városközponti építési övezetekben a BVKSZ 36-39. § rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltéréssel és kiegészítéssel kell alkalmazni.

(2) Amennyiben az épületek földszinti területe – megállapodás alapján – részben vagy egészben közhasználatra átadott területként valósul meg, a BVKSZ 39. § (11) bekezdés szerint növelhető a szintterületi mutató értéke.

(3) Vegyes rendeltetésű épületek földszintjén kereskedelmi, szolgáltató, iroda és igazgatási rendeltetésű helyiségek, valamint – a hátsókerti traktusban – gépjárműtárolók helyezhetők el.

(4) Felszíni parkoló csak akkor alakítható ki, ha a meglévő beépítés, illetve talajmechanikai adottságok alapján igazoltan az épületen belül, vagy terepszint alatt a létesítmények parkolási igénye teljes körűen nem biztosítható. Ez esetben a parkoló szükséglet legfeljebb 25%-a valósítható meg terepszinti fásított parkolóban.

62. § VK-XVIII/VKP, VK-XVIII/Ü1 és VK-XVIII/Ü2 építési övezet

(1) A beépítés mértéke a földszinten és az első emeleti szinten elérheti a 100%-ot, ha azokon intézmény, közintézmény vagy járműtároló kap helyet.

(2) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

^DG Dombgarázs építése esetén

63. § VK-XVIII/Ü3 és VK-XVIII/Ü4 építési övezet

(1)a) A fenti övezetek azon telkein, melyeken jelenleg is működő intézmény áll, egyéb épület nem helyezhető el, csak az intézmény bővítése lehetséges.

b) A beépítetlen és az intézményi funkciótól eltérő hasznosítású telkeken az övezeti előírások betartásával lehet építési tevékenységet folytatni.

(2) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

64. § VK-XVIII/T építési övezet

(1) Az építési övezetben a főútvonallal határos telkek kivételével kizárólag lakásokat és azokat kiegészítő vagy kiszolgáló funkciójú helyiségeket tartalmazó épület is elhelyezhető.

(2) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

64/A. § VK-XVIII/T1, VK-XVIII/T2 építési övezet

(1) Az építési övezetben az alábbi funkciók helyezhetők el:

a) lakások és azok kiszolgáló épületei,

b) kereskedelem, szolgáltatás, iroda és igazgatási funkciók,

c) vegyes rendeltetésű épületek, melyekben a b) pont szerinti rendeltetési egységek is és a földszint kivételével lakás funkció is elhelyezhető.

(2) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

(3) A VK-XVIII/T2 övezet alkalmazásánál a 37. § előírásait is figyelembe kell venni.

27. Az I jelű intézményterületek építési övezetei

65. § Intézményterületek általános előírásai

(1) A kerület intézményi övezeteiben a BVKSZ 36-38. §, valamint a 40-41. § rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltéréssel és kiegészítéssel kell alkalmazni.

(2) Az intézményi építési övezetekben lakófunkció az épületek földszintjét kivéve a (3)-(5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével létesíthető. Amennyiben az épületek földszinti területe – megállapodás alapján – részben vagy egészben közhasználatra átadott területként valósul meg, a BVKSZ 40. § (4) bekezdése szerint növelhető a szintterületi mutató értéke.

(3) Az intézményterületbe sorolt, de túlnyomórészt lakóépületekkel beépített területen lakóépület elhelyezése során - ha azt más előírás nem zárja ki - a földszinten is létesíthető lakás. Ez esetben a telek beépítettsége a kertvárosias lakóterület azonos méretű telkeire előírt mértéket nem haladhatja meg.

(4) Az intézményterületbe sorolt, de túlnyomórészt lakóépületekkel beépített területen, 3000 m²-nél kisebb telkek épületein, lakó rendeltetéshez kapcsolódó vagy annak létrehozására irányuló építési tevékenység kizárólag a jelenleg meglévő épülettömegen belül lehetséges.

(5) Lakófunkció az „I-XVIII/KI-4” jelű építési övezetben nem helyezhető el.

66. §  I-XVIII/KI, I-XVIII/KI-2, I-XVIII/KI-3, I-XVIII/KI-4 építési övezet

(1) Az építési övezetben a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási, művelődési, sport rendeltetésű, egészségügyi, szálláshely-szolgáltató létesítmények, irodaépület valamint azokat kiszolgáló és kiegészítő funkciójú építmények helyezhetők el.

(2) Az építési övezetekben az alábbi határértékeket kell figyelembe venni:

67. § I-XVIII/KER, I-XVIII/KER-2, I-XVIII/KER-4 építési övezet

(1) Az építési övezetben elsősorban kereskedelmi, vendéglátó létesítmények, valamint irodaépületek helyezhetők el.

(2) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

^{* A} 65% beépíthetőség akkor valósítható meg, ha az építtető előzetesen megállapodás köt az Önkormányzattal a többletterhelés kompenzálásáról

68. § I-XVIII/KER-1 építési övezet

(1) Az építési övezetben kereskedelmi és szolgáltató építmények valamint üzemanyagtöltő állomás helyezhető el.

(2) Az építési övezet lakótelkekkel érintkező telekhatárán 1,8 m magas, tömör kerítés építhető.

(3) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

68/A. § I–XVIII/KER-3 építési övezet

(1) Az építési övezetben kereskedelmi és szolgáltató építmények, valamint irodaépületek helyezhetők el.

(2) Az előkert mérete 5 méter, az oldalkert 8 méter, a hátsókert pedig 6 méter lehet.

(3) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

69. § I-XVIII/E építési övezet

(1) Az építési övezetben elsősorban a közlekedéshez kapcsolódó intézmények, irodaépületek helyezhetők el.

(2) A területen a kereskedelem-szolgáltatás és vendéglátás épületei, valamint sportlétesítmények is elhelyezhetők.

(3) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

Parkoló szint a (4) bekezdés szerint

(4) Parkolóház, illetve építési telkek beépítésének feltételéül szolgáló, kötelezően előírt számú gépkocsi elhelyezését biztosító terepszint alatti parkolószint a telek 100%-os terepszint alatti beépítésével is megvalósítható

28. Az IZ jelű jelentős zöldfelületű intézményterületek építési övezetei

70. § IZ-XVIII/S és IZ-XVIII/S –1 építési övezetek

(1) A területen sportlétesítmények és strand, valamint azokat kiegészítő, vagy kiszolgáló funkciójú építmények helyezhetők el.

(2) Az építési övezetekben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

„

70/A. § IZ-XVIII/S-1 építési övezet

(1) Az építési övezet elsősorban jelentős zöldfelületet igénylő, elsősorban sportolási célt szolgáló intézmények, továbbá a köztemetőt kiszolgáló létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) A területen fő rendeltetésű épületként

a) térszínen: sportlétesítmények, valamint azokat kiegészítő, vagy kiszolgáló, valamint a köztemetőt kiszolgáló kereskedelem-szolgáltatás építményei helyezhetők el,

b) térszín alatt: teremgarázs, valamint a köztemetőt kiszolgáló virág- és sírkő árusító helységek alakíthatók ki.

(3) Fő rendeltetést kiegészítő, kiszolgáló funkciók elhelyezhetők a fő rendeltetés szerinti épülettel egy épületben:

a) szálláshely szolgáltatás,

b) oktatási, egészségügyi, szociális funkciók,

c) közösségi, igazgatási, iroda funkciók,

d) kereskedelem-szolgáltatás funkciók,

e) járműtároló.

(4) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

(5) Az építési övezetben az előkert mérete: 0,00 méter

71. § IZ-XVIII/K és IZ-XVIII/K-1 építési övezet

(1) Az építési övezetben elsősorban jelentős zöldfelületű kulturális, oktatási, kereskedelmi, szálláshely-szolgáltató és irodaépületek helyezhetők el.

(2) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

72. § IZ-XVIII/L építési övezet

(1) Az építési övezetben telkenként legfeljebb négy lakás helyezhető el.

(2) Az övezetben a beépítés módja - a szabályozási terven rögzítettek szerint - zártsorú, a saroktelkeken oldalhatáron álló.

(3) A területen nem helyezhető el:

a) szálláshely-szolgáltató épület

b) közintézmény épülete

c) önálló irodaház és

d) sportépítmény.

(4) Tetőtérben csak egy szint létesíthető.

(5) Építési hely meghatározása:

a) az előkert mérete: 6,0 m

b) az oldalkert mérete: 3,75 m

c) a hátsókert mérete: 10,0 m.

(6) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

72/A. §

29. A gazdasági, ipari és munkahelyi területek építési övezetei

73. § A gazdasági területek általános előírásai

(1) A gazdasági területen a BVKSZ 42-46.§ rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltéréssel és kiegészítéssel kell alkalmazni.

(2) Az IP és M jelű építési övezetbe tartozó ingatlanok bejáratait csak akkor lehet a lakóterületekkel határos közterületek felől kialakítani, ha más határos közterület felől az ingatlan megközelítése igazolhatóan nem biztosítható. Telekösszevonás esetén azt a bejáratot kell megtartani, amely az előzőeknek megfelel.

(3) Az elő- oldal- és hátsókerttel meghatározott építési hely a munkaterület védelmét szolgáló építmények (porta, őrház, fogadóépület), valamint transzformátornak helyet adó épület számára az előkert terhére kiegészíthető, ebben az esetben az oldalkert megtartandó, az előkert 0,0 méterre csökkenthető, amennyiben az a közlekedésbiztonsági szempontoknak is megfelel. Az így meghatározott építési helyen építési telkenként legfeljebb egy munkaterület védelmét szolgáló építmény helyezhető el, amelynek bruttó alapterülete nem lehet nagyobb 25,0 m² – nél

(4) A gazdasági területen meglévő lakóépületeken az állagmegóváson kívül semminemű építési munka –korszerűsítés, bővítés – nem végezhető.

(5) A munkahelyi övezetekben az előírt zöldfelületek legalább 1/3 részét egybefüggően, háromszintes növényállománnyal kell kialakítani. Kivétel ez alól, ha a meglévő épületek miatt erre nincsen lehetőség, vagy az építési övezeti előírás, szabályozási terv másképpen rendelkezik.

(6) A tevékenységhez kapcsolódó tárolás, raktározás kizárólag épületen belül folytatható. Nem vonatkozik az előírás olyan tevékenységekre, melyek gyakorlásának alapvető feltétele a szabadtéri tárolás biztosítása (pl. építőanyag telep, gépkocsi kölcsönző).

30. Az IP jelű iparterületek övezetei

74. § IP-ET-XVIII építési övezet

(1) Az építési övezetben a BVKSZ 42-45. § rendelkezéseit az e §-ban foglalt kiegészítéssel és eltéréssel kell alkalmazni.

(2) Az építési övezetben az ipari és raktározó építményeken kívül új épületként:

a) üzemi jellegű kutatóhelyek építményei,

b) üzemi jellegű szolgáltató építmények,

c) a terület kiszolgálásához, ellátásához szükséges építmények,

d) közlekedési és szállítási építmények,

e) termékvezetékek,

f) irodaépületek

helyezhetők el.

(3)-

(4)-

(5) A terület övezeti előírások szerinti mértékű zöldfelületeit a szabályozási terven jelölt helyen, a telekhatár mentén, illetve a védendő létesítmények és a lakóterület felöli területrészein, többszintes (fa- és cserjeszint) növénytelepítéssel védelmi célú zöldsávként kell létrehozni és fenntartani.

(6) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alkalmazni:

^G az új gázturbina körüli építési helyen ^E egyéb építési helyen

31. Az M jelű munkahelyi területek övezetei

75. § M-XVIII/1, M-XVIII/2, M-XVIII/3, M-XVIII/4 és M-XVIII/5, M-XVIII/6, M-XVIII/7, M-XVIII/R építési övezet

Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

^ID intézményi dominancia esetén

* állandósult raktárfunkció esetén

** rehabilitálandó terület”

^R raktár funkció

76. § M-XVIII/Ü építési övezet

(1) Az építési övezetben a BVKSZ 46. § (13) bekezdése szerinti intézményi dominanciát kell biztosítani.

(2) Az épületek Üllői út mentén elhelyezkedő traktusában kizárólag kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás, illetve ügyfélforgalmat lebonyolító iroda funkciójú helyiségcsoport helyezhető el, nem publikus funkció nem alakítható ki.

(3) Parkolóház érdekében telekösszevonással létrehozott telek utcai telekhatára a 60 m-t nem haladhatja meg.

(4) A főútvonal szabályozásával érintett telkek szélessége csak abban az esetben csökkenthető, ha a telek területe a csökkentést követően sem lesz 500 m²-nél kisebb.

(5) Építési hely az L2/A-XVIII/Ü-1 építési övezetben előírtakkal megegyezően:

a) előkert mérete: 0 m

b) hátsókert mérete: 6,0 m

c) telkenkénti átépítésnél a benyúló épületszárnyak esetében az oldalkert 5,25 m szabályozási terven közölt mintatelek szerint.

(6) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni: