Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2012. (V.22.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól
Hatályos: 2024. 02. 06Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2012. (V.22.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól
Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, továbbá a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés b)-c) pontjaiban és (4) bekezdésében, a 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében és a 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján és az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107-109. §-ban meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) vagyonának teljes körére, amely a tulajdonából és az őt megillető vagyoni értékű jogokból áll. Az önkormányzat feladatainak és céljainak ellátását szolgáló vagyon körébe tartozik különösen:
a) az önkormányzat tulajdonában (résztulajdonában) lévő ingatlan vagyon (a továbbiakban: ingatlan vagyon),
b) az önkormányzat tulajdonában lévő
ba) pénzeszközök,
bb) tagsági jogot megtestesítő társasági részesedések vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (a továbbiakban együtt: portfólió vagyon),
bc) egyéb eszközök;
c) az önkormányzatot megillető, vagyoni értékkel rendelkező jogosultság, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít (pl. bérleti jog, használati jog, vételi jog stb.)
d) az önkormányzatot jogszabály vagy szerződés alapján megillető, vagyoni értékkel rendelkező követelések, igények (a továbbiakban együtt: várományi vagyon).
(2) Az önkormányzat ingatlan, ingó vagyona e rendelet vonatkozásában, a továbbiakban együtt: önkormányzati vagyon. Az önkormányzati vagyon egyes elemei a továbbiakban: vagyonelemek.
2. § (1) E rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzati vagyonra vonatkozó, vagy azt érintő alábbi önkormányzati rendeletekben szabályozott esetekre:
1. az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendeletre, a vagyonkezelésre vonatkozó rendelkezések kivételével továbbá azzal, hogy a jelen rendelet mellékletét képező Versenyeztetési Szabályzatot alkalmazni kell,
2. az önkormányzat tulajdonában álló lakások elidegenítésének feltételeiről szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendeletre azzal, hogy a jelen rendelet mellékletét képező Versenyeztetési Szabályzatot alkalmazni kell,
3. az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének feltételeiről szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendeletre azzal, hogy a jelen rendelet mellékletét képező Versenyeztetési Szabályzatot alkalmazni kell,
4. a vásárokról és piacokról szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendeletre, azzal hogy annak 1. számú mellékletében felsorolt piacokon lévő, az önkormányzat tulajdonában álló árusító helyiségek elidegenítésével kapcsolatos tulajdonosi jogok tekintetében alkalmazni kell.
5. az önkormányzat követeléseinek lemondásáról, mérsékléséről, elengedéséről, átütemezéséről, részletfizetés engedélyezéséről, részletfizetés felfüggesztéséről, részletfizetés átütemezéséről szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendelet.
(2) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó vagy azt érintő, az (1) bekezdésben felsorolt önkormányzati rendeletekben nem szabályozott esetekben is - eltérő rendelkezés hiányában - e rendelet szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(3) Ezen rendelet szabályait csak akkor kell alkalmazni
a) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok elidegenítésére, a pénzeszközökkel való gazdálkodásra, ha az önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendelete eltérően nem rendelkezik,
b) közterületek tulajdonjogot nem érintő hasznosítására, ha az önkormányzat közterületek használatáról szóló mindenkor hatályos rendelete eltérően nem rendelkezik.
3. § E rendelet alkalmazásában
1. Állami szerv: az állami tulajdonú, irányítású szerv, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, valamint az állami költségvetési szerv.
2. Árverés: a vagyonelem értékesítésének, vagy hasznosításának az ajánlatot tevők közvetlen részvételével és jelenlétével megvalósuló versenyeztetése, amely során a vételár a liciten kialakult legmagasabb ajánlati ár.
3. Elidegenítés: a vagyonelem tulajdonjogának más személy részére bármilyen jogcímen történő átruházása (értékesítés, ajándékozás stb.).
4. Érték: a vagyonelem nettó (áfa nélkül számított) forgalmi értéke, a nyilvántartásokban egyébként bruttó értéken szereplő vagyonelemek esetében is.
5. Értékhatár: nettó értékhatár.
6. Értékesítés: a vagyonelem tulajdonjogának ellenérték fejében történő elidegenítése (adásvétel, csere, bizomány), ide nem értve az önkormányzat és az állam között tulajdonjog-rendezés jogcímén történő tulajdonjog-átruházást, valamint az Önkormányzat feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben a feladat ellátásához szükséges vagyon más önkormányzat vagy állami szerv részére történő átadását, vagy ezen szervektől történő átvételét.
7. Forgalmi érték: az a pénzben kifejezhető érték (összeg), ami piaci viszonyok között a vagyonelemre vonatkozó konkrét jogügylet (elidegenítés, hasznosítás, megterhelés stb.) időpontjában a vagyonelem ellenértékeként elérhető. Amennyiben a konkrét jogügylet tárgya - az ingatlanhoz vagy ingó dologhoz kapcsolódó - vagyoni értékű jog (bérleti, használati, vételi, elővásárlási, szolgalmi, zálogjog stb.), a jogügylet időpontjában ennek ellenértékeként elérhető összeg tekintendő a forgalmi értéknek. Határozatlan idejű jogviszony esetében az 5 éven belül ellenértékként elérhető összeget kell figyelembe venni.
8. Kedvezményes átruházás: a vagyon olyan értéken való átruházása, mely egyébként a polgári jog szabályai szerint a szerződés feltűnő értékaránytalanság címen történő megtámadását tenné lehetővé.
9. Kizárólagos jog: jogszabály, így különösen az Önkormányzat rendelete alapján egy vagy csak korlátozott számú szervezet (személy) jogosultsága meghatározott tevékenység folytatására, illetőleg cselekményre, összhangban a közbeszerzésekről szóló törvény szabályaival és az Európai Közösséget létrehozó szerződésekkel
10. Nyilvántartott érték: a vagyonelem 14. § (1) bekezdés szerint meghatározott értéke.
11. Pályázat: a versenyeztetési eljárás azon formája, amelynek során az ajánlattevők által írásban benyújtott ajánlatok közül a kiíró, vagy az általa megbízott szerv vagy személy, az ajánlattevők részvétele nélkül, a nyilvánosság kizárásával kiválasztja az Önkormányzat számára legelőnyösebb ajánlatot.
12. Portfólió vagyon (tulajdoni részesedést jelentő befektetések): olyan nyomdai úton előállított (előállíttatható) vagy dematerializált értékpapírok, továbbá a számvitelről szóló törvény által értékpapírnak minősített, jogot megtestesítő okiratok, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, vagy pénzértékben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba- vagy használatbavételét elismerve arra kötelezi magát, hogy ezen értékpapírok, okirat birtokosának meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít. Ide tartozik különösen: a részvény, az üzletrész, a részjegy, a vagyonjegy, a vagyoni betét, a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy, a kockázati tőkejegy, a kockázati tőkerészvény stb..
13. Üzemeltetés: különösen a vagyonelem (elsősorban ingatlan) őrzése, karbantartása, gondozása, állagmegóvása, épületgépészeti berendezések karbantartása, közüzemi szolgáltatókkal való kapcsolattartás, szerződéskötés és továbbszámlázás, portaszolgálat és gondnoksági feladatok ellátása, kármentesítés, kaszálás, gyomtalanítás.
14. Vagyonelem: az önkormányzati vagyon egyes elemei.
15. Vagyoni értékű jog: minden olyan dologra vonatkozó jog, amely pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír és önálló forgalom tárgya lehet, így különösen a földhasználat, a haszonélvezet és használat, a bérleti jog, a szolgalmi jog, az ingatlanok rendeltetésszerű használatának előfeltételét jelentő - jogszabályban nevesített - hozzájárulások (víz- és csatornahasználati hozzájárulás, villamos fejlesztési hozzájárulás, gázelosztó-vezetékre vonatkozó hálózatfejlesztési hozzájárulás) megfizetése alapján szerzett használati jog.
16. Vagyonkezelés: az Önkormányzat vagyonának az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva létesített vagyonkezelői jog alapján - a vonatkozó jogszabályok és a vagyonkezelési szerződés keretei között - végzett tevékenység.
17. Vállalkozás: minden olyan természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet, amely rendszeres gazdasági tevékenységet végez, függetlenül jogi státusától és finanszírozásának módjától.
18.1 Önkormányzati intézmények vagyongazdálkodása: Az önkormányzati intézmények (költségvetési szervek) alapító okiratában meghatározott, a feladat ellátásához használatba adott ingatlanokkal, valamint az ingatlanokhoz kapcsolódó immateriális javakkal és tárgyi eszközökkel való gazdálkodás az alapító önkormányzat és az önkormányzati intézmény (költségvetési szerv) által megkötött ingatlan használati szerződésben meghatározott feltételek szerint.
1. Az önkormányzat vagyona
4. § Az Önkormányzat tulajdonában álló vagyon a nemzeti vagyon részét képezi. A vagyon forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból, valamint a törzsvagyon körébe nem tartozó, forgalomképesnek minősülő üzleti vagyonból áll.
5. §2 (1) Forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozik a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 5. § (2)-(4) bekezdéseiben meghatározott vagyon.
(2) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozik:
a) az Nvtv. 5. § (5) bekezdése szerinti vagyon
b) a műemlék,
c) a muzeális gyűjtemény és a muzeális emlék,
d) a kulturális javak,
e) az önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szerv (továbbiakban: költségvetési szerv) használatában lévő vagyon,
f) az önkormányzat tulajdonát képező gazdasági társaság használatában lévő vagyon,
g) az önkormányzat tulajdonát képező gazdasági társaságban lévő önkormányzati részesedések,
h) az önkormányzat kötelező feladatellátására szolgáló – megállapodás alapján – használatba adott vagyon,
i)3 az önkormányzat tulajdonában és köznevelési intézmény használatában lévő vagyon.
6. § Üzleti vagyon - ha jogszabály másként nem rendelkezik - mindazon önkormányzati vagyonelem, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.
7. § (1) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - indokolt esetben dönthet a vagyonelem forgalomképességének megváltoztatásáról.
(2) Amennyiben egy vagyonelem forgalomképesség szerinti besorolása függ az adott vagyonelem funkciójától vagy jellegétől is, úgy a forgalomképesség megváltoztatásával egyidejűleg megfelelő módon (alapító okirat, társasági- vagy más szerződés, vagy az önkormányzat vonatkozó rendeletének módosításával stb.) rendelkezni kell - ha jogszabály nem tiltja - a vagyonelem ezen funkciójának vagy jellegének a megváltoztatásáról is. Ilyen esetben a vagyonelem funkciójának és jellegének megváltoztatására hatáskörrel rendelkező szerv dönt a vagyonelem forgalomképességének megváltoztatásáról is.
2. A tulajdonosi jogok gyakorlása
8. § (1) A tulajdonosi jog gyakorlóját alapvetően - az e rendeletben foglalt kivételekkel - a vagyonelem (ha a tulajdonosi jog gyakorlása csak a vagyonelem egy részére vonatkozik, akkor a vagyonrész) forgalomképessége és értéke alapján kell megállapítani.
(2) Amennyiben a tulajdonosi joggyakorlással érintett vagyon egyes elemei forgalomképesség szempontjából különböznek, és az érintett vagyon üzleti és korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni vagyonelemeket is tartalmaz, úgy a tulajdonosi jogok gyakorlójának megállapítására a legkevésbé forgalomképes vagyonelem alapján a korlátozottan forgalomképes, ha pedig a vagyon forgalomképtelen vagyonelemet is tartalmaz, úgy a forgalomképtelen vagyonra vonatkozó rendelkezéseket kell a kérdéses vagyon egészére alkalmazni.
(3) A tulajdonosi jogok gyakorlójának meghatározása szempontjából az adott joggyakorlással érintett valamennyi vagyonelem (vagyontömeg) összértéke az irányadó a vagyonelemek együttes elidegenítése, hasznosítása során, ha
a) a vagyontömeg elidegenítése, hasznosítása egy eljárás keretében csak egyetlen természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság részére, vagy konzorcium esetén a kijelölt képviselő által vezetett konzorciumi tagok részére történik, vagy
b) a vagyontömeg elidegenítése, hasznosítása egyidejű döntésekkel, de több eljárás keretében, több személy részére történik.
(4) Az önkormányzat által megszerzendő vagyon esetén az ezzel kapcsolatos döntés meghozatalára az jogosult, aki a megszerzendő vagyon ellenértékéül szolgáló vagyonelem felett a tulajdonosi jogokat gyakorolja.
(5) A Képviselő-testület dönt az önkormányzati vagyon ingyenesen, kizárólag közfeladat ellátása céljából történő használatba adásáról a közfeladat ellátásához szükséges mértékben
(6) A Képviselő-testület dönt az önkormányzati vagyon tulajdonjogának törvényben meghatározott esetekben és módon történő ingyenes átruházásáról.
(7) Értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület hatásköre az önkormányzat feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben a tulajdonjog vagy a használat jogának más önkormányzat vagy állami szerv részére történő átadását, illetve e szervektől történő átvételét szolgáló megállapodás jóváhagyása.
3. Az üzemeltetők jogállása
9. § (1) Az üzemeltetők alapító okiratuk vagy megbízási szerződés alapján jogosultak az önkormányzati vagyon meghatározott részének üzemeltetésére.
(2) Az üzemeltetőt illető használat joga ingyenes, de az üzemeltető köteles teljesíteni – a tulajdonos önkormányzat helyett – a vagyontárggyal kapcsolatos pénzügyi kötelezettségeket.
(3) Az üzemeltető a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal közfeladatai sérelme nélkül a jogszabályok és e rendelet keretei között önállóan gazdálkodik.
4. Eljárás a tulajdonos képviseletében
10. § (1) A tulajdonosi jogokat gyakorló, a vagyonkezelő, illetve a képviselet jogát meghatalmazás alapján ellátó személy a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint, illetőleg szerződés alapján teljesíti a tulajdonos kötelezettségeit és gyakorolhatja jogait, különösen:
a) az osztatlan közös tulajdon esetében a tulajdonostársat, társasház esetén a külön tulajdoni illetőség tulajdonosát megillető jogokat,
b) telekalakítási eljárások végrehajtására vonatkozó megállapodások megkötését,
c) a közigazgatási eljárásban az ügyfél jogát a (2) bekezdés a) pontjában foglalt kivétellel,
d) a vagyontárgyat érintő hatósági és más eljárásban a tulajdonost illető nyilatkozattételi jogot a (2) bekezdés b) pontjában foglalt kivétellel.
(2) A polgármester gyakorolja
a) az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokkal kapcsolatos olyan ingatlan-nyilvántartási és építésügyi hatósági eljárásokban, amelyek az ingatlanok tulajdonjogának változásával nem járnak, az ügyfél (kérelmező) jogait,
b) a megállapodás alapján használatba adott 5. § h) pontja szerinti vagyon esetén a tulajdonost illető nyilatkozattételi jogot.
10/A. §4 (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő fás szárú növények kivágásához szükséges tulajdonosi hozzájárulást
a) a polgármester adja ki abban az esetben, ha a fa közterületen áll és a tervezett kivágás 1 db fás szárú növényt érint,
b) a Környezetvédelmi, Városfejlesztési és Közbiztonsági Bizottság adja ki abban az esetben, ha a kérelem több, közterületen álló fás szárú növényt érint, vagy a kivágni tervezett fás szárú növények az Önkormányzat tulajdonában lévő, nem közterületnek minősülő ingatlanon állnak.
(2) Fás szárú növény kivágásához a tulajdonosi hozzájárulás abban az esetben adható meg, ha
a) a fa megtartása növényegészségügyi okból lehetetlen vagy öt éven belül a kora, egészségügyi állapota miatt szükségszerűen kivágásra kerülne,
b) a kivágással megvalósítani kívánt cél, tevékenység más, a zöldfelület megőrzése szempontjából kevésbé hátrányos módon nem megvalósítható és az elérni kívánt cél, tevékenység megvalósításához feltétlenül szükséges.
(3) Nem kell tulajdonosi hozzájárulást kiállítani abban az esetben, ha a fás szárú növény kivágására az önkormányzat fenntartási feladatainak ellátása – különös tekintettel élet- és balesetveszély elhárítása érdekében - kerül sor.
(4) A tulajdonosi hozzájárulás iránti kérelem elbírálásához be kell csatolni a fás szárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott dokumentumokat és adatokat. A tulajdonosi hozzájárulás megadásakor figyelemmel kell lenni a fás szárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott előírásokra.
5. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása, nyilvántartása, nyilvánosság
11. § (1) Az önkormányzat ingatlan vagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéken és az ingatlanvagyon-kataszteri nyilvántartásban meghatározott becsült értéken, az ingó vagyonát könyv szerinti értéken, a portfólió és várományi vagyonát - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - a számviteli politikában meghatározott értéken tartja nyilván (a továbbiakban együtt: nyilvántartott érték). Ha jogszabály előírja, a vagyonelem értékelését kötelező elkészíttetni.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés alapján több érték áll rendelkezésre, úgy azok közül a legmagasabbat kell figyelembe venni.
12. § (1) A Képviselő-testületnek a vagyonnal kapcsolatos koncepcionális, nem konkrét jogügylet megkötésére irányuló döntését, valamint az ingyenes vagyonkezelésbe adást kivéve, a vagyon értékesítésére, hasznosítására és megterhelésére, vagy egyéb tulajdonosi joggyakorlásra irányuló döntést megelőzően az adott vagyonelem értékét:
a) ingatlan és ingó vagyon értékesítése, hasznosítása, továbbá haszonélvezeti jog alapítása esetén, 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján, egyéb esetben a nyilvántartott értéke alapján;
b) a nyilvántartott értékkel nem rendelkező egyéb ingatlan és ingó vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján;
c) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén:
ca) ha a tőkepiaci törvény hatálya alá tartozó, a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett kategóriában szereplő nyilvános értékpapír, s arra a Tőkepiaci törvény egyéb szabályai nem vonatkoznak, úgy a tőzsdei kereskedésben 30 naptári napon belül, az egyes tőzsdei kereskedési napok záróárfolyama alapján számított átlagérték figyelembevételével;
cb) a tőkepiaci törvényben megjelölt ajánlattételi szabályok figyelembevételével, a Tőkepiaci törvény ezen szakaszaiban megjelölt értékpapírok vonatkozásában a törvényben meghatározott átlagárfolyam alapján;
cc) az egyéb, nem a tőkepiaci törvény hatálya alá tartozó, de nyilvános ajánlattétel alá eső értékpapír esetén a nyilvános ajánlatban foglaltak alapján;
d) egyéb társasági részesedés esetén 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján;
e) hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetén a nyilvántartott értéke alapján;
nettó értéken kell meghatározni.
(2)5 Amennyiben a vagyonelem vonatkozásában rendelkezésre áll 6 hónapnál régebben, de 2 évnél nem régebben készült forgalmi értékbecslés, akkor a döntéshez annak aktualizált változata is elfogadható. Amennyiben az ingatlan értékét befolyásoló lényeges körülmények nem változtak, úgy a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv döntése alapján 6 hónapnál régebben, de 2 évnél nem régebben készült forgalmi értékbecslés is elfogadható. Korábban elkészített értékbecslés is elfogadható, amennyiben az új értékbecslés elkészítéséért fizetendő ellenérték meghaladja a tulajdonosi döntést megelőző 5 évet meg nem haladóan elkészített értékbecslés alapján meghatározott érték 20%-át az ingatlanban az önkormányzatot megillető tulajdoni hányad forgalmi értékéhez viszonyítva.
(3)6 Az önkormányzati vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság, vagy egyesülés részére történő szolgáltatásakor könyv szerinti értéken vehető figyelembe.
6. Leltár
13. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő eszközöket és forrásokat – ideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat is – a vagyonvédelem biztosítása érdekében minden évben leltározni kell.
(2)7 Az eszközök – kivéve az immateriális javak, ingatlanok, a pénzeszközök, a követelések, az egyéb sajátos eszközoldali elszámolások és az aktív időbeli elhatárolások – leltározását mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközök (immateriális javak, pénzeszközök, követelések, egyéb sajátos eszközoldali elszámolások, aktív időbeli elhatárolások) az ingatlanok és a források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani..
(3) Az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközöket a kezelést végző szerv által elkészített, hitelesített leltárral kell alátámasztani.
(4)8 Amennyiben a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint az önkormányzat és a fenntartása alá tartozó költségvetési szervek az eszközökről és azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezetnek mennyiségben és értékben, akkor a (2) bekezdés szerinti mennyiségi felvétellel történő leltározást a leltározási és leltárkészítési szabályzatban meghatározott módon és gyakorisággal, de legalább kétévenként kell kötelezően végrehajtani. Azokban az években, amikor nem történik mennyiségi leltározás, az analitikus nyilvántartásokat kell egyeztetni a főkönyvi könyveléssel.
(5)9 A könyvviteli mérlegben értékkel nem szereplő, használt és használatban lévő készleteket, kis értékű immateriális javakat, tárgyi eszközöket az önkormányzat és a fenntartása alá tartozó költségvetési szervek a leltározási és leltárkészítési szabályzatban meghatározott módon és gyakorisággal, de legalább kétévenként kell kötelezően leltározni. Azokban az években, amikor nem történik mennyiségi leltározás, az analitikus nyilvántartásokat kell egyeztetni a főkönyvi könyveléssel
7. Vagyonkimutatás
14. §10 (1) Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 91. § (2) bekezdés c) pontja, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 110. § (2) bekezdése szerinti – vagyonkimutatást kell készítni, amely az önkormányzat és intézményei vagyonát (eszközeit és kötelezettségeit) mutatja be az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet 30. §-ában meghatározottaknak megfelelően, önkormányzat és költségvetési intézmények (külön-külön) szerinti bontásban.
(2) A vagyonkimutatást az éves költségvetési beszámoló (zárszámadás) részeként, mellékletben kell beterjeszteni a Képviselő-testület elé. A Képviselő-testület a vagyonkimutatást a beszámolóval együtt, annak részeként fogadja el.
(3) A vagyonkimutatásban kizárólag az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak mutathatóak ki. Korábban értékesített, vagy más jogcímen az önkormányzati tulajdonból kikerült vagyon csak „tájékoztatás” címszóval, elkülönítetten szerepelhet. A vagyonkimutatásban az értékadatokat ezer forintra kerekítve kell szerepeltetni.
15. §11 Az önkormányzati költségvetési szerv vezetője a vagyonkimutatás összeállításához legkésőbb a tárgyévet követő év február 28-ig adatot szolgáltat.
8. Forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása
16. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen vagyona felett a tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja:
a) a forgalomképtelen vagyon tulajdonjogának külön törvény alapján más helyi önkormányzatra vagy az államra történő átruházása,
b) a forgalomképtelen vagyon 3 évet elérő vagy azt meghaladó időtartamú hasznosítása esetén.
(2)12 A Gazdasági és Jogi Bizottság dönt a forgalomképtelen vagyon 3 évet el nem érő időtartamú, tulajdonjogot nem érintő hasznosításáról
(3) Az önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken a felszíni és felszín alatti építmények, továbbá a közművek, valamint az azokkal összefüggő egyéb építmények létesítéséhez, bővítéséhez, áthelyezéséhez, valamint a már meglévő építmények ingatlan-nyilvántartási feltüntetéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulás megadása kérdésében a polgármester dönt
9. Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása
17. §13 A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak felett a tulajdonosi jogokat
a)14 25 millió forint forgalmi értéket el nem érően a Gazdasági és Jogi Bizottság,
b) 25 millió forint forgalmi értéket elérően, vagy azt meghaladóan a Képviselő-testület,
c)15 forgalmi értékhatárra tekintet nélkül, amennyiben a tulajdonjogot nem érintő hasznosítás esetén a megkötendő szerződés tárgyáért kikötött ellenszolgáltatás 1 évre számított értéke a 20 millió forintot nem éri el, akkor a Gazdasági és Jogi Bizottság gyakorolja.
18. § (1) A költségvetési szerv vezetője az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körön és vállalkozási mértéken belül, az alaptevékenység sérelme nélkül – e rendelet keretei között – dönt a használatában lévő
a) ingó vagyon és vagyoni értékű jog – ideértve a védett muzeális értékeket is –elidegenítéséről és egyéb módon történő hasznosításáról 3 millió forint forgalmi értékhatárig,
b) ingatlan, ingatlanrész hasznosításáról legfeljebb 3 évi időtartamra, azzal, hogy az így szerzett bevételnek minimálisan az önköltséget fedeznie kell,
c) ingatlan, ingatlanrész közműellátásához szükséges szerződések megkötéséről.
(2)16 A Gazdasági és Jogi Bizottság dönt az ingatlan, ingatlanrész hasznosításáról, ha annak időtartama 3-6 év között van. A 6 évet meghaladó időtartamú hasznosításáról a Képviselő-testület dönt.
10. Üzleti vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása
19. § (1)17 Az üzleti vagyon tekintetében
a)18 25 millió forint forgalmi értéket el nem érően a Gazdasági és Jogi Bizottság,
b) 25 millió forint forgalmi értéket elérően, vagy azt meghaladóan a Képviselő-testület,
c)19 forgalmi értékhatárra tekintet nélkül, tulajdonjogot nem érintő hasznosítás esetén, amennyiben a megkötendő szerződés tárgyáért kikötött ellenszolgáltatás 1 évre számított értéke a 20 millió forintot nem éri el, akkor a Gazdasági és Jogi Bizottság
d)20 a 178729 hrsz. alatt nyilvántartott ún. „Civil Ház” ingatlan egyes helyiségeinek ellenérték fejében, bérbeadás útján történő hasznosítása során a polgármester
gyakorolja a tulajdonosi jogokat
(2) A portfólió vagyon tekintetében a tulajdonost megillető jogok gyakorlására
a)21 1 millió forint értéket el nem érő forgalomképes önkormányzati vagyon felett a Pénzügyi Bizottság,
b) 1 millió forint értéket elérő vagy meghaladó vagyon felett a Képviselő-testület jogosult.
11. A vagyontárgy forgalomképességének változása átminősítéssel
20. § (1) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv indokolt esetben dönthet a vagyontárgy forgalomképességének változásáról átminősítéssel, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik.
(2) Jogutód nélkül megszűnő költségvetési szerv esetén az önkormányzat tulajdonába vagy használatába kerülő vagyon tekintetében az egyes ingatlanokat – a jogutód nélküli megszűnés napjával egyidejűleg – minősíteni kell, meghatározva azt, hogy a vagyontárgy az önkormányzat törzsvagyonába (forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyonába) vagy üzleti vagyoni körbe kerül besorolásra.
(3) A költségvetési szervek használatában levő, a költségvetési szerv alaptevékenysége ellátásához nem szükséges vagy feleslegessé váló, az alapító okiratban szereplő vagyon tekintetében a Képviselő-testület dönt a költségvetési szerv alapító okiratának megfelelő módosításával arról, hogy a vagyontárgyat kivonja a költségvetési szerv használatából.
(4) Az e rendeletbe foglalt önkormányzati tulajdonú, illetve a tulajdonból ki- vagy a tulajdonba bekerülő ingatlanrész, ingatlan vagy ingatlanok telekalakítással kapcsolatos eljárások végrehajtása során a Képviselő-testület dönt
a) az illetékes földhivatal által záradékolt és az illetékes építésügyi hatóság jogerős határozatával engedélyezett, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés érdekében kötendő megállapodás (szerződés) és a földmérési alaptérkép tartalmában is változást okozó térrajzi munkarészek elfogadásáról, valamint az érintett tulajdonostársakkal való megállapodás megkötéséről,
b) az érintett ingatlanok forgalomképességének telekalakítás során történő esetleges megváltoztatásáról.
12. Vagyongazdálkodási terv
21. § (1) A vagyongazdálkodás rendeltetése biztosításának céljából közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet kell készíteni.
(2) A középtávú vagyongazdálkodási terv 2, a hosszú távú vagyongazdálkodási terv 4 évre készül.
(3) A közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet a Képviselő-testület hagyja jóvá.
(4) A közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet évente felül kell vizsgálni.
Különös rendelkezések
Egyes külön eljárások
13. Vagyonkezelés
22. § (1)22 Az önkormányzati vagyon önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódó vagyonkezelésbe adására, továbbá a vagyonkezelésben lévő vagyonra az e címben foglaltakat kell alkalmazni. Vagyonkezelésbe adható minden olyan vagyonelem, amely önkormányzati közfeladat ellátását szolgálhatja. Gazdasági társaságban fennálló önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedés nem lehet vagyonkezelés tárgya.
(2) A vagyont szerződés alapján kezelő szervek a szerződésben meghatározott jogaikat e rendelettel összhangban gyakorolják.
(3) A vagyonkezelői jog létesítéséről szóló szerződés jóváhagyásáról, megkötéséről a Képviselő-testület dönt.
23. § (1) A vagyonkezelő köteles:
a) viselni a vagyonhoz kapcsolódó terheket,
b) teljesíteni a vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget,
c) a vagyonkezelésbe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról évente elszámolni,
d) teljesíteni a vagyonkezelési szerződésben vállalt, továbbá jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettségeket.
e)a vagyonkezelő köteles gondoskodni a vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról.
24. § Önkormányzati vagyon vagyonkezelői jogát ingyenesen szerezheti meg az önkormányzati kötelező feladatot ellátó törvényben meghatározott szervezet.
25. § (1) A vagyonkezelési szerződésnek - figyelembe véve az adott vagyonelem sajátos jellegét, valamint az ahhoz kapcsolódó önkormányzati közfeladatot - tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:
a) a vagyonkezeléssel érintett vagyoni kör pontos megjelölését,
b) az elszámolási kötelezettség tartalmát, ideértve a vagyonnal való folyamatos, valamint a vagyonkezelői jog megszűnése következtében fennálló elszámolást, továbbá Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. § (7) bekezdésében meghatározott, az önkormányzat költségvetését megillető bevételek, valamint a költségek és a ráfordítások elkülönítésének módját,
c) ingatlan esetében a környezetkárosítást kizáró nyilatkozatot, amelynek értelmében a vagyonkezelő felel a károsodástól mentes környezeti állapot megőrzéséért,
d) a szerződés megszűnése esetén a felek által teljesítendő szolgáltatásokat, beleértve az ilyenkor szükséges elszámolást is,
e) amennyiben jogszabály a vagyonkezelési szerződés hatálybalépését valamely szerv vagy személy hozzájárulásához köti, a szerződés mellékleteként az adott nyilatkozatot,
f) a vagyonkezelői jog ellenértékével kapcsolatos rendelkezéseket, amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzése vagy gyakorlása nem ingyenes.
(2) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzése vagy gyakorlása a vagyonkezelő által teljesített ellenérték fejében történik, az ellenértéket az e rendeletben meghatározott módon pénzösszegben vagy a vagyonkezelő által a szerződésben vállalt, a vagyonkezelésbe adott vagyonelem állagát, értékét megőrző vagy annak megnövekedését eredményező vagyonkezelői tevékenységként, szerződéses kötelezettségvállalásként kell meghatározni a vagyonkezelési szerződésben. Az ellenérték meghatározásánál figyelembe kell venni a vagyonelem sajátos jellegét, valamint vagyonkezelő által végzett önkormányzati közfeladattal kapcsolatos szempontokat, a közfeladat ellátásának bevételeit és gazdasági feltételeit.
(3) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának ellenértéke meghatározott pénzösszeg, azt a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően egy összegben vagy meghatározott rendszerességgel kell megfizetni. A vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának pénzbeli ellenértéke (díja) a díjra vonatkozó szakértői értékbecslés alapján meghatározott összeg, amennyiben pedig a tulajdonosi joggyakorló versenyeztetés lefolytatásáról dönt, úgy a versenyeztetés során kialakult összeg. A vagyonkezelői jog megszerzéséért és gyakorlásáért együttesen is meghatározható pénzbeli ellenérték.
(4) Az ellenértékként végzett tevékenység hónapokban vagy években meghatározott időtartamra eső, pénzben kifejezett értékét a vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell. Ellenértékként végzett tevékenységnek minősül különösen: a vagyonkezelésbe vett vagyonelemek értékcsökkenését meghaladóan végzett, azok értékét növelő felújítás, pótlólagos beruházás, továbbá az üzemeltetési költségek körébe nem tartozó állagvédelem. A vagyonkezelési szerződés tartalmazza a vagyonkezelésbe adott vagyon kezelésbe adás időpontjában fennálló állapotát (értékét). A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor köteles a vagyonkezelésébe vett vagyonnak a kezelésbe adása időpontjában fennálló állapotához (értékéhez) viszonyított különbözetével (csökkenésével vagy növekedésével) a vagyonkezelési szerződés szerint elszámolni.
(5) A (4) bekezdés szerint elvégzett tevékenység értékét a vagyonkezelőnek bizonylatokkal - így különösen előzetes tételes költségvetéssel és számlákkal - kell igazolnia, és arról a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal, de legalább évente az önkormányzat részére be kell számolnia.
(6)23 Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének, illetve gyakorlásának ellenértéke részben vagy egészben a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyon végzett (4) bekezdés szerinti tevékenység, a vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell, hogy a vagyonkezelő az e tevékenységgel összefüggő általános forgalmi adó összegét az önkormányzat számára megtéríti.
26. § (1) A vagyonkezelőt, a vagyonkataszter hiteles vezetése érdekében - e rendelet szabályai szerint - adatszolgáltatási kötelezettség terheli az önkormányzat felé.
(2) A vagyonkezelő, a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az önkormányzatot:
a) ha ellene csőd- vagy felszámolási eljárás, helyi önkormányzatnál adósságrendezési eljárás indult,
b) ha végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre került sor,
c) ha 3 hónapnál régebben lejárt köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást,
d) ha ellene végrehajtási eljárás indult,
e) mindazokról a változásokról, amelyekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget jogszabály vagy a vagyonkezelési szerződés előírja.
27. § (1) A vagyonkezelő által végzett tevékenységet, annak szabályszerűségét, célszerűségét a polgármester ellenőrzi a vagyonkezelő által havonta elkészített részletes írásbeli beszámoló alapján.
(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, továbbá az önkormányzatot hátrányosan érintő vagyonkezelői intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.
28. § (1) A polgármester a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:
a) az ellenőrzött szerv vagyonkezelésében álló, önkormányzati tulajdonba tartozó ingatlan területére belépni,
b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba - a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával - betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, tanúsítványt készíttetni, ennek érdekében a vagyonkezelő szerv irodai helyiségeibe belépni, és ott tartózkodni,
c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.
29. § (1) A polgármester az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzésének legfontosabb megállapításairól, összefoglaló jelentésben - a tárgyévet követő év március 31-ig – beszámol a Képviselő-testületnek.
(2) A vagyonkezelő a polgármester (1) bekezdés szerinti beszámolójával egyidejűleg az általa végzett tevékenységről beszámol a Képviselő-testületnek.
30. § A vagyonkezelési szerződés részleges megszűnése, vagy a vagyonkezelési szerződés hatálya alá tartozó vagyonelemek körének megváltozása esetén a vagyonkezelő a változás bekövetkezésétől számított nyolc napon belül köteles kezdeményezni a szerződés módosítását.
14. Az önkormányzati vagyon hasznosítása
31. § (1)24 Önkormányzati vagyon hasznosítása esetén versenyeztetési eljárást kell lefolytatni, amennyiben a hasznosítással érintett rész egyedi bruttó forgalmi értéke a külön törvényben meghatározott értéket meghaladja.
(2) A versenyeztetésre vonatkozó részletes szabályokat jelen rendelet mellékletét képező Versenyeztetési Szabályzat tartalmazza.
(3)25 A vagyontárgy hasznosítása esetén a tulajdonosi jogok gyakorlója dönt a hasznosításra való kijelölésről, valamint a versenyeztetés eredményéről.
31/A. §26 (1) A tulajdonosi jogkör gyakorlására jogosult az Önkormányzat tulajdonában lévő, a 2. § (1) 2-3. pontjaiban hivatkozott jogszabályok hatálya alá nem tartozó ingatlanokat a 32. §-ban rögzített versenyeztetési szabályzat lefolytatása során határozatlan időre, vagy legfeljebb 15 éves határozott időtartamra adja bérbe. A határozott időtartam lejártakor a bérlőt előbérleti jog illeti meg.
(2) A képviselő-testület legfeljebb 15 évre adhatja bérbe az ingatlant, ha
a) a rendeltetésszerű állapotba hozatalának tulajdonost terhelő költsége az induló bérleti díj 3 évre számított összegét meghaladja,
b) a rendeltetésszerű használatra alkalmas ingatlanban a folytatni kívánt tevékenység végzéséhez szükséges felújítások, beruházások elvégzésének költsége az induló bérleti díj 3 évre számított összegét meghaladja.
31/B. §27 (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a bérbeadó tulajdonában lévő ingatlanban a bérlő a folytatni kívánt tevékenység végzése érdekében felújítási munkákat, illetve beruházásokat végez, melyeket a bérbeadó kizárólagos tulajdonába ad a munkák elvégzését követően. Ebben az esetben a bérlővel bérleti előszerződést kell kötni, melyben szerepeltetni kell
a) a bérbeadó által elfogadott és a bérlő által megvalósítandó felújítási munkák, beruházások tételes felsorolását, azok költségvetéssel alátámasztott, kalkulált költségét,
b) az elvégzendő munkákkal szemben támasztott minőségi követelményeket,
c) a munkálatok elvégzésének határidejét, mely nem lehet hosszabb 12 hónapnál,
d) a műszaki ellenőrzés módját,
e) a költségek bérlő részére történő megtérítésének módját, vagy
f) azt az időszakot hónapokban meghatározva, amely időszak alatt a bérlő a felmerült költsége ellenében a bérleti díj legfeljebb 75%-ának megfizetése alól mentesül,
g) az ingatlan birtokba adásától kezdődően a bérleti szerződés megkötésének időpontjáig terjedő időszakra a közüzemi díjak megfizetésére vonatkozó szabályokat.
(2) A tulajdonosi jogkör gyakorlója a munkálatok elvégzésének határidejét – a bérlő kérésére – indokolt esetben, legfeljebb egy alkalommal, további 60 nappal meghosszabbíthatja.
(3) A bérlővel a bérleti szerződés abban az esetben köthető meg, ha az (1) bekezdés alapján megkötött bérleti előszerződésben vállalt kötelezettségét maradéktalanul teljesítette.
15. Önkormányzati vagyon ellenérték fejében történő átruházása
32. § (1)28 Önkormányzati vagyon értékesítése esetén versenyeztetési eljárást kell lefolytatni, amennyiben az érintett vagyontárgy egyedi bruttó forgalmi értéke a külön törvényben meghatározott értéket meghaladja.
(2) A versenyeztetésre vonatkozó részletes szabályokat jelen rendelet mellékletét képező Versenyeztetési Szabályzat tartalmazza.
(3)29 A vagyontárgy hasznosítása esetén a tulajdonosi jogok gyakorlója dönt a hasznosításra való kijelölésről, valamint a versenyeztetés eredményéről.
32/A. §30 (1) A tulajdonosi jogkör gyakorlására jogosult az Önkormányzat tulajdonában lévő, a 2. § (1) 2-3 pontjaiban hivatkozott jogszabályok hatálya alá nem tartozó,
a) osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan önkormányzati tulajdonban lévő tulajdoni részilletőségének tulajdonjogát, vagy
b) olyan önkormányzati tulajdonban álló ingatlan tulajdonjogát, mely beépítésre nem alkalmas, azon épület nem helyezhető el, illetve egyéb célra sem hasznosítható
megvásárlásra ajánlhatja fel az ingatlan megvásárlásában érdekelt személy(ek) részére, amennyiben az ingatlanrész forgalmi értéke a 32. § (1) bekezdésében meghatározott értéket nem éri el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a tulajdonosi jogok gyakorlására jogosult(ak) a megvásárlásra felajánlott ingatlanrész vételára részletekben történő megfizetését engedélyezheti a vevő erre vonatkozó kérelmére. A részletfizetési kedvezmény legfeljebb 24 hónapra adható.
(3) Amennyiben az (1) bekezdés a) pontjában rögzített esetben a felajánlás alapján az adásvétel nem jön létre, úgy a tulajdonosi jog gyakorlója dönthet arról, hogy polgári peres eljárás megindítását kezdeményezi az osztatlan közös tulajdon megszüntetése érdekében.
16. Felajánlott vagyon elfogadása
33. §31 (1) Képviselő-testület írásos előterjesztés alapján minősített többséggel határoz:
a) ingatlan vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről,
b) ötmillió forintot elérő vagy meghaladó értékű ingó vagyontárgy,
c) egymillió forintot elérő vagy meghaladó értékű portfólió vagyon,
d) ötmillió forintot elérő vagy meghaladó értékű pénzadomány,
e) hagyaték, életmű, halál esetére szóló ajándékozásra
vonatkozó felajánlás elfogadásáról.
(2) Ingó vagyon felajánlása esetén, ha a felajánlott vagyontárgy értéke az ötmillió forintot nem éri el és a felajánlás
a) oktatási vagy nevelési intézmény működését segíti, az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Informatikai Bizottság,
b) egészségügyi intézmény vagy sportlétesítmény működését segíti, a Sport és Egészségügyi Bizottság,
c) szociális intézmény működését segíti, a Szociális Bizottság
d) önkormányzati tulajdonban lévő ingatlannal – ideértve az intézmények használatában álló ingatlanokat is – kapcsolatos karbantartási, felújítási munka elvégzésére vagy az ingatlannal kapcsolatos beruházás elvégzésére vonatkozik, a Gazdasági és Jogi Bizottság
e) közterületek, terek, parkok, közforgalom számára megnyitott, Önkormányzat tulajdonában álló területek fejlesztésére vonatkozik, a Környezetvédelmi, Városfejlesztési és Közbiztonsági Bizottság
írásos előterjesztés alapján a Polgármesteri Hivatal, vagy az illetékes intézmény vezetőjének szakmai véleményének ismeretében és annak figyelembe vételével dönt.
(3) Az ötmillió forint összeget el nem érő pénzadomány esetében annak elfogadásáról írásos előterjesztés alapján a Pénzügyi Bizottság dönt.
(4) A költségvetési szerv vezetője az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körén és vállalkozási mértéken belül 3 millió forint forgalmi értékhatárig dönt az ingó vagyon és vagyoni értékű jog ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről.
(5) A költségvetési szerv vezetője dönt a kettőszázezer forint összeget el nem érő, írásos, a felhasználás céljának pontos megjelölését tartalmazó pénzadomány elfogadásáról, amely esetben az elfogadott készpénzadományt az intézményi költségvetésben szerepeltetni kell.
(6) Ajándékként, felajánlásként nem fogadható el olyan vagyontárgy, melynek ismert terheli elérik vagy meghaladják annak értékét.
17. Elővásárlási jog gyakorlása
34. § (1) Az önkormányzatot bármilyen jogcímen megillető elővásárlási jog tekintetében a vételi ajánlatban, vagy az adásvételi szerződésben meghatározott érték alapján, a 19. § szabályai szerint kell eljárni.
(2) Elővásárlási jog gyakorlása az önkormányzat költségvetésében e célra biztosított előirányzat terhére történhet.
Záró rendelkezések
35. § E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
36. §32
37. §33
38. §34
39. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
1. melléklet35
I. rész
1. Versenyeztetési eljárás
1.1. Amennyiben jogszabály, vagy az Önkormányzat rendelete nyilvános versenyeztetésre vonatkozó kötelezettséget ír elő, úgy e szabályzat szerint kell eljárni.
2. E szabályzat alkalmazásában
2.1. Kiíró (ajánlatkérő): a jelen rendeletben meghatározottak szerint a tulajdonosi jogok gyakorlója (Képviselő-testület), illetőleg a tulajdonosi jogok gyakorlójától kapott felhatalmazás alapján a Polgármester, a Képviselő-testület bizottsága vagy a költségvetési szerv vezetője.
2.2. Ajánlattevő (pályázó, licitáló): aki a versenyeztetési eljárás során a pályázati kiírás alapján ajánlatot tesz.
2.3. Nyílt pályázati eljárás: ha az ajánlattevők köre előre meg nem határozható, illetve a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert.
2.4. Zártkörű (meghívásos) pályázati eljárás: a kiíró az érdekelteket – megfelelő határidő kitűzésével – közvetlenül hívja fel ajánlattételre, és kizárólag a kiíró által meghívottak nyújthatnak be pályázatot.
2.5. Egyfordulós pályázati eljárás: olyan nyílt vagy zártkörű pályázati eljárás, melynek során a kiíró a pályázati kiírás feltételeinek megfelelő pályázatok közül választja ki a nyertes ajánlattevőt vagy azok hiányában a pályázati eljárást eredménytelennek nyilvánítja.
2.6. Többfordulós pályázati eljárás: olyan nyílt pályázati eljárás, amelynek során a kiíró az első forduló pályázati feltételeinek megfelelő pályázók számára a második fordulóban további feltételeket határoz meg, és az ezen feltételeknek megfelelő pályázók közül választja ki a nyertes pályázót.
II. rész
3.1. A pályázati eljárás nyílt vagy zártkörű lehet. Zártkörű pályázat során a Szabályzat nyílt eljárásra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően, a zárkörű pályázatra vonatkozó speciális rendelkezésekre is figyelemmel kell alkalmazni.
3.2. Zártkörű pályázati eljárás akkor folytatható le, ha a hasznosítani kívánt vagyon jellege, jelentősége, valamint a hasznosítás hatékonyságát elősegítő feladatok megoldása ezen feltételeket teljesíteni képes gazdasági szereplők részvételét teszi szükségessé. Zártkörű pályázati eljárás lefolytatásáról dönt a kiíró a Szabályzat 10.4. pontjában meghatározott esetben is.
3.3. A kiíró döntésétől függően a pályázati eljárás egy vagy többfordulós lehet. A jelen szabályzat alkalmazásában többfordulós pályázati eljárás legfeljebb két fordulóból állhat. Az első forduló feltételeinek megfelelő pályázókat a kiíró a második fordulóban a pályázat kiegészítésére szólítja fel. Az első fordulóban beadott pályázatokban vállalt feltételek csak a kiíró felhívásában foglaltak szerint módosíthatók. A második fordulóban azt a pályázót lehet nyertessé nyilvánítani, aki a pályázat kiegészítésére való felszólításnak eleget tett.
4) A pályázati eljárás megindítása, a pályázati felhívás közzététele:
4.1. A pályázatot jelen szabályzat 2.1. pontjában meghatározott kiíró írhatja ki.
4.2. A pályázati felhívást a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni. A kiíró döntése szerint országos napilapban vagy üzleti-szakmai lapban, illetve Internetes ingatlanforgalmazási portálon a pályázati felhívás közzétehető. A pályázatok benyújtására nyitva álló határidő nem határozható meg a pályázati felhívás honlapon és ügyfélszolgálati hirdetőtáblán való közzétételétől számított 15 napon belüli időpontban.
4.3. Zártkörű pályázati eljárásról a kiíró az érintetteket a pályázati felhívás megküldésével postai, valamint elektronikus úton értesíti. A pályázók a pályázati felhívás elektronikus úton történt kézhezvételét visszaigazolni kötelesek. A pályázatok benyújtására nyitva álló határidő nem határozható meg a pályázati felhívás elektronikus megküldésétől 15 napon belüli időpontban. Zártkörű pályázat megindításáról közleményt kell közzétenni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és az Önkormányzat honlapján.
4.4. Zártkörű pályázati eljárás esetén legalább három gazdasági szereplőnek kell megküldeni a pályázati kiírást, kivéve, ha a hasznosítani kívánt ingatlan jellege, vagy a hasznosítás módja igazolható módon ennél kevesebb számú gazdasági szereplő részvételével képzelhető el.
4.5. A pályázati eljárást a hasznosítani kívánt vagyon (vagyonrész) egészére, illetőleg meghatározott részére (részeire) lehet meghirdetni.
4.6. A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
a) a kiíró megnevezését;
b) a pályázati eljárás célját, jellegét (nyílt vagy zártkörű),
c) a pályázati eljárás tárgyát,
d) szükség esetén a kiíró által elfogadható minimumárat (minimális bérleti díj összegét),
e) az ajánlati biztosíték összegét, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját;
f) az elvárt óvadék vagy bankgarancia biztosításának módját és összegét,
g) a hasznosítás feltételeit;
h) a pályázat benyújtásának helyét, módját és pontos időpontját;
i) a pályázatok felbontásának helyét és időpontját;
j) a hiánypótlás lehetőségét;
k) a pályázatok elbírálásának szabályait, szempontrendszerét;
l) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy érvényes pályázatok benyújtása esetén is a pályázati eljárást eredménytelennek nyilváníthatja;
m) az eredményhirdetés módját, helyét és várható idejét;
n) többfordulós pályázati eljárás esetén a kiegészítésre való felszólításra való utalást;
o) a pályázati eljárással kapcsolatos további információszerzés lehetőségének megjelölését.
4.7. A zártkörű pályázati eljárás meghirdetésére vonatkozó közleménynek tartalmaznia kell:
5) Az ajánlati biztosíték
a) a kiíró megnevezését;
b) a pályázati eljárás célját, zártkörű jellegét;
c) a pályázati eljárás tárgyát, annak értékét;
d) a meghívott pályázók nevét, és – jogi személy pályázó esetén – székhelyét.
5.1. A pályázati eljáráson való részvételt - ide nem értve azt az esetet, ha a kiíró a költségvetési szerv vezetője – ajánlati biztosíték adásához kell kötni. Az ajánlati biztosíték összegéről, mértékéről a kiíró dönt. Az ajánlati biztosítékot a pályázati kiírásban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró részére megfizetni. A befizetés teljesítésének a jóváírás napja minősül.
5.2. Az ajánlati biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, a pályázat érvénytelenségének megállapítása, a pályázatnak a benyújtási határidőt megelőző visszavonása esetén, továbbá az ajánlati kötöttség lejárta után 3 munkanapon belül vissza kell fizetni. Nem jár vissza az ajánlati biztosíték, ha a pályázó az ajánlati kötöttség időtartama alatt pályázatát visszavonta, illetőleg a szerződés megkötése neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.
5.3. A nyertes pályázó által befizetett ajánlati biztosítéknak megfelelő összeg elidegenítés esetén foglalóként, egyéb hasznosítás esetén szerződést biztosító mellékkötelezettségként (óvadék) számít be.
5.4. A nyertes pályázó által
6) A pályázati eljáráson való részvétel feltételei
a) a házi pénztárba befizetett, ÁFA hatályán kívüli tételként elszámolt ajánlati biztosítékról kiadási pénztárbizonylatot, majd ennek megfelelő összeg megjelölésével vételárelőlegről vagy szerződést biztosító mellékkötelezettségről bevételi pénztárbizonylatot és számlát,
b) bankszámlára történő átutalással megfizetett, ÁFA hatályán kívüli tételként elszámolt ajánlati biztosítékról számviteli bizonylatot, majd ennek megfelelő összeg megjelölésével vételárelőlegről szóló számlát vagy szerződést biztosító mellékkötelezettségről szóló számviteli bizonylatot kell kiállítani.
6.1. A pályázatok elbírálása során csak a pályázati felhívásban meghatározott időben és módon benyújtott pályázatok vehetők figyelembe.
6.2. A pályázati eljárásban – a kiírás eltérő rendelkezése hiányában – devizabelföldi- és külföldi (továbbiakban: külföldi) természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, vagy ezek konzorciuma vehet részt. Az együttes pályázati ajánlattétel céljából alapított ajánlattevői közösség; vagy más alkalmi egyesülés (konzorcium), és tagjainak felelőssége a pályázati eljárás és a szerződéskötés során egyetemleges.
7) A pályázatok érvényességi feltételei, az ajánlati kötöttség
7.1. A pályázó pályázatát zárt borítékban, a pályázati felhívás szerinti példányszámban köteles a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő lejártáig, a pályázati felhívásban meghatározott helyen, az adott pályázatra utaló jelzéssel személyesen, postai úton, vagy futár útján benyújtani. A postai úton, vagy futár útján benyújtott pályázatoknak az ajánlattételi határidő lejártáig meg kell érkeznie a pályázati felhívásban meghatározott helyre.
7.2. A benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell azzal, hogy a kiíró a hasznosítani kívánt ingatlan jellege, a hasznosítás módja ismeretében egyéb dokumentumok benyújtására vonatkozóan is rendelkezhet a pályázati felhívásban:
a) a pályázó nevét, székhelyét (lakóhelyét), természetes személy pályázó esetén személyes adatait, a pályázó elérhetőségeit (telefonszám, e-mail cím);
b) a pályázó rövid bemutatását;
c) a megajánlott ellenszolgáltatást (vételár, bérleti díj, stb.);
d) a pályázati kiírásban foglalt feltételek elfogadására irányuló nyilatkozatot;
e) a fizetés módját és ütemezését;
f) a pályázó által vállalt további kötelezettségre vonatkozó ajánlatot,
g) a pályázati kiírásban előírt ajánlati biztosíték megfizetéséről szóló igazolást
h) jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság pályázó 30 napnál nem régebbi eredeti cégkivonatát vagy annak hitelesített másolatát, valamint aláírásra jogosult képviselőjének eredeti aláírási címpéldányát vagy annak hitelesített másolatát, vagy – újonnan alapított gazdasági társaság esetén – a létrejöttét igazoló bírósági, vagy más egyéb nyilvántartásba vételéről szóló okiratot, valamint a képviselet jogára vonatkozó továbbá az aláírás hitelességét igazoló okiratot.
i) természetes személy pályázó esetén a természetes személy személyi adatait.
j) egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói nyilvántartási számát,
k) a konzorciumban pályázóknak ajánlatukhoz csatolni kell a konzorcium tagjai között létrejött megállapodás eredeti vagy hitelesített másolatát, melynek ki kell térnie arra, hogy a tagok felelőssége egyetemleges, meg kell jelölniük továbbá a meghatalmazással eljáró képviselőjük nevét.
7.3. Külföldi pályázónak a 7.2. pont szerinti dokumentumokat hiteles magyar fordításban is be kell nyújtania. Külföldi pályázó köteles belföldi székhellyel (lakóhellyel) rendelkező kézbesítési megbízottat megnevezni.
7.4. A pályázó ajánlatához a pályázati felhívásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 90 napig kötve van. A pályázó ajánlati kötöttségétől szabadul, amennyiben a kiíró ezen időponton belül írásban közli, hogy pályázatát nem nyilvánította nyertessé, vagy hogy a pályázati eljárást eredménytelennek nyilvánította. Abban az esetben, ha a kiíró döntésében második helyezettet is megjelöl, úgy az ilyen pályázó ajánlati kötöttsége a 90 napon belül akkor szűnik meg, ha a kiíró a nyertes pályázóval szerződést köt, és erről írásban értesíti a második helyezettet.
7.5. A pályázó ajánlati kötöttsége akkor kezdődik, amikor a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.
8) A pályázatok átvétele, bontása
8.1. A pályázat személyesen vagy meghatalmazott útján a pályázati felhívásban megjelölt helyen és időben, legkésőbb a pályázat beadására nyitva álló határidő lejártáig adható be. A pályázat átvétele során az átvétel időpontját rá kell vezetni a pályázatot tartalmazó borítékra, egyúttal átvételi elismervénnyel kell igazolni az átvétel tényét.
8.2. A benyújtott pályázatok elbírálásra történő előkészítéséről – ide nem értve azt az esetet, ha a kiíró a költségvetési szerv vezetője – a pályázati eljárás során a Polgármesteri Hivatal gondoskodik, azzal, hogy az előkészítő munkák elvégzése az illetékes osztály vezetője, vagy az általa kijelölt személy feladata.
8.3.36 A határidőben beérkezett pályázatok felbontását a benyújtási határidőt követő 15 napon belül a Polgármesteri Hivatal illetékes osztályának vezetője, vagy az általa kijelölt személy végzi. A nyilvános bontás időpontjáról a Képviselő-testület tagjait tájékoztatni kell, a Gazdasági és Jogi Bizottság, a Környezetvédelmi Városfejlesztési és Közbiztonsági Bizottság, valamint a Pénzügyi Bizottság elnökét a bontásra meg kell hívni. A nyilvános bontáson bárki jelen lehet. Amennyiben a kiíró a költségvetési szerv vezetője, úgy a pályázatok bontásáról az általa kijelölt munkatárs gondoskodik.
8.4. A pályázatok nyilvános bontásakor a jelenlévőkkel ismertetni kell a pályázatot benyújtók nevét, székhelyét (lakóhelyét), valamint a pályázat elbírálásakor figyelembe veendő adatokat.
8.5. A bontási eljárás során készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az egyes ajánlatokban megjelölt az értékelés során szempontként figyelembe vett tényeket, adatokat. A bontási jegyzőkönyvet a Polgármesteri Hivatal illetékes osztályának vezetője – amennyiben a kiíró a költségvetési szerv vezetője, úgy az általa kijelölt munkatárs –, valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá. A bontási jegyzőkönyvet a bontási eljárás lezárását követő 3 munkanapon belül meg kell küldeni a pályázatot benyújtók részére.
9) A pályázatok értékelése:
9.1. A felbontott pályázatok előzetes értékelését – ide nem értve azt az esetet, ha a kiíró a költségvetési szerv vezetője – 3 tagú előminősítő bizottság végzi. Amennyiben a kiíró
a)37 a Képviselő-testület, úgy az előminősítő bizottság tagjai a Gazdasági és Jogi Bizottság, a Pénzügyi Bizottság, a Környezetvédelmi , Városfejlesztési és Közbiztonsági Bizottság elnökei,
b)38 a Gazdasági és Jogi Bizottság, úgy az előminősítő bizottság tagjai a Gazdasági és Jogi Bizottság elnöke, és a bizottság által kijelölt 2 bizottsági tag.
9.2. Az előminősítő bizottság a benyújtott pályázatokat a bontást követő 15 napon belül formai és tartalmi szempontból értékeli. Az előminősítő bizottság az értékelés során egyszeri alkalommal jogosult
a) a tartalmilag hiányosnak értékelt pályázat vonatkozásában hiánypótlás kiírására,
b) az ellentmondásos, vagy nem egyértelmű közlést tartalmazó pályázat vonatkozásában felvilágosítást, tájékoztatást kérni, tisztázó kérdést feltenni.
9.3.39 A 9.2. pont szerinti esetben a hiánypótlási felhívást, illetve a felvilágosítás, tájékoztatás kérést, tisztázó kérdést tartalmazó megkeresést a Gazdasági és Jogi Bizottság elnöke – távollétében az általa felkért bizottsági tag – írja alá.
9.4. Az előminősítő bizottság a hiánypótlás, illetve a felvilágosítás, tájékoztatás kézhezvételét követően hozza meg a pályázatok előminősítéséről szóló döntését, melyet a Polgármesteri Hivatal illetékes osztályának vezetője által készített előterjesztéshez mellékelni kell.
9.5. A pályázat értékelésében nem vehet részt az a személy, aki pályázó, vagy annak:
a) közeli hozzátartozója (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:2. §)
b) munkaviszony, illetve köztisztviselői jogviszony alapján a felettese, vagy alkalmazottja;
c) más szerződéses viszonyban foglalkoztatója vagy foglalkoztatottja;
d) tulajdonosa, tagja vagy vezető tisztségviselője – amennyiben a pályázó jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy ezek konzorciuma.
9.6. A pályázat értékelésében részt vevő személy köteles haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele szemben a 9.5. pont szerinti összeférhetetlenségi ok áll fenn.
9.7. A pályázatok értékelésében résztvevő személyeket titoktartási kötelezettség terheli. A pályázatok értékelésében résztvevők az e minőségükben tudomásukra jutó információkat kizárólag a pályázatok értékelésének céljára használhatják fel.
9.8. Az előminősítő bizottság munkájáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell különösen:
a) a pályázat tárgyául szolgáló vagyont (vagyonrészt);
b) a lebonyolítás rövid ismertetését, a beérkezett pályázatok számát;
c) a beérkezett pályázatok összefoglalását;
d) az egyes pályázatok szöveges értékelését, az érvényesség/érvénytelenség rövid indokolását,
e) a pályázati kiírásban szereplő bírálati szempont/szempontok szerinti legkedvezőbb pályázat javaslatának indokát;
f) a pályázati eljárás eredményének összefoglaló értékelését, az első és esetlegesen a második helyre javasolt pályázó megjelölését, vagy az eljárás eredménytelenné nyilvánítására vonatkozó javaslatot.
10. Érvényesség, eredményesség
10.1. Érvénytelen a pályázat, ha:
a) a pályázatot a kiírásban meghatározott határidő után nyújtották be;
b) az ajánlati biztosítékot a pályázó nem, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta a kiíró rendelkezésére;
c) az ajánlati árat (díjat) nem egyértelműen határozta meg, vagy más ajánlatához vagy feltételhez kötötte, továbbá ha a megajánlott vételár (bérleti díj) összege a minimum vételár (bérleti díj) összegét nem éri el;
d) a pályázó nem tett a pályázati feltételek elfogadásáról szóló jognyilatkozatot, vagy nem vállalt ajánlati kötöttséget;
e) a pályázat nem felel meg a pályázati kiírásban, a jogszabályokban, valamint a jelen eljárási rendben foglaltaknak;
f) olyan pályázó nyújtotta be, aki nem jogosult részt venni a pályázati eljáráson.
10.2. Eredménytelen az eljárás, ha:
a) a pályázati eljárás során nem nyújtottak be érvényes pályázatot;
b) a benyújtott pályázatok egyike sem felelt meg a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek;
c) a kiíró eredménytelennek nyilvánítja.
10.3. Eredményes az eljárás, ha a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek megfelelő legalább egy érvényes pályázat érkezett, kivéve a 10.2. c) pontban, illetve a 11.3. pontban meghatározott esetet.
11. A döntés
11.1. A pályázatok érvényességéről, a pályázati eljárás eredményességéről, valamint a nyertes pályázatról a kiíró dönt a bontástól számított 45 napon belül. A határidőt a kiíró egyoldalú nyilatkozattal, egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatja, amelyről a pályázókat tájékoztatni kell.
11.2 A pályázatok közül a pályázati kiírásban szereplő bírálati szempont/szempontok szerinti legkedvezőbb feltételeket kínáló pályázat mellett kell dönteni. A döntésben meg lehet jelölni a nyertes pályázón kívül a második helyezettet is, akivel a kiíró abban az esetben köthet szerződést, ha a pályázati eljárás nyertesével a szerződéskötés meghiúsulna, vagy a szerződés aláírása után a nyertes a szerződést nem teljesíti, és ezért a kiíró a szerződéstől eláll.
11.3. Abban az esetben, ha a versenyeztetési eljárásban két vagy több pályázó az elbírálás szempontjait tekintve azonos tartalmú, érvényes ajánlatot nyújtott be, mely ajánlatok egyben a legkedvezőbb ajánlatnak is minősülnek, a kiíró az ajánlatokat érvényesnek, az eljárást eredménytelennek nyilvánítja azzal, hogy az eljárást a III. rész szerinti zártkörű versenyeztetéssel folytatja. A döntésről a nyílt eljárásban ajánlatot tett valamennyi ajánlattevőt értesíteni kell.
11.4. A döntés során felmerülő összeférhetetlenségre e szabályzat 9.5. pontjában foglaltakat kell alkalmazni.
12.) A pályázat eredményének közlése
12.1. A kiíró döntését követően a pályázati eljárás eredményét haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül, írásban közölni kell valamennyi pályázóval. A nyertessé, illetve második helyezetté nem nyilvánított pályázók ajánlati kötöttsége a döntésről meghozatalának napján szűnik meg.
13) A szerződés megkötése
13.1. Szerződés a pályázat nyertesével, ennek meghiúsulása esetén – amennyiben megjelölésre került – a második helyezettel köthető meg.
13.2. A pályázati eljárás nyertese az, akit a kiíró döntésében nyertesnek nyilvánított.
13.3. A szerződést a kiíró döntését követő 30 napon belül meg kell kötni.
13.4. Ha a pályázat nyertesével a szerződéskötés meghiúsul, vagy a szerződés aláírása után a nyertes a szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesíti, és ezért a kiíró a szerződéstől elállt, vagy a felek felbontották azt, úgy a kiíró a korábbi döntése alapján jogosult – amennyiben megjelölésre került – a második legjobb pályázóval szerződést kötni, vagy új pályázatot kiírni.
III. rész
14.1. A kiíró a 3.2. pont szerinti, illetve a 11.3. pont szerinti esetben zártkörű versenyeztetési eljárást folytat le. A zártkörű versenyeztetési eljárásban történő részvételre a kiíró az érintett ajánlattevők részére közvetlenül küldi el, vagy adja át a részvételi felhívást.
14.2. A részvételi felhívásnak tartalmaznia kell:
a) a kiíró megnevezését és székhelyét,
b) a zártkörű versenyeztetési eljárás részletes szabályait,
c) a részvétel feltételeit, helyét, idejét és módját.
14.3. A zártkörű versenyeztetési eljárás során a pályázó személyesen, vagy meghatalmazottja útján tehet ajánlatot. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
14.4. A zártkörű versenyeztetési eljárást a 9.1. pont szerinti 3 tagú eseti Bizottság jelenlétében kell megtartani, az eljárásról jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a jegyzőkönyvvezető, az eseti Bizottság tagjai és a zártkörű versenyeztetési eljárásban részt vevő pályázók írnak alá.
14.5. A zártkörű versenyeztetési eljárásban a résztvevők összeférhetetlenségére a 9.5. pontban meghatározottak az irányadók.
14.6. A zártkörű versenyeztetési eljárás során a pályázókkal ismertetni kell az eljárás tárgyát képező vagyontárgyat és annak tervezett hasznosítási módját, valamint a kiíró által meghatározott kikiáltási árát vagy a megajánlható minimális bérleti díjának összegét, és a licitlépcső mértékét. A 11.3. pont szerinti esetben
a) a kikiáltási ár megegyezik a pályázók által nyilvános versenyeztetés során megajánlott vételár,
b) a megajánlható minimális bérleti díj összege megegyezik a pályázók által nyilvános versenyezetetés során megajánlott bérleti díj összegével.
14.7. A kikiáltási ár, vagy megajánlható minimális bérleti díj ismertetését követően fel kell hívni a pályázókat ajánlatuk megtételére, mely nem lehet kedvezőtlenebb a kikiáltási árnál vagy a megajánlható minimális bérleti díj összegénél.
14.8. A zártkörű versenyeztetési eljárás során a licitet addig kell folytatni, amíg a pályázók ajánlatot tesznek. A zártkörű versenyeztetési eljárás nyertese az a pályázó, aki a legmagasabb vételárat ajánlja meg.
14.9. Az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalára, az eljárás eredményének közlésére, valamint a szerződés megkötésére a szabályzat II. részében meghatározottak az irányadók.
2. melléklet40
Módosította a 15/2017. (V.22.) ör. 1. §-a. Hatályos 2017. május 23. napjától
Módosította a 19/2013. (V. 13.) önkormányzati rendelete 1.§-a, hatályos 2013.V.14-től.
Beiktatta a 29/2020. (X.22.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2020. október 22. napján 15.00 órától
A 10/A. §-t a Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2024. (II. 5.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
Módosította a 19/2013. (V. 13.) önkormányzati rendelete 2.§-a, hatályos 2013.V.14-től.
Módosította a 19/2013. (V. 13.) önkormányzati rendelete 3.§-a, hatályos 2013.V.14-től.
Módosította a 8/2015. (III.23.) ör. 2. §-a. Hatályos 2015. március 24. napjától.
Módosította a 8/2015. (III.23.) ör. 2. §-a. Hatályos 2015. március 24. napjától.
Módosította a 8/2015. (III.23.) ör. 2. §-a. Hatályos 2015. március 24. napjától.
Módosította a 8/2015. (III.23.) ör. 3. §-a. Hatályos 2015. március 24. napjától.
Módosította a 19/2013. (V. 13.) önkormányzati rendelete 6.§-a, hatályos 2013.V.14-től.
Módosította a 8/2015. (III.23.) ör. 4. §-a. Hatályos 2015. március 24. napjától. A 16. § (2) bekezdése a Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2023. (II. 14.) önkormányzati rendelete 1. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Módosította a 8/2015. (III.23.) ör. 5. §-a. Hatályos 2015. március 24. napjától.
A 17. § a) pontja a Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2023. (II. 14.) önkormányzati rendelete 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 17. § c) pontja a Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2023. (II. 14.) önkormányzati rendelete 1. § c) pontja szerint módosított szöveg.
Módosította a 8/2015. (III.23.) ör. 6. §-a. Hatályos 2015. március 24. napjától. A 18. § (2) bekezdése a Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2023. (II. 14.) önkormányzati rendelete 1. § d) pontja szerint módosított szöveg.
Módosította a 8/2015. (III.23.) ör. 7. §-a. Hatályos 2015. március 24. napjától.
A 19. § (1) bekezdés a) pontja a Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2023. (II. 14.) önkormányzati rendelete 1. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (1) bekezdés c) pontja a Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2023. (II. 14.) önkormányzati rendelete 1. § f) pontja szerint módosított szöveg.
Beiktatta a 8/2016. (II.29.) ör. 1. §-a. Hatályos 2016. március 1. napjától
Módosította a 8/2015. (III.23.) ör. 7. §-a. Hatályos 2015. március 24. napjától.
Módosította a 19/2013. (V. 13.) önkormányzati rendelete 7.§-a, hatályos 2013.V.14-től.
Módosította a 19/2013. (V. 13.) önkormányzati rendelete 8.§-a, hatályos 2013.V.14-től.
Módosította a 19/2013. (V. 13.) önkormányzati rendelete 9.§-a, hatályos 2013.V.14-től.
Módosította a 19/2013. (V. 13.) önkormányzati rendelete 10.§-a, hatályos 2013.V.14-től.
Beiktatta a 10/2018. (V.3.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2018. május 4-től
Beiktatta a 10/2018. (V.3.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2018. május 4-től
Módosította a 19/2013. (V. 13.) önkormányzati rendelete 11.§-a, hatályos 2013.V.14-től.
Módosította a 19/2013. (V. 13.) önkormányzati rendelete 12.§-a, hatályos 2013.V.14-től.
Beiktatta a 10/2018. (V.3.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2018. május 4-től
A 33. § a Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2024. (II. 5.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
Hatályon kívül helyezte a 8/2015. (III.23.) ör. 10. §-a.
Hatályon kívül helyezte a 8/2015. (III.23.) ör. 10. §-a.
Hatályon kívül helyezte a 8/2015. (III.23.) ör. 10. §-a.
Módosította a 10/2018. (V.3.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2018. május 4-től
Az 1. melléklet 8.3. pontja a Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2023. (II. 14.) önkormányzati rendelete 1. § g) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 9.1. pont a) alpontja a Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2023. (II. 14.) önkormányzati rendelete 1. § h) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 9.1. pont b) alpontja a Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2023. (II. 14.) önkormányzati rendelete 1. § i) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 9.3. pontja a Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2023. (II. 14.) önkormányzati rendelete 1. § j) pontja szerint módosított szöveg.
Hatályon kívül helyezte a 8/2015. (III.23.) ör. 10. §-a.