Hernádkak község Önkormányzata Képviselő-testületének az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

Általános rendelkezések

1.§

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Hernádkak község Önkormányzata

2. Az önkormányzat székhelye, pontos címe:

3563 Hernádkak, Rákóczi Ferenc utca 42.

3. Az önkormányzat képviselő-testületének hivatalos elnevezése:

Hernádkak község Önkormányzata Képviselő-testülete

4. A képviselő-testület hivatala Gesztelyi Közös Önkormányzat Hivatal

Székhelye:                                         3715 Gesztely, Szabadság tér. 2.

Hernádkaki Kirendeltsége:             3563 Hernádkak, Rákóczi Ferenc utca 42.

A Képviselő-testület működése

A Képviselő-testület ülései

2.§

(1)    A Képviselő-testület évente legalább hat ülést tart.

(2)    A Képviselő-testület évente a munkaterv szerinti ülésezik

(3)    A munkatervet minden év február 15-ig a polgármester terjeszti elő.

(4)    A munkaterv tartalmazza:

1. az ülések várható időpontját.
2. az adott ülésen tárgyalandó napirendet és előadóját.
3. közmeghallgatás, falugyűlés időpontját.

A Képviselő-testületi ülések összehívása

3.§

A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az Pénzügyi- Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze a Képviselő-testületet és vezeti a Képviselő-testületi ülést.

4.§

1. A Képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.
2. A meghívónak tartalmaznia kell:
   1. az ülés helyét,
   2. az ülés időpontját,
   3. a tervezett napirendeket,
   4. a napirendek előadóit,
   5. a Képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.
3. A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket. A polgármester felmentést adhat az előterjesztések írásban történő kiadása alól. Amennyiben az előterjesztések postázásra nem a meghívóval egyidejűleg kerül sor, azokat olyan időpontban kell kézbesíteni, hogy tárgyalható legyen.
4. A meghívót és az előterjesztéseket a Képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni.
5. A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:
   1. képviselőknek,
   2. jegyzőnek, aljegyzőnek,
   3. bizottságok nem képviselő tagjainak, ha a napirend a bizottság előterjesztésében, vagy állásfoglalásával kerül megtárgyalásra,
   4. nem állandó meghívottaknak:

d/a)           előterjesztőknek,

d/b)           akiket az ülés összehívója megjelöl:

d/c)           intézményvezetőnek, amennyiben az intézményt érinti az előterjesztés és költségvetés, féléves beszámoló, tájékoztató, zárszámadás tárgyalásakor,

d/d)           szakértőnek.

5.§

1. A Képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása, a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történhet, a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal.
2. A Polgármester rendkívüli ülést bármikor összehívhat.
3. Indokolt esetben lehetőség van a Képviselő-testületi ülés összehívására telefonon keresztül történő szóbeli meghívással. A szóbeli meghívás esetében lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.

6. §

A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

1. a jegyzőt,
2. az aljegyzőt,
3. a bizottság nem képviselő tagját,
4. előterjesztőt,
5. szakértőt,
6. nemzetiségi önkormányzat elnökét.

7.§

A Képviselő-testület üléséről a lakosságot az ülés előtt 5 nappal tájékoztatni kell.

A tájékoztatás formája a meghívó kifüggesztése az önkormányzati hirdetőtáblára, közösségi hirdetőtáblákon.

A Képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok

8.§

(1) A polgármester feladata:

a) képviselő-testület határozatképességének megállapítása,

b) javasolt napirend előterjesztése, elfogadtatása,

c) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati

    döntésekről,

d) az ülés jellegének (nyílt, zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,

e) tárgyalt napirendként:

e/a)            vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,

e/b)            vita összefoglalása,

e/c)            indítványok szavazásra való feltevése,

e/d)           határozati javaslatok szavaztatása,

a/e)            a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

e/f)            a napirend tárgyában hozott döntés (ek) kihirdetése.

f) a rend fenntartása,

g) időszerű kérdésekről tájékoztatás,

h) az ülés bezárása.

(2) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

1. rendre utasítja azt, aki a képviselő-testület üléséhez méltatlan, az ülést zavaró magatartást tanúsít,
2. figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy akinek a hozzászólása másokat sértő,
3. a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonhatja a szót,
4. amennyiben az ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést a polgármester az általa meghatározott időre felfüggeszti.

(3)Az ülésen megjelent tanácskozási joggal nem rendelkező személyek tetszésüket vagy nemtetszésüket nem nyilváníthatják ki, az ülést nem zavarhatják. rendzavarás esetén a polgármester a rendzavarót figyelmezteti, szükség esetén távozásra szólítja fel.

A döntéshozatali eljárásról a szavazás módjáról

A határozatképesség megállapítása

9.§

1. A Képviselő-testület tagjainak választáskori létszáma: 7 fő
2. A Képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.
3. Ha a (2) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 10 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

Napirendi javaslat előterjesztése és elfogadtatása

10.§

1. A polgármester előterjeszti a javasolt napirendi pontokat. A képviselők javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, javasolt napirendi pontok törlésére.
2. A napirend elfogadásáról a testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.
3. A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát és bocsátja szavazásra.

A Képviselő-testület döntései

11.§

1. Minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges.
2. A Képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.
3. A Képviselő-testület a név szerinti szavazás elrendeléséről egyszerű szótöbbséggel dönt.
4. A név szerinti szavazás alkalmazásával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott válasz (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.
5. A titkos szavazásról a képviselő testület esetenként dönt, egyszerű szótöbbséggel.
6. A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott bizottság gondoskodik.
7. Minősített többség szükséges a Magyarországi helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározottakon túl:
   1. helyi népszavazás kiírásához,
   2. hitelfelvételhez, kötvénykibocsátáshoz, kölcsönfelvételhez vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállaláshoz,
   3. települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárásával kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyben való döntéshez,
   4. összeférhetetlenség és méltatlanság megállapításához.

(8)          Döntéshozatal során amennyiben a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja és bármely képviselő vagy a polgármester tudomására jut a képviselő személyes érintettsége, első alkalommal a polgármester felszólítja kötelezettsége jövőbeni teljesítésére, következő alkalommal bírság kiszabására kerül sor. A bírság mértéke 1000 Ft.

Önkormányzati határozat

12.§

1. A Képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, szükség szerint a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.
2. Határozathozatal nélkül jegyzőkönyvben rögzítendő beszámolók és szakmai beszámolók elfogadása.
3. A Képviselő-testület hatósági határozataira - az Ötv.-ben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

13.§

1.  A Képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A képviselő-testület által hozott határozatok jelölése a következő formában történik:

Hernádkak község Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám/évszám (hó.nap.) KT Határozata.

2.  A jegyző gondoskodik a Képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról.

Önkormányzati rendelet

14.§

1. Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezheti:
   1. – polgármester,
   2. – képviselő,
   3. - képviselő-testület bizottsága,
   4. – jegyző.
2. A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
3. Az önkormányzat rendeletét helyben szokásos módon ki kell hirdetni.
4. Helyben szokásos módnak minősül: önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés.

15.§

1.  A Képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A képviselő-testület által alkotott rendelet megjelölése:

Hernádkak község Önkormányzata Képviselő-testületének…/év (hó, nap) Önkormányzati Rendelete és a rendelet címe „ról” „ről” toldalékkal ellátva.

2.  A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról.

A jegyzőkönyv

16.§

(1) A Képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyvet 1 példányban kell készíteni, melyet a jegyző kezel. Az ülésről készült jegyzőkönyvet a Nemzeti Jogszabálytárra fel kell terjeszteni.

(2) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

1. a meghívót,
2. a jelenléti ívet,
3. írásos előterjesztéseket,
4. illetve a képviselők kérése alapján a képviselői beadványokat, hozzászólásokat és írásban benyújtott képviselői hozzászólásokat.

(3) A jegyzőkönyv közhitelességének biztosítása érdekében a jegyzőkönyv oldalát zsinórral át kell fűzni, majd a zsinórt a jegyzőkönyv hátoldalán az önkormányzat bélyegzőjével ellátott zárcédulával rögzíteni.

(4) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvébe és mellékleteibe, térítési díj ellenében másolatot kérhetnek.

(5) A jegyzőkönyvek betekinthetőségéről a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvnek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(6) A Képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti tárolásáról a jegyző gondoskodik.

A képviselők névsora

17.§

 A települési képviselők névsorát az 1. sz. függelék tartalmazza.

A képviselők tiszteletdíja

18.§

1. A képviselő tiszteletdíjra jogosult a 2. sz. melléklet alapján.
2. A képviselő tiszteletdíjra jogosult abban az esetben is, ha az ülésről igazoltan hiányzott.
3. Igazoltnak kell tekinteni a képviselő távolmaradását, ha az ülés megkezdése előtt jelzi indokolt távolmaradását a polgármesternek.
4. Indokolt a távolmaradás:

1. betegség miatt,
2. munkájával kapcsolatos elfoglaltság miatt,
3. halaszthatatlan családi esemény miatt.

5. Ha a képviselő indokolatlanul és előzetes bejelentés nélkül nem vett részt a képviselő-testületi ülésen, a következő hónap képviselő-testületi ülés után járó tiszteletdíjra nem jogosult.
6. Az ismételt kötelezettség szegés esetén ismételten megállapítható a megvonás.
7. Az (5)-(6) bekezdésében foglaltak utáni tiszteletdíj megvonás a jelenléti ívek alapján történik, ahol jelezni kell az igazolt vagy igazolatlan távolmaradás tényét.
8. A tiszteletdíjak kifizetése utólag a tárgyfélévet követően kerül sor a tárgyfélévet követő hó 20-ig.
9. A képviselő tiszteletdíjáról írásban lemondhat.
10. A tiszteletdíjról történő írásbeli lemondó nyilatkozatnak tartalmaznia kell:
    1. mely időtartamra járó tiszteletdíjról kíván lemondani vagy az összeg meghatározása,
    2. az a) pontban meghatározott tiszteletdíj mely célra kerüljön felhasználásra.

A Képviselő-testület bizottságai

A bizottságok létrehozása

19.§

A Képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot hoz létre.

A bizottságok működése

20.§

1. A bizottsági üléseket a bizottság elnöke hívja össze.
2. A bizottsági ülések meghívóját a képviselő-testületi ülések meghívójának kiküldésével egyidejűleg kell megküldeni az írásbeli előterjesztésével egyidejűleg.
3. A bizottsági ülésén tanácskozási joggal részt vesz:

1.  jegyző, aljegyző,
2.  nemzetiségi önkormányzat elnöke.

4. A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek:

1. képviselők,
2. bizottság által meghívott személyek.

5. Az üléseket a bizottság elnöke vezeti.
6. A bizottság ülése nyilvános, a zárt ülésre vonatkozó szabályok a Képviselő-testületi zárt ülésre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.
7. A bizottság üléséről feltétlenül jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles felterjeszteni a Nemzeti Jogszabálytárra.
8. A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Képviselő-testület hivatala látja el.
9. A nem képviselő bizottsági tag tiszteletdíjra jogosult a 2. sz melléklet alapján, ha az ülésről igazoltan hiányzott.
10. Igazoltnak kell tekinteni a nem képviselő bizottsági tag távolmaradását, ha az ülés megkezdése előtt jelzi indokolt távolmaradását a polgármesternek.
11. Indokolt a távolmaradás:
    1. betegség miatt,
    2. munkájával kapcsolatos elfoglaltság miatt,
    3. halaszthatatlan családi esemény miatt.
12. Ha a nem képviselő bizottsági tag indokolatlanul és előzetes bejelentés nélkül nem vett részt a Képviselő-testületi ülésen, a következő hónap bizottsági ülés után járó tiszteletdíjra nem jogosult.
13. Az ismételt kötelezettség szegés esetén ismételten megállapítható a megvonás.
14. A (12)-(13) bekezdésében foglaltak utáni tiszteletdíj megvonás a jelenléti ívek alapján történik, ahol jelezni kell az igazolt vagy igazolatlan távolmaradás tényét.
15. A tiszteletdíjak kifizetése utólag a tárgyfélévet követően kerül sor a tárgyfélévet követő hó 20-ig.
16. A bizottság nem képviselő-testületi tagjai közül választott tagjai vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek a 2017. évi CLII. tv. alapján.

A bizottság feladatai

21.§

 Kizárólag bizottsági állásfoglalással benyújtható előterjesztések:

 Pénzügyi- Ügyrendi Bizottság:

1. költségvetés,
2. féléves, év végi beszámoló.

A Képviselő-testület állandó bizottságai

22.§

1. A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó bizottságot hoz létre. A Pénzügyi- Ügyrendi Bizottság tagjainak száma:8.
2. Az (1) bekezdésben felsorolt bizottság feladatait a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

A Képviselő-testület ideiglenes bizottságai

23.§

1. A Képviselő-testület az ideiglenes bizottságot:

1. meghatározott időre, vagy
2. meghatározott feladat elvégzésére

hoz létre.

2. A bizottság a meghatározott idő vagy a meghatározott feladat elvégzését követően automatikusan megszűnik.
3. A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor:

1. dönt a bizottság elnevezéséről,
2. rendelkezik a bizottság személyi összetételéről, létszámáról,
3. határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá azokat, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez,
4. határozza meg a bizottságok feladat- és hatáskörét.
   4. Az ideiglenes bizottságra, az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell – értelemszerűen – alkalmazni.

A Polgármester Alpolgármester Jegyző, Aljegyző

A polgármester

24.§

A polgármester megbízatását főállásban látja el.

25.§

A polgármester szabadságának kiadását a Képviselő- testület engedélyezi egyszerű szótöbbséggel.

26.§

A polgármester két testületi ülés közötti időszakban felmerülő, halasztást nem tűrő önkormányzati ügyekre vonatkozó döntési jogköre a következő ügyekre terjed ki:

1. - döntés azon pályázat benyújtásáról, melynek fedezete a költségvetésben biztosított,
2. - pályázati eljárásban hiánypótlás teljesítése, egyéb nyilatkozatok megtétele,
3. -a képviselőtestület által elfogadott szerződések módosítása, melyek nem járnak többletkötelezettség vállalással az önkormányzat részéről.

Az alpolgármester

27.§

1. A képviselő-testület képviselő –testületi tagjai közül alpolgármestert választ.
2. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
3. Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

A jegyző, aljegyző

28.§

1. A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége esetén ill. tartós akadályoztatásuk esetére a jegyzői feladatok ellátásáról - legfeljebb hat hónap időtartamra- a hivatalnak az a közszolgálati dolgozója végzi, akinek a munkaköri leírásban szerepel és aki rendelkezik a jegyzői munkakör betöltéséhez szükséges képesítéssel.
2. Amennyiben a jegyző, aljegyző jogszabálysértést észlel, köteles azt a testület ülésén szóban jelezni, valamint jelzést írásban az ülésről készült jegyzőkönyvhöz mellékelni.

A Képviselő-testület hivatala

29.§

A hivatal a jegyző által elkészített SZMSZ szerint működik, amely részletezi a hivatal feladatait és a belső munkamegosztást.

Közmeghallgatás

30.§

1. A Képviselő-testület évente legalább egyszer – előre meghirdetett – közmeghallgatást tart.
2. A közmeghallgatást előre meg kell hirdetni a község hirdetőtábláján, a közmeghallgatás időpontja előtt legalább 7 nappal.
3. A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét, helyét, idejét.
4. Közmeghallgatáson az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést vethetnek fel és javaslatot tehetnek, az ülés előtt írásban vagy az ülésen szóban.
5. A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

Nemzetiségi Önkormányzat

31.§

1. Az önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók értékeinek kifejezésre juttatása érdekében együttműködik a települési nemzetiségi önkormányzatokkal.
2. Az Önkormányzat ingyenesen biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat üléseinek lebonyolításához szükséges helyiséget a Hernádkak, Rákóczi Ferenc u. 45. sz. alatti Könyvtár helyiséget illetve közmeghallgatásaihoz, fórumaihoz. A Képviselő-testület biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat kérésének megfelelően a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását és az ezzel járó költségek viselését, a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket. A Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületi ülésein, közmeghallgatásán a jegyző vagy az aljegyző és a hivatal témafelelősei részt vesznek.
3. A Nemzetiségi Önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat a hivatalon keresztül látja el.
4. A Nemzetiségi Önkormányzat üléseinek előkészítését (meghívók, előterjesztések kiküldése, jegyzőkönyvek előkészítése, sokszorosítás, jegyzőkönyv közzététele stb.) a hivatal biztosítja.
5. A polgármester a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX, törvényben (a továbbiakban: Njtv,) előírtak szerint köteles a nemzetiségi önkormányzat kezdeményezései, javaslatai tárgyában történő döntéshozatal iránt intézkedni. A kezdeményezés, javaslat kézhezvételét követő képviselő-testületi ülésen a kezdeményezést, javaslatot napirendre tűzi. A döntésről írásban tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzat elnökét és képviselő-testületét.
6. Azon előterjesztések esetében, amelyek vonatkozásában az Njtv. alapján a nemzetiségi önkormányzatot egyetértési, véleményezési jog illeti meg, annak beszerzéséről a polgármester gondoskodik. A polgármester köteles tájékoztatni a nemzetiségi önkormányzatot véleményezési, egyetértési jogának gyakorlásáról, úgy, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésére joga gyakorlásához. A tájékoztatást írásban kell eljuttatni a nemzetiségi önkormányzat elnökéhez.
7. Az együttműködési megállapodást a 3. sz. melléklet tartalmazza.

Társulás

32. §

(1) Hernádkak község Önkormányzata az alábbi társulásoknak a tagja:

1. Gesztely és Társult Települések Gyermekvédelmi, Szociális és Óvodai társulása,
2. Onga és Társult Települések Szociális és Gyermekjóléti Társulása,
3. Sajó-Bódva völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás,
4. Körömi Agglomeráció Szennyvíztisztító Fejlesztési Önkormányzati Társulás.

(2) A Társulási Tanácsok ülésén az önkormányzatot a polgármester képviseli, akadályoztatása esetén feladatát a képviselő-testület kijelölő határozata alapján az alpolgármester látja el.

(3) A Képviselő-testület által az (1) bekezdésben meghatározott Társulások Tanácsára átruházott hatáskörök:

a) Körömi Agglomeráció Szennyvíztisztító Fejlesztési Önkormányzati Társulás

a/a) polgári jog szabályainak megfelelően megbízást ad, szerződést köt a projekt tervezésével, megvalósíthatóságával kapcsolatos feladatok ellátása érdekében,

a/b)megbízást ad, a polgári jog szabályainak megfelelően szerződést köt a projekttel kapcsolatos pályázati anyagok dokumentációjának az elkészítésére, dönt a pályázat benyújtásáról,

a/c) dönt a projekt megvalósításával kapcsolatosan elnyert pályázatok   igénybevételével összefüggő támogatási szerződések megkötéséről,

a/d)dönt, és a polgári jog szabályainak megfelelően szerződést köt a projekt beruházásával kapcsolatos beruházási, kivitelezési, műszaki-ellenőri, finanszírozási, fedezetbiztosítási megállapodásokkal összefüggésben,

a/e) projekt megvalósulását követően dönt annak üzemeltetésével, bérbeadásával kapcsolatos szerződésekről, a hatályos jogszabályoknak megfelelően,

a/f)szervezi a Társult Önkormányzatok együttműködését, a társulási szerződésben meghatározott mértékben beszámol a Társulás tagjainak,

a/g)azon esetekben, ahol a törvény kötelezővé teszi, a Társulás nevében kiírja, és lebonyolítja a projekt megvalósításához szükséges közbeszerzési eljárásokat,

a/h)szervezi és megvalósítja a Társulással összefüggésben keletkezett költségvetési, adóelszámolási kötelezettségből fakadó feladatokat.

Záró rendelkezések

33.§

1. A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
2. Hatályát veszti a Hernádkak község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 22/2014 (XII.12.) önkormányzati rendelet.