Sajóörös Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2017 (IX.27.) önkormányzati rendelete

Sajóörös Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2017.(IX.27.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásáról

Hatályos: 2017. 10. 05

Sajóörös Község Önkormányzata Képviselő-testületének

 9/2017.(IX.27.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásáról


Sajóörös Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143.§ (4) bekezdés i.) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 109.§ (4) bekezdésében, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXVI. törvény 18.§ (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


                   I.Fejezet

1.  Általános rendelkezések


  1. §


  1. A rendelet hatálya kiterjed Sajóörös Község Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában vagy résztulajdonában álló nemzeti vagyonba tartozó dolgokra, különösen a vagyon alábbi elemeire:
  1. ingatlan vagyon
  2. ingó vagyon
  3. vételi-, elővásárlási-, visszavásárlási jog
  4. a tagsági jogok, társasági részesedések


  1. A rendelet személyi hatálya kiterjed:
  1. az Önkormányzat vagyonának tulajdonosi joggyakorlójára
  2. az Önkormányzat vagyonának a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) szerinti használójára, vagyonkezelőjére


  1. A rendelet alkalmazása szempontjából, az e rendeletben szabályozott módon és esetekben tulajdonosi joggyakorlók:
  1. az Önkormányzat képviselő-testülete
  2. a polgármester


  1. A rendelet hatálya nem terjed ki:
  1. az Önkormányzat pénzvagyonára
  2. az értékpapírokra
  3. a követelésekre, kivéve a követelésekről történő lemondás esetét


  1. A közterületek használatának rendjére és a költségvetésre vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.




      2.  Az Önkormányzat vagyona


2.§


  1. Az Önkormányzat vagyona
  1. önkormányzati tulajdonban álló, forgalomképtelen törzsvagyonból
  2. a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból
  3. üzleti vagyonból

áll.

  1. Az egyes vagyontárgyak minősítésének megváltoztatására a tulajdonosi jogok gyakorlójának döntését követően, különösen abban az esetben kerülhet sor, ha
  1. az eredeti funkcióját részben vagy egészben elveszítette
  2. Sajóörös közigazgatási területére vonatkozó helyi építési szabályzat tervei ezt indokolják
  3. azt a vagyontárgy önkormányzati érdekből történő későbbi hasznosítása indokolja
  4. feleslegessé válik
  5. azt a műszaki állapota indokolja.


3. §


  1. Forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak:
  1. helyi közutak és műtárgyaik
  2. terek, parkok
  3. vizek és víziközműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmények
  4. köztemető.


  1. Az Önkormányzat forgalomképtelen vagyonából nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont nem jelöl meg.




  1. Korlátozottan forgalomképes törzsvagyontárgyak:
  1. közművek
  2. önkormányzati költségvetési szervek elhelyezésére szolgáló telkek, az azokon található építményekkel, felépítményekkel együtt
  3. az önkormányzati költségvetési szervek vagyonkimutatásában rögzített ingó vagyontárgyak
  4. sportpálya, sportöltöző
  5. különböző rendeltetési földrészletek, melyek a hatályos településszerkezeti terv szerint védősáv, védőterület, közpark, sport- vagy szabadidős terület felhasználásra vannak kijelölve.


4. §

Az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyona körébe.


5. §


    1. Az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyakról külön jogszabályban meghatározott módon, folyamatos nyilvántartást – ingatlanvagyonkatasztert, vagyonkimutatást – kell vezetni.


    1. A jegyző köteles a vagyonleltár folyamatos karbantartásáról gondoskodni. Az önkormányzati vagyont az éves zárszámadáshoz csatolt vagyonleltárral kell kimutatni.


    1. Az önkormányzat ingatlan vagyonát e rendelet 1. sz. függeléke tartalmazza.


    III. Fejezet


    3. Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályai


    6. §



    1. Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogokat - a 6.§ (6) bekezdésében foglaltak kivételével – a Képviselő-testület gyakorolja.


    1. A polgármester az (1) bekezdés szerinti vagyon hasznosítása során gondoskodik a vagyontárgyak hasznosítására irányuló szerződések megkötéséről, valamint a tulajdonosi jogállásból eredő jognyilatkozatok kiadásáról.
    2. A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre csak akkor van lehetőség, ha a vagyonelem, a közfeladat ellátásakor feleslegessé válik, vagy megszűnik a közfeladat ellátásának  az a kötelezettsége, amelyre tekintettel a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapították.


    1. A felesleges, használhatatlanná vált, elavult vagy gazdaságtalanul üzemeltetethető korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak a tulajdonosi jog gyakorlójának döntését követően átlátható gazdasági szervezet vagy magánszemély részére értékesíthetők.


    1. Az újra nem választott polgármester, alpolgármester és önkormányzati képviselők részére az önkormányzati munkájuk végzéséhez használatukra adott ingó vagyontárgyak – amennyiben azokat két éven túl használták – a Képviselő-testület döntése alapján értékesíthetők. A megállapított vételár a nyilvántartási értéknél alacsonyabb nem lehet.


    1. A polgármester és az önkormányzati intézmény vezetője gyakorolja a tulajdonosi jogokat a 100.000,- Ft összeget meg nem haladó immateriális javak, valamint a kisértékű tárgyi eszköznek minősülő gépek, berendezések, felszerelések és készletek tekintetében.


    7. §


    1. A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy a tulajdonosi jogának gyakorlása körében eljárva


    1. a tulajdonosi jog gyakorlója döntéseinek megfelelően a vagyonhasznosítási szerződéseket megkösse
    2. ellenőrizze a szerződésben foglaltak teljesítését és indokolt esetben megtegye azokat a jognyilatkozatokat, amelyek a szerződés felbontására vagy megszüntetésére irányulnak
    3. közműszolgáltatók részére közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot vagy szolgalmi jogot vagy használati jogot önkormányzati ingatlanon olyan mértékig biztosítson, amelyek az érintett ingatlanok rendeltetés szerinti használatát nem befolyásolják
    4. döntsön az önkormányzati tulajdonú közterületen, valamint a közterület felett vagy alatt lévő közérdekű építmény, építményrész, nyomvonaljellegű építmények elhelyezéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulásról szóló kérelmekről, a hatósági engedélyezési eljárás lefolytatása érdekében.


    8.§


    1. Az önkormányzati intézmény részére a Képviselő-testület a működéshez szükséges vagyon       használatát a közfeladat ellátásához szükséges és elégséges mértékben biztosítja. Az önkormányzati intézmények annak a korlátozottan forgalomképes vagyonnak (továbbiakban: intézményi vagyon) a használati jogát gyakorolhatják, amely az adott intézmény alapfeladatának ellátásához szükséges.


    1. Az önkormányzati intézmények a használati jogoknál fogva jogosultak és kötelesek

    a.) a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, a számviteli előírások szerinti nyilvántartására

    b.) haladéktalanul írásban jelezni a polgármester felé, ha a kezelt vagyont súlyos környezeti vagy egyéb károsodás veszélye fenyegeti

    c.) teljesíteni a kezelt vagyonra vonatkozó jogszabályokat, szabványokat, hatósági, szakhatósági és műszaki előírásokat.

    1. Az önkormányzati intézményektől a vagyoni eszközök használatának jogát a Képviselő-testület megvonhatja, ha a feladat ellátásának más módja az önkormányzati célok megvalósulását hatékonyabban szolgálja.


    1. Az önkormányzati intézmény vezetője felelős a vagyon rendeltetésszerű használatáért és gazdaságos működtetéséért.


    1. Az önkormányzati intézmény vezetője a tulajdonosi jogának gyakorlása körében eljárva jogosult
    1. az önkormányzati intézmény használatában lévő, feleslegessé, használhatatlanná vált ingó    vagyontárgyak a rendeletben, valamint a selejtezési szabályzatban megfogalmazottak szerinti további hasznosítására.


    4. A vagyonhasznosítás, vagyonértékesítés szabályai


    9. §


    1. Az Önkormányzat vagyonhasznosítása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az Önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.
    2. A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a képviselő-testület határozattal jelöli ki értékesítésre az alábbi tartalommal:
      1. vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése
      2. forgalmi értékének megjelölése
      3. az átruházás módja
      4. pályázat esetén a pályázati feltételek meghatározása


    1. Ingatlan értékesítése előtt – kivéve földterületet – forgalmi értékbecslést kell készíttetni. Az értékbecslés 6 hónapnál régebbi nem lehet.


    1. Az önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni ingatlan esetén nettó 2 millió forint, ingó esetén nettó 500 ezer forint értékhatár felett – ha a törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, a legelőnyösebb ajánlatot tévő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.


    1. A (4) bekezdés szerinti versenyeztetést a rendelet 1. számú mellékletét képező pályáztatási szabályzat előírásai alapján kell lebonyolítani.


    1. Visszterhes vagyonátruházás esetén a vagyontárgy vételára, a megállapított forgalmi, piaci értéktől függetlenül nem lehet kevesebb annak számviteli nyilvántartásban rögzített előző évi könyv szerinti értékénél.


    1. Az önkormányzat vagyonának jelzálogjoggal történő megterheléséről – értékhatár nélkül – a képviselő-testület dönt.


    1. Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak a Nvtv. 13.§. (3)-(12) bekezdésében foglaltak alapján lehet, melyről minden esetben a képviselő-testület dönt.


    1. Amennyiben a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, azt a lemondásban megjelölt cél szerinti működtető csak abban az esetben fogadtatja el, amennyiben a vagyon nem tartozik a (10) bekezdés hatálya alá és a működtető képes a hasznosítással járó és a tulajdonost terhelő kötelezettségek teljesítésére, a vagyon megfelelő hasznosítására.


        (10) Amennyiben a felajánlott vagyon ingatlan, gép, berendezés, felszerelés vagy         jármű, az elfogadásához a képviselő-testület hozzájárulása szükséges.


    V. Fejezet


    5. Vagyonkezelői jog létesítése, gyakorlata

    10.§


    1. Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19. pontjában felsorolt vagyonkezelők részére, önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva lehet, ha a vagyonkezelő garantálja a közfeladat ellátás feltételeinek hatékony biztosítását, a vagyon állagának és értékének védelmét, megőrzését.


    1. A vagyonkezelő a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosult és köteles a vagyon rendeltetésszerű használatára, a vagyonkezelési szerződésben vállalt közfeladat ellátására, ennek érdekében a vagyon működtetésére, fenntartására, a vagyonhoz fűző közterhek teljesítésére.


    1. A vagyonkezelő a kezelt vagyont érintő lényeges változásokat, a változás bekövetkezésétől számított 8 napon belül köteles jelenteni az Önkormányzat felé. Amennyiben a vagyonkezelésre átadott vagyon, illetve annak meghatározott eleme bármely okból alkalmatlanná válik a vagyonkezelő által vállalt közfeladat ellátására, illetve a feladat ellátásához való szükségessége megszűnik, a vagyonkezelő köteles a polgármestert 5 napon belül értesíteni.


    1. A vagyonkezelő haladéktalanul, de legkésőbb a tény vagy körülmény felmerülésétől számított 5 munkanapon belül köteles írásban jelezni a polgármester felé


    1. ha vele szemben adósságrendezési, csőd, felszámolási, végelszámolási eljárás indul
    2. köztartozása esedékessége több mint 6 hónapja lejárt
    3. a kezelt vagyont súlyos környezeti károsodás veszélye fenyegeti
    4. a kezelt vagyonnal kapcsolatban tulajdonosi beavatkozást igénylő természeti és környezeti károkozás történt, vagy egyéb vészhelyzet következett be.


    1. A vagyonkezelésből való kivonásról, a szerződés módosításáról a Képviselő-testület dönt.


    1. A vagyonkezelő értéknövelő beruházást kizárólag a Képviselő-testület előzetes hozzájárulásával végezhet. A vagyonkezelő az általa kezelt vagyonon végzett értéknövelő beruházások értékének megtérítése iránt az Önkormányzat felé semminemű igényt nem érvényesíthet, amennyiben



    1. arról az önkormányzattal előzetesen nem állapodott meg, illetve az Önkormányzat előzetes hozzájárulását nem kérte
    2. az önkormányzat a beruházáshoz nem járult hozzá
    3. az önkormányzat a hozzájárulást feltétel kikötésével adta meg és annak a vagyonkezelő nem tett eleget
    4. az általa végzett értéknövelő beruházás forrása az Önkormányzat költségvetéséből származó pénzösszeg volt
    5. a vagyonkezelési szerződés a vagyonkezelőnek felróható okból rendkívüli vagy azonnali hatályú felmondással szűnt meg.


    1. A vagyonkezelő a kötelezettség megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel.


    1. A vagyonkezelői jog ellenértékét a vagyon forgalmi értékének alapulvételével a Képviselő-testület határozza meg.


    11.§

    1. A vagyonkezelői tevékenységet, a vagyonkezelési szerződésben meghatározott jogok és  kötelezettségek teljesítését az Önkormányzat ellenőrizheti.

    (2) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő

    a.) megőrizte -e a vagyon értékét

    b.) gondoskodik -e az állag megóvásáról

    c.) az egyéb vállalt kötelezettségeit teljesíti -e.



    6. Az önkormányzati követelésről történő lemondás szabályai

                  12.§


    (1) Önkormányzati követelésről csak akkor lehet lemondani, ha az a számvitelről szóló törvény szerint   behajthatatlannak minősül és nem veszélyezteti az Önkormányzat likviditását.

    (2) A követelésről való lemondás vonatkozhat a követelés egészére, vagy csak egy  részére.

    (3) Az önkormányzat követelésről való lemondás jogát

    a.) A képviselő-testület gyakorolja az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés eléri az 50 ezer forint értékhatárt.

    b.) A polgármester gyakorolja

    ba.) Az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés nem éri el az a.) pontban meghatározott értékhatárt.

    bb.) A munkavállalókkal szembeni különféle követelések vonatkozásában amennyiben az érintett követelés nem éri el az a.) pontban meghatározott értékhatárt.

    1. A követelésről való lemondás esetén figyelembe kell venni az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97.§ (3) bekezdésében meghatározott, a kisösszegű követelés értékhatárát el nem érő követelések behajtására vonatkozó rendelkezést.

    13.§

    Az Önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenységei gyakorlása jogát a NvTv. alapján engedi át és gondoskodik a törzsvagyonában lévő közösségi közművek működtetéséről és fejlesztéséről, a közszolgáltatások ellátásáról.


    VI. Fejezet


      7. Záró rendelkezések



      Ez a rendelet 2017. október 1. napján lép hatályba.


      Sajóörös, 2017. szeptember 27.


            Szabó Gábor s.k.                                         Dr. Molnár Tamás s.k.

               polgármester                                                         jegyző

      Kihirdetési záradék:

      A rendelet kihirdetve 2017. szeptember 27.  napján


      Sajóörös, 2017. szeptember 27.

                                                                                               Dr. Molnár Tamás s.k.

                                                                                                                jegyző