Sajóörös Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2017 (IX.27.) önkormányzati rendelete
Sajóörös Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2017.(IX.27.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásáról
Hatályos: 2017. 10. 05Sajóörös Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2017 (IX.27.) önkormányzati rendelete
Sajóörös Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2017.(IX.27.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásáról
2017-10-05-tól
Sajóörös Község Önkormányzata Képviselő-testületének
9/2017.(IX.27.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásáról
Sajóörös Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143.§ (4) bekezdés i.) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 109.§ (4) bekezdésében, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXVI. törvény 18.§ (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I.Fejezet
1. Általános rendelkezések
- §
- A rendelet hatálya kiterjed Sajóörös Község Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában vagy résztulajdonában álló nemzeti vagyonba tartozó dolgokra, különösen a vagyon alábbi elemeire:
- ingatlan vagyon
- ingó vagyon
- vételi-, elővásárlási-, visszavásárlási jog
- a tagsági jogok, társasági részesedések
- A rendelet személyi hatálya kiterjed:
- az Önkormányzat vagyonának tulajdonosi joggyakorlójára
- az Önkormányzat vagyonának a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) szerinti használójára, vagyonkezelőjére
- A rendelet alkalmazása szempontjából, az e rendeletben szabályozott módon és esetekben tulajdonosi joggyakorlók:
- az Önkormányzat képviselő-testülete
- a polgármester
- A rendelet hatálya nem terjed ki:
- az Önkormányzat pénzvagyonára
- az értékpapírokra
- a követelésekre, kivéve a követelésekről történő lemondás esetét
- A közterületek használatának rendjére és a költségvetésre vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
2. Az Önkormányzat vagyona
2.§
- Az Önkormányzat vagyona
- önkormányzati tulajdonban álló, forgalomképtelen törzsvagyonból
- a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból
- üzleti vagyonból
áll.
- Az egyes vagyontárgyak minősítésének megváltoztatására a tulajdonosi jogok gyakorlójának döntését követően, különösen abban az esetben kerülhet sor, ha
- az eredeti funkcióját részben vagy egészben elveszítette
- Sajóörös közigazgatási területére vonatkozó helyi építési szabályzat tervei ezt indokolják
- azt a vagyontárgy önkormányzati érdekből történő későbbi hasznosítása indokolja
- feleslegessé válik
- azt a műszaki állapota indokolja.
3. §
- Forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak:
- helyi közutak és műtárgyaik
- terek, parkok
- vizek és víziközműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmények
- köztemető.
- Az Önkormányzat forgalomképtelen vagyonából nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont nem jelöl meg.
- Korlátozottan forgalomképes törzsvagyontárgyak:
- közművek
- önkormányzati költségvetési szervek elhelyezésére szolgáló telkek, az azokon található építményekkel, felépítményekkel együtt
- az önkormányzati költségvetési szervek vagyonkimutatásában rögzített ingó vagyontárgyak
- sportpálya, sportöltöző
- különböző rendeltetési földrészletek, melyek a hatályos településszerkezeti terv szerint védősáv, védőterület, közpark, sport- vagy szabadidős terület felhasználásra vannak kijelölve.
4. §
Az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyona körébe.
5. §
- Az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyakról külön jogszabályban meghatározott módon, folyamatos nyilvántartást – ingatlanvagyonkatasztert, vagyonkimutatást – kell vezetni.
- A jegyző köteles a vagyonleltár folyamatos karbantartásáról gondoskodni. Az önkormányzati vagyont az éves zárszámadáshoz csatolt vagyonleltárral kell kimutatni.
- Az önkormányzat ingatlan vagyonát e rendelet 1. sz. függeléke tartalmazza.
III. Fejezet
3. Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályai
6. §
- Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogokat - a 6.§ (6) bekezdésében foglaltak kivételével – a Képviselő-testület gyakorolja.
- A polgármester az (1) bekezdés szerinti vagyon hasznosítása során gondoskodik a vagyontárgyak hasznosítására irányuló szerződések megkötéséről, valamint a tulajdonosi jogállásból eredő jognyilatkozatok kiadásáról.
- A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre csak akkor van lehetőség, ha a vagyonelem, a közfeladat ellátásakor feleslegessé válik, vagy megszűnik a közfeladat ellátásának az a kötelezettsége, amelyre tekintettel a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapították.
- A felesleges, használhatatlanná vált, elavult vagy gazdaságtalanul üzemeltetethető korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak a tulajdonosi jog gyakorlójának döntését követően átlátható gazdasági szervezet vagy magánszemély részére értékesíthetők.
- Az újra nem választott polgármester, alpolgármester és önkormányzati képviselők részére az önkormányzati munkájuk végzéséhez használatukra adott ingó vagyontárgyak – amennyiben azokat két éven túl használták – a Képviselő-testület döntése alapján értékesíthetők. A megállapított vételár a nyilvántartási értéknél alacsonyabb nem lehet.
- A polgármester és az önkormányzati intézmény vezetője gyakorolja a tulajdonosi jogokat a 100.000,- Ft összeget meg nem haladó immateriális javak, valamint a kisértékű tárgyi eszköznek minősülő gépek, berendezések, felszerelések és készletek tekintetében.
7. §
- A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy a tulajdonosi jogának gyakorlása körében eljárva
- a tulajdonosi jog gyakorlója döntéseinek megfelelően a vagyonhasznosítási szerződéseket megkösse
- ellenőrizze a szerződésben foglaltak teljesítését és indokolt esetben megtegye azokat a jognyilatkozatokat, amelyek a szerződés felbontására vagy megszüntetésére irányulnak
- közműszolgáltatók részére közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot vagy szolgalmi jogot vagy használati jogot önkormányzati ingatlanon olyan mértékig biztosítson, amelyek az érintett ingatlanok rendeltetés szerinti használatát nem befolyásolják
- döntsön az önkormányzati tulajdonú közterületen, valamint a közterület felett vagy alatt lévő közérdekű építmény, építményrész, nyomvonaljellegű építmények elhelyezéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulásról szóló kérelmekről, a hatósági engedélyezési eljárás lefolytatása érdekében.
8.§
- Az önkormányzati intézmény részére a Képviselő-testület a működéshez szükséges vagyon használatát a közfeladat ellátásához szükséges és elégséges mértékben biztosítja. Az önkormányzati intézmények annak a korlátozottan forgalomképes vagyonnak (továbbiakban: intézményi vagyon) a használati jogát gyakorolhatják, amely az adott intézmény alapfeladatának ellátásához szükséges.
- Az önkormányzati intézmények a használati jogoknál fogva jogosultak és kötelesek
a.) a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, a számviteli előírások szerinti nyilvántartására
b.) haladéktalanul írásban jelezni a polgármester felé, ha a kezelt vagyont súlyos környezeti vagy egyéb károsodás veszélye fenyegeti
c.) teljesíteni a kezelt vagyonra vonatkozó jogszabályokat, szabványokat, hatósági, szakhatósági és műszaki előírásokat.
- Az önkormányzati intézményektől a vagyoni eszközök használatának jogát a Képviselő-testület megvonhatja, ha a feladat ellátásának más módja az önkormányzati célok megvalósulását hatékonyabban szolgálja.
- Az önkormányzati intézmény vezetője felelős a vagyon rendeltetésszerű használatáért és gazdaságos működtetéséért.
- Az önkormányzati intézmény vezetője a tulajdonosi jogának gyakorlása körében eljárva jogosult
- az önkormányzati intézmény használatában lévő, feleslegessé, használhatatlanná vált ingó vagyontárgyak a rendeletben, valamint a selejtezési szabályzatban megfogalmazottak szerinti további hasznosítására.
4. A vagyonhasznosítás, vagyonértékesítés szabályai
9. §
- Az Önkormányzat vagyonhasznosítása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az Önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.
- A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a képviselő-testület határozattal jelöli ki értékesítésre az alábbi tartalommal:
- vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése
- forgalmi értékének megjelölése
- az átruházás módja
- pályázat esetén a pályázati feltételek meghatározása
- Ingatlan értékesítése előtt – kivéve földterületet – forgalmi értékbecslést kell készíttetni. Az értékbecslés 6 hónapnál régebbi nem lehet.
- Az önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni ingatlan esetén nettó 2 millió forint, ingó esetén nettó 500 ezer forint értékhatár felett – ha a törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, a legelőnyösebb ajánlatot tévő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
- A (4) bekezdés szerinti versenyeztetést a rendelet 1. számú mellékletét képező pályáztatási szabályzat előírásai alapján kell lebonyolítani.
- Visszterhes vagyonátruházás esetén a vagyontárgy vételára, a megállapított forgalmi, piaci értéktől függetlenül nem lehet kevesebb annak számviteli nyilvántartásban rögzített előző évi könyv szerinti értékénél.
- Az önkormányzat vagyonának jelzálogjoggal történő megterheléséről – értékhatár nélkül – a képviselő-testület dönt.
- Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak a Nvtv. 13.§. (3)-(12) bekezdésében foglaltak alapján lehet, melyről minden esetben a képviselő-testület dönt.
- Amennyiben a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, azt a lemondásban megjelölt cél szerinti működtető csak abban az esetben fogadtatja el, amennyiben a vagyon nem tartozik a (10) bekezdés hatálya alá és a működtető képes a hasznosítással járó és a tulajdonost terhelő kötelezettségek teljesítésére, a vagyon megfelelő hasznosítására.
(10) Amennyiben a felajánlott vagyon ingatlan, gép, berendezés, felszerelés vagy jármű, az elfogadásához a képviselő-testület hozzájárulása szükséges.
V. Fejezet
5. Vagyonkezelői jog létesítése, gyakorlata
10.§
- Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19. pontjában felsorolt vagyonkezelők részére, önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva lehet, ha a vagyonkezelő garantálja a közfeladat ellátás feltételeinek hatékony biztosítását, a vagyon állagának és értékének védelmét, megőrzését.
- A vagyonkezelő a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosult és köteles a vagyon rendeltetésszerű használatára, a vagyonkezelési szerződésben vállalt közfeladat ellátására, ennek érdekében a vagyon működtetésére, fenntartására, a vagyonhoz fűző közterhek teljesítésére.
- A vagyonkezelő a kezelt vagyont érintő lényeges változásokat, a változás bekövetkezésétől számított 8 napon belül köteles jelenteni az Önkormányzat felé. Amennyiben a vagyonkezelésre átadott vagyon, illetve annak meghatározott eleme bármely okból alkalmatlanná válik a vagyonkezelő által vállalt közfeladat ellátására, illetve a feladat ellátásához való szükségessége megszűnik, a vagyonkezelő köteles a polgármestert 5 napon belül értesíteni.
- A vagyonkezelő haladéktalanul, de legkésőbb a tény vagy körülmény felmerülésétől számított 5 munkanapon belül köteles írásban jelezni a polgármester felé
- ha vele szemben adósságrendezési, csőd, felszámolási, végelszámolási eljárás indul
- köztartozása esedékessége több mint 6 hónapja lejárt
- a kezelt vagyont súlyos környezeti károsodás veszélye fenyegeti
- a kezelt vagyonnal kapcsolatban tulajdonosi beavatkozást igénylő természeti és környezeti károkozás történt, vagy egyéb vészhelyzet következett be.
- A vagyonkezelésből való kivonásról, a szerződés módosításáról a Képviselő-testület dönt.
- A vagyonkezelő értéknövelő beruházást kizárólag a Képviselő-testület előzetes hozzájárulásával végezhet. A vagyonkezelő az általa kezelt vagyonon végzett értéknövelő beruházások értékének megtérítése iránt az Önkormányzat felé semminemű igényt nem érvényesíthet, amennyiben
- arról az önkormányzattal előzetesen nem állapodott meg, illetve az Önkormányzat előzetes hozzájárulását nem kérte
- az önkormányzat a beruházáshoz nem járult hozzá
- az önkormányzat a hozzájárulást feltétel kikötésével adta meg és annak a vagyonkezelő nem tett eleget
- az általa végzett értéknövelő beruházás forrása az Önkormányzat költségvetéséből származó pénzösszeg volt
- a vagyonkezelési szerződés a vagyonkezelőnek felróható okból rendkívüli vagy azonnali hatályú felmondással szűnt meg.
- A vagyonkezelő a kötelezettség megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel.
- A vagyonkezelői jog ellenértékét a vagyon forgalmi értékének alapulvételével a Képviselő-testület határozza meg.
11.§
- A vagyonkezelői tevékenységet, a vagyonkezelési szerződésben meghatározott jogok és kötelezettségek teljesítését az Önkormányzat ellenőrizheti.
(2) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő
a.) megőrizte -e a vagyon értékét
b.) gondoskodik -e az állag megóvásáról
c.) az egyéb vállalt kötelezettségeit teljesíti -e.
6. Az önkormányzati követelésről történő lemondás szabályai
12.§
(1) Önkormányzati követelésről csak akkor lehet lemondani, ha az a számvitelről szóló törvény szerint behajthatatlannak minősül és nem veszélyezteti az Önkormányzat likviditását.
(2) A követelésről való lemondás vonatkozhat a követelés egészére, vagy csak egy részére.
(3) Az önkormányzat követelésről való lemondás jogát
a.) A képviselő-testület gyakorolja az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés eléri az 50 ezer forint értékhatárt.
b.) A polgármester gyakorolja
ba.) Az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés nem éri el az a.) pontban meghatározott értékhatárt.
bb.) A munkavállalókkal szembeni különféle követelések vonatkozásában amennyiben az érintett követelés nem éri el az a.) pontban meghatározott értékhatárt.
- A követelésről való lemondás esetén figyelembe kell venni az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97.§ (3) bekezdésében meghatározott, a kisösszegű követelés értékhatárát el nem érő követelések behajtására vonatkozó rendelkezést.
13.§
Az Önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenységei gyakorlása jogát a NvTv. alapján engedi át és gondoskodik a törzsvagyonában lévő közösségi közművek működtetéséről és fejlesztéséről, a közszolgáltatások ellátásáról.
VI. Fejezet
7. Záró rendelkezések
Ez a rendelet 2017. október 1. napján lép hatályba.
Sajóörös, 2017. szeptember 27.
Szabó Gábor s.k. Dr. Molnár Tamás s.k.
polgármester jegyző
Kihirdetési záradék:
A rendelet kihirdetve 2017. szeptember 27. napján
Sajóörös, 2017. szeptember 27.
Dr. Molnár Tamás s.k.
jegyző