Sajóörös Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2019. (XI.20.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2019. 11. 20- 2024. 10. 09 17:00Sajóörös Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2019. (XI.20.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Sajóörös Község Önkormányzatának képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Szervezetrendszer
1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Sajóörös Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye: 3586 Sajóörös, Jókai út 2.
(3) Az Önkormányzat működési területe: Sajóörös község közigazgatási területe.
(4) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának elérhetősége:
(5) Az Önkormányzat hivatalos központi elektronikus levelezési címe:
(6) Az Önkormányzat képviselő-testületének (a továbbiakban: képviselő-testület) szervei:
a) polgármester,
b) állandó bizottságok:
ba) Szervezési, Jogi és Szociális Bizottság,
bb) Pénzügyi, Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság,
c) Sajóörösi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal),
d) jegyző,
e) önkormányzat részvételével működő társulás.
2. § (1) Az Önkormányzat hivatalos pecsétje: „Sajóörös Község Önkormányzata” feliratú körbélyegző, középen Magyarország címerével.
(2) Az Önkormányzat hivatalos jelképei: Sajóörös címere, zászlaja.
(3) Az Önkormányzat által alapított kitüntetéseket, díjakat és azok adományozásának szabályait önkormányzati rendelet állapítja meg.
2. Az Önkormányzat feladatai és hatásköre, a feladatellátásban résztvevők
3. § (1) Az Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) és az ágazati jogszabályokban meghatározott kötelező és önként vállalt feladatokat.
(2) Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) 3. függeléke tartalmazza.
(3) A képviselő-testület által átruházott hatásköröket az 1. melléklet tartalmazza.
(4) Az Önkormányzat feladatainak eredményes végrehajtása érdekében – a kölcsönös érdekek alapján – együttműködik más települési Önkormányzatokkal, Önkormányzati szövetségekkel és az illetékességi területén működő társadalmi, civil szervezetekkel.
(5) Az Önkormányzat a kötelező feladat- és hatáskörén túl, költségvetésében meghatározottak szerint biztosíthatja a településen működő civil szervezetek – pályázati eljárás keretében történő – pénzügyi támogatását.
(6) A képviselő-testület az Mötv. előírásainak megfelelően egy vagy több Önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hozhat létre, ahhoz csatlakozhat.
A képviselő-testület működésének szabályai
3. A képviselő-testület tagjai és ülései
4. § (1) A képviselő-testület tagjainak – a polgármestert is beleértve – száma: 7 fő.
(2) A képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. függelék tartalmazza.
(3) A képviselő-testület döntéseit az ülésein hozza meg.
(4) A képviselő-testület ülésének típusai:
a) alakuló ülés
b) rendes (munkaterv szerinti) ülés
c) rendkívüli (munkaterven kívüli) ülés
d) együttes ülés
e) közmeghallgatás
5. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat rendes ülést tart. A rendes ülések időpontja a munkatervben ütemezett hónap utolsó páratlan hétre eső szerdai napja; helye: az Önkormányzat székhelye.
(2) A képviselő-testület közmeghallgatás vagy a lakosság szélesebb körét érintő napirendek tárgyalásával kapcsolatos üléseit a közösségi színtér helyiségében (Sajóörös, Fő út 16.) is megtarthatja.
(3) A Hivatalt fenntartó önkormányzatok képviselő-testületei a Hivatalt érintő kérdésekről együttes ülésen is dönthetnek. Ebben az esetben az ülés helye eltérhet az (1) bekezdésben meghatározottól.
4. A képviselő-testület ülése összehívásának rendje
6. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.
(2) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a Szervezési, Jogi és Szociális Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(3) Az (5) bekezdésben meghatározottakat az ülés helyének, kezdési időpontjának, a javasolt napirendi tárgyaknak és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.
(4) A rendes ülésre szóló meghívót, az írásbeli előterjesztésekkel együtt legkésőbb a képviselő-testület ülése napját megelőző 5. napon; a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával az ülés időpontját megelőzően kell megküldeni.
(5) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni:
a) a képviselő-testület tagjait,
b) a jegyzőt, akadályoztatása esetén az aljegyzőt vagy a jegyző megbízottját,
c) akiket a polgármester, a jegyző vagy valamely települési képviselő a napirendre való tekintettel indokoltnak tart.
(6) A meghívót és az előterjesztéseket elektronikus formában (e-mail útján) kell megküldeni.
(7) Az (5) bekezdés c) pontjában meghatározottak részére elegendő a meghívásuk indokául szolgáló napirendi tárgy írásbeli előterjesztését megküldeni.
(8) A polgármester jogosult a határidőhöz kötött, illetve halaszthatatlan ügy megtárgyalására rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívására a (4) bekezdésben meghatározott időkorlátra tekintet nélkül. Ebben az esetben az ülésen ismertetni kell az ülés összehívásának alapjául szolgáló indokokat.
(9) Az írásbeli meghívó, illetve előterjesztés mellőzhető, ha az ülés összehívására a (8) bekezdés alapján kerül sor.
(10) A testületi ülésről készült jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző mellett 2 fő jegyzőkönyv hitelesítő is aláírja. A jegyzőkönyv hitelesítők személyére az ülés megnyitását követően a polgármester tesz javaslatot. A képviselő-testület a javaslatról ügyrendi kérdésként, nyílt szavazással, vita nélkül dönt.
(11) Az együttes ülés összehívására, vezetésére, a tanácskozás rendjére, továbbá a döntéshozatalra vonatkozóan az e rendeletben megállapított szabályokat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
a) az együttes ülés összehívásáról a Hivatal székhelye szerinti önkormányzat polgármestere gondoskodik. Az ülést köteles összehívni bármelyik nem székhely település polgármesterének indítványára.
b) az ülést a székhely önkormányzat polgármestere vezeti, akadályoztatása vagy a tisztség betöltetlensége esetén az ülést megállapodás alapján, valamely nem székhely település polgármestere vezeti.
c) az együttes ülésről készült jegyzőkönyvet a jegyző mellett valamennyi, az ülésen résztvevő önkormányzat polgármestere és a jegyzőkönyv hitelesítők írják alá.
5. Az ülések nyilvánossága
7. § (1) A képviselő-testület ülései – a zárt ülés kivételével – nyilvánosak (nyílt ülés).
(2) A lakosságot a munkaterv szerinti képviselő-testületi ülés helyéről és idejéről, az ülés napirendjéről, az ülés megtartása előtt legalább 5 nappal korábban, a meghívó közzétételével tájékoztatni kell. A közzététel az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik. A kifüggesztéssel egyidejűleg a meghívót az Önkormányzat hivatalos honlapján is közzé kell tenni.
(3) A képviselő-testület nyílt ülésén résztvevő állampolgárok az egyes napirendek tárgyalásához – képviselő-testületi hozzájárulás nélkül – nem szólhatnak hozzá, nem nyilváníthatnak véleményt, nem tehetnek fel kérdéseket. A képviselő-testület a hozzájárulásról ügyrendi kérdésként, nyílt szavazással dönt.
(4) Az ülés rendjének fenntartásáról a polgármester/ülésvezető gondoskodik.
6. A munkaterv
8. § (1) A képviselő-testület rendes üléseit munkaterv szerint tartja. A munkaterv elkészítéséről a polgármester gondoskodik.
(2) A munkaterv tervezetének elkészítéséhez javaslatot tehet:
a) képviselő-testület tagja,
b) állandó bizottság tagja,
c) jegyző,
d) önkormányzati fenntartású intézmény vezetője.
(3) A munkaterv tartalmazza:
a) az ülések – ideértve a közmeghallgatást is – tervezett időpontját
b) az ülések várható, előre tervezhető napirendjét
c) a napirend előterjesztőjét.
(4) A javaslatok alapján elkészített munkaterv-tervezetet a polgármester legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 31. napjáig jóváhagyás végett a képviselő-testület elé terjeszti.
(5) Az elfogadott munkatervet a jegyző az Önkormányzat hirdetőtábláján, valamint honlapján nyilvánosságra hozza.
7. Az ülések napirendje
9. § (1) A képviselő-testület üléseinek napirendjére a polgármester tesz javaslatot, amely alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg, illetve fogadja el. A napirendről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.
(2) A polgármester köteles a napirendek közé felvenni:
a) a munkatervben meghatározott és előkészített tárgyat,
b) az állandó bizottság által megtárgyalt és testületi ülésre javasolt tárgyat,
c) a jegyző által tartalmukat tekintve előzetesen elbírált, képviselő-testületi hatáskörbe tartozó lakossági és egyéb beadványokat.
(3) A napirendek tárgyalásának sorrendje a következő:
1. rendelet-tervezetek
2. határozati javaslatok
3. beszámolók
4. tájékoztatók
5. kérdések
6. zárt ülés napirendi pontjai.
(4) Indokolt esetben a napirendek tárgyalása a (3) bekezdésben foglalt sorrendtől eltérően is megállapítható, különös tekintettel a meghívottak ilyen irányú igényeire.
(5) Az ülés meghívójának kiküldését követően felmerült indokok alapján a polgármester indítványára a napirend kiegészíthető. A kiegészítést indokolni kell. A kiegészítésről a képviselő-testület ügyrendi kérdésként, vita nélkül dönt.
(6) A meghívóban szereplő valamely napirendi pontot a képviselő-testület a polgármester/ülésvezető javaslatára egyszerű szótöbbséggel hozott döntésével a tárgyalandó napirendről leveheti, illetve tárgyalását elnapolhatja. A napirend levételére, elnapolására vonatkozó javaslatot indokolni kell és erről a képviselő-testület ügyrendi kérdésként, vita nélkül dönt.
8. Az előterjesztések
10. § (1) A képviselő-testületi ülésre előterjesztést tehet:
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) jegyző,
d) képviselő-testület bizottsága,
e) mindazok, akiket a képviselő-testület előterjesztés elkészítésére felkér vagy kötelez.
(2) Az előterjesztések típusai:
a) rendelet-tervezet,
b) határozati javaslat,
c) beszámoló,
d) tájékoztató.
(3) Az előterjesztések formái:
a) írásbeli előterjesztés,
b) szóbeli előterjesztés.
(4) Az előterjesztések elsősorban írásban terjeszthetők elő. Szóbeli előterjesztésre abban az esetben kerülhet sor, ha azt a rendelkezésre álló idő rövidsége, a tárgy jellege, vagy más adminisztratív objektív körülmény indokolja.
(5) A rendelet-tervezet vagy a határozati javaslat előterjesztéséhez kapcsolódó, átfogó vagy több részletre kiterjedő módosítási javaslatokat a javaslattevő az ülést megelőző nap 12:00 óráig írásban, indokolással ellátva nyújthatja be a polgármesterhez.
9. Önálló indítványok
11. § (1) A 10. § (1) bekezdésében meghatározott előterjesztőkön túl, a képviselő-testület tagja is kezdeményezheti önálló indítványként előterjesztés napirendre történő felvételét.
(2) A képviselő az önálló indítványát a képviselő-testület téma szerint érintett állandó bizottságánál közvetlenül írásban terjesztheti elő legalább 15 nappal annak testületi tárgyalása előtt. Az indítvány a polgármesternél is előterjeszthető, ez esetben a polgármester köteles azt a bizottság részére eljuttatni.
(3) A képviselő önálló indítványát az érintett bizottság által történő megtárgyalást követően lehet a képviselő-testület ülésén napirendként felvenni, amennyiben azt a bizottság is javasolja.
(4) Amennyiben a bizottság nem javasolja az önálló képviselői indítvány napirendre tűzését, úgy az csak akkor kerülhet az ülés napirendjére, ha legalább 3 önkormányzati képviselő írásos támogatását az előterjesztő előzetesen megszerzi.
10. Kérdés
12. § (1) A képviselő-testület tagja feladatkörébe tartozó ügyben, felvilágosítás kérése céljából az ülést megelőzően legalább 3 nappal a jegyzőnél írásban kérdést nyújthat be.
(2) A határidőre benyújtott kérdésre a képviselő-testület ülésén érdemi választ kell adni. Amennyiben a képviselő határidőn túl, vagy az ülésen nyújtja be kérdését, vagy a kérdés összetettsége azt indokolja, úgy legkésőbb 30 napon belül a kérdést feltevő részére írásban érdemi választ kell adni.
11. Az előterjesztések vitája, a szavazás rendje
13. § (1) A képviselő-testület minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, amelynek során
a) az előterjesztést annak előkészítője röviden ismerteti,
b) az érintett bizottság elnöke vagy a polgármester ismerteti a bizottság véleményét,
c) az előterjesztéssel kapcsolatosan a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést tehetnek fel, melyekre válaszolni kell,
d) a válaszadások után a képviselők, tanácskozási joggal meghívottak véleményüket, javaslataikat ismertethetik.
(2) A hozzászólásokra adott válaszokat követően a polgármester/ülésvezető lezárja a vitát, összefoglalja a vita lényegét és a javaslatot szavazásra bocsátja.
14. § (1) A képviselő-testület a vita lezárását követően rendeletet alkot (rendelet-tervezet esetén) vagy határozatot hoz (határozati javaslat vagy beszámoló esetén).
(2) Szavazni kizárólag személyesen lehet.
(3) A határozathozatalhoz minősített többség szükséges, az Mötv. által meghatározottakon kívül:
a) fegyelmi ügyekben,
b) képviselő-testület hatáskörének átruházásához,
c) kitüntetések, díszpolgári cím adományozásához,
d) helyi népszavazás kiírásához,
e) településrendezési eszközök jóváhagyásához,
f) hitel felvételéhez, kötvény kibocsátásához, az Önkormányzat tulajdonában álló vagyontárgyak forgalomképessége tárgyában való döntéshez,
g) Az Önkormányzat tulajdonában álló korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítéséhez, azoknak bármilyen kötelezettség céljára való biztosításához vagy rendelkezésre bocsájtásához.
(4) Határozati javaslat és rendelet-tervezet esetében, amennyiben van módosító javaslat, úgy először azokról kell szavazni.
(5) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.
(6) Az Mötv.-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő Önkormányzati képviselő tiszteletdíját a képviselő-testület határozatával 3 havi időtartamra, 50 %-os mértékre csökkenti.
(7) Az önkormányzati képviselők, bizottsági tagok és bizottsági elnökök tiszteletdíjáról és természetbeni juttatásainak szabályairól önkormányzati rendelet rendelkezik.
15. § (1) A szavazás nyílt vagy titkos. A nyílt szavazás név szerinti is lehet.
(2) A nyílt szavazás kézfelnyújtással történik, a képviselők „igennel” vagy „nemmel” szavaznak vagy tartózkodnak a szavazástól.
(3) Titkos szavazás elrendelése esetén a szavazás lebonyolítására a képviselő-testület, tagjai sorából 3 tagú szavazatszámláló bizottságot hoz létre. A szavazatszámláló bizottság tagjaira és annak tagjai közül választandó elnöke személyére a polgármester tesz javaslatot.
(4) A titkos szavazás szavazólappal történik. A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a Hivatal biztosítja.
(5) A szavazatszámláló bizottság a szavazást követően összeszámolja a leadott szavazatokat és megállapítja a szavazás eredményét. A szavazás eredményéről a bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.
(6) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
(7) A képviselő-testület név szerinti szavazást egyszerű többséggel – az Mötv-ben meghatározott esetek kivételével – az ülésen elhangzott indítvány alapján, a tárgyalt napirendhez kapcsolódóan, bármely ügyben elrendelhet.
(8) A név szerinti szavazás során a jegyző ABC rendben felolvassa a jelen lévő képviselők nevét, akik a nevük elhangzását követően „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” kifejezéssel érthetően és egyértelműen közlik szavazatukat. A polgármester/ülésvezető utolsóként szavaz.
12. Jegyzőkönyv
16. § (1) A képviselő-testület üléséről, valamint a bizottsági ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) A jegyzőkönyv az Mötv.-ben foglaltakon túl tartalmazza:
a) az ülésről távolmaradó képviselők, a bizottsági ülésekről készült jegyzőkönyv esetén a távolmaradó bizottsági tagok nevét,
b) a 2 jegyzőkönyv hitelesítő nevét, aláírásukat,
c) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,
d) az ülés berekesztésének időpontját,
e) az ülésen el nem hangzott azon információkat, melyek adott esetben elősegítik a jegyzőkönyvben foglaltak értelmezését, azok tartalmi feltárását,
f) a szavazásra bocsájtott előterjesztésre nemlegesen szavazó képviselő nevét, amennyiben azt az érintett képviselő kéri.
(3) A jegyzőkönyv mellékletét képezi:
a) a meghívó,
b) az írásos előterjesztés,
c) a jelenléti ív,
d) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv,
e) a név szerinti szavazásról készült névsor,
f) az elfogadott rendelet,
g) az írásban benyújtott hozzászólás, indítvány vagy kérdés,
h) a jegyző törvényességi észrevétele,
i) az érintett nyilatkozata, mely ügyének zárt ülésen történő megtárgyalására irányul.
(4) A képviselő-testület üléseiről hangfelvétel készül, melynek visszahallgatását biztosítani kell.
(5) A jegyzőkönyvről, illetve a jegyzőkönyvből – az adatvédelemre vonatkozó szabályok figyelembevételével – másolat készíthető.
13. A rendeletek és határozatok végrehajtása
17. § (1) A képviselő-testület rendeleteiről és határozatairól, valamint a bizottságok határozatairól nyilvántartást kell vezetni.
(2) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a rendelet, határozat megjelölését
b) a rendelet, határozat tárgyát
c) a rendelet, határozat meghozatalának idejét
d) a rendelet hatályba lépésének idejét
e) a rendelet, határozat végrehajtására vonatkozó megjegyzést
f) a határozat végrehajtásáért felelőst
g) a határozat végrehajtásának idejét
(3) A határozat végrehajtásáért felelős a határidő lejártát követően a polgármesternek a végrehajtásról jelentést ad.
(4) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a polgármester a jelentések alapján a képviselő-testületet félévenként tájékoztatja.
14. Közmeghallgatás, lakossági fórum
18. § (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal előre meghirdetett közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás időpontját, helyszínét és az esetleges témákat tartalmazó meghívót legalább 8 nappal a közmeghallgatás időpontja előtt az Önkormányzat hirdetőtábláján, valamint hivatalos honlapján közzé kell tenni.
(3) A közmeghallgatásra az SZMSZ rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(4) A lakosság és a társadalmi, civil szervezetek tájékoztatását, a fontosabb döntésekbe való bevonását a lakossági fórum biztosítja. A képviselő-testület lakossági fórumok megszervezéséről, megtartásáról esetenként dönt.
Testületi döntések
15. Rendeletalkotás
19. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:
a) önkormányzati képviselő,
b) képviselő-testület bizottsága,
c) polgármester, alpolgármester,
d) jegyző.
(2) A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani, a rendeletalkotás szükségességéről szóló indokolással, írásbeli formában, melyről a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.
(3) Biztosítani kell, hogy a település lakossága, a helyi társadalmi és civil szervezetek közreműködjenek az életviszonyaikat érintő rendeletek előkészítésében és megalkotásában.
(4) A rendelet-tervezetet a jegyző készíti el és azt az Önkormányzat honlapján közzéteszi, amennyiben az egyeztetés törvényi követelmény.
(5) A beérkezett véleményekről a jegyző tájékoztatja a képviselő-testületet és javaslatot tesz a rendelet-tervezet esetleges módosítására.
20. § (1) Az önkormányzati rendelet hiteles szövegének a rendeletet elfogadó képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve mellékleteként kezelt rendelet szövegét kell tekinteni.
(2) A rendeletek kihirdetésének helyben szokásos módja az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kihirdetés.
16. Határozat és egyéb döntési forma
21. § (1) A képviselő-testület által hozott határozatokról a Hivatal nyilvántartást vezet és felelős a határozatok írásba foglalásáért, illetve kiadásáért.
(2) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészülését követő 15 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek, továbbá azoknak, akikre nézve rendelkezést tartalmaz.
22. § (1) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, alakszerű határozat meghozatal nélkül dönt:
a) a napirendek meghatározásáról
b) a jegyzőkönyv hitelesítők személyéről
c) ügyrendi kérdésekről
d) tájékoztató típusú előterjesztés tudomásulvételéről, amennyiben annak jellege a döntéshozatalt indokolttá teszi
e) a képviselői kérdésre adott válasz elfogadásáról
f) a rendelet-tervezet, vagy határozati javaslat módosítására, kiegészítésére tett indítványokról
Képviselő-testület szerveinek jogköre
17. A képviselő-testület tagjainak jogai és kötelezettségei
23. § (1) A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak. A képviselők jogait és kötelezettségeit az Mötv., valamint önkormányzati rendelet határozza meg.
(2) A képviselő – az Mötv.-ben meghatározottakon túl – köteles:
a) a tudomására jutott nem nyilvános adatokat megőrizni,
b) rendszeres kapcsolatot tartani a település polgáraival,
c) írásban vagy szóban bejelenti a polgármesternek vagy a jegyzőnek, ha a képviselő-testület vagy bizottság ülésén nem tud részt venni, illetve ha egyéb képviselői megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,
d) képviselő-testületi vagy bizottsági felkérésre részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a testületi, önkormányzati működést érintő vizsgálatokban,
e) közéleti szerepéhez és esküjéhez méltó magatartást tanúsítani,
f) személyes érintettségre vonatkozó bejelentését megtenni.
(3) Az önkormányzati képviselő, amennyiben megbízás alapján az Önkormányzat képviseletében jár el, úgy kizárólag a képviselő-testület döntésének megfelelő álláspontot képviselheti az Önkormányzat nevében.
18. A képviselő-testület bizottságai
24. § (1) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések véleményezésére, döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére állandó bizottságokat, valamint ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(2)
(3) A bizottságok 3-3 tagja önkormányzati képviselő, 2-2 tagja nem képviselő bizottsági tag. A bizottsági tagok névsorát a 2. függelék tartalmazza.
(4) A Szervezési, Jogi és Szociális Bizottság működése során
a) kivizsgálja az összeférhetetlenségi, méltatlansági és a vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos bejelentéseket és határozati javaslatát a képviselő-testület elé terjeszti,
b) nyilvántartja és ellenőrzi a képviselői vagyonnyilatkozatokat, gondoskodik annak megőrzéséről és visszaadásáról,
c) figyelemmel kíséri a tevékenységi körébe tartozó önkormányzati rendeletek hatályosulását,
d) javaslatot tesz a polgármester jutalmazására, engedélyezi a szabadság igénybevételét,
e) átruházott hatáskörben dönt az 1. mellékletben meghatározott ügyekben.
(5) A Pénzügyi, Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság működése során
a) megtárgyalja és véleményezi az Önkormányzat vagyonát, gazdálkodását érintő rendelet-tervezeteket és előterjesztéseket,
b) figyelemmel kíséri a tevékenységi körébe tartozó rendeletek hatályosulását,
c) közreműködik az önkormányzati beruházások előkészítésében, pályáztatásában, lebonyolításában,
d) véleményezi az Önkormányzat hitelfelvétellel, kötvénykibocsátással kapcsolatos indokait, gazdasági megalapozottságát,
e) véleményezi a településfejlesztéssel, településüzemeltetéssel kapcsolatos előterjesztéseket,
f) átruházott hatáskörben dönt az 1. mellékletben meghatározott ügyekben.
(6) A bizottság üléseinek összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére, valamint határozathozatalára, döntéseinek végrehajtására, tagjainak kizárására a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a bizottsági tag kizárásáról a bizottság dönt, a jegyzőkönyvet pedig a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
(7) A képviselő bizottsági tagokon kívül az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. §. (3) bekezdése ea) pontjában foglaltak alapján a bizottság nem képviselői tagjai is vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek.
19. A polgármester és az alpolgármesterek
25. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket az 1. melléklet tartalmazza.
(3) Az Mötv. rendelkezésein túl a polgármester felelős:
a) az Önkormányzat demokratikus működéséért, a széles körű nyilvánosság biztosításáért,
b) a település fejlesztéséért, a közszolgáltatások megszervezéséért,
c) a lakossággal való együttműködésért,
d) az Önkormányzat intézményeivel, társönkormányzatokkal való kapcsolattartásért,
e) a testületi ülések színvonalas, jól összehangolt előkészítéséért, a javaslatok megalapozottságáért,
f) a testületi döntések végrehajtásának megszervezéséért, irányításáért, a végrehajtásról történő tájékoztatásért.
(4) A képviselő-testület – a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel – tagjai közül két fő társadalmi megbízású alpolgármestert választ.
(5) Az alpolgármesterek a polgármester irányításával végzik tevékenységüket.
(6) Az alpolgármesterek feladatköreit, munkamegosztásuk módját állandó vagy eseti jelleggel a polgármester saját hatáskörben határozza meg.
20. A jegyző és az aljegyző
26. § (1) A képviselő-testület hivatalának szervezetét a polgármester irányításával a jegyző vezeti.
(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós távolléte esetén a jegyzői feladatokat az aljegyző látja el. Mindkét tisztség betöltetlensége vagy akadályoztatása esetén a Hivatal hatósági szakreferense látja el a jegyzői feladatokat.
(3) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.
(4) A képviselő testület által a jegyzőre átruházott hatáskört az 1. melléklet tartalmazza.
21. Társulások
27. § (1) Az Önkormányzat feladatainak célszerűbb, hatékonyabb ellátása érdekében önkormányzati társulásokban vesz részt.
(2) A társulásban való részvétel részletes szabályait a társulási megállapodás, illetve a társulás szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(3) Az Önkormányzat a hulladékgazdálkodási feladatait a Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás útján látja el.
22. A hivatali szervezet
28. § (1) Sajóörös Község Önkormányzata Képviselő-testülete és Nagycsécs Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Mötv. 84. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az
Mötv. 85. §-ának szabályai szerint, az Önkormányzat működésével, továbbá a polgármester jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hoznak létre, melynek megnevezése:
Sajóörösi Közös Önkormányzati Hivatal
székhelye: 3586 Sajóörös, Jókai út 2.
Záró rendelkezések
29. § (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján 17 órakor lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Sajóörös Község Önkormányzata Képviselő-testületének a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 2/2018. (III.20.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet
1. függelék
2. függelék
3. függelék