Kács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2002. (XII. 11.) önkormányzati rendelete
Helyi Építési Szabályzat
Hatályos: 2002. 12. 11
Kács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2002. (XII. 11.) önkormányzati rendelete
Helyi Építési Szabályzat
2002.12.11.
Kács község Önkormányzatának Képviselő-testülete Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, illetve annak módosításáról szóló 1999. évi CXV., 2001.évi XL. és LXIV. törvények értelmében kapott felhatalmazása alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg.
1. § 1.) A rendelet területi hatálya kiterjed Kács teljes közigazgatási területére.
2.) A rendelet hatálya alá tartozó területen telket alakítani, épületet és más építményt (a mű- tárgyakat is ide értve) tervezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű elő- írások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad.
3.)1
2. § 1.) A beépítésre szánt területre vonatkozó tervlapon jelölt
a)Kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából legfontosabb elemek, ezért azok módosítása csak a szabályozási terv felülvizsgálatával és módosításával történhet.
2Kötelező szabályozási elemek:
- a közterület és egyéb terület felhasználási egységek határvonala
- szabályozási határvonal
- az eltérő terület felhasználási egységek határvonalai
- a terület felhasználási kategóriák, a terület felhasználási besorolás, övezeti besorolás
- a legnagyobb beépítettség mértéke
- a megengedett építmény magasság
- a minimális telekméret
- a kötelező beépítési vonal
- korlátozások
b)Az irányadó szabályozási elemek, a szabályozás egy lehetséges változatára utalnak, vagy pontosításuk további tervezést igényel, ezért azok módosíthatók. (pl. telekhatár)
3. § 1.) A beépítésre szánt területre vonatkozó tervlapon jelölt
a)Kötelező szabályozási elemek megváltoztatása csak a szabályozási terv módosításával történhet.
2.) A beépítésre nem szánt területen (vonatkozó tervlapon jelölt)
a.) A külterületi szabályozási terven kötelező szabályozási elemnek a terület felhasználási egységek határát kell tekinteni.
b.) Az (a) bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, illetve szüntethetők meg.
3.)3
4.)4
I. Fejezet
2.)9
3.)10
a)11
b)12
2.)13
3.)14
4.)15
A közigazgatási terület felhasználási egységeinek tagozódása
1.) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
2.) Belterületen a beépítésre szánt terület az alábbi terület felhasználási egységekre (övezetek) tagozódik:
a.) falusias lakóterületek övezetei
b.) településközpont vegyes terület övezetei c.) ipari gazdasági terület övezete
d.) üdülőterület övezetei
e.) különleges területek övezetei (temető „régi” strandfürdő területe, új sporttelep, új turista központ, új fürdő területe)
A külterület beépítésre szánt területe
f.) különleges területek övezetei (Varga-völgyben lévő turisztikai intézmény, volt lőtér helyén tervezett szabadidő-park, Szalay tanya)
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
3.) Belterületen a beépítésre nem szánt terület a következő terület felhasználási egységekre tagozódik:
a.) közlekedési és közműterület, b.) zöldterület
c.) vízgazdálkodási terület
d.) mezőgazdasági (kertgazdasági) terület
A külterület beépítésre nem szánt területei
d.) erdőterület
e.) mezőgazdasági rendeltetésű területek övezetei f.) közlekedési és közmű területek
g.) egyéb rendeltetésű terület (vízgazdálkodási terület)
A belterületi határ módosítása
1.) A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási terv alapján kell gondoskodni, az érvényben lévő és vonatkozó rendeletekben, utasításokban foglaltak figyelembe vételével.
2.) A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv tartalmazza, határozza meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, szakaszosan is végrehajtható.
3.) Belterületbe vonandó területek:
- A 0141 hrsz. u. mentén – lakóterületi övezetbe
- A 05 hrsz. u. mellett lévő „zártkertek” – hétvégi házas övezetbe
- A 0132/26 hrsz.: „Istenmezeje” terület egy része – különleges övezet (sportépítmények)
- A 0217/1 hrsz. u. folytatásában lévő terület – ipari gazdasági övezet
- A 038/31 hrsz. ún. kálvária domb melletti terület – zöldterületi övezet
II. Fejezet
III. Fejezet
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
Az egyes terület felhasználási egységekre
Lakóterületek általános előírásai
11. § 1.) A területen fő funkcióként (fő építményként) elsősorban lakóépületek helyezhetők el, valamint
- termelő kertgazdasági építmény,
- a terület ellátását szolgáló üzleti, kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épület, (egybe- függő 500 m2 beépített szintterületig)
- szálláshely szolgáltató (üdülő) épület,
- kézműipari építmény, 500 m2 beépített szintterületig
- igazgatási, egyházi, oktatási, művelődési, egészségügyi, szociális épület, 500 m2 beépített szintterületig
- sportlétesítmény
- üzemanyagtöltő max. 3 kútállásig helyezhető el
2.) Mellékfunkcióknál (melléképítménynél) az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:
- Ha a főfunkció építményével (főépítménnyel) egybeépülve egy tömeget képez, a homlokzat és tetőgerinc magasságra vonatkozó előírásokat kell betartani, de a főfunkció homlokzatmagasságát nem lépheti túl.
- Különálló mellékfunkció építményével (melléképület) homlokzatmagasság legfeljebb 3,5 m, építmény-magassága 6,0 m lehet.
3.)18
4.) 19A beépítési mód jellemzően oldalhatáron álló, de- amennyiben az utcakép, vagy a telek- méret indokolttá, illetve szükségessé teszi, szabadon álló beépítési mód is engedélyezhető.
5.)20
6.) Egy lakótelken több főfunkció (főépítmény) nem építhető.
7.) 21Különálló mellékfunkció építményének (melléképítmény) elhelyezésének szabályai:
- Az épületek közötti betartandó távolság 6 m.
- Oldalhatáron álló beépítés esetén állattartó melléképítményt feltétlenül, egyéb építményt a főfunkció építménye (főépítmény) mögött kell elhelyezni arra a telekhatárra, ahol a főfunkció építménye (főépítmény) áll.
Ettől eltérni csak indokolt esetben lehet, ha a főfunkció építménye (főépítmény) nem közvetlenül a telekhatárra került, vagy azt a telekméretek indokolják.
8.)22
9.) Állattartó építmény utcafrontra, elő- vagy oldalkertbe nem épülhet. Állattartó mellék funkció építménye esetén az alábbi védőtávolságokat is be kell tartani lakó épülettől:
- Kis testű haszonállat ólja és ketrece lakó-, ill. emberi tartózkodás céljára szolgáló épülettől legalább 6,0 m
- Nagy testű haszonállat ólja lakó-, ill. emberi tartózkodás céljára szolgáló épülettől 10,0 m, kifutója 12,0 m
- 23Trágya és trágyalétároló emberi tartózkodás céljára szolgáló épülettől legalább 10,0 m- re lehet.
„Kisüzemi” állattartás építményei csak a falusias lakóövezet lakóház főfunkcióval beépített telkein lehetséges.
„Nagyüzemi, üzemszerű” állattartás létesítményei belterületen nem helyezhetők el.
10.) Az övezetekre vonatkozó általános követelményeket az egyes övezetekhez csatolt táblázatok tartalmazzák.
Az egyes övezetekben a táblázatokban feltüntetetteknél kisebb méretű telkek beépíthetőségét egyedileg kell elbírálni.
1.) A telekalakítás szempontjából kialakult állapot esetén új telket alakítani:
a)kialakult tömbben: akkor szabad, ha az újabb telkek területe eléri az övezetben előírt legkisebb telekméretet.
b)tömbbelső feltárás esetén: akkor szabad, ha az újabb telkek területe eléri a telek előírt legkisebb területét. Ebben az esetben a visszamaradó (illetve beépített) telek területe el kell, hogy érje az övezeti előírásoknak megfelelően beépíthető legkisebb telekterületet.
c)kialakult telekméret alatt a ténylegesen meglévő telekméret értendő. A telek megosztására csak akkor kerülhet sor, ha a kialakuló és visszamaradó telek területe eléri a tömbre megállapított legkisebb telekterületet, és a telekméretek a tömbben kialakult telekméreteknek megfelel.
2.) A kialakult telektömbben az épületek elhelyezésének módját az épület építési helyén belüli elhelyezésének módját a vonatkozó előírások és az illeszkedés szabályai szerint kell meghatározni.
a)az előkert mérete a kialakult állapothoz igazodó kell, hogy legyen a tömb épített utcaszakaszán, de legalább az övezet területén.
b)24
c)25
3.) 26Az illeszkedés általános szabályai
A település sajátos építészeti arculatának megteremtése, erősítése az övezeti előírások keretei között új épület elhelyezése esetén hangsúlyosan kezelendő.
4.) Az építési vonal a kialakult telektömb esetén
a. az építési vonal megállapításánál az utcában kialakult jellemző beépítési vonalat kell figyelembe venni. Ha ez nem állapítható meg egyértelműen, akkor az építési vonalat
5 m előkert alkalmazásával kell meghatározni.
b. saroktelek esetében az építési vonalak megállapításánál mindkét csatlakozó utca utcaképét figyelembe kell venni.
a.)27
b.)28
1.) Az övezetbe azok a helyi sajátosságok alapján kialakult lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az I. táblázatban előírtaknak.
a)a lakóépület legfeljebb két lakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el
b)az övezetben zártsorú beépítés nem engedhető
c)a főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél
d)29 amennyiben a telekméret 300 m2 alatti, úgy a helyben átépítés lehetséges az eredeti paramétereknek megfelelően, az övezetre jellemző rendeltetési egységek számának csökkentése, vagy a mellékfunkció (melléképítmény) építésének korlátozása mellett akkor, ha a benapozási és tűzrendészeti előírások maradéktalanul teljesíthetők.
30I. TÁBLÁZAT
Az építési telek |
Beépítési
mód |
Övezeti jele |
Legkisebb
területe |
Legkisebb
szélesség |
Legkisebb
mélysége |
Legnagyobb beépítettsége |
Építmény
max. magassága |
|
|
m2 |
m |
m |
% |
m |
Oldalhatáron álló |
Lf-H-1
0 |
400 |
14 |
25 |
30 |
4,5- 6,0 |
Szabadon
álló |
Lf-H-1
SZ |
400 |
16 |
25 |
30 |
4,5- 6,0 |
Egyéb előírások:31
- legkisebb zöldfelület 40 %
- Közművesítés: részleges
A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatorna-hálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező. Átmenetileg zárt rendszerű szennyvíztárolóban helyezhetők el a szennyvizek. Új építés esetén a használatbavétel előtt annak vízzáróságát igazolni kell.
1.) Az övezetbe azok a helyi sajátosságok alapján kialakult lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az II. táblázatban előírtaknak.
a)a lakóépület legfeljebb két lakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el
b)az övezetben zártsorú beépítés nem engedhető
c)a főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél
d)32 amennyiben a telekméret 400 m2 alatti, úgy a helyben átépítés lehetséges az eredeti paramétereknek megfelelően, az övezetre jellemző rendeltetési egységek számának csökkentése, vagy a mellékfunkció (melléképítmény) építésének korlátozása, ezen belül állattartó épület építésének kizárása mellett akkor, ha a benapozási és tűzrendészeti előírások maradéktalanul teljesíthetők.
e)33 A 494/1; 494/2; 493/2 helyrajzi számú ingatlanok terület felhasználási kategóriája Zöldterületről Lakóterületre változik. Az ingatlanok övezeti besorolása: LF-H-2- SZ/K.
34II. TÁBLÁZAT
Az építési telek |
Beépítési
mód |
Övezeti jele |
Legkisebb
területe |
Legkisebb
szélesség |
Legkisebb
mélysége |
Legnagyobb beépítettsége |
Építmény
max. magassága |
|
|
m2 |
m |
m |
% |
m |
Oldalhatá-
ron álló |
LF-H-2
O/K |
300 |
14 |
20 |
30 |
4,5-6,0 |
Szabadon-
álló |
LF-H-2
SZ/K |
300 |
14 |
20 |
30 |
4,5-6,0 |
Egyéb előírások:35
- legkisebb zöldfelület 40 %
- Közművesítés: részleges
A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatorna-hálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező. Átmenetileg zárt szennyvíztárolóban helyezhetők el a szennyvizek. Új építés esetén a használatbavétel előtt annak vízzáróságát igazolni kell.
2.) Az övezetbe azok a kialakításra tervezett lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túl- nyomó többsége megfelel az II. táblázatban előírtaknak.
f)a lakóépület legfeljebb két lakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el
g)az övezetben zártsorú beépítés nem engedhető
h)a főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél
III. TÁBLÁZAT36
Az építési telek |
Beépítési
mód |
Övezeti jele |
Legkisebb
területe |
Legkisebb
szélesség |
Legkisebb
mélysége |
Legnagyobb beépítettsége |
Építmény
max. magassága |
|
|
m2 |
m |
m |
% |
m |
Szabadon-
álló |
LF-T
SZ |
900 |
18 |
35 |
25 |
-6,0 |
Egyéb előírások:37
- legkisebb zöldfelület 40 %
- Közművesítés: részleges
A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatorna-hálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező. Átmenetileg zárt szennyvíztárolóban helyezhetők el a szennyvizek. Új építés esetén a használatbavétel előtt annak vízzáróságát igazolni kell.
1.) A vegyes terület: lakó, kereskedelmi, szolgáltató és a települési infrastruktúra alapfokú ellátását biztosító intézményi épületeinek, építményeinek elhelyezésére szolgál.
2.) A vegyes terület besorolása: településközpont vegyes terület
Településközpont vegyes terület
1.) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sport-létesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakó-funkcióra.
2.) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:
a.) lakóépület
b.) igazgatási épület
c.) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató (üdülő) épület
d.) egyéb közösségi szórakoztató épület
e.) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
f.) sportépítmény
3.) 38A településközpont vegyes területen kivételesen elhelyezhető:
- nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény
4.) A településközpont vegyes területen nem alakítható ki/helyezhető el 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és ilyeneket szállító járművek számára önálló parkoló terület és garázs.
A településközpont vegyes terület, dominánsan lakóépületek elhelyezésére szolgáló alövezet
1.) A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:
I. TÁBLÁZAT
Övezeti jel |
Min. kial. telek-
terület m2 |
Min. kial. telek-
szélesség m |
Max. beép.
arány
% |
Max. építm. magasság m |
Vt-1
O (Sz) Z |
400 |
14 |
40 |
K
-6,0 |
O oldalhatáron álló
SZ szabadonálló beépítési mód
Z zártsorú beépítés
2.)39
3.) Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani.
4.)40
5.)41
6.) 42 Egyéb előírások:
- legkisebb zöldfelület 20 %
- Közművesítés: részleges
A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatorna-hálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező, átmenetileg zárt szennyvíztárolóban helyezhetők el a szennyvizek, új építés esetén a használatbavétel előtt annak vízzáróságáról gondoskodni kell.
A településközpont vegyes terület, dominánsan alapfokú intézményi épület elhelyezésére szolgáló alövezet
1.) A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:
II. TÁBLÁZAT43
Övezeti jel |
Min. kial. telek-
terület m2 |
Min. kial. telek-
szélesség m |
Max. beép.
arány
% |
Max. építm. ma-
gasság m |
Vt-2
O(SZ)Z |
K |
16 |
50 |
7,5 |
O oldalhatáron álló
SZ szabadon álló beépítési mód
Z zártsorú
2.)44
3.)45
Egyéb előírások:46
- legkisebb zöldfelület 20 %
- Közművesítés: részleges
A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező., átmenetileg zárt szennyvíztárolóban helyezhetők el a szennyvizek, új építés esetén a használatbavétel előtt annak vízzáróságáról gondoskodni kell.
1.)47
- Ipari jellegű erdőgazdasági terület
A Gazdasági terület általános előírásai
1.) Az ipari jellegű (Ge) elsősorban nem jelentős zavaró hatású erdőgazdasági tevékenységet szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.
2.) 48Az övezetbe elhelyezhető gazdasági építmények (fő funkciók):
- fatelep-fakereskedés
- raktár
- szociális helység építménye
- üzemi jellegű kutató és szolgáltató építmény
- szolgálati lakó és szállásépületek
3.)49
4.)50
5.)51
6.)52
I. TÁBLÁZAT
Ge Ipari erdőgazdasági terület
Az építési telkek |
Beépítési
mód |
Övezeti jele |
Legkisebb
területe |
Legkisebb
szélesség |
Legkisebb
mélysége |
Legnagyobb beépítettsége |
Építmény
-max. magassága |
|
|
m2 |
m |
m |
% |
m |
Szabadon
álló |
Gip |
1500 |
25 |
50 |
40 |
- 7,5 |
Egyéb előírások:53
Közművesítés: részleges
A szennyvízszikkasztás átmenetileg sem engedhető meg.
Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, illetve szenny- vízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába, ill. a zárt szennyvízgyűjtőbe vezetés előtt a telken belül előtisztítani, illetve előkezelni kell.
7.)54
Üdülőterület általános előírásai
1.) Az üdülőterület építési övezetei kizárólag hétvégi házas területek.
2.) Az üdülőterületen állattartó épület nem létesíthető.
3.) Az üdülőterületen, a terület igényei szerinti parkolók és garázsok elhelyezése telken belül biztosítandó.
1) Az övezet telkein csak - legfeljebb két üdülőegységből álló - üdülőépületek helyezhetők el.
2) A beépítési mód jellemzően szabadon álló, de- amennyiben az utcakép, vagy a telek- méret indokolttá, illetve szükségessé teszi, oldalhatáron álló beépítési mód is engedélyezhető, amennyiben az épületek között legkevesebb 6 m távolság biztosítható.
3)55
4) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni:
I. TÁBLÁZAT
Az építési telek |
Beépítési
mód |
Övezeti jele |
Legkisebb
területe |
Legkisebb
szélesség |
Legkisebb
mélysége |
Legnagyobb beépítettsége |
Építmény
max. magassága |
|
|
m2 |
m |
m |
% |
m |
Szabadon
álló |
Üh-T
SZ |
500 |
16 |
30 |
20 |
- 4,5 |
Üh-T
SZ |
400 |
16 |
25 |
25 |
- 4,5 |
T= tervezett
K= kialakult
Egyéb előírások:56
- legkisebb zöldfelület 60 %
- Közművesítés: részleges
A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező. Átmenetileg zárt rendszerű szennyvíztárolóban helyezhetők el a szennyvizek. Új építés esetén a használatbavétel előtt annak vízzáróságát igazolni kell.
1.) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), és a települési infrastruktúra jelentős intézményei.
2.) A különleges területek terület felhasználási mód szerinti tagozódása:
Különleges területnek minősülnek az alábbi funkciójú létesítmények elhelyezésére kijelölt területek:
a.) temető (T)
b.) „régi” strandfürdő és volt „LKM” üdülő területe (RS)
c.) sporttelep (SP)
d.) Turista központ (TK)
e.) Fürdő (F)
f.) volt lőtér, tervezett szabadidőpark területe (SZP)
g.) Varga-völgyben tervezett turisztikai intézmény területe (TI)
h.) Szalay tanya(SZAT)
Az építési övezet funkcionális besorolása
57 |
Az építési telek |
Övezeti
jele |
Funkcionális besorolás |
Beépítési mód |
Elhelyezhető |
Legkisebb terület m2 |
Legnagyobb
beépítettség
% |
Építménymagasság
legnagyobb értéke m |
T |
Működő
temető |
szabadon álló |
Csak kiszolgáló
épület, vagy kápolna
Kripta ravatalozó |
K* |
10 |
-4,5 |
RS |
Régi Strand- fürdő |
szabadon álló |
Kiszolgáló és üdü- lőépületek, valamint
fürdőmedence |
K* |
10 |
- 4,5 |
SP |
Sporttelep |
szabadon álló |
Csak kiszolgáló ép.
Stadion |
SZT |
10 |
-7,5 |
TK |
Turista köz-
pont |
szabadon álló |
Csak kiszolgáló ép. |
SZT |
10 |
-4,5 |
F |
Fürdő és
üdülőköz- pont |
szabadon álló |
Medencék, kiszolgá-
ló és szállásépüle- tek, vendéglátó egy- ségek, fogadó és kiszolgáló ép.,
sátor és lakókocsi helyek |
SZT |
15 |
-7,5 |
SZP |
Szabadidő-
park |
szabadon álló |
Szabadtéri színpad,
vendéglátó épület, üzemi épület, wc |
SZT |
15 |
-3,5 |
TI |
Turisztikai
Intézmény |
szabadon álló |
Vendéglátó épület,
szállásépület, lovar- da, sátor- és lakóko- csihely, sportléte- sítmény |
SZT |
15 |
-4,5 |
SZAT |
Szalai tanya |
szabadon álló |
Lakóház és gazda-
sági épületek |
K |
30 |
-4,5 |
1.K* kialakult telekállapot, illetve Szabályozási terven jelölt területi határok
2.A kialakult telekméretektől kisebb telek nem alakítható ki, kivéve ha a szabályozási terv ezt lehetővé teszi.
IV. Fejezet
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
A közlekedési területek általános előírásai
1.) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:
Országos mellékutak esetén 16-22 m
Helyi gyűjtő utak esetén 16 m
Külterületi fő dűlőutak esetén 12 m
Kiszolgáló utak esetén 10 m
Kerékpárút esetén 3 m
2.) 58A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedés kiszolgálói:
- Közlekedési létesítmények
- Közművek és hírközlési létesítmények
Közműlétesítmények, közműellátás
1.) A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a vonatkozó ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.
2.)59
3.)60
4.)61
5.)62
6.)63
7.)64
8.)65
9.)66
10.)67
11.)68
a.)69
b.)70
c.)71
d.)72
e.)73
f.)74
12.)75
a.)76
b.)77
13.)78
a.)79
b.)80
14.)81
a.)82
b.)83
27. § Közterületek használata84
1.)85
2.)86
3.) A közterület rendeltetésétől eltérő használathoz a tulajdonos Önkormányzat engedélye/hozzájárulása szükséges.
4.) A település közterületein az alábbi használatok engedélyezhetők: Hirdető, reklám berendezés elhelyezése,
Közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (pl. tömegközlekedési váróhely, parkló, információs tábla) elhelyezése
Köztisztasággal kapcsolatos építmények, tárgyak elhelyezése Utcai bútorok, műtárgyak (szobor, kút, óra, stb.) elhelyezése Távbeszélőfülke elhelyezése
Építési munkával kapcsolatos létesítmények, építőanyagok időleges elhelyezése
Rendezvények céljára történő alkalom szerű igénybevétel
5.)87
6.) Tömegközlekedési várakozóhelyeket az utcaképbe illeszkedő módon lehet építeni.
7.)88
Zöldterületek (Z) Általános előírások
1.) 89A község területén Z „közpark” Beépítésre nem szánt övezet került bevezetésre, melyek területét a szabályozási terv tünteti fel.
1.) Az övezetbe a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak.
2.) Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.
3.) Az övezetbe elhelyezhető:
- A pihenést és testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.)
- Vendéglátó, elárusító épület, nyilvános illemhely
- A terület fenntartásához szükséges épület
4.) A zöldterületek beépítése nem haladhatja meg az 5%-ot.
(beépítésre nem szánt területek)
A külterület terület felhasználási egysége
1.) A külterület a következő terület felhasználási egységekre tagolódik
- erdőterület
- mezőgazdasági rendeltetésű terület
- közlekedési és közmű területek
- vízgazdálkodási terület
2.) A külterületre vonatkozó terület felhasználást a szabályozási és övezeti terv külterületi tervlapja tartalmazza.
Védelmi rendeltetésű erdőterületen építményt elhelyezni nem szabad.
Egészségügyi, turisztikai erdő
1.)91
2.) 92Az övezetben építmény csak erdőgazdálkodási vagy turisztikai céllal helyezhető el. A terület legfeljebb 1 %-a építhető be.
Mezőgazdasági rendeltetésű területekre vonatkozó általános előírások
1.) A mezőgazdasági rendeltetésű terület: a külterületnek a gyümölcs-szőlő, valamint növény- termesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás céljára szolgáló része illetve a belterület növénytermesztésre szolgáló része.
a.) a volt zártkertek a mezőgazdasági terület kertes-, (Mk)
b.) az un. nagytáblás mezőgazdasági területek az általános (Má) mezőgazdasági területi övezetbe soroltak.
2.) A mezőgazdasági területen a 720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad.
3.)93
Mezőgazdasági rendeltetésű terület
Mk – kertes mezőgazdasági terület
1.) A 720-1500 m2 közötti területnagyságú telken - a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével - 3%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el. Az 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény 3%-os beépítettséggel helyezhető el.
2.) 94A kertes mezőgazdasági területen lakóépület 3000 m2 telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az a megengedett legfeljebb 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló lakó- épület építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet.
Mezőgazdasági rendeltetésű terület
Má – általános mezőgazdasági terület
1.) 95Az általános mezőgazdasági területen gazdasági épület, építmény 6.000 m2 telekterület felett helyezhető el, legfeljebb 3%-os beépítettséggel. Lakóépület 15.000 m2 telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az a megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet.
2.)96
Természetvédelmi terület övezetei
A külön jogszabályi védelem alatt álló területen területet felhasználni földrészletet alakítani, a növényi és állati élőhelyeket befolyásoló beavatkozást végrehajtani, építményt elhelyezni, csak a védetté nyilvánító rendelkezés, valamint az érdekelt szakhatóságok eseti előírásai szerint lehet.
Bükki Nemzeti Park Természetvédelmi terület
A Nemzeti Park területéhez tartozó földrészletek helyrajzi szám szerinti felsorolását az 1. sz. függelék tartalmazza.98
A természeti területek helyrajzi szám szerinti felsorolását a 2. sz. függelék tartalmazza.99
Ökológiai Hálózat területei
Az övezet határai a védőövezeteket bemutató tervlapon vannak ábrázolva.102
Vízgazdálkodási terület felhasználás
V jelű övezetbe tartoznak az általános vízgazdálkodási területek: a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a vízbeszerzési terület védőterületei. Területükön építmények nem helyezhetők el.
V. Fejezet
ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELME
Az építészeti örökség védelme
A regisztrált műemlékeket és régészeti területeket a 3. sz. függelék tartalmazza.104
VI. Fejezet
EGYES SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK
2.)106
a)107
b)108
c)109
Kács község önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg a szabályozási tervben meghatározott, településrendezési célok megvalósítása érdekében az alábbi ingatlanok esetében:
- a Kácsi 150 hrsz.-ú építési telek vonatkozásában intézménybővítés megvalósítása;
- a Kácsi 513 hrsz.-ú beépítetlen telek vonatkozásában új lakóút kialakítása;
- a Kácsi 5, 6, 48, 150, hrsz.-ú ingatlanok esetében a közlekedésbiztonság megteremtése;
- a Kácsi 0138, 0142, 473 hrsz.-ú ingatlanok esetében új közösségi intézmény (fürdő) létesítése;
- a Kácsi 0132/20 hrsz.-ú ingatlanok esetében új közösségi intézmény (sportterület) létesítése érdekében.
2.)113
3.)114
2.)117
2.) A beültetési kötelezettségnek legkésőbb a területen létesítendő építmények használatbavételéig kell eleget tenni.
1.) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
2.) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.