Csörög Község Önkormányzata az Alaptörvény 32.§ (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében és az Alaptörvény 32.§ (1) bekezdés d.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. FEJEZET

CSÖRÖG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

Az önkormányzat hivatalos elnevezése, székhelye és jellemző adatai

1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése Csörög Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Székhelye: Csörög, Akácfa u. 30.        

(3) Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése: Csörög Község Önkormányzata Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület)

(4) A Képviselő-testület létszáma 7 fő.

(5) Az önkormányzat illetékességi területe: Csörög község közigazgatási területe.

(6) A képviselő-testület hivatalának megnevezése és címe: Csörögi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: polgármesteri hivatal), Csörög, Akácfa u. 30.

(7) Az önkormányzat hivatalos honlapja www.csorog.hu.

(8) Az önkormányzat lapja: Csörögi Hírlevél

(9) Az Önkormányzat által alapított elismerések adományozásának részletes szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

2. § Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a polgármesteri hivatal, a jegyző, továbbá a társulás.

Az önkormányzat jelképei

3. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(2) A címer leírása: Háromszögletű, vörös alapú pajzs alsó harmadában zöld színű domb magasodik. A domb két oldalából fekete tárnics nő ki. A domb felett arany lángnyelvekből aranyszínű, kiterjesztett szárnyú főnixmadár emelkedik a magasba.

(3) Csörög község zászlójának leírása: Vízszintesen fekvő, három színű sáv, alsó piros, középen széles fehér sáv, benne középen Csörög címerével. Felül az alsó sávval megegyező méretű sárgaszínű sáv.

(4)  Az önkormányzat körpecsétje "Csörög Község Önkormányzata" körfelirattal, a pecsét középen a Magyar Köztársaság címere.

A képviselő-testület feladat- és hatáskörei, az átruházott hatáskörök

4. § (1) Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.

(2) Az önkormányzat kötelező feladatait az Mötv és egyéb jogszabályok tartalmazzák.

(3) Az önkormányzat a törvényben meghatározott kötelező feladatain túlmenően - a képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önkormányzat az önként vállalt helyi közügy feladatellátásának mértékét és módját a feladatvállalást tartalmazó döntésében - önkormányzati rendeletben vagy képviselő-testületi határozatban - esetenként határozza meg. Az önként vállalt helyi közügyek finanszírozását az önkormányzat költségvetési rendelete tartalmazza.

5. § (1) A Képviselő-testület át nem ruházható feladat és hatásköreit törvény állapítja meg.

(2) Az átruházott hatáskörök jegyzékét az 1. melléklet  tartalmazza.

II. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

A képviselő-testület munkaterve

6. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik, a munkatervi javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) A munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kér:

a) a képviselő-testület tagjaitól (1. függelék),

b) a bizottságtól,

c) jegyzőtől,

d) a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökétől,

e) az önkormányzati intézmény vezetőjétől, és

f) a képviselő-testülettel együttműködési megállapodást kötött önszerveződő közösségek vezetőitől.

(3) A polgármester a munkatervi javaslat beterjesztésekor tájékoztatást ad valamennyi beérkezett javaslatról és azok - esetleges - figyelmen kívül hagyásának indokairól.

(4) A munkaterv tartalmazza:

a) az ülések időpontját,

b) a napirend tárgyát, előterjesztőjét, (külön előadó esetén annak megnevezését),

c) a napirend tárgyalásához külön meghívottak megnevezését.

(5) A következő naptári év munkatervének elfogadásáról a polgármester javaslatára legkésőbb a tárgyév utolsó ülésnapján a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

(6) Az elfogadott munkatervet meg kell küldeni

a) a képviselő-testület tagjainak,

b) a nem képviselő bizottsági tagoknak,

c) a helyi nemzetiségi önkormányzatnak,

d) az önkormányzati intézmény vezetőjének.

Az alakuló ülés

7.§ A képviselő-testület az alakuló ülését a választást követően az Mötv. 43. §-a szerint tartja meg.

Rendes ülés

8. § (1) A képviselő-testület rendes üléseit általában a hónap 3. keddjén 17-órai kezdettel tartja.

(2) A képviselő-testület július, augusztus hónapban – rendkívüli ok kivételével - nem ülésezik.

(3) A képviselő-testület ülését általában az Arany J. u. 53. szám alatt tartja.

9. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze.

(2) A polgármester a képviselő-testület rendes ülését a munkatervben előzetesen meghatározottól eltérő időpontban is összehívhatja.

Az ülés előkészítéséről – a hivatal bevonásával – a polgármester gondoskodik.

(3) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére, azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester a meghívóban tesz javaslatot.

(4) A polgármester az ülés tervezett időpontjáról legkésőbb az ülést megelőző 5. napon meghívóban értesíti a képviselőket. A meghívót és a napirendek előterjesztéseit elektronikus úton kell megküldeni. A meghívót és a nyilvános ülések előterjesztéseit a község honlapján is közzé kell tenni.

(5) A meghívó tartalmazza:

a) az ülés időpontját és helyét,

b) az ülés nyilvánosságát, vagy zártságát, vagy zártságára vonatkozó javaslatot (napirend megjelölésével),

c) a megtárgyalásra javasolt napirendeket és azok előterjesztőjét,

d) utalást az előterjesztés szóbeli jellegére,

e) a meghívottak megnevezését,

f) a polgármester aláírását, a polgármesteri körbélyegző lenyomatát.

(6) A meghívóban szerepeltetni kell

a) jelentés a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról,

b) beszámoló a polgármester két ülés között végzett tevékenységéről,

c) tájékoztató a polgármester átruházott hatáskörben hozott döntéséről.

10. § (1) A képviselő-testület ülésére - a képviselő-testület tagjain és a jegyzőn kívül - tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a képviselő-testület bizottságainak nem képviselő tagjait,

b) polgármesteri hivatal szakterületük szerint érintett munkatársait

c) a napirend által érintett intézményvezetőt,

d) akiknek meghívását a jogszabály kötelezően előírja.

(2) Egyes napirendek tárgyalásához a polgármester az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül más személyeket is meghívhat.

Rendkívüli ülés

11. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása kötelező a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott esetekben.

(2) A képviselő-testület ülését haladéktalanul össze kell hívni a hatáskörébe tartozó olyan halaszthatatlan ügyben, amelyben a késedelem jelentős kárral, vagy egyéb hátránnyal járna.

(3) A polgármester az ülés tervezett időpontjáról legkésőbb az ülést megelőző 2. napon meghívóban értesíti a képviselőket. A meghívót és a napirendek előterjesztéseit elektronikus úton kell megküldeni. A meghívót és a nyilvános ülések előterjesztéseit a község honlapján is közzé kell tenni.

(4) A polgármester intézkedése alapján sürgős, halasztást nem tűrő esetben a meghívó az ülés napján is megküldhető bármilyen értesítési mód alkalmazásával, de a sürgősség okát és a napirendet ez esetben is közölni kell. Az előterjesztés ilyen esetben helyszíni kiosztással is történhet.

(5) A rendkívüli ülésre egyebekben a rendes ülés szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a képviselő-testületi ülésen csak az(ok) a napirendi pont(ok) tárgyalható(k), amire az indítvány vonatkozott.

Az előterjesztések

12. § (1) A meghívóhoz csatolni kell az előterjesztéseket.

(2) Előterjesztés tartalma szerint:

a) önkormányzati rendelet alkotására irányuló javaslat,

b) képviselő-testületi döntést igénylő ügy,

c) beszámoló, tájékoztató.

(3) A képviselő-testület tárgyalási anyagai általában írásos előterjesztések.

(4) Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az előterjesztés szóban történő benyújtását, vagy az írásos előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását, A határozati javaslatot írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.

(5) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell

a) a képviselő-testületi ülés időpontját,

b) a tárgy pontos meghatározását,

c) az előterjesztő megnevezését,

d) a tényállást,

e) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,

f) az alternatívák indokait, a megvalósítás várható negatív és pozitív következményeit,

g) a határozat- és/vagy rendelet-tervezetet,

h) szükség szerint a határozat végrehajtásáért felelőst – több felelős esetén a feladat koordinálásáért felelős személyt is fel kell tüntetni,

i) a végrehajtási határidőt – évre, hóra napra, illetve amennyiben a feladat végrehajtása folyamatos vagy azonnali tevékenységet igényel a „folyamatos” illetve „azonnal” megjelölést.

(6) Az (5) bekezdés d) – f) pontjaiban foglaltakat az előterjesztő vagy az előadó az ülésen szóban is ismertetheti, illetve írásos előterjesztésük esetén – azokat szóban kiegészítheti.

(7) A képviselő-testület elé döntést igénylő kérdésben előterjesztés benyújtására jogosult

a) a polgármester, alpolgármester,

b) a képviselő-testület tagja,

c) a témakör szerint illetékes bizottság,

d) a jegyző,

e) önkormányzati intézmény vezetője,

f) a polgármester által felkért személy.

(8) Az előterjesztő felelős a tárgyalásra és döntésre alkalmas előterjesztés elkészítéséért.

(9) Jogszabály előírása, illetve a polgármester felkérése alapján az önkormányzat feladatkörét érintő kérdésekben nem önkormányzati szervek vezetői, képviselői is adhatnak tájékoztatást, illetve előterjeszthetnek beszámolót a képviselő-testület ülésére.

(10) Az előterjesztő az előterjesztés elkészítésére külön előadót jelölhet ki, vagy kérhet fel, aki az előterjesztés megtárgyalásán tanácskozási joggal vehet részt.

(11) A képviselő-testület bizottság által benyújtandó előterjesztést nem határoz meg. 

(12) A képviselő-testületnek bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztéseket a 2. melléklet tartalmazza.

Sürgősségi indítvány

13. § (1) A napirendi javaslatban nem szereplő előterjesztés sürgős tárgyalását javasolhatja a képviselő-testületnek:

a) a polgármester,

b) a képviselő-testület tagjai

c) a képviselő-testület bizottsága,

d) a jegyző.

(2) A sürgősségi indítványt - legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző munkanapon 12 óráig - a polgármesterhez írásban kell benyújtani. Az indítványnak tartalmaznia kell a kidolgozott előterjesztést, a sürgősség indokát, a döntési javaslatot, és az előterjesztő aláírását.

(3) Sürgősséggel rendelet-tervezet nem tárgyalható.

(4) A sürgősségi javaslat határozat-tervezetét a képviselők részére legkésőbb az ülés megkezdéséig ki kell osztani.

(5) A sürgősségi javaslat tárgyalása előtt, bármely képviselő indítványára, a polgármester indokolt mértékű szünetet rendel el annak érdekében, hogy az előterjesztést a képviselők áttanulmányozhassák.

(6) A sürgősségi indítvány tárgyalásáról, vagy elnapolásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

Napirendi pont tárgyalásának elnapolása

14. § (1) A polgármester vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását, az adott napirendi pont vitájának lezárásáig. Erről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) Azokat az előterjesztéseket, amelyek tárgyalását a képviselő-testület elnapolta, vagy amelyek tárgyalása határozatképtelenség miatt maradt el, a következő ülés napirendjének elejére kell felvenni kivéve, ha az elnapolásról hozott határozatában a képviselő-testület másként döntött.

A nyilvánosság biztosítása

15. § (1) A Képviselő-testületi ülés időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a polgármester a meghívónak az önkormányzat honlapján való közzétételével értesíti a lakosságot.

(2) A képviselő-testület ülései - a zárt ülés kivételével - nyilvánosak. A hallgatóság a képviselőknek fenntartott helyen kívül foglal helyet. Az ülés rendjének zavarása esetén a polgármester a hallgatóságot vagy annak egy részét az ülésről kiutasíthatja.

(3) A képviselő-testület zárt ülést tart vagy zárt ülést rendelhet el a Mötv.-ben meghatározott esetekben.

(4) A zárt ülésen a Mötv.-ben meghatározott személyek vehetnek részt.

(5) A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét biztosítva a  zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés nyilvános.

(6) A zárt ülés jegyzőkönyvébe a (4) bekezdésben meghatározott személyek tekinthetnek be azzal, hogy a zárt ülésre meghívott a zárt ülés jegyzőkönyvének kizárólag azon részébe tekinthet be, melyre meghívást kapott vagy melyen részt vehetett.

(7) A képviselő-testület nyilvános ülésének előterjesztései az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról szóló törvény rendelkezései szerint a  honlapon történő közzététellel nyilvánosak.

A közmeghallgatás

16. § (1) A közmeghallgatás időpontját a képviselő-testület határozza meg. A közmeghallgatás helyéről, idejéről a lakosságot a képviselő-testületi ülés meghívójának közzétételére vonatkozó szabály szerint, a közmeghallgatás időpontját megelőzően legalább 10 nappal korábban kell értesíteni.

(2) A választópolgárok számára lehetővé kell tenni, hogy a kérdéseiket a közmeghallgatás előtt írásban, vagy elektronikus úton is feltehessék.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatás kezdetekor a polgármester a képviselő-testület hozzájárulásával meghatározhatja a felszólalások időkeretét.

(4) Közmeghallgatás esetén a választópolgár számára a hozzászólásra a szót a polgármester adja meg. A közmeghallgatás vezetésére, rendjére egyebekben, a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal kell válaszolni. Ha a kérdés azonnal nem válaszolható meg, arra 15 napon belül írásban választ kell adni. Amennyiben az elhangzott közérdekű bejelentések, javaslatok, vagy kérdések intézése nem az önkormányzat hatáskörébe tartozik, azokat 15 napon belül át kell tenni a hatáskörrel rendelkező szervhez, melyről a felszólalót értesíteni kell.

(6) A közmeghallgatásról a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabály szerint jegyzőkönyv készül.

Lakossági fórum

17. § (1) A képviselő-testület, vagy a polgármester egyes, a lakosság széles körét érintő döntések előtt, illetve döntéseik megismertetése érdekében lakossági fórumot (fórum) tarthat.

(2) A fórum szervezhető a község önszerveződő közösségei, társadalmi szervezetei, egyes településrészek lakossága, érintett lakossági rétegek, gazdálkodó szervek részére.

(3) A fórum szervezése a polgármester feladata. A fórumon elhangzott kérdések, bejelentések, javaslatok intézésére a közmeghallgatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A fórum helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről hirdetmények útján  a rendezvény előtt legalább 5 nappal a értesítést kell közzétenni.

(5) A fórumot a polgármester vezeti. Erre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, az önkormányzati intézmény vezetőjét, az érintett közszolgáltatókat, a hivatal érintett köztisztviselőit.

(6) A fórumról feljegyzés készül, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

A képviselő-testületi ülés vezetése

18. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk, vagy érintettségük esetén a képviselő-testület ülését a korelnök (a  továbbiakban: polgármester) vezeti.

(2) Az ülés megnyitásakor, valamint határozathozatal előtt a polgármester számszerűen megállapítja a határozatképességet, melyet az ülés teljes időszaka alatt köteles figyelemmel kísérni.

(3) A képviselő-testület határozatképes, ha a képviselő-testület tagjainak több mint fele jelen van.

(4) Ha a képviselő-testület nem határozatképes, a polgármester megkísérli a határozatképesség helyreállítását. Amennyiben ez nem vezet eredményre,  megállapítja a hiányzó képviselők névsorát, és az ülést határozott időtartamra felfüggeszti. Ennek eredménytelen eltelte után az ülést berekeszti. Jelenlévőnek kell tekinteni a képviselőt, ha  az ülésteremben tartózkodik. A betöltetlen képviselői helyet és a kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(5) Határozatképtelenség esetén az ülést el kell napolni, vagy be kell rekeszteni. Amennyiben a képviselő-testület másként nem rendelkezik, a polgármesternek 8 napon belüli időpontra a képviselő-testület ülését újból össze kell hívnia. A határozatképtelenség miatt elmaradt képviselő-testületi ülést a polgármester az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzésével nyolc napon belüli időpontra újból összehívja.

(6) Ha a képviselő-testület ülése közben válik határozatképtelenné, de legfeljebb tizenöt perc felfüggesztés után a határozatképesség biztosított, az ülést tovább kell folytatni.

19. § (1) A polgármester ülésvezetési feladatai, jogkörei:

a) az ülés megnyitása, berekesztése, szünet elrendelése,

b) határozatképesség megállapítása és annak folyamatos figyelemmel kísérése, a képviselő-testület üléséről távolmaradó képviselők előzetes bejelentéséről a képviselő-testület tájékoztatása,

c) napirendi javaslat előterjesztése,

d) az ülés vezetése, a szó megadása bejelentkezési sorrendben,

e) a szó megtagadása, a szó megvonása, amennyiben annak megadása, a szervezeti és működési szabályzat hozzászólások időkeretének korlátozására vonatkozó szabályába ütközik,

f) az ülés rendjének biztosítása,

g) javaslattételi jog az ülés félbeszakítására,

h) e rendelet rendelkezéseinek betartása és betartatása,

i) szavazás elrendelése,

j) a szavazás eredményének megállapítása.

(2) A polgármester minden előterjesztés felett külön nyit vitát, de egyes napirendek összevont tárgyalását is javasolhatja. Erről a képviselő-testület vita nélkül dönt. Napirendek összevont tárgyalása esetén a határozathozatal külön-külön történik.

(3) Az írásos előterjesztést az előterjesztő a vita előtt legfeljebb három perc időtartamban kiegészítheti.

(4) A hozzászólásokat megelőzően az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre azonnal válaszol.

(5) A polgármester javaslatára a képviselő-testület hozzászólást biztosíthat, az ülésen tanácskozási joggal nem rendelkező részt vevőnek. A hozzászólás biztosításáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. A hozzászólás időkerete három perc.

(6) A polgármester véleményét a vita során időkeret nélküli, soron kívüli hozzászólásban nyilváníthatja ki.

20. § (1) A képviselő-testület tagja ügyrendi kérdésben bármikor, soron kívül szót kérhet. Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) Ügyrendi javaslat: a képviselő-testület ülésének vezetésével, az ülés rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendet érdemben nem érintő eljárási kérdésre vonatkozó indítvány. Az ügyrendi felszólalásnak az ügyrendi javaslat megfogalmazásával kell kezdődnie, ezt követi annak indoklása együttesen legfeljebb három perc időtartamban. Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdés, a képviselőtől megvonhatja a szót. A polgármester intézkedésével szemben vitát kezdeményezni nem lehet.

(3) Törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában három perces időtartamban, több alkalommal is soron kívül hozzászólhat.

(4) A vita lezárása után személyes megjegyzést tehet, legfeljebb három perc időtartamban az, aki személyét ért kritikára kíván válaszolni, illetve álláspontja miatt a vita során keletkezett félreértést kívánja tisztázni. A kérdésben vitának nincs helye.

21. § (1) A polgármester a vitát lezárja, amennyiben további hozzászóló nincs.

(2) A vitát a képviselő-testület a polgármester javaslatára, vagy ügyrendi javaslatra vita nélkül hozott határozatával bármikor lezárhatja.

(3) A határozati javaslat módosítására vagy kiegészítésére irányuló indítványt a vita lezárásáig - a javaslat szövegének pontos meghatározásával - kell megfogalmazni.

(4) Az előterjesztés napirendről történő levételét, a polgármester, a képviselő vagy az előterjesztő kezdeményezheti. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

A tanácskozás rendjének fenntartása

22. § (1) A képviselők és a képviselő-testület ülésén részt vevő minden jelenlévő köteles a tanácskozás rendjét tiszteletben tartani.

(2) Az ülés rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.

(3) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a polgármester:

a) ha a képviselő, felszólalása során a képviselő-testület vagy bármely személy tekintélyét, személyiségi jogait megsérti, vagy a képviselő-testület tagjaira sértő kifejezést használ, továbbá az SzMSz-nek a tanácskozás rendjére és a szavazás szabályaira vonatkozó előírásait megszegi a polgármester rendre utasítja.

b) a tárgytól eltérő vagy ugyanazon érveket megismétlő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő esetben megvonja tőle a szót,

c) rendzavarás esetén figyelmezteti a rendbontót, második rendreutasításkor - a képviselő kivételével - a helyiség elhagyására szólítja fel. Ha a rendzavarás a tanácskozás folyatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakítja. Az ülés polgármesteri összehívásra folytatódik.

(4) A polgármester által a rend fenntartása érdekében tett intézkedések ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

A döntéshozatali eljárás

23. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és ahhoz csatolt bizottsági módosító indítványokat, továbbá az ülésen megfogalmazott módosító, vagy kiegészítő indítványokat a következő sorrendben bocsátja szavazásra:

a) amennyiben egy megfogalmazott módosító, vagy kiegészítő indítvány van akkor azt a beterjesztett javaslattal együtt, feltéve, hogy a képviselő-testület tagjai közül ezzel szemben nem emel senki kifogást, kifogás esetén a b) pont szerint kell eljárni,

b) először a határozati javaslatot, vagy rendelet-tervezetet módosító, vagy kiegészítő indítványt kell szavazásra bocsátani, majd a döntési javaslat egészét,

c) a több módosító, kiegészítő javaslat esetén azokat a megfogalmazásuk sorrendjében kell szavazásra bocsátani, majd végül a határozati javaslat,  a rendelet egészét.

(2) A szavazás előtt a napirend előterjesztőjének jeleznie kell amennyiben az adott rész elhagyására, módosítására, kiegészítésére irányuló indítvány elfogadását nem támogatja.

(3) A rendelet-tervezet és a minősített szavazattöbbséghez kötött határozathozatal rész-szavazása során a módosító indítványok elfogadásához is minősített többségű szavazat szükséges.

(4) Választás, kinevezés, megbízás kitüntető cím, valamint díjak adományozása ügyében - ha a határozati javaslatban több személy szerepel - a képviselő-testület úgynevezett „lépcsős” szavazással dönt. Ez úgy történik, hogy az a személy, aki az egyes szavazási fordulóban a legkevesebb szavazatot kapta, kiesik a következő fordulóból.

(5) Alternatívákat tartalmazó javaslat esetén, ha valamely javaslat megkapta a szükséges többséget, a szavazást nem kell folytatni. Ha a határozati javaslatnak több pontja van, azokról külön egyenként vagy együttesen lehet szavazni. Ha a határozat egyes pontjairól külön történik szavazás, ez esetben a végszavazás mellőzhető.

(6) Ha a képviselő-testület két vagy több előterjesztést együtt vitatott meg a határozati javaslatok felett ez esetben is külön-külön kell szavazást elrendelni.

(7) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók és a szavazástól tartózkodók számát és kihirdeti a szavazás számszerű eredményét. A képviselő kérésére ellenszavazatát a jegyzőkönyvben név szerint rögzíteni kell.

24. § (1) A napirendi pont tárgyalása egy alkalommal elnapolható. Erre vonatkozó indítványt:

a) a polgármester,

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) a képviselő-testület tagja,

d) a jegyző

e) az előterjesztő terjeszthet elő. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) A képviselő-testület az előterjesztést további bizottsági tárgyalásra adhatja ki.

25. § (1) A képviselő-testület a döntését nyílt, névszerinti szavazással vagy titkos szavazással hozza meg.

(2) A nyílt, névszerinti szavazás során a jegyző a polgármester, az alpolgármester, majd a képviselők nevét „ABC” sorrendben felolvassa. A képviselők a nevük elhangzását követően "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről a polgármestert tájékoztatja. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazás eredményét a jegyzőkönyvben külön rögzíteni és a külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

26. § (1) Titkos szavazást a polgármester, bármelyik települési képviselő vagy a jegyző kezdeményezhet. Titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) Titkos szavazást kell tartani abban az esetben, ha azt jogszabály elrendeli.

(3) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(4) A szavazás lebonyolítására a képviselő-testület a képviselők közül háromtagú – elnökből és két tagból álló – szavazatszámláló bizottságot választ.

(5) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(6) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

a) a szavazás tárgyát, helyét, napját, kezdetének és befejezésének időpontját,

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás során felmerült, jogi jelentőséggel bíró körülményeket,

d) a szavazás során tett megállapításait és a hozott határozatait, valamint

e) a szavazás eredményét.

(7) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai aláírják.

(8) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek – a jegyzőkönyv ismertetésével – jelentést tesz, amelynek elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

(9) A titkos szavazással meghozott döntés szavazati arányát a döntés képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvében is fel kell tűntetni, utalva a titkos szavazásra.

27. § Titkos szavazással lebonyolított választás, kinevezés, megbízás, kitüntetés esetén – amennyiben kettőnél több jelölt van és a jelöltek egyike sem kapja meg a szükséges szavazatot – a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre ismételt szavazást kell tartani.

28. § (1) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját 3 hónapra 25 %-kal csökkenti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.

29. § (1) Szavazni kizárólag személyesen lehet.

(2) A képviselő a döntéshozatalból a Mötv.-ben meghatározott esetekben kizárható.

Önkormányzati rendeletalkotás

30. § (1) A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkothat a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján.

(2) A rendelet alkotását kezdeményezheti a polgármester alpolgármester, képviselő-testület tagja, bizottsága, jegyző és önkormányzati társulás tagja.

(3) Rendelettervezetet a polgármester, a bizottság, vagy a jegyző terjeszthetnek elő.

(4) A rendelettervezethez előterjesztett módosító javaslatot a polgármesterhez írásban kell benyújtani legkésőbb a rendelettervezet vitájának lezárását megelőzően.

(5) A rendelettervezet szakmai előkészítésének feladatait a jegyző látja el. A jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően kell elvégezni a szabályozás előzetes hatásvizsgálatát és a törvény által meghatározott tartalommal kell a jogszabály tervezetéhez indokolást csatolni.

(6) Ha jogszabály valamely szervezet vagy személy számára kifejezetten jogot biztosít arra, hogy a rendelet tervezetét véleményezhesse, a rendelet előkészítője köteles gondoskodni arról, hogy az érintett szerv vagy személy e jogával élhessen. A rendelettervezetet a kijelölt bizottságok megtárgyalják. Minden rendelet tervezetet a képviselő-testületnek történő benyújtás előtt a Pénzügyi Bizottság véleményez.

(7) A jegyző gondoskodik a jogalkotásról szóló törvényben meghatározottak szerint a rendeletek utólagos hatásvizsgálatának szükség szerinti, valamint a rendeletek tartalmi felülvizsgálatának folyamatos lefolytatásáról.

31. § (1) Az önkormányzati rendeleteket a naptári év elejétől kezdődően külön-külön, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(2) A képviselő-testület rendeleteinek jelzése: Csörög Község Önkormányzata Képviselő-testületének …/…. (…) önkormányzati rendelete, (arab számmal jelölt sorszámát követően a kihirdetés idejeként a rendelet kihirdetésének évét, valamint zárójelben a kihirdetés hónapját és napját kell megjelölni. A rendelet kihirdetésének évét és napát arab, hónapját római sorszámmal kell jelölni.

(3) Az önkormányzati rendeletek kihirdetése a polgármesteri hivatal hirdető táblájára történő kifüggesztés útján történik. A kihirdetett rendeletet egy hónapig kifüggesztve kell tartani.

A jegyző intézkedik a rendeletek hirdetőtáblán történő kifüggesztéséről és az önkormányzat hivatalos honlapján való megjelentetéséről, valamint a jegyző gondoskodik rendeletmódosítások esetén az egységes szerkezet átvezetéséről a számítógépes hálózaton és az önkormányzat hivatalos honlapján.

(4) A rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.

(5) Az önkormányzati rendeletet meg kell küldeni a képviselő-testület tagjainak, a Pest Megyei Kormányhivatalnak, a rendelet tárgya szerint érintett önkormányzati szerv, intézmény vezetőjének.

A Képviselő-testület határozata

32. § (1) A képviselő-testület határozata a döntés szöveges része után tartalmazza a végrehajtásért felelős megnevezését és a végrehajtás határidejét.

(2)  A határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal kell ellátni. A képviselő-testületi határozat arab számmal jelölt sorszámát követően a határozat elfogadásának évét, valamint a zárójelben hónapját és napját kell megjelölni. Az ülés évét és napját arab, hónapját római sorszámmal kell jelölni.

(3) A képviselő-testület alakszerű határozat nélkül a szavazati arány rögzítésével dönt:

a) a napirend elfogadásáról,

b) az ügyrendi kérdésről,

c) a feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztésről,

d) önkormányzati rendelet alkotásáról, módosításáról

e) a hozzászólási jog biztosításáról,

f) a határozati javaslat, rendelet-tervezet módosítására, kiegészítésére tett javaslatról,

g) az interpellációra adott válasz elfogadásáról, ha azt az interpelláló képviselő nem fogadta el.

(4) A normatív határozatok kihirdetése a polgármesteri hivatal hirdető táblájára történő kifüggesztés útján történik. A jegyző a képviselő-testület normatív határozatát az ülést követő 15. napon belül 30 napra kifüggeszti, és a határozatra rávezeti a kifüggesztés és a levétel időpontját. A jegyző az ülést követő 15. napig intézkedik a képviselő-testület határozatának az önkormányzat hivatalos honlapján való megjelentetéséről.

(5) A képviselő-testületi határozatokról nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.

(6) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a határidő lejáratát követő rendes képviselő-testületi ülésen kell beszámolni.

Helyi népszavazás

33. § (1) A helyi népszavazást a választópolgárok legalább húsz százaléka kezdeményezheti.

(2) A helyi népszavazás kiírását tárgyaló képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni az aláírást gyűjtők képviselőjét.

(3) A helyi népszavazás kiírásával kapcsolatos döntést a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján közzé kell tenni.

A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

34. § (1) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakat.

(2) A jegyzőkönyv eredeti példányához a jegyző mellékeli a meghívót, a jelenléti ívet és az írásos előterjesztéseket, a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet és jelentést, a névszerinti szavazásról készült névsort.

(3) A jegyző a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyveit évente bekötteti.

(4) A jegyzőkönyvet a polgármester a jegyző és a Képviselő-testület által kijelölt jegyzőkönyv hitelesítők írják alá.

 Interpelláció, kérdés

35. § (1) A képviselő-testület tagja önkormányzati ügyekben a polgármesterhez, a bizottság elnökéhez, a jegyzőhöz interpellációt és kérdést intézhet.

(2) Az interpelláció az önkormányzat és szervei feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben probléma felvetése, intézkedés kezdeményezése.

(3) A kérdés önkormányzati ügyekben felvilágosítás, tájékoztatás kérése.

36. § (1) Az interpellációt a képviselő-testület ülésén kell megválaszolni, ha azt a címzett az ülés előtt legalább három nappal megkapta.

(2) A képviselő-testület ülésén benyújtott interpellációra az ülésen, vagy legkésőbb tizenöt napon belül kell írásban érdemi választ adni. Az írásos választ minden képviselőnek meg kell küldeni.

(3) Az interpellációra adott szóbeli, illetőleg írásbeli válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4) Ha az interpellációra adott választ a képviselő-testület nem fogadja el, a polgármester az interpellációt további vizsgálat céljából kiadja az ügy tárgya szerint illetékes képviselő-testületi bizottságnak.

(5) A kivizsgálás során az interpelláló részvételét lehetővé kell tenni.

(6) A kivizsgálás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testület legközelebbi soros ülésén ad tájékoztatást. Az írásban megküldött válasz elfogadásáról a következő rendes ülésen az interpelláló nyilatkozik, majd ezt követően dönt a képviselő-testület.

37. § A polgármesterhez, a bizottság elnökéhez, a jegyzőhöz feltett kérdések megválaszolására az interpellációra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem dönt.

III. FEJEZET

A települési képviselő joga és kötelessége

38. § (1) A települési képviselő jogaira és kötelességeire az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(2) A képviselő-testületi munkában, a bizottságok tevékenységében felróható okból részt nem vevő képviselő tiszteletdíját a képviselő-testület a polgármester vagy a bizottság elnökének javaslata alapján legfeljebb 25 %-kal, legfeljebb 6 havi időtartamra csökkentheti, ha a képviselő a tárgyi félév képviselő-testületi ülésein, bizottsági ülésein lefolytatott szavazások több mint egyharmadán előzetes bejelentés nélkül nem vesz részt. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.

39.§ A Pénzügyi Bizottság feladata a képviselői összeférhetetlenség (méltatlanság) megállapítására vonatkozó kezdeményezés kivizsgálása és javaslattétel az összeférhetetlenségi (méltatlansági) ügyekben a képviselő-testület részére továbbá a vagyonnyilatkozatok vizsgálata  

IV. FEJEZET

A képviselő-testület bizottságai

40. § (1) A képviselő-testület állandó bizottságai

a) Pénzügyi Bizottság, 

b) Szociális Bizottság. 

(2) Az állandó bizottság 3 tagú, 2 képviselő és 1 nem képviselő jogállású taggal. Személyi összetételét az SzMSz. 2. függeléke tartalmazza.

(3) Az állandó bizottságok feladatát a 2. melléklet tartalmazza.

41. § (1) A bizottság feladatkörébe tartozó ügyekben:

a) kezdeményezi, előkészíti a képviselő-testület döntéseit,

b) szervezi a képviselő-testület döntéseinek végrehajtását,

c) állást foglal a képviselő-testület elé kerülő előterjesztésekről,

d) ellátja a képviselő-testület által esetenként meghatározott feladatokat.

42. § (1) A bizottságok működésére és jegyzőkönyvére az Mötv. 60. §-ának szabályait kell alkalmazni.

(2) A bizottságok évente egy alkalommal kötelesek a tevékenységükről a képviselő-testületnek beszámolni.

(3) Az állandó bizottsági üléseket eltérő időpontban, úgy kell megtartani, hogy azokon a képviselő-testület többi tagja is részt tudjon venni.

(4) Két bizottság együttes ülést is tarthat. Ilyen esetben a tanácskozást a bizottsági elnökök megegyezése szerinti bizottság elnöke vezeti, de a határozatokat a bizottságok külön-külön szavazással hozzák meg.

(5) Az együttes bizottsági ülés akkor határozatképes, ha a bizottságok külön-külön is határozatképesek. Döntéseiket külön-külön hozzák.

43. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Az elnök akadályoztatása esetén az önkormányzati képviselő alelnök helyettesíti. 

(2) Össze kell hívni a bizottság ülését:

a) a képviselő-testület kezdeményezésére,

b) a polgármester,

c) a bizottsági tagok legalább felének a napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára,

d) a jegyző indítványára.

(3) A bizottság elnöke az indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belüli időpontra hívja össze a bizottság ülését.

(4) A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestert, a bizottság tagjait, a települési képviselőket és a jegyzőt.

(5) A bizottsági ülés meghívóját és a napirendek előterjesztéseit a bizottsági ülés előtt legkésőbb 3 nappal a meghívottak részére elektronikus úton meg kell küldeni és a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

(6) A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.

44. § (1) A képviselő-testület - esetenként - az általa meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve létrehozásakor meghatározott idő elteltéig tart.

(3) Az ideiglenes bizottság elnöke csak képviselő-testületi tag lehet. A bizottság nem képviselő tagjává olyan személyeket kell megválasztani, akik az adott feladat végrehajtásában kellő jártassággal rendelkeznek.

(4) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

V. Fejezet

Polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző, a hivatal

 A polgármester

45. § (1) A polgármester főállású tisztségviselő.

(2) A polgármestert távollétében a társadalmi megbízatású alpolgármester helyettesíti.

(3) A polgármester minden hét hétfői napján tart fogadónapot.

Az alpolgármester

46. § (1) A képviselő-testület tagjai sorából egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait   Az alpolgármester általános és egyedi ügyekre kiterjedő feladatait a polgármester határozza meg.

(3) Az alpolgármester minden hónapban tart fogadónapot.

A jegyző

47. § (1) A jegyzőt pályázat alapján a polgármester nevezi ki határozatlan időre.

(2) A jegyző tekintetében a munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.

(3) A jegyző a polgármester irányításával gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, ennek keretében:

a) előkészíti a képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

b) ellátja a képviselő-testület és a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

c) gondoskodik a képviselő-testület és a bizottságok ülései jegyzőkönyvei elkészítéséről és a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szervnek való megküldéséről.

(4) A jegyző írásban, a testületi szerv ülésén szóban, jegyzőkönyvi rögzítéssel jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő. A jegyző elvégzi a képviselő-testület elé kerülő rendelet tervezetek, határozati javaslatok törvényességi vizsgálatát. A képviselő-testület ülésén az előterjesztés vitájában - a szavazás előtt - törvényességi észrevételt tesz, amennyiben a szavazás eredményeként jogszabályt sértő döntés születhet, továbbá köteles jelezni a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel. A jogszabálysértés utólagos észlelése esetén is köteles megtenni az erre vonatkozó jelzését. 

(5) A jegyző önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos feladatai:

a) kezdeményezheti a rendelet alkotását, módosítását, hatályon kívül helyezését,

b) elvégzi a rendelet szakmai előkészítésével kapcsolatos feladatokat,

c) gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról és a rendeletek hatályos szövegének naprakészségéről.

(6) A jegyző évente beszámol a Képviselő-testületnek a Hivatal tevékenységéről.

(7) A jegyző polgármesteri hivatal vezetésével kapcsolatos feladatait a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzata határozza meg.

(8) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a polgármesteri hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha az önkormányzati hivatalban ilyen köztisztviselő nincs, akkor más önkormányzat polgármesteri hivatalának, vagy közös önkormányzati hivatalának jegyzőjét bízza meg.

VI. Fejezet

Társulás, társulat

48.§ (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb ellátása érdekében  
a) a Veresegyházi Kistérség Önkormányzatai Többcélú Társulása,
b) a Gödöllő-Vác Térségi Környezetvédelmi, Beruházó és Szolgáltató Vízgazdálkodási Társulat,

c) a  Kelet Pest Megyei  Orvosi Ügyeletet Biztosító Önkormányzati Társulás

tagja.  

VII. Fejezet

Tanácsnok

49.§ (1) A képviselő-testület a polgármesternek, vagy bármely önkormányzati képviselőnek a javaslatára a képviselők közül tanácsnokot választhat a hatékony és felelős munka biztosítására. A tanácsnok felügyeli a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatok ellátását. A tanácsnok egyénileg felelős az adott szakterület ügyeiért és az ahhoz kapcsolódó döntések előkészítéséért.

(2) A tanácsnok megbízatása megszűnik

1. lemondással,
2. visszahívással,
3. képviselői megbízatásának megszűnésével.

VIII. FEJEZET

Önszerveződő közösségek

50.§ (1) A képviselő-testület a község fejlesztése, funkcióinak magasabb szintű ellátása, a lakosság véleményének megismerése, továbbá közéleti szerepének növelése érdekében együttműködik az önszerveződő közösségekkel.

(2) A kapcsolattartás és az együttműködés konkrét formáit és módszereit, a társadalmi szervezetek, érdekképviseleti szervek, polgárok önszerveződő közösségeivel kötött együttműködési megállapodásokban kell meghatározni.

(3) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a szervezet működését, tevékenységét érintő napirend esetében azoknak az önszerveződő közösségeknek a képviselőjét, akikkel a képviselő-testület együttműködési megállapodást kötött.

(4) A képviselő-testület a költségvetésének függvényében, a rendelkezésére álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja az önszerveződő közösségek működését, amelyeknek céljai és tevékenysége az önkormányzati célok és feladatok megvalósulását elősegíti.

  IX. Fejezet

Idősek Tanácsa

51.§ (1) A képviselő-testület létrehozza az Idősek Tanácsát. Az Idősek Tanácsának létszáma 5 fő.

(2) Az Idősek Tanácsa tagjait az önkormányzat illetékességi területén székhellyel rendelkező szervezetek és önszerveződő közösségek (alapítvány, klub, egyesület, stb.) és egyházak jelölik. A jelöltek közül a képviselő-testület választja ki az Idősek Tanácsa tagjait.

(3) Az Idősek Tanácsa tagjai, maguk közül egyszerű többséggel elnököt választanak.  Az Idősek Tanácsa elnöke tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület és a Szociális Bizottság ülésén.

X. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, VAGYONA

52. § (1) Az önkormányzat vagyonára és gazdálkodására különösen az Alaptörvény, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, az Mötv. 106-110. §-ainak, az államháztartásról szóló törvény és végrehajtási rendeleteinek rendelkezései az irányadóak.

(2) Az önkormányzati vagyonra, a vagyon hasznosítására vonatkozó szabályokat az Önkormányzat vagyonáról szóló önkormányzati rendelete tartalmazza.

(3) A választási ciklusra a képviselő-testület gazdasági programot készít.  A gazdasági program az SZMSZ 3. függeléke.

(4) Az önkormányzat gazdálkodásának pénzügyi kereteit és szabályait a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletben határozza meg, és felel a gazdálkodás biztonságáért.

(5) A polgármester az Mötv. 115. §-a szerint felel az önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségéért.

(6) Az önkormányzat a költségvetési szervei függetlenített belső ellenőrzését külső megbízással biztosítja.

(7) A belső kontrollrendszer és a belső ellenőrzés működéséért a jegyző felelős.

(8) A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 371/2011.(XII.31.) Kormányrendelet 1. melléklete szerinti vezetői nyilatkozatban a költségvetési szerv vezetője évente értékeli a kontrollrendszer minőségét.

XI. Fejezet

A HELYI ÖNKORMÁNYZAT ÉS A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT

EGYÜTTMŰKÖDÉSE

53. § (1) Csörög Települési Roma Nemzetiségi Önkormányzatának (a továbbiakban: Nemzetiség Önkormányzat) működésével kapcsolatos feladatokat a Hivatal látja el, így különösen

a) ellátja a gazdálkodásuk végrehajtásával kapcsolatos pénzügyi, gazdasági, számviteli feladatokat,

b) biztosítja a testületi működés feltételeit,

c) jegyzőkönyvvezetőt biztosít a testületi ülésekhez,

d) elkészíti az ülések jegyzőkönyveit,

e) gondoskodik az ezzel kapcsolatos egyéb ügyviteli feladatok ellátásáról.

(2) Csörög Község Önkormányzat és a Nemzetiségi Önkormányzat között létrejött helyiséghasználatra, a működési feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozó együttműködési megállapodás az SZMSZ 4. függeléke.

Záró rendelkezések

54 § (1) A rendelet a kihirdetés napját követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével hatályát veszti

a) az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló  3/2011.(III.20.), illetve az azt módosító 15/2011.(X.20.), 13/2012. (VII.18.), 4/2013.(II.28.), 16/2013.(VII.22.), 17/2013.(IX.23.), a 25/2013. (XII.19.), a 8/2014. (X.6.), a 9/2014.(X.28.), a 10/2014.(XI.14.)  önkormányzati rendelet.

b) Csörög Község Önkormányzati Képviselő-testülete 2/2003.(II.21.) sz. rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről.  

(3) A rendelet melléklete:

1. melléklet: A képviselő-testület átruházott hatáskörei

2. melléklet: A bizottságok feladata

3. melléklet: Csörög Község Önkormányzata szakmai alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti megjelölése

(4) A rendelet függeléke:

1. függelék: Képviselők névsora

2. függelék: Bizottságok névsora

3. függelék: Önkormányzat Gazdasági Programja

4. függelék: Csörög Község Önkormányzata és Csörög Települési Roma Nemzetiségi Önkormányzat által kötött együttműködési megállapodás

Hegedűsné Kripák Ildikó                              Chrobák Zoltánné dr.

        polgármester                                                      jegyző

Kihirdetési záradék:

Jelen rendelet 2017. szeptember 26.-án kihirdetésre került.

Chrobák Zoltánné dr. jegyző