Csörög Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (I. 31.) önkormányzati rendelete

Csörög Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2023. (I. 31.) önkormányzati rendelete Csörög Község Önkormányzata tulajdonában lévő lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és elidegenítéséről

Hatályos: 2023. 02. 01

Csörög Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (I. 31.) önkormányzati rendelete

Csörög Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2023. (I. 31.) önkormányzati rendelete Csörög Község Önkormányzata tulajdonában lévő lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és elidegenítéséről

2023.02.01.

Csörög Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1)-(2) bekezdésében, 4. § (3) bekezdésében, 5. § (3) bekezdésében, 9. § (1) bekezdésében, 10. § (2) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 13. § (1)-(2) bekezdésében, 15. §-ában, 17. § (2) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, 19. §-ában, 20. § (3) bekezdésében, 21. § (6) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 33. § (3) bekezdésében, 34. §-ában, 35. §(2) bekezdésében, 36. § (2) bekezdésében, 42. § (2) bekezdésében, 54. § (3) bekezdésében, 58. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya Csörög Község Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére terjed ki.

(2) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. A lakásbérlet általános szabályai

2. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakást (a továbbiakban: lakás)

a) szolgálati célból vagy

b) szociális helyzet alapján

lehet bérbe adni.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően lakást nem lakás céljára önkormányzati érdekből az Önkormányzat Képviselő-testületének (a továbbiakban: Képviselő-testület) egyedi döntése alapján lehet bérbe adni. A bérleti díjat a 15. §-ban foglaltak szerint kell meghatározni.

(3) Fenntartási kötelezettséggel érintett lakás esetén a lakásbérlet e rendelet szerint csak annak adható bérbe, aki a pályázatnál előírt feltételeknek megfelel.

3. § (1) A lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő szerződése hozza létre határozott időre vagy feltétel bekövetkezéséig.

(2) A határozott idő leteltét vagy a meghatározott feltétel bekövetkezését követő 30 napon belül bérlő köteles a lakást üresen, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban bérbeadónak jegyzőkönyv felvételével visszaadni.

(3) A rendeltetésszerű használat és a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését bérbeadó a lakásbérleti jogviszony létrejöttétől számítva negyedévente ellenőrzi.

(4) A lakásbérleti jogviszony fennállása idején bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

(5) A bérlő a bérbeadó hozzájárulásával befogadhatja közeli hozzátartozóját, amennyiben a befogadott személlyel együtt a lakók száma a 10. § szerinti jogos lakásigény határát nem haladja meg.

(6) Bérlő a bérelt lakást albérletbe nem adhatja.

4. § (1) Bérlő kérelmére bérlőtársi szerződés köthető, amennyiben a leendő bérlőtárs és a bérlő írásban nyilatkozik, hogy közöttük az élettársi viszony legalább 1 éve fennáll.

(2) A lakásban lévő megüresedett társbérleti lakrészt a lakásban maradó társbérlőnek fel kell ajánlani a fennálló lakásbérleti szerződés feltételeivel – lakbér és a külön szolgáltatási díjak kivételével – úgy, hogy az egész lakásra önálló bérleti jog keletkezzen.

(3) A bérlőtársi vagy társbérlői szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó bérlő másik lakásban való elhelyezésre bérbeadó elhelyezési kötelezettséget nem vállal.

(4) Amennyiben a lakásbérleti jogviszonyt a felek közös megegyezéssel szüntetik meg, bérlő másik lakásra vagy pénzbeli térítésre nem tarthat igényt.

5. § (1) Amennyiben a lakásban a lakásbérleti jogviszony megszűnését követően olyan személy marad, aki sem az Ltv., sem pedig jelen rendelet alapján nem tarthat igényt másik lakásra, köteles a lakást a lakásbérleti jogviszony megszűnését követő 30 napon belül elhagyni. Ha a személy a lakást nem hagyja el, a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltével a lakáshasználati díj mértéke minden hónapban a lakáshasználati díj összegével növekszik.

(2) A lakáshasználat megszűnik, ha a jogcím nélküli lakáshasználó fizetési kötelezettségének nem tesz eleget. A lakást a jogcím nélküli lakáshasználó a lakáshasználat megszűnésére és a lakás elhagyására való felszólítás kézhezvételét követő 15 napon belül köteles rendeltetésszerű állapotban átadni.

6. § (1) Bérbeadó a lakást komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt, tisztán és rendeltetésszerű állapotban adja át bérlőnek.

(2) Bérbeadó és bérlő az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően megállapodhatnak abban, hogy a lakást bérlő hozza rendeltetésszerű állapotba, továbbá az esetlegesen hiányzó lakásberendezéseket is bérlő szerzi be.

(3) A bérleti szerződésben rögzített bérlő által elvégzett munkák, beszerzett berendezések igazolt költségeit bérlő lakbérbeszámítás útján érvényesítheti.

(4) Bérlő a lakást csak bérbeadó hozzájárulásával alakíthatja át, korszerűsítheti. Az átalakítás, korszerűsítés költségeit bérbeadó és bérlő megállapodása szerinti fél fizeti.

(5) Amennyiben bérbeadó kötelezettségei közé tartozó munkálatok csak bérlő átmeneti kiköltöztetése esetén végezhetők el, a lakásbérleti jogviszony a munkálatok időtartamára szünetel. A szünetelés időtartama a 2 hónapot nem haladhatja meg.

7. § A bérleti szerződésben meg kell határozni:

a) a lakásbérleti jogviszony időtartamát, a bérlet jellegét;

b) a lakás helyiségeit és azok alapterületét;

c) a lakás komfortfokozatát;

d) a lakáshoz tartozó helyiségeket;

e) a lakás bérleti díját, annak fizetési módját és határidejét;

f) a külön szolgáltatások körét és díját;

g) a lakás birtokbaadásának napját;

h) a bérbeadó és a bérlő jogait és kötelezettségeit;

i) a bérlő és a szerződés alapján vele a lakásba együtt költözők nevét és személyi adatait;

j) a birtokba adáskor felvett, a lakás berendezéseinek és tartozékainak felsorolását, műszaki állapotát tartalmazó jegyzéket,

k) a lakás karbantartásával, felújításával, átalakításával kapcsolatos költségek viselésének szabályait,

l) minden egyéb jog vagy kötelezettség, melyről bérbeadó és bérlő meg kíván állapodni.

3. Lakás bérbeadása szolgálati célból

8. § (1) Szolgálati célból lakás az 1. melléklet szerinti kérelem alapján annak adható bérbe, aki Csörög közigazgatási területén közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban vagy hivatásos szolgálati viszonyban (a továbbiakban együtt: munkaviszony) közfeladatot lát el.

(2) Szolgálati célból lakás határozott időre, de legfeljebb az (1) bekezdés szerinti munkaviszony fennállásáig adható bérbe.

(3) A kérelemhez csatolni kell:

a) személyazonosító igazolvány és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolatát,

b) a munkaviszonyt igazoló irat másolatát,

c) a munkáltató írásos véleményét,

d) 3 (három) hónapnál nem régebbi jövedelemigazolást.

(4) A kérelem elbírálásánál előnyt jelent, ha kérelmező:

a) olyan lakáskörülmények között él, ami munkavégzését jelentősen megnehezíti,

b) háztartásában három vagy több gyermeket nevel,

c) hosszabb ideje van az (1) bekezdés szerinti munkaviszonyban,

d) Csörögben való letelepedése a település érdekét szolgálja,

e) vállalja a lakás saját költségén való felújítását, melynek részleteit a bérleti szerződés tartalmazza.

4. Lakás bérbeadása szociális helyzet alapján

9. § (1) Szociális helyzet alapján lakásbérleti jogviszony a 2. melléklet szerinti kérelemre legfeljebb 5 év határozott időre, de legfeljebb a jogosultsági feltételek fennállásáig hozható létre.

(2) Szociális helyzet alapján lakásbérleti jogviszony azzal a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozó nagykorú személlyel hozható létre, aki Csörögben 1 éve lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és az együtt költözőkkel az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 600 %-át, egyedül költözőnél 800 %-át.

(3) Szociális helyzet alapján lakásbérleti jogviszony nem hozható létre azzal a személlyel,

a) akinek tulajdonában vagy az együtt költöző személyek tulajdonában, haszonélvezetében lakás, hétvégi ház van,

b) aki beköltözhető ingatlanát a kérelem benyújtását megelőző 3 éven belül értékesítette,

c) akinek és az együtt költözők Szt. szerinti vagyonának értéke meghaladja a szociális vetítési alap összegének huszonötszörösét,

d) akinek adó- vagy adók módjára behajtható köztartozása áll fenn,

e) aki büntetett előéletű.

(4) A havi nettó jövedelem a kérelem benyújtását megelőző 12 hónap munkáltató vagy Nemzeti Adó- és Vámhivatal által igazolt jövedelem 1/12 része.

(5) Jövedelemcsökkentő tényezőként kell figyelembe venni a kérelmező vagy házastársa, élettársa által fizetett tartásdíj összegét.

(6) Bérbeadó a jogosultsági feltételek fennállását bármikor ellenőrizheti. Amennyiben a jogosultsági feltételek nem állnak fenn, akkor a lakást bérlőnek 30 napon belül rendeltetésszerű állapotban át kell adnia.

10. § (1) Szociális helyzet alapján csak olyan lakásra köthető bérleti, bérlőtársi vagy társbérleti szerződés, mely a bérlő jogos lakásigénye mértékének felső határát nem haladja meg.

(2) A jogos lakásigény mértékének számításakor az együtt költözők számát kell figyelembe venni.

(3) Jogos lakásigény mértéke:

a) 1-3 fő esetén 1 lakószoba,

b) 4-5 fő esetén 2 lakószoba.

5. A lakbér mértéke, a különszolgáltatás díja

11. § (1) A bérbeadás jellegétől függő lakbér mértékét a 3. melléklet határozza meg.

(2) A lakbér nem tartalmazza az Ltv. szerinti külön szolgáltatások, a lakás közüzemi díjait, melyeket a bérlő köteles fizetni.

12. § (1) Szociális helyzet alapján bérelt lakás bérlője lakbértámogatást kaphat, amennyiben családjában 3 vagy több gyermek eltartásáról gondoskodik és az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegét.

(2) A lakbértámogatás mértéke legfeljebb a havi lakbér 50%-a lehet.

(3) A lakbértámogatási kérelmet a Szociális Bizottságnak címezve a Csörögi Polgármesteri Hivatalhoz (a továbbiakban: Hivatal) írásban kell benyújtani. A kérelemről a Szociális Bizottság dönt.

6. A helyiségbérlet szabályai

13. § (1) Nem lakás céljára szolgáló helyiség (továbbiakban: helyiség) kérelemre a polgármester egyedi határozata alapján határozott időre adható bérbe.

(2) Az Önkormányzat vagy költségvetési szerve feladatellátásához használt nem lakás céljára szolgáló helyisége kizárólag az alapfeladat ellátásának veszélyeztetése nélkül adható bérbe.

(3) Helyiséget bérbe adni természetes személy, egyéni vállalkozó, gazdasági társaság, civil szervezet vagy egyház részére lehet.

(4) Bérbeadáskor előnyben részesíthető a településen székhellyel rendelkező gazdasági szervezet, lakóhellyel rendelkező egyéni vállalkozó, továbbá az a helyi civil szervezet, egyház, amely munkáját a település egészének érdekében végzi.

14. § (1) Helyiség lakás céljára nem adható bérbe.

(2) Helyiségre bérlőtársi vagy társbérlői jogviszony nem létesíthető.

(3) Bérlő a helyiség bérleti jogát másra nem ruházhatja, el nem cserélheti, a helyiséget albérletbe nem adhatja.

(4) Bérlő a helyiséget csak a bérleti szerződésben meghatározott célra használhatja, melyet írásbeli kérelemre módosíthat. Egyszeri alkalomra történő bérlés esetén a bérletre vonatkozó szabályokat a határozatban kell megállapítani.

(5) Bérbeadó és bérlő jogaira és kötelezettségeire a 6. §-ban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

(6) A helyiség használatának ellenőrzésére a lakásbérlet ellenőrzésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

15. § A bérleti díjat a helyiség értéke, mérete, felszereltsége és az önköltségszámítás figyelembevételével kell meghatározni. A bérleti díj meghatározásakor figyelembe kell venni továbbá a leendő bérlő által végzett tevékenységet, annak településre gyakorolt hatását, a bérlet időtartamát vagy időpontját.

7. Lakások és helyiségek elidegenítésére vonatkozó szabályok

16. § (1) Lakást vagy helyiséget a képviselő-testület határozata alapján nyilvános versenyeztetési eljárásban pályázat útján lehet elidegeníteni e rendelet és az Önkormányzat vagyonáról szóló önkormányzati rendelet szerint.

(2) Az Ltv. alapján elővásárlási joggal nem érintett lakások elidegenítésekor a lakás forgalmi értékének meghatározásakor az alábbi szempontokat kell minimálisan figyelembe venni:

a) a lakás alapterülete,

b) lakószobák száma,

c) komfortfokozata,

d) lakásberendezési tárgyak léte, állapota,

e) az épület műszaki állapota,

f) a telek forgalmi értéke, amennyiben a lakáshoz telek is tartozik.

(3) Az Ltv. alapján elővásárlási joggal nem érintett helyiségek elidegenítésekor a helyiség forgalmi értékének meghatározásakor értelemszerűen kell figyelembe venni az (1) bekezdés a), c), e), f) pontjait, továbbá a helyiség felszereltségét.

(4) A forgalmi érték meghatározásához független értékbecslőt kell igénybe venni.

17. § (1) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

a) a pályázatot kiíró megnevezését, székhelyét,

b) a pályázat célját,

c) a pályázat tárgyaként értékesíteni kívánt lakás, helyiség megnevezését, forgalmi értékét, az azonosításra vonatkozó adatokat, valamint mindazon információkat, melyek a megalapozott ajánlattételhez szükségesek,

d) az ajánlat benyújtásának helyét, módját, idejét, az elbírálás rendjét, módját,

e) az ajánlati kötöttség minimális időtartamát,

f) kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázati eljárást – akár indokolás nélkül – eredménytelennek nyilvánítsa, továbbá

g) mindazon feltételeket, adatokat, melyet az adott lakás, helyiség hasznosítása, értékesítése esetén a kiíró egyedileg meghatároz.

(2) A nyilvános versenyeztetési eljárás pályázati felhívását a Hivatal hirdetőtábláján és az Önkormányzat honlapján meg kell hirdetni, beadási határnap megjelölésével.

(3) A pályázat benyújtására nyitva álló határidőt úgy kell meghatározni, hogy a meghirdetés napja és a beadási határnap között legalább 5 naptári nap rendelkezésre álljon a beadásra.

(4) Az ajánlattevő ajánlatát zárt borítékban, legalább 2 példányban aláírva személyesen vagy meghatalmazottja útján, vagy postai úton nyújthatja be.

(5) A határidőben beérkezett ajánlatokat a képviselő-testület Pénzügyi Bizottsága bontja fel és értékeli, majd terjeszti elő a Képviselő-testület részére.

8. Záró rendelkezések

18. § (1) Csörög Község Önkormányzat Képviselő-testületének Csörög Község Önkormányzat vagyonáról szóló 3/2020. (V. 20.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az (1) bekezdéstől eltérően az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás célú helyiség hasznosítására az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítése vonatkozó önkormányzati rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.”

(2) Csörög Község Önkormányzat Képviselő-testületének Csörög Község Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 9/2020. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 7. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[A képviselő-testület az alábbi hatásköreit a polgármesterre ruházza át:]

„g) nem lakás célú helyiségek hasznosítása.”

(3) Hatályát veszti az önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati lakás bérletéről, a lakbér mértékéről szóló 15/2005. (XII. 28.) rendelet.

19. § Ez a rendelet 2023. február 1-jén lép hatályba.

Szorcsik József
polgármester

Kiskuti Petra
jegyző