Csörög Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2020. (V. 20.) önkormányzati rendelete
Csörög Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2020. (V. 20.) önkormányzati rendelete Csörög Község Önkormányzatának vagyonáról
Hatályos: 2024. 03. 01Csörög Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2020. (V. 20.) önkormányzati rendelete
Csörög Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2020. (V. 20.) önkormányzati rendelete Csörög Község Önkormányzatának vagyonáról
Csörög Község polgármestere a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – Csörög Község Önkormányzat Képviselő-testületének hatáskörében eljárva – az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés i) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva Csörög Község Önkormányzatának vagyonáról a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § A rendelet hatálya Csörög Község Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat) vagyonára terjed ki.
2. § (1) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonába tartozó, az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képző vagyonelemeket a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvt.) 5. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonelemei közé tartozik
a) az Nvt. 5. § (5) bekezdésében meghatározott vagyonelem,
b) a köztemető,
c) a sportpálya és a sport célú létesítmény,
d) a műemlék,
e) az emlékmű,
f) a védett természeti terület
a rendelet 2. mellékletében felsoroltak szerint.
(3) Az Önkormányzat üzleti vagyonába tartozó vagyonelemeket a 3. melléklet tartalmazza.
(4) Az Önkormányzat az (1) bekezdés szerinti vagyonelemekből nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek egy vagyonelemet sem minősít.
2. A tulajdonosi jogok gyakorlása, rendelkezés az önkormányzati vagyonnal
3. § (1) A tulajdonosi jogokat az Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület), illetve Képviselő-testületi döntés alapján átruházott hatáskörben a polgármester és a Pénzügyi Bizottság az e rendeletben foglalt keretek között gyakorolhatja.
(2) Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a Képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.
(3) A Képviselő-testület tulajdonjogának gyakorlásával, vagyongazdálkodással összefüggő előkészítő és végrehajtó feladatait, az önkormányzati vagyon működtetését, üzemeltetését – ha jogszabály vagy a Képviselő-testület döntése alapján kötött szerződés másként nem rendelkezik – a Csörögi Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) és az Önkormányzat saját munkavállalói útján látja el.
(4) A (3) bekezdés szerinti feladatellátás során a hasznok szedéséből származó bevétel az önkormányzatot illeti meg.
(5) Az Önkormányzat közfeladatai ellátása céljából intézménye, szerve részére az alapító okirat szerinti közfeladat ellátásához szükséges vagyon használatát ingyenesen biztosítja.
4. § (1) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik az alábbi vagyongazdálkodásra vonatkozó döntések meghozatala:
a) az Önkormányzat tulajdonát képező vagyonelemek vagyontípusba való besorolása, átsorolása,
b) vagyonelem eladása, vétele, ellenérték nélküli elfogadása, cseréje, hasznosítása, értékesítésre kijelölése, elővásárlási jog biztosítása, elővásárlási jogról lemondás,
c) szerződések megkötése,
d) követelésről lemondás,
e) jogi személy alapítása, jogutód nélküli megszüntetése, értékesítése; tulajdonrész megszerzése, annak értékesítése,
f) hitelfelvétel, hitelfedezet nyújtása,
g) kötvény kibocsátása és elfogadása, egyéb értékpapír elfogadása,
h) kezességvállalás vagy értékpapír megvásárlása, értékesítése,
i) vagyonkezelői jog létesítése, használati jog alapítása,
j) korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon elidegenítése, gazdasági társaságba való bevitele, megszerzése és megterhelése.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás célú helyiség kérelemre a polgármester döntése alapján határozott időre adható bérbe az alapfeladat ellátásának veszélyeztetése nélkül.
3. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
5. § (1) A vagyonelemre vonatkozó vagyongazdálkodási döntés meghozatalakor a vagyonelem értékét hat hónapnál nem régebbi független értékbecslő által készített értékbecslés határozza meg.
(2) Értékpapír esetén a vagyonelem értékét a piaci érték alapján kell meghatározni.
(3) Hasznosítás esetén a hasznosítás díját a vagyonelem értékének és az üzemeltetés költségeinek figyelembevételével kell meghatározni.
4. Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás formái
6. § (1) Az egyedileg nettó 20 millió forint forgalmi értéket meghaladó önkormányzati vagyonelemet hasznosítani vagy tulajdonjogát átruházni – ha törvény kivételt nem tesz – kizárólag nyilvános versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
(2) Az (1) bekezdés szerint forgalmi értéket el nem érő forgalmi értékű vagyonelemet hasznosítani vagy tulajdonjogát átruházni a Képviselő-testület eseti döntésével lehet. Amennyiben az döntés alapján lefolytatott eljárás eredménytelen, a képviselő-testület a vagyonelem (1) bekezdés szerinti eljárás lefolytatásáról dönthet.
(3) A Képviselő-testület határozatban jelöli ki a hasznosítani vagy átruházni kívánt vagyonelemet. A határozat tartalmazza a vagyonelem
a) megnevezését, azonosításra alkalmas adatait,
b) forgalmi értékét,
c) hasznosításának, átruházásának tervezett eljárását, és
d) az eljárás szerinti feltételeket.
(4) A 2. melléklet szerinti korlátozottan forgalomképes vagyonelem csak a közfeladat ellátásának sérelme nélkül hasznosítható.
(5) Vételi szándék bejelentése esetén az ajánlatot a független értékbecslő által készített értékbecsléssel és a Pénzügyi Bizottság állásfoglalásával együtt kell a Képviselő-testület elé terjeszteni.
(6) Amennyiben a vagyonelem értéke az (1) bekezdés szerinti értéket nem haladja meg, a vagyonelem a meghatározott érték figyelembevételével értékesíthető a vételi szándékot bejelentő részére.
(7) Az értékbecslésben meghatározott forgalmi értéktől az Önkormányzat kizárólag településpolitikai érdekből térhet el. Az eltérést a döntést tartalmazó Képviselő-testületi határozatban részletesen indokolni kell.
7. § (1) Az önkormányzati vagyon gyarapításáról a Pénzügyi Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt. A döntés tartalmazza:
a) a vagyonelem megnevezését, azonosításra alkalmas adatait,
b) a forgalmi értéket,
c) a gyarapítás módját,
d) az önkormányzat által vállalt fizetési feltételeket,
e) az önkormányzat ajánlati kötöttségének időtartamát.
(2) A döntés-előkészítés során vizsgálni kell, hogy a vagyonelem megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához, feladatok teljesítéséhez milyen feltételek mellett alkalmas. Vizsgálni kell továbbá a várható üzemeltetési, működtetési költségek körét, nagyságát, az esetleges tovább hasznosítási lehetőségeket.
(3) Tulajdonjogszerzéssel nem járó hasznosítás esetén e § rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.
5. Vagyongazdálkodási eljárások
8. § (1) A nyilvános versenyeztetési eljárást és a 6. § (2) bekezdés szerinti eljárást a Képviselő-testület döntése alapján a Hivatal folytatja le.
(2) A nyilvános versenyeztetési eljárás pályázati felhívását a Hivatal hirdetőtábláján és az önkormányzat honlapján meg kell hirdetni, beadási határnap megjelölésével.
(3) A pályázat benyújtására nyitva álló határidőt úgy kell meghatározni, hogy a megküldés, meghirdetés napja és a beadási határnap között legalább 5 naptári nap rendelkezésre álljon a beadásra.
(4) A 6. § (2) bekezdés szerinti eljárásban a 9. § szerinti pályázati felhívást a Hivatal hirdetőtábláján és az önkormányzat honlapján kell közzétenni beadási határnap megjelölése nélkül.
9. § (1) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
a) a pályázatot kiíró megnevezését, székhelyét,
b) a pályázat célját,
c) a pályázat tárgyaként értékesíteni, hasznosítani kívánt vagyonelem megnevezését, forgalmi értékét, az azonosításra vonatkozó adatokat, valamint mindazon információkat, melyek a megalapozott ajánlattételhez szükségesek,
d) az ajánlatok benyújtásának helyét, módját, idejét, az elbírálás rendjét, módját,
e) az ajánlati kötöttség minimális időtartamát,
f) az adott vagyonelemet érintő harmadik személyre vonatkozó jogosultságot,
g) kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázati eljárást – akár indokolás nélkül – eredménytelennek nyilvánítsa, továbbá
h) az önkormányzat érdekeit szolgáló garanciákra való utalást,
i) mindazon feltételeket, adatokat, melyet az adott vagyonelem hasznosítása, értékesítése esetén a kiíró egyedileg meghatároz.
(2) Értékesítést nem eredményező pályázat esetén a kiírásnak tartalmaznia kell továbbá:
a) a hasznosítás céljának, időtartamának megjelölését,
b) a vagyonelem állapotának, felszereltségének ismertetését,
c) a bérleti, használati díj mértékét,
d) a jogviszony megszűnésekor az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kikötéseket.
10. § (1) Az ajánlattevő az ajánlatához a pályázati felhívásban meghatározott időpontig kötve van.
(2) Az ajánlattevő ajánlatát zárt borítékban, legalább 2 példányban aláírva személyesen vagy meghatalmazottja útján nyújthatja be. Az ajánlattevő részére az ajánlat átvételéről elismervényt kell adni. Az átvételi elismervénynek tartalmaznia kell az átvétel időpontját, az átvevő nevét és aláírását.
(3) A határidőben beérkezett pályázatok felbontásán a kiíró képviselője, az ajánlattevő vagy meghatalmazottja, valamint a Közbeszerzési Bizottság vehet részt.
(4) A nyilvános bontáskor a jelenlévőkkel ismertetni kell az ajánlattevő nevét, székhelyét, valamint az ajánlat lényeges tartalmát.
(5) Az ajánlatok bontásáról és ismertetéséről jegyzőkönyvet kell felvenni.
(6) A 6. § (2) bekezdés szerinti eljárásban az ajánlat papír alapon vagy elektronikus úton is benyújtható. Az ajánlatról bontási eljárás nélkül a Képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.
11. § Az ajánlatok elbírálása során előnyt jelent:
a) kedvezőbb ár,
b) munkahelyteremtés,
c) a települési koncepciókhoz való illeszkedés,
d) a vagyonelem tervezett funkciójának hasznossága a település számára,
e) az éves költségvetéssel összhangban álló fizetési feltételek,
f) ha az ajánlattevőnek nincs helyi adó- vagy köztartozása.
12. § (1) Érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg a pályázati felhívásnak, a jogszabályban megjelölt feltételeknek.
(2) Eredménytelen a pályázat, ha
a) a kitűzött időpontig egyetlen ajánlat sem érkezett,
b) a beérkezett ajánlatok egyike sem felel meg a pályázati felhívásnak,
c) azt a kiíró bármely okból eredménytelennek nyilvánítja.
13. § (1) A szerződést a Képviselő-testület döntésétől számított 30 napon belül kell megkötni.
(2) A megkötendő szerződés tartalmát a pályázati felhívásban meghatározottak és a nyertes ajánlat alapján kell kialakítani.
(3) A szerződésnek tartalmaznia kell:
a) az önkormányzat érdekeit szolgáló kikötéseket, esetleges biztosítékokat,
b) a szerződés teljesítése ellenőrizhetőségének előírását,
c) a nem teljesítés vagy nem szerződésszerű teljesítés esetén alkalmazható szankciókat.
6. Követelésekről való lemondás
14. § Az Önkormányzat követelésről részben vagy egészben az alábbi esetekben mondhat le:
a) csődegyezségi megállapodásban,
b) bírósági eljárásban egyezség keretében,
c) peren kívüli megegyezés során,
d) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott „meg nem térülési” nyilatkozat alapján a követelés behajthatatlannak minősül,
e) végrehajtási eljárásban, ha a követelés az eljárás során nem érvényesíthető,
f) a számvitelről szóló törvény alapján behajthatatlannak minősülő kis összegű követelés esetén.
7. Vagyongazdálkodási terv
15. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat vagyonának átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értékének megőrzése, növelése, valamint hasznosítása, gyarapítása vagy elidegenítése érdekében – a közfeladatok ellátása, a társadalmi szükségletek és az Önkormányzat teherbíró képességének figyelembevételével – 5 évre szóló középtávú és 10 évre szóló hosszú távú vagyongazdálkodási tervet fogad el.
(2) A Képviselő-testület az éves költségvetés tervezésekor figyelembe veszi a vagyongazdálkodási tervben foglaltakat.
8. Záró rendelkezések
16. § (1) A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Csörög Község Önkormányzat Képviselő-testület 9/2005. (IV. 28.) önkormányzati rendelete Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól.
Szorcsik József |
Kiskuti Petra |
A 2. melléklet a Csörög Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (II. 28.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet a Csörög Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (II. 28.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.