Monorierdő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (X. 1.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 10. 01 14:00Monorierdő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (X. 1.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Monorierdő Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések az Önkormányzatról
1. Az Önkormányzat elnevezése, székhelye, működési területe
1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Monorierdő Község Önkormányzata.
(2) Az Önkormányzat székhelye: 2213 Monorierdő Szabadság utca 50/A.
(3) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése: Monorierdői Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).
(4) Az Önkormányzat működési területe: Monorierdő Község közigazgatási területe.
2. Az Önkormányzat jelképei, helyi kitüntetései és elismerő címei
2. § (1) Monorierdő Község Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) hivatalos jelképe a község címere
(2) A címer álló háromszög pajzs zölddel és arannyal hasítva. A jobb oldali zöld mezőt a vágás helyén hullámos arany szalag osztja, felette tizenhat sugarú arany nap, a pajzstalpban kacsos, száras, arany szőlőlevél lebeg. A bal oldali aranymezőben stilizált, gyökeres, tizenegy leveles zöld fa (tatár juhar) lebeg. A pajzs felső éle felett, azzal egyező hosszban arannyal a MONORIERDŐ felirat olvasható.
(3) Az Önkormányzat helyi kitüntetéseit és elismerő címeit, valamint azok adományozásának eljárási rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
3. § Az Önkormányzat címerének, a „Monorierdő” elnevezés, valamint a logó használatának rendjét Monorierdő Község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi címer és a „Monorierdő” elnevezés használatának rendjéről szóló rendelete szabályozza.
4. § Az Önkormányzat hivatalos pecsétje kör alakú, melynek közepén Magyarország címere található, a köríven Monorierdő Község Önkormányzata, Polgármestere, Alpolgármesterre, Jegyzője, valamint a Polgármesteri Hivatal felirat olvasható.
3. Az Önkormányzat működésének nyilvánossága
5. § (1) Az Önkormányzat jogszabályban előírt tájékoztatási kötelezettségének a Monorierdői Hírmondó című önkormányzati helyi lapban, valamint az Önkormányzat www.monorierdo.hu címen elérhető internetes honlapja útján, továbbá a Monorierdői Polgármesteri Hivatalban (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) történő kifüggesztéssel tesz eleget.
(2) A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés esetén is biztosítani kell.
4. Az Önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatai
6. § (1) Az Önkormányzat hazai és külföldi önkormányzattal vagy más szervezettel – a Képviselő-testület döntése alapján – együttműködési megállapodást köthet.
(2) A hazai vagy külföldi önkormányzattal, valamint más szervezettel történő kapcsolat felvételét kezdeményezheti a Képviselő-testület bármely tagja (továbbiakban: képviselő).
5. Az Önkormányzat feladatai, hatáskörei
7. § (1) Az Önkormányzat a törvények által megállapított kötelező feladatait
a) a Képviselő-testület közvetlenül valamint szervei útján,
b) az Önkormányzat költségvetési szervei útján,
c) az Önkormányzat által alapított gazdasági társaság útján,
d) természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (a továbbiakban: a szervezet) útján, a szervezet és a Képviselő-testület vagy annak valamely szerve között létrejött szerződés alapján
látja el.
(2) Az Önkormányzat a mindenkor hatályos, éves költségvetési rendelete szerint önként vállalt feladatokat láthat el. Önként vállalt feladatot a Mötv. 10. § (2) bekezdésében és a 12. § (1) bekezdésében foglalt esetben vállalhat.
(3) Az Önkormányzat önként vállalt feladatainak felsorolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza, amelyek jogszabályoknak és Képviselő-testületi döntéseknek megfelelő elkészítéséről és módosításáról a jegyző gondoskodik.
(4) Az önkormányzat szervei:
a) a képviselő-testület,
b) a polgármester,
c) a képviselő-testület 103. §-a szerinti bizottságai,
d) a Polgármesteri Hivatal,
e) a jegyző.
A Képviselő-testület működése, ülései
6. A Képviselő-testület elnevezése
8. § (1) Az Önkormányzat Képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Monorierdő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).
(2) A Képviselő-testület 8 fő képviselőből áll. A Képviselő-testület tagja a polgármester. A Képviselő-testület létszáma 9 fő.
7. A Képviselő-testületi feladat-és hatáskörök átruházásának alapelvei
9. § A Képviselő-testület feladat- és hatásköreit ( 6. melléklet ) a Mötv. 42. §-ában nevesített, valamint azon hatáskörök kivételével, amelyeket törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatásköreibe utal, a polgármesterre, bizottságára, társulására, a jegyzőre rendeletben átruházhatja. 5. melléklet,
10. § A Képviselő-testület feladat-és hatáskörei átruházásának alapelvei:
a) kollektív döntést igénylő ügyekben feladat- és hatáskörét az adott témában kellő jártassággal és szakismerettel rendelkező bizottságára ruházza át,
b) operatív kérdésekben, azonnali döntést igénylő ügyekben feladat- és hatáskörét a polgármesterre vagy a jegyzőre ruházza át.
11. § Az egyes feladat- és hatásköreinek átruházásával egyidejűleg a Képviselő-testület rendelkezhet az adott átruházott hatáskör gyakorlásával kapcsolatos követelményekről, a hatáskör gyakorlásának feltételeiről és korlátairól, a hatáskör gyakorlásának ellenőrzéséről. Ezek lehetnek különösen
a) döntést megelőző kötelező vélemény,
b) javaslatkérés kötelezettség a Képviselő-testület által meghatározott bizottságtól,
c) a hatáskör gyakorlójának a Képviselő-testület vagy valamely bizottság felé történő utólagos tájékoztatási kötelezettsége a döntéséről vagy intézkedéséről,
d) a hatáskör gyakorlásának értékhatárhoz való kötése,
e) meghatározott időszakonkénti tájékoztatási vagy beszámolási kötelezettség előírása a hatáskör gyakorlásával kapcsolatban,
f) egyéb konkrét feltételek meghatározása.
12. § (1) A Képviselő-testület a rendeleti szabályozást nem igénylő ügyekben feladat- és hatásköreit minősített többséggel hozott határozatával ruházhatja át.
(2) A Képviselő-testület által az (1) bekezdésben meghatározott módon a bizottságaira átruházott, nem hatósági hatáskörök jegyzékét e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(3) A Képviselő-testület által a 9. §-ban és az (1) bekezdésben meghatározott módon a polgármesterre átruházott, nem hatósági hatáskörök jegyzékét e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(4) A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott önkormányzati hatósági hatáskörök felsorolását e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
13. § A Képviselő-testület által alapított intézmények legfontosabb adatait e rendelet 2. függeléke tartalmazza.
14. § A Képviselő-testület által alapított közalapítványok kuratóriumi és felügyelő bizottsági tagjai, valamint az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságok felügyelő bizottsági tagjai az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvényben meghatározottak szerint kötelezettek vagyonnyilatkozat-tételre.
8. A Képviselő-testület ülései
15. § A Képviselő-testület alakuló és rendes ülést tart, rendkívüli ülést és díszülést tarthat.
9. A Képviselő-testület üléseinek helyszíne
16. § A Képviselő-testület az Önkormányzat által biztosított helyszínen, általában az Önkormányzat tulajdonát képező Monorierdői Polgármesteri Hivatal épületének dísztermében (2213 Monorierdő Szabadság utca 50/A.) tartja üléseit. Az ülés csak olyan helyszínen tartható, ahol valamennyi képviselő részvétele biztosítható.
10. A Képviselő-testület alakuló ülése
17. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülésén a képviselőktől a Helyi Választási Bizottság elnöke, akadályoztatása esetén helyettese veszi ki az esküt.
(2) A polgármester a képviselők eskütételét követően, a napirendi pontok tárgyalása előtt a Képviselő-testület előtt esküt tesz. A polgármestertől az esküt a Helyi Választási Bizottság elnöke, akadályoztatása esetén helyettese veszi ki.
(3) Az alakuló ülés első napirendi pontjaként a Helyi Választási Bizottság tájékoztatást adhat a helyhatósági és nemzetiségi önkormányzati választások eredményéről; a tájékoztatással kapcsolatban hozzászólásra nincs lehetőség, észrevétel nem tehető.
(4) A képviselő-testület az alakuló ülésen dönt a polgármester illetményéről, illetve amennyiben arra előzetes egyeztetések alapján lehetőség van:
a) felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét,
b) a polgármester előterjesztése alapján megválasztja alpolgármestert és a bizottságok elnökeit és tagjait, valamint
c) külön rendeletben dönt illetményükről, tiszteletdíjukról.
(5) Amennyiben a jelen rendeletben meghatározott bizottságok elnökének és tagjainak megválasztására az alakuló ülésen nem kerül sor, akkor legalább a vagyonnyilatkozatok, valamint a lemondó nyilatkozatok kezeléséért felelős ideiglenes bizottságot kell megválasztani a képviselő-testületnek.
11. A Képviselő-testület rendes ülése
18. § (1) A Képviselő-testület évente legalább 6 rendes ülést tart.
(2) A rendes ülést, amennyiben egyéb okból nincs akadálya – július és december hónap kivételével -, a Képviselő-testület tárgyévi munkatervében meghatározott hónapban egyszer, minden hónap utolsó keddi napján tarja.
(3) A Képviselő-testület rendes ülései általában 15.00 órakor kezdődnek és legkésőbb 21.00 óráig tartanak.
(4) Amennyiben az ülés 21.00 óráig nem érne véget, az ülés elnökének 21.00 órakor – a tárgyalt napirendet megszakítva – ügyrendi szavazást kell tartania az alábbi kérdésekben:
a) az ülést be kell rekeszteni,
b) az ülést az elnök által még aznap megtárgyalásra javasolt napirendek után be kell rekeszteni.
(5) Az ügyrendi döntés egyszerű szótöbbséggel történik, az ülést a szavazás eredményének megfelelően kell folytatni. Ezen témában újbóli szavazásnak nincs helye. 21.00 óra után névsorolvasás nem tartható.
(6) Az ülés 21.00 órai befejezése miatt elmaradt napirendi pontokat a soron következő rendes ülés első napirendjei között kell megtárgyalni.
12. A Képviselő-testület rendkívüli ülése
19. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni az Mötv. 44. §-ában szabályozott eseteken kívül, ha az ülés összehívását halaszthatatlan körülmény indokolja, vagy ha a Képviselő-testület döntésének hiányában az önkormányzatot súlyos hátrány vagy kár érné.
(2) A Mötv. 68. § (1) bekezdése alapján összehívott rendkívüli ülés napirendjére az összehívás alapjául szolgáló döntés újbóli megvitatásán kívül más napirendi pont nem vehető fel.
(3) Az Mötv. 44. §-ában szabályozott eseten kívül, a rendkívüli ülés napirendjére olyan tárgysorozat vehető fel, amely a rendkívüli ülés összehívását indokolja.
(4) Az Mötv. 44. §-ában szabályozott eseten kívül, a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés javasolt napirendjét, helyét és idejét, valamint a rendkívüli ülés összehívását megalapozó körülményeket. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, úgy, hogy az legkésőbb a rendkívüli ülés javasolt időpontját megelőző 1. munkanapon megérkezzen.
(5) A rendkívüli ülés időpontjáról a polgármester - a Mötv. 44. §-ában meghatározott határidő figyelembevételével - dönt.
13. A Képviselő-testület munkaterve
20. § (1) A Képviselő-testület éves munkatervben rögzíti feladatait és célkitűzéseit. A munkaterv elkészítése és előterjesztése a polgármester feladata.
(2) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni:
a) valamennyi képviselőtől,
b) az alpolgármestertől,
c) a jegyzőtől,
d) a helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökeitől.
(3) A véleményeket, javaslatokat a polgármesterhez kell benyújtani a tárgyévet megelőző év november 15-éig.
21. § (1) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) az ülésnapok tervezett időpontját,
b) a napirendek címét,
c) a közmeghallgatás időpontját és helyszínét.
(2) A munkatervben kötelező napirendi pontként kell szerepelni az alábbi témaköröknek:
a) beszámoló az előző év költségvetésének teljesítéséről,
b) a következő év költségvetésének megtárgyalása,
c) a kerületileg illetékes rendőrkapitány beszámolója,
d) az önkormányzati alapítású intézmények, közalapítványok, társaságok beszámolója,
e) a nemzetiségi önkormányzat beszámolója a költségvetése teljesítéséről,
f) az Önkormányzat által intézményekbe, társaságokba delegáltak beszámolója.
(3) A következő évi munkaterv elfogadásáról a Képviselő-testület minden év utolsó munkatervi ülésnapján határoz.
14. A képviselő-testületi ülés összehívása
22. § (1) A Képviselő-testület összehívása elektronikus úton megküldött, kivételes esetben papíralapú írásbeli meghívóval az Mötv. 45. §-ának megfelelően történik azzal, hogy a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök gondoskodik a Képviselő-testület összehívásáról és az ülés levezetéséről. Kivételes esetnek minősül a hivatali informatikai rendszer meghibásodása.
(2) A Képviselő-testület tagjait az ülés időpontját, helyét, a kezdés időpontját, a tervezett napirend tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. A meghívónak tartalmazni kell, hogy az rendes, rendkívüli, vagy alakuló ülésre szól.
(3) A 16. § (1) bekezdésében és az Mötv. 44. §-ában foglalt esetben a Képviselő-testület rendkívüli ülésére szóló meghívót és az előterjesztéseket úgy kell a képviselők és a meghívottak részére eljuttatni, hogy azt legkésőbb az ülést megelőző 2 órával előbb kapják meg.
(4) A Képviselő-testület alakuló ülésére szóló meghívót és előterjesztéseket úgy kell a képviselők és a meghívottak részére eljuttatni, hogy azt az alakuló ülés előtt legalább 2 órával előbb megkapják.
(5) A 31. § szerinti sürgősségi indítvány esetén a napirendhez tartozó előterjesztések a képviselő-testületi ülésen papír alapon a helyszínen is kioszthatók.
(6) A Képviselő-testület rendes ülésére szóló meghívóját
a) a képviselők részére a tervezett napirendi pontok előterjesztéseivel együtt papír alapon és a képviselők által elérhető tárhelyre történő elhelyezéssel úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők az ülést megelőző ötödik napon megkapják,
b) más meghívottak részére az általuk megadott elektronikus címre, amennyiben ez nem lehetséges, abban az esetben postára adással vagy kézbesítő útján, legkésőbb az ülést megelőző ötödik napon kell eljuttatni.
(7) A meghívónak tartalmaznia kell
a) az ülés jellegét, helyét, időpontját,
b) a javasolt napirendi pontokat,
c) az előterjesztő nevét,
d) annak a megjelölését, hogy a javasolt napirendi pontot melyik bizottságnak kell tárgyalnia.
(8) Amennyiben valamely előterjesztés a képviselők részére már korábban kiküldésre került, annak tényét a meghívóban jelezni kell, és az előterjesztést a meghívóhoz ismételten csatolni nem szükséges.
(9) Amennyiben a körülmények folytán a (8) bekezdésben meghatározott határidőnél rövidebb időn belül szükséges a Képviselő-testület rendkívüli ülésének megtartása, úgy az ülés írásbeli meghívó nélkül, szóban, telefonon vagy elektronikus levélben is összehívható a napirendi javaslat megjelölésével. Ebben az esetben az írásos előterjesztést – a rendkívüli körülmény megjelölésével - legkésőbb a rendkívüli ülés megkezdéséig kell a képviselők és a meghívottak részére eljuttatni.
(10) Kivételes esetekben a papír alapon megküldött előterjesztésekhez tartozó nagyobb terjedelmű anyagok kiküldése takarékossági megfontolások alapján, a polgármester döntése szerint mellőzhető. Ennek tényét a meghívóban vagy az előterjesztésben jelezni kell. A betekintés lehetőségét azonban ez esetben is az előterjesztések nyilvánosságára vonatkozó általános szabályok szerint, továbbá a képviselő-testületi ülés alatt az ülésteremben biztosítani kell.
(11) A jegyzőnek, valamint a jogszabály erejénél fogva tanácskozási joggal kötelezően meghívandók részére a meghívóval együtt valamennyi előterjesztést el kell juttatni, míg a könyvvizsgálónak csak az általa véleményezett vagy véleményezendő előterjesztéseket kell eljuttatni.
(12) Az esetenként tanácskozási joggal meghívottak részére csupán az őket érintő előterjesztéseket kell eljuttatni a meghívóval együtt.
(13) Az önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit az intézmény e-mail címére küldött meghívóval kell meghívni.
15. Meghívottak
23. § (1) A Képviselő-testület ülésére – a képviselőkön kívül – tanácskozási joggal azokat kell meghívni, akiknek meghívását jogszabály előírja, és akiknek meghívását a polgármester az adott napirendi pont előterjesztője véleményének kikérése mellett indokoltnak tartja.
(2) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni azoknak a községben székhellyel rendelkező vagy működő, bírósági nyilvántartásba vett, a polgármesternél hivatalosan írásban bejelentkezett önszerveződő közösségek képviselőit, amelyeknek a fő tevékenységi körét érintő jelentősebb ügyet tárgyal a Képviselő-testület.
(3) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a jegyzőt,
b) az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaságoknál könyvvizsgálói feladatot végző könyvvizsgálót, a gazdasági társaság gazdálkodását érintő előterjesztés esetén,
c) az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság ügyvezetőjét,
d) az Önkormányzat irányítása alatt működő intézmény vezetőjét,
e) a Pest Vármegyei Kormányhivatal Monori Járási Hivatalának vezetőjét,
f) a Monorierdői Körzeti Megbízottat,
g) a Monori Tankerületi Központ igazgatóját.
h) akiket a polgármester esetenként indokoltnak tart, ide értve az egyes napirendi pontokban érintett helyi önszerveződő közösségek képviselőit
i) a nemzetiségi önkormányzat elnökeit
24. § A képviselő-testületi ülés helyéről, időpontjáról és tervezett napirendjéről a község lakosságát a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, valamint az Önkormányzat hivatalos honlapján történő közzétételével rendes ülés esetén az ülés előtt legalább 2 nappal, rendkívüli ülés esetén a meghívó kiküldését követően haladéktalanul tájékoztatni kell.
16. Az ülések nyilvánossága
25. § (1) A Képviselő-testület üléseinek nyilvánosságára a Mötv. 46. §-ában foglaltak az irányadók.
(2) A Képviselő-testület nyilvános ülésein – az erre a célra kijelölt helyen – hallgatóként bárki megjelenhet
(3) Ha a hallgatóság az ülést zavarja, figyelmeztetés után a polgármester, akadályoztatása esetén a 22. § (1) bekezdése szerinti személy a rendzavarót az ülésterem elhagyására szólítja fel.
(4) A meghívó 24. § szerinti közzétételét követően a nyilvános képviselő-testületi ülés napirendjén szereplő előterjesztések írásos anyagát az érdeklődők a www.monorierdo.hu honlapon, vagy a Polgármesteri Hivatalban ügyfélfogadási időben megtekinthetik.
26. § (1) A Képviselő-testületi ülések ideje alatt a teremben dohányozni, étkezni valamint az ülés rendjét egyéb módon zavarni tilos.
(2) A hallgatóság a képviselő-testületi ülést nem zavarhatja, nyilvános ülésen tetszést vagy nem tetszést nem nyilváníthat.
(3) A képviselő-testületi ülés rendjének a hallgatóság részéről történő megzavarása esetén a polgármester felszólítja a rendzavarót cselekménye abbahagyására.
(4) Amennyiben olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi a Képviselő-testület a polgármester javaslatára vita nélkül, egyszerű többséggel hozott határozatával az ülést határozott időre félbeszakíthatja.
(5) A nyilvános üléseken részt kell venniük:
a) az alpolgármesternek,
b) a képviselőknek,
c) a jegyzőnek,
d) a napirenddel érintett vagy a napirendi pont írásos előterjesztésének előkészítésében részt vevő, a 23. § (3) bekezdés h) pontjában meghatározott személyeknek, illetve indokolt távollétük esetében helyetteseiknek.
27. § A Képviselő-testület
a) zárt ülést tart a Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjában,
b) zárt ülést rendelhet el a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben.
28. § (1) A Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben, ha az érintett személye előre ismert, úgy őt – lehetőség szerint - az ülést megelőzően írásbeli nyilatkozattételre kell felkérni arra vonatkozóan, hogy kéri-e zárt ülés tartását.
(2) Amennyiben az érintett személye előre nem ismert, de az adott Képviselő-testületi ülésen jelen van vagy ismert az érintett személye, de előzetesen írásban nem nyilatkozott, az írásbeli nyilatkozatot a Képviselő-testület előtt tett, jegyzőkönyvbe foglalt szóbeli nyilatkozat is helyettesítheti.
29. § A zárt ülésen a Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt azzal, hogy az „érintett és a szakértő” alatt kell érteni különösen a könyvvizsgálót és a pénzügyi gondnokot.
30. § (1) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén a zárt ülésen hozott határozatok nyilvánosságra hozatala útján kell biztosítani.
(2) A zárt ülésen hozott határozatoknak a nyilvánosságra nem hozható részeit – így különösen az esetleges személyes adatokat – a nyilvánosságra hozatalt megelőzően törölni kell.
(3) A Mötv. 52. § (3) bekezdésében megfogalmazott betekintési jog gyakorlása során a választópolgárok részére a (2) bekezdésben foglaltak szerint előkésztett jegyzőkönyvet és határozatot kell biztosítani.
17. A Képviselő-testület ülés vezetése
31. § A Képviselő-testület ülésének vezetése a Mötv. 45. §-ának megfelelően történik azzal, hogy a polgármesteri és a képviselők közül választott alpolgármesteri tisztség együttes betöltetlensége, a polgármester és az alpolgármester együttes távolléte vagy akadályoztatása esetén a 22. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.
18. Az ülés megnyitása és a napirend elfogadása
32. § (1) A képviselő-testületi ülés elnöke
a) az ülést megnyitja,
b) megállapítja a Képviselő-testület határozatképességét, számba veszi az előre bejelentett és bejelentés nélkül távollévő képviselőket,
c) javaslatot tesz a napirendekre, amelyekről az ülés elején egyszerű szótöbbséggel dönt a képviselő-testület.
(2) A képviselő-testület rendes munkaterv szerinti ülésein:
a) első napirendi pontként a képviselő-testület elnöke által az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről szóló, a közbeszerzési eljárásokkal, valamint a koncessziós beszerzési eljárásokkal kapcsolatosan tett intézkedésekre, valamint szabadságának igénybevételére is kiterjedő tájékoztató,
b) az a) pontban foglalt napirendet követően a rendeletalkotásra irányuló napirendek,
c) az a) és b) pontokban foglalt napirendeket követően a határozati javaslatot tartalmazó napirendek,
d) első napirendi pontként - az adott ülésen tárgyalt napirendi pontokhoz nem kapcsolódó képviselői kérdések, bejelentések megtétele céljából továbbá bizottsági tagcserékre vonatkozó indítványok elbírálása érdekében - a Kérdések, bejelentések, bizottsági tagcserék című napirendi pont tárgyalandó.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott sorrendtől - az a) és a d) pontban foglaltak kivételével- az ülés elnöke indokolt esetben eltérhet. E bekezdés vonatkozásában indokolt eset különösen, ha valamely rendelet megalkotására irányuló javaslat beterjesztése az adott ülésen tárgyalandó határozati javaslatot tartalmazó napirendi pont tárgyalása során meghozott döntés eredményétől függ.
(4) A (2) bekezdés d) pontjában meghatározott napirendi pont keretében egy fő részére, egy alkalommal, legfeljebb három perc időkeret áll rendelkezésre az ülés kezdetéig az ülést levezető elnök részére írásban benyújtott képviselői kérdések, bejelentések előadására, kizárólag olyan Képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyekben, ami az ülésen nem volt napirenden.
33. § (1) Az elnök a meghívóban szereplő napirendektől való eltéréseket – így különösen napirendi pont levételét, meghatározott, a meghívóban szereplőtől eltérő időpontban vagy sorrendben való tárgyalását – ismerteti, további javaslatokat kér a Képviselő-testület tagjaitól. A Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz a napirenddel kapcsolatos módosító javaslatokról, majd a teljes – szükség szerint módosított – napirendről. A Képviselő-testület a napirendi pontok sorrendjét egyszerű szótöbbséggel az ülés során módosíthatja.
(2) A szavazás során levett napirendi pontokat, valamint az ülés során javasolt napirendi témákat a Képviselő-testület egyszerű többségi szavazata alapján a munkaterv szerinti soron következő rendes ülés elé kell terjeszteni.
(3) A meghívóban nem szereplő, új napirendi pont felvételére sürgősségi indítvány előterjesztésével van lehetőség.
34. § (1) Sürgősségi indítványt a polgármester, bármely bizottság és a települési képviselők legalább egynegyede és a jegyző terjeszthet elő.
(2) Sürgősségi indítványt a polgármesterhez írásban kell benyújtani az adott Képviselő-testületi ülés megkezdéséig. Az indítványban meg kell jelölni a sürgősség alátámasztásául szolgáló tényeket. Sürgősségi indítvány indokolt esetben is kizárólag írásban terjeszthető elő.
(3) A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel vita nélkül dönt; a sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványt a Képviselő-testület az adott ülés első, ugyanazon ülésen előterjesztett több sürgősségi indítvány elfogadása esetén az első és az azt követő napirendi pontjaiként tárgyalja. Sürgősségi indítvány vagy indítványok elfogadása esetén a 32. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tájékoztatót a Képviselő-testület a sürgősségi indítványt vagy indítványokat követő napirendi pontként tárgyalja.
19. Az egyes napirendek tárgyalásának általános rendje
35. § (1) Az elnök – a tájékoztató kivételével - minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.
(2) Először az előterjesztő, illetve az előterjesztést készítő jogosult az előterjesztést kiegészíteni, ahhoz magyarázatot fűzni, ezt követően az elnök a bizottságok véleményét kéri.
(3) A bizottságok véleményének elhangzása után az elnök megnyitja a napirend vitáját. Ennek keretében – figyelembe véve a jelentkezések sorrendjét – a képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak az előterjesztéssel kapcsolatban kérdést intézhetnek, a tárgyhoz hozzászólhatnak. Az elnök ügyel arra, hogy a képviselők lehetőleg felváltva kapjanak szót. A kérdések és hozzászólások sorrendje nem kötött.
(4) Bármely képviselőnek joga van ügyrendi kérdésben legfeljebb két perc időtartamra soron kívül szót kérni. Az elnök a kérések teljesítését nem tagadhatja meg.
(5) Ügyrendi javaslat a Képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.
(6) A vitában elhangzó személyes tartalmú megjegyzésre az érintett képviselőnek joga van az elnök döntésétől függően, a felszólalást követően nyomban, vagy a napirendi pont lezárása után legfeljebb három perc időtartamban észrevételt tenni.
(7) Az elnöki engedély megtagadása esetén az érintett képviselő kívánságára e tárgyban a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. Viszontválasznak helye nincs.
(8) Az előterjesztés készítőjét megilleti a zárszó joga.
(9) Az előterjesztő és az illetékes bizottság elnöke, vagy az előterjesztés előadója a határozathozatal előtt két percben felszólalhat.
(10) Ha a napirendhez több hozzászóló nincs, az elnök a vitát lezárja. Bármelyik képviselő javasolhatja a vita lezárását, amelyről a Képviselő-testület vita nélkül határoz, azonban a vita lezárása után szót kell adni azon képviselőknek, akik felszólalási szándékukat a vita-lezárási javaslat elhangzása előtt jelezték.
36. § (1) A napirendi pont tárgyalása során, rendbontás esetén a levezető elnök:
a) figyelmezteti azt, aki eltér a tárgytól, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezést használ,
b) rendreutasíthatja azt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
(2) Képviselővel szemben olyan szankció, mely a testület munkájában való részvételét, különösen a döntéshozatalban való részvételét akadályozná, nem alkalmazható.
(3) Ha a képviselő-testületi ülésen egy vagy több képviselő olyan rendzavarást okoz, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést tizenöt percre félbeszakítja.
(4) Az elnök feladata a tanácskozás rendjének fenntartása, így különösen a hozzászólás időkorlátjának a betartása. Amennyiben az ügyrendi felszólalás nem ügyrendi jellegű, az elnök köteles megvonni a szót.
37. § A Képviselő-testület tagjai ülésenként kettő alkalommal szünetet kérhetnek. A szünet időtartamát az elnök határozza meg, de annak időtartama nem haladhatja meg a húsz percet. További szünet elrendelésére vonatkozó indítványokról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
20. A szavazás rendje
38. § A Képviselő-testület tagjai a vita lezárása és a zárszó után szavaznak.
39. § Az elnök a szavazás előtt köteles szót adni a jegyzőnek, ha annak a Mötv. 81. § (3) bekezdésének e) pontja szerinti észrevétele van.
40. § (1) Amennyiben a Mötv. 49. § (1) bekezdése alapján az elnök szavazásból való kizárására kerül sor, az elnök akadályoztatásánál irányadó szabályok alkalmazandók az ülésvezetés körében.
(2) Amennyiben a képviselő a Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglalt, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, és a szavazás előtt más képviselő javaslatára sem döntött a Képviselő-testület a döntéshozatalból való kizárásáról, az ülés elnöke, legkésőbb a bejelentési kötelezettség elmulasztását követő rendes Képviselő-testületi ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásáról. Ebben az esetben a Képviselő-testület utólag dönt az érintett döntésből való kizárásáról, és
a) amennyiben az érintettet a szavazásból nem zárja ki, az elfogadott döntést változatlan tartalommal és szavazati aránnyal hatályában marad,
b) amennyiben az érintettet kizárja a szavazásból, az elnök nyílt szavazás esetén a szavazatszámláló berendezés adatai, név szerinti szavazás esetén a jegyzőkönyv adatai alapján megállapítja, hogy az érintett az adott javaslatra miként szavazott, és a döntés szavazati arányát, valamint a döntés tartalmát az érintett szavazatának figyelmen kívül hagyásával állapítja meg.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak végrehajtásáról jegyzőkönyv-kivonat megküldésével kell értesíteni mindazokat, akiket a személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztásával meghozott döntésről értesítettek.
(4) Nincs helye a (2) bekezdés szerinti eljárásnak, ha a képviselő az érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének titkos szavazás során nem tesz eleget. Ebben az esetben az ülés elnöke legkésőbb a bejelentési kötelezettség elmulasztását követő rendes Képviselő-testületi ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásáról.
41. § Az elnök a szavazás előtt az alternatív döntési lehetőségekre felhívja a figyelmet.
42. § Az elnök a szavazás során előbb a vitában elhangzott új, módosító vagy kiegészítő indítványokat, ezek hiányában az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat bocsátja szavazásra.
43. § Nem kell szavazásra bocsátani a javaslatot, ha az
a) a korábbi szavazás eredményeként értelmét veszti, vagy
b) azt az előterjesztő vagy a javaslatot tevő visszavonja és annak megszavaztatásához egyetlen képviselő sem ragaszkodik.
21. A szavazás módja
44. § (1) A nyílt szavazás kizárólag kézfelemeléssel történik. Szavazni csak személyesen lehet.
(2) Ha a szavazás kézfelemeléssel történik, a szavazatok összeszámlálásáról az elnök gondoskodik melyet jegyzőkönyven történő rögzítés céljából szóban megállapít.
(3) A szavazás eredményének megállapítására a Mötv. 48. § (5) bekezdése az irányadó.
45. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tart a Mötv. 74. § (1) bekezdésében meghatározott ügyekben.
(2) A Képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben titkos szavazást tarthat. Titkos szavazást a polgármester rendelhet el, titkos szavazás tartására javaslatot tehetnek az alpolgármester(-ek), bármely képviselő, a jegyző és az aljegyző.
(3) A titkos szavazás lebonyolítása a Pénzügyi, Településfejlesztési és Közbiztonsági Bizottság, ennek hiányában külön erre a feladatra létrehozandó 3 képviselőből álló szavazatszámláló bizottság feladata.
(4) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon urna igénybevételével, külön szavazóhelyiségben, vagy szavazófülkében történik.
(5) A Pénzügyi, Településfejlesztési és Közbiztonsági Bizottság vagy a szavazatszámláló bizottság elnöke a szavazás megkezdése előtt ismerteti a szavazás rendjét és az érvényesség feltételét.
(6) A Pénzügyi, Településfejlesztési és Közbiztonsági Bizottság értékeli és összegzi a szavazás eredményét és azt jegyzőkönyvbe foglalja.
(7) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) a szavazás helyét és időpontját,
b) a Pénzügyi, Településfejlesztési és Közbiztonsági Bizottság tagjainak nevét,
c) a szavazás eredményét.
(8) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a Pénzügyi, Településfejlesztési és Közbiztonsági Bizottság elnöke, tagjai és a jegyzőkönyv vezetője írják alá.
(9) A szavazás eredményét a jegyzőkönyv alapján a Pénzügyi, Településfejlesztési és Közbiztonsági Bizottság elnöke ismerteti a Képviselő-testülettel.
46. § (1) Ügyrendi kérdésekben név szerinti szavazást kérni nem lehet.
(2) Név szerinti szavazásnál „igen”, „nem”, „tartózkodom” szavazat lehetséges. Név szerinti szavazásnál az elnök utoljára szavaz.
(3) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC-sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatokat a névsoron feltünteti, összeszámolja az eredményt, és azt átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
22. Határozathozatal
47. § A Képviselő-testület határozatképességét az elnök az ülés megkezdésekor megállapítja, majd a határozatképesség fennállását folyamatosan figyeli. Határozatképes a Képviselő-testület ülése, ha legalább hét képviselő jelen van.
48. § Amennyiben az ülésen a Képviselő-testület határozatképtelen, úgy a testületi ülést be kell zárni, és nyolc napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újból össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívási szabályai szerint köteles intézkedni. Obstrukció esetén az adott napirend tárgyalását el kell halasztani.
49. § A Képviselő-testület határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Az egyszerű szótöbbséggel hozott döntéshez a jelen lévő képviselők több mint a felének a szavazata szükséges.
50. § Minősített többség szükséges a Mötv. 50. §-ában, 55. § (1) bekezdésében, 68. § (1) bekezdésében, 70. § (1) bekezdésében, 74. § (1) bekezdésében, 76. § d) pontjában, 88. § (2) bekezdésében, 89. § (2) bekezdésében foglalt ügyeken kívül:
a) az éves költségvetés főösszegének 10 %-t meghaladó forgalmi értékű ingatlan elidegenítéséhez és az éves költségvetés főösszegének 10 %-t meghaladó kötelezettségvállaláshoz,
b) a polgármester, az alpolgármester fegyelmi és anyagi felelősségének megállapításához,
c) helyi népszavazás kiírására irányuló kezdeményezés elutasítása, illetve népszavazás elrendelése esetén,
d) a 87. §-ban meghatározott esetben, valamely napirendhez kapcsolódó hozzászólások, vagy a teljes ülés szó szerinti jegyzőkönyvezéséhez,
e) a 114. § (3) bekezdésben meghatározott esetben az előterjesztés napirendre vételéhez.
51. § Minősített többséghez az összes mandátummal rendelkező képviselő közül legalább hat képviselő egybehangzó igen szavazata szükséges.
52. § A határozati javaslat megfogalmazásakor az egyszerűségre, közérthetőségre kell törekedni úgy, hogy arra szavazás esetén egyértelmű „igen” vagy „nem” válasz legyen adható.
53. § A határozatok számozása naptári évenként 1-es sorszámmal kezdődik. A határozat megjelölése ennek alapján: Monorierdő Község Önkormányzat Képviselő-testületének …/….. (... . ….) határozata a(z) ……………….-ról/ről.
54. § A határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik
23. Rendeletalkotás
55. § A Képviselő-testület az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjába és (2) bekezdésébe foglaltak szerint, a Mötv. 25. §-ába foglaltak figyelembe vételével önkormányzati rendeletet alkot.
56. § (1) Rendeletalkotási javaslatot tehetnek a Képviselő-testület tagjai és szervei.
(2) A javaslatot a polgármesterhez kell írásban benyújtani, melyet a következő képviselő-testületi ülés elé kell terjeszteni.
57. § A rendelet-tervezeteket a tárgya szerint illetékes bizottság köteles megtárgyalni. A Jogi és Ügyrendi Bizottság – a költségvetéssel és az éves költségvetési beszámolóval (zárszámadási rendelettel) kapcsolatos rendeletek, valamint a kerületi építési szabályzat és a településképi rendelet-tervezet kivételével – minden rendeleti javaslatot köteles megtárgyalni.
58. § Amennyiben nem a jegyző vagy a jegyző távollétében a helyettesítésére kijelölt köztisztviselő a rendelet-tervezet előterjesztője vagy készítője, úgy az csak a jegyző vagy – távollétében – az a helyettesítésére kijelölt köztisztviselő ellenjegyzésével kerülhet a Képviselő-testület elé.
59. § (1) A rendelet szakmai előkészítése a jegyző feladata, aki:
a) kijelöli a rendelet-tervezet előkészítésében közreműködők körét,
b) gondoskodik a rendelet-tervezet bizottsági véleményeztetéséről,
c) biztosítja az elvi kérdések érvényesülését,
d) biztosítja a vitás kérdések megfelelő szintű eldöntését,
e) biztosítja az érintett társszervezetekkel való koordinációt, a kerületi építési szabályzat és a településképi rendelet-tervezet kivételével gondoskodik a rendelet-tervezetek társadalmi egyeztetésre bocsátásáról,
f) megszervezi a rendelet-tervezet elkészítésével kapcsolatos adminisztrációs munkát,
g) gondoskodik a rendelet-tervezetnek az érintett vagy érdekelt körökben való megismertetéséről a rendelet-tervezetnek a jelen rendeletben meghatározott módon történő nyilvánosságra hozatala útján,
h) gondoskodik a rendelet-tervezettel kapcsolatos észrevételek feldolgozásáról
i) részt vesz a rendelet-tervezet Képviselő-testület előtti megvitatásában.
(2) A rendeletben történő szabályozás sokoldalú megalapozása érdekében a lakosság széles körét érintő rendelet-tervezetet az (5) bekezdésbe foglaltak kivételével - amennyiben az irányadó jogszabály előírja - társadalmi egyeztetésre kell bocsátani.
(3) A társadalmi egyeztetés keretében
a) az Önkormányzat hivatalos hirdetőtábláin kifüggesztett, továbbá az Önkormányzat honlapján közzétett rendelet-tervezetről – amennyiben jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – a kifüggesztés illetőleg a közzététel napjától a rendelet-tervezet Képviselő-testület által történő megtárgyalásának napját megelőző 3. munkanap 16.00 órájáig bárki véleményt nyilváníthat, melyet benyújthat papíralapon írásban, vagy beküldhet az Önkormányzat honlapján megadott elérhetőségen e-mail formájában,
b) az önkormányzati rendelet előkészítésébe bevont személyek, szervezetek, intézmények vélemény-nyilvánítására a rendelet-tervezet társadalmi egyeztetése céljából a jegyző javaslatára, a polgármester döntése alapján lakossági fórum tartható.
(4) A rendelet-tervezettel kapcsolatban beérkezett véleményeket a véleményező nevével és elérhetőségével együtt a rendelet hatályba lépésétől számított egy évig meg kell őrizni. Nem kell figyelembe venni és megőrizni a név, vagy a véleményező elérhetősége nélkül érkezett véleményeket.
(5) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani
a) a költségvetésről szóló rendelet-tervezetet
b) a költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet-tervezetet,
c) a helyi adókról szóló rendelet-tervezetet,
d) a települési adóról szóló rendelet-tervezetet,
e) az önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti jog gyakorlásáról szóló rendelet-tervezetet,
f) szervezet és intézmény alapításáról szóló rendelet-tervezetet
g) a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendelet-tervezetet,
h) azt a helyi önkormányzati rendeletet módosító rendelet-tervezetet, amely csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges rendelkezéseket, vagy csak olyan technikai jellegű rendelkezéseket tartalmaz, melyek a jogalanyokra vagy a rendelet által szabályozott társadalmi viszonyokra nincsenek érdemi hatással.
(6) A kerületi építési szabályzat és a településképi rendelet-tervezetek társadalmi egyeztetése a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló helyi önkormányzati rendelet alapján történik.
60. § A rendeletalkotási javaslatot a benyújtástól számítva legkésőbb 60 napon belül a képviselő-testületi ülés napirendjére kell tűzni.
61. § (1) A Képviselő-testületet a rendelet-tervezet előterjesztője tájékoztatja az előkészítés során felvetett, de a rendelet-tervezetbe beépítésre nem került javaslatokról is.
(2) Rendelettervezethez módosító javaslat – a (3) és (4) bekezdésben foglaltak kivételével – legkésőbb az ülést megelőző második munkanapon 12.00 óráig és kizárólag írásban nyújtható be, kivéve azokat a módosító rendelkezéseket, amelyeket a rendelettervezetben az előterjesztő üresen (kipontozva) hagyott vagy a külön kodifikációs eljárást nem igénylő egyszerű módosítási javaslatot, különösen, de nem kizárólagosan a számadatot, dátumot, az előterjesztésben megtalálható egyéb rövid szövegrészt érintő módosító javaslatokat.
(3) Amennyiben a rendelet-tervezet a Képviselő-testületi ülést megelőző ötödik napot követően kerül kiküldésre, akkor módosító javaslatot legkésőbb az ülést megelőző munkanap 12.00 óráig lehet írásban benyújtani.
(4) A kerületi építési szabályzat és a településképi rendelet-tervezetekhez módosító javaslat a külön jogszabály szerint lefolytatandó partnerségi egyeztetési eljárás, illetve szakmai véleményezési eljárás lezárásáig nyújtható be.
(5) A bizottsági ülést követően benyújtott módosító javaslatokat az elnök a kijelölt bizottságnak véleményezésre kiadhatja, egyben a bizottsági ülés idejére szünetet rendelhet el.
62. § A Képviselő-testület előbb a módosító javaslatokról, majd a rendeleti javaslat egészéről dönt.
63. § Amennyiben a Képviselő-testület valamely rendelete (határozata) ellentmond a testület korábban hozott rendeletének (határozatának), úgy ezt az ellentmondást rendezni kell. Amíg ez nem történik meg, a későbbi időpontban hozott rendelet (határozat) alapján kell eljárni.
64. § Az önkormányzati rendelet hitelesítésére a Mötv. 51. § (1) bekezdésébe foglalt rendelkezés az irányadó.
65. § (1) A rendelet akkor tekinthető kihirdetettnek, ha az a Hivatal központi hirdetőtábláján kifüggesztésre került.
(2) Az önkormányzati rendeletnek az Önkormányzat honlapján történő közzétételéről a jegyző –vagy jogszabályban meghatározott esetekben a polgármester – gondoskodik.
66. § A megalkotott önkormányzati rendeletek megjelölése: „Monorierdő Község Önkormányzata Képviselő-testületének” szöveg, rendelet sorszáma arab számmal, ez törve a kihirdetés időpontjának dátumával (kihirdetés éve arab számmal, ezt követően zárójelben a hónap római számmal, a nap arab számmal, majd az „önkormányzati rendelete” szöveg, végül a rendelet címe, a „–ról/ről” raggal.
67. § A rendeletek nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
68. § A rendeletek utólagos hatásvizsgálata keretében
a) a rendelet hatálybalépését követően észlelt hiányosságokat (a rendelet szabályozási körébe tartozó, de az adott rendeletben nem szabályozott kérdések),
b) a lakosság, társadalmi szervezetek, gazdálkodó szervezetek (mint a rendelet érintettségi vagy érdekeltségi körébe tartozók), valamint a Hivatal szervezeti egységei (mint jogalkalmazók) által jelzett módosító, pontosító, kiegészítő javaslatokat
a jegyző gyűjti össze, értékeli, és szükség szerint gondoskodik a módosító javaslat Képviselő-testület elé terjesztéséről.
69. § A tárgyévben megalkotott rendeletek hatályosulásának felülvizsgálatáról a jegyző a tárgyévet követő március 31. napjáig tájékoztatja a Képviselő-testületet. A tárgyévet megelőzően alkotott rendeletek hatályosulását a jegyző folyamatosan figyelemmel kíséri, és szükség szerint gondoskodik a rendeletek módosításának, hatályon kívül helyezésének kezdeményezéséről.
24. Tanácskozás, hozzászólás
70. § (1) A nyílt ülésen az Mötv. 75. § (2) bekezdésében foglaltakon túl tanácskozási joggal jogosult részt venni:
a) a jegyző,
b) a helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökei, az általuk képviselt nemzetiséget érintő ügyekben,
c) a Rendőrkapitányság vezetője,
d) a Hivatal köztisztviselői,
e) pályáztatással kapcsolatos napirendnél a pályázó,
f) az Önkormányzat gazdasági társaságának, intézményeinek vezetői az általuk vezetett gazdasági társaságot, intézményt érintő ügyekben
g) a Képviselő-testület által létrehozott közalapítvánnyal, alapítvánnyal kapcsolatos napirendnél a közalapítvány, alapítvány képviselője,
h) a belső ellenőr az őt érintő napirendnél,
i) a napirend készítője,
j) a tankerületi igazgató, valamint önkormányzati tulajdonú ingatlanban működő állami fenntartású oktatási intézmények vezetői, az általuk vezetett intézményt érintő ügyekben,
k) Pest Vármegyei Kormányhivatala járási hivatalának vezetője, az általa vezetett szervezetet érintő ügyekben,
l) akinek a Képviselő-testület egyszerű többséggel tanácskozási jogot biztosít,
m) a Díszpolgári címmel kitüntetett személy.
(2) Tanácskozási jog illeti meg monorierdői székhellyel rendelkező önszerveződő közösségeket az alapszabályukban rögzített tevékenységi körüket érintő napirendi pontok vonatkozásában.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak szerinti önszerveződő közösségek képviselőit a 24. §-ban foglaltak szerint kell értesíteni a Képviselő-testületi ülések napirendjeiről.
71. § A jegyző, valamint a Hivatalnak az adott előterjesztéssel kapcsolatban megfelelő szakértelemmel rendelkező közszolgálati tisztviselője a szakterületüket érintő napirendi ponthoz előzetes bejelentés nélkül is hozzászólhatnak.
72. § A Képviselő-testület tagjai az egyes napirendi pontok tárgyalása során többször is felszólhatnak azzal, hogy napirendenként összesen három perc időtartam áll rendelkezésükre, ami nem adható át másik képviselőnek és ez az időkeret szolgál a kérdések feltevésére és a hozzászólásokra is.
73. § Hozzászólásaikat a polgármester, az alpolgármester, a képviselők, a jegyző ülve is megtehetik.
25. Az önálló képviselői indítvány
74. § (1) Bármely képviselőnek joga van önálló képviselői indítvány előterjesztésére.
(2) Az előterjesztő az indítványt a jegyzőnek nyújtja be, aki azt törvényességi észrevételével együtt terjeszti a döntéshozatalra jogosult elé. Amennyiben az indítvány alap- vagy módosító rendelet-tervezetet tartalmaz, úgy ahhoz az indítványozónak indokolást is csatolnia kell.
(3) Az indítványt a jegyzői törvényességi észrevétellel együtt a tárgya szerinti bizottság(-ok) tárgyalják.
(4) Az indítványt a benyújtástól számított harminc napon belül napirendre kell javasolni.
(5) Az indítvány napirendre vételéről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
26. Kérdés, bejelentés
75. § (1) A képviselő, a képviselő-testület ülésén – az adott ülés egyes napirendjeihez nem kapcsolódó ügyekben – legkésőbb az első napirendi pont megnyitásáig írásban,
a) a polgármesterhez,
b) az alpolgármesterhez a polgármester által rájuk bízott feladatkörökben,
c) a jegyzőhöz,
d) a bizottság elnökéhez
kérdést intézhet, tőlük felvilágosítást kérhet, amelyre a Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott módon kell a választ megadni.
(2) A képviselő az ülésen, az adott ülés napirendjeihez kapcsolódó ügyekben – tájékoztató kivételével -, a kérdéssel érintett napirend tárgyalásakor szóban is tehet fel kérdést a 35. § (3) bekezdésében és a 72. §-ban foglaltak figyelembevételével, amelyre a kérdezett szóban, vagy amennyiben az nem lehetséges harminc napon belül írásban köteles válaszolni a képviselőnek.
76. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén – az adott ülés egyes napirendjeihez nem kapcsolódó ügyekben – legkésőbb az első napirendi pont megnyitásáig írásban bejelentést tehet.
(2) Az intézkedést igénylő, írásban benyújtott bejelentés nyomán megtett intézkedésekről a Polgármester a bejelentés benyújtóját írásban, harminc napon belül tájékoztatja.
(3) A képviselő az ülésen, az adott ülés napirendjeihez kapcsolódó bejelentését - a 35. § (4) bekezdését figyelembe véve - a 72. §-ban foglaltak szerint teheti meg.
27. Az előterjesztések
77. § Az előterjesztés lehet
a) rendelet-tervezet,
b) javaslat,
c) beszámoló,
d) jelentés,
e) döntést igénylő egyéb kérdés,
f) tájékoztató.
78. § Előterjesztés benyújtására jogosult:
a) a Képviselő-testület tagja (önálló képviselői indítvány),
b) a polgármester,
c) a jegyző,
d) a Képviselő-testület szervei,
e) az Önkormányzat intézményeinek vezetői, dolgozói,
f) önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezetői,
g) a helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökei,
h) a Képviselő-testület határozatában, így különösen a munkatervének elfogadásáról szóló határozatban előterjesztés benyújtására felkért személy és a
i) a főépítész.
79. § (1) Az ülés napirendi pontjait írásban kell előterjeszteni és az ülés meghívójával együtt az érintetteknek előzetesen meg kell küldeni. Kivételes és indokolt esetben szóbeli előterjesztést is be lehet terjeszteni, a határozati javaslatot azonban legkésőbb a döntés meghozatala előtt ebben az esetben is írásba kell foglalni, és az ülésen a Képviselő-testület és bizottságai tagjai részére ki kell osztani. A szóbeli előterjesztés elfogadásáról a Képviselő-testület és a bizottság egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) Az írásos előterjesztésben fel kell tüntetni, hogy a Képviselő-testület vagy a bizottsága az anyagot döntési vagy véleményezési hatáskörben vagy tájékoztatóként tárgyalja. Tájékoztató esetén nem lehetséges kérdés, hozzászólás és ezt az előterjesztésben is rögzíteni kell.
80. § Az ülés helyszínén kiosztott előterjesztés a Képviselő-testület vagy bizottság elé csak kivételes esetben kerülhet. Kiosztós előterjesztés napirendre vételét minden esetben napirendenként, az ülés elején, az ülés napirendjének elfogadása keretében, külön-külön meg kell szavaztatni.
81. § (1) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a tárgyat és a pontos tényállást,
b) az ügyben hozott esetleges korábbi döntéseket,
c) a döntési lehetőségeket,
d) a meghozandó döntés indokait,
e) az előterjesztés készítésében résztvevők megnevezését és javaslataikat,
(2) A tájékoztató kivételével az előterjesztésnek tartalmaznia kell továbbá:
a) a határozati javaslatot alternatívák feltüntetésével,
b) szükség szerint a végrehajtásért felelős megnevezését,
c) a végrehajtási határidőt, az azonnali és a folyamatos határidő megjelölés lehetőség szerinti mellőzésével.
(3) A beszámolónál az előterjesztés:
a) tartalmazza a beszámolórészt, amelyet a Képviselő-testület elfogad vagy nem fogad el,
b) tartalmazhat javaslati részt, ahol a határozati javaslat a beszámoló-részre támaszkodva, de külön indokolással és külön határozati javaslattal készül.
82. § (1) A Képviselő-testület elé előterjesztés ugyanabban a tárgyban legfeljebb három alkalommal kerülhet beterjesztésre és megtárgyalásra. Ettől abban az esetben lehet eltérni, ha
a) az adott ügyet közvetlenül érintő jelentős tények, vagy jogi szabályozás megváltozása az előterjesztés újbóli tárgyalását indokolja vagy
b) a három alkalom egyikén sem hozza meg a döntést a képviselő-testület olyan ügyben, amelyben magasabb szintű jogszabály erre kötelezi.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szempontjából jelentős ténynek tekinthető különösen az Önkormányzat gazdasági vagy jogi érdeke.
(3) A Képviselő-testület és Bizottságai elé kerülő előterjesztéseket az „ELŐLAP” elnevezésű 1. számú függelékkel kell elkészíteni.
28. A jegyzőkönyv
83. § A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv elkészítésére, hitelesítésére, nyilvánosságára, kezelésére a Mötv. jegyzőkönyvre vonatkozó rendelkezései az irányadók.
84. § A Képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon felül tartalmazza továbbá:
a) azt, hogy az ülés nyilvános vagy zárt,
b) a levezető elnök nevét
c) a távolmaradt képviselők nevét,
d) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,
e) az ülés megnyitásának idejét és a Képviselő-testület számszerűen megállapított határozatképességét,
f) a polgármester előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről szóló tájékoztatóját,
g) az elhangzott kérdéseket, a kérdésekre szóban megadott válaszokat,
h) a napirendi pont tárgyalása során az előterjesztőket, a kérdezők és a hozzászólók nevét, az elhangzott kérdéseket és azokra adott válaszok lényegét, a hozzászólások lényegét, szóban előterjesztett határozati javaslatokat, a döntéshozatal módját,
i) a Képviselő kérésére véleményének rögzítését, hozzászólásának a Mötv. 32. § (2) bekezdés c) pontjának megfelelő rögzítését,
j) szükség esetén az elnök intézkedéseit,
k) az ülésen történt fontosabb eseményeket,
l) az ülés bezárásának idejét
m) a jegyzőkönyv hitelesítésére szolgáló aláírásokat és pecséteket
85. § Az ülésen elhangzottakat hangfelvételen rögzíteni kell. A hangfelvételt a jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.
86. § (1) A jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni Pest Vármegyei Kormányhivatal részére meg kell küldeni.
(2) . A nyílt ülésről készített jegyzőkönyvet az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
87. § A választópolgárok – a zárt ülés kivételével, melyről külön jegyzőkönyv készül – betekinthetnek a Képviselő-testület előterjesztéseibe és üléseinek jegyzőkönyveibe a Hivatalban, ügyfélfogadási időben. A betekintés lehetőségét ügyfélfogadási időben a Hivatal által kijelölt szervezeti egységnél kell biztosítani. Az ügyfélfogadás rendjét a Képviselő-testület határozza meg.
88. § A Képviselő-testület bármely képviselő kérésére minősített többséggel elrendelheti valamely napirendhez kapcsolódó hozzászólások, vagy a teljes ülés szó szerinti jegyzőkönyvezését, melyet a 86. §-ban megjelölt határidőig kell elkészíteni.
89. § A Képviselő-testület döntéseiről jegyzőkönyv-kivonatot kell készíteni, melyet a jegyző köteles megküldeni mindazoknak, akik a döntés végrehajtásában intézkedésre kötelezettek, különösen a döntés végrehajtásáért felelősként megjelölt személyek, szervek részére.
90. § A jegyzőkönyv mellékletei:
a) a meghívó
b) az előre megküldött és az ülésen kiosztott előterjesztések, továbbá a 79. § (1) bekezdése alapján az ülésen írásba foglalt határozati javaslat
c) az ülésen elfogadott rendeletek
d) a Képviselő-testület tagjának kérésére az írásban benyújtott hozzászólása
e) az előző Képviselő-testületi ülést követően megtartott bizottsági ülésekről készített jegyzőkönyvek
f) a jelenléti ív
91. § A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv hitelesítésére vonatkozóan az Mötv. 52. § (2) bekezdése az irányadó.
A lakossággal való kapcsolattartás formái
29. Közmeghallgatás
92. § (1) A Képviselő-testület évente egy alkalommal, előre meghirdetett közmeghallgatást tart a Képviselő-testület mindenkori Munkatervében elfogadott időpontban, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. A közmeghallgatást a polgármester hívja össze és az ülést levezeti.
(2) A közmeghallgatás időpontját és helyszínét a munkatervben kell meghatározni. A közmeghallgatás időpontjáról, helyszínéről és témájáról a választópolgárokat legalább 10 nappal a közmeghallgatás előtt tájékoztatni kell a meghívó kifüggesztésével a Hivatal hirdetőtábláin, a meghívó közlésével az Önkormányzat lapjában és az Önkormányzat honlapján.
(3) A közmeghallgatásra szánt kérdéseket előzetesen, legkésőbb a közmeghallgatás kezdete előtt, írásban kell benyújtani a Polgármester részére. A kérdéseket előzetesen, legkésőbb a közmeghallgatást megelőző nap 16.00 óráig le lehet adni a Polgármesteri Hivatalban a Polgármesteri Titkárság hivatali helyiségében is azzal, hogy egyedi ügyekben kérdést feltenni nem lehet.
30. Lakossági fórum
93. § A Képviselő-testület és a polgármester a lakosság, a társadalmi- és gazdálkodó szervezetek közvetlen tájékoztatása, a felsoroltak széles körét érintő döntések előkészítésébe történő bevonása, valamint az Önkormányzat és a lakosság közvetlen kapcsolattartásának biztosítása érdekében lakossági fórumot szervezhet a kerület egészére, illetve valamely érintett részére kiterjedően.
94. § A polgármester köteles összehívni a lakossági fórumot
a) amikor jogszabály írja elő a Képviselő-testület döntéshozatalához a lakosság véleményének előzetes kikérését,
b) amikor a Képviselő-testület tagjainak több mint fele indítványozza lakossági fórum összehívását.
95. § (1) A lakossági fórum időpontjáról, helyszínéről és napirendjéről a lakosságot és az érintetteket legkésőbb a lakossági fórum tervezett időpontja előtt 15 nappal tájékoztatni kell a lakossági fórumra történő meghívónak a Hivatal hirdetőtábláin és az Önkormányzat lapjában, valamint honlapján történő közzétételével.
(2) A településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia, a kerületi építési szabályzat, a településképi arculati kézikönyv és a településképi rendelet készítésével, módosításával kapcsolatban tartandó lakossági fórum időpontjáról, helyszínéről és napirendjéről a lakosságot és az érintetteket a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint kell tájékoztatni.
96. § A lakossági fórum összehívásáról, levezetéséről a polgármester köteles gondoskodni.
97. § A lakossági fórumra meg kell hívni a 94. § a) pontja szerinti jogszabály által előírt személyeket, szerveket, az érintett választókerület önkormányzati képviselőjét (képviselőit), valamint azokat, akiknek meghívását a Képviselő-testület, vagy a polgármester indokoltnak tartja.
31. A lakossági önszerveződő közösségekkel való kapcsolattartás
98. § (1) A Képviselő-testület – a költségvetésben meghatározott összeg erejéig – anyagilag is támogatja a lakossági önszerveződő közösségek tevékenységét, valamint az ilyen közösségekkel együttműködik.
(2) Az együttműködés formái:
a) a képviselő-testületi ülésre való meghívás,
b) együttműködési megállapodás alapján az önszerveződő közösségek rendezvényein való részvétel,
c) képviselői fogadóóra.
A helyi önkormányzati képviselők
99. § (1) A képviselő jogai és kötelességeit a Mötv. 32–34. §-ai határozzák meg. Ezen felül a képviselő
c) hivatalos iratokba, az egyedi hatósági ügyek kivételével betekinthet a külön jogszabályban foglaltak szerint.
(2) A képviselő a Mötv. 39. §-ában meghatározottak szerint köteles vagyonnyilatkozatot tenni továbbá megválasztásától számított harminc napon belül köteles kérelmezni felvételét az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisba (a továbbiakban: adatbázis). Az önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvételére irányuló kérelme benyújtásának hónapját követő hónap utolsó napjáig köteles a képviselő-testületnél igazolni az adatbázisba való felvételének megtörténtét.
100. § A Mötv. 35. § (1) bekezdésében meghatározottak részére a Képviselő-testület a Mötv. keretei között az önkormányzati képviselőnek, bizottsági elnöknek és tagnak, továbbá a tanácsnoknak járó tiszteletdíjról és természetbeni juttatásról szóló rendeletében tiszteletdíjat és természetbeni juttatást állapít meg. E rendeletben kell szabályozni a tiszteletdíj és természetbeni juttatás mérséklésének vagy megvonásának feltételeit és körülményeit is.
101. § A Képviselő-testület tagjai: a polgármester, a nyolc fő megválasztott képviselő.
A képviselő-testület bizottságai, a bizottságokra vonatkozó általános rendelkezések
102. § (1) A Képviselő-testület feladatainak hatékonyabb és eredményesebb ellátása, és munkájának segítése érdekében bizottságokat hoz létre.
(2) A Képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó egymással egyenrangú viszonyban álló, választott képviselő-testületi szervek.
(3) Az ideiglenes bizottság a létrehozásakor meghatározott idő elteltével, a feladat teljesítésével megszűnik. Az ideiglenes bizottság által elvégzett feladat a bizottsági jelentés Képviselő-testület általi elfogadásával tekintendő teljesítettnek. Az ideiglenes bizottság működésére, az állandó bizottságra vonatkozó előírásokat kell megfelelően alkalmazni. Az ideiglenes bizottság elnökének és tagjainak a bizottsági tagságért külön javadalmazást nem lehet megállapítani.
103. § (1) A képviselő egyidejűleg több bizottságnak lehet tagja.
(2) A bizottság elnöke a bizottság képviseletében külön felhatalmazás nélkül eljárhat, kivéve, ha a bizottság másként dönt.
104. § (1) A Képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:
a) Pénzügyi, Településfejlesztési és Közbiztonsági Bizottság
b) Humán Bizottság
(2) A bizottságok működésük részletes szabályait a jogszabályok irányadó keretei között ügyrendjükben maguk határozzák meg.
105. § Valamennyi állandó bizottság feladata:
a) feladatkörében előkészíti a Képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását,
b) megtárgyalja a költségvetési rendelet és a zárszámadási rendelet tervezetét, figyelemmel kíséri a költségvetés végrehajtását,
c) megtárgyalja és véleményezi a feladatkörébe tartozó képviselő-testületi előterjesztéseket,
d) előkészíti a Képviselő-testület munkatervében meghatározott, a bizottság feladatkörébe tartozó előterjesztéseket,
e) közreműködik a bizottság feladatkörébe tartozó előterjesztések előkészítésében,
f) feladatkörében ellenőrzi a Polgármesteri Hivatalnak a képviselő-testületi döntések előkészítésére, végrehajtására irányuló munkáját.
106. § (1) A bizottságok rendes üléseiket havonta egy alkalommal, főszabály szerint a bizottság elnöke a Képviselő-testület ülése hetének keddi napjára hívja össze, amelytől különösen indokolt esetben eltérhet. Az elnök akadályoztatása esetén a bizottság ügyrendjében meghatározott bizottsági tag hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az előterjesztéseket legkésőbb az ülést megelőző harmadik napon megkapják. A bizottságok helyi és nem helyi önkormányzati képviselő tagjai részére a meghívó kézbesítése az általuk megadott elektronikus címre történik.
(2) A bizottsági ülés időpontjáról, napirendjéről a polgármestert, az alpolgármestert, a képviselőket, valamint a jegyzőt legalább három nappal korábban értesíteni kell. A bizottsági ülésről és napirendjéről a nem bizottsági tag képviselőket a meghívó megküldésével kell tájékoztatni.
(3) A bizottság ülését – az (1)–(2) bekezdésekben foglaltak rendelkezések megtartása mellett – haladéktalanul össze kell hívni a legkorábbi olyan időpontra, amelyen a bizottság határozatképessége biztosítható, ha a bizottság összehívását a Képviselő-testület, valamelyik másik bizottság, a polgármester vagy a bizottság legalább 2 tagja írásban indítványozza.
(4) Szükség esetén rendkívüli bizottsági ülés tartható, mely esetben az (1)–(3) bekezdésektől eltérően a bizottság legkésőbb 24 órával a bizottsági ülést megelőzően írásbeli meghívó nélkül, telefonon is összehívható a napirendi javaslat megjelölésével.
(5) Amennyiben az (1) bekezdés szerint összehívott bizottsági ülést határozatképtelenség miatt nem lehet megtartani, úgy a bizottsági ülés meghívójában megtárgyalásra javasolt képviselő-testületi előterjesztések a Képviselő-testület következő ülésén bizottsági vélemény hiányában is tárgyalhatóak.
(6) A bizottságok elnökei megállapodhatnak valamely ügy együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról. A bizottságoknak együttes ülést kell tartani a Képviselő-testület döntése alapján vagy a polgármester felkérésére. Az együttes ülésen a bizottságok határozataikat külön-külön hozzák meg.
(7) Az együttes bizottsági ülés megkezdésekor a bizottságok külön-külön döntenek az ülést levezető elnök személyéről.
107. § (1) Bizottságok között keletkezett feladat- és hatásköri összeütközés esetén a feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottság kijelöléséről a Képviselő-testület a legközelebbi rendes ülésén dönt.
(2) A bizottság ülését az elnök, az elnök akadályoztatása esetén a bizottság ügyrendjében meghatározott bizottsági tag vezeti. Az elnököt akadályoztatása, tartós távolléte vagy összeférhetetlenség esetén a bizottság ügyrendjében meghatározott személy helyettesíti.
108. § (1) A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyv – a testületi ülés jegyzőkönyvével szemben támasztott követelményeken kívül - tartalmazza a bizottság ülésén megfogalmazott kisebbségi véleményt a bizottsági tag kérésére, amelyet a képviselő-testületi ülésen ismertetni kell.
(2) A bizottsági határozat jelölése: a határozat sorszáma /évszám (hónap, nap) valamint a bizottság rövidített megnevezése.
109. § A Képviselő-testület a képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok vagyonnyilatkozatainak nyilvántartására, összeférhetetlenségének és méltatlanságának vizsgálatára a Humán Bizottságot jelöli ki.
110. § A bizottságok minden év május 31. napjáig írásban beszámolnak a Képviselő-testület előtt a bizottság munkájáról, az átruházott hatáskörben hozott döntéseikről.
111. § A bizottságok nem helyi önkormányzati képviselő tagjai az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnyt.) 3. § (3) bekezdés e) pontja alapján a Vnyt. rendelkezéseinek megfelelő vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni.
112. § A bizottságok nem képviselő tagjai az önkormányzati képviselőkre vonatkozó szabályoknak megfelelően kötelezettek vagyonnyilatkozat-tételre.
113. § (1) A bizottságok feladatai a Mötv. 59. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül általában:
a) véleményezik a Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket,
b) intézkedéseket kezdeményezhetnek, ajánlással fordulhatnak az érintett önkormányzati szervekhez.
(2) A Képviselő-testület megbízása alapján:
a) figyelemmel kísérhetik a Hivatal, az önkormányzati intézmények tevékenységét, javaslattal élhetnek fejlesztésükre,
b) szervezhetik a lakosság közreműködését az önkormányzati feladatok végrehajtásában,
c) döntenek a Képviselő-testület által átruházott hatáskörökben.
(3) Képviselő-testület az Mötv. 57. (1) bekezdése alapján a Pénzügyi, Településfejlesztési és Közbiztonsági Bizottságra a 3. mellékeltben foglalt feladat- és hatásköröket ruházza át.
(4) A Képviselő-testület a Humán Bizottság feladat- és hatásköreit a 4. mellékletben foglaltak alapján határozza meg.
114. § Valamennyi érintett bizottság véleményezi a hatáskörébe tartozó, vagy azt érintő Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket.
115. § (1) A Pénzügyi, Településfejlesztési és Közbiztonsági Bizottság véleményezi azt az előterjesztést, mely témája szerint egyik bizottság hatáskörébe sem tartozik.
(2) Amennyiben az előterjesztést bármelyik illetékes bizottság nem tárgyalta meg, az ülés elnökének kérésére a Képviselő-testület az illetékes bizottság elnökének hozzájárulása esetén veheti napirendre az előterjesztést.
(3) Amennyiben az illetékes bizottság elnöke nem járul hozzá az előterjesztés napirendre vételéhez, akkor a Képviselő-testület minősített többséggel veheti napirendre az előterjesztést.
116. § (1) A bizottság valamennyi tagja (képviselők, nem képviselők) szavazati joggal vesznek részt a bizottság munkájában.
(2) A bizottság döntéshozatalából való kizárás feltételeire és szabályaira a Mötv. 60. § rendelkezései az irányadók.
(3) A bizottság ülésének összehívását a bizottság tagjai a bizottság elnökénél kezdeményezhetik, a megtárgyalásra javasolt ügy ismertetésével, az összehívás szükségességének indoklásával. Az ülés összehívásáról az elnök dönt. Amennyiben a bizottság összehívását kezdeményező bizottsági tagok száma eléri a bizottság határozatképességhez szükséges létszámot, az ülést össze kell hívni.
(4) A bizottság működéséért a bizottság elnöke a felelős. A bizottság elnökének akadályoztatása esetén ezeket a feladatokat a bizottság ügyrendjében meghatározott tag látja el.
117. § (1) Több bizottságot érintő ügyben a bizottságok együttes ülést tarthatnak.
(2) Az együttes ülést kezdeményezheti bármelyik érintett bizottság elnöke és az arra illetékes bizottság. Az együttes ülés határozatképes, ha az érintett bizottságok mindegyike önmagában is határozatképes.
(3) Amennyiben a bizottságok eltérő döntést hoznak, a kérdésben a Képviselő-testület soron következő rendes ülésén határoz.
118. § (1) A bizottság működésének részletes szabályait e rendelet keretei között a bizottság maga határozza meg, amelynek elfogadásához és módosításához a bizottság tagjainak minősített többségű szavazata szükséges.
(2) A bizottság ügyrendjének tartalmaznia kell a bizottság feladat- és hatásköreit is.
(3) A bizottságok ügyrendjét a jegyzőnek le kell adni.
119. § (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni a 79–80. §-ban meghatározottak szerint, azzal, hogy a bizottsági ülésről készített jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és bizottság egyik tagja írja alá.
(2) A bizottság elnöke felelős azért, hogy a bizottság jegyzőkönyvei, a bizottság működése során hozott határozatok szövege a Hivatalnál elhelyezésre kerüljenek.
120. § A bizottság zavartalan működésének személyi és tárgyi feltételeit, az ügyviteli feladatokat a jegyző köteles biztosítani a bizottságok mellé általa kijelölt köztisztviselő útján.
121. § A bizottság döntéseinek végrehajtását a polgármester felfüggesztheti a Mötv. 61. § (2) bekezdésében foglalt esetekben.
A képviselő-testület bizottságai
32. A polgármester
122. § A polgármester tisztségét főállásban látja el.
123. § (1) A polgármester illetményének összegét a Mötv. 71. § (2) bekezdése, költségtérítésének összegét a Mötv. 71. § (6) bekezdése határozza meg, amelyet már az alakuló ülésen köteles a képviselő-testület forintosítva határozatában deklarálni.
(2) A polgármester éves jutalmának megállapítására a Pénzügyi, Településfejlesztési és Közbiztonsági Bizottság tesz javaslatot a Képviselő-testületnek.
124. § A Polgármesteri Hivatal köztisztviselőit megillető juttatásokról és támogatásokról szóló helyi önkormányzati rendeletben szabályozott rendelkezések a polgármesterre az ott meghatározott körben vonatkoznak.
125. § A polgármester a Mötv. 72. § (4) bekezdésére tekintettel a Mötv. 39. §-ában meghatározottak szerint köteles vagyonnyilatkozatot tenni.
126. § (1) A polgármester feladatai –a Mötv. polgármesterre vonatkozó rendelkezéseiben meghatározottakon túl– a Képviselő-testület működésével kapcsolatban különösen:
a) a Képviselő-testület üléseinek a jegyző közreműködésével történő előkészítése,
b) a Képviselő-testület határozatai végrehajtásának szervezése, ellenőrzése,
c) Képviselő-testület bizottságai tevékenységének figyelemmel kísérése és segítése.
(2) A polgármester az (1) bekezdésben meghatározottakon túl:
a) a munkaterv szerinti képviselő-testületi ülésen írásban tesz jelentést a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, illetve az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről,
b) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a Képviselő-testület hatásköréből rá átruház.
(3) Amennyiben a képviselő-testület határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével – a következő ügyekben döntést hozhat:
a) elismerő címek és kitűntetések adományozásáról,
b) az óvodák heti és éves nyitvatartási rendjéről,
c) adott évben indítható óvodai csoportok számának engedélyezéséről,
d) az egészségügyi alapellátásban praktizáló háziorvosok egyedi kérelmei esetében a helyettesítés, tartós helyettesítés engedélyezéséről,
e) a felnőtt, valamint a gyermek háziorvosi és felnőtt, valamint gyermek fogorvosi praxisok privatizációja, illetve tulajdonosváltás esetén a feladatellátási szerződés megkötéséről, megszűntetéséről.
A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.
(4) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan és alább meghatározott önkormányzati ügyekben:
a) helyi támogatás iránti kérelmek elbírálása (amennyiben nem jár a költségvetési rendeletben biztosított keretösszeg növelésével)
b) jogszabályon vagy szerződésen alapuló elővásárlási joggal kapcsolatos döntés meghozatala,
c) az önkormányzat által fenntartott egészségügyi, köznevelési intézmények működésével kapcsolatos ügyekben
(5) A polgármester irányítja az alpolgármestert a munkaköri leírásában meghatározott feladatai ellátásában.
127. § A polgármester feladata a Hivatal tevékenységével kapcsolatban különösen:
a) a jegyző útján irányítja a Hivatalt,
b) beszámoltatja a jegyzőt a hatósági, igazgatási tevékenység végzéséről,
c) a Képviselő-testület és a bizottságok működésével, feladataival kapcsolatban a jegyző útján utasításokat ad a Hivatal részére,
d) kezdeményezi a Hivatalra háruló legfontosabb feladatoknak vezetői vagy apparátusi értekezleten való megtárgyalását.
128. § A polgármester együttműködik a társadalmi, egyházi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel, valamint Monorierdő községben székhellyel, telephellyel rendelkező gazdasági társaságokkal, vállalatokkal, vállalkozókkal, intézményekkel. Ezek vezetőiről jogszabályban előírt körben tájékoztatást kérhet, illetve tájékoztatja őket az önkormányzat fejlesztésének jelentősebb kérdéseiről, velük együttműködési megállapodásokat kezdeményezhet.
129. § A polgármester a Képviselő-testület elé terjeszti a társulás tevékenységéről, pénzügyi helyzetéről, a társulási cél megvalósulásáról szóló, a társulás Elnöke által a vonatkozó önkormányzati társulási megállapodásban meghatározottak szerint elkészített jelentést.
33. Az alpolgármester
130. § A Képviselő-testület – a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a polgármester munkájának segítésére, valamint egyes önkormányzati feladatok ellátására saját tagjai közül egy képviselő-testületi tag főállású, alpolgármestert választ, aki a polgármestert a részletes alpolgármesteri munkaköri leírásában foglaltak szerint helyettesíti.
131. § Az alpolgármester a polgármester mellett dolgozik, szakterületén belül döntések előkészítésével segíti a polgármestert. Az alpolgármester a Képviselő-testületnek tartozik felelősséggel, de az operatív napi munkában a polgármester irányításával látja el feladatait.
132. § (1) A polgármestert távollétében az alpolgármester az alpolgármesteri munkaköri leírás szerint helyettesíti azzal, hogy a kötelezettségvállalási és beruházási vonatkozású döntésekben nem helyettesítheti.
(2) Az alpolgármester együttműködik a polgármesterrel az Önkormányzat képviseletében, a bizottságok munkájának összehangolásában.
133. § Az alpolgármester munkafeltételeit a jegyző köteles biztosítani.
134. § E rendeletnek a polgármesterre vonatkozó rendelkezéseit – eltérő rendelkezés hiányában – az alpolgármesterre is alkalmazni kell.
135. § Az alpolgármester az Mötv. 79. § (2) bekezdésére és a Mötv. 72. § (4) bekezdésére tekintettel a Mötv. 39. §-ában meghatározottak szerint köteles vagyonnyilatkozatot tenni.
A jegyző, a Polgármesteri Hivatal
34. A jegyző
136. § A jegyző a polgármester irányításával vezeti a Hivatalt.
137. § (1) A polgármestert távollétében vagy akadályoztatása esetén a jegyző a jegyzői munkaköri leírás szerint helyettesíti a kötelezettségvállalás, beruházási vonatkozású döntésekben továbbá a munkáltatói jogok gyakorlásában.
(2) A jegyző az Mötv-ben meghatározott feladatain túl:
a) közreműködik az Önkormányzat rendeleteinek kidolgozásában, gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről, illetve közzétételéről,
b) a polgármester irányításával gondoskodik a Képviselő-testület
ba) üléseinek időben történő előkészítéséről,
bb) elé kerülő előterjesztések előzetes bizottsági véleményeztetéséről,
bc) ülésein jegyzőkönyv vezetéséről,
bd) döntéseinek az érdekeltekhez történő megküldéséről,
c) felelős a testületi előterjesztések és határozati javaslatok jogi véleményezéséért,
d) gondoskodik a Képviselő-testület bizottsági üléseinek előkészítéséről, megszervezéséről, felvilágosítás megadásáról,
e) amennyiben a rendeletalkotást kezdeményező nem felsőbb szerv, illetve a Képviselő-testület bizottsága, képviselője, vagy a Hivatal, úgy a Hivatalon keresztül megtett indítvány tárgyában előzetesen állást foglal,
f) felügyel a Hivatal tevékenységének törvényességére, amelynek keretében
fa) ellenőrzi a Hivatal hatósági tevékenységét,
fb) szükség esetén funkcionális, eseti és célvizsgálatot rendel el,
g) gondoskodik az SZMSZ függelékeinek folyamatos naprakész vezetéséről,
h) tájékoztatja a Képviselő-testületet a Hivatal munkájáról, feladatai végrehajtásáról rendszeresen beszámol a polgármesternek,
i) az Önkormányzat munkáját érintő jogszabályváltozásokról rendszeresen – havonta legalább egy alkalommal – tájékoztatást ad a polgármesternek, a Képviselő-testületet és a bizottságokat félévente tájékoztatja,
j) részt vesz az információs háttér megteremtésében,
k) gondoskodik az önkormányzati rendeletek jogharmonizációjáról, jogszabályváltozás esetén jelzi a módosítás szükségességét, általánosságban gondoskodik azok folyamatos felülvizsgálatáról,
l) a helyi nemzetiséget érintő, a nemzetiségi önkormányzat elnöke által benyújtott előterjesztést köteles a Képviselő-testület soron következő ülésére beterjeszteni és az előterjesztőt tanácskozási joggal meghívni, amennyiben az előterjesztés a testületi ülést megelőző harmadik hét szerdájáig a Hivatalba megérkezik,
m) gyakorolja a Képviselő-testület által a Mötv. 41. § (4) bekezdése alapján rá átruházott, e rendelet 2. számú mellékletében felsorolt hatásköröket.
n) feladata e rendelet karbantartása, a módosításról szóló rendelet-tervezet szükség szerinti előterjesztése,
o) köteles az n) pontban meghatározott feladat teljesítéséről a polgármester útján a rendszeres tájékoztatást adni az arra illetékes bizottság részére.
35. A Polgármesteri Hivatal
138. § (1) A Képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése szerinti feladatok ellátására önálló polgármesteri hivatalt (továbbiakban: Hivatal) tart fenn.
(2) A Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét és ügyfélfogadási rendjét a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
139. § A Hivatal a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervek tekintetében kiegészítő jelleggel, közszolgáltatásként, külön erre vonatkozó megállapodásban rögzített feltételekkel, azok gazdasági, pénzügyi és műszaki feladatait ellátja.
140. § A Hivatalban vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök jegyzékét a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
36. A nemzetiségi önkormányzat
141. § A Képviselő-testület a Mötv., valamint a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. tv. (a továbbiakban: Nek. tv.) alapján szoros együttműködést tart fenn a települési nemzetiségi önkormányzattal. Az Önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat együttműködésük szabályait külön megállapodásban rögzítik.
142. § Amennyiben jogszabály előírja a nemzetiségi önkormányzat véleményének kikérését a Képviselő-testület döntéshozatala előtt, a döntést a nemzetiségi önkormányzat véleménye nélkül meghozni nem lehet.
143. § A polgármester együttműködik a helyi nemzetiségi önkormányzat vezetőivel és szükség szerint, de legalább negyedévente egyszer tájékoztatja őket az Önkormányzat munkájáról, ezen belül különösen a helyi nemzetiséget érintő kérdésekről.
144. § A jegyző a helyi nemzetiséget érintő, a nemzetiségi önkormányzat elnöke által benyújtott előterjesztést köteles a Képviselő-testület soron következő ülésére beterjeszteni és az előterjesztőt tanácskozási joggal meghívni, amennyiben az előterjesztés a testületi ülést megelőző harmadik hét szerdájáig a Hivatalba megérkezik.
145. § Az Önkormányzat – az éves költségvetésének keretei között – Együttműködési megállapodásokban foglaltaknak megfelelően biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok részére a testületi működésükhöz szükséges tárgyi és személyi feltételeket.
146. § Az Önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat közötti kapcsolattartás technikai feltételeit a Polgármester a Jegyző útján biztosítja.
Az Önkormányzat gazdálkodása és vagyona
37. Az Önkormányzat gazdálkodása
147. § A Képviselő-testület az Önkormányzat tárgyévi költségvetéséről rendeletet alkot. Megalkotására nézve különösen Magyarország központi költségvetésről szóló törvény, a nemzeti vagyonról szóló törvény, a Mötv., az államháztartásról szóló törvény és az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet rendelkezései az irányadóak.
148. § A polgármester az Önkormányzat gazdálkodásának első félévi teljesítéséről legkésőbb szeptember 30-ig, míg a harmadik negyedéves helyzetéről a decemberi rendes, munkaterv szerinti ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet.
149. § A jegyző által előkészített éves költségvetési beszámolót (zárszámadási rendelet-tervezetet) a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé. A Képviselő-testület a zárszámadásról rendeletet alkot.
38. Az Önkormányzat vagyona
150. § Az Önkormányzat vagyontárgyainak nyilvántartását az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. tv., valamint az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992.(XI.6.) Korm. rendelet alapján végzi, a vagyontárgyak elidegenítésének, megterhelésének, vállalkozásba vitelének, illetve más célú hasznosításának lehetőségeit az önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti jog gyakorlásáról szóló helyi önkormányzati rendelet szabályozza.
151. § A Képviselő-testület az Önkormányzat vagyonának növelése érdekében a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezéseiben foglaltak szerint részt vehet vállalkozásokban.
Záró rendelkezések
152. § Hatályát veszti a Monorierdő Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2019. (X.24.) önkormányzati rendelet.
153. § Ez a rendelet 2024. október 1-jén 14 órakor lép hatályba.
1. melléklet a 18/2024. (X. 1.) önkormányzati rendelethez
1. beruházások,
2. Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjpályázat,
3. bűnmegelőzés,
4. egyéb oktatást kiegészítő tevékenységek,
5. intézményi felújítások,
6. kitüntetések adományozása,
7. közterület rendjének fenntartása,
8. munkáltatói szociális támogatás,
9. nyári gyermektáboroztatás,
10. önkormányzati támogatás,
11. rövid időtartamú közfoglalkoztatás,
12. szelektív hulladékgyűjtés,
13. települési támogatás,
14. útépítés.
2. melléklet a 18/2024. (X. 1.) önkormányzati rendelethez
1. Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos hatáskörök: Dönt az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok térítésmentes igénybevételéről. Dönt az 500.000,- Ft (azaz ötszázezer forint) összeghatárig beérkezett támogatási kérelmek elbírálásáról. Továbbá dönt az Önkormányzat vagyoni és tulajdonosi tárgyú rendeleteiben meghatározottak szerint.
2. A település rendjével kapcsolatos hatáskörök:
3. Vásárokkal kapcsolatos hatáskörök:
4. Szociális ellátásokkal kapcsolatos hatáskörök:
5. Beszerzésekkel, közbeszerzésekkel kapcsolatos hatáskörök:
6. Költségvetéssel kapcsolatos hatáskörök:
7. Közneveléssel kapcsolatos hatáskörök:
8. Munkáltatói jogkör gyakorlásával kapcsolatos hatáskörök:
9. Településfejlesztési és településrendezési dokumentumok véleményezésével kapcsolatos hatáskörök: Véleményezi a közvetlenül szomszédos települési önkormányzatok által megküldött településfejlesztési és településrendezési dokumentumokat. Nyilatkozik, hogy részt kíván-e venni Monorierdő Község Önkormányzata az adott szomszédos települési önkormányzat településrendezési eszközeinek egyeztetési eljárásában.
10. Dönt címer- és településnév használattal kapcsolatban.
3. melléklet a 18/2024. (X. 1.) önkormányzati rendelethez
1. véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásról szóló beszámoló tervezeteit,
2. figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat,
3. vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését,
4. javaslatot tesz a polgármester illetménynek megállapítására, emelésére, jutalmazására,
5. véleményezi az önkormányzat által kötendő szerződéseket, kötelezettségvállalásokat;
6. közreműködik a településfejlesztési koncepció kialakításában,
7. javaslatot tesz a település infrastrukturális fejlesztésének irányára,
8. közreműködik a helyi építési szabályzat és a településszerkezeti terv előkészítésében és azok jóváhagyásában,
9. véleményezi az önkormányzat gazdasági programját,
10. közreműködik az éves beruházási tervek kidolgozásában,
11. javaslatot tesz az egyes cél- és címzett támogatási pályázatok elkészítésére.
12. Közbiztonsággal kapcsolatos ügyek véleményezése
4. melléklet a 18/2024. (X. 1.) önkormányzati rendelethez
1. - javaslatot tesz a nevelési program és a pedagógiai program jóváhagyására,
2. - az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos ügyviteli és egyéb feladatokat a polgármesteri hivatal közreműködésével látja el,
3. - előzetesen véleményt nyilvánít az intézményi vezetői megbízások adásához külső szakértő bevonásával,
4. - előkészíti és javaslatot tesz az Önkormányzat alapfokú oktatási, nevelési, művelődési intézményrendszerének kialakítására, fejlesztésére,
5. - véleményezi a költségvetési tervezet oktatási, nevelési, közművelődési programokat érintő részét,
6. - folyamatosan figyelemmel kíséri az oktatási, nevelési és intézmények, és a könyvtári szolgáltató hely tevékenységét, munkájuknak segítése
7. - javaslatot tesz és véleményezi az oktatással, neveléssel, művelődéssel kapcsolatos önkormányzati rendeleteket,
8. - közreműködik közoktatási és közművelődési intézmény alapításában, ha a tevékenység folytatásának jogát a Képviselő- testület megszerezte,
9. - Közreműködik a nevelési, oktatási közművelődési intézmények alapító okiratának, házirendjének, szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyásánál,
10. - támogatja és segíti a képviselő- testület munkáját abban, hogy a közösségi kulturális hagyományok és értékek, a művelődés, a társas életre szerveződő közösségek tevékenysége és a lakosság életmódjának javítását szolgáló kulturális célok megvalósulhassanak
11. - közreműködik az éves rendezvényterv összeállításában,
12. - javaslatot tesz a községi ünnepek megszervezésére és lebonyolítására,
13. - véleményezi a Képviselő-testület elé terjesztett „Monorierdő Díszpolgára” cím adományozására tett javaslatokat,
14. - véleményezi az oktatással, kultúrával, turisztikával, sporttal kapcsolatos pályázati kiírásokat, a beérkezett pályázatokat,
15. - a község kulturális és művészeti életével, valamint turisztikai és sporttal kapcsolatos tervek előkészítése
16. -Kivizsgálja és a Képviselő-testület elé terjeszti a képviselők összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést.
17. - dönt a hatáskörébe utalt szociális kérelmekről;
18. - javaslatot tesz: a képviselő-testület elé kerülő ágazati előterjesztésekhez;
19. - véleményezi az önkormányzat által fenntartott, a bizottság tevékenységi körébe tartozó intézmények vezetőinek kinevezésével, munkaviszonyának megszüntetésével kapcsolatos javaslatok, valamint ezen intézmények átszervezési kérdéseit.
20. - a környezet és település- egészségügyi feladatok körében véleményezi a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásának előkészítését,
21. - javaslatot tesz a képviselő- testület számára az állami szervekkel, más helyi önkormányzatokkal, természetes személyekkel és szervezetekkel, más intézményekkel a környezet védelmében való együttműködés megvalósítására,
22. - figyelemmel kíséri a község környezet-egészségügyi helyzetének alakulását és ennek esetleges romlása esetén kezdeményezi a Képviselő- testületnél, illetve a hatáskörrel rendelkező szerveknél a szükséges intézkedések meghozatalát,
23. - Az egészségügyi alapellátás körében javaslatot tesz a Képviselő-testület számára a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás biztosításával kapcsolatos feladatokra,
24. - a védőnői ellátással kapcsolatban javaslatokat fogalmaz meg a Képviselő-testület számára,
25. - az egészségügyi intézmények működőképességét és fejlesztését célzó javaslatokat tesz,
26. - véleményezi az önkormányzati egészségügyi és szociális intézményeinek létesítésére, működésére és megszüntetésére, valamint az ellátás alakulására vonatkozó előterjesztéseket,
27. - véleményezi az egészségügyi, szociális ellátás területére vonatkozó megállapodásokat,
28. - Részt vesz az önkormányzat által támogatott egészségügyi, szociális célú pályázatok elbírálásában.
29. - szervezi és bonyolítja az önkormányzati rendezvényeket.
5. melléklet a 18/2024. (X. 1.) önkormányzati rendelethez
1. Dönt a közösségi együttélés alapvető szabályát megsértő személlyel szemben kiszabandó közigazgatási bírságról.
2. Dönt a közterületen telepítendő fás szárú növény meghatározásáról.
6. melléklet a 18/2024. (X. 1.) önkormányzati rendelethez
1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
2. 013320 Köztemető-fenntartás és -működtetés
3. 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
4. 013360 Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások
5. 016010 Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó
6. tevékenységek
7. 016020 Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek
8. 016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények
9. 041232 Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás
10. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
11. 045120 Út, autópálya építése
12. 045130 Híd, alagút építése
13. 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
14. 047120 Piac üzemeltetése
15. 052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése
16. 062010 Településfejlesztés igazgatása
17. 062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk
18. 063020 Víztermelés, -kezelés, -ellátás
19. 064010 Közvilágítás
20. 066010 Zöldterület-kezelés
21. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
22. 072111 Háziorvosi alapellátás
23. 072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás
24. 072311 Fogorvosi alapellátás
25. 074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
26. 074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás
27. 074054 Komplex egészségfejlesztő, prevenciós programok
28. 081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése
29. 081061 Szabadidős park, fürdő és strandszolgáltatás
30. 082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
31. 082044 Könyvtári szolgáltatások
32. 082091 Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
33. 082094 Közművelődés - kulturális alapú gazdaságfejlesztés
34. 083030 Egyéb kiadói tevékenység
35. 107052 Házi segítségnyújtás
36. 107055 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás