Önkormányzati rendelet

Fegyvernek Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§(1) 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62§ (6) bekezdés 6. pontjában, valamint 13.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 314/2012. (XI.8.) a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési jogintézményekről szóló Kormányrendelet 30§ (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró:

- Jász - Nagykun - Szolnok Megyei Kormányhivatal, Építésügyi Hatósági Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály, Építésügyi Osztály, Szolnok

- Jász - Nagykun - Szolnok Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, Szolnok

- Jász – Nagykun - Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály, Szolnok

- Jász – Nagykun - Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Hatósági Osztály, Szolnok

- Jász – Nagykun - Szolnok Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály, Közlekedési Osztály, Szolnok

- Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala, Budapest

- Jász – Nagykun - Szolnok Megyei Kormányhivatal, Szolnok Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, Szolnok

- Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága, Debrecen

- Jász – Nagykun - Szolnok Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály, Szolnok

- Hajdú – Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága, Debrecen

- Jász – Nagykun - Szolnok Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc - biztonsági és Földművelésügyi Főosztály, Szolnok

- Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala, Budapest

- Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal, Budapest

- Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, Szolnoki Bányakapitánysága, Szolnok

- Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Egyetemes Szolgáltatás Felügyeleti Igazgatóság, Debrecen;

- Magyar Közút Állami Nonprofit Zrt. Szolnok

- Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt, Szolnok

- TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft. Debrecen

- E-OnZrt. Debreceni Régióközpont

- Magyar Telekom Nyrt. Debrecen

- Jász - Nagykun - Szolnok Megyei Önkormányzat, Térségfejlesztési és Külügyi Iroda Megyei Főépítész, Szolnok

- Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ

- Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, Budapest

- Jász - Nagykun - Szolnok Megyei Rendőr Főkapitányság, Szolnok

- MÁV Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság, Budapest

valamint a közvetlenül érintett szomszédos települési önkormányzatok, továbbá a partnerségi egyeztetés szabályai szerinti érintett résztvevők,a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 40.§ (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Jász - Nagykun - Szolnok Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály, Építésügyi Osztály Állami Főépítésze véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1.1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1.1.1. Általános előírások

1.§

A rendelet hatálya, alkalmazása

(1) A rendelet területi hatálya Fegyvernek város teljes közigazgatási területére.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (műtárgyat is ideértve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni a Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv) továbbá az országos településrendezési és építési követelményeknek (továbbiakban: OTÉK) valamint e rendelet (továbbiakban: HÉSZ) és mellékletei együttes alkalmazásával szabad.

(3) Jelen rendelet

1.1 melléklete: SZ - 1/m1 Szabályozási terv I. (Külterület)

1.2 melléklete: SZ - 2 Szabályozási terv II. (Belterület)”

(4) Jelen rendelet területi hatálya kiterjed Fegyvernek város teljes közigazgatási területére.

(5) A rendelet területi és tárgyi hatálya minden természetes és jogi személyre nézve kötelező.

(6) A rendeletben foglalt előírásoktól való eltérésre kizárólag a HÉSZ és a szabályozási terv módosításával van lehetőség.

2.§

A szabályozási elemek típusai

(1) A szabályozási terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz.

(2) Kötelező szabályozási elemek:

a.) szabályozási vonal

b.) építési övezet, övezet határa és előírásai

c.) szabályozási elemekre vonatkozó méretek

d.) közlekedési célú közterületek

e.) nem közlekedési célú közterületek

(3) A szabályozási terv irányadó szabályozási eleme:

- telekhatár

(4) A szabályozási terv kötelező szabályozási elemei csak a településrendezési eszközök
módosításával változtathatók meg.

1.1.2. Közterület alakítására vonatkozó előírások

3.§

(1) A közterület egységes kialakítása érdekében a települési önkormányzat - szabadtér - építészetet, kertépítészetet, gyalogos és gépjármű közlekedést, közmű- és felszíni vízelvezetést, hírközlést is magába foglaló - közterület alakítási tervet készíttethet.

(2) A közterület alakítási tervet az önkormányzat képviselő - testülete hagyja jóvá.

(3) A szabályozási terv által javasolt helyi közút szabályozása érdekében az eljárás lefolytatására illetékes hatóság a telek közút céljára szükséges részét az önkormányzat javára igénybe veheti és lejegyezheti.

(4) Amennyiben a lejegyzéssel érintett visszamaradó ingatlan a rendeltetésnek megfelelő használatra alkalmatlanná válik, úgy a tulajdonos kérelmére az egész telket igénybe kell venni.

(5) Közlekedési célra és közmű elhelyezésére szolgáló magánút céljára területet lehet biztosítani.

(6) Jelen rendelet által meghatározott területfelhasználási egységekben, ingatlanonként csak egy kapubejáró létesíthető.

Adott ingatlanhoz újabb kapubejáró csak indokolt esetben építhető.

(7) Az önkormányzati tulajdonú utak és közterületek mentén, kapubejárók építéséről hatályos helyi önkormányzati rendelet rendelkezik.

(8) A közműtulajdonosok hozzájárulása nélkül épített kapubejáró közmű építése, bővítése, korszerűsítése, illetve cseréje esetén, kártérítés és helyreállítási kötelezettség nélkül megbontható közműépítő részéről, a közmű építéséhez szükséges mértékig és időtartamra.

1.1.3. Az épített környezetre és régészetre vonatkozó előírások

4.§.

(1) Fegyvernek város közigazgatási területén ex – lege védettségű kunhalom 8 db található (SZ – 1 jelű szabályozási tervlap alapján).

(2) Kunhalmok körüli 30,00 méteres körzetben talajbolygatással járó mezőgazdasági művelést folytatni tilos.

(3) Régészeti területnek minősülnek a szabályozási tervlapon ábrázolt területek.

(4) A település közigazgatási területén ex – lege védettségű régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek találhatók.

Régészeti lelőhelyeken mezőgazdasági művelés csak 30 cm mélységig folytatható.

Régészeti lelőhely határán belül folytatott építési tevékenység esetén az építtetőnek saját költségén megelőző régészeti leletfeltárást kell elvégeztetnie.

(5) A régészeti érdekű területekről a régészeti örökség elemei csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A régészeti érdekű területeken bármilyen földmunkával járó fejlesztés, beruházás megkezdése előtt régészeti állapotfelmérést kell készíteni. Ennek hiányában minden földmunkához régészeti megfigyelést kell biztosítani.

(6) Hatályon kívül helyezve

(7) A település belterületén kialakítandó parkolók fásítandók, legalább minden megkezdett 4 db várakozó (parkoló) hely után 1 db nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros lombos fát kell telepíteni.

(8) Újonnan kialakítandó gazdasági területen az előírt parkolókat csak fásítottan lehet kialakítani legalább minden megkezdett 4 db várakozó (parkoló) hely után 1 db nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros lombos fát kell telepíteni.

(9) A településközpont vegyes területek melletti gyalogos közlekedési célú közterületeket díszburkolattal kell ellátni.

1.1.4. A táji és természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

5.§

(1) Táj- és természetvédelem szempontjából Fegyvernek közigazgatási területén országos jelentőségű védett természeti terület a Közép Tiszai Tájvédelmi Körzet részeként a Tisza hullámtere, mely egyben a Natura 2000 Egyezmény végrehajtásaként különleges madárvédelmi területként, illetve kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési területként is kijelölésre került.

Emellett a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területéhez tartozó országos jelentőségű védett természeti területek is találhatók a közigazgatási területen (SZ – 1 jelű tervlap alapján).

(2) Országos jelentőségű védett természeti területet érintő minden beavatkozáshoz az
érintett Nemzeti Park Igazgatóság, elsőfokú természetvédelmi hatóság, mint elsőfokú engedélyező hatóság, nem védett külterületi területek esetében pedig mint szakhatóság véleménye szükséges.

(3) A településen lévő, védett helyi jelentőségű természeti értékkel kapcsolatban a hatályos helyi értékvédelmi rendelet rendelkezik.

(4) Az építmények elhelyezése és használata során a természetes élőhelyek védelmét, továbbá a területen átvezető vonulási útvonalakat zöldfolyosók fenntartásával kell biztosítani.

(5) A természetvédelmi szempontból érzékeny területeken csak olyan tevékenység végezhető, amely a természeti értékek sérülését, pusztulását, zavarását nem okozza.

(6) A közigazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy az a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt okozzon, továbbá környezet károsítás és környezetszennyezés ne következzen be.

(7) Hatályon kívül helyezve

1.1.5. Környezetvédelmi előírások

6.§

(1) A környezetvédelem vonatkozásában az érvényes környezetvédelmi jogszabályban előírtakat kell figyelembe venni.

(2) A környezetvédelmi előírások a

a) levegőtisztaság, - védelem,

b) zaj- és rezgésvédelem,

c) föld- és vízvédelem,

témakörére terjednek ki.

(3) A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy:

a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő

b) megelőzze a környezetszennyezést

c) kizárja a környezetkárosítást

(4) Roncsolt (lezárt, rekultiválandó szeméttelep és folyékony hulladékleürítő) és szennyezett felszínű területet rekultivációs terv alapján kell helyreállítani.

(5) Külterületen létesített, települési környezetet potenciálisan zavaró, szennyező tevékenységű létesítmény védőtávolsága a belterület, továbbá az országos jelentőségű védett természeti terület területének a határát nem érintheti.

(6) A település belterületén a már kiépült szennyvízcsatorna hálózatra történő csatlakozás kötelező. A szennyvízcsatorna hálózattal még nem rendelkező területeken a szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig átmenetileg a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően korszerű közműpótló berendezés alkalmazása engedélyezhető.

A belterületen a szennyvíz szikkasztása nem engedélyezhető, a közcsatorna kiépítéséig a kommunális szennyvíz csak zárt tárolóba vezethető.

(7) Állattartó telepek csak a keletkező trágya kezelésének, ártalmatlanításának megoldásával létesíthetők.

(8) A talaj és felszíni, felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad tárolni.

(9) A közcsatornára rákötött ingatlanok esetében, ahol előtisztítás szükséges megfelelően méretezett műtárgyak kiépítése és szakszerű üzemeltetése előírás.

(10) Élővizekbe, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba szennyvizet bármilyen hulladékot vezetni tilos.

(11) Új létesítmények elhelyezésénél érvényesíteni kell az átszellőzés szempontjait és meg kell követelni a kibocsátás határértékek betartását.

(12) Zajt, illetve rezgést előidéző meglévő vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad engedélyezni és üzemeltetni, hogy az a területre, illetve létesítményre megállapított zaj és rezgésterhelési (imissziós és emissziós) határértékeket ne haladja meg.

(13) Építmények létesítése, illetve az építési terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról az építtetőnek kell gondoskodni.

(14) Az építmény terepszint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a használatukkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen.

(15) A gépjármű - közlekedés területén és a parkolókban a gépjárművekből származó szennyezés közvetlen talajba jutásának megakadályozására csak szilárd burkolat létesítése engedélyezhető.

(16 ) A csapadékvíz elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy az a környező termőföldeken, ingatlanokon, közterületeken belvizet, pangó vizet ne okozhasson.

(17) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedhető meg.

(18) A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely annak természetes minőségét hátrányosan megváltoztatja vagy az egészségre káros módon terheli.

(19) Lakóterületen kizárólag olyan tevékenység folytatható, és olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyezettségi anyagkibocsátása - környezetterhelése - az adott terület védettségi kategóriájára vonatkozó követelményeket teljesíti, környezetterhelést nem okoz.

(20) Beépítésre szánt területeken, valamint tereprendezéssel érintett részeken a humuszos termőréteg megmentéséről gondoskodni kell. A humuszos termőréteget az építési munkák megkezdésekor le kell szedni és külön depóban kell elhelyezni. Az építés befejezése után a deponált humuszos termőréteget az építménnyel igénybe nem vett csatlakozó terület talajára el kell teríteni.

(21) A gazdálkodó szervezeteknek gondoskodniuk kell a tevékenységükből keletkező veszélyes és nem veszélyes termelési hulladékok hasznosításáról, ártalmatlanításáról.

(22) Az üzemi technológia során keletkező veszélyes hulladék átmeneti tárolása a vonatkozó jogszabályok szerint a talaj, talajvíz szennyezése nélkül történhet.

(23) A keletkező szilárd hulladék szervezett, intézményes elszállítását biztosítani kell. A kommunális szilárd hulladék zárt gyűjtőedényben tárolható.

(24) Az épületeket úgy kell megvilágítani, hogy az ne okozzon fényszennyezést a horizonton. A lámpákat úgy kell beállítani, hogy a potenciális észlelő felé irányuló fénysugarak függőlegessel bezárt szöge nem haladhatja meg a 70 fokot, és lehetőleg kerülni kell az alulról felfelé történő világítást. A közlekedési területek megvilágítását úgy kell megoldani, hogy csak annak területét érje.

(25) Az épületek és műalkotások megvilágítását 23 óra és 05 óra között ki kell kapcsolni, vagy a felére kell csökkenteni.

1.1.6. Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások

7.§.

(1) Belvíz veszélyeztetett területen építményt elhelyezni csak belvízvédekezéssel az illetékes szakhatóság hozzájárulásával szabad.

(2) A Balti tengerszint feletti 86,00 méter-es terepszint alatt fekvő - belvíz által veszélyeztetett területeken történő építési igény esetén az építendő épületek alapozását statikus tervező véleménye alapján kell kivitelezni, az esetleges magas belvíz okozta károk kiküszöbölése érdekében. Ezen területeken terepszint alatti építmény és épülettel egybeépített pince nem létesíthető.

(3) Az árvíz által veszélyeztetett elsőrendű árvízvédelmi fővédvonalon belül elhelyezkedő általános mezőgazdasági szántó, általános mezőgazdasági gyep és gazdasági erdőterület övezetében épület, építmény kizárólag vízkárelhárítás és vízszabályozás érdekében helyezhető el.

1.1.7. Egyéb sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások

8.§.

(1) A rendezési tervben meghatározott területeken a településrendezési feladatok megvalósítása, végrehajtása, továbbá a természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében változtatási, telekalakítási illetőleg építési tilalom rendelhető el.

(2) A településrendezési feladatok megvalósításához közérdekből szükséges ingatlanok az arra vonatkozó külön jogszabályokban szabályozott esetekben és módon sajátíthatók ki és jegyezhetők le kiszolgáló és lakóút céljára, az 1992, 1989, 1986 és 1983 hrsz-ú ingatlanok esetén.

(3) Részleges kisajátítás kezdeményezhető az 1992, 1989, 1986 és 1983 hrsz-ú ingatlanok tekintetében.

(4) Az építési övezetekben nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki.

1.1.8. Közművek előírásai

9.§.

(1) A közműellátás építési övezetenként mértékét és módját a Rendelet állapítja meg.

(2) Közművesítettség szempontjából az építési övezet:

a.) teljesen közművesített, ha:

aa.) az energia (villamosenergia, gáz vagy távhő)

ab.) az ivóvíz

ac.) a szennyvízelvezetés és tisztítás, és a

ad.) a közterületei csapadékvíz - elvezetés

együttesen közüzemi vagy közcélú szolgáltatással történik;

b.) részlegesen közművesített, ha

ba.) a villamos energia

bb.) az ivóvíz

bc.) a közterületi csapadékvíz - elvezetés közüzemi vagy közcélú szolgáltatással

bd.) a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy tisztító mezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolásra egyedi zárt szennyvíztárolóban történik

c.) hiányosan közművesített, ha a részleges közművesítettségre előírt feltételek
valamelyike nem áll fenn;

d.) közművesítetlen, ha nincs közüzemi vagy közcélú szolgáltatás

(3) Az egyes építési övezetekben előírt teljes közművesítettség esetén a települési közüzemi szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig a szennyvíz elhelyezése zárt, szigetelt szennyvíztárolóba történhet.

(4) A meglévő és tervezett közüzemi vízellátás, szenny- és csapadékvíz elvezetés, energia ellátás valamint az elektronikus hírközlés hálózatai, létesítményei és biztonsági védőtávolsága számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani.

1.1.9. Építés általános szabályai

10.§.

(1) Az újonnan beépítésre vagy jelentős átépítésre kerülő területek építési övezeteiben a megengedett környezetterhelési határértékeket, valamint a terepszint alatt elhelyezhető építmények körét az egyes építési övezetek előírásai tartalmazzák, a meglévő, kialakult beépítések esetén az építési övezetekre vonatkozóan a hiányzó beépítési paramétereket az Étv. 18.§ (2) szerinti illeszkedés elvének alkalmazásával kell az építésügyi hatósági eljárás során meghatározni. Az illeszkedés alapjának nem tekinthetők a szabálytalanul épített, vagy a nagyon kirívó építmények.

(2) Az építési helyen belül melléképítmény bárhol elhelyezhető, ahol az övezeti előírás erre vonatkozóan nem rendelkezik. Az építési övezeteknél az előkertben közműcsatlakozási műtárgy, hulladéktartály tároló elhelyezhető. Kertvárosias és falusias lakóterületen az oldal- és hátsókertben komposztáló elhelyezhető.

(3) Kettő, vagy többegységes épület építési munkái során a tulajdonosok kötelesek egységes homlokzatot kialakítani.

(4) Az előkert mérete az egyes építési övezetekben került meghatározásra.

a.) Az építési vonal távolsága a szabályozási vonaltól megegyezik az adott építési övezetben az előkert méretével.

0,00 m előkert esetén az építési vonal megegyezik a szabályozási vonallal.

(5) Oldalhatáron álló beépítés esetén az épület elhelyezés a telekhatártól maximum
1,00 m-re történhet.

(6) Melléképítmény önállóan, főépület nélkül nem építhető.

(7) Ingatlanonként az építési helyen belül több főrendeltetésű épület is elhelyezhető, a védőtávolságok betartásával, úgy, hogy az a kialakult utcaképet ne rontsa.

(8) A lakóterületeken a lakófunkció biztosítása és védelme érdekében az egyes lakótelkek beépítése esetén az egyéb rendeltetésű épületek területe nem haladhatja meg a lakófunkciójú épületek területét.

(9) Kialakult beépítési területen foghíj beépítésnél az illeszkedés szabályait figyelembe véve az előkert mérete egyúttal a kötelező építési vonalat is jelenti.

(10) Az évi 500 m³ vízigényt meg nem haladó, kizárólag házi vízigényt kielégítő, talajvizet kitermelő kutak maximális talpmélysége a település területén 35,00 m.

Építményektől, létesítményektől az alábbi távolságokra telepíthetők:

a.) lakóépülettől: 10,00 m

b.) melléképülettől: 5,00 m

c.) istállótól: 10,00 m

d.) szigetelés nélküli

trágyatárolótól: 15,00 m

e.) űrgödrös árnyékszéktől: 15,00 m

f.) szikkasztó aknától: 15,00 m

g.) azonos réteget beszűrőző

szomszédos kúttól: 25,00 m

(11) Az építési övezetei előírásokban szereplő kialakítható legkisebb telekterületnél kisebb méretű, meglévő telek is beépíthető, az összes építési övezetei paraméter betartásával és a szomszédos telek beépíthetőségének korlátozása nélkül.

(12) Telekmegosztással építési telket úgy lehet kialakítani, hogy a telekmegosztás után keletkezett építési telek elérje az övezetben előírt kialakítható legkisebb telekterület méretet, és az építési telek minimális szélességét. Amennyiben ilyen előírás nincs, akkor az illeszkedés elve szerint kell a telekméreteket kialakítani.

(13) Telek kiegészítés abban az esetben is engedélyezhető, ha az ily módon kiegészülő telek előírás szerinti paraméterei kiegészítés után is kisebbek maradnak az övezetben előírt minimumnál, de az elcsatolással érintett telek továbbra is megfelel az övezeti előírásoknak.

(14) Konténer építmény állandó jelleggel csak gazdasági területen helyezhető el. Egyéb területen konténer, felvonulási építmény csak ideiglenes jelleggel, legfeljebb az építés idejére helyezhető el kizárólag felvonulási építményként.

(15) Az SZ – 1 jelű szabályozási tervlapon jelölt ökológiai (zöld) folyosó övezetében beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, továbbá új külszíni művelési bánya nem nyitható, távközlési-, energetikai célú magasépítmény nem helyezhető el, környezetszennyező, létesítmények (pl. szennyvíziszaptároló-, hígtrágyatároló, stb.)nem létesíthetők az övezetek védelme érdekében.

(16) Az SZ – 1 jelű szabályozási tervlapon jelölt kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, az övezetben új külszíni művelési bánya nem nyitható.

(17) Az SZ – 1 jelű szabályozási tervlapon jelölt kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, az övezetben új külszíni művelési bánya nem nyitható.

(18) Az SZ – 1 jelű szabályozási tervlapon jelölt tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében hírközlő torony és szélkerék nem helyezhető el.

Továbbá a tájképvédelem az épületek tájba illesztése érdekében az elhelyezhető épületek megengedett legnagyobb építménymagassága 4,00 m lehet, építőanyagként hagyományos építőanyag alkalmazható, a homlokzat fehér vagy törtfehér színben, a héjazat égetett agyag kerámia cseréppel fedve kivitelezhető.

(19) Az SZ – 1 jelű szabályozási tervlapon jelölt, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni, távközlési-, energetikai célú magasépítmény nem helyezhető el, környezetszennyező, létesítmények (pl. szennyvíziszaptároló-, hígtrágyatároló, stb.) nem létesíthetők az övezetek védelme érdekében.

(20) Az SZ – 1 jelű szabályozási tervlapon jelölt országos vízminőségvédelmi terület övezetében (Tisza folyó és hullámtere) új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, az övezetben új külszíni művelési bánya nem nyitható.

(21) Az SZ – 1 jelű szabályozási tervlapon jelölt rendszeresen belvízjárta terület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

(22) Az SZ – 1 jelű szabályozási tervlapon jelölt nagyvízi meder terület övezetében (Tisza folyó és hullámtere) új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, az övezetben új külszíni művelési bánya nem nyitható.

(23) A közigazgatási területen található szénhidrogén bányatelkekkel kapcsolatos esetleges korlátozó tényező nem érinti a terület tényleges területfelhasználását.

(24) A falusias lakóterületben a gazdasági tevékenységi célú épület épületmagassága nagyobb lehet a lakó funkciójú épület épületmagasságánál.

1.1.10. Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei

11.§.

Fegyvernek a települések katasztrófavédelmi besorolásáról, valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló rendelet alapján a 2-es katasztrófavédelmi osztályba került besorolásra.

1.2. RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

1.2.1. Beépítésre szánt építési övezetek előírásai

12.§.

(1) A település teljes közigazgatási területén építési telket kialakítani csak úgy szabad, hogy az a szabályozási tervben meghatározott területfelhasználásra alkalmas legyen, továbbá mérete, alakja, beépítettsége a HÉSZ - ben megadott értékeknek és a vonatkozó általános jogszabályoknak megfeleljen.

(2) Az egyes telkek beépítési lehetőségeit az általános előírásokon túl, a HÉSZ - ben foglaltaknak megfelelően – az adott telekre vonatkozó övezeti, építési övezeti előírások határozzák meg, melynek betartása kötelező érvényű.

(3) Az építési övezeti előírásokban szereplő legkisebb telekméretű területnél kisebb területen, már kialakult, beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt) építési telken is engedélyezhető építés, ha az összes egyéb előírás (szakhatósági előírások, szabványok) betartható.

(4) Fegyvernek város közigazgatási területe az alábbi területfelhasználási egységekre tagozódik a településszerkezeti tervnek megfelelően:

a.) Beépítésre szánt területek:

aa.) Lakóterület:

kertvárosias (Lke 1, 2)

falusias (Lf 1, 2, )

ab.) Vegyes terület: településközpont vegyes terület (V_T,)

ac.) Gazdasági terület: kereskedelmi szolgáltató (Gksz 1, 2)

ipari terület (Gip 1, 1^*, 2)

ad.) Különleges terület: (K…)

b.) Beépítésre nem szánt területek:

ba.) Különleges beépítésre nem szánt terület: (Kb…)

bb.) Közlekedési és közmű – elhelyezési, hírközlési terület (Köu 1 – 7, Kök)

bc.) Zöldterület (Z)

bd.) Erdőterület (E_G, )

be.) Mezőgazdasági területek (Má, Mágy, Mágy2,)

bf.) Vízgazdálkodási (V)

bg.) Természetközeli (Tk)

(2) Az egyes területfelhasználási egységek lehatárolását és építési övezetekre, övezetekre való felosztását a szabályozási tervlapok tartalmazzák.

(3) A szabályozási terv kötelező szabályozási jeleit csak e rendelet módosításával lehet megváltoztatni.

13. §

A. Kertvárosias lakóterület

(1) Lke - 1 jelű építési övezet: szabályozási terven jelöltek szerint. (jellemzően laza beépítésű, nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló elsősorban lakó rendeltetésű terület, a belterület nagy részének területe)

a.) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető:

aa.) legfeljebb kétlakásos lakóépület

ab.) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató

ac.) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális

ad.) kulturális

ae.) szállás jellegű - maximum 12 fő együttes elhelyezésével

af.) sport

ag.) kézműipari

rendeltetésű épület

Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterületméret: 700 m²

c.) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: oldalhatáron álló, a 18,00 m-nél szélesebb és saroktelek esetén az épület az építési helyen belül szabadonállóan is elhelyezhető.

d.) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %.

e.) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagassága: 7,50 m.

Lakóépület megengedett legnagyobb épületmagassága max. 6,00 m lehet.

f.) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.

g.) Zöldfelület legkisebb mértéke: 50 %.

h.) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti lakóterület (kertvárosias) területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.

Felszín alatti víz szempontjából betartandók a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások.

Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

i.) Az építési övezetben terepszint alatti építmény csak közműellátás céljából helyezhető el.

j.) Az építési övezetben az előkert mérete: 0,00m, az ettől való eltérést az építési vonal szabályozza az érintett területeken.

k.) Az építési övezetben új telekalakításnál a minimális telekszélesség: 14,00 m.

l.) Az építési övezetben az utcavonali telekhatártól számított 20,00 méter távolságig

(lakózóna – lásd fogalom meghatározás) állattartó épület nem helyezhető el.

m.) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:

ma.) közműbecsatlakozási műtárgy

mb.) hulladéktartály – tároló

mc.) kerti építmény

md.) állatól, állatkifutó

me.) trágyatároló, komposztáló

mf.) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló

(2) Lke - 2 jelű építési övezet: szabályozási terven jelöltek szerint. (Szivárvány utcai lakótömbök területe és Szapárfalun lévő kistelkes terület, továbbá a Fő út melletti tömbök és a Háy Mihály úti két tömb)

A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető:

aa.) legfeljebb kétlakásos lakóépület

ab.) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató

ac.) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális

ad.) kulturális

ae.) szállás jellegű - maximum 12 fő együttes elhelyezésével

af.) sport

ag.) kézműipari

rendeltetésű épület

b.) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterületméret: 450 m²

c.) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: oldalhatáron álló.

d.) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %.

e.) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság: 7,50 m.

Lakóépület megengedett legnagyobb épületmagassága: max. 6,00 m lehet.

f.) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.

g.) Zöldfelület legkisebb mértéke: 50 %,

h.) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti lakóterület (kertvárosias) területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.

Felszín alatti víz szempontjából betartandók a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások.

Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

i.) Az építési övezetben terepszint alatti építmény csak közműellátás céljából helyezhető el.

j.) Az építési övezetben az előkert mérete: 0,00m, az ettől való eltérést az építési vonal szabályozza az érintett területeken.

k.) Az építési övezetben új telekalakításnál a minimális telekszélesség: 16,00 m.

l.) Az építési övezetben az utcavonali telekhatártól számított 18,00 méter távolságig

(lakózóna – lásd fogalom meghatározás) állattartó épület nem helyezhető el.

m.) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:

ma.) közműbecsatlakozási műtárgy

mb.) hulladéktartály – tároló

mc.) kerti építmény

md.) célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem

me.) állatkifutó

mf.) trágyatároló, komposztáló

mg.) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló

B. Falusias lakóterület

(3) Lf-1 jelű építési övezet: szabályozási terven jelöltek szerint. (jellemzően nagytelkes falusias lakóterület, a település belterületének peremrészeinél.)

A falusias lakóterületen- a legfeljebb kétlakásos lakó rendeltetésen kívül:

aa.) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú,

ab.) kereskedelmi, szolgáltató

ac.) szállás jellegű, maximum 16 fő együttes elhelyezésével

ad.) igazgatási, iroda

ae.) hitéleti, nevelési, oktatási, szociális

af.) kulturális, közösségi, szórakoztató és

ag.) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterületméret: 800 m².

c.) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: oldalhatáron álló, a 18,00 m –nél szélesebb és saroktelek esetén az épület az építési helyen belül szabadonállóan is elhelyezhető.

d.) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %.

e.) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság: 7,50 m, Lakóépület megengedett legnagyobb épületmagassága: 5,00 m lehet

f.) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.

g.) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %.

h.) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti lakóterület (falusias) területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.

Felszín alatti víz szempontjából betartandók a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások.

Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

i.) Az építési övezetben terepszint alatti építmény csak közműellátás és technológia céljából helyezhető el.

j.) Az építési övezetben az előkert mérete: 0,00 m, az ettől való eltérést az építési vonal szabályozza az érintett területeknél.

k.) Az építési övezetben új telekalakításnál a minimális telekszélesség: 14,00 m.

l.) Az építési övezetben az utcavonali telekhatártól számított 20,00 méter távolságig (lakózóna – lásd fogalom meghatározás) állattartó épület nem helyezhető el.

m.) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:

ma.) közműbecsatlakozási műtárgy

mb.) hulladéktartály – tároló

mc.) kerti építmény

md.) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem

me.) állat ól, állatkifutó

mf.) trágyatároló, komposztáló

mg.) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló

mh.) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop

mi.) mezőgazdasági géptároló

mj.) fóliasátor

(4) Lf-2 jelű építési övezet: szabályozási terven jelöltek szerint. (jellemzően nagytelkes, gazdálkodásra alkalmas falusias lakóterület Szapárfalu településrészen.)

A falusias lakóterületen- a legfeljebb kétlakásos lakó rendeltetésen kívül:

aa.) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú,

ab.) kereskedelmi, szolgáltató

ac.) szállás jellegű, maximum 16 fő együttes elhelyezésével

ad.) igazgatási, iroda

ae.) hitéleti, nevelési, oktatási, szociális

af.) kulturális, közösségi, szórakoztató és

ag.) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterületméret: 1000 m².

c.) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: oldalhatáron álló, a 20,00 m –nél szélesebb és saroktelek esetén az épület az építési helyen belül szabadonállóan is elhelyezhető.

d.) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 25 %.

e.) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság: 7,50 m, lakóépület legnagyobb épületmagassága: 4,50 m lehet

f.) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.

g.) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %.

h.) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti lakóterület (falusias) területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.

Felszín alatti víz szempontjából betartandók a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások.

Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

i.) Az építési övezetben terepszint alatti építmény csak közműellátás és technológia céljából helyezhető el.

j.) Az építési övezetben az előkert mérete: 0,00 m, az ettől való eltérést az építési vonal szabályozza az érintett területeknél.

k.) Az építési övezetben új telekalakításnál a minimális telekszélesség: 14,00 m.

l.) Az építési övezetben az utcavonali telekhatártól számított 20,00 méter távolságig(lakózóna – lásd fogalom meghatározás) állattartó épület nem helyezhető el.

m.) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:

ma.) közműbecsatlakozási műtárgy

mb.) hulladéktartály – tároló

mc.) kerti építmény

md.) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem

me.) állat ól, állatkifutó

mf.) trágyatároló, komposztáló

mg.) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló

mh.) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop

mi.) mezőgazdasági géptároló

mj.) fóliasátor

Összesítő táblázat

(5) A lakóterület építési övezetére vonatkozó építési előírások:

Sajátos építési használat szerinti

terület

Övezeti

jel

Kialakítható legkisebb

telekterület

méret

m²

Beépítési

mód

Beépítettség

megengedett

legnagyobb

mértéke

%

Megengedett legnagyobb

épület

magasság

m

Zöldfelület

legkisebb

mértéke

%

Előkert

mérete

m

Kertvárosias lakóterület

L_Ke1

700

O

30

7,50

50

0,00

L_Ke2

450

O

30

7,50

50

0,00

Falusias

lakóterület

L_F1

800

O

30

7,50

40

0,00

L_F2

1000

O

25

7,50

40

0,00

14.§

Településközpont vegyes terület

(1) Vt-1 –jelű építési övezet: Fegyvernek belterületének központi magja, több funkciót is magában hordozó terület max. 14,00 méter középület épületmagassággal (igazgatási, művelődési, szolgáltató, stb.), lakóépület esetén 7,50 méter épületmagassággal.

A településközponti területen elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül-:

aa) igazgatási, iroda

ab) kereskedelmi, szolgáltató, szállás

ac) a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges egyéb közösségi, szórakoztató

ad) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális

ae) kulturális, közösségi, szórakoztató és

af) sport és vízisport (uszoda)

rendeltetést is tartalmazhat

b.) Az építési övezetben telkenként max. 2 önálló rendeltetési egység helyezhető el, egymás funkciójának zavarása nélkül.

c.) Az építési övezetben kialakítható legkisebb telekterület méret: 500 m².

d.) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 60 %.

e.) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: oldalhatáron álló, 20 m-nél szélesebb telken az építési helyen belül szabadon állóan is elhelyezhető.

f.) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság: 14,00 m.

Lakóépület megengedett legnagyobb épületmagassága max. 7,50 m lehet.

g.) Az építési övezetben a zöldfelület legkisebb mértéke: 10 %.

h.) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.

i.) Az építési övezetben a kialakult előkert mérete: 0,00 m, az ettől való eltérést az építési vonal szabályozza az érintett területeknél.

j.) Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztériumi rendelet szerinti vegyes területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása.

Felszín alatti víz szempontjából betartandók a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területre vonatkozó előírások.

Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettségi zónára vonatkozó előírások biztosítandók.

k.) Az építési övezetben terepszint alatti építmény csak közműellátás céljából létesíthető.

l.) Hátsókertek kialakítandó legkisebb mérete: 0,00 m a 30,00 méter telekmélységet el nem érő telkek esetén.

m.) Két, 30,00 méter telekmélységet el nem érő telekvég csatlakozásánál a melléképületek egymással tűzfalas kialakítással összeépítve helyezhetők el.

A 30,00 méter távolságot az építési vonaltól kell számítani, melybe az előkert mérete nem számítandó be.

n.) Saroktelek esetén a melléképületek a csatlakozó szomszédos telekhatáron egymással tűzfalasan összeépíthetők.

o.) Az építési övezetben új telekalakításnál a minimális telekszélesség: 14,00 m.

p.) A tényleges építési vonal amennyiben a szabályozási vonalon fekszik a telek irányába elmozdulhat (pl.: bejárati előtér), ám a közöttük így kialakuló területet - a tulajdonjog fennmaradása mellett -közhasználatra át kell adni, és arra a közterületi szabályokat kell alkalmazni.

Ezen terület maximális mélysége 5, 00 méternél több ne legyen.

Az utcai épületek mögötti épületeket az oldalsó telekhatárra, tűzfallal kell elhelyezni (benyúló szárny), továbbá keresztszárny is építhető, míg a 25,00 méternél szélesebb telken vagy belső udvarban szabadon állóan is elhelyezhetők. A benyúló szárnyak egymáshoz is csatlakozhatnak a szomszédos telkek határán, míg ha a telekhatár felé homlokzatukkal fordulnak, úgy a telekhatártól legalább a tényleges homlokzatmagasságukkal egyenlő távolságot (oldalkert) kell tartani.Legalább ugyanekkora távolságot kell megtartani a telken szemközt fekvő homlokzatok között is.

Épületrész kinyúlása a közterület fölé – az előtető és az áttört korlátú erkély kivételével – nem lehet nagyobb 60 cm – nél, és hossza nem haladhatja meg az épület homlokzati hosszának egynegyedét.

Az intézményi rendeltetéshez szükséges ügyfélparkoló közterületen is biztosítható az építmény 200 méteres körzetében.

t.) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:

közműbecsatlakozási műtárgy
hulladéktartály – tároló
kerti építmény
építménynek minősülő zászlótartó oszlop

u.) Az építési övezetben az utcai telekhatártól számított 20,00 méter távolságig

(lakózóna - lásd fogalom meghatározás) állattartó épület nem helyezhető el.

(2) Vt-2 –jelű építési övezet: Fegyvernek belterületének Kossuth Lajos út - Hunyadi út - Szent Erzsébet út - Petőfi út - Árpád út által határolt területe (lakó, igazgatási, művelődési, szolgáltató, stb.).

A településközponti területen elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül-:

aa) igazgatási, iroda

ab) kereskedelmi, szolgáltató, szállás

ac) a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges egyéb közösségi, szórakoztató

ad) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális

ae) kulturális, közösségi, szórakoztató

rendeltetést is tartalmazhat

b.) Az építési övezetben kialakítható legkisebb telekterület méret: 450 m².

d.) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40 %.

e.) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: oldalhatáron álló, 20 m-nél szélesebb telken az építési helyen belül szabadon állóan is elhelyezhető.

f.) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság: 9,00 m.

Lakóépület megengedett legnagyobb épületmagassága max. 6,00 m lehet.

g.) Az építési övezetben a zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %.

h.) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.

i.) Az építési övezetben az előkert mérete: Kialakult (K)