Fegyvernek Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2021. (XII. 2.) önkormányzati rendelete
Fegyvernek Város Önkormányzata vagyongazdálkodásáról és vagyonkezeléséről
Hatályos: 2021. 12. 03- 2023. 05. 31Fegyvernek Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2021. (XII. 2.) önkormányzati rendelete
Fegyvernek Város Önkormányzata vagyongazdálkodásáról és vagyonkezeléséről
Fegyvernek Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli:
Általános rendelkezések
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Fegyvernek Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő és tulajdonába kerülő
a) ingatlanra és ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra,
b) ingó vagyontárgyra,
c) immateriális javakra,
d) értékpapírra, és
e) társasági részesedésre.
(2) A vagyon hasznosítása magában foglalja az egyes vagyontárgyak
a) használatba, bérbe (haszonbérbe) adását,
b) megterhelését, elidegenítését.
(3) E rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyont bármilyen jogcímen használó szervezetre és személyre.
(4) Nem tartoznak e rendelet hatálya alá az Önkormányzat éves költségvetési rendeletében szabályozott gazdálkodási cselekmények.
Az Önkormányzat vagyona
2. § Az önkormányzat vagyonának meghatározása és annak elemei:
a) Az Önkormányzat vagyona a kizárólagos vagy résztulajdonában lévő ingatlanok és az azokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, ingók, immateriális javak, társasági részesedések, értékpapírok, pénzeszközök,- és követelések összessége.
b) Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.
c) Önkormányzati törzsvagyon mindazon vagyontárgy, amely önkormányzati feladatkör,- vagy önkormányzati hatáskör gyakorlására szolgál. A törzsvagyonnak nem minősülő vagyontárgyak az üzleti vagyon részét képezik.
3. § (1) Forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozik
a) a helyi közutak és műtárgyaik, (ingatlan vagyon)
b) az Önkormányzat tulajdonában álló terek és parkok,
c) az Önkormányzat tulajdonában álló vizek, vízi közműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmények,
d) az a vagyon, amelyet a Képviselő-testület annak minősít,
e) az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező, törvényben meghatározott nemzeti vagyon,
f) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon,
(2) A törzsvagyonba tartozó kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan vagyonelemek tételes listáját az 1. melléklet tartalmazza.
(3) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozik
a) a törvényben ekként meghatározott vagyonelem, kivéve, amit az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonnak nyilvánít,
b) az Önkormányzat tulajdonában álló sportcélú ingatlan,
c) az Önkormányzat tulajdonában álló műemlék,
d) az Önkormányzat tulajdonában álló külterületi erdő,
e) az önkormányzati közszolgáltatások alapvető funkcióját,- vagy a helyi közhatalmi feladatok ellátását szolgáló:
ea) a művelődési-, köznevelési-, egészségügyi-, szociális intézmények, egyéni és társas vállalkozások használatában lévő önkormányzati vagyon,
eb) a közüzemi szolgáltatást végző gazdasági társaságok használatában lévő alaptevékenység ellátásához szükséges önkormányzati vagyon,
ec) a Képviselő-testület szervei és hivatala elhelyezését szolgáló épület.
f) mindazon ingó eszközök, amelyek fenntartási kötelezettséggel bírnak,
(4) Korlátozottan forgalomképes vagyon továbbá az, melynek elidegenítése külső szervek vagy Képviselő-testület döntésétől függ. Ezen ingatlanok elidegenítéséhez a forgalomképességet akadályozó okokat meg kell szüntetni, a szükséges feltételeket teljesíteni kell. A korlátozottan forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgyak esetében a vagyon elidegenítésének, megterhelésének, gazdasági társaságba vitelének, egyéb hasznosításának (bérbeadásának) feltételeit külön szakági jogszabályok határozzák meg.
(5) A törzsvagyonba tartozó korlátozottan forgalomképes ingatlan vagyontárgyak tételes listáját a 2. melléklet tartalmazza.
(6) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak nem minősülő, a rendelet szerint korlátozottan forgalomképes vagyonelemek:
a) védett természeti terület és védett természeti érték,
b) muzeális gyűjtemény és muzeális emlék,
c) közterületi műalkotások és
d) mindaz a vagyon, melyet a törvény vagy a Képviselő-testület rendelettel annak nyilvánít.
4. § A vagyon besorolása és kimutatása:
a) Az Önkormányzat tulajdonában lévő vagy tulajdonába kerülő vagyon a rendeltetése vagy tervezett rendeltetése alapján a 3. §-ban foglaltak figyelembevételével sorolandó be az ott meghatározott vagyoni körbe.
b) A forgalomképtelen vagyontárgyak nem idegeníthetőek el, a vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhetők meg, azokon osztott tulajdon nem létesíthető.
c) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei közt akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához szükségtelenné válik, vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, melyre tekintettel jogszabály vagy tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.
d) Ha az ingatlan forgalomképességében változás történik, az ingatlan új besorolását a vagyonnyilvántartásban, az ingatlan vagyon-kataszterben és a rendelet megfelelő mellékletében át kell vezetni, a kialakuló ingatlan-nyilvántartási állapotnak megfelelően.
e) Ha az Önkormányzat vagyona olyan új vagyontárggyal gyarapszik, mely rendeltetésénél fogva jelen rendelet szerint a forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozna, a szerzéssel egyidejűleg vagy a szerzést követően, a Képviselő-testületnek kell döntenie a vagyontárgy valamely típusba történő besorolására vonatkozóan, abban az esetben, ha a vagyontárgy besorolása a jogszabályi rendelkezések alapján nem egyértelmű.
f) Az önkormányzati vagyont e rendelet alapján működtető szervezet vezetője a jogszabályban meghatározott vagyonkimutatás összeállításához az éves költségvetési beszámoló számszaki adatainak leadására megadott határidőig adatot szolgáltat a Fegyverneki Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) beszámoló készítéséért felelős szervezeti egységének.
g) Az Önkormányzat vagyonállapotát a vagyonállapotot mutató leltárban kell kimutatni az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan. A leltár adott év december 31.-ei fordulónappal készül. A vagyonleltárnak külön kell tartalmaznia a törzsvagyont forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes bontásban,- és az üzleti vagyont. A vagyonleltárnak a törzsvagyon tekintetében követnie kell az e rendeletben meghatározott vagyontípusokat. A vagyonleltár szerkezetét a számviteli politika tartalmazza. A leltár összeállításáért Fegyvernek Város Jegyzője (továbbiakban: Jegyző) felelős.
h) Az Önkormányzat köteles az ingatlanvagyonát vagyonkataszterben felfektetni, a változásokat figyelemmel kísérni, a nyilvántartáson keresztülvezetni és a jogszabályoknak megfelelően értékben nyilvántartani.
A vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása
5. § A tulajdonosi jogok gyakorlása e rendeletben foglalt szabályok szerint a Képviselő-testület, Pénzügyi bizottság, illetve Fegyvernek Város Polgármestere (továbbiakban: Polgármester) hatásköre.
6. § (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyon megszerzésére vagy átruházására irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy értéke a (2)-(3). bekezdésben foglalt kivétellel
a) ingatlanvagyon esetén az erre vonatkozó értékbecslésben meghatározott érvényességi idejű, de 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés,
b) értékpapír esetén a tőzsdére bevezetett részvénynél a tőzsdei árfolyam, a tőzsdén nem jegyzett részvénynél és az üzletrésznél üzleti értékelés,
c) ingó vagyontárgy esetén az erre vonatkozó értékbecslésben meghatározott érvényességi idejű, de 6 hónapnál nem régebbi egyedi értékbecslés vagy nyilvános értékelési módszer
(a továbbiakban az a)–c) pontokban foglaltak együtt: értékbecslés) alapján határozandó meg.
(2) Új, még üzembe nem helyezett ingó vagyontárgy kereskedelmi forgalomban történő megszerzése esetében nincs szükség értékbecslésre. Ingó vagyontárgy megszerzése, vagy átruházása esetén 1.500 ezer forint egyedi beszerzési-, előállítási érték alatt mellőzhető értékbecslés beszerzése.
(3) Ingatlanvagyon megszerzése esetén nincs szükség ingatlanforgalmi értékbecslésre, amennyiben a szerzés hatósági vagy végrehajtási eljárásban történik, és az ingatlan értékét az adott eljárásokra vonatkozó jogszabály alapján határozták meg.
(4) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyon használatba adására vagy megterhelésére irányuló döntést megelőzően a használati díj összege és a vagyon megterhelése esetén a kártalanítás mértéke - az (5)–(7) bekezdésben foglalt kivétellel - az erre vonatkozó értékbecslésben meghatározott érvényességi idejű, de 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján határozandó meg.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően mellőzhető a bérleti vagy használati díj összegére vonatkozó értékbecslés beszerzése
a) az Önkormányzat tulajdonában álló, az Önkormányzat és intézménye által a feladatellátáshoz használt ingatlan helyiségének a feladatellátáshoz szükséges időtartamon kívüli használatba adása,
b) hatályos bérleti jogviszonnyal érintett lakás és nem lakáscélú helyiség használatba adása
c) ingó vagyontárgy használatba adása esetében.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a használati díj összege nem lehet alacsonyabb
a) a bérbe- vagy használatba adó jelen rendeletben meghatározott, legalább a költségek megtérülését biztosító összegnél vagy
b) ingó vagyontárgy esetében, amennyiben az a) pontban jelzett összeg nem állapítható meg, az adott vagyontárgy bruttó nyilvántartási értékéből számított értékcsökkenés egy napi összegének a bérlet- vagy használat időtartamára számított, egy napnál rövidebb idejű bérbe vagy használatba adás esetében az értékcsökkenés egy napra számított összegénél.
(7) Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, az önkormányzati vagyon közfeladat céljára történő ingyenes hasznosítása, vagyonkezelésbe-, működtetésbe vagy üzemeltetésbe adása esetében a forgalmi érték az adott vagyontárgy könyv szerinti bruttó értéke.
7. § (1) A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlóját átruházásnál, bérbe, használatba adásnál, megterhelésnél és a vagyon megszerzésénél - e rendelet eltérő rendelkezése hiányában -
a) a vagyontárgynak a 6. § szerint meghatározott értéke,
b) több vagyontárgyat érintő jogügylet esetén azok együttes értéke- és
c) csere esetében a magasabb érték határozza meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonérték megállapításának alapja
a) ingatlan, használat és egyéb vagyoni értékű jog esetében - a b) pontban foglaltak kivételével - az értékbecslésben megállapított nettó forgalmi érték,
b) vételi jog biztosítása esetén a vételi jog tárgyát képező vagyontárgy nettó forgalmi értéke,
c) ingó vagyontárgy esetében az értékbecslésben megállapított nettó forgalmi érték, ennek hiányában a bruttó nyilvántartási érték, és
d) bérlet esetében
da) határozott időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti nettó ellenszolgáltatás
db) határozatlan időre kötött szerződés esetén, vagy ha a szerződés időtartama kétséges, a havi nettó ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa.
(3) Amennyiben a jelen rendeletben meghatározott szabályok alapján a döntésre vonatkozó egyes részhatásköröket az 5. §-ban meghatározott döntésre jogosultak közül többen gyakorolják, az ügyben a tulajdonosi jogok gyakorlására jogosult legmagasabb szintű szerv dönt.
8. § Lakások, helyiségek és forgalomképes ingatlanok elidegenítése:
a) Lakás, és nem lakás céljára szolgáló helyiség, valamint forgalomképes ingatlan elidegenítéséről a Képviselő-testület egyedileg határoz.
b) A lakás, és nem lakás céljára szolgáló helységek bérbeadása, értékesítésére vonatkozó szabályokat az önkormányzat külön rendeletben (Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakáscélú helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 11/2019.(V.31.) önkormányzati rendelete) szabályozza.
1. Egyéb önkormányzati vagyon átruházása
9. § (1) Az üzleti vagyon körébe tartozó – kivéve a 8. § foglalt vagyonelemek - vagyon átruházásáról és annak feltételeiről a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével
a) nettó 15.000.000 forint vagyonértékig a Polgármester,
b) nettó 15.000.001 forint vagyonértéktől a Képviselő-testület dönt.
(2) A gazdasági társaságokban lévő üzleti vagyon körébe tartozó társasági részesedések, és értékpapírok átruházásáról
a) nettó 15.000.000 forint vagyonértékig a Polgármester,
b) nettó 15.000.001 forint vagyonértéktől a Képviselő-testület dönt.
(3) Az üzleti vagyon körébe tartozó ingó vagyon átruházásáról a Polgármesteri Hivatal szakmailag illetékes szervezeti egysége véleményének figyelembevételével
a) nettó 10.000.000 forint vagyonértékig a Polgármester,
b) nettó 10.000.001 forint vagyonértéktől a Képviselő-testület dönt.
2. Az önkormányzati vagyon hasznosítása és megterhelése
10. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja a kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok hatékony és eredményes ellátása.
(2) Az egyes vagyontárgyak hasznosítása az (1) bekezdés szerinti célt közvetlenül vagy közvetetten szolgálják.
(3) A vagyon hasznosítása során a kötelező önkormányzati feladatok folyamatos ellátását még átmenetileg sem szabad akadályozni, veszélyeztetni.
11. § (1) A vagyonhasznosítást e rendelet szabályai szerint, és a Képviselő-testület, a Képviselő-testület bizottságai és a Polgármesteri hatáskörben hozott döntései alapján az önkormányzati költségvetési szervek:
a) a Polgármesteri Hivatal
b) az Önkormányzat intézményei végzik.
(2) Az (1) bekezdés a)–b) pontjaiban meghatározott szervek közül
a) az intézmény az alapító okiratukban meghatározott tevékenységük ellátására, vagy egyébként részükre átadott vagyonnal,
b) a Polgármesteri Hivatal az a) pontba nem tartozó vagyonnal
vagyonhasznosítást köteles végezni.
12. § (1) Az intézmények kötelesek gondoskodni a részükre átadott vagyon védelméről, fenntartásáról és karbantartásáról, valamint az ingó vagyontárgyak esetében azok felújításáról, pótlásáról, cseréjéről.
(2) Az önkormányzat intézményei gondoskodnak a 11. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyontárgyak védelméről, karbantartásáról illetve ezen vagyontárgyak karbantartására vonatkozó szerződéses kötelezettségek teljesítéséről.
(3) A Polgármesteri Hivatal gondoskodik az intézmények hasznosításában lévő ingó vagyon kivételével az önkormányzati vagyontárgyak felújításáról és az ingatlant érintő beruházásokról.
(4) Ingó vagyontárgyak beszerzéséről
a) intézmény által használt ingók esetében az intézmény,
b) egyéb esetekben a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.
(5) Ha az intézmény saját bevételei között felhasználási kötöttséggel terhelt felhalmozási célú bevétel szerepel, annak felhasználása során ingatlant érintő beruházást is végezhet. A beruházás megkezdését előzetesen be kell jelenteni a Polgármesternek. A beruházás megkezdésének minősül a tervdokumentáció megrendelése, ennek hiányában versenytárgyalási vagy ajánlattételi felhívás közzététele.
(6) Az e §-ban meghatározott kötelezettségek teljesítéséről az éves költségvetési beszámolóban kell számot adni.
13. § (1) Az önkormányzati vagyont működtető szervezetek kezelésében lévő vagyon bérbeadásáról
a) a vagyonkezelő szervezet vezetője, vagy
b) az önkormányzati vagyont vagyonkezelésnek nem minősülő jogviszony alapján működtető vezetője, vagy a Polgármester dönt.
(2) A piac/elárusítóhely területén lévő bérlemények esetében a bérbeadói jogokat és kötelezettségeket a Fegyverneki Mezőgazdasági, Városüzemeltetési és Fejlesztési Intézmény (továbbiakban: Városüzemeltetési Intézmény) látja el a közterület használatáról szóló 26/1995.(VIII.31.) számú önkormányzati rendelet alapján.
14. § A Képviselő-testület dönt
a) az Önkormányzat tulajdonában álló vagyonra haszonélvezeti jog alapításáról és
b) az Önkormányzat tulajdonában álló vagyon vagyonkezelésbe adásáról.
15. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát terhelő használati jogot alapítani a (2) bekezdés kivételével kizárólag visszterhes szerződés alapján lehet.
(2) Amennyiben valamely szervezet vagy személy az Önkormányzattal kötött megállapodás alapján az Önkormányzat, mint ellátásért felelős helyett víziközmű-beruházást végez, a beruházás engedélyezéséhez esetlegesen szükséges szolgalmi, vezetékjogi megállapodás a Képviselő-testület döntése alapján térítésmentesen köthető. A kedvezményezett nem mentesül a vezetékjog értékét terhelő közterhek megfizetése vagy megtérítése alól.
(3) E § alkalmazásában használati jog: telki szolgalom, állandó jellegű földmérési jelek, földminősítési mintaterek, és villamosberendezések elhelyezését biztosító használati jog, továbbá vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog, valamint törvény rendelkezésén alapuló közérdekű szolgalom és használati jog.
16. § (1) Az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint önkormányzati tulajdonban álló ingatlanra vonatkozóan más szervezet vagy személy tulajdonjogát elismerni abban az esetben lehet, ha a tulajdoni igényt benyújtó minden kétséget kizáróan, okirattal igazolja az adott ingatlanra vonatkozó ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonát.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tulajdonjog elismerésről a Képviselő-testület dönt.
3. Mező- és erdőgazdasági hasznosítású földre, beépítetlen területekre, telephely, egyéb más területekre vonatkozó szabályok
17. § (1) Az Önkormányzat a tulajdonában álló mező- és erdőgazdasági hasznosítású földet
a) saját művelésben,
b) haszonbérlet vagy
c) rekreációs célú földhasználat
útján hasznosítja.
(2) A mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek (1) bekezdés szerinti hasznosításáról a Polgármester dönt.
(3) A beépítetlen lakótelkeket, telephelyeket, és egyéb megnevezésű területeket, értékesítés útján kell hasznosítani. Az értékesítésig a telkek legfeljebb három gazdasági évre bérbeadhatóak, melyről a Pénzügyi Bizottság dönt. A bérbeadásról, az induló bérleti díj mértékéről a Bizottság a gazdasági évet megelőző év október 15-ig dönt. A pályázatokat a gazdasági évet megelőző év november 15-ig le kell bonyolítani és a következő évi szerződéseket november 30-ig meg kell kötni. A pályázatokat a Pénzügyi Bizottság bírálja el. Az év közben keletkező beépítetlen lakótelkek hasznosításáról, a földhivatali bejegyzéstől számított három hónapon belül dönt a Pénzügyi Bizottság.
4. Vagyon Önkormányzat javára történő megszerzése
18. § Az Önkormányzatot megillető elővásárlási-, vételi- és visszavásárlási jog gyakorlásáról a Képviselő-testület dönt.
19. § (1) Az Önkormányzat feladatellátásához szükséges, más személy vagy szervezet tulajdonában lévő vagyon megszerzéséről, illetve bérbe, használatba vagy vagyonkezelésbe vételéről - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - a tulajdonosi jogok 9. § (3) bekezdésében meghatározott gyakorlója dönt.
(2) Az Önkormányzat javára más személy vagy szervezet tulajdonában lévő vagyonon szolgalmi vagy egyéb közérdekű használati jog alapításáról a Polgármester dönt.
(3) Az Önkormányzat, vagy az általa alapított intézmény számára felajánlott támogatás, adomány – ingó és ingatlan egyaránt – elfogadásáról nettó kettő millió forint vagyonértékig az intézmény vezetője dönt abban az esetben, ha a felajánlás elfogadása az intézmény, vagy a fenntartó önkormányzat számára nem keletkeztet további kötelezettséget, nem jelent a költségvetésben nem vállalható plusz kiadást.
(4) Amennyiben a felajánlás értéke a nettó kettő millió forint vagyonértéket meghaladja, és/vagy a felhasználását a felajánló valamilyen feltételhez köti annak elfogadásáról a Képviselő-testület dönt.
5. Az Önkormányzat vagyonát érintő egyéb tulajdonosi jogok gyakorlása
20. § (1) Az Önkormányzattal szemben benyújtott kártérítési vagy karbantartási igényről
a) nettó 5.000.000 forint összegig a Polgármester,
b) nettó 5.000.001 forint összegtől a Képviselő-testület dönt.
(2) Az Önkormányzatot megillető kártérítés vagy kártalanítás megfizetésére vonatkozó megállapodás megkötéséről a Polgármester dönt.
(3) Önkormányzati intézményi és nemzetiségi önkormányzati feladatot segítő, valamint az önkormányzat intézménye vagy nemzetiségi önkormányzat által létrehozott alapítvány székhelycímeként az intézmény vagy nemzetiségi önkormányzat címe bejegyzéséhez szükséges hozzájárulásról a Polgármester dönt.
(4) Civil szervezet vagy vállalkozás székhelycímeként önkormányzati ingatlan címe abban az esetben jegyezhető be, ha a civil szervezet vagy vállalkozás közérdekű tevékenységet végez, vagy az Önkormányzattal kötött ellátási szerződés alapján önkormányzati feladatot lát el és az ingatlan vagy ingatlanrész jogszerű használatának feltételei biztosítottak. Az önkormányzati ingatlan civil szervezet vagy vállalkozás székhely címeként történő bejegyzéséhez szükséges hozzájárulásról a Polgármester dönt.
Az Önkormányzat tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok
6. Az Önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó szabályok
21. § A korlátolt felelősségű társaságok döntéshozó szerveként az alapító kizárólagos hatásköreit a Képviselő-testület, és a Polgármester gyakorolja.
22. § (1) A Képviselő-testület dönt
a) az alapító okirat megállapításáról, módosításáról,
b) a társaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározásáról,
c) a törzstőke felemeléséről, leszállításáról,
d) pótbefizetés elrendeléséről,
e) tagi hitel nyújtásáról és visszafizetésének feltételeiről,
f) az ügyvezető megválasztásáról, visszahívásáról, első díjazásának megállapításáról,
g) a felügyelő bizottság tagjának és elnökének megválasztásáról, visszahívásáról, díjazásának megállapításáról,
h) a könyvvizsgáló megválasztásáról, visszahívásáról, díjazásának megállapításáról,
i) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyásáról, amelyet a társaság ügyvezetőjével, felügyelőbizottsági tagjával, választott társasági könyvvizsgálójával vagy azok közeli hozzátartozójával köt,
j) a vezető tisztségviselővel, a felügyelőbizottsági taggal és a társasági könyvvizsgálóval szembeni kártérítési igény érvényesítéséről,
k) a társaság által gazdálkodó szervezet alapításáról vagy megszüntetéséről,
l) a társaság által gazdálkodó szervezetben való részesedés megszerzéséről vagy átruházásáról.
m) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásáról és az adózott eredmény felhasználásáról,
n) az éves üzleti terv jóváhagyásáról,
o) a táraság gazdasági tevékenységéről szóló féléves beszámoló elfogadásáról.
(2) A polgármester dönt
a) a társaság ügyvezetőjének díjazásáról az első díjazás kivételével,
b) az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül - jogszabályban, és az alapító okiratban a társaság legfőbb szerve kizárólagos hatáskörébe utalt ügyek kivételével – minden más kérdésben.
7. Az Önkormányzat többségi befolyásával működő gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok
23. § (1) A társaság legfőbb szervének döntését megelőzően a Képviselő-testület dönt
a) a társaság létesítő okiratának megállapítására, módosítására,
b) a társaság átalakulására és jogutód nélküli megszűnésére,
c) alaptőke vagy törzstőke felemelésére, leszállítására,
d) pótbefizetés elrendelésére,
e) tagi hitel nyújtására és visszafizetésének feltételeire,
f) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadására és az adózott eredmény felhasználására,
g) az éves üzleti terv jóváhagyására,
h) a társaság által gazdálkodó szervezet alapítására vagy megszüntetésére, és
i) a társaság által gazdálkodó szervezetben való részesedés megszerzésére vagy átruházására
vonatkozó javaslatról.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül jogszabályban, és a létesítő okiratban a társaság legfőbb szerve kizárólagos hatáskörébe utalt ügyben előterjesztett javaslatról a társaság legfőbb szervének döntését megelőzően a Polgármester dönt.
8. Kisebbségi tulajdonban lévő gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok
24. § (1) Az Önkormányzat kisebbségi részesedésével működő gazdasági társaságban a társaság legfőbb szervének döntését megelőzően a társaság legfőbb szervének hatáskörébe utalt ügyekben előterjesztett javaslatról a Polgármester dönt. A meghozott döntésről a Polgármester a Képviselő-testületet köteles tájékoztatni.
(2) A társaság legfőbb szervének döntése során az Önkormányzat képviseletében eljáró személy az (1) bekezdésben foglaltak szerint hozott előzetes döntésnek megfelelően érvényesíti az Önkormányzat tulajdonosi jogait.
Az Önkormányzat tulajdonában álló vagyon működtetése
9. Vagyonkezelés
25. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat egyes közfeladatainak átadásához kapcsolódóan az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyon (2) bekezdésben meghatározott körére - törvényben meghatározott feltételek figyelembevételével - vagyonkezelői jogot biztosíthat.
(2) Vagyonkezelői jog létesíthető
a) településfejlesztés, településrendezés, és településüzemeltetés,
b) helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, és
c) víziközmű-szolgáltatás
ellátásához szükséges vagyonra.
(3) A vagyonkezelői jog megszerzésének feltétele, hogy a vagyonkezelő a feladatellátással összefüggő jogokat és kötelezettségeket átvegye.
(4) A vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékéről vagy a vagyonkezelői jog ingyenes alapításáról a Képviselő-testület a vagyonkezelői jog alapításával egyidejűleg dönt.
(5) Amennyiben a Képviselő-testület a vagyonkezelő kiválasztására versenyeztetési eljárás lefolytatásáról dönt, a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét a döntésben meghatározott feltétel szerint állapítja meg. A vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértéke ebben az esetben nem lehet alacsonyabb a vagyon értékbecslésben megállapított forgalmi értékének alapulvételével az illetékekről szóló mindenkor hatályos törvény rendelkezései alapján megállapított vagyoni értékű jog értékénél.
(6) Amennyiben a Képviselő-testület a vagyonkezelő kiválasztására versenyeztetési eljárás lefolytatásáról dönt, a vagyonkezelésre vonatkozó hirdetmény tartalmazza az Önkormányzattól átvállalt közfeladatok ellátására vonatkozó törvényi előírások szerint
a) az ajánlattevő személyi és szakmai felkészültségével kapcsolatos elvárásokat,
b) az ellátás biztonságát szavatoló tényezőket,
c) védett természeti területek és értékek, erdők, véderdők, műemlékingatlanok, védetté nyilvánított kulturális javak, történeti (régészeti) emlékek, védművek és védelmi létesítmények esetén a sajátos védettség szempontjait, és
d) az ellátás színvonalának emelését szolgáló befektetések szükségességét.
(7) A hirdetmény az Önkormányzat honlapján és a Fegyverneki Hírmondóban egyidejűleg közzéteendő. Az Önkormányzat ajánlati dokumentációt készít, amely tartalmazza a részletes szerződési feltételeket, a közfeladat-ellátással összefüggő követelményeket és a megfelelő ajánlattételhez szükséges határidőt.
(8) Az eljárásban nem vehet részt olyan személy vagy szervezet, amely csőd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt áll, vagy amelynek lejárt esedékességű adó- vagy vámhatóságnál nyilvántartott, olyan végrehajtható adó-, illeték-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása van, melynek megfizetésére nem kapott halasztást, továbbá amely személy vagy szervezet az Önkormányzattal perben áll. Az önkormányzati közfeladat megszervezésére vonatkozó külön törvény a pályázatból való kizárás további eseteit állapíthatja meg.
(9) Ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jog megszerzéséhez az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés is szükséges. A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről a vagyonkezelői jog jogosultja saját költségén gondoskodik.
(10) A vagyonkezelőt a vagyonkezelési szerződésből adódó jogok és kötelezettségek - a (9) bekezdésben foglalt esetben is - a vagyonkezelési szerződés aláírásának vagy - amennyiben a szerződés hatályba lépése feltételhez kötött - a szerződés hatályba lépésének napjától illetik meg és terhelik.
26. § (1) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyonnal rendeltetésszerűen, az általában elvárható gondossággal gazdálkodik. Az e kötelezettsége megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel, de a szerződésben a felek ennél szigorúbb szabályokat is megállapíthatnak.
(2) Ha a vagyonkezelő a tevékenységét a vagyonkezelésébe vett és saját eszközökkel együttesen végzi, akkor a működtetésből származó bevételeit, közvetlen költségeit és ráfordításait a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon elkülöníti.
(3) A vagyonkezelő a vagyonkezelésébe vett vagyon eszközeiről olyan elkülönített nyilvántartást vezet, amely tételesen tartalmazza ezek könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés összegét és az azokban bekövetkezett változásokat.
(4) A vagyonkezelő az Önkormányzat által a vagyonkezelésbe átadott vagyonra az Önkormányzat által a vagyonkezelési szerződésben meghatározott biztosítási kategóriára saját költségére biztosítási szerződést köt. Amennyiben a vagyonkezelő a vagyonkezelésébe adott vagyonra nem köt biztosítási szerződést, a kezelt vagyonban bekövetkezett bármilyen káresemény esetén a helyreállítás teljes költségét viseli, vagy a teljes költséget megtéríti.
(5) A vagyonkezelőnek a kezelt vagyonra vonatkozóan adatszolgáltatási kötelezettsége van. A vagyonkezelő évente egyszer, a tárgyévet követő év február 15-éig a vagyonkezelésébe adott ingatlanvagyon tárgyévi változásairól a Polgármesteri Hivatal ingatlanvagyon-kataszter vezetésével megbízott szervezeti egységének a mindenkori jogszabályi előírásoknak megfelelő módon és formában adatot szolgáltat, továbbá a szükséges bizonylatot, dokumentumot átadja.
(6) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor a vagyonkezelésébe vett vagyonnak a kezelésbe adásakor fennálló állapotához (értékéhez) viszonyított különbözetével (csökkenésével vagy növekedésével) a vagyonkezelési szerződés szerint elszámol.
27. § (1) A vagyonkezelési szerződés - figyelemmel az önkormányzati közfeladatra, és az ahhoz kapcsolódó önkormányzati vagyon sajátos jellegére, valamint az önkormányzati közfeladatot szabályozó külön törvényben foglaltakra - tartalmazza
a) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot és ellátható egyéb tevékenységeket,
b) a vagyonkezelő által a feladatai ellátásához közreműködő igénybevételére, és ezzel összhangban a vagyonkezelésébe adott vagyon birtoklására, használatára vonatkozó rendelkezést, a közreműködő tevékenységének a vagyonkezelő általi folyamatos ellenőrzése kötelezettségére vonatkozó rendelkezést, valamint azt, hogy a vagyonkezelő az általa igénybe vett alvállalkozó, egyéb közreműködő tevékenységéért teljes körű felelősséget vállal,
c) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszköznek az Önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelölését,
d) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezést és a vagyonnal való vállalkozás feltételét,
e) a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét vagy az ingyenesség tényét,
f) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének módját és formáját,
g) az Önkormányzatot megillető - a vagyonkezelésébe adott vagyon kezeléséből származó - befizetés teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezést,
h) a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezést,
i) a teljesítés biztosítására szolgáló mellékkötelezettséget és egyéb biztosítékot,
j) a vagyonkezelési szerződés időtartamát,
k) a vagyonkezelő által a vagyonkezelésébe adott vagyonra vonatkozóan megkötendő biztosítási szerződésre, a minimálisan kötelező biztosítási kategóriára vonatkozó rendelkezést, a kárfelelősség viselésére vonatkozó előírásokat, és
l) a vagyonkezelési szerződés megszűnése esetén a vagyon Önkormányzat részére történő birtokba adására vonatkozó eljárást.
(2) Amennyiben a vagyonkezelésbe átadott vagyon vagy annak meghatározott eleme bármely okból alkalmatlanná válik a vagyonkezelő által vállalt közfeladat ellátására, vagy a feladat ellátásának szükségessége megszűnik, a vagyonkezelő az Önkormányzatot 8 napon belül értesíti.
(3) A vagyonkezelésből való kivonásról és a vagyonkezelői szerződés módosításáról a Képviselő-testület dönt.
(4) A vagyonkezelésbe adott vagyon birtokba adási- és vételi eljárása során jegyzőkönyv kerül felvételre.
(5) A vagyonkezelő a kezeléséből kivont vagyont az Önkormányzat részére haladéktalanul és feltétel nélkül birtokba adja.
28. § (1) A vagyonkezelési szerződésben meghatározott jog és kötelezettség teljesítését az Önkormányzat a Polgármester által megbízott tulajdonosi ellenőr útján ellenőrzi.
(2) Az Önkormányzat tulajdonosi ellenőrzésének feladata a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében annak vizsgálata, hogy a vagyonkezelő a kezelésébe adott vagyont a nemzeti vagyonról, és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben, valamint a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően végzi, továbbá feladata az ellenőrzés során feltárt szabálytalanság megszüntetésére intézkedés kezdeményezése. Az ellenőrzést tulajdonosi ellenőr az eredményesség, gazdaságosság és hatékonyság elveinek figyelembevételével végzi.
(3) A tulajdonosi ellenőr jogosult
a) az ellenőrzött vagyonkezelt ingatlanába szabadon belépni, figyelemmel az ellenőrzött biztonsági előírásaira, munkarendjére,
b) a tulajdonosi ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratba és más dokumentumba, elektronikus adathordozón tárolt adatba - külön jogszabályban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával - betekinteni, azokról másolatot, kivonatot vagy tanúsítványt készíteni, és
c) az ellenőrzött szerv vezetőjétől (képviselőjétől) és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban információt kérni.
(4) A tulajdonosi ellenőr
a) a tulajdonosi ellenőrzés esetében
aa) nem köteles az ellenőrzés bejelentését előzetesen megtenni, ha az meghiúsíthatja az ellenőrzés eredményes lefolytatását,
ab) minden más esetben a helyszíni ellenőrzés időpontját annak megkezdése előtt legalább 3 nappal szóban, vagy írásban bejelenti
az ellenőrzött szerv vezetője (képviselője) részére, és az ellenőrzés megkezdésekor köteles bemutatni a megbízólevelét.
b) az objektív véleménye kialakításához elengedhetetlen dokumentumot és körülményt megvizsgálja,
c) a megállapítását tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően írásba foglalja, és azt elegendő és megfelelő bizonyítékkal alátámasztja,
d) amennyiben a tulajdonosi ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési vagy fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, haladéktalanul jelentést tesz a Polgármesternek,
e) vizsgálati jelentést készít úgy, hogy a vizsgálati jelentés tervezetét az ellenőrzött vezetőjével (képviselőjével) előzetesen egyezteti,
f) a vizsgálati jelentés aláírását követően a vizsgálati jelentést a Polgármesternek átadja,
g) ha ellenőrzési megbízásával kapcsolatban vagy személyére nézve összeférhetetlenségi ok vagy elfogultság merül fel, a tudomására jutást követően haladéktalanul írásos jelentést tesz a Polgármesternek, amelynek elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi felelősséggel tartozik,
h) az eredeti dokumentumot az ellenőrzés lezárásakor hiánytalanul visszaszolgáltatja,
i) amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési- kártérítési- vagy fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, az eredeti dokumentumot a szükséges intézkedések megtétele érdekében az ellenőrzött szerv vezetőjének (képviselőjének) átvételi elismervény ellenében átadja,
j) az ellenőrzöttnél a biztonsági szabályokat és a munkarendet figyelembe veszi,
k) a tudomására jutott minősített adatot és üzleti titkot megőrzi, és
l) a tulajdonosi ellenőrzés során készített iratok és iratmásolatok az ellenőrzés dokumentációjában való megőrzéséről gondoskodik.
(5) Az ellenőrzött szerv vezetője (képviselője)- és dolgozója jogosult
a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni- és
b) a tulajdonosi ellenőrtől a személyazonosságának bizonyítására alkalmas iratot és megbízólevelének bemutatását kérni, ennek hiányában az együttműködést megtagadhatja.
(6) Az ellenőrzött szerv vezetője (képviselője)- és dolgozója
a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíti, abban együttműködik,
b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadja, a dokumentációba betekintést biztosít,
c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció teljességéről nyilatkozik.
(7) Az ellenőrzött szerv vezetője (képviselője)
a) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremti, és
b) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről a vizsgálati jelentésben meghatározott határidőig az Önkormányzatot tájékoztatja.
(8) Az ellenőrzött szerv vezetője (képviselője) jogosult az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.
(9) A Képviselő-testület azonnali intézkedését nem igénylő esetben a Polgármester a Képviselő-testületet évente tájékoztatja az adott évben lefolytatott ellenőrzések eredményéről.
29. § (1) A vagyonkezelési szerződés megszűnik
a) határozatlan idejű szerződés esetén a szerződésben meghatározott felmondás gyakorlásával,
b) határozott idejű szerződés esetén a szerződésben meghatározott időtartam elteltével,
c) rendkívüli felmondással törvényben meghatározott esetben,
d) ha megszűnik az a közfeladat, amelynek ellátására a vagyonkezelési szerződés létrejött.
(2) A vagyonkezelő rendkívüli felmondás esetén a kezelt vagyont késedelem nélkül birtokba adja az Önkormányzatnak oly módon, hogy szükség esetén biztosítja az Önkormányzat részére a közfeladat folyamatos ellátásához a saját személyi és tárgyi infrastruktúráját.
(3) A vagyonkezelési szerződés (2) bekezdésen kívüli okból történő megszűnése esetén a vagyonkezelő a kezelt vagyont a vagyonkezelési szerződésben meghatározott határidőben és módon adja az Önkormányzat birtokába.
10. Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésnek nem minősülő jogviszony alapján történő működtetése
30. § (1) Az önkormányzati vagyont vagyonkezelésnek nem minősülő jogviszony alapján
a) az Önkormányzat intézménye,
b) az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság és
c) az Önkormányzattal szerződéses jogviszonyban álló más jogi személy, vagy természetes személy
(a továbbiakban együtt: önkormányzati vagyont működtető szervezet) működtetheti.
(2) Az Önkormányzat intézménye részére a Képviselő-testület a működéshez szükséges vagyon használatát a közfeladat ellátásához szükséges és elégséges mértékben biztosítja. Az önkormányzati intézmény az alapító okiratban használatba adott vagyon működtetéséről törvényben és e rendeletben foglaltak figyelembevételével gondoskodik.
(3) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság, és az Önkormányzattal szerződéses jogviszonyban álló más jogi személy, vagy természetes személy a használatában lévő vagyon működtetéséről törvényben és e rendeletben meghatározottakon kívül a vele kötött szerződésben foglaltak alapján gondoskodik.
31. § (1) Az önkormányzati vagyont működtető szervezet a működtetés során jogosult a vagyon
a) birtoklására,
b) rendeltetésszerű használatára,
c) az e rendeletben foglaltak szerint hasznai szedésére.
(2) Az önkormányzati vagyont működtető szervezet a vagyon működtetése során a tűzvédelmi, munkavédelmi, egészségügyi előírásoknak megfelelően gondoskodik
a) a vagyon fenntartásáról, ezen belül különösen
aa) a karbantartásról,
ab) a vagyon teljes vagy részleges felújításáról,
ac) a vagyon fejlesztéséről, beleértve a korszerűsítést, átalakítást és
ad) szükség esetén a bontásról, megsemmisítésről,
b) a vagyon üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, ezen belül különösen
ba) a vagyonvédelemről,
bb) bb)a vagyon működtetése költségeinek viseléséről és
bc) a vagyonhoz fűződő közterhek viseléséről.
(3) Az Önkormányzat intézménye a (2) bekezdésben foglalt feladaton túl gondoskodik a működtetésébe adott vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartásáról, szükség esetén a használatra alkalmatlan vagyontárgyak selejtezéséről.
(4) Az önkormányzati vagyont működtető szervezet felelős a vagyon rendeltetésszerű használatáért és gazdaságos működtetéséért.
(5) Az önkormányzati vagyont működtető szervezetek a vagyon működtetése körében egyes részfeladatok elvégzésére vagy a feladatok megosztására megállapodást köthetnek.
(6) A Képviselő-testület az Önkormányzat intézménye használatába adott vagyoni eszköz használatának jogát megvonhatja, ha az a feladat ellátásának veszélyeztetése nélkül az önkormányzati célok megvalósítását hatékonyabban szolgálja. Ebben az esetben az intézménynek az adott vagyoni eszköz működtetésére vonatkozó jogai és kötelezettségei is megszűnnek.
32. § (1) Az Önkormányzat vagyonának működtetésbe adásáról vagy kivonásáról
a) a vagyon főrendeltetése, tervezett főrendeltetése vagy hasznosításának célja,
b) alapító okirat,
c) az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társasággal feladatellátásra kötött szerződés vagy
d) a tulajdonosi jogok 9. §-ban meghatározott gyakorlójának döntése
alapján a Jegyző gondoskodik.
(2) A vagyon vagy a vagyon egy meghatározott része üzemeltetésének jogát és kötelezettségét a tulajdonosi jogok 9. §-ban meghatározott gyakorlójának döntése alapján el lehet vonni, és más személy vagy szervezet üzemeltetésébe lehet adni.
(3) Az üzemeltetés jogának a működtető szervezettől történő elvonása a működtetés körébe tartozó többi feladat ellátását nem érinti, az továbbra is a működtetőt terheli.
33. § (1) Az Önkormányzat intézménye jogosult a használatában lévő vagyon bérbeadására. Az ebből származó bevétel az intézményt illeti meg.
(2) A bérbeadásra irányuló szerződés határozatlan, vagy ha a bérlet időtartama az egy évet meghaladja, a (3) bekezdés szerinti döntésben meghatározott időtartamra köthető. A határozott idejű bérleti szerződés versenyeztetési eljárás mellőzésével, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI: törvényben előírt időtartammal és feltételek teljesülése esetén hosszabbítható meg.
(3) Az egy évet meghaladó határozott vagy határozatlan időre történő bérbeadáshoz
a) a Polgármesteri Hivatal szakmailag illetékes szervezeti egységének előzetes egyetértése és
b) a Polgármester döntése
szükséges.
(4) Határozatlan időre kötött bérleti szerződés esetén a bérleti szerződésben a rendes felmondás jogának gyakorlását az intézmény és a vele szerződő fél nem kötheti feltételhez vagy meghatározott idő elteltéhez.
(5) Az Önkormányzat intézménye a működtetésében lévő vagyon hasznai szedésének jogát nem engedheti át.
(6) Az Önkormányzat intézménye az általa működtetett ingatlan bérbeadása során a tulajdonosi jogok körébe tartozó kötelezettséget nem vállalhat. Amennyiben a bérleti jogviszony fennállása alatt a tulajdonosi jogok körébe tartozó kötelezettségvállalás szükségessége merül fel, ahhoz a tulajdonosi jogok 9. § (1) bekezdésében meghatározott gyakorlója előzetes hozzájárulása szükséges.
(7) Az Önkormányzat intézményének vagyonhasznosítása nem sértheti vagy veszélyeztetheti az intézmény vagy az Önkormányzat feladatainak ellátását.
(8) Az intézmények a részükre átadott vagyont a tevékenységük ellátása során maguk használják.
(9) Az intézmény a tevékenysége során átmenetileg - egy évet meg nem haladó időtartamban - feleslegessé vált vagyontárgy használatát visszterhes szerződéssel másnak átengedheti. Amennyiben az intézmény a számára feleslegessé vált vagyontárgyat egy évet meghaladóan nem használja, köteles erről a Polgármestert értesíteni, aki gondoskodik a vagyontárgy hasznosításáról. Az intézmény által kötött - használatot átengedő – szerződést, annak teljesítése megkezdése előtt, a Polgármesterhez be kell nyújtani.
(10) Az intézmény a számára szükségtelenné vált ingó vagyontárgyakat – a 6. § (5) bekezdésébenben foglalt esetek kivételével - köteles felajánlani a tulajdonos Önkormányzatnak. A tulajdonos nevében a Polgármesteri Hivatal a felajánlásról a többi intézményt köteles értesíteni. Ha a felajánlást sem intézmény, sem Polgármesteri Hivatal nem fogadja el, vagy 15 napon belül nem válaszol, a felajánló intézmény az ingó vagyontárgyat értékesítheti. A Polgármesteri Hivatal ingóság szükségtelenné válása esetén ugyanezen szabályokat alkalmazza.
(11) Az intézmény által a (9) bekezdés szerint kötött szerződés teljesítése, és a (10) bekezdés szerinti értékesítés során befolyt bevétel az intézményt illeti meg.
(12) Ha az intézménynek átadott vagyontárgy feladatváltozás, átszervezés miatt válik szükségtelenné, a hasznosításról az Önkormányzat gondoskodik.
34. § Az önkormányzati vagyont működtető, az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság a működtetésében álló önkormányzati vagyont a nemzeti vagyonról szóló 2011 .évi CXCVI törvényben meghatározott időre, a gazdasági társaság vezető tisztségviselőinek döntése alapján hasznosíthatja.
35. § A 31. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott más jogi személy, vagy természetes személy működtetésében álló vagyon bérbeadására a működtetővel kötött szerződésben foglaltakat kell alkalmazni.
Záró rendelkezések
36. § Fegyvernek Város Önkormányzatának vagyongazdálkodásáról és vagyonkezeléséről szóló 3/2006.(II.01.) önkormányzati rendelet 2021. december 2-án hatályát veszti.
37. § (1) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálybalépését megelőzően jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogokat és kötelezettségeket e rendelet rendelkezései nem érintik. Az e rendelet hatálybalépése előtt létrejött szerződések időtartamának e rendelet hatálybalépését követően történő meghosszabbítása új jogviszony létesítésének minősül.
38. § Ez a rendelet 2021. december 3-án lép hatályba.